Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)

1845-11-04 / 567. szám

két testületnek külön tanácskozásai által az egyezés el nem érhető, azt gondolnék , hogy talán az érintett testületek’ egy vegyes gyűlésbe összeolvasztásával és ekkép’ meg­­könnyebbített tanácskozás által az egyezés hamarább sike­rülhetne, és ennek következtében némelly tárgyak’felebbter­­jesztése fölöslegessé válnék ? — Tabán külváros’ föutczájában a’ lefolyt nyáron uj köve­zet rakatott, melly e’ főutczának díszére válik, csak az ki­várhatnék , hogy a’ házi urak is hozzájárulván ezen szépí­téshez , annyi szánakozással viseltetnének az arra járó polgár- és nem polgártársaik iránt, hogy járdát rakatnának házaik előtt. Óhajtásunk talán nem sokára teljesülend, mert rebesgetik, hogy a’ városi hatóság’ részéröl már a’ járdák’ rakatása iránt szabályok dolgoztatnak ki, mellyek szerint ezek’ elkészítése nem függend többé a’ házi urak’ tetszésé­től, hanem ha egy utczának köveztetése elhatároztatik, ak­kor minden házi urnak kötelességében lessen járdát rakatni. — De térjünk vissza a’ dologra. — Mondottuk , hogy az érintett utcza kiköveztetett, de valamint a’ régi közmondás szerint: „szegény ember’ szándékát boldog isten bírja“, ezen utczának végképeni kiköveztetése féjbenszakasztatott, mivel azon egyén, kivel a’ város a’ kövek’ szállítása iránt szerződést kötött, mindenféle — nem akarjuk vizsgálni, valódi, vagy csak színlelt akadályok miatt-e? —szerződését meg nem tartotta, és igy ezen utczának tervezett tökéletes ki­­köveztetése dugába dőlt. —Azóta már három hónap múlt el, nehány kocsi a’ körülfekvő köveken szerencsétlenül felfor­dult, de az utczának végképeni elkészítése a’ sok sürgeté­sek’ daczára eddig még nem teljesítetett. — Már most csak azt szeretnék tudni: valljon ez’ évben elkészülend­ e, vagy nem? — mert télen, ha a’ körülfekvő kövek hóeső és hó­­suvatag által betakarva nem látszanak , akkor majd a’ fel­fordulás mindenesetre még kényelmesebb leszen!— Remél­jük , hogy a’ városi gazdasági biztosság ezen, nemcsak az idevaló lakosok’, de vidékiek’ botránkozására is szolgáló visszásságot minél hamarább fogja elhárítani. Feltűnő talán az olvasó előtt, ki csupán Pestet tartja az ország* fővárosának , hogy és Buda’ szépítése annyira szi­vünkén fekszik, miszerint e’ lapokban e’ körüli nézeteink­nek is helyet igénylünk. Mi addig is, míg a’ lánczhid elválhatlanul egybekötné ős Budánkat az ifjú Pesttel, együtt látjuk a’ kettőben országunk’ fővárosát, együtt óhajtjuk mindkettőt biztosítva látni az árvíz­ veszélyeitől, együtt óhajtjuk nagynak, szépnek és virágzónak. NYITRÁBÓL. October­ 21-én rendkívüli közgyűlést tartottunk első alispán ur’ elnöklete alatt; mi végre volt az a’ mult­i’negyedi közgyűlésből kitűzve, azt tudta az elnök­ség , de a’ rendek nem gondoltak vele. Midőn az elnökség illyesmit proponál, annak czélját némellyek merő kegye­letből , mások közönyösségből, és ismét mások merő jám­borságból nem kutatják, és most az egyszer még azok is, kik az imént elősorolt tulajdonokkal nem hiszlenek , sze­rintünk bűnt követtek el, nem lévén az iránt kiváncsiak , mert tudni kell az érdemes olvasónak, hogy illyesmi nálunk olly­kor kíváncsiságnak kereszteltetik. Tehát rendkívüli közgyűlést tartottunk, és mi az illy rendkívüli közgyűléseknek baráti nem vagyunk , mondjuk, az illy rendkívüli közgyűléseknek, mellyekben például, újonnan kidolgozott ravalási kulcs és nemesi választmány’ jegyzőkönyve tárgyaltatik, mindezek, ha nem eminenter, legalább is bizonyosan olly jelentések, mint az egyes tiszt­viselők’ jelentései, és így, a’ nemzet’ életéből kifolyó ha­zai szokás szerint , érnegyedi közgyűlésre tartozandók, nem pedig olly rendkívülire, mellyben az elnöklő alispán úr ezeket mondá: „kevesen vagyunk, és mégis nagyobb lárma , mint a’ midőn többen vagyunk.“ El is voltak mondva a’fentebbiek, de elnökileg vála­szoltatott, hogy kifogyunk az időből, mert ha majd a’ tiszta válasz­tási idő bekövetkezik , mással fogunk foglalkozni; és mi ezt tökéletesen elhisszük, — valamint is az érintett tár­gyak körüli jó szándékról tökéletesen meggyőződve va­gyunk, mind a’ mellett azonban a’ kellő formát nem tartjuk mellőzhetőnek, és ámbár tudjuk, hogy azon sententia: „hoc ifa fit, ut viri fortes , etiamsi ferro cominus decerta­­rint, tam­en illud contentionis odium, simul cum ipsa pugna, armisque ponant“ hazánkban vajmi gyéren és kevés időre valósitatik, és azonfelül, ad contentionis odium, már jó eleve az uj harcz előtt, hogy a’ közügyek’ folyamát zavarja, beköszönteni szokott, a’ miért is csakugyan felhasználni szükség a’ kevés használható időt, mégis megyei szerke­zetünk’ ennyi kinövései mellett, veszedelmesnek tartjuk paralyzálni még azon kevés jót is, melly egy számosabb publicum’ jelenlétében rejlik; a’mit, hogy példával felvi­lágosítsunk, bemutatunk egy , ezen gyűlésben megvitatott, vagyis inkább meg nem vitatott tárgyat. T. E. sz.biró, bizonyos ítéleteket hozván, azok ellen a® alperes legfelsőbb helyen folyamodott, a’sz.biró jelenti, hogy nem igaz, miszerint azon ítéletek hozva volnának, a’ jelentés hitelesnek vétetik — mert eddig hivatalos jelenté­sek nálunk is hiteleseknek tartattak — ’s a’ tárgy megszű­nik , mi történik nem sokára? — Az alperes ismét folya­modik legfelsőbb helyen, ’s a’ kérdéses ítéletekkel tá­mogatja folyamodását, a’ szolgabiró ismét jelentést ad , ’s a’ mennyire értesítve vagyunk , — mert illy jelentések gyűléseinkben nem olvastatnak— írásbeli hibát akar felállí­tani, ’s jön erre ő felsége’ nevében egy, abbeli ítéleteket feloldozó parancs, mellynek azon kívül végső szavai ezek : „hivatalosan jelentette, hogy ezen perekben ítéletek mind­azon ideig nem hozattak légyen, holott az eredeti periratok s tulajdon kezével irt ítéletek’ tartalmából, ugyanazoknak, azon évi kisasszony hó’ 8-án , ’s igy ama jelentése elöl t­öbb hetekkel történt kelte kitűnnék, minthogy e’ megyének felemlitett terjesztéséhez zárt nyilatkozata T.­~ E.—nak, e’ részben mentségeid semmikép’ nem szolgálhatna , ’s azon valótlan jelentése által, nemcsak e’ megye’ hiteles­ségét, hanem e’ jelentés’ nyomán tett felírására kiadott k. k. rendelmény’ tartalmát is koczkáztatta volna, többször emlí­tett T.— E — e* vakmerő tette miatt ő felsége’ nevében szigorúan dorgálandó.“ A’ legutóbbi tisztujitás előtt egy szolgabiró, épen T. E.­­nak hivatali elődje, ellen vádak emeltettek, még csak vá­dak, ’s a’ tisztviselőség egy közgyűlési nagy publi­cum előtt nyilatkozik , hogy azon vádolt szolgabiróval becsületérzésből szolgálni nem fog, ’s a’vádolt szolgabiró hivatalából kilép; — most a’ fentebbi királyi parancs egy szüret’ideje alatti rend ki­vüli közgyűlés’k­i­s p­u­b­l­i­c­u­m­a előtt felvétetik és határoztatik , hogy abbeli királyi parancs T. E. szolgabiróval közöltessék. Ebből ugyan nehezen fogja bármi ügyes etymologus a’ szigorú dorgálást kiokoskodhatni, — a’ dolog azonban még sincs baj nélkül, és mivel egyik baj a’ másikat szüli, ebből is azon baj származott, hogy már most nem lehet tudni, hányadán vagyunk, változtak-e me­gyénkben a’ fentérintett idő óta , bizonyos kényes tárgy körül olly annyira a? fogalmak ? avagy pedig egy valótlan jelentés, egy bírónak, sőt egy megyének hitelessége olly dolgok-e, mellyekkel játszani lehet?— mindenesetre azon­ban tanulságot nyújt a’ dolog arra , hogy ezek a’ rendkívüli gyűlések, csakugyan rendkívüli gyűlések. SZERÉMMEGYE. — A’ Jelenkor auguszt. 25. és kö­vetkező napjaiban tartott közgyűlésünket tárgyaló czikké­­ben olly különös színben tünteti fel megyei viszonyainkat, hogy az igazság’ érdekében nem mellőzhettem, hogy azon költemények ellen, mikkel már az illír párt’ túlzói sem pirul­nak élni, szót ne emeljek.Örömmel’s tülömlengő szívvel je­­lentetik többek között, miképen az illirismus’ előmenetelének bizonyságául,nálunk múlt közgyűlésünk­ben egy pap déli szláv nyelvben tarta beszédet, melly közéljenzéssel és tetszéssel fogadtatott. Igaz, hogy tartatott ugyan déli szláv beszéd, vagy tulajdonképen rácz beszéd, mert hiszen a’déli tót nyelvek és népiségek egymástól annyira különbözők , mint az éj­­szakiak, ennélfogva ezen szorosabb megkülönböztetést csak az tarthatná feleslegesnek, ki előtt tán tudva nem volna, hogy Szerémben néhány magyar és német falvi­kon kivü­l sem illírek sem szerbek nincsenek, hanem ráczok és sokácsok laknak, — de hogy ezen beszéd általános éljenzéssel és tetszéssel fogadtatott, ez puszta koholmány; mert a’be­széd mind czéljára mind tartalmára olly hiú és bárgyú szó­faragás volt, hogy senki, legyen bár illír bár magyar, nem helyeselhető , annál kevésbbé, minthogy olly ékesen vala a’ beszéd szerkesztve, hogy azt talán maga a’ szónokló sem érté,mi még világosabban kitűnik a’fuisp.etnek’ezen latin sza­vaiból: „ez nem ide való.“ — Továbbá a’ halottmisét illetőleg, melly Vukováron a’ gyűlések’ helyén , a’ zágrábi kicsapongásban elestekért tartatott, levelező ur olly csele-­­­sen fogalmazó értekezését, hogy csak némivel kevésb figye­lemmel levő olvasó igen könnyen gondolhatná azt a' me­gye’ részéről rendeltnek, kivált ha nem tudná, hogy ugyan az órában , mellyben a’ mise tartalék, főispáni elnöket alatt a’ közgyűlés folytattatott, ’s a’misén csak nehány görög hi­tnek voltak jelen. Ezen kis vállst szolgáljon egyszersmind igazolásul azon hit’ ellenében , miszerint az egész tisz­tikar gyanusittatik a’ halottmisébeni részvétellel. Sajnálom tehát a’ Jelenkor’ t. ez. szerkesztőjét, hogy hitelesb levele­zőt nem talál lapjának. — S.— PÉCS, octob. 27-én. A’ balsors súlyosan nehézkedik vállainkra. A’felső magyarországi megyékből érkezett szűk természeti szomorú hirek annyira felcsigázták a’ nyerész­kedési vágyat, hogy a’ mindennapi szükségeinkre megkí­vántató élelmi­szereket sem lehet drága pénzen megvásár­­lani. Baranyamegye’ legnagyobb részét nagy ’s gazdag földesurak bírják. — Apróbb földesurak, kik termékeiket már most eladni kényszerűlnének, nem igen lévén, amazok semmi áron sem nyitják meg magtáraikat, remélvén, hogy a’ majd bekövetkező inségteljes télen ’s tavassszal még na­gyobb nyereségre számíthatnak. A’ káptalenbelieknél még három éves gabona is van. Innen héti vásárainkon, noha nálunk nem a’ legroszabb termés volt, igen kevés gabona mutatkozik , ’s a’ búzát a’ sütök és molnárok 16 vítjával nem annyira veszik, mint elölünk elragadják, kik azután a’ kenyérrel egyedáruságot űznek , a’ nélkül, hogy a’ politia legkevesebbet is törődnék vele, pedig elegendő kenyérrel sem láttatunk el. (Bécsben , ha valamelly napon este előtt elfogy a’ kenyér a’ sütőnél, ez megbüntettetik). — Nem­különben vagyunk a’ tüzelő fával is , miből pénzért és jó szóért sem láthatjuk el magunkat elegendőleg a’ télre; a’ tulajdonosok későbbre tartogatják , hogy szorult napok­­ban majd ölét, melly most 41 vtt, 17 forinton adhassák. ’S az uzsora is nyom bennünket, mert ha a’ szorultság­ban levő kölcsönzésre szorul, kamat’ fejében rövid időre kétszeresen kell a’ tőkét visszafizetni. — Az­ ad­ministrate’ köréből is sok visszaéléseket "említhetnénk , az úrbéri és megyei dolgok’ köréből. Egy tisztv­­elő, mivel bizonyos alkalomra ki nem állottak a’ rendelt időre, noha elég jókor kiállottak, a’ vontatók , a’ késedelmeseket meg­­botoztatá, kivéve azokat, kiknek tehetségükben állott öt pftot­­ fizetni. Hát a’ mezei rendőrségi ügy hogyan kezeltetik! Ezekről máskor. gsffssleménnyel^» FIGYELMEZTETÉS a’ „Magyarföld és népei“ czimű­ művészeti és irodalmi vállalat’ ügyében. Miután ezen, máris országszerte nagy részvéttel fogadott közhasznú munka’ I-sil füzete meg ez évben kiadalik, tisztelettel kérjük az aláírási ive- t két köröztető t.cz. egyéneket, miszerint a’ t. cz. előfizetők’ neveit,­­ lakásait (az utólsó postával együtt) , ’s a’ begyült pénzt is a’ kö­zelgő pesti vásárra, vagy legföljebb november’ végéig beküldeni szíveskedjenek, hogy a’ kiadás’ millysége­ és mennyiségében tud­hassuk magunkat mihez alkalmazni. — Vachot Imre kiadó szerkesztő. NYILATKOZAT. Alulírott, valamint különös szerencséjének ta­rtja, ha műve idegen nyelvre átfordittatik, úgy annál fájdalmasb érzéssel kénytelen tenni a’ következő nyilatkozatot. November 1­1-én adatott a’ budai színpadon „Kaufzmann und Seefahrer“ Czakó’ „Kalmár és Tengerész“ czimű drámája után szabadon dolgozva Benkert C. M. által , melly német dolgo­zásban szerző saját művére semmi tekintetben nem ismer. Kéretnek minden t.cz.szerkesztőségek,hogy e’nyilatkozatot be­cses lapjaikba átvenni szíveskedjenek. — Pest, nov. 2-án 1845. Czakó Zsigmond. IPAREGYESÜLET (Figyelmeztetés a’ reczkerendi némelly változásaira). Erre figyelmeztetni bátorkodunk tisztelt hallgatóin­kat. A’ vasárnapi előadásokat, miket dr. V­á­l­l a s A­n t­a­l ur a’ természet- és erőtanból tart, az iskolai fiatalság nem láto­gathatta, mert 10 óráig az isteni szolgálaton jelen kell lennie. Ezért Vállas ur’ leczkéi nem, mint eddig 91/1, hanem 40 órakor fognak kezdődni, ’s taranak 11 óráig. E’ szerint dr. N e n d t­­v i c h ur’ vegyészi előadásai szinte félórával későbben , azaz­ 11 órakor fognak megkezdetni. — Hasonlóan kora volt a’ franczia nyelv’ tanítása is , melly ed­dig vásár- és ünnepnapokon 8 — 9 órára volt határozva. Miszerint tehát ez annyira hasznos nyelvnek gyakorlati megtanulásában is mindenki részt vehessen, Kronperger Antal úr ez­után 11 — 12 órakor ’s pedig az 1 teremben adandja feczkéit. A’ tandíj havonkint csak egy huszas; mi valóban felette jutányos díj, ha tekintetbe vesszük, mennyit kell a’ nyelvmestereknek óra­ díjul fizetni. G r e m b a y ur’ építészeti előadásainak hallgatói két óra he­lyett hármat kívántak hetenkint, mihez képest ezután minden kedden, csütörtökön és szombaton , ’s pedig , nem mint eddig 11 — 12, hanem 10 — 11 óra között tartandja leczkéit Glem­­bay ur. Nendtwich ur’ leczkéinek tárgyára né­zve sietünk tudatni, miként a’legközelebbi vasárnapi előadásában a’ porczellán-égetést kezdvén meg tárgyalni, ezt, 's evvel kapcsolatban az üveggyár­tást és kőedény-égetést fogja ismertetni néhány egymásután kö­vetkezendő órákban. Az ásványi előadásokra nézve hirdetett csőd’ következésében Pauer úr’ ajánlkozását nyeré meg az egyesület. Tanítási tár­gyainak sorozata így áll : 1) Tizenkét leczsetben előadandja az általános ásvány­­ismét(prytognosia generális), vagyis az ásványok’ külső- és belső­­tulajdonságairól szóló tanítást. 2) Három lecskében általános földtan (geogno­­sia generalis), vagyis a’ hegyek’ alkotása ’s az ásványok’ különös tanyája fog megismertetni, hozzáadatván még az alkalmazott ás­ványtanból az ásványok’ nyerésmódjai. 3) Tizenöt leczkére osztatik fel a’ haszonvehető ásványok’ részletes megismertetése. 4) A’ két vagy három utólsó leczke elmulaszthatlanul arra lesz fordítandó , hogy a’ hallgatók az eddig tanultakat még egyszer áttekintsék, ’s most már a’ szokott rendszer szerint öszveállitsák. Pauer ur’ előadásai , mint a’ többi rendes leczkék , ma­gyar és német nyelven , díjmenten fognak tartatni. — October’ 25. 1845. — Csanády, jegyző. IGAZÍTÁS. Az 558. sz. 363 lapján a’ pestmegyei gazdasági fiókegyesületről szóló jelentés’ 14 pontjában hibásan állott He­ki Károly , F I e k I helyett. 208 s ’tfagora. FRANCZIAORSZÁG. Afrikából érkezett hirek szerint Lamorid­ére és Cavaignac tábornokok Bab-Tazanál Abd-el- Kader* tartózkodása’ közelében egyesültek, ’s ekkép’ most 4,500 gyalog 4—500 lovas és 10 ágyú van szemközt az emirrel, ki mintegy 8—10,000 főnyi hadsereggel bírhat. Az ellenzéki lapok nagy panaszt emelnek , hogy olly szá­mos katonaságnak Algírban tartása mellett, csak illy sere­get lehet összegyűjteni. A’Journal des Debats maga is me­g­­vallja, hogy a’ francziák Algírban meglepettek, s ekkép’ először 450 embert az arabok felkonczoltak, későbben pe­dig 200-al a’ fegyvert letétették ; de, mond, most a’ kor­mány el van határozva , eldöntőleg látni a’ dologhoz , ’s a’ marokkói császárt avagy alattvalóit kényszeríteni kellő kor­látok között maradásra, 's őket saját földükön ’Vep^?nj!!~~ ni. Egyébiránt jó reménységgel vannak, annyival is inkább, mivel Cavaignac a’ Bab-Taza szorost ellenállás nélkül el­foglalta. Bugeaud marsairól még semmi sem hallik, mit csinál Algírban oct­ 15-én történt megérkezése óta. Partra szálltával egy megnyugtató nyilatkozványt bocsátott Algír’ gyarmatosaihoz; tudósítja őket, hogy a’ fegyveres erő te­temes erősítést kap , hogy a’ dolgok ismét állapo­­kra jut­hassanak , sőt még jobbakká tétethessenek; sejtetni hagy­ja, mennyire szükséges volna a’ gyors gyarmatitást minden lehető eszköz által elősegíteni, ’s inti a’ gyarmatosokat munkaj­at és minden nemű üzleteiket nyugton folytatni, ek­kép’ végezvén szavait. A’ harezban, melly, mikép’ remé­lem, távol önöktől megkezdetik, lehető legkevesebbet fogom az önök’ közremunkálását igénybe venni; de azon esetben, ha erre szükség lenne , bízom az önök’ hazafiuságában , ’s felfogom azt szólítani.“ A’ porosz király IV-ik Fridrik Vilmos és a’ berlini vá­rosi ta­ács között történt esemény a’ vallásbeli mozgalmak’ ügyében, a’ franczia sajtóban igen nagy figyelmet ébresz­tett. A’ lapok az e’ tárgyban megjelent közleményeket egész terjedelmekben felvették, minek egyébiránt azon o­t­­ van legalább egy részben , hogy hirek’ dolgában, meg­le­tősen másod rendű ügyekre szorultunk- Azonban sok a­­n-

Next