Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)
1845-10-28 / 563. szám
is szorgalmazni, a pénztárnok pedig megbizatott, hogy" a menynyiben némelly aláírásokra nézve nehézségek forognak fen, azokat szokott erejével megszüntetni és a’ részvények állapotát tisztára hozni iparkodjék. 15) Az alapitványlevelek és részvényaláírási ívekre nézve azt határozá a’ közgyűlés, hogy azok kettős zár alatt (egyik kulcs a’ titkárnál, másik a’ pénztárnoknál leendvén) egy vas szekrényben a’ titkárnál tartassanak. ( 16) A’ pénztárállapotot illetőleg folyó évi elejétől mai napig tett az összes bevétel 2337 ft&llt/* krt, az összes kiadás pedig 1954 ft. 34/s krt , miszerint a’ pénztármaradék 383 ft. 8 kr. — Közgyűlési határozatból közli Stuller Ferencz egyesületi titkár. KJTLFttKa. FRANCZIAORSZÁG. A’ départamaenti tanácsok’ (conseils généraux) ülése elmúlt, minden zaj és legkisebb esemény nélkül, mondja a’ Journal des Debats, melly a’ közfigyelmet képes lett volna felhívni. Panasz helyett ennek örülni kell. Igen természetes , hogy a’ mély csend , mellyben az ország van , a’ départamenti tanácsokban is visszatükrözi magát. Néhány évvel ez előtt, midőn az ország zavart állapotban volt , midőn mindenütt izgás volt, a’ départamenti tanácsokat is láz fogta el; a’ politicai szenvedélyek , legyőzve a’ törvény hozás’ körében , menedéket és pótlékot keresni a’ tartományi tanácsokba mentek,’s daczára a’ törvénynek , melly azt tiltja , behatottak oda. Jelenleg , hála az égnek, minden rendben van; a départamenti tanácsok mindinkább szigorúan törvényes korlátaik között maradnak , és szintolly rendesen , szintolly békésen működnek, mint a’ többi intézmények. Nem foglalkoznak többé politicával , hanem a’ közigazgatással. ’S a’ helyett , hogy a’ választási törvények’ javítása iránt fejeznék ki vágyaikat, a’ hitelviszonyok és posta’ reformjával teszik ezt. Nem kívánják többé a’ septemberi törvények’ eltörlését; a’ sóra vetett adó iránt nyilatkoznak ekkér’. ’S a’ helyett, hogy a’ ministeriumot és kamarákat igazgatnak, iskolák’ alapításával foglalkoznak , példány-gazdaságokat alakítanak , magánybörtönöket építtetnek, szaporítják és tökéletesítik a’ mindennemű közlekedési eszközöket. Mindenütt bizalom és közbátorság, munka és az ügyek’ menete pótolják a’ bizalmatlanságot és küzdést, a’ panaszokat és a’ pártok’ meddő izgatását. Íme a’ változás , a’ haladás , mellyet a’ közelebb múlt ülés alatt ki kell emelnünk. Mikép’ tudatik, a’ départementi tanácsok’ valódi és saját feladatai az adókivetésben a’ kerületek (arrondissement) között, ’s a’ departementi közigazgatás feletti ellenörködési és felügyelési jogból áll. Elvileg semmi joguk sincs magokat közérdekű tárgyakba avatni. Azonban két kivétel van ezen szabály alól: először, midőn a’ departementi tanácsok a’ központi kormány által felhivatnak, bármelly tárgyról, véleményeket nyilvánítani; másodszor, midőn a’ départementi tanácsok élni akarnak jogukkal, mellyet nektek a’ törvény ad , előterjesztést tenni a’ kormányhoz a’ département’ különös érdekében, vagy pedig ,,a’ départementet illető különböző közszolgálatok’ állása és szükségei felett véleményöket adják elő.“ A’ törvénynek saját szavait idéztük , melyeket szükség jól megérteni, és saját értelmükben venni , mivel már igen gyakran a’ perez’ szenvedélyei ’s pártszellem szerint magyaráztatott értelmek. A’ korábbi években ez ügyben gyakori visszaéléseket követtek el a’ départementi tanácsok, ez évben azonban példás mérsékletet tanúsítottak. Azon tárgyak között, mellyek a’ départementi tanácsok által, közvetlen avagy közvetve előterjesztve, tárgyaltattak, az elemi oktatás áll első sorban. Majd minden départementben igyekeznek és áldozatokat tesznek a’ két nem’számára szánt iskolák’ szaporítása végett, ’s hogy a’ még ily ilyenekkel nem bíró községek elláttassanak,’s hogy a’tanitók’ sorsa javitassék. Ezen utolsó pont a’ fenakadási gát. A’ legegyszerűbb ’s leghathatósabb mód volna e’ czél’ elérésére a’ tanitók’szerény évi 200 frank fizetését, mellyel az 1833-i törvény határozott meg, felebb emelni; de e’ részben a’ kormány’ jó szándékának meg kell állapodni a’ 2—3 millió új kincstári teher miatt. Azonban a’ kérdés mind inkább sürgető, ’s végtére is el kell szánni magunkat ezen új áldozatra. Nincsen költség, melly méltányosabb volna, ’s melly inkább megérdemelné, hogy a’ szükségesek közé soroztassék. Az első feltétel, hogy képes, értelmes és buzgó tanítók lehessenek , azoknak elegendő élelmi módot nyújtani. Ezt az 1833-iki törvény 200 frankkal nem téve. Ha azt akarjuk, hogy a’ törvény megteremje gyümölcsét, szükségkép’ meg kell kétszerezni, háromszorozni ezen összeget. Némelly départementi tanácsok a’ papság’ és szerzetes rendek’ ügyeire visszatértek , de általában sokkal nagyobb mérséklettel nyilatkozának ez évben , mint tavaly. Ezen változás természetes. Tavaly küzdelem volt az ország és a’ szerzetes rendek között, kiknek létezése ellentétben állott a törvényekkel. A közvélemény felindult, ’s a’ törvények’ végrehajtását kívánta. Ezen felhívás meghallgattatott; a’ törvények végrehajtattak; a’ jezsuiták’ társasága elszélesztetett, s házaik bezárattak. A földművelés is egyetemes gondoskodás’ tárgya volt a’départementi tanácsokban.Mindennemü segélylyel járultak hozzá , ’s ezen tárgy kétségtelenül divatba jött. A’minden départementi kerületben felállított egyesületek, igyekeznek a’ legjobb módot, legjobb eljárást terjeszteni a’ földművelés’ körében. Mindenütt ménlovakat kivannak, ’s a’ marhatenyésztésre nagy figyelemmel vannak. Minden département engedett a’ kormány’ felhívásának, ’s előadó nézeteit az ingatlan zálogra való kölcsönzés iránt, hogy a’ földbirtokhitel’ rendezését be lehessen végezni. A’ többi kérdések között a’ földművelés’ pártolásában, legfőbb az öntözési. Be kell várni a’ tapasztalás’ szavát, mit mond a’ múlt évi ülésben elfogadott törvényről. A’ földművelés’ érdekében továbbá legnagyobb része a’ départementi tanácsoknak alábbszállitását kívánta a’ sóra vetett adónak. Itt valamit mindenesetre kell tenni. Hasonlóan érdekelve van a’földművelés a’mezei őrök’ úton rendezési kérdésében; de a’ départementi tanácsok’ véleménye még ennek reformja iránt nincs megállapodva; azt kell hinni, hogy még a’ kérdés nem érett meg, ’s kormány, mielőtt megoldani akarná, bővebben kiván felvilágosittatni. Nem érdektelen a’földművelésre továbbá az erdők’ fentartásának,’s a’ hegyek’ beerdősítésének kérdése sem. Szabadságot kell-e engedni, hogy mindenki tetszése szerint vágathassa erdejét, vagy pedig az erdei birtokosnak bizonyos megszorítások alá kell magát vetni a’ közérdek’ tekintetében? ezen kérdésre nem feleltek egyenlően a’ départementi tanácsok. Némellyek, az igaz igen kevesen, a’ birtokos’ teljes szabadsága mellett nyilatkoztak. Mi nem tartunk azokkal, kik azt mondják, hogy a’ birtokosokra kell hagyni az erdők’ fentartását. Vannak értelmes, gazdálkodó ’s a’ jövőt kimélő birtokosak, de vannak rövidlátók is, kik feláldozzák a’ jövőt a’ jelennek. Ennélfogva a’ törvénynek közbe kell szólania. A’ départamenti tanácsok az iránt is felszólítanak véleményt adni , nem volna-e jó, összeszedni , egy tömegbe , a’ különböző helyeken divatozó törvényes erővel bíró szokásokat , mellyeket a’ polgári t.könyv’ általános szabályai megengedtek. Ezek illetik az erdők, folyók’ ’s a’ városi terek’használatát , a’ fák’ ültetésében megtartandó távolságot , az olly épületeket , mellyek a’ szomszédnak terhére vannak , a’ házbéri és fizetési határidőket, ’stb. Ez iránt is megoszlottak a’vélemények. Kétségtelenül jó volna, hogy ezen szokások összegyűjtessenek, és nyilvánossá tétessenek, hogy mindenki tudhassa magát mihez tartani. De mi azt tartjuk , hogy legjobb volna ezen szokásokat mind eltörölni, ’s általános, egyenlő szabályokkal pótolni. Ekkép’ nyilatkozott több néptanács is , ’s nem látjuk át miért nem történhetnék ez meg. Másik kérdés, melly minden évben előjő , a’ lelencz házak’ kérdése. A’ lelencz házak’ eltörlése mindinkább terjed. Ellenvetés , hogy ez által a’ gyermekgyilkolás szaporodik. Ez iránt még a’ tapasztalás nincs elegendőleg meghallgatva. Számos département dicséretes buzgalommal ’s növekedő versenyzéssel tüntette ki magát a’ szegényebb osztályok’ segítésében. Majd minden departementi tanács előterjesztést tön a’ börtönrendszer’ és postareform’ ügyében. E’ két pont iránt régi idő óta szinte egyértelműség van. Itt már a’ kormánynak nincs mit várni. Nincs iilyen egyetértelműség a’ kutyaadó iránt, melly ellen gyakorlati akadályok hozatnak fel’stb. OLASZORSZÁG.Egy fiorenczi levél ker. 9-ről ezt közli A’ zavarok, mellyek mozgalomba hozá's a' római birtokot, teljesen lecsillapultak. A’ felkeltek, kik a’pápai katonáktól megszabadulhatának, az Apenninekben elszéledtek. A’ hegyekben üldözve, a’ Garfagnana völgyekbe vonultak a’ menekvők, de az ellenök felkelt lakosok elöl innen is távozni kénytelenítetvén , végmenedéket toscanai földön kerestek. A’ toscanai nagyherczeg és a’ pápai kormány között létezett egy nem írott szerződés, a’ politicai vétkesek’ kölcsönös kiadása iránt. A’ nagyherczeg azonban ez alkalommal atyai szivében határozta el magát , hogy a kiadás nem fog megtörténni; rendeletet adott ki, hogy a’ menekvők mindnyájan rakassanak egy Livornóban horgonyzó hajóra , ’s vitessenek Marseillebe. Ennek hire futamodván, este a’ legnagyobb öröm támadt Florenczben: a’ nép sietett a’ Pergola színházba, hol a’ Puritanusok’ előadásán az udvar jelen volt, ’s a’ lelkesedés’ legnagyobb fokában, a’ nagyherczeg iránt a’ szeretett legnagyobb jelensége tűnt fel. A’ páholy, mellyben volt, tele hintetett virágokkal a’ háladatos közönség által.“ SVÉCZIA. A’ norvégiai országgyűlés’ berekesztésére eltávozott király ismét vissza érkezett Stockholmba. OROSZORSZÁG. Olaszországi útja előtt a’ czár nagy katonai szemléket tartott Elisabethgrad-ban , ’s innen trónörökösével, Sándor főherczeggel együtt Nikolajevbe mentek. Konstantin főherczeg és Sándor hesseni herczeg , ki az idei kaukázusi táborozásban jelen volt, Sebastopolon át Baktschisarap-ba jöttek, a’krimi dánoknak hajdani lakhelyét meglátogatni. Innen ők is Nikolajew-be mentek, hol Konstantin nagyherczeg több hónapi távollét után először találkozott atyjával és testvérével. Az idei kaukázusi táborozásnak teljesen vége van. Egy része a’ katonaságnak haza bocsátatott, másik része a’ várőrségek’ erősítésére ’s uj erősségek’ készítésére fordittatott. ÉRTEKEZŐ. ESKÜTTSZÉKI ELJÁRÁS. XIII. Fejezet. A’vádalávétel’ következményeiről. (Folytatás.) 277. §. A’ közvádló , „a’ vádaláhelyező végzésnek az eskütt elöljáró által nyilvános ülésben tett kijelentése után“ legfölebb három nap alatt „tartozik“ vádlevelét a’ „törvényszék’“ elnökének benyújtani. 278. §. A’ vádlevélnek magában „kell“ foglalni: a) A’ vádlott’ nevét „és ál- vagy csúfnevét, ha az alatt jobban ismertetik“, polgári állapotját, korát, lakását, vagy tartózkodási helyét. b) A’ vád’ alapjául szolgáló bünteti’ előadását és azon törvényezikknek reáalkalmazását, mellynélfogva a’ vádlott büntetés alá vonandó. c) A „vádalóhelyző“ végzés’ másolatát. 279. §. A’ vádlevéllel együtt a’ közvádló azon tanuk és műérték’ „jegyzékét“ is benyújtja , kik a’ közvád’ támogatására, úgy szinte a’ sértett fél és „a’ bűnvizsgálati irományok szerint“ a’ váillott’részére is az eskültsséki bíróság által kihallgatandók, valamint azon tanuk’névsorát is, kiknek vallomásait csak felolvastatni kívánja, ’s ennélfogva berendeltetésökot fölöslegesnek tartja. 280. §. A’ védlevél’,mint a’ tanuk’jegyzéke is, az elnöknek két párban nyujtatik be, ki a’ leforgó körülményekhez ’s az elítélendő ügyek’ számához képest az idézési határidőt a’ vádlevélben kijelöli , de melly ennek kézhez adásától a’ megjelenési napig számítva 15 napnál rövidebb és 15-nél hosszabb nem lehet. „281. S. Midőn azonban az elzárt vádlott a’ vádaláhelyező végzés’ tudtára adásakor a’törvényszék ’s vádesküttszék előtt kijelenti, hogy ügyének az ítélőesküttszék’ elébe rögtön vitelét kívánja , ’s a’ közvádló ebben megegyezik, hacsak ezt a’ törvényszék az igazság’ és törvény’ érdekében hivatalosan nem ellenzi , az ügy , mihelyt a‘ közvádló a’ vádlevelet ’s a’ tanuk’ és műértök’ jegyzékét elkészítő , ’s az elnöknek benyújtó, az eskütti bíróság által azonnal elitéltethetik. De ez csak azon esetben történhetik, midőn tanuk ’s műértök jelen lévén tüstént kihallgattathatnak.“ 282. §• A’ „kellőleg“ szerkezeti ’s a’ „törvényszék’ elnökétől aláirt ’s megpecsételt“ védlevélnek ’s az említett „jegyzéknek és névsornak“ egyik párja a’ közvádlónak viszszaadatik , a’ másik pedig „az előbbi $. esetén kívül“ minden bűntetteknél megyékben , Kővárvidékén ’s Turmezején „bűnvizsgálati“ esküit, Jász-Kunok , Hajdúk és a’ szepesi XVI. városok’ kerületében községi jegyző, vagy Írnok, Fiume ’s Bukkari városában ’s kerületében , szabad királyi, ugyszinte Arad, Eszék, Felsőbánya ’s Pécs városokban törvényszéki írnok által a’ vádlott’ kezéhez adatik, vagy távolléte’ esetében „helybeli elöljáró, avagy két tanú előtt lakának“ ajtajára szögeztetik, és a’ „mikénti átadásról szóló bizonyítvány a’ közvádlónak azonnal beküldetik. „283. §. El végből, ha a’bűnvizsgálati irományokba bemondott lakását, vagy tartózkodása’helyét változtatná, azt a’ bűnvizsgálati bírónak, az pedig a’ törvényszéki elnöknek tüstént bejelenteni köteles.“ 284 §. A’ szabad lébon maradt vádlott a’ kijelölt határidő előtt két nappal a’ „törvényszék’“ elnökénél személyesen megjelenni, ’s a’ „kötelezettségéről öl“ a’ közvádló a’ vádlevélben értesíteni tartozik. 285. § Ha a’ vádlott a’ kiszabott időre meg nem jelenne, az elnök’ jelentésére a’ „törvényszék“ elzárási parancs mellett azonnali elfogatását rendeli. 286. §. A’ „vád aláveti“ a’ vádlevélnek vétele után három nap alatt „az elnöknek“ köteles kijelölni azon tanukat és műértőket, kiket a’jegyzékben megnevezetteken“ femil, vagy azok közül, kiknek vallomásait a’ közvádló csak felölvasandóknak vélte, az „eskütti bíróság’“ elébe rendeltetni kiván. 287. §. Ezeknek nevei „az elnök által“ a’ közvádlónak azonnal megküldetnek, ki szinte három nap alatt kijelöli mind azon tanukat és műértőket, kiket részéről pótlólag az „esküttbiróság’“ eléberendeltetni kiván. 288. § A’ 171. §-ban „említett“ személyek, mennyiben a’ kárvallottak’ sorába nem tartoznak , csak a’ vádlott' kívánatára, vagy megegyezésével rendeltethetnek az „eskütti bíróság’“ ekbe, hanem a’ berendelő levélben világosan megemlítendő, hogy megjelenésre akarátyok ellen nem köteleztetnek. 289. p. Az '„eskütti bíróság’“ eh berendelendő tanuk’ névjegyzéke , mellyre az elnök a’ megjelenés’ napját feljegyzi, a’ bűnvizsgáló bírónak adatik ki, ,,’s annak kötelessége“ a’ tanukat és műértőket a’ kitűzött határidőre berendelni. 290. §. A’ „törvényszék’’ helyén, vagy attól hat órányi távolságra lakók , a’berendelés’ napja iránt, a’parancsolt megjelenési idő előtt, legalább három nappal értesitendők; a’ távolabb lakókra nézve pedig ama három napon felül minden 4 órányi távolságra még egy nap számittatik. 291. §. Meg nem jelenése’esetében a’ lanti „törvényszék“ által büntetés alá vonatik Ezen büntetés azonban 100 frt bírságol, vagy 20 napi fogságot felül nem haladhat; és ezenkívül a’ meg nem jelenő tanú még azon költségek’ megtérítésében is elmarasztatik, mellyek az általa okozott késedelemből származtak. A’ tanukat berendelő levélben jelenő rendeletére mindig hivatkozás történik. „292. Esküdt-bíróság által ügy, védő nélkül, soha nem ítéltethetik el.“ 293. §• „Ennél fogva“ az elzárt vádlott a' védlevél’ megkapása után azonnal, a’ szabad lábon maradt pedig megjelenése’napján, védőjének választására a’„törvényszék’“ elnöke által felszólitatik, mit ha nem tenne , vagy már „tevén magától azt meg nem nevezné“ , védelmére a’ törvényszék által törvényhatóságbeli „gyakorló“ hites ollyan ügyvéd rendeltetik , „ki a’ közvádló- hivatalnak nem tagja.“ 294. §. Az ügyvédek’ sorából „ékképet/ kirendelt 69* 283