Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)

1845-11-13 / 572. szám

Vajunk a’ kiváltságok’ gyakorlására. — Panaszaink sza­porodván, a’ békés jász-kunok kénytelenek voltak a’ legközelebb múlt országgyűlésre orvoslatért folyamodni. — Innen azonban ismét a’ jövö országgyűlésre maradt fel nagyszerű reményük. De azon iránytól, mellyet kitűzök, majd eltértem. A’ biróválasztás a’ városháznál ment végbe, a’ jászkerületi kapitány’elnöklete alatt. Nagy számmal gyűl­tek a’ jászpolgárok joguk’ gyakorlására. — Elnök előadá , mi nagyszerű e’ nemzeti ünnepély,’s a’ népet figyelmezteté, hogy súgókra ne hallgasson, hanem kiki meggyőződése szerint adja szavazatát, a­mi meg is történt. Kijelöltek a’ főbiróságra hárman voltak , kik közül K. J. már három éven át viselte közszeretettel a’ fent emlitett hivatalt. Sz. G. pedig már hat hosszú éven át van a’ kijelöltek’ sorában. A’ második bíróságra szinte az említett számmal valának kitűz­ve. A’ szavalatokat, egy e’ végre kinevezett választmány szedé,melly kötelességiben eljárván feszült kedélylyel vár­ták az eredményt , ’s midőn elnökul nyilvánító , miként Komáromy J. volt főbiránk nevezetes szótöbbséggel ismét fő , Ágoston J. pedig második bírónak megválasztattak, — öröm sugárzá át kebleinket. Sz. G. tehát ismét megbukott , noha mellette tehetségig űzetett a’ korteskedés ’s ezzel járó étetés itatás, — hja urak­­ a’ közvéleményt nem lehet ki­erőszakolni.— Nincs boldogitóbb mint a’ közbizodalmát bír­ni és élvezni, minek birhatására a’ kulcs az emberiség és az igazság’ szentsége. — Csincsaparty. POZSEGAMEGYÉBEN, oct. 29-én tisztválasztó gyűlés tartatott. Az eredmény következő. Első alispán : Jankovics Gyula; 2dik: Csóka János. Jegyzők, fő: Bunyik József; első all.: Kralyevics Frigyes; 2dik alj.: Pósa Sándor. Fő­adószedő: Peichich Antal; alad. Jakab Ign., Tomassevich József. Számvevő : Rudics Károly. Főügyész : Farkas Sán­dor; alügy.: Kovacsics Károly.­­ Fizetéses táblabirák: Szubbotics György, Kovatsits Ferencz. Fősz.birák: Peichich Ignác* pákráczi járásb.: Kralyevics Tamás velikai járás­ban. — Alsz.birák: Sztruchich György (főbírói czimmel), Erlinger Ferencz, Spun Frigyes, Suvich József, Malyevacz Péter. — Esküitek felsőjárásban : Szarachevich Antal, Ba­logh László tisztik. alsójárásb.: Mrachich Eduárd. Főor­vos: Pavich Antal. Főmérnök: Danillovich Mihály. Közép­ponti biztos : Thomíts Márk.­­ Raktári biztosok : Tuchich Ferencz, Privelics József, Dvorcsaczek József, Dobroviczky János.Őrnagy: Feketíts András. Várnagy: Xerjavich Má­tyás. Csendbiztosok: Martinassevich Ferencz Pozsegán, Zwicker Mihály Kultinán. Irodairól ér­tesítő. Hasznos munka, nagy hézagot pótol az irodalomban : „Általános báromorvoslási könyv“, alapos és népszerű oktatás, melly a’házi állatok’beteg­ségeinek könnyű megismerésére ’s a’ legegyszerűbb és legolcsóbb módoni orvoslására tanit. Dr. Wagenfeld porosz kir. kerületi baromorvos után , furditá M­i­h­á­­­k­a Antal a’ baromorvosi intézetben segéden él, ’s a’ kir- magyar természettudományi társulat’rendes tagja. Pesten, Emi­ch Guszt. sajátja 1846. Mellékletül adatik 81 ábra 9 aczélra metsze­tt táblán. Ára 2 ft 30 kr pp. — A’ munka eredetiben már hat kiadást ért. Fordítása tiszta, szabatos, helyes mű­szavakkal. Szente Emichnél jelentek meg. Jósika’ következő munkái :„A’ két Barcsai. Dráma IV. szakaszban. Pes­ten, 1845.“ A’ színpadról ismeretes színmű. — Továbbá : „Ifjabb Békessy Ferencz’ kalandjai. Irta Alt Móricz, (báró Jósika Miklós.) Második kötet. Budapesten, 1845.“ Két kőnyomattal. — Amannak ára 40 kr. az utóbbié egy forint pp. Jósika’ többi munkái Heckenast Gusztáv’ könyvke­reskedésében jelennek meg. Ezúttal külföldi regényeiről szólunk , melly­ekből a’ VIII-ik kötet is (minden kötet két füzet) elhagyá a’ sajtót. S most egy uj regény’ megjelentét tudatjuk olvasóink­kal :„Meghasonlott kedély. Irta Kelmenfy László. Két kötet. Pest, 1840. Heckenast Gusztáv­ sajátja.“­­ E’ regényre, mennyiben első munkája e’ nemben szerzőnek, hihetőleg még visszatérend irodalmi értesítőnk. Addig csu­pán két megjegyzést teszünk. Helyeseljük, hogy szerző regénye’ tárgyát a’ hazai életből m­erité ; a’ történet’ szín­helye N­­Várad. Nem helyeseljük, hogy szerző , kit az ál­név alatt is ismerünk , álnevét annyiszor változtatja. Őt a’ közönség „Vas Andor“ név alatt már úgy ismeré , mint gondolkozó főt, gondos írót. .A’ TISZA-DOBI TISZASZABÁLYOZÁSI TÁRSULAT’ KÖZ­GYŰLÉSE, f. é. October’ 9-én hozott határozat szerint, f. é. dec. t­övő napján , sz. sür. Debreczen városában reggeli 10 órakor a’ város­házánál fog tartatni mellyre minden érdeklőiteket, az idézett határozatnál fogva, meghivja : Gr. A­n­d­r­á­s­s­y Gyula. NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombaton, bérletszünéssel : „M­o­ntechi és Nagy opera 4 felvonásban Bellinitől, nov. 15-én, Pecz’javára, Capuletti pár­t.‘‘ csak úgy értesülhet, ha az ollyanok, kiknek feladatuk az eseményeket az olvasó közönség’ tudomására hozni , jelen vannak. Szintolly kötelesség az időszaki sajtó’ embereit az illyen ünnepélyekre, hova nem is juthatni pénzért, meg­hívni, mint ezeknek oda elmenni. ANGLIA. Azon hír, miszerint Izlandba vámmentesen lehetne bevinni gabonát, nem valósult; legújabban azonban azon remény keletkezett, hogy egy közelebb tartandó mi­nister tanács a’ birodalom' minden részében szabaddá teszi a’ gabonabevitelt. Ekkép’ abba lesz hagyva a’ földbir­tokos elem’ pártolása; egy kis ínség, és Anglia’alkotmá­nya a’ legnagyobb változáson megy keresztül. Ez igen nagy figyelmet érdemel. Egyébiránt azon cabineti tanács , melly­­töl ezt várták, már megtörtént; de a’ remélett határozatból semmi sem lett; meg kell jegyeznünk, hogy semmiben sem jön megállapodás , ’s igy tehát még ugyan semmi sem tör­tént; de az sincs kimondva, hogy semmi sem fog történni; ’s ha történik , Anglia gyökeres reformnak néz elébe, mert az aristocratia megérzi. Legújabb hír szerint olly komoly meghasonlásra vezető egyenetlenség van az angol kormányban, hogy , miképp egy lap mondja , lord John Russell ministériumba fog lépni, megmaradván egyébiránt Pecl is, de, ezen esetben, Stanley lord gyarmatügyi minister adván helyet Russellnek. Oct. 30-án nyittatott meg az új Lincoln’s Inn Hall Lon­donban. Ez egyike azon londoni intézeteknek, hol az ifjú angol ügyvédek, vagyis leendő ügyvédek, idősebb törvény­­tudósok’ felügyelése alatt a’gyakorlásba beleeszik magokat. A’törvénygyakornokok ugyan­is, miközben a’gyakornoki idő tart, négy öt évig köteleztetnek egy illyen intézetben 130 font sterling évpénz mellett közös asztalnál ebédelni, és csak ezután hatalmaztatnak fel saját kezökre dolgozhatni. A’ királyné is jelen volt férjével együtt. Peelt legújabban a’ köszvé­ny bántja. HELVETIA: Az elfogott Müller Jakab nyílt vallomást tőn, hogy ő ölte meg Leu-t, ’s ezen tettre pénzigéret által hiratott. Pfyffer Kázmér tr. elfogatott, ’s a’ luzerni nagy tanács egybehivatott. TÖRÖK-BIRODALOM. Nevezetes újság. A’ reform’ embere, Reschid pasa, ismét külügyminister lett. Tározója’ átvétele végett mihamar vissza fog térni Byzanczba Paris­ból. Helyébe párisi török követ Sárim Ellenér,az eddigi lon­doni török követ, lesz; ennek helyét pedig az eddigi kül­ügyminiszer , a­ rendkívüli küldetésben Syriában levő Sche­­kib effendi veszi át. Reschid pasának ismét hatalomra jutása franczia befo­lyásnak tulajdonitatik , ’s ekkép’ tehát már vége volna a’ byzanczi franczia követ és török kormány közötti egyenetlen­ségnek. Ekkép’ egyszersmind azt lehet gyanítani, hogy a’ nagyar valósággal végkép’ elhatározta magát a’ haladási politicával szövetségre lépni. Reschid pasának hazaérkez­­teig Ali Effendi bírja a’ külügyi tárczát. Mikép’ már e’ lapokban érintve volt, a’ törökbirodalmi szabadelvű reform-pártnak főnöke Reschid pasa, ’s ennél­fogva csak örvendhetünk e’ nagy birodalom’ érdekében, hogy az említett pasa ezúttal ismét kormányra jut. Kérdés azonban: képes lesz-e Reschid pasa is fentartani a’török bi­rodalmat. Szerencsés török birodalom, ha Reschid még va­lamit tehet. ÉRVEIB115BOR­ FOLYAMOK. Azon tárgyak közt, miket a’ mérnökök kezelnek , talán mi sem igényli az állam’ figyelmét annyira, mint a’ folyamok, akár a’ rakonczátlanok’ pusztításai’ tekin­tetéből, vagy az elterültek’ szabályzatakor medreikből nye­rendő drága föld’ nézetéből, akár hajózási czélból. Áldás’ vagy átok’ kútfeje lehet a’ folyam. Áldás a’ mun­kásságnak , — átok a’ munkátlanságnak. Valóban, szinte úgy látszik, mintha a’ természet hivatva volna nemcsak a’ munkásság’ jutalmazására , hanem egy­úttal a’ büntenyésztő henyeség’ anyagi ostorozására is. És helyesen. Régen megmondatott már, hogy azt, ki maga nem­ igyekszik, isten sem segítheti. Ez az államokra nézve kivételt nem szenved. A’ folyam, ha medre rontva van, felbőszül— vize kikel ágyából , mintegy boszutálini megsértetéseért , ’s dühös árjával elsepri a’ földmives’ évi fáradalmas’ gyümölcsét, — és hogy a’ megfosztott enyh­ helyet se találhasson , hol hasztalan munkáját kipihenhetné, hajlékát is romba dönti. Ellenben a’ folyam, ha medre bántatlan , haragtalan,­­ vize szelíden simul ágyába, ’s távoztakor a’ szomszéd­­viránytól rábízott kincset faboritékával együtt barátilag szo­rítja kebléhez , mit, nyugta felett éjjel nappal őrködvén , czéljához renget el, a’ kikötőbe, — miután könnyült ke­bellel ugyan de zokogva búcsúz­­ó szomszéda­,a’szép vidék’ utolsó ereklyéjétől. Hagyjuk most távozni a’ könnyült kebellel búcsúzó hul­lámokat , — tegyük le egyszersmind színes szemüvegünket. Nem bir a’ viz emberi indulatokkal. Itt minden a’ termé­szet’ örök törvényeinek hódol, ’s hogy a’ folyam’ vize sze­líden simuljon ágyába, a’ természet’ törvényei’ nyomán kell járnunk, vele bantunkban. — De hát miként? Itt a’ tan lehet útmutató csak, melly sokkal terjedtebb , sem hogy e’ lapok’ hasábjain megférhetne a’ nélkül, hogy más szinte fontos tárgyakat térből és időből ki ne szorítson. — E’ néhány sornak tehát más czélja nem lehet, mint a’ vízrendezés’ legáltalánosabb elveit előadni; — azokat, kik ezt régibb időkben buvárolták , ’s talán az újabb korban róla megfeledkeztek, emlékeztetni; egyebeknek pedig az egészről általános fogalmat szerezni. A’ közvagyon’ szép része az anyaföld. Ezt minden kár­tékony befolyástól megóvni, szintúgy annak megvesztegetett részét haszonvehetővé tenni , ’s igy a’ földészet’ alapját nevelni, közkötelesség. Ha a’ kártékony elem a’ folyam’ vize, ezt ártalmatlanná kell tenni. — E’ munka a’szabályzás. Azon károk, miket a’ rakonczátlan folyam okoz, ’s a’ mellyek’ elhárítása’ tekintetéből kell azokat szabályozni, mindenki előtt ismertek. ’ Tudjuk , hogy az elterült, felmagasodott fenekű és kanyargó folyamok legveszedelmesebbek. Ennek ellenke­zője is áll. Nevezetesen :az összeszoritott, lemé­­lyedt fenekű ’s egyenes menetű folyamok legkevésbé veszélyesek. Ez igenn természetes, mert hiszen a’ szélesség mélységben kipótolható. E’ mellett, a’ tapasztalás bizonyitja , hogy minél mélyebb a’ viz, annál sebesebben foly, így hát a’ mély folyamágy’ köbtartalma kevesebb is lehet, mintegy elterülte, mellynek ugyanannyi vizet kell elszállitni. A’ folyam’egyenes mentének támaszául egy mindenki által ismert mathematicai igazságot hozok fel: az egyenesút legrövi­deb­b. Gondoltunk egy lópatkó— alakú kanyart — milyen számtalan találtatik a’ magyar­folyamokon — ; a' folyam’ vizének a’ lópatkó-alak’ egyik csúcsától a’ másikig kell menni. Minél hamarább elér a’ viz kellő helyére , annál jobb. Tehát a’ patkóalak’ két csú­­csának egyenes vonal általi összeköttetése , a’ víznek legezélírányosabb menete. Sőt ha egyenes árokban lejt, még sebessége is nagyobb lesz, mintha a’ kanya­ron került volna. Azok, kik hegyesvidéken utaztak , ’s hegyről völgybe lejtettek, tudják, hogy kocsijuk, ha a’ völgy’ menetére függőleg tartottak, nagy sebességet nyert, így van ez a’ vízzel is; — csak hogy kocsizásnál nagy se­besség — rész utakon — félelmes; — víznél pedig, lefo­lyása’ tekintetéből, czélszerű. Mert a’ szabályozás'czélja a’ viz’ lefolyását könnyitni, elősegitni , a mi által a’ folyam ártalmatlanná tétetik. A’ felebbi elv tehát alapja minden folyamszabályzásnak, össze kell szoritni, kimélyitni, és egyenesitni a’ medert. Atig szükséges emlitnem , hogy minden javítást, mi a’ folyamon létetik, az egész’ nézetéből kell tenni. Siker csak akkor koronázza a’ munkát, ha az az egészre kiterjeszte­­tik, az az : — az egészet kell szabályozni. Mert hiszen, — mint legközelebb mondók, a’ szabályzás a’ folyam’ vise’ el­­folyását könnyíti. Ezt ollyan műtétek által lehet elérnünk — kimélyités, egyenesités —mik sebes lefolyást eszközölnek. Kezdjük csak valahol a’ folyam’közepét szabályozni. Itt se­besebben folyand a* viz, de végén a’szabályzott résznek az előtte eső lomha tömeg által feltartatik, minek visszatorlódás és veszélyes kiáradás következménye. Nem lehet tehát eléggé ajánlani e* műtétek’ okszerű kezelését. — E’ czélból szoktak térképet készitni az egész­­folyamról ’s annak környéké­ről , hogy könnyen át lehessen tekinteni az egészet. Ezen jelöltetik ki a’ folyam’uj menete. Megjegyeztetik t. i. mely­­lyik kanyar vágatik le , — hol és mennyire keskenyittetik a’ folyam’medre, — ’s miután ezen tan- és folyam körüli gyakorlati észrevételek’ nyomán készült terv újra meg újra átnézetett, szerinte a’ folyamszabályzás megkezdethetik. Az összeszoritás és kimélyitésre nézve tudnunk kell, hogy vannak a’viz’ mozgásának ollyan akadályai, miket megsemmizni épen nem , ’s legfelebb kevesitni lehet. Hlyé­nek a’ folyam’ vize’ részeinek a’ meder’részeihez tapadása, ezekbe ütődése. Ezen akadályoknál fogva az érintkező viz­­parányok mozgásukban hátráltatást szenvednek, mit — mi­vel a­ vizrészek egymáshoz is ragadnak, noha nem olly szembetűnöleg, mint a’ szilárd testek’ atomai — kisebbedő mértékben a’ felsőbbekre is kiterjesztenek , — ’s igy az egész hátráltatást szenved a’ legrendesebb medrekben is. Ezen akadály annál nagyobb, minél több viz tapad és ütkö­zik a’ meder’ részeibe abból, minek bizonyos idő alatt el kell folyni, az az: — minél magasabbak a’ meder’ partjai, feneke szélesebb, — és megfordítva. Innen, mivel bizonyos öblösségü medert különböző alak­ban , tehát kisebb nagyobb kerítés közé szorítva meg lehet adni — mindenek felett az lesz legjobb meder, mellyben ugyan azon köbtartalom legkisebb tertelmü partok ’s fenék által foglaltatik be. Ez a' szabályzott folyam’ medrének főkelléke. A’ vizágyat tehát nem keskenyithetjük ’s mélyíthetjük kedvünk szerint, hanem — mint látók — annak a’ rajta lefolyandó víztömeghez mért szélességgel és mélységgel kell bírni. Ha már a’ folyamszabályzás az egész víztömeg’ más ágybafektetésében állna, m illyen fajta medret kellene an­nak ásatni, ’s a’ viz rászabott,f­uj, fesztelen, de azért nem pongyola körítésében igen jól érezné magát, ha t. i. érezne. De szükségtelen illy roppant munkát tenni. A’viz, ha a’ mérnök tan- és ésszerüleg bánik, maga kiássa medrét kellő mélységre , 's szélessége’ feleslegét beiszapolja. Az egész bánásmód pedig abban áll, hogy a’ műtevő jelölje ki a’ ter­mészetben a’ felebbi elmélkedések’ nyomán tett számítás által nyert mederszélességet, ’s a’ felé lassan-lassan kö­zeledjék. És ha egyszer a’ medernek kellő szélessége van, kétségtelenül megvan annak kellő mélysége. Az egyenesitésnél igaz, hogy árkot kell ásnunk, a’ levágandó kanyar’ kezdetétől végéig , — de olly nagyot nem , mint a’ mennyi a’ viz’ egész tömegének felfogására szükségeltetik , sőt az ásott árok’ oldalait lehető legmere­­­­dekebben hagyjuk. Ebbe bocsátatik aztán a’ viz, mi önere­jénél fogva kiszélesíti uj ágyát, csak okosan kell vele bánni. Az efféle átvágásoknál nemcsak az a’ feladat, miként a’ vezérárok annyira elbővüljön, hogy a’ folyam’ egész 78* FRANCZIAORSZÁG. Napokban nyittatott meg ünnepé­lyesen az Orleans- Tours közötti vasút, ’s az ünnepélyről Jules Janin egy hosszú czikkben tesz jelentést a’ Journal des Debatsban. Más országokban az illy ünnepélyekre az időszaki sajtó’ embereit meghívni kötelességöknek ismerik az illető igazgatóságok , ’s nem is kegyelem ez tölök az időszaki sajtó’ emberei iránt, hanem valóságos kötelesség a’ közönség’ irányában, melly értesülni akar az effélékről, de 319

Next