Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-30 / 564. szám

ilvania 9,569, bőrök 85,894, kövérség 35,629, szőr 1,440, nUScza 38 963 pft. Az iparczikkek között különösebb figyel­met érdemel az aczél (135,311), üvegnemüek (63,595), vas és egyéb fémáruk (8,544 pft). Vannak végre némelly czikkek, mellyekkel Ausztria csak közbenjáró , mondhat­nék, továbbadó kereskedést űz: nyers czukor, olajnemüek, disztollak, mézga, kakaó ’stb. ’stb.— Egész kivitel Ausz­triából 1842-ben volt 3,793,884, ’s 1843-ban pedig a’ ki­viteli ősziét 4,522,128 ft pp. — Ausztria’ tengereid beho­zatalának pedig Francziaországból főbb czikkeit ugyanazon tárgyak teszik nagy részben , miket a száraz­földi behozatal­ rovatában elsoroltunk. Lássunk itt egy pár csikket. Tűzkő 31,054, ásványsavak 71,952, tengeri só 31,674, piros bűzér(Krapp)107,389,bor 36,820, bor 42,216, mézga 15,034 pft. Iparczikkekből: üvegneműek 10,461, fémáruk 12,090, gépek és maloni készületek 14,430, olaj 11,620, finomított czukor 30,183, égettbor 48,943, gyógy­szeráruk 28,300 , bázis 29,240, selyemszövetek 136,943, szalag 17,304, gyapjúszövetek 15,553, papír 78,579, gya­potszövetek 52,886, ólom (Francziaországon által Spanyol­­országból, Missouriból, holott olly közel az ólomgazdag Karinthia) 115,960. Vannak még egyéb számos iparczikkek és termények , mellyeket franczia hajók is szállitnak Ausz­triába nagyobb mennyiségben. Festékfa 82,005, elefántfo­­gak 23 559 , gyökerek 10,237, nyers czukor 1,043,301, kávé 645,916, indigo 65,042, gyapot 435,475 ’stb. ’stb. Az egész behozatal Francziaországból Ausztriába jőn 1842-ben 4,466,896 , ’s 1843-ban 3,522,958 pft értéket. Az előadottakból következik, hogy Ausztria ez össze­köttetésében is nagyobb részint feldolgozatlan terményeket, p. o. selymet viszen azon piaczra, honnan érezte iparczikke­­ket é s nehány olly’ mezőgazdasági terményt is vészén, mint p. o. a’ piros búzér, bor ’stb., mellyeket maga is elegen­dőt ’s jó minőségűt termeszthetne. Ez áll a’ szárazföldi forgalomra nézve. De még jobban feltűnő a­ tengeri keres­kedésben. Míg itt Ausztria Francziaországnak 3,800,000 ft értékű nyers terményt ad, Francziaország viszont nyers ter­ményt alig fél milliónyi értékűt ad ; midőn az ausztriai ipar­­czikkek’ kivitele 235,000 ft értékű, ’s csak egyes, legin­kább nyers czikkekben (aczél , üveg ’stb.) megy többre 10,000 ftnyi értéknél, Ausztria franczia kikötőkből 620,000 ft áru iparczikkekeket ’stb. ’S még sokkal kevésbbé ked­vező Ausztriára nézve a’köztes kereskedés" forgalma; több­re megy 2,580,000 ftnál azon ősziét, a­­mennyit Franczia­­ország franczia és idegen gyarmatok’ ’s más országok’ ter­ményeinek Ausztriába szállításáért kap; míg Ausztria köz­tes kereskedéséből alig tud a’ francziáknak 40,000 ft érték­nyit adni. — Közlekedésben áll Ausztria Algírral is. Az algíri kikötőkkel­ kereskedés folyvást növekszik. Algír most, bár a’ francziák dicsekedve emlilik, hogy soha még gyarmat olly gyorsan nem emelkedett, kevés kivinni valót nyújt. 1842-ben a’ kivitel alig volt heted része a’ bevitel­nek. A’ francziák ennek okául a’ gyarmatnak még fejlődő ifjú voltát említik; elhallgatják a’ tömérdek háborús költsé­get, mibe nekik e’ gyarmat kerül. Összes bevitele Algír­nak volt 1842-ben 76,414,000 franc, miből Ausztriára 2.444.000 esik. (Folyt.) ANGLIA. A’ burgonya-betegség, melly az idén Euró­pának majd minden országaiban elterjedt, sőt Amerikában is mutatkoztak jelei, ’s melly az egyetemes gabonaszakter­­més mellett a’ szükséget még inkább emeli, úgy látszott, meg fogja kímélni azon országot, hol annak legtöbb hasz­nát veszik, ’s melly különben is mindig az Ínség’ szélén áll, értjük Izlandot. Eddig azt remélték, hogy Izland, ezen clas­­sicus földe a’ szegénységnek meg fog menekülni a' közön­séges veszedelemtől, de ezen remények igen szomorú csa­lódásnak engedtek helyet, ’s pár nap óta az angol lapok tel­e vannak jajveszékléssel ezen szerencsétlen ország’ sorsa felett. Izlandban a’ burgonya-betakarítás későbben történik, mint másutt: innen a’darabig megvolt remény; de most, midőn azt betakarítani kezdették , egész nagysá­gában feltűnt a’ betegség. Nagy félelem kezd elterjedni az országban; a’veszteség roppantnak mutatkozik. A* burgo­nya-betegség eddig Holland­ában ’s különösen Belgiumban, későbben Franczia-Német-és Angolország’ némelly részei­ben mutatkozott. E’ kétségtelenül mindenütt veszteséget okozott, s nevelte az ínséget,— de ezen baj sehol sem lehet olly nagy, mint Izlandban. Ezen ország’ nyolcz millió lakosából, több felénél négy—öt millió, a’burgonyát is­meri egyedüli táplálékának, vagyonának. Ezekre nézve a’ burgonyaszükség: éhhalál. Mit fog tenni a’ kormány a’ jelen helysetben ? Uj adót fog-e vetni a’ gazdagokra? Ez aligha megtörténik. Leginkább hihető , hogy a’ magán­­adakozásokat fogja elősegíteni. A' kormány’ cselekhetősége korlátolt. Legfelebb közvetve tehet valamit a’ bevitelnek könnyítésével. Már is a‘ bevitelnek teljes felszabadí­tása sürgettetik. Illy körülmények között feltetlennek látszik, hogy az angol kormány sokáig megtarthassa a gabona­törvényeket jelen állapotukban. Ezen törvé­­ny­e­k már kemény ostrom alatt vannak egy hatalmas ,•A ^pontosított társulat által, minden évben mindinkább ve­­szélyeztetnek; a közönség ezúttal alkalmasint az utolsó csapást­ fogja rájuk merni. Különösen a’ Peel’ tervé­­nek’ a ^ilmények szerint változó vámbérnek (sliding scale) ütött órája. Illy törvények nem maradhatnak meg, ’s ekker ha a jövő évi parlamenti ülés alatt egészen el nem töröltetnek, legalább bizonyosan módosíttatni fognak De ezen lépésnek is nem lesz nagy sikere. Ha ma mindjárt megnyittatnának Anglia’ révei az idegen gabonának,ez által nem lenne a’ bajon segítve , mert általában mindenütt rósz termés volt, ’s ennélfogva nem igen van honnan vinni be, ’s a’ mi van is, már van útja , ’s végtére az izlandi nép olcsó kenyeret sem képes magának vásárolni. A’ panaszok tehát­ Angliában igen felfoghatók. Az angol sajtó’ egy része darab idő óta igen élénk vi-­­ tátni elegyedett — Cromwel Oliver felett. Legyen-e Crom-­­wellnek az uj parlamentházban szobra avagy ne legyen, ez a’ vitatkozás' tárgya, mikép’ már e lapokban volt is érintve. A’ kérdés még nincs megoldva. Anglia" minden fejedelmei­nek, királyainak és királynőinek fog lenni szobra. De Crom­well foglalhat-e helyet ezek között, ez a’ nagy kérdés. Egyik párt azt mondja: Cromwellnek csak annyiban lehet igénye ezek között helyet foglalni, mennyiben egynek fejét vétette , ’s őt a’ koronázottak’ sorába helyezni, meggyalá­­zása volna nemcsak a’ királyi felségnek , hanem a’ monar­­chicus elvnek is. Erre a’ másik fél ezt mondja: a’ hazafi, ki meggyőzte Franczia-, Spanyolországot, Hollandiát, meg­­alapitá Anglia’ tengeri felsőségét; a’ protestáns, ki a’ re­­formatiót megmenté az összeesküvésektől , semmikép’ sem maradhat ki. — A’ bizottmány , melly a’ végett volt megbízva a’ királynő által, hogy jelölje ki azokat, kik­nek szobrok lesznek állitandók, ’s mellynek nevezetesebb tagjai Albert herczeg’elnöklete alatt: Lyndhurst, Lans­­downe, Russel lordok , Macaulay az Edinborough Rewiew" egyik fődolgozó társa 's hajdani minister , Sir R. Inglis, Hallam történetíró , ’s Rogers , ki költő ’s egyszersmind pénzváltónak is szerencsés lenni, nem oldotta meg a’ kér­dést , ’s Cromwellt azok közé sorozta , kik iránt a’ parla­mentre bízta a’ határozást. Hihetően azonban a’ protector meg fog hagyatni a’ királyok’ vagy is fejedelmek’ sorában , mivel ez különben alig is történhetnék. Itt nem helyeslésről, itt tényről van szó. Nem bírálatról, hanem históriáról van szó. De ha minden angol fejedelemnek lesz szobra , mikép’ hagyják ki Crom­wellt ? 1-ső Károlyról 2-ik Károlyra fog­nak lépni ? Kivel hitetik el, hogy a’ kettő között senki sem volt? Gondolja valaki , hogy ekkép’ lehet kijátszani a’ tör­ténetet? Cromwell nem volt király , de személyesité a’ fe­jedelmi hatalmat, melly nem hal meg, akárminő alakban éljen is. Üres helyet kell-e hagyni a’ két király között a' megszakadás’ kijelölésére. Cromwell’ kerek feje még inkább kitűnnék jelen nem léte által. A’ királyoknak és ki­rálynőknek emelendő szobrok nem fognak a’ közvélemény’ hódolatai, hanem egyszerűen a’ történetnek márványszob­rokban kiadása lenni. — Ha az angol parlament philoso­­phálni vagy critizálni akar, királyok’ irányában is szintúgy teheti azt, mint Cromwell’irányában. III. Richard, Will, Henrik , kiknek lesznek szobraik , bizonyosan nem mint családjoknak és felebarátaiknak jóltevői kapják. — Leg­jobb tehát, ha az angol királyok szükségből erényt csi­nálnak , ’s elszánják magokat ezen rész társaságra. Ezen szobrokban kiadott históriában valamelly rendszer’ követé­sének lehetlensége a’ többi személyek’ válogatásában is ki­tűnik. Az angol egyház’ érsekei mellett látjuk Knox-ot a’ scot presbyterianismus’ apostolát, Wesley-t a’ methodismus’ alapítóját; Hampden mellett Stratfordot l­ ő Károly’ szeren­csétlen ministerét; Cromwell után Monkot, ki N­­ ik Károlyt visszavitte. Ez tehát egyszerű gyűjteménye a’ nevezetes embereknek minden felekezet és iskolakülönbség nélkül. A’ statusférfiak’ sorában vannak Hampden, Walpole, Chat­ham, Burke, Fox, W. Pitt, Erskine, Grattan; a’ katonák kö­zött Wallace, Marlborough, Clive, aztán Rodney, Saint-Vin­cent, Nelson; az irodalmi nevezetességek között: Chaucer, Spencer, Shakspeare, Milton, Dryden, Pope, Addison, Ri­chardson, Johnson, Cowper, Walter Scott, aztán Baco, New­ton, Locke; a’művészek között: az építész Inigo Jones, Hogarth, Reynolds , a zenész Purcell, a’ színész Garrick, Flaxman; ezekhez tegyük az emberbarát Howardot, Wil­­berforce-t, Harvey-t, és Jennert. A’bizottmány’ajánlatá­ban azon különösség van, hogy sem Gibbon, sem Byron nin­csenek ajánlva, ’s ekkép’ Don Juan’ szerzője nem csak a’ Westminster Abbey-be , de még ide sem juthat be , mivel az angolok túlságos szigorral ítélnek a’ vallásosság’ kö­rében. SPANYOLORSZÁG: Narvaez’ uralkodása teljes vilá­gában van Spanyolországban. — A’ törvényszék’ elnöke, melly előtt Cortina’, Mador’ ’stb. pere folyt, letétetett, csu­pán mivel Lopeznek teljes szólásszabadságot engedett. Az igaz, Lopez keserű igazságokat mondott el a’ kormányról, de az alkotmány világosan mondja , hogy a’ bírói hatalom’ tagjai letéthetlenek. BELGIUM: A’kormány elhatározta, hogy minden kül­földről bevitt élelmi­szer ingyen fog a’ statusvasutakon to­vább szállittatni, csakhogy ne nyerészkedésre legyen ösz­­szehalmozva, melly esetben felárért szállittatik. Az in­gyen szállítás tehát azon esetben történhetik, ha hatóságok, jótékony egyesületek, sőt egyesek is a’ nép’ javára kíván­nának élelmi­szerekről gondoskodni. Gentben közelebb kétgyilkos’kivégeztetése történt meg, 1829 óta az első eset. NÉMETORSZÁG. A’ német vámszövetség* karlsruhei gyűlése nem felelt meg a’ németek’ várakozásának. A’ vám­szabálynak a’ következő három évre megállapításán kivül semmit sem ten , ez a’ közönséges panasz ellene. Mindenki azt várta , hogy a’ német iparnak némelly czikkei az angol versenytől jövőre inkább meg lesznek védve. Ezen remény azonban meghiúsult. Kirchheim­ban , Würtembergben , oct. 16-án protes­táns lelkészek és világiak gyűlést tartván, Ronge iránt egy­hangúlag oda nyilatkoztak, hogy az evangelica egyház ezen mozgalmakba sem előmozdítókig , sem akadályozóig nem avatkozhatik be, ’s azokat magok’ erejére kell hagyni, re-­­­mélvén, hogy az isten’szava majd gyakorolni fogja hatalmát.­­ Bajorországból, Badenböl, Hasaiéból, ismét panaszok hallatnak a’ burgonyabetegség miatt.­­ A’ kölni érsek Droste- Vischering Clemens Ágoston oct. 19-én meghalt. feHTERE’HO. ESKÜDTSZÉKI ELJÁRÁS. XIV. Fejezet. A­z es­küd­t­b­i­r­óság előtti eljárásról. (Folytatás.) „300. §.1 A’ büntetőtörvénykönyv’ I. R. 1 — LVI-ik feje­zetében körülírt bűntett miatt vád alávett minden személy csak esküdti bíróság által ítéltethetik el.“ A) A' kihallgatásról ’s az itélőeskütt­­szék’ határozatáról. „301. §. Azon asztalnak, mellynél a’ törvényszék’ bí­rái ülnek, egyik végén a’ közvádló, másikon a’ jegyző foglal széket. A’ tizenkét eskütt, az első helyreülendő elöljárón kivül, a’ 62 §-beli felszólítás’ rendszere szerint vesz ülést, a’ tanuktól ’s felektől és a’ hallgatóságtól elkü­­­lönzött helyen , a’ vádlottal szemközt. 302. §. A’ vádlott esküdti bíróság előtt szabadon jele­nik meg — ’s van jelen, őröktől csak akkor kisértetve, ha a’ biztosság úgy kívánja. 303. § A’ hallgatóság’ számára a’ „törvényszékkel“ szemközt, korlát által elkülönített hely rendeltetik a’ terem­ben, ho­ az teljes csendben és néma hallgatásban köteles lenni. 304. §. Az „esküdti bíróság“ előtt az egész eljárás „kezdettől végig“ tökéletesen nyilvános. 305 §. Azonban a’ törvényszék szemérmet sértő ese­tekben , midőn t. i. a’ nyilvánból közbotrány eredhetnék, vagy általa az erkölcsi hiedelem megsértetnék, a’ közvád­lónak indítványára, az illető ügyben, vagy annak részeiben nem nyilvános ülésben jár el. 306. §. Illy nem nyilvános ülésben mindazáltal jelen lehetnek a’ védőn és sértett felen kivül , az eljáró hatóság­nál bejegyzett ’s „gyakorló“ minden ügyvédek, és ezeken kivül a’ vádlott’ több atyafia vagy barátai, az elnök által megengedett számmal, melly szám azonban háromnál ke­vés­ebbre nem szoritható. Hasonló számmal jelen lehetnek a’ sértett fél’ atyafiai vagy barátai még akkor is, midőn e polgári keresettel föl nem lépett. 307. §. Az elnök vezeti az „egész“ eljárást, és az ülés­­beni rendről gondoskodik, mellynek fentartására adott pa­rancsai pontosan és nyomban teljesítendők. 308. §. Ha a’ jelenlevők közül egy vagy több bármilly személyek a’ rendet zavarják, ha akár a’ vádlott’ védel­mére , akár a’ közvád’ vagy bírák’ előadásaira, akár az el­nök’ rendeleteire nézve helyeslés’ vagy rászalás’ jeleit ad­ják , bármi módon zajt csinálnak vagy okoznak, és a’ „tör­vényszéki“ szolgának intésére a’ csend azonnal helyre nem áll, ezen személyek a’ teremből tüstént kiparancsoltatnak, sőt fegyveres erővel is eltávolitathatnak , az ellenállók pe­dig elfogatnak,és „az I. R. 464. §. szerint“ elítéltetnek. 309. §. Az „elnöknek kötelessége mindent“ elkövetni, mit az igazság’ kiviláglására szükségesnek vél. 310. §. Több vádlott vagy bűntárs közt, az elnök ha­tározza el a’ kihallgatás’ és eljárás’ rendet. 3­­­1. §. Védőjével , eljárás közben a’vádlott szabadon értekezhetik , csak akkor nem, midőn hozzá az elnök , „vagy ülnök esküdt,“ vagy közvádló által kérdés intéztetik. Ha a’ vádlott Vagy védője azt tartaná valamelly kérdésről, hogy ezt a’ fenforgó ügyben hozzá nem kellett volna in­tézni , és elleni kifogásait megteheti. 312. §. Midőn meg nem jelenését a’ védő csak az ülés’ alkalmával jelenti be , vagy pedig bejelentés nélkül kima­radt, akkor az ügynek fölvétele , ha a’ kimaradt védőnek helyét pótolni azonnal nem lehetne, a’ legközelebbi ülésre halasztatik , mennyiben a’ választandó vagy kinevezendő más védő , azon idő alatt a’ védelemmel elkészülhet. 313. §. Midőn berendelt tanuk nem jelennek meg, ak­kor az elnök mind a’ közvádlót, mind a’ vádlottat felszó­lítja: valljon ezen tanuk’ további berendelésétől elállanak­, és ha mind ketten elállanak, vagy pedig a’ kihallgatás helyett csak a’ vallomások’ felolvasását kívánják , az eljárás foly­­tattatik; hacsak maga a’ „törvényszék“ a’ kimaradt tanuk’ megjelenését szükségesnek nem tartaná. 314. §. Ezen utolsó esetben , úgy akkor is, midőn a’ közvádló vagy a’ vádlott a’ kimaradt tanúknak kihallgatását kívánja, ha a’ tanú a’ hely’ színén vagy olly közel laknék, hogy azon ülésben még behozathatik, annak tüstinti elő­állítását a’ „törvényszék“ elrendeli, különben az ügy’ fölvételét későbbi ülésre halasztja , mellyre a’ tanuk be­­rendeltetnek, a’ kimaradtak pedig parancs mellett „testi­leg k­é­n­s­z­e­r­i­t­v­e“ is előállittatnak. 315. §. Azon tanuk , kik alapos mentség nélkül ma­radtak ki, a’ 291. §. értelmében bűntetteinek. 316. §. A’tanuk , kiknek elmaradása miatt halasztatott el az ügy’ fölvétele , az ez által okozott költségek’ meg­térítésében elmarasztaltalak. 317. §. Azon ítélet ellen, melly által a’ kimaradt tanú elmarasztatott, kihirdetésétől számított 14 nap alatt , az eljáró „törvényszék“ előtt „védelmét“ a’ tanú elő­adhatja , és ha ez alaposnak találtatott, a’ büntetéstől fel­­oldatik. 318. §. A’ perben­ eljárást az elnök a’ vádlott’ kereszt- és vezeték neve , „születéshelye“ állapota, kora ’s lakása iránti kérdésekkel „nyitja meg.“ 319. §. Az elnök „majdan“ a’ közvádlóhoz és védő­höz „fordul“, ’s ezeket emlékezteti a’ törvény iránti tisz­teletre és azon kötelességre, melly szerint jogaiknak gya­korlatában eljárni Hiedelemmel tartoznak, 320. §. Ezután az elnök a’ vádlottat figyelemre intvén , a’jegyző által a’„vad alá vető“ végzést és a’ vádleve­let fölolvastatja, ezeknek felolvasása után pedig a’ védlevél’ lényeges tartalmát a’ vádlottnak szóval elmondja , ’s egy­ 287

Next