Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-28 / 563. szám

is szorgalmazni, a­ pénztárnok pedig m­egbizatott, hogy" a­ meny­nyiben némelly aláírásokra nézve nehézségek forognak fen, azokat szokott erejével megszüntetni és a’ részvények­ állapotát tisztára hozni iparkodjék. 15) Az alapitványlevelek és részvényaláírási ívekre nézve azt határozá a’ közgyűlés, hogy azok kettős zár alatt (egyik kulcs a’ titkárnál, másik a’ pénztárnoknál leendvén) egy vas szekrényben a’ titkárnál tartassanak. ( 16) A’ pénztárálla­potot illetőleg folyó évi elejétől mai napig tett az összes bevétel 2337 ft&­llt/* krt, az összes kiadás pedig 1954 ft. 34/s krt , miszerint a’ pénztármaradék 383 ft. 8 kr. — Közgyűlési határo­zatból közli Stull­er Ferencz egyesületi titkár. KJTLFttK­a. FRANCZIAORSZÁG. A’ départamaenti tanácsok’ (con­­seils généraux) ülése elmúlt, minden zaj és legkisebb ese­mény nélkül, mondja a’ Journal des Debats, melly a’ köz­figyelmet képes lett volna felhívni. Panasz helyett ennek örülni kell. Igen természetes , hogy a’ mély csend , melly­­ben az ország van , a’ départamenti tanácsokban is vissza­tükrözi magát. Néhány évvel ez előtt, midőn az ország zavart állapotban volt , midőn mindenütt izgás volt, a’ dé­partamenti tanácsokat is láz fogta el; a’ politicai szenvedé­lyek , legyőzve a’ törvény hozás’ körében , menedéket és pótlékot keresni a’ tartományi tanácsokba mentek,’s daczá­ra a’ törvénynek , melly azt tiltja , behatottak oda. Jelen­leg , hála az égnek, minden rendben van; a­ départamenti tanácsok mindinkább szigorúan törvényes korlátaik között maradnak , és szintolly rendesen , szintolly békésen mű­ködnek, mint a’ többi intézmények. Nem foglalkoznak többé politicával , hanem a’ közigazgatással. ’S a’ helyett , hogy a’ választási törvények’ javítása iránt fejeznék ki vágyaikat, a’ hitelviszonyok és posta’ reformjával teszik ezt. Nem kí­vánják többé a’ septemberi törvények’ eltörlését; a’ sóra vetett adó iránt nyilatkoznak ekkér’. ’S a’ helyett, hogy a’ ministeriumot és kamarákat igazgatnak, iskolák’ alapításá­val foglalkoznak , példány-gazdaságokat alakítanak , ma­gánybörtönöket építtetnek, szaporítják és tökéletesítik a’ mindennemű közlekedési eszközöket. Mindenütt bizalom és közbátorság, munka és az ügyek’ menete pótolják a’ bizal­matlanságot és küzdést, a’ panaszokat és a’ pártok’ meddő izgatását. Íme a’ változás , a’ haladás , mellyet a’ közelebb múlt ülés alatt ki kell emelnünk. Mikép’ tudatik, a’ départementi tanácsok’ valódi és saját feladatai az adókivetésben a’ kerületek (arrondissement) között, ’s a’ departementi közigazgatás feletti ellenörkö­­dési és felügyelési jogból áll. Elvileg semmi joguk sincs magokat közérdekű tárgyakba avatni. Azonban két kivétel van ezen szabály alól: először, midőn a’ departementi taná­csok a’ központi kormány által felhivatnak, bármelly tárgy­ról, véleményeket nyilvánítani; másodszor, midőn a’ dépar­­tementi tanácsok élni akarnak jogukkal, mellyet nektek a’ törvény ad , előterjesztést tenni a’ kormányhoz a’ départe­­ment’ különös érdekében, vagy pedig ,,a’ départementet il­lető különböző közszolgálatok’ állása és szükségei felett véleményöket adják elő.“ A’ törvénynek saját szavait idéz­tük , m­elyeket szükség jól megérteni, és saját értelmük­ben venni , mivel már igen gyakran a’ perez’ szenvedélyei ’s pártszellem szerint magyaráztatott értelmek. A’ korábbi években ez ügyben gyakori visszaéléseket követtek el a’ départementi tanácsok, ez évben azonban példás mérsékle­tet tanúsítottak. Azon tárgyak között, mellyek a’ départementi tanácsok által, közvetlen avagy közvetve előterjesztve, tárgyaltat­tak, az elemi oktatás áll első sorban. Majd minden départe­­mentben igyekeznek és áldozatokat tesznek a’ két nem’szá­­mára szánt iskolák’ szaporítása végett, ’s hogy a’ még ily i­lyenekkel nem bíró községek elláttassanak,’s hogy a’tanitók’ sorsa javitassék. Ezen utolsó pont a’ fenakadási gát. A’ leg­egyszerűbb ’s leghathatósabb mód volna e’ czél’ elérésére a’ tanitók’szerény évi 200 frank fizetését, mellyel az 1833-i törvény határozott meg, felebb emelni; de e’ részben a’ kormány’ jó szándékának meg kell állapodni a’ 2—3 millió új kincstári teher miatt. Azonban a’ kérdés mind inkább sürgető, ’s végtére is el kell szánni magunkat ezen új áldo­zatra. Nincsen költség, melly méltányosabb volna, ’s melly inkább megérdemelné, hogy a’ szükségesek közé soroz­­tassék. Az első feltétel, hogy képes, értelmes és buzgó tanítók lehessenek , azoknak elegendő élelmi módot nyúj­tani. Ezt az 1833-iki törvény 200 frankkal nem téve. Ha azt akarjuk, hogy a’ törvény megteremje gyümölcsét, szükségkép’ meg kell kétszerezni, háromszorozni ezen összeget. Némelly départementi tanácsok a’ papság’ és szerzetes rendek’ ügyeire visszatértek , de általában sokkal nagyobb mérséklettel nyilatkozának ez évben , mint tavaly. Ezen változás természetes. Tavaly küzdelem volt az ország és a’ szerzetes rendek között, kiknek létezése ellentétben állott a törvényekkel. A­ közvélemény felindult, ’s a’ törvények’ végrehajtását kívánta. Ezen felhívás meghallgattatott; a’ törvények végrehajtattak; a’ jezsuiták’ társasága elszélesz­­tetett, s házaik bezárattak. A földművelés is egyetemes gondoskodás’ tárgya volt a’départementi tanácsokban.Mindennemü segélylyel járultak hozzá , ’s ezen tárgy kétségtelenül divatba jött. A’minden départementi kerületben felállított egyesületek, igyekeznek a’ legjobb módot, legjobb eljárást terjeszteni a’ földműve­lés’ körében. Mindenütt ménlovakat kivannak, ’s a’ marha­tenyésztésre nagy figyelemmel vannak. Minden département engedett a’ kormány’ felhívásának, ’s előadó nézeteit az ingatlan zálogra való kölcsönzés iránt, hogy a’ földbirtok­­hitel’ rendezését be lehessen végezni. A’ többi kérdések között a’ földművelés’ pártolásában, legfőbb az öntözési. Be kell várni a’ tapasztalás’ szavát, mit mond a’ múlt évi ülésben elfogadott törvényről. A’ földművelés’ érdekében továbbá leg­nagyobb része a’ départementi tanácsoknak alábbszállitását kívánta a’ sóra vetett adónak. Itt valamit mindenesetre kell tenni. Hasonlóan érdekelve van a’földművelés a’mezei őrök’ úton rendezési kérdésében; de a’ départementi tanácsok’ véleménye még ennek reformja iránt nincs megállapodva; azt kell hinni, hogy még a’ kérdés nem érett meg, ’s kor­mány, mielőtt megoldani akarná, bővebben kiván felvilá­­gosittatni. Nem érdektelen a’földművelésre továbbá az erdők’ fen­­tartásának,’s a’ hegyek’ beerdősítésének kérdése sem. Sza­badságot kell-e engedni, hogy mindenki tetszése szerint vágathassa erdejét, vagy pedig az erdei birtokosnak bizo­nyos megszorítások alá kell magát vetni a’ közérdek’ tekin­tetében? ezen kérdésre nem feleltek egyenlően a’ départe­menti tanácsok. Némellyek, az igaz igen kevesen, a’ bir­tokos’ teljes szabadsága mellett nyilatkoztak. Mi nem tar­tunk azokkal, kik azt mondják, hogy a’ birtokosokra kell hagyni az erdők’ fentartását. Vannak értelmes, gazdálkodó ’s a’ jövőt kimélő birtokosak, de vannak rövidlátók is, kik feláldozzák a’ jövőt a’ jelennek. Ennélfogva a’ törvénynek közbe kell szólania. A’ départamenti tanácsok az iránt is felszólítanak véle­ményt adni , nem volna-e jó, összeszedni , egy tömegbe , a’ különböző helyeken divatozó törvényes erővel bíró szo­kásokat , mellyeket a’ polgári t.könyv’ általános szabályai megengedtek. Ezek illetik az erdők, folyók’ ’s a’ városi terek’használatát , a’ fák’ ültetésében megtartandó távol­ságot , az olly épületeket , mellyek a’ szomszédnak ter­hére vannak , a’ házbéri és fizetési határidőket, ’stb. Ez iránt is megoszlottak a’vélemények. Kétségtelenül jó volna, hogy ezen szokások összegyűjtessenek, és nyilvánossá té­tessenek, hogy mindenki tudhassa magát mihez tartani. De mi azt tartjuk , hogy legjobb volna ezen szokásokat mind eltörölni, ’s általános, egyenlő szabályokkal pótolni. Ekkép’ nyilatkozott több nép­­tanács is , ’s nem látjuk át miért nem történhetnék ez meg. Másik kérdés, melly minden évben előjő , a’ lelencz házak’ kérdése. A’ lelencz házak’ eltörlése mindinkább ter­jed. Ellenvetés , hogy ez által a’ gyermekgyilkolás szapo­rodik. Ez iránt még a’ tapasztalás nincs elegendőleg meg­hallgatva. Számos département dicséretes buzgalommal ’s növe­kedő versenyzéssel tüntette ki magát a’ szegényebb osztá­lyok’ segítésében. Majd minden departementi tanács előterjesztést tön a’ börtönrendszer’ és postareform’ ügyében. E’ két pont iránt régi idő óta szinte egyértelműség van. Itt már a’ kor­mánynak nincs mit várni. Nincs iilyen egyetértelműség a’ kutyaadó iránt, melly ellen gyakorlati akadályok hozat­nak fel’stb. OLASZORSZÁG.Egy fi­orenczi levél ker. 9-ről ezt közli A’ zavarok, mellyek mozgalomba hozá's a' római birtokot, teljesen lecsillapultak. A’ felkeltek, kik a’pápai katonáktól megszabadulhatának, az Apenninekben elszéledtek. A’ he­gyekben üldözve, a’ Garfagnana völgyekbe vonultak a’ menekvők, de az ellenök felkelt lakosok elöl innen is tá­vozni kénytelenítetvén , végmenedéket toscanai földön ke­restek. A’ toscanai nagyherczeg és a’ pápai kormány között létezett egy nem írott szerződés, a’ politicai vétkesek’ kölcsönös kiadása iránt. A’ nagyherczeg azonban ez alka­lommal atyai szivében határozta el magát , hogy a­ kiadás nem fog megtörténni; rendeletet adott ki, hogy a’ menek­vők mindnyájan rakassanak egy Livornóban horgonyzó ha­jóra , ’s vitessenek Marseille­be. Ennek hire futamodván, este a’ legnagyobb öröm támadt Florenczben: a’ nép sietett a’ Pergola színházba, hol a’ Puritanusok’ előadásán az ud­var jelen volt, ’s a’ lelkesedés’ legnagyobb fokában, a’ nagyherczeg iránt a’ szeretett legnagyobb jelensége tűnt fel. A’ páholy, mellyben volt, tele hintetett virágokkal a’ há­­ladatos közönség által.“ SVÉCZIA. A’ norvégiai országgyűlés’ berekesztésére eltávozott király ismét vissza érkezett Stockholmba. OROSZORSZÁG. Olaszországi útja előtt a’ czár nagy katonai szemléket tartott Elisabethgrad-ban , ’s innen trón­örökösével, Sándor főherczeggel együtt Nikolajev­be men­tek. Konstantin főherczeg és Sándor hesseni herczeg , ki az idei kaukázusi táborozásban jelen volt, Sebastopolon át Baktschisarap-ba jöttek, a’krimi d­ánoknak hajdani lak­helyét meglátogatni. Innen ők is Nikolajew-be mentek, hol Konstantin nagyherczeg több hónapi távollét után először találkozott atyjával és testvérével. Az idei kaukázusi tábo­rozásnak teljesen vége van. Egy része a’ katonaságnak ha­za bocsátatott, másik része a’ várőrségek’ erősítésére ’s uj erősségek’ készítésére fordittatott. ÉRTEKEZŐ. ESKÜTTSZÉKI ELJÁRÁS. XIII. Fejezet. A’vád­­alávétel’ következményeiről. (Folytatás.) 277. §. A’ közvádló , „a’ vádaláhelyező végzésnek az eskütt elöljáró által nyilvános ülésben tett kijelentése után“ legfölebb három nap alatt „tartozik“ vádlevelét a’ „tör­vényszék’“ elnökének benyújtani. 278. §. A’ vádlevélnek magában „kell“ foglalni: a) A’ vádlott’ nevét „és ál- vagy csúfnevét, ha az alatt jobban ismertetik“, polgári állapotját, korát, lakását, vagy tartózkodási helyét. b) A’ vád’ alapjául szolgáló bünteti’ előadását és azon törvényezikknek reáalkalmazását, mellynélfogva a’ vádlott büntetés alá vonandó. c) A­ „vádalóhelyző“ végzés’ másolatát. 279. §. A’ vádlevéllel együtt a’ közvádló azon tanuk és műérték’ „jegyzékét“ is benyújtja , kik a’ közvád’ támoga­tására, úgy szinte a’ sértett fél és „a’ bűnvizsgálati iromá­nyok szerint“ a’ váillott’részére is az eskültssé­ki bíróság által kihallgatandók, valamint azon tanuk’névsorát is, kiknek val­lomásait csak felolvastatni kíván­ja, ’s ennélfogva berendel­­­tetésökot fölöslegesnek tartja. 280. §. A’ védlevél’,mint a’ tanuk’­­jegyzéke is, az el­nöknek két párban nyujtatik be, ki a’ leforgó körülmé­nyekhez ’s az elítélendő ügyek’ számához képest az idézési határidőt a’ vádlevélben kijelöli , de melly ennek kézhez adásától a’ megjelenési napig számítva 15 napnál rövidebb és 15-nél hosszabb nem lehet. „281. S. Midőn azonban az elzárt vádlott a’ vádaláhe­lyező végzés’ tudtára adásakor a’törvényszék ’s vádeskütt­­szék előtt kijelenti, hogy ügyének az ítélőesküttszék’ elébe rögtön vitelét kívánja , ’s a’ közvádló ebben megegyezik, hacsak ezt a’ törvényszék az igazság’ és törvén­y’ érdeké­ben hivatalosan nem ellenzi , az ügy , mihelyt a‘ közvádló a’ vádlevelet ’s a’ tanuk’ és műértök’ jegyzékét elkészí­tő , ’s az elnöknek benyújtó, az eskütti bíróság által azonnal elitéltethetik. De ez csak azon esetben történ­hetik, midőn tanuk ’s műértök jelen lévén tüstént kihallgat­tathatnak.“ 282. §• A’ „kellőleg“ szerkezeti ’s a’ „törvényszék’ el­nökétől aláirt ’s megpecsételt“ védlevélnek ’s az említett „jegyzéknek és névsornak“ egyik párja a’ közvádlónak visz­­szaadatik , a’ másik pedig „az előbbi $. esetén kívül“ min­den bűntetteknél megyékben , Kővárvidékén ’s Turmezején „bűnvizsgálati“ esküit, Jász-Kunok , Hajdúk és a’ szepesi XVI. városok’ kerületében községi jegyző, vagy Írnok, Fiume ’s Bukkari városában ’s kerületében , szabad királyi, ugyszinte Arad, Eszék, Felsőbánya ’s Pécs városokban tör­vényszéki írnok által a’ vádlott’ kezéhez adatik, vagy tá­volléte’ esetében „helybeli elöljáró, avagy két tanú előtt la­kának“ ajtajára szögeztetik, és a’ „mikénti átadásról szóló bizonyítvány a’ közvádlónak azonnal beküldetik. „283. §. El végből, ha a’bűnvizsgálati irományokba bemondott lakását, vagy tartózkodása’helyét változtatná, azt a’ bűnvizsgálati bírónak, az pedig a’ törvényszéki elnöknek tüstént bejelenteni köteles.“ 284 §. A’ szabad lébon maradt vádlott a’ kijelölt határ­idő előtt két nappal a’ „törvényszék’“ elnökénél személye­sen megjelenni, ’s a’ „kötelezettségéről öl“ a’ közvádló a’ vádlevélben értesíteni tartozik. 285. § Ha a’ vádlott a’ kiszabott időre meg nem jelen­ne, az elnök’ jelentésére a’ „törvényszék“ elzárási parancs mellett azonnali elfogatását rendeli. 286. §. A’ „vád aláveti“ a’ vádlevélnek vétele után há­rom nap alatt „az elnöknek“ köteles kijelölni azon tanukat és műértőket, kiket a’jegyzékben megnevezetteken“ fem­­il, vagy azok közül, kiknek vallomásait a’ közvádló csak fel­öl­vasandóknak vélte, az „eskütti bíróság’“ elébe rendeltetni kiván. 287. §. Ezeknek nevei „az elnök által“ a’ közvádlónak azonnal megküldetnek, ki szinte három nap alatt kijelöli mind azon tanukat és műértőket, kiket részéről pótlólag az „esküttbiróság’“ eléberendeltetni kiván. 288. § A’ 171. §-ban „említett“ személyek, mennyiben a’ kárvallottak’ sorába nem tartoznak , csak a’ vádlott' kí­vánatára, vagy megegyezésével rendeltethetnek az „eskütti bíróság’“ ek­be, hanem a’ berendelő levélben világosan megemlítendő, hogy megjelenésre akarátyok ellen nem kö­­teleztetnek. 289. p. Az '„eskütti bíróság’“ eh berendelendő ta­nuk’ névjegyzéke , mellyre az elnök a’ megjelenés’ napját feljegyzi, a’ bűnvizsgáló bírónak adatik ki, ,,’s annak kö­telessége“ a’ tanukat és műértőket a’ kitűzött határidőre be­rendelni. 290. §. A’ „törvényszék’’ helyén, vagy attól hat órányi távolságra lakók , a’berendelés’ napja iránt, a’paran­csolt megjelenési idő előtt, legalább három nappal értesi­­tendők; a’ távolabb lakókra nézve pedig ama három napon felül minden 4 órányi távolságra még egy nap szá­­mittatik. 291. §. Meg nem jelenése’esetében a’ lanti „törvény­szék“ által büntetés alá vonatik Ezen büntetés azonban 100 frt bírságol, vagy 20 napi fogságot felül nem haladhat; és ezenkívül a’ meg nem jelenő tanú még azon költségek’ megtérítésében is elmarasztatik, mellyek az általa okozott késedelemből származtak. A’ tanukat berendelő levélben jelen­ő rendeletére min­dig hivatkozás történik. „292. Esküdt-bíróság által ügy, védő nélkül, soha nem ítéltethetik el.“ 293. §• „Ennél fogva“ az elzárt vádlott a' védlevél’ megkapása után azonnal, a’ szabad lábon maradt pedig megjelenése’napján, védőjének választására a’„törvény­szék’“ elnöke által felszólitatik, mit ha nem tenne , vagy már „tevén magától azt meg nem nevezné“ , védelmére a’ törvényszék által törvényhatóságbeli „gyakorló“ hites ollyan ügyvéd rendeltetik , „ki a’ közvádló- hivatalnak nem tagja.“ 294. §. Az ügyvédek’ sorából „ékképet/ kirendelt 69* 283

Next