Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-28 / 563. szám

becsúszott hibát látok, hol leginkább alapszik a’ fizetés’ aránytalansága. 1-er A’ szabad telkek’ jövedelme’ szerfe­letti felemelésében és az úrbériek’ leszállításában. 2-er Az erdőjövedelmek’ kevésre tételében, — másutt, hol az országgyűlési költség’ viselése nem olly teher, mint me­gyénkben, az erdő’ holdjának jövedelme egy pengő forinttal van felvéve. 3-or Az egyházi személyek ’s hivatalnokok’ jövedelme’ felemelésében. — Én tehát kívánnám, hogy egy szabad lélek’ jövedelme , melly jelenleg 36 pftra van téve, szállitassék le az úrbérivel aránylag 24 pftra, — vagy ez emeltessék 36 pftra, a’ bárdos erdő’ holdjának jövedelme tétessék egy pengő forintra , így a’ fiatalabb erdők ehhez mérve aránylag , az uradalmak temérdek erdőt ’s úrbéri telkeket birván, — az egyes birtokosokra eső rendkívüli teher fedezve lesz, az egyházi személyek és hivatalnokok jövedelmének is csak felerészét látnám az összeírásba be­­jövendőnek.“ — S. V. uradalmi ügyész, a’ kulcs’ változta­tását ellenző, a’ bárdos erdőnek holdját 30 pengő krral is megrovottnak mondja. „Én, úgymond, meg nem foghatom , hogy lehet egy szabad telket úrbérivel arányba tenni, ho­lott az három úrbérivel mindenkor fölér, az egyes bir­tokosokat sem látom megterhelteknek, lehet hogy jelenleg birtokuk őszintébben van bevallva.“ „R- S. uradalmi mérnök S. V. véleményét hatalmasan védte, a’ hivatalnokokat nyil­­vánitá terhelteknek.“ — Igaz ugyan, úgymond, hogy sze­mélyem meg van a’ fizetéssel róva, de azért a’ kulcsot mint közgyűlésen meghiteltet változtatni nem lehetvén, nem is akarom. — S.— J.— főjegyzőnk tagadá , hogy a’ hibás kulcsot javítani ne lehetne, — a’ nemes csak ott vállalhat terhet, hol személyesen jelen van, ’s az eljárás törvény­szerű; már pedig a’ kulcsot meghitett gyűlés, a’ megyében körlelve nem lévén, törvényszerű nem lehet; a’nemesek jelen nem lévén, mint lehetett rólok, nélkülök rendelkez­ni? S. V. ügyész úr azt mondja , nem hiszi hogy egy sza­bad telek csak 36 pftot jövedelmezne, de szóló főjegyző sem hiszi hogy egy úrbéri telek csak 24 pftot hoz be, a’ robotot pénzül véve, fölér 24 fial, hát a’ füst-pénz, tized, ’s más illetőségek; nem gondolja meg S. ur mennyi marha, cseléd szükséges egy telek’ mivelésére, az elemek’ csa­pásának mennyire ki van téve , még sem látja az egye­seket megterhelve? — Azon uradalmakat biróföldes urakat kellene igazán megróni, kik Bécsben, Londonban, Parisban hasztalan vesztegetik idejöket, hordják ki a’ magyar pénzt, (éljen kiáltások) azokra kellene vetni terhesen az absen­­tismus’ adóját, nem azon egyes polgárokat sajtolni, kik a’ hon’ terhét viselik. A’ kulcson segíteni nagy és fon­tos feladat, én czélszerűnek látnám pontról pontra fölven­ni és a’ javitandókon javítani.“ — Az alsó járás’ főbirájától jelentetvén, hogy az érintett gyűlés’ határnapja körlelve csak ugyan nem volt, a’ kulcsba becsúszott lényeges hi­bák’ kiigazítása elhatároztatott. Egy szabad telek’ jövedel­me 24 pftra tétetett, a’majorsági bárdos erdőnek holdja egy pengő forintra, az úrbérinek 45 pkra, a’majorsági szarulásnak 40 , az úrbérinek 30 pkra emeltetett. Az egy­házi személyek’, hivatalnokok’ jövedelmének egy harmada ki lévén eddig hagyva, felére szállitatott. A’ szőlők szer­felett meglévén terhelve, az eddig beirt jövedelmeknek fe­le kihagyatott. — A’ ser-pálinka házak’, mint d­em­ora­li­­s a­ti­o’ eszközei’ jövedelmének az épületek’ javítására egy­­harmada ki lévén az összeirásból hagyva , most egy nyol­­czad része hagyatott ki, — a’ vasgyári épületek’ igazítására szintén egy harmada lévén a’ jövedelemnek kihagyva, most mivel ennek pártolására felettébb sok okunk van, fele része az összeirásból kihagyatott. — Kányahegyi, BARSMEGYÉBEN, folyó hó’ 20-án tartatott tisztujitás. A’ választások’ eredménye ime : első alispán : Simonyi Fe­renci, második: Rudnyánszky Flórián ; főadószedők : hadi: Boronkay László; házi: Simonyi Libor. A’ lévai járásban főbíró : Fába Zsigmond; alszolgabirák : Ordódy Sándor , Tóth Dániel és Dombay Gáspár; esküdtek : Mészáros Lász­ló, Vörös, Farkas Miklós és Szathmáry András; adó­szedő : Szathmáry Alajos. Verebélyi járásban főbíró : Gaal Alajos; alsz.birák : Juhász Zsigmond és Balogh Gusztáv ; esküttek : Bajchy, Gaal György, Bende Vincze és Molnár László; adószedő: Csiba Ferencz. Tapolcsáni járásban fő­bíró : Névery Miksa; alsz.bírák: Jeszenszky Károly főbírói czímmel , és Kosztolányi László, Kiss Sándor ; esküttek : Lipcsei, Bodó Lipót, Jacsovit és Laktics nemnemes; adó­szedő : Oláh Miklós. Oszlányi járásban főbíró : Majthényi Gusztáv; alsz.bíró : Kosztolányi Károly; eskütt: Simonyi Sándor; adószedő: Kosztolányi Sámuel. Garami járásban főbíró : Brogyányi István ; alsz.birák : Farkas József és Simonyi Simon ; esküttek : Kiss Adolf, Rajczi és Veres István; adószedő : Veres Antal. Főügyész : Juhász Ben­­cze;­lső alügyész : Botka Bálint; 21k alügy. : Várady Já­nos. Főjegyző: Szabó János , tisztb. főjegyző b. Majthényi Izidor; első aljegyző : (főjegyzői ranggal) Juhász Antal , 2ik: Farkas Pál. Verebélyi biztos­­ bírói czimmel : Sütter Kázmér. Lévai biztos ’s pertárnok : Bajchy , sz.birói czim­mel ; levéltárnok: Valentini; várnagy ,­sz.birói czimmel: Kürthy Zsigmond. Irodalmi értesítő: „Quodlibet, 1845.“ — Illy czim alatt jelent meg a’ napokban egy kis röpirat. Névtelen szerző igen jól vá­lasztó e’ czimet, mert úgy látszik azon emberek’ sorába tartozik, kiknek jó egyes eszméik, helyes ötleteik vannak, de valami egészet egyáltalában nem tudnak sem alkotni, sem tisztán felfogni. Szerzőnek részint elmélkedési, részint elmélkedési tár­gyai a’ hazafiság, közvélemény,természetjog, nemzet, nem­zetiség, nemzetegység, szabadság, alkotmány körüli néze­tek, nemzetgazdálkodásunk, népnevelés, évenkénti ország­gyűlés, Széchenyi és Kossuth ’stb. ’S e’ czikkek’ qyodlibe­­rében lapunk sem hagyatik szó nélkül. Azt mondja szerző a’ 97-ik lapon: „Ő nem tartozik azon municipalisták közé, kik a’megyei rendszert a’ B.P.Hiradó’ értelmében kegyelik, de a’ centralisták közé sem, kik a’ központosítást az uj P. Hírlap* mintája szerint akarják valósítani. Centralisatio és statusegy­ség előtte egyértelmű.“ — Mondtuk mi valaha az ellenkezőt? Sőt a’ Pesti Hírlap igen sokszor emlité ezen szót: status­egység. Szerző azon véleményben látszik lenni, hogy a’ Pesti Hírlap csak külsőleg rendezett országgyűlést’s továb­­bá is annyi országot, annyiféle birói és végrehajtó hatal­mat kiván, ’s épen úgy továbbá is egyedül a’ nemesi ren­deknél, mint eddig volt,szóval,hogy nem akarja az alkotmá­nyosság’ minden postulatumait. ’S még feltűnőbb ez affe­ct­alt különbség közte és közöttünk, midőn a’ 103 lapon mondja , miként a’ centralisatio szó alatt nem ért egyebet, mint a’ statusegységet, melly tiszta képviseleti elv mellett az összes nemzetet egy közérdek- és közjogbani felelősség által egyesíti, központosítja. Egészen a’ Pesti Hírlap’ értelmé­ben, minélfogva valóban csodáljuk, igen is, e’ szót kell használnunk, csodáljuk szerzőnek szó­rakozottságát, hogy még is azt mondhatja mindjárt a’ kö­vetkező lapon : „egyébiránt nem hízelkedünk magunknak, mikép’ Szalay és Irinyi urak’ centralisanióját tökéletesen megértettük volna,“ — holott bizonyosan ezek sem akar­nak egyebet, ’s ez olly világosan és annyiszor volt mond­va , hogy valóban gyanúsításnak kell tekintenünk , ha va­laki azt hagyja sejtetni, mintha mi más valamit akarnánk. I.­­ „Szerelem’ gyöngyei. Irta Petőfi Sándor. Pest, 1845. Kiadja Emich Gusztáv. Ára 30 k. pp.“ — Mondják, Petőfi a’ költői formákkal keveset gondol, s ebben sok igaz van , ’s mint criticus szólván , lehetetlen őt erre nem figyelmeztetnünk; de az olvasó fogja észrevenni, hogy a’ mit betanult gondosság által kívánnak elérni annyian, Petőfi’ verseinek azt gyakran az ihlet adja meg. ’Sillyenkor látjuk a’ költő Petőfit egész erejében, illyenkor egész fényében köl­tészetét. A’szilaj kedvcsapongást nyájas enyelgés, a’vad természetességet természetes naivság, vagy a’phantasiának fenséges játéka váltja fel. Illyenkor tapasztaljuk, hogy Pe­tőfi, lírván a’ nyelv’ hatalmát, ura egyszersmind phantasia­­jának, hogy a’ költő tud lenni egyszersmind művész is. Roszul használók talán e’ szót: művész, értvén alatta csu­pán a’ külcsín’, a’ szép formák’ emberét. Egy szóra vala szükségünk, melly kifejezze a’ mestert, kinek kezében ragyogóvá simul az üveg, csillogókká lesznek az álkövek , — hogy ellentétben elmondhassuk, miként Petőfi’ szerelem­gyöngyei valódi gyöngyök. Nem szállunk mi le a’ kebel’ mélyébe, honnan e’ gyön­gyök fölfakadók , mint cselekvők nem rég’ a’ „C­zip­ru­s- r­o­mbok’“ bírálója. Ez nem critica ; ’s ne csudálkozzunk, ha szivétől a’ költő hidegen utasít vissza minden kezet. A’ külső viszonyokat sem kutatjuk, melyek szülik a’ dalt; te­gye ezt az életb­e, ha egyszer a’ mű túlélte a’ művészt. A’ bíráló’ feladata, magát a’ művet tekinteni, abban keresni az érzelmek’ valódiságát, keresni, — hogy a’jelen esetről szóljunk, — a’ szerelem’ örömét és bánatát, gyönyöreit és gyötrelmeit. ’S a’ „Szerelem’ gy­ön­gyei“-ben mind­ezen érzelmek olly természetes , mint változatos színekkel tükröznek. ’S egy dolog van különösen, mi bennünk, a’ szerelem’ gyöngyeit olvasva,örömet okozott. Szerző’ nagyobb szigora önmaga iránt, a’versek’ megválasztásában, mellyeket világ’ elébe bocsáta. Ha mi a’ „Czipruslombok“-ról szóltunk volna, e’ szigor’ hiányát említők vala főleg. A’ „Szerelem’ gyön­gyei“ már válogatottabb gyűjtemény. Nincs benne egyetlen vers is költői becs nélkül. Hasonló szigort ajánlunk szerző­nek azon művei’ megbirálásában, mellyeket hírlapokba ad. Óhajtjuk továbbá, hogy minél kevesebbet írjon mérték nél­kül. A’ gondosság , mellyel mértéktartásra fordít, meg­szerzi verseinek azon külcsint is, mellynek néha hiányát érezzük. — Megjelent a’ „Történeti könyvtár“ XIII. füzete. Tartalma : A’ franczia’ forradalom’ történetének folytatása. Pesten, H­itleben’ tulajdona. Ára egy füzetnek 40 kr. pp. Heckenast Gusztávnál szinte megjelent a’ második füzet illy czimü munkából: „Märchen für die Jugend, von Eduard Duller. Schönes Bilderbuch mit 6 colorirten Ab­bildungen. Zweite Auflage. In sechs Lieferungen zu 24 kr. C. M.“ Kezünknél van végre a’ „Tudom­ány­tár“ 1844. de­cemberi’s egyszersmind utolsó füzete. „Az academia,— mondatik a’ végszóban, — 1834. elejétől 1844. végéig ’s igy tizenegy évig tartotta fen tetemes áldozatokkal e’ folyó­iratot. Az alatt olvasói’ száma 527-ről folytonos apadással 79-re olvadt le. Az academia nem akar bírája lenni annak: külső viszonyokban, irodalmunk, jelen irányaiban fekszik-e e’ tény’ oka , hanem , anyagi veszteségeit tekintetbe nem véve, az erkölcsi haszonnak illy körülmények közt csekély­sége miatt hódol a' szükség’ parancsának, ’s a’Tudomány­tárt e’ füzettel berekeszti.“ — Szomorú dolog, ’s egyszers­mind a’ magyar olvasó közönségre nézve jellemző, hogy az Athenaeum után igy kelle elhalni a’ tudományos folyóiratnak is, részvéthiány miatt. ___ KÖLCSEY MUNKÁINAK ÜGYÉBEN. Öt éve, hogy Kölcsey Ferencz’ összes munkáinak kiadását megindí-­­ tottuk. Reményünk lehetett,azt két év alatt az olvasó közön-­­­ség’ elejébe juttathatni, mert Pap Endre ur az első kötetet,­­ melly a’ verseket foglalá magában, ’s a másodikat, melly- t , s­gnyezeti kéziratban adta von kezünknez, miért neki az olvasó közönség előtt ezzel szives köszönetet mondunk. De az említett beszédek, elháríthatatlan aka­dályok miatt sajtó alá nem adathatván; ’s mint hatodik kötet sem jelenhetvén meg: tisztelettel értesitjük az olvasó közönségét, hogy Kölcsey Ferenczi munkáinak gyű­jtemé­­nyét az igazi hatodik kötettel berekesztenünk lehetetlen­­séggé vált; miért is a’ kiadó Heckenast Gustáv az alább közlendő nyilatkozatában­­ ez­ előfizetőket felkéri, hogy a’ meg nem jelenhetett kötetért járó előfizetési díjt nála fel­vétetni méltóztassanak. Részünkről még csak azt jelenhetjük, hogy az előfize­tőknek a’ hatodik kötethez mellékeltetni ígért lajstroma, külön kinyomatva , a’ t. ez. előfizetőknek díj nélkül fog ki­szolgáltatni. — Költ Pesten, October’ 22-én 1845. — B. Eötvös József, Szalay László, Sze­mere Pál, mint szerkesztők. 282 Alulirt kiadó ezzel kinyilatkoztatom, hogy Kölcsey Ferencz’ munkáinak gyűjteménye a’ már régebben megjelent ötödik kötet­tel berekesztettnek tekintendő, miután az eddig világot látott köte­tek az elhunytnak sajtó alá adathatott valamennyi munkáit foglal­ják magukban. Minthogy azonban Kölcsey’ munkáinak t. ez. elefi- t­­és a’ gyűjtemény’ megindításakor , midőn a’ közbejött eseményt előrelátnom lehetetlen volt, h­a­t kötetért 10 pfttal fizettek elő , jelenleg 8 ftra pp. szállitatik le az ár; kéretvén különkülön min­­denik előfizető, hogy azon helyen, hol részéről az előfizetés tör­tént, az előfizetési nyugtatvány’visszaszolgáltatása mellett 2 ftot pp. felvenni méltóztassék. — Pesten, October’ 22-én 1845. — Heckenast Gusztáv. Vegyes közlemények* KÉRELEM. A’ megyeri­ emlék’ ivtartói tisztelettel kéretnek , méltóztassanak a’ buzgalmakra bízott aláírásokat ’s a’ netalán gyűjtött öszvegkéket , az aláírók’ és fizetők’ teljes névsorával a’ most következő pesti vásárkor beküldeni. A’ küldemények­­, Antal Mihály úrhoz , a’ Nemzeti Casino’ könyvtérnokához , lesznek czimezendök. A’ fölebb kitűzött határidő most már az utolsó lévén, a beküldések’ eredményéhez fog alkalmaztatni az emlék , melly színészetünknek , tehát nemzeti ügyeink’ egyik fontosabbikának, feledhetlen bajnokát fogja maradandón vagy dicsőíteni vagy csak jelölni ! Azért ismételve és sürgetőn szólít­juk fel az ügybarátokat ’s Megyerink’ őszinte tisztelőit , legye­nek buzgó , mondhatjuk hazafias törekvéssel azon , hogy az emelendő siri- nyűgjei több lehessen puszta sírkőnél. October,­­ 1845. A’ KISDEDOVÓ INT. M. D. TÉRJ. EGYESÜLET (vége). 5) Biz­tos kútfőből indulva,reményét fejezé ki a’ választmány, hogy legkö­zelebb Gyomán újra föléledend, R.Szombatban, N.Mihályon, Z.Eger­­szegen, Baján és Krassómegyében pedig uj intézetek fognak kelet­kezni. 6) Erdélyt illetőleg is, örömmel jelenté a’ választmány, hogy a’kisdedovás’eszméje kivált a’székely atyafiaknál hatalmasan kezd terjedni, ott is megalakult már Makfalván (Marosszékben) egy in­tézet, és még három van alakulóban u. m. Kibéden, Mező-Bándon és Mező - Madarason. 7) Elsoroltatván azon buzgó honfiaknak és honleányoknak díszes névsora, kik a’ múlt közgyűlés óta ré­szint mint alapitók , részint mint rendes részvényesek az egyesü­let’ tagjaivá lettenek, mint szintén azon adakozók is, kik egy­­szerrei adományaikkal szíveskedtek az egyesület’ fölsegéléséhez járulni, a’ közgyűlés forró köszönetét jelentvén ki az elsoroltak’ irányában, neveiket az évlapokban följegyeztetni rendelő. 8) Helyeselve fogadá a’ közgyűlés a’ választmány’ ebbeli eljárásáról­ jelentését, miszerint az intézet­ épületén fekvő adósságnak sors­húzás’ utjáni törlesztése f. évi julius’ 31-én már megkezdetett (A’ sorshúzás’eredménye már közöltetett a’n. é. közönséggel).— Egyszersmind köszönetét fejezé ki a’ közgyűlés Nádassy István ur iránt, ki egy kisorsolt részlet’ kötelezvényét kamataival együtt az egyesület’ fölsegélésére ajándékozta. 9) Ő felsége koronás fejedel­münk’ azon atyai kegyelméért, mellyel egyesületünk iránt viseltetni meg nem szűnik , mellyel intézetünk’ épületét a’ kamarai pénz­tárba fizetendett díjtól fölmenteni kegyeskedett, a’ közgyűlés tartozó legmélyebb háláját, maradandó emlékül az évlapokba, mint jegyzőkönyvébe iktatá. ló. A’ fennebbi örvendetes jelen­tések között fölmerült egy szomoritó is, t. i. a" szegszárdi kisde­­dovó intézetnek fölbomláshoz közeledése, és ez annál szomoritóbb, mivel olly megyében tapasztalni ezt, melly első dajkája volt a’ képző példányintézetnek, miért is kötelességet is létetett a’ választ­mánynak, az illetőkhöz intézendő fölszólitások által ezen intézet’ életben megtartására fordítani gondjait. ( 11) Szintén helye­selteken a’ választmány’ azon intézkedése , miszerint a’ sajtó alól nem sokára kikerülendő évlapok’ kíséretében felszólítást intézend az ország’ minden törvényhatóságaihoz , népesebb­­,városaihoz és vagyonos­ polgáraihoz, hogy kegyes alapítványaikkal az egye­sület’ szent czélját alulsegiteni szíveskedjenek, csak ezen felszóli­­tásitások’ sikerdas eredményétől lehetvén várni a’ kisdedóvás’ ügyének, mint hazai ügynek boldogabb jövendőjét. 12) A’ szám­­vizsgáló bizottmány’ jelentését illetőleg, miután pénztárnok Antal Mihály ur az 1843d. évi számadásaira tett csekélyebb észrevételeket fölvilágosító válaszával megszüntető, ez évi számadásaira nézve a’ további felelősség’ terhe alól fölmenteték; az 1844d. évi száma­dásaira tett szintén csekélyebbszerű észrevételekre pedig felvilá­gosítását a’ jövő közgyülés’elébeterjesztendi. 13)Tolnai volt fiók­­pénztárnok Steib József ur 1843 évi számadásaira , mint szintén ugyanezen számadások’ egyik tételére nézve volt vitéz, igazgató Wargha István ur is, a’további felelősség’ terhe alól föloldoz­­tatt­anak jelentettek ki.( 14) Az egyesület’pénzerejéről tett jelentésből kitetszvén az, hogy a’ részvényaláirók közül többen még 1836 évi tartozásaikat sem fizették be , a' választmánynak kötelességére tettetett azoknak behajtását meginditandó ker­ útjait

Next