Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)

1845-11-13 / 572. szám

szólásunkat fentartjuk addig, mig e’ tárgyra nézve az illető szerkesztő’ hivatalos tudósítását kirondjuk. Nem tudjuk, mi bírhatta e’ különös lépésre? ’S valljon ki volt az, ki nem régiben is azt papolá , hogy: „il faut laver le linge sale en famille?“ — ki volt, a’ ki számtalanszor állitgatá, hogy a’ külföldi elemnek egyáltalában nem hódol, ’s minden tollvo­nása csak és kizárólag a’ magyar elemnek felsőbb körök­ben­ meggyökereztetésére czéloz? mit a’ világ igen sokáig nem volt hajlandó elhinni, az újabb időkben azonban ve­lünk együtt már többen hinni kezdének; — ’s ki volt, a’ ki kilenczvenkilenczszer e’mondá , hogy nem szorult a’ szer­kesztésre, hogy sokkal szentebb és tisztább, sőt áldoza­tokra is kész czélokból szerkeszti lapját, semhogy a’ pusz­ta pénzspeculatio csak legtávolabbról is eszébe jutna? Ezen ember uraim , a’ Honderűnek ugyan azon szerkesztője va­­la , ki most német lapot redigáland! — De, mint mondók, elvárjuk a’szerkesztői értesítést, ’s akkor majd elmond­juk a’ károkat és a’ hátrafelé mozdulást, mit ezen német szerkesztés szülend. — Spiegel és Ungar, boruljatok nya­kába uj collegátoknak, ’s fojtsátok el magatokban a’ kitörő kenyéririgységet. — Mint halljuk, múlt kedden a’ vasút’ egy része ünne­pélyesen megnyittatott. Mi, kik az ünnepélynél az érdemtel­jes igazgatóság’ akaratánál fogva, jelen nem lehettünk, nem szólhatunk a’ dologról. Ekkép’ fogja fel a’ magyar közép­ponti vasúttársaság magas hivatását, ’s illy csekély fi­gyelemmel viseltetik a’ közönség’ közlönyei , a’ napi sajtó’ kezelői iránt. Tekintsetek Francziaországra , vagy más országokra, ’s ott nincs nyilvános ünnepély, mellyre a’ journalistica’ emberei annak rende szerint meg ne hi­vatnának , különösen olly ünnepélyekre , miknek leírása ’s közlése a’ közönség’ és társaságnak egyiránt fekszik érde­kében. De a’magyar középponti vasúttársaság illy közhasznú intézkedésekre gondolni, még csak rá sem ér. *) Pedig ismételve mondjuk , hogy a’ journalistica’ embereit ez ün­nepél­­re meghívni nemcsak illő, hanem szigorú kötelessége is lett volna. Más volna a’ dolog, ha mindenkinek szabad belépése lett volna saját módjából, akkor mi tartottuk volna elmulaszthatlan kötelességünknek az ünnepélybeni részt ve­­hetésért, a’közönség iránti tiszteletünknél fogva, bár a’leg­­nagyobb árt sem sajnálni, — de midőn csak az igazgatóság által meghívott egyének vehetőnek abban részt, a’ journa-­isu­us’ embereinek ’s igy minmagunknak is meg nem hiva­tását a’ társaság’ részéről elkövetett hibának nyilatkoztat­juk. — □ Törvényhatósági dolgok PESTMEGYE. Nov. 11-én vette kezdetét e’megyének évnegyed­ rendes közgyűlése. Legelőször is, szokás sze­rint, a’ ki­gyülési jegyzőkönyvek olvastattak fel jóváhagyás végett. Ezek’ során egy cancellariai rendelmény érintetett, melly a’ megyétől, Czigler József ügyvéd’ ügyében követett eljárása iránt, egyszersmind a’ másod alispán’ kihallgatását is meghagyván, felvilágosítást kíván. A’ rendelmény a’ kis ü­g­ültt által a’ másod alispánnak , nyilatkozatadás végett , már kiadatott. Ez alkalommal az első alispán szükségesnek tartotta a’ rendeket figyelmeztetni, hogy illyes gyakorla­toknak óvakodjanak alapot adni. Itt törvényszéki eljárás volt, miért tehát feleletre szólítani a’ másod alispánt ? Ha a’ másod alispán törvényt sért, vagy nem hajt végre valamelly megyei határozatot, helye van a’panasznak; de ha épen úgy adatik ellene panasz elő, mint megyei hivatalnok ellen, ki a’ megye’ végzését végrehajtja, ez nincs helyén; igy a’ megyei hivatalnok csupán a’ felsőbb székek’ eszközévé vá­lik , ’s ennek az lesz a’ vége, hogy a’ megyei hivatalnok nem meri végrehajtani a’ megye’ határozatát. A’ kisgyűlés tehát nem jön rendesen, midőn a’ másodalispánt investigálni elvállalta. Erre maga a’másod alispán azt adta elő, hogy tőle nem mint vádlottól kívántatik nyilatkozat, hanem mivel a’ feladó Czigler József ügyvéd’ folyamodványában igen gyakran előfordul neve. Egyébiránt ő a’ mondottakat nyi­latkozatában meg fogja érinteni , de hogy a’ megye előtt nyilatkozzék , maga is helyesnek találja, ’s midőn ez sző­nyegre kerülend , addig legalább el lehetne halasztani a’ lényegileg való tárgyalást. Az elnök ezzel közölve vélvén a’ dolgot , különben is a’ másod alispán a’ megyének fogván benyújtani nyilatkozatát, a’ kisgyülési jegyzőkönyv hely­be*­hagyatott. Ezután egy kis csendes jelleg vonult el a’ közgyűlési tanácskozás’ ege felett, ’s már szinte fergetegtől lehete tar­tani; már csaknem mindenki attól tartott, hogy nagy sze­mélyeskedő vita fog keletkezni, ’s ezen gyűlésnek is meg­lesz az e nevezetes első napja , mikép’ megvolt a’ múlt évnegyedinek, azonban részint az elnök’ és a’ rendek’ egyesült nyugodt és mérséklett szelleme, részint azon egyénnek , ki az ügyet kezdetben némi ingerültséggel és szenvedéllyel felhozá, mikép’ ismeretes lovagiasságától máskép’ várni nem is lehetett, későbbi csendessége, elhá­­zttá a’ botrányossá válhatott jelenetet, ’s nem viharzott el fejünk felett semmi igen épületes tanuságu vitázat az iránt: valljon ki ügyesebb a’ prokátori fogásokban? A’ tárgy igen életbevágó és fontos volt; erőhatalommal birtokba vételről és alispáni visszahelyezésről volt szó. Ismét egy alkalom észrevétetni és éreztetni, vajmi borzalmasan nagy mér­tékben érezzük, hogy nemcsak rendes polgári törvény­­könyvünk nincsen , hanem birtok-viszonyaink körül minden lépten nyomon a’ legbarbarabb eljárási módok vannak élet­ben. Nincs polgári törvénykönyv; barbar erőszaknak van itt nyitva a’ birtok-viszonyokban. Od amabiu­s confusio! Felolvastatott a­ h.tanács’ körlevele, mellében gr. Szé-­­chenyi Istvánnak helytartósági tanácsossá ’s azon bizott­mány’ elnökévé történt kinevezése adatik hírűl, mellynek feladata a’ közlekedési ügyekben részint felügyelni, részint pedig azok iránt javaslatokat és terveket készíteni. A’ kor­mány' ezen lépése mindenki által tisztelettel és őszinte el­ismeréssel fogadtatott; senki sincs, ki a’ czélt ne tisztelné; de többek által kifejtett nézetek szerint a’ helytartó­­tanácsot törvény rendezte el ; — törvényhozás’ útján kellett volna azt változtatni, javítani, megtoldani, av­­vagy reorganizálni is. Az alkotmányosság’ tulajdona épen abban áll , hogy a’ végrehajtó jó akaratában is bizonyos formákhoz van kötve. Bárha a’ kormány’ czéljának csak örvendeni lehet, bárha a’ kinevezett iránt, minden melles­leg lehető észrevételeink mellett minden igaz magyar csak tiszteletet érezhet: nem lehet sajnálatunkat elfojtani, meny­nyiben egyszersmind a’ h.tanács is módosítást szenvedett, és pedig törvényhozási eljáráson kívül. Mi igen jó szándékot látunk, de az alkotmányi alakban hiba van. A’ bizottmány’ kineveztetése igen derék dolog , igen örvendetes, ’s ha ez magában történik , bizonyosan senki sem szól ellene, sőt nagy dicséretet érdemel, mert épen az volt eddig is a’ baj, hogy midőn a’ Duna’ szabályozásról ’stb. volt szó az or­szággyűlésen , semmi adatokat sem tudott a’ kormány az o.gyülés’ elébe terjeszteni. Szerintünk nagy kár, hogy ezen bizottmány’ kineveztetése az orsz.gyülés’ rendelkezési kö­rébe vágólag történt. Ha a­ helytartó-tanácsot kellett re­organisálni , valamint a’ törvény organisálta , úgy egyedül a’ törvény reorganisálhatja is. Látjuk, hogy a’ kormány haladni akar; de tartassanak meg az alkotmányi formák is. ’S arról sem lehet kétség, hogy ez úttal valódi szándéka van a’ kormánynak tenni valamit , mert hiszen Széchenyi van kinevezve . Ezen szellemben kívánják Pestmegye’ rendei ezen kinevezés iránt észrevételüket feliratban kifejezni. Ezután ő nagym­éróságának , gróf Széchenyi Istvánnak levele adatott elő, mellyben küldöttséget kért kineveztetni, melly, a’ többi megyeiekkel egyesülve , venne részt a’ Ti­sza’ szabályozása iránti tanácskozásban. A’ küldöttség a’ kisgyűlés által ki is neveztetett, ’­ most már jelentése ter­jesztetett elő , e’ szerint abban jön megállapodás, hogy, a’ kormánytól remélt segély mellett, socialis téren maradva eszközöljék az illetékből alakulandó egyletek a’ szabályo­zást. Ezen jelentés a’ kecskeméti járás’ fósz­olgabirájá­­nak, az illető birtokosokkal leendő közlés végett, ki­adatott. — I. J. SZABADKA, novemb. 7-én. Ha 6- ből levonunk 27-tét, azon mennyiség fog szemünkbe tűnni, melly a’ f. hó’ 4-én tartatott választóközségi ülésből kimaradtak’ számát jelöli ; pedig ez ülés — mellyre az ismeretes iskolai rendezés’ tárgyában beadott választmányi jelentés’ fölvétele vala ki­tűzve — kissé népesebb lehetett volna. A­ jelentésből, minthogy nagyobb része a­ tanítási szabályokra vonatkozik, elég leend a’ hetedik pontot szóról szóra imitt az olvasó közönségnek bemutatni. — VII. „A’ tri a’ 4-ik osztálynak életbeléptetését illeti , e’ részbeni nézetünk az , hogy vá­rosunk’ helyzete , polgáraink’ foglalkozása és szelleme , különbözik honunknak minden városaitól , ’s tekintve azt , hogy városunk csaknem 20 mérföldnyi területen , minden ipar- és kereskedéstől különválva, elszigetelten fekszik , tekintve, hogy polgáraink’ azon része is , mellynek főhiva­tása mesterség és kereskedés, ezt csak mellékesen űzi, ’s leginkább a’ földmiveléssel foglalkozik, mind ezt tekintet­be véve , csak ollyatén növényt ápolnánk, melly még most reá fordított költségeinket’s fáradságainkat vissza nem pótolná; az ipariskola’ felállításával kétségtelenül nyerné­nek nehányan, kik magokat a’ kézmüzet ’s kereskedés’ pá­lyájára szentelik , de hiszen ezen nehány kevesek kiképe­­zést nyerhetnek a’ közel fekvő Szeged, Baja és Újvidék városokban, mellyeknek helyzete ’s rendeltetése az ipar és kereskedés, — sőt magában a’ gazdasági iskolában is , hol nagyobb részben azon tanulmányok lennének előadan­­dók, mellyek a’ k. rendelet’ tartalma szerint az ipariskolá­ban taníttatni rendeltetnek.Nálunk csaknem az összes lakos­ság, kereskedőket ’s mesterembereket is ide értve, földmi­­velésből él, abból nyeri táplálékát ’s ruházatát. A’földmivelő osztály az, melly a’ városi pénztár­ terheit viseli, és ekkép’, nézetünk szerint, ezen osztály’ kiképezése mindenekfelett a’ főfeladat. Mert, miután, mint előrebocsátók , nálunk kevés kivétellel, csaknem mindenki a’ földművelésből él, alkal­mat kell szolgáltatnunk arra, hogy okszerű gazdálkodás mellett, a’ naponta kisebb osztalékokra darabolt vagyonból, polgáraink becsületesebben élhessenek, vagyonuk’ gyara­­pultával, valamint magoknak kényelmesb életet szerezhes­senek , ugyszinte gyermekeikből a’ korhoz idomitottabb honfiakat nevelhessenek. Mi a’ földművelésnek csak első fokozatán állunk,­s a’ másodikba átlépni csak akkor fogunk, ha azon erőket, mellyeket a’ természet rendelkezésünkre alkotott, kellőleg kifejtendjük. Mi az ipariskolának azonnali felállítását szívből óhajtanók, ’s elismerjük, hogy abból, habár nem sok, mindazáltal az egészre üdvös következmények erednének.De miután tudjuk azt, hogy pénzünk általán véve kevés, a’ kiknek van, adakozni nem szeretnek, közpénztá­raink pedig kimerithetlen kutforrással nem bírnak, mindezek­nek egybevetése mellett nézetünk az , hogy az ipariskolá­nak felállítása későbbre halasztatván, a’ helyett jelenleg gaz­dasági iskola alapittassék , annyival is inkább, minthogy maga a’ kir. intézvény’ szelleme az, hogy az ipariskolákat,­­ a’ helybeli körülményekhez kell alkalmazni; minthogy pedig­­ a’ helybeli körülmények a’ földmivelő osztálynak kiképez-­­ tetését mindenek felett sürgetőleg parancsolnák , ehhez­­képest nézetünk szerint, az ipariskola akkép’ lesz rende- ! 1 . r£lrazibtanfAT8lam,nt egy részről a* iparűző osztály, fjy ré sz a’földmivelő nép kiképezést nyer-* 1 40000 Tiílé.jére kötelezetteknek hívők magán­­fit­kát 40,000-et haladó polgártársaink* érdekében kik eevál­­ talán a és mivel „el foglalkozn,k, SSA - fizetés terhe melett azon jótéteményben részesitetnének,­­’ hogy gyermekeikből, jó gazdák ’s kiképezett polgárok­­ alakíttassanak. Kapcsolatban ezzel tehát véleményünk odá­in járul , hogy a’ fenforgó körülmények’ kifejtése mellett a’­­ h.tanács arra keressék, miszerint a’ felállitatni rendelt ’ ipariskola akkép’ idomitassék, hogy abban leginkább föld­es neveléssel foglalkozó lakostársaink képeztethessenek, ’s k kapcsolatban ezzel kivántassék , hogy azon ifjak , kik ma­­­gokat a’ gazdálkodásra szentelik, a’ 3. elemi iskolából a’ ’ gazdaságiba azonnal átléphessenek ’stb. És midőn e’ jelen­­­tés majd egészen felolvastatott, ’s a’ határzatnak kellett !S volna következni, szószólónk úgy járt a’ választó község­it­­el, mint Lábán Jákobbal, ’s így ez ugy tán többször leend ’’ szerencsés az illetők’ türelmét megkísérteni. — K­a­r­­x­váry Zsigmond.­­­ KOMÁROMVÁROS , nov. 7 én. — A’ publicitás a’ Vi- 1i­lág legnagyobb ’s legszigorúbb bírái közé tartozik. Hiába­­ valljuk meg négy szem közt hibáinkat, maradnak és nem­­­s változnak ezek, hacsak rájok a’ nyilvánosság* szigorú Re­tt­ó letostora le nem sújt. Gyakran hallam egy főbíró’ szájából , -­­ én praxisból beszélek. Azt mondom és akkép’ cselekszem - s magam is. Emlékezem még, mint a’ féle városi ügyvész­­il­­­ben ügyészkedő különben becsületes polgárlegény, önkép’ v­­ egy tűzről pattant fősz bíró városi politiánkat ugyancsak a borsosan megrakta csak azért ’s nem másért, mivel a’ vá­­n­­rosba vezető utczákon, ha az az áldott fagy hiányzik, az a­­j ember nyakát’s lólábát töri; ’s emlékezem továbbá, mikép’ k­­ mindez,a’ nyilvánosság’ megvesztegethetlen fórumán szinte t­út általam is már megrovatott, és ime... a’városba vezető utczák is megtöltettek , kitatarostattak, ’s jelenleg ott állunk , hogy­­ a’nemes várostól minden jót ’s szépet várhatunk, csak , sürgötni ne késsünk. Szabad legyen azonban e’ méltányos­­ jj elismerés mellett egyre figyelmeztetnem az erélyesbülni is tudó rendőrségi hivatalt , arra­­ is, mit némi csinosság ’s­­ , nemzetiség is igényelnek. Látjuk , de ki is írtak már mi­­t’ r­ajta bennünket, hogy e’ tősgyökeres magyar város’ bolt— a­­j czimerei többnyire németek, vagy ha magyarok , tehát­­ ji olly roszul írottak , hogy mig első látás- ’s olvasásra jószü­­­j kaczajra ingereltek, már másodszor és többször látva azo­­­kat, kiköpülözhetlen csömört okoznak, mi magyar gyomor­nak bizony cseppet sem válik egészségére. Csak erély kell, , uraim , 's meglátjátok, mikép’ mindent a’ szerint lehet­­ esztergályozni, mint nemes tervetekben fekszik,­­ miről amaz esztergályos is tudna felelni, ki a’ mandzsur ’ felírásokat olly nemzetellenes konokul imádja — hálátlanul ■ fogyasztott magyar kenyere ’s bora mellett. Botrányos to­­, to­vábbá minden jóizléssel bíró embernek még az is, hogy ép’ , azon utczában , hol a’ piaezra ’s vissza legtöbb ember jár— ) ; két, csakív­e utczaközépig terjednek a’zsidóknak óriás ki­­c­­,­rakatul szolgáló kótyavelye- czikkei, mellyek a’ szabad já­­­­­ráskelést meglehetős undorban akadályozzák. Vagy különös , taksát fizetnek e’ zsidók azért, hogy szemetáruikat az őket , olly ösiesen ápoló ’s védő curia’ falán túl az utczaközépig­­ pányvázzák ki ? — nem akarjuk hinni, ’s ha hinni nem le­­­­het, ideje volna erről is izletesebben rendelkezni , mert az ■ utcza mégis csak a’ városé. De fel fog virradni még, mond­­­­ják, kik a’ tisztujitás’ reményteljes nappalában bíznak; mit fölemlítve , hitelesen írhatom már , mikép’ a’ kir. biztos k­o migát várva várjuk. Mi jót vagy roszat szülend ez? nem­­ tudjuk; tájékozásul azonban nem leszen fölösleges meg­érinteni , mikép’ a’ magistratus’ törzsökébe nem csak az­ért, mert a’ hivatalnokok’ számában hiány van , de mert a’ közigazgatásnak élénkítése ’s tökéletesítése’ magasabb­­ szempontjából a’ maradás’ iszapjaitól minden áron szaba­dulni kellend, leszen szükséges ut fris ágakat beoltani. — Én úgy veszem észre, hogy a’ jelen tisztujitási mozgal­makban három párt létezik. Mindegyiknek van egy különösen tisztelt embere , kit mindenek fölött megóvni vagy emelni törekszik. Azonban minden csak attól függ, valljon a’ külső tanács kik- és nőneműekkel egészitendi ki magát, mert be­lőle foly ki minden határozó irány. Kik a’ mozgalmat legel­sőben ’s leginkább meginditák, sok erélyt fejtenek ki, mél­tán jogosítót arra, hogy szándékuk tán nem leend gyanú alá eső; ’s miután élet csak ott szemlélhető, hol erő ’s mozga­lom pezsg, ki merjük mondani, mikép’ igyekezetük csak balirányt ne vegyen — előbbutóbb okszerű reformra veze­­tend. Mint teljesül reményem avagy mint csalódom, annak idejében bőven megb­andom. Elég legyen most, igéretem­ és szokásomhoz hiven, ismét egy anecdotával zárni be czikkelyemet. A’ dolog igy történt. Nem régiben a’ városi börtön’ egyik fegyencze megszökött. A’ hajdú, kinek vi­gyázatlanságába rovaték fel e’ tény, rögtön és azon szigorú rendelettel küldeték ki, hogy a’ szökevényt mindenesetre fölkeresse. A’ hajdú irgalmatlan szemekkel tétovázza körül a’ várost, ’s végre nagy cseppekkel homlokán, másodma­gával egyik főnöke’szobájába lép. „Megtaláltad-e?“ Jön a’ kérdés. ,Nem , uram, válaszol némi derültebb kifejezéssel az őr, hanem fogtam helyette másikat, ’s úgy hiszem, nem fog hibázni már most a’ rabok’ száma. A’ főnök úr e’ naiv együgyüségen mindenesetre mosolygott; a’ történet’ többi részét azonban a’ kárpit elfödé. — Nyesőfy. JÁSZ-BERÉNY, nov. 3. Mindenszentek’napján, vagy­­ is folyó hó’ 1-én tartatott meg szokásos rendszerrel biró- i választásunk. Mi jász- kunok , mint tudva van , Mária Te­rézia által vissza helyheztettünk, az 1745. évi május’ 6-dik napján költ adománylevél’értelménél fogva, alkotmányos s­allóminb­on dvniT /ír fitXlf t/virát imát* DPOtfolf *) De rágondol ! Tegnapelőtt hozzánk küldő a’ Pester Zeitun­got , hogy lennénk kegyesek belőle közleni a’ megnyi­tási ünnepélyt. — Szerk. 318

Next