Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-28 / 563. szám

Kedd 563. October 28. 1845. Odajelentk e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban háthorf­ordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán boritékban 6 ft pp. IVndererL­I« iSdnSifflSSi^tvJ’ntc« Horváth-házban 483 .«.a., egyédül­ minden kir. postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba egyéb Höffldi tartományokba küldetni kívánt poslá­­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasabsorért aprobetűkkel 5 pengő ki számíttatik. TARTALOM. Kérdés a’ központi vasúttársasághoz. Fiumei hajózási intézet. Törvényhatósági dolgok: Budáról (a’ választ, polgárság lemond failletményéröl , indítvány a’ városi ügyben.) Tornából (adóügy.) Barsból (tisztújitás’ eredménye.) Irodalmi értesítő. Vegyes közlemények: Me­gyeri-emlék. Kisdedóvó intézet (vége.) Külföld. Értekező: Esküttszéki eljárás (folyt ) Hirdetések. M. &.teWAWMmH­&ÁG és EEMÉIil. KÉRDÉS A’ KÖZÉPPONTI VASÚTTÁRSASÁGHOZ. — Miért van a’ vasút’ fő pályaudvara csak Debreczenig ter­vezve , és miért nincs Nagy-Váradig, holott ennek ama fölött sok előnyei vannak? Már magában az útvonal öt hat mértföldnyi átmérésében mindenütt egyenes, sik és majd mindenütt kemény levél, a’ földmunka különös nehézségekkel nincs akadályoztatva. A’ vasúthoz szükséges kemény és puhafa­j.­Váradon legkönnyebben ’s talán azon vidéken legjobb minőségben kiállítható , sőt mivel Biharm­egye olly érezdus, hogy ha­csak a’ már meglevő vasgyáraiban gyárhoz illően dolgoz­nának , a vas is könnyen ’s nagy mennyiségben szerezhető lenne; tűzi anyag pedig, úgymint kőszén, cser­bük­ és gyertyánfa épen Nagy-Várad’ közelében is kaphatók, mely­­lyek a’ vasútnál szükségesek, Debreczennek pedig nem esnek úgy kéz’ ügyében. Midőn a’ vaspálya a’ rengeteg síkságon keresztül futna, N.-Váradon egy, nem kellemetlen homoktengerben, hanem jó levegőn, változatos vidéken állapodnék meg, mi az uta­sokra nem kis fontosságú dolog; csupán a’ N.-Várad’ kö­­zelébeni két meleg fürdő is — noha igen elhanyagolt álla­potban van, mert egyikben, a’ rész épület miatt, kényelem­hiány, a’ másik új épületében igen sok panaszra ad okot — megérdemli a’ messziről ide utazást, hátha még a’ közkívá­nattól áthatva hozzá illően rendeztetnék , ’s pontosan és jól, de e’ mellett nem is olly méregdrágán, láttatnék el a’ tulajdonos által. N.­­Várad lévén a’ megye’ székvárosa, onnan már most is sok irányban megy ki a’ csinált út, úgy, hogy a’ibortermő Érmellék, mind az érczes és fadus Belényes, mind a’ róna sik vidékek meglehetős jó úttal bírván, a’ szállítás azonnal minden irányban gyorsabban és bizonyosabban teljesíthető, mi a’ vasútra nézve nem kevésbbé hasznot ígérő dolog Ha a’ vizek hajózható csatornává szabályoztatnak és a’ Körös-Berettyó-csatorna létrejöne, minthogy az N.-Várad­­tól alig van egy mértföldnél messzebb, Békés- és Arad­­megye úgy Váradhoz köttetnék, hogy az Arad felé tervezett mellékvonal talán egészen szükségtelen lenne ’S magában N.-Váradon is a’Körös’ és Pecze’ vizei mi könnyen használ­tathatnának gyárállitásra. N.-Várad’ közelében vannak üveghuták, vasgyárak , kőbánya, fürészmalom, igen jó agyag, melly üveghuták­ban olvasztó szerekre megbecsülhetetlen, ’s mellyböl jelen­leg gróf Halier Sándor ur a’ porczellán-készitést is megkí­sérti, mellyek a’ vasútnak mind viteti czikkeket szolgáltat­nának. Fő tekintetbe jöhet még, hogy testvér Erdélyországnak jelenleg is talán legnagyobb átviteli útja van­.­Váradon ke­resztül Kolosvár és Belényes felé, ’s kivált Kolosvár felé Bras­sótól, Szebentől kezdve, Marosvásárhely, Besztercze, Sza­­mos-Ujvár, Dézső környéke gyapju’s egyéb termékeit nagy részint Váradon szállitván keresztül, a’ vasút Erdélynek csupán úgy lehetne könnyebbségére, ha a’ fő pályaudvar Váradon lenne, honnan téli időben Debreczenig (hat, hét mértföld) gyakran két napi járó föld is van, melly idő alatt Kolosvártól (18 mérföld) szinte Váradra jöhetni. Innen azon jótékonyság származnék, hogy Váradon már hamarább ad­hatván fel Erdély kiviteli czikkeit, a’ gyorsabb szállításból eredő haszon is a’ vasutat is illetné. Egyéb , itt még megemlíthető okokat elhallgatva most, ennyi előnyök f­elsorolása után, csupán figyelem ébresztésül, szabad legyen még egyszer kérdeznem : miért nincs N­­ Vá­radra tervezve a’ központi vasút’ pályaudvara ? Mert ha csakugyan komoly szándéka a’ társaságnak a’ Tiszán is át­vinni a vasutat, aligha így több érdeket nem talál N.-Vá­radon, mintha csak Debreczennél állapodik meg. — Nagy Lajos, nagyváradi polgár. INTÉZET. Nagy Péternek lapjaink­­ban közlett felszólítását a’ magyar ifjakhoz, miszerint a’ hajózási pályára készüljenek, a’ Hetilap fölvévén, minthogy az indítványt felette korszerűnek tartja, nem csak azért, mert itjainknak uj keresetmód nyílik általa, ’­ mert lassan­ként magyar kapitányiak lehetnek az ősz Duna’ hullámain hanem azért is , mert gyermekeink, rokonink kiszállván a’ tengerre, középlánczszemül szolgálhatandanak a’ messze külföld’s a’megbecsülhetetlen magyar partvidék között­­levélben megkereste a’ fiumei ha­­zási intézet’ igazgató ta­nítóját, t. Mihocz G. A. urat, adná tudtára, milly föltéte­lek alatt vétetnek ott fel a’ növendékek, különösen pedig mennyi idő alatt végezhetik a’ hajózási tanfolyamot azok, kik a’ megkívántató előismeretekkel felruházva lépnek az intézetbe. A’ tisztelt tanító ur a’ Hetilap’ szerkesztőségének következőleg válaszold: Fiume, oct. 5-én 1845. Sept. 24-dikéröl hozzám utasított becses levelére van szerencsém válaszolni. 1) Azon ifjúnak,ki a’ hajózási tanulmányok’pályájára kí­ván lépni, el kellett végeznie elébb a’ normális iskolák’­­ első éveit, honnét a’ 4-dik osztályba lépvén még ottan két esztendő alatt meg kell ismerkednie a’ rajzolás, földle­írás, földmérés, természettan, fogalmazás és számvetés’ ele­meivel, a’ közönséges és tizedes tört számokkal ’s algebrá­val — mindezt olasz nyelven. 2) Miután ezekben jó előmenetelt tett, általléphet a’ ha­­lózati tudományok’ első évi folyamatára, melly után jól fog­ja tenni, ha legalább egy évi gyakorlat végett tengerre száll, melly elem nem mindennek egyiránt kedvező; ezután folytathatja a­ 2-ik évi tulajdonképen úgy nevezett hajózati pályát. Sőt mielőtt az első évi tanulmányokhoz kezdene, darab időt tölthet a’ tengeren, mert ezen nehéz tudomány’ gyakorlati alkalmazását senki sem tanulhatja haszonnal, ha csak jó idején tengerhez nem szokik. 3) Tekintettel azokra,a’kik érettebb korban szánják ma­gokat a’ tengerészetre, ’s drága idejöket két évi tanulással nem vesztegethetik, megengedtetik, hogy rendkívüli pályát végezzenek elméletileg’s gyakorlatilag; ’s azt, ha elég­séges előismeretekkel bírnak , rendkívüli magános oktatás’ segedelmével 6—8 hónap alatt végezhetik; — mindazon­által csak azok, kik már a’ philosophiai pályát *) kitűnő je­les előmenetellel végezték. 4) A’ két esztendei pálya ezen intézetben mindenki előtt nyitva áll; mivel ez azonban csak az ausztriai tengerészé­hez bevettek ’s bejegyzettek’ számára van kiszabva, ezek, az 1-ső és 2-dik számokban említett feltételek’ betöltése mellett, tanulmányaik’ folytatásáért semmi fizetéssel nem tartoznak, hanem megkivántatik , hogy a’szükséges ké­születekkel magokat ellássák , ’s tisztességes élelemmód­­jokról biztosítva legyenek. Azok ellenben , kik a’ kivánt feltételeknek eleget nem tehetnek, magános tanulmányok’ utján kénytelenek előmeneteleket keresni, ’e ehhez képest a’ profeszorok’ rendkívüli fáradozásait, a’ nyert idő’ arányá­ban megjutalmazni. — A’ ki egyébiránt ’stb. BUDÁRÓL. Sejtelmünk teljesült! E’ napokban tartatott választó polgársági ülésünkben szőnyegre jött ismét azon kérdés : valljon fentartassék-e azon határozat, miszerint a’ választó polgárság, — mint már ezen lap’ egyik előbbeni számában jelentettük — azon fa, vagy is farőzseöszletröl, mellyet évenkint a’ városi erdőkből elavult szokás’ követ­keztében kapott, nemeslelküleg és önként lemondott ? — Megpendittetett pedig ezen kérdés azért, mivel néhány szűkkeblű polgártársaink mindent elkövettek , hogy ezer, igen czélszerű , a’ város’ javára szolgáló határozat felfor­­gattassék. Az elősorolt okok közt, mellyekkel követelé­seiket támogatni akarták, csak egyet említünk, mellyből kiviláglik ezeknek csekélysége. Az mondatott tudniillik , hogy ezen határozatnak végrehajtása addig szüntettessék meg, mig a’ sz. kir. város’ elrendezése a’ törvényhozás által véghez nem vitetett, — mintha valamelly hasznos in­tézkedést nem lehetne ezen czélnak elérése előtt végre­hajtani , hanem addig is a’ városi erdőket bészakarva el kellene pusztítani ! Hála a’ polgárság közt ébredő jobb szellemnek ,­­ ez ellenvetéseknek semmi foganatja nem lett, és elhatároztatott , miszerint a’ választó polgárság az az előbbeni végzéséhez ragaszkodván , a’ a tanácsot fel­hívja , hogy ezen ügynek végképeni megoldásához a’ szük­séges intézkedéseket tegye meg. Ennekutána egy választó polgár által indítvány létetett , mellyet örömteljes kebellel sietünk közleni , mivel tanú­ságot ad arról, miszerint az ős Budában a’ haladás’ pályá­ján czélszerű lépések szinte történnek. Az inditványozó igy szólt: a’ sz. kir. városok’ elrendezése az egész ország­ra , de főképen a’ polgárságra sőt minden egyes polgárra nézve is a’ legnagyobb fontosságú. Életkérdés , mellynek szerencsés megoldásától a’ polgári rendnek boldogabb jö­vendője és jóléte föltételeztetik. Minek következtében min­den miveltebb polgárnak nemcsak saját érdekében , hanem kötelességében fekszik , hogy azon körben , hol állásánál fogva forog , teljes erővel és serénységgel járuljon azon tervek­ előkészítéséhez , mellyek szerint a’ szabad kir. városok’ politikai jelentősége magasb ’s méltóbb fokra emeltessék , és ez által az ipar és kereskedés, mint ha­zánk’ boldogulása’ legfőbb tényezőinek — felvirá­goztatása eszközöltessék. — Az okokat és akadályokat , mellyek múlt országgyűlésen az érintett városi ügyben a’ két tábla közt fenforogtak , mi érdemdús követeink — kik állásukhoz képest a’ városoknak ügyét előmozdítani olly erélyesen iparkodtak — az országyűlés­ bevégezté­­vel, midőn működéseikről egy vegyes gyülésben küldőiknek számoltak, igen érdekesen és pontosan elősorolták, és kie­melték azon fő okokat, mellyek szerint azon törvényjavas­latnak semmi foganatja nem volt , melly a’ városok’ elren­dezésével megbízott or.gyűlési választmány által szerkesz­tetek Rendében lett volna akkor ezen akadályokat tárgya­lás alá venni, és komolyan megfontolva ezeket úgy módo­sítani, hogy a’ jövő or.gyűlésen az egyezés a’ két tábla közt könnyebben sikerülhessen. De fájdalom ez nem történt! A’ jelentés’ felolvasása, mellyet sokan óhajtva vártak, ered­mény nélkül maradt, ’s nyomtalanul elenyészett. Ideje volna már , hogy a’ polgárság álomkorából felébredne, és nem mindig, kezeit kebelébe dugva, várná a’ várandókat, hanem a’ kor’ szellemétől áthatva , előlépne a’ haladás’ pályájára, ’s erélyes működés által saját érdekeit és közvetőleg az egész haza’ jólétét előmozdítani iparkodjék, és ezáltal megmutatná a’ hazának, hogy azon magasb poletra és hely­zetre, mellyre a’ törvényhozás a’polgári rendet felemelni törekszik , valóban méltó is. Annálfogva a’ választó pol­gárságot, melly a’ városok’ mostani szerkezete szerint az egész polgárságot képviseli, kérte szónok, miszerint a’ kor’ követeléseinek megfelelni, és ezen saját érdekükben olly fontos időszakot munkátlanul elmúlni ne hagyják, ha­nem a’ n. tanácsot — más törvényhatóságok­ példájára — egy választmány’ kinevezésére hívják fel,melly választ­mány a’ múlt orsz.gyűlésen el nem fogadott törvényjavasla­tokat és főképen a’ sz. k. városok’ elrendezése iránt köve­teink’ jelentéséből ismeretes akadályokat szorosan megvizs­gálva, czélszerű ’s hasznos javaslatokat dolgoznék ki,’s igy időszakonként tartandó higgadt tanácskozmányok] következ­tében olly’ utasítást készítene , melly a’ városi ügy’ felol­dását , a’ mennyire egyes hatóságtól kitelhető, valódilag elősegítené. Mert az illy fontos kérdéseket nem lehet rögtön, azon szűk idő alatt, melly a’ követválasztás és az or.gyű­­lés’ kezdete közt fekszik , feloldani, hanem czélszerű ’s valódi felfogásához hosszabb idő és érett megfontolás kí­vántatik. — Reméli és tiszta szivéből kívánja szónok , hogy ezen rövid , de egyedül polgártársai’ jólétének elő­mozdítására ezélző indítványa félre ne értessék, sőt tisztelt polgártársai, ezen, teljes őszinteséggel tett nyilatkozatát ’s szellemét valódilag felfogva, a’ felérintett választmány’ alakítására a’ szükséges lépéseket mielőbb megtegyék. Végre ha collegialis felhívásának kivánt sikere lenne, óhaj­taná , hogy a’ választmányi tagok közt minél több buzga­lom, kitüzés és egyetértés uralkodjék, hogy az elért ered­mény e’ város’ díszére ’s tiszteletére váljék , és ország­szerte az mondassék felölünk, hogy mi hazánk’ fővárosának valódi érdemes polgárai vagyunk! Ezen igen érdekes indítvány a’ választó polgárság által egyhangúlag elfogadtatott és határoztatott, miszerint az érintett indítványt a’legközelebbi ülésen komolyabb tárgya­lás alá veendik , ’s annak szellemében a’ nemes tanácsot ezen választmány’ alakítására felfogják hívni *). TORNA, sept. 28-án. Folyó hó’ 25-én első alispáni elnöklet alatt rendkívüli közgyűlésünk volt. Elnök alispán úr szives üdvözlettel megnyitván a’ köz­gyűlést, elmondá, mikép’az országgyűlési költség’kive­tése végett biztosság által készített ’s megyei közgyűlésen helybe hagyott, ’s meghitelt kulcsban felfedezett fontos hi­ba igényelte mulhatlanul e’jelen közgyűlés’ tartását; el­mondá , hogy a’ szádvári , tornai, dernői, nádaskai négy uradalom megyénknek kétharmadrészét teszi, mégis az or­szággyűlési költség’ csak nem felerészének fizetése a’ megyének csak egy harmadát kiré egyes birtokosokat il­leti.­­ Mellyre az összeíró biztosok az uradalmak, nehány egyes birtokosok ’s hivatalnokok által az 1811-dik or­­szággyüléskor fizetett és 1844 évre az uj kulcs szerint kivetett költségeket felolvasván , kitűnt, hogy az uradal­mak általi fizetés, bár a’közelebbi országgyűlés jóval hosz­­szabb volt, kevésbbé változott, — holott az egyes birto­kosok, egyházi személyek ’s hivatalnokokra eső mostani te­her három és négy annyira is rug. G.— J— főbíró állt fel először: „én, úgymond, az említett kulcsban három G. A. Mikocz. törvényhittósági *) A’ philosophiai pálya itt fökép’ a’ mathematikai tudományok­ra értetik. A’ leendő tengerésznek, az elemi mathesisen kí­vül , fökép’ a’ mechanicában és csillagászatban kell jártas­nak lenni; a’ bölcsészet és történettudomány, mik szinte rendes tanulmányai a’ philosophiai pályának, közvetlenül a’ tengerész’ kiképzésébe nem folynak be. — H. *) E' lapok’ 553. számában az elemi iskolákról szóló czikk’ 17. sorában e" helyett: „a’ várban az elemi iskolák’ három alsó osztálya állítassák“, ■— ezt kérem létetetni: „a’ várban és minden külvárosban 'stb. — Közi 6, 69

Next