Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)
1845-10-30 / 564. szám
ilvania 9,569, bőrök 85,894, kövérség 35,629, szőr 1,440, nUScza 38 963 pft. Az iparczikkek között különösebb figyelmet érdemel az aczél (135,311), üvegnemüek (63,595), vas és egyéb fémáruk (8,544 pft). Vannak végre némelly czikkek, mellyekkel Ausztria csak közbenjáró , mondhatnék, továbbadó kereskedést űz: nyers czukor, olajnemüek, disztollak, mézga, kakaó ’stb. ’stb.— Egész kivitel Ausztriából 1842-ben volt 3,793,884, ’s 1843-ban pedig a’ kiviteli ősziét 4,522,128 ft pp. — Ausztria’ tengereid behozatalának pedig Francziaországból főbb czikkeit ugyanazon tárgyak teszik nagy részben , miket a szárazföldi behozatal rovatában elsoroltunk. Lássunk itt egy pár csikket. Tűzkő 31,054, ásványsavak 71,952, tengeri só 31,674, piros bűzér(Krapp)107,389,bor 36,820, bor 42,216, mézga 15,034 pft. Iparczikkekből: üvegneműek 10,461, fémáruk 12,090, gépek és maloni készületek 14,430, olaj 11,620, finomított czukor 30,183, égettbor 48,943, gyógyszeráruk 28,300 , bázis 29,240, selyemszövetek 136,943, szalag 17,304, gyapjúszövetek 15,553, papír 78,579, gyapotszövetek 52,886, ólom (Francziaországon által Spanyolországból, Missouriból, holott olly közel az ólomgazdag Karinthia) 115,960. Vannak még egyéb számos iparczikkek és termények , mellyeket franczia hajók is szállitnak Ausztriába nagyobb mennyiségben. Festékfa 82,005, elefántfogak 23 559 , gyökerek 10,237, nyers czukor 1,043,301, kávé 645,916, indigo 65,042, gyapot 435,475 ’stb. ’stb. Az egész behozatal Francziaországból Ausztriába jőn 1842-ben 4,466,896 , ’s 1843-ban 3,522,958 pft értéket. Az előadottakból következik, hogy Ausztria ez összeköttetésében is nagyobb részint feldolgozatlan terményeket, p. o. selymet viszen azon piaczra, honnan érezte iparczikkeket é s nehány olly’ mezőgazdasági terményt is vészén, mint p. o. a’ piros búzér, bor ’stb., mellyeket maga is elegendőt ’s jó minőségűt termeszthetne. Ez áll a’ szárazföldi forgalomra nézve. De még jobban feltűnő a tengeri kereskedésben. Míg itt Ausztria Francziaországnak 3,800,000 ft értékű nyers terményt ad, Francziaország viszont nyers terményt alig fél milliónyi értékűt ad ; midőn az ausztriai iparczikkek’ kivitele 235,000 ft értékű, ’s csak egyes, leginkább nyers czikkekben (aczél , üveg ’stb.) megy többre 10,000 ftnyi értéknél, Ausztria franczia kikötőkből 620,000 ft áru iparczikkekeket ’stb. ’S még sokkal kevésbbé kedvező Ausztriára nézve a’köztes kereskedés" forgalma; többre megy 2,580,000 ftnál azon ősziét, amennyit Francziaország franczia és idegen gyarmatok’ ’s más országok’ terményeinek Ausztriába szállításáért kap; míg Ausztria köztes kereskedéséből alig tud a’ francziáknak 40,000 ft értéknyit adni. — Közlekedésben áll Ausztria Algírral is. Az algíri kikötőkkel kereskedés folyvást növekszik. Algír most, bár a’ francziák dicsekedve emlilik, hogy soha még gyarmat olly gyorsan nem emelkedett, kevés kivinni valót nyújt. 1842-ben a’ kivitel alig volt heted része a’ bevitelnek. A’ francziák ennek okául a’ gyarmatnak még fejlődő ifjú voltát említik; elhallgatják a’ tömérdek háborús költséget, mibe nekik e’ gyarmat kerül. Összes bevitele Algírnak volt 1842-ben 76,414,000 franc, miből Ausztriára 2.444.000 esik. (Folyt.) ANGLIA. A’ burgonya-betegség, melly az idén Európának majd minden országaiban elterjedt, sőt Amerikában is mutatkoztak jelei, ’s melly az egyetemes gabonaszaktermés mellett a’ szükséget még inkább emeli, úgy látszott, meg fogja kímélni azon országot, hol annak legtöbb hasznát veszik, ’s melly különben is mindig az Ínség’ szélén áll, értjük Izlandot. Eddig azt remélték, hogy Izland, ezen classicus földe a’ szegénységnek meg fog menekülni a' közönséges veszedelemtől, de ezen remények igen szomorú csalódásnak engedtek helyet, ’s pár nap óta az angol lapok tele vannak jajveszékléssel ezen szerencsétlen ország’ sorsa felett. Izlandban a’ burgonya-betakarítás későbben történik, mint másutt: innen a’darabig megvolt remény; de most, midőn azt betakarítani kezdették , egész nagyságában feltűnt a’ betegség. Nagy félelem kezd elterjedni az országban; a’veszteség roppantnak mutatkozik. A* burgonya-betegség eddig Hollandában ’s különösen Belgiumban, későbben Franczia-Német-és Angolország’ némelly részeiben mutatkozott. E’ kétségtelenül mindenütt veszteséget okozott, s nevelte az ínséget,— de ezen baj sehol sem lehet olly nagy, mint Izlandban. Ezen ország’ nyolcz millió lakosából, több felénél négy—öt millió, a’burgonyát ismeri egyedüli táplálékának, vagyonának. Ezekre nézve a’ burgonyaszükség: éhhalál. Mit fog tenni a’ kormány a’ jelen helysetben ? Uj adót fog-e vetni a’ gazdagokra? Ez aligha megtörténik. Leginkább hihető , hogy a’ magánadakozásokat fogja elősegíteni. A' kormány’ cselekhetősége korlátolt. Legfelebb közvetve tehet valamit a’ bevitelnek könnyítésével. Már is a‘ bevitelnek teljes felszabadítása sürgettetik. Illy körülmények között feltetlennek látszik, hogy az angol kormány sokáig megtarthassa a gabonatörvényeket jelen állapotukban. Ezen törvények már kemény ostrom alatt vannak egy hatalmas ,•A ^pontosított társulat által, minden évben mindinkább veszélyeztetnek; a közönség ezúttal alkalmasint az utolsó csapást fogja rájuk merni. Különösen a’ Peel’ tervének’ a ^ilmények szerint változó vámbérnek (sliding scale) ütött órája. Illy törvények nem maradhatnak meg, ’s ekker ha a jövő évi parlamenti ülés alatt egészen el nem töröltetnek, legalább bizonyosan módosíttatni fognak De ezen lépésnek is nem lesz nagy sikere. Ha ma mindjárt megnyittatnának Anglia’ révei az idegen gabonának,ez által nem lenne a’ bajon segítve , mert általában mindenütt rósz termés volt, ’s ennélfogva nem igen van honnan vinni be, ’s a’ mi van is, már van útja , ’s végtére az izlandi nép olcsó kenyeret sem képes magának vásárolni. A’ panaszok tehát Angliában igen felfoghatók. Az angol sajtó’ egy része darab idő óta igen élénk vi- tátni elegyedett — Cromwel Oliver felett. Legyen-e Crom-wellnek az uj parlamentházban szobra avagy ne legyen, ez a’ vitatkozás' tárgya, mikép’ már e lapokban volt is érintve. A’ kérdés még nincs megoldva. Anglia" minden fejedelmeinek, királyainak és királynőinek fog lenni szobra. De Cromwell foglalhat-e helyet ezek között, ez a’ nagy kérdés. Egyik párt azt mondja: Cromwellnek csak annyiban lehet igénye ezek között helyet foglalni, mennyiben egynek fejét vétette , ’s őt a’ koronázottak’ sorába helyezni, meggyalázása volna nemcsak a’ királyi felségnek , hanem a’ monarchicus elvnek is. Erre a’ másik fél ezt mondja: a’ hazafi, ki meggyőzte Franczia-, Spanyolországot, Hollandiát, megalapitá Anglia’ tengeri felsőségét; a’ protestáns, ki a’ reformatiót megmenté az összeesküvésektől , semmikép’ sem maradhat ki. — A’ bizottmány , melly a’ végett volt megbízva a’ királynő által, hogy jelölje ki azokat, kiknek szobrok lesznek állitandók, ’s mellynek nevezetesebb tagjai Albert herczeg’elnöklete alatt: Lyndhurst, Lansdowne, Russel lordok , Macaulay az Edinborough Rewiew" egyik fődolgozó társa 's hajdani minister , Sir R. Inglis, Hallam történetíró , ’s Rogers , ki költő ’s egyszersmind pénzváltónak is szerencsés lenni, nem oldotta meg a’ kérdést , ’s Cromwellt azok közé sorozta , kik iránt a’ parlamentre bízta a’ határozást. Hihetően azonban a’ protector meg fog hagyatni a’ királyok’ vagy is fejedelmek’ sorában , mivel ez különben alig is történhetnék. Itt nem helyeslésről, itt tényről van szó. Nem bírálatról, hanem históriáról van szó. De ha minden angol fejedelemnek lesz szobra , mikép’ hagyják ki Cromwellt ? 1-ső Károlyról 2-ik Károlyra fognak lépni ? Kivel hitetik el, hogy a’ kettő között senki sem volt? Gondolja valaki , hogy ekkép’ lehet kijátszani a’ történetet? Cromwell nem volt király , de személyesité a’ fejedelmi hatalmat, melly nem hal meg, akárminő alakban éljen is. Üres helyet kell-e hagyni a’ két király között a' megszakadás’ kijelölésére. Cromwell’ kerek feje még inkább kitűnnék jelen nem léte által. A’ királyoknak és királynőknek emelendő szobrok nem fognak a’ közvélemény’ hódolatai, hanem egyszerűen a’ történetnek márványszobrokban kiadása lenni. — Ha az angol parlament philosophálni vagy critizálni akar, királyok’ irányában is szintúgy teheti azt, mint Cromwell’irányában. III. Richard, Will, Henrik , kiknek lesznek szobraik , bizonyosan nem mint családjoknak és felebarátaiknak jóltevői kapják. — Legjobb tehát, ha az angol királyok szükségből erényt csinálnak , ’s elszánják magokat ezen rész társaságra. Ezen szobrokban kiadott históriában valamelly rendszer’ követésének lehetlensége a’ többi személyek’ válogatásában is kitűnik. Az angol egyház’ érsekei mellett látjuk Knox-ot a’ scot presbyterianismus’ apostolát, Wesley-t a’ methodismus’ alapítóját; Hampden mellett Stratfordot l ő Károly’ szerencsétlen ministerét; Cromwell után Monkot, ki N ik Károlyt visszavitte. Ez tehát egyszerű gyűjteménye a’ nevezetes embereknek minden felekezet és iskolakülönbség nélkül. A’ statusférfiak’ sorában vannak Hampden, Walpole, Chatham, Burke, Fox, W. Pitt, Erskine, Grattan; a’ katonák között Wallace, Marlborough, Clive, aztán Rodney, Saint-Vincent, Nelson; az irodalmi nevezetességek között: Chaucer, Spencer, Shakspeare, Milton, Dryden, Pope, Addison, Richardson, Johnson, Cowper, Walter Scott, aztán Baco, Newton, Locke; a’művészek között: az építész Inigo Jones, Hogarth, Reynolds , a zenész Purcell, a’ színész Garrick, Flaxman; ezekhez tegyük az emberbarát Howardot, Wilberforce-t, Harvey-t, és Jennert. A’bizottmány’ajánlatában azon különösség van, hogy sem Gibbon, sem Byron nincsenek ajánlva, ’s ekkép’ Don Juan’ szerzője nem csak a’ Westminster Abbey-be , de még ide sem juthat be , mivel az angolok túlságos szigorral ítélnek a’ vallásosság’ körében. SPANYOLORSZÁG: Narvaez’ uralkodása teljes világában van Spanyolországban. — A’ törvényszék’ elnöke, melly előtt Cortina’, Mador’ ’stb. pere folyt, letétetett, csupán mivel Lopeznek teljes szólásszabadságot engedett. Az igaz, Lopez keserű igazságokat mondott el a’ kormányról, de az alkotmány világosan mondja , hogy a’ bírói hatalom’ tagjai letéthetlenek. BELGIUM: A’kormány elhatározta, hogy minden külföldről bevitt élelmiszer ingyen fog a’ statusvasutakon tovább szállittatni, csakhogy ne nyerészkedésre legyen öszszehalmozva, melly esetben felárért szállittatik. Az ingyen szállítás tehát azon esetben történhetik, ha hatóságok, jótékony egyesületek, sőt egyesek is a’ nép’ javára kívánnának élelmiszerekről gondoskodni. Gentben közelebb kétgyilkos’kivégeztetése történt meg, 1829 óta az első eset. NÉMETORSZÁG. A’ német vámszövetség* karlsruhei gyűlése nem felelt meg a’ németek’ várakozásának. A’ vámszabálynak a’ következő három évre megállapításán kivül semmit sem ten , ez a’ közönséges panasz ellene. Mindenki azt várta , hogy a’ német iparnak némelly czikkei az angol versenytől jövőre inkább meg lesznek védve. Ezen remény azonban meghiúsult. Kirchheimban , Würtembergben , oct. 16-án protestáns lelkészek és világiak gyűlést tartván, Ronge iránt egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy az evangelica egyház ezen mozgalmakba sem előmozdítókig , sem akadályozóig nem avatkozhatik be, ’s azokat magok’ erejére kell hagyni, re-mélvén, hogy az isten’szava majd gyakorolni fogja hatalmát. Bajorországból, Badenböl, Hasaiéból, ismét panaszok hallatnak a’ burgonyabetegség miatt. A’ kölni érsek Droste- Vischering Clemens Ágoston oct. 19-én meghalt. feHTERE’HO. ESKÜDTSZÉKI ELJÁRÁS. XIV. Fejezet. Az esküdtbiróság előtti eljárásról. (Folytatás.) „300. §.1 A’ büntetőtörvénykönyv’ I. R. 1 — LVI-ik fejezetében körülírt bűntett miatt vád alávett minden személy csak esküdti bíróság által ítéltethetik el.“ A) A' kihallgatásról ’s az itélőesküttszék’ határozatáról. „301. §. Azon asztalnak, mellynél a’ törvényszék’ bírái ülnek, egyik végén a’ közvádló, másikon a’ jegyző foglal széket. A’ tizenkét eskütt, az első helyreülendő elöljárón kivül, a’ 62 §-beli felszólítás’ rendszere szerint vesz ülést, a’ tanuktól ’s felektől és a’ hallgatóságtól elkülönzött helyen , a’ vádlottal szemközt. 302. §. A’ vádlott esküdti bíróság előtt szabadon jelenik meg — ’s van jelen, őröktől csak akkor kisértetve, ha a’ biztosság úgy kívánja. 303. § A’ hallgatóság’ számára a’ „törvényszékkel“ szemközt, korlát által elkülönített hely rendeltetik a’ teremben, ho az teljes csendben és néma hallgatásban köteles lenni. 304. §. Az „esküdti bíróság“ előtt az egész eljárás „kezdettől végig“ tökéletesen nyilvános. 305 §. Azonban a’ törvényszék szemérmet sértő esetekben , midőn t. i. a’ nyilvánból közbotrány eredhetnék, vagy általa az erkölcsi hiedelem megsértetnék, a’ közvádlónak indítványára, az illető ügyben, vagy annak részeiben nem nyilvános ülésben jár el. 306. §. Illy nem nyilvános ülésben mindazáltal jelen lehetnek a’ védőn és sértett felen kivül , az eljáró hatóságnál bejegyzett ’s „gyakorló“ minden ügyvédek, és ezeken kivül a’ vádlott’ több atyafia vagy barátai, az elnök által megengedett számmal, melly szám azonban háromnál kevésebbre nem szoritható. Hasonló számmal jelen lehetnek a’ sértett fél’ atyafiai vagy barátai még akkor is, midőn e polgári keresettel föl nem lépett. 307. §. Az elnök vezeti az „egész“ eljárást, és az ülésbeni rendről gondoskodik, mellynek fentartására adott parancsai pontosan és nyomban teljesítendők. 308. §. Ha a’ jelenlevők közül egy vagy több bármilly személyek a’ rendet zavarják, ha akár a’ vádlott’ védelmére , akár a’ közvád’ vagy bírák’ előadásaira, akár az elnök’ rendeleteire nézve helyeslés’ vagy rászalás’ jeleit adják , bármi módon zajt csinálnak vagy okoznak, és a’ „törvényszéki“ szolgának intésére a’ csend azonnal helyre nem áll, ezen személyek a’ teremből tüstént kiparancsoltatnak, sőt fegyveres erővel is eltávolitathatnak , az ellenállók pedig elfogatnak,és „az I. R. 464. §. szerint“ elítéltetnek. 309. §. Az „elnöknek kötelessége mindent“ elkövetni, mit az igazság’ kiviláglására szükségesnek vél. 310. §. Több vádlott vagy bűntárs közt, az elnök határozza el a’ kihallgatás’ és eljárás’ rendet. 31. §. Védőjével , eljárás közben a’vádlott szabadon értekezhetik , csak akkor nem, midőn hozzá az elnök , „vagy ülnök esküdt,“ vagy közvádló által kérdés intéztetik. Ha a’ vádlott Vagy védője azt tartaná valamelly kérdésről, hogy ezt a’ fenforgó ügyben hozzá nem kellett volna intézni , és elleni kifogásait megteheti. 312. §. Midőn meg nem jelenését a’ védő csak az ülés’ alkalmával jelenti be , vagy pedig bejelentés nélkül kimaradt, akkor az ügynek fölvétele , ha a’ kimaradt védőnek helyét pótolni azonnal nem lehetne, a’ legközelebbi ülésre halasztatik , mennyiben a’ választandó vagy kinevezendő más védő , azon idő alatt a’ védelemmel elkészülhet. 313. §. Midőn berendelt tanuk nem jelennek meg, akkor az elnök mind a’ közvádlót, mind a’ vádlottat felszólítja: valljon ezen tanuk’ további berendelésétől elállanak, és ha mind ketten elállanak, vagy pedig a’ kihallgatás helyett csak a’ vallomások’ felolvasását kívánják , az eljárás folytattatik; hacsak maga a’ „törvényszék“ a’ kimaradt tanuk’ megjelenését szükségesnek nem tartaná. 314. §. Ezen utolsó esetben , úgy akkor is, midőn a’ közvádló vagy a’ vádlott a’ kimaradt tanúknak kihallgatását kívánja, ha a’ tanú a’ hely’ színén vagy olly közel laknék, hogy azon ülésben még behozathatik, annak tüstinti előállítását a’ „törvényszék“ elrendeli, különben az ügy’ fölvételét későbbi ülésre halasztja , mellyre a’ tanuk berendeltetnek, a’ kimaradtak pedig parancs mellett „testileg kénszeritve“ is előállittatnak. 315. §. Azon tanuk , kik alapos mentség nélkül maradtak ki, a’ 291. §. értelmében bűntetteinek. 316. §. A’tanuk , kiknek elmaradása miatt halasztatott el az ügy’ fölvétele , az ez által okozott költségek’ megtérítésében elmarasztaltalak. 317. §. Azon ítélet ellen, melly által a’ kimaradt tanú elmarasztatott, kihirdetésétől számított 14 nap alatt , az eljáró „törvényszék“ előtt „védelmét“ a’ tanú előadhatja , és ha ez alaposnak találtatott, a’ büntetéstől feloldatik. 318. §. A’ perben eljárást az elnök a’ vádlott’ kereszt- és vezeték neve , „születéshelye“ állapota, kora ’s lakása iránti kérdésekkel „nyitja meg.“ 319. §. Az elnök „majdan“ a’ közvádlóhoz és védőhöz „fordul“, ’s ezeket emlékezteti a’ törvény iránti tiszteletre és azon kötelességre, melly szerint jogaiknak gyakorlatában eljárni Hiedelemmel tartoznak, 320. §. Ezután az elnök a’ vádlottat figyelemre intvén , a’jegyző által a’„vad alá vető“ végzést és a’ vádlevelet fölolvastatja, ezeknek felolvasása után pedig a’ védlevél’ lényeges tartalmát a’ vádlottnak szóval elmondja , ’s egy 287