Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)

1845-11-07 / 569. szám

mezei tartománygróf országgyűlési eljárása ’s nyilatkozatai iránt, úgy szinte az ország’ levéltárun­kának azon testére nézve, miszerint a’túrmezei sérelem’istápolására az ország’ levéltárából hitelesített másolatokat adott ki, sem­mi ész­revétel ne történjék. — H. P. varasdmegyei követ uta­sításánál fogva a’ túrmezei gróf ’s a’ levéltárnok’ tetteit jegyzőkönyvileg rászaltatni indítványozó; — de minekutána Szerémmegye’ követe minden gáncsoló észrevételnek ellen­mondott, azon okból, mert a’ túrmezei tartomány gróf utasí­tása szerint járván el, egyedül küldőinek tartozik számolni, ’s más által feleletre nem vonattathatik, ’s ugyanazon véle­mény Pozsega’ ’s Verőcze’ követei által pártoltatnék, mások nem nyilatkozván, bán­y excja a’ többséget a’ választmányi szerkezet mellett mondá ki. — Erre Varasdmegye’ követe legalább a’ jövőre nézve kívánt szabályt alkottatni azon esetre, hogy, ha valaki az országgyűlésen a’ helyhatósági jogok ellen törekednék vagy erre irományok az ország’ le­véltárából szolgáltatnának ki, mit gróf K.S. pár­tolt.Az ország’ levéltárnoka, K.A.felszólalván,emlité,imként a’volt követek­et jelentéseikben alaptalanul gáncsolák,— az oklevelek’ leg­nagyobb részét másolatban már előde­i.— adá ki, a’ nél­kül, hogy akkor észrevétel történt volna;— hogy a’követ­­választás ellen tiltakozott, azt jelenleg sem tagadja,’s akkori véleményénél mindeddig megmaradt, de ezt nem mint levél­tárnok,hanem mint orsz. nemes tevén , alkotmányos jogával élt, ’s erről egyedül lelkiismeretének tartozik számolni; — a’ most keletkezett vitatkozásban, mellyiken a’ volt követek is élénk részt vettek, a’ levéltárnok hivatalbeli visszaélésről vádoltatott , minthogy az okleveleket másolatban magány felszólítás’ következtében adta ki, ’s eljárásának rászalása jegyzőkönyvbe iktattatni inditványoztatott. Bán ő excja ugyan a’már kimondott végzést fentartandónak mondó,de Varasd me­­gye követe viszonzá,miként a’többséghez tartozik a’kimondott végzésben megnyugodni vagy nem,’s ekként többen nyilatkoz­ván, ámbár az ország’levéltárnoka a Kiratfelhívó,hogy a’meny­­nyiben eljárását hibásnak vélik,az ügyet legfelsőbb helyre ter­­jeszszék, hová igazolását beadni nem késend,mert lelkiisme­­rete teljesen megnyugtatandja; ámbár továbbá V­e­r­e­cze megye az igazság’ ’s hazai törvény’ nyomán vizsgálat nél­kül minden itélethozást igazságtalannak állított, — mégis a’ többség’ kívánsága szerint az országos levéltárnok’ eljá­rása iránti visszatetszése (resensus) jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatott. A’ furmezei gróf’s varasdi főispán ő mgára nézve a’ választmányi szerkezet fenhagyatván, semmi észrevétel nem történt. — A’ külön szabály’ alkotá­sát tárgyszó indítvány — Pozsega minden a’ municipali­ty’köréhez nem tartozó, — Verőcze pedig még ezen kérdésekben is szabad utasításadási jogát hatályosan védel­mezvén, ’s minden ebbeli törvényes joga’ megszorításával járó szabály’ alkotásának ellenmondván,— hasonlólag vég­zéssé nem emelkedett. A’ követjelentés kinyomatni ’s a’ törvényhatóságokkal közöltetni rendeltetett. Octob. 10., 11., 12., 13-án ülés nem tartatott. — Oct. 14-én a’ tizedik ’s utolsó ülés’elején báró K.— F. szerémi főispán nádor ő fensége’ félszázados hivatalosko­dásának tekintetéből üdvözlő feliratot indítványozott, melly indítványa tüstént elfogadtatott, ’s a’ felírás’ ezen ülés alatti szerkesztése határozatta len. — Ezután az ország’ itélő­­mestere a’tartományi gyűlés’ jegyzőkönyvét’s minden pont után az illető felírásokat olvasó. — A’ rendezési felirat­ban azon pont iránt, mellyben a’ felszentelt püspököknek a’ görög nem egyesültek elött tulajdonittatik ülés , Varasd­megye kétséget támasztott, valljon ez a’történt végzés­sel megegyezik-e vagy sem ? de a’ többség a’ szerkezetet megtartó. Hevesebb é s hoszasabb vita keletkezett azonban a’ napló’ milly nyelveni vezetése iránt, minthogy a’ felírásban ez egyedül latinul szerkesztendőnek mondatott. — Bán ő exe. akként nyilatkozott, hogy a’ végzést egyedül a’ latin szerkesztés mellett mondó ki, ugyanéit állító a’ zágrábi püspök is; de a’ zágrábi káptalan’ követe másokkal ellenkező véleményben voltak, Verőcze ’s cserém a’ latin szerkesztést, a’ diák óvári káptalan’követe a’ horvátlatint pártoló, ’s hevétől elragadtatva, a’ nemzeti nyelvet nem csak e’ földön , hanem a’ túlvilágon is az em­­ber’főkincsének állitá, mig végre abban jön a’megállapodás, hogy a’ beszédek azon nyelven, mellyen mondatnak , iktat­­tassanak a’ naplóba. — A’ horvát slavon­atanács iránti felirat’ felolvasása után, Kőrösm­egye’követe ezen felirat’modositását ’s a’sértőbb kifejezések’kihagyását indítványba hozá, mi szá­mosak, névszerínt a’ szerémi főispán, varasdi helyettes, zá­grábi püspök, Kukovich bántáblai ülnök, Osegovich udvari titoknok ’stb. által pártoltatván, ámbár mások a’ hallgatóság’ zajos helyeslésével a’ szerkezetet megtartani óhajtók, vég­zéssé is vált, ’s a’ felírás még egyszer pontonként fel­­olvastotván , a’ sértőbb kifejezések felhagyattak. A’ zá­grábi püspökségnek érsekséggé emelése iránti felírásban védekűl a mostani püspök’ érdemei is felhozatván, a’zá­grábi püspök nevét kihagy­atni kéré, de kívánsága nem teljesült. A’ többi feliratok, köztök a’ turmezeiek’ szavazatjo­gát érdeklő is, csekély szövegi módosításokkal helybenha­gy­attak, mire bán ő exc. a’ 9-től­­a 3 óráig tartott ülés», és ezzel a’ tartományi gyűlést befejezvén, berekesztő be­szédében a’ KK. ’s BBnek köszönetet mondott azon kész­ségért, mellyel a’ tanácskozások’ folyamát könnyiték , ki­emelte zágrábi püspök ő exc. a’ választmányi munkálkodá­sokban tanúsított ernyedetlen buzgóságát, ’s megérintvén a hozott végzések­ fontosságát, felhitta a’követeket, hogy haza térvén enyésztessék el a’ bizalmatlanság­ okozta hireket, minthogy ezek a’ kormány ’s nemzet közötti bizodalmon alapszik a’ hazának boldogsága ’s fejlődése, magát pedig emlékezetökbe továbbá is ajánlá, mire a’ zágrábi püspök a’ S­RR. nevében felelvén köszönetöket nyilvánitá ő excának bölcs vezérletéért. — Végre D. M. indítványa, hogy Bán ő exc. beszéde kinyomattassék, elfogadtatván, az ülés el­oszlott; — ’s ekként a’ tartományi gyűlésnek, mellynél hosszabb ’s fontosabb századok óta nem volt, vége szakadt. SZABOLCSBÓL, October’ 27-én. Folyó hó’ 20 án’s következő napjain rendkívüli közgyűlést tartónk, melly ki­zárólag belügyeinkkel foglalkozott. Egy tárgy van csak, mellyet itt megemlíteni kívánok. — A’ másod alispán a’ rendeknek jelentést ten , mikép’ a’ nálunk úgy nevezett egyesekbe — azaz börtönünk’ egyes szobáiba, vagy inkább lyukaiba — elzárt rabok’ egyike folyamodást nyújtott be hozzá az iránt, bocsátná őt szabad levegőre, minthogy ezt már több hónapok óta nem élvezte, nem vélvén magát meg­hatalmazva jelentő másod alispánunk — mint monda — a’ kért engedelem’ megadására, a’ rendeket hitta fel intézke­désre. B.— S.— t.biró a’ fentebbi körülményt egyedül az illető tisztviselők’hivatalbeli hanyagságuknak tulajdonító,mi­vel, mint monda, a’megyének világos statútuma van az iránt, hogy a’rabok különbség nélkül bizonyos meghatározott idő­ben szabad levegőre bocsáttassanak , kívánta ennélfogva, hogy a’felhívott statútum rögtön életbeléptettessék, ’s annak a’ m­ásod­ alispán általi meg nem tartása, mint kit a’ me­gyei börtönök feletti felügyelés illet, roszaltassék. A’ másodalispán hasonlólag a’ kezében tartott statútumra hivat­kozók, ’s em­lité, mikép’ jelen hivatalába léptekor a’szó­­banlevő tárgy iránt kikérdezvén a’megyei cselédséget, ettől azon felvilágosítást vette, hogy az egyesekbe zárt rabok szabad levegőre nem bocsáttatnak; a’ kérdéses statútum tehát, mint a’ mellyikre mind a’ két fél hivatkozott, felolvas­­tatván, kitetszett, mikép’ az az egyesekbe zárt rabokat naponként a’ megyeház’ udvarára szabad levegő’ élvezé­se végett kibocsáttatni rendeli; azonban e’ tárgy hosz­­szas és élénk vitát szült. A’ rendeknek egy része hivat­kozván a’ statútumra , szigorúan rész alá , hogy a’ másod alispán, mint a’ megyei börtön’ felügyelője, azon statútumot végre nem hajtotta; korunkhoz nem illőnek , nem büntetés­nek , hanem kegyetlenkedésnek mondák azon eljárást, melly szerint a’ rab, életének veszélyeztetésével, még a’ szabad levegőtől is megfosztatik ; hibául tulajdonittatott egy szónok által a’ másod alispánnak , hogy , mint azon szónok mondá, ama nagynevű grófban, ki a’ Tisza sza­­bályozása’ ügyében legközelebb vidékünkön járt, ’s me­gyei börtönünket is megnézte, azon hiedelmet támasztó, mintha Szabolcsmegye’ rendet tudva és akarva tartanák az egyesek’ lakóit ama’ borzasztó állapotban; a’ megyének volt tiszti főügyésze pedig S.— I.— tagadó , hogy hivataloskodása’ ideje alatt a’ rabok különbség nélkül sza­bad levegőre nem bocsáttattak, — ellenben a’ másik rész, leginkább a’ tisztikar, a’ megtámadott alispán­ védelmére felhozá , hogy a’ statútum nem egészen világos; hogy a’ hol ‘ panasz nincs , ott a’ baj’ orvoslása nem kö­telesség; minthogy tehát a’ másodalispánhoz, ki egyéb­iránt a’ tömlöczökre szorgosan felügyelt, csak most in­­téztetett folyamodás, a’jegyzőkönyvi kívánt rászalásnak helye nem lehet, annyival inkább , minthogy a’ másodalis­­pánnak e’ tekkintetbeni jóhiszeműségét a’ megyei cselédség által adott fentebbi felvilágosítás eléggé igazolja; monda­tott, hogy a’ másodalispánt az is menti, hogy ő ugyan a’ börtönök’ felügyelője a’ tiszti ügyészi hiva­tallal, de nem egyszersmind végrehajtója azon statútumoknak, mellyek a’ rabokkali bánást szabályozzák. Az iránt közös vala a’ meg­állapodás, hogy a’felolvasott statútumot rögtön életbeléptetni szükség; mi pedig a’ jegyzőkönyvi rászalást illeti, e’vitának Z.— J.— J.biró vetett véget azon módosításával , hogy mellőzve azon kérdést, kinek számíttassák be leginkább a’ megyei statútum’ végre nem hajtása, ’s így mellőzve azon kérdést is ki’ irányában mondassák ki különösen a’ rásza­­lás­t a’ kérdéses rabok’ szabad légrel bocsátásának elmu­lasztása ’s a’ megyei statútum’ meg nem tartása általában rászaltassék, mi végzésbe is ment. — Jövő közgyűlésünk november’24-kén kezdődik. — Vidliczkay József. ESZTERGOMMEGYÉBŐL. Octob. 30-án. Három napig tartott évnegyedes közgyűlésünk tegnap előtt véve kezdetét. Főispáni helyettesünk, régi szokás szerint, üdvözlé a’Béket, ’s egyszersmind részint saját tapasztalása, részint hivatalos jelentésekből nyert tudomás’ nyomán örömmel értesité, hogy a’ megyei közigazgatás’ minden ága, sz tisztviselők’ hivatalos eljárásának pontos teljesítése mellett, tökéletes öszhangzásban van. Ez a’ Rékre kedves hatást ten, ’s fő­ispáni hellyettesiek’ erélyessége bennünket azon édes re­ménynyel kecsegtet, miszerint a’ megye’ belállapotáról, mint több megyében szokásban van, nem sokára korsza­­konkint részletesen értesittetünk. A’ közgyűlés’ nevezetesebb tárgyai közt legelsőben azon választmány’ véleményes jelentése vétetett fel , melly a’ helyt.ta­nácsnak az idei szaktermést hozta gondoskodásból eredeti ismeretes intézménye’ következtében vala kiküldve. Ezen választmány vizsgálata’ nyomán tudata a’ Rokol, mi­képen kis megyénkben , ámbár a’ jelen mostoha év igen szűk marokkal mérte be csűreinkbe terményeinket, szigorú gazdálkodás mellett éhségtől félnünk nem­ le­het ; azonban a’ bekövetkezhető szerencsétlenségek el­hárítására véleményező az uradalmaknak a végből leendő felszólítását , hogy magtáraikat, mennyire csak lehet , jelenleg ki ne ürítsék, továbbá, hogy a’ jobbágyok ter­­mesztményeik­ megtakarítására buzdittassanak, ’s Eszter­­­­gom városa hivattassék fel , hogy heti vásárain a’ hajó­­­buszok­ és kereskedőket bizonyos ideig a’ vásárlástól tiltsa­­ el. — E’ tárgy, melly hazaszerte komoly aggodalomba­­ dönt minden honfit, nevezetes fontosságánál fogva, hosszas tanácskozásra szolgált anyagul. B. J. tb., ki ez ügy­be fi el szór emele szavát, elk­­ont’á, miképen küszöbén állunk azon eh-nyomornak mitől mindenki borzalommal retteg.­­ 7 *T ’ * emlékezhetnek, midőn a’ búzának köble 60 ft vala, illy dragasagr­! ezúttal méltán tarthatunk mert a’ gabnának ára napról napra magasabbra emelkedik. A' bajt, kik itthon ülnek, még nem igen érezik, de ki a’ ha­zának több vidékit, mint a’ szónok, bejárja, ’s látja, hogy több vidéken, mint például Borsodmegyében Kövesden, a’ szántóföldek’ egy negyede mag’ hiánya miatt vetetlen, ’s ki látja, mikép’ a’ pesti dolgozói árnál, hova ennek előtte a’ munkakerülők hajtattak, naponkint százan könyörögnek a’ bevételért, annak keblében méltán aggodalom gerjedhet. Eddig közmondás volt, hogy a’ magyar saját zsírjába fulad, ’s a’magyarnak mindene van, csak pénze nincs; fájdalom, ez utóbbit a’ mindennapi tapasztalás igazolja , mig az elsőt jelen szomorú körülményeink meghazudtolják. Ne felejtsük, úgymond szónok, hogy múlt évben a’felső megyék milly iszonyú nyomorúsággal küzdöttek, láttuk, mikép’ a’ lakosok csoportonkint jöttek le az alföldre, kik Pesten gyermekeiket árulták, ’s eladták gyakran azért, hogy éhség őket enyhít­hessék. Midőn a’ helyi­ tanács’ ez érdembeni intézmé­nye a’ múlt kisgyűlésünkben felolvastatott , osztozánk gondoskodásában , igyekeztünk kikeresni az eszközö­ket, mellyekkel a’ bekövetkezhető bajok elháríthatók len­nének ; azonban azon kiviteli módot, hogy t. i. a’ szolgabirák járásról járásra írják össze a’ jobbágyok’ terményeit, nem láttuk czélszerűnek, mert ha félhetünk az éhségtől, ha arra valaki figyelmeztetik, kétszeresen éhezik , ’s igy azon eljárás a’ lakosok közt könnyen két­ségbeejtő izgalmat okozhatott vala , a’ helyett tehát abban jön a’ megállapodás , hogy a’ tisztviselők jó módjával, a’ plebánusok’ közremunkálása mellett, tudakolják ki a’ hely­ségekben az idei termény’ állapotát,’s ennek alapján adjon a’ választmány javaslatot. Ha rögtön bekövetkező éhségtől tartanunk nem kell is, de azért összetett kezekkel nem szabad bevárni a’ támadható nyomort, nekünk mindenesetre eleve gondoskodni kell, mert ha az inségáztetósság a’felső­­vidékröl megindul, Esztergommegyében fog legelsőbben megállapodni, mert hiszen itt vannak a’ tzükörködökön eny­híteni óhajtók , lesz vend­g annyi, mennyit csak befogadhat megyénk , ’s ha temetni nem akarunk , etetni kell az éhezőket, különben is az éhenhalás, mire nem képes az embert vezérleni? Szónok a’ jelen drágaság’ okát nem csu­pán a’ mostoha időben találja , hanem a’ kereskedőknek túl­feszített zsarnokságában, azokban, kik a’ külföld’számára gabnát vásárolnak, előre úgymond 24—25 fttal köttetnek szerződések, ’s ezeknek pénzszomja még azon kevés ter­ménytől is megkívánja fosztani hazánkat , mellyel ezen szűk évben csűreinkbe takarhattunk. Ne gondoljuk azt, hogy a’ termény’ magasra rugtatott árával a’ termesztő nyer, a’ szegényebb gazda , mindjárt aratás után, kénytelen vala gabnáját legfölebb 13 fával oda adni, mert hiszen tudjuk , hogy azok hajhászok’ kezében vannak, ezek követeléseiket a’ mestergerendákon rég’ felróva tartják ,­­s ezek azok , kik az emberiség’ rovására óhajtanak dusgazdagságra jutni Nem értem ide azon kereskedőket , kik vásárlott gabnáikat itt a’ honban adják el , mert azok itt fognak elfogyasztatni, ez nagyon roszat még nem szülne , de azok, kik, mint állitom , külföldre viszik. Ezeknek meggátlására , ő felségét mély alázattal megkéretni kívánta , hogy a’ kiüthető veszély’ elhárítása’ tekintetéből , a’ gabnának külföldre kivitelét megvitatni méltóz­tassék , — mind­addig mig az ország’ szükségei födözve nem lesznek. Továbbá indítványozó , hogy a’ megye gabnavásárlásra 20 ezer pengő forintot kölcsönözzön , ’s a’ vásárlott gabna a’ támadható szükség­ idején a’ lakosok közt kiosztogattassék, igy lakosaink az Ínségtől mentve maradnak, de különben , ha reá szükség nem lenne, mit vesztenénk , azon néhány garast egy egész megye könnyen megfizetheti. — Ezen előadásra az elnök főispáni­ helyettes megjegyzé, mi­képen bármilly dolog nagyítással , ha sokszor legüd­­vösebb is, a’ kivitelben nehezítetik; hiszen a’ kisgyűlés nem látta hasznosnak, mint B. J. mondá , a’javaslat sze­rint eljárni , ’s most a’ javaslattal olly állapot idéztetnék elő, melly e’ megyében nem létez. Tiszteli az elnök B. J. hazafiai buzgalmát, de a’ czél’ elérésére, miképen t. i. ez ügyben eljárni kell, higgadt megfontolást szükséges hasz­nálni. Az elnök nem látta a’ megyét olly veszedelem’ kü­szöbén , mint az előbb lefestetett , 's a’ hon’ színe előtti felelősség’ terhe alatt kinyilatkoztató , hogy Esztergom me­­gyében az ínségtől tartani s­em kell. Igaz, hogy ezen mos­toha év csak­ugyan gondoskodásra int bennünket , de jelen alkalommal nehéz lenne olly módot találni , hogy a’ jobbá­gyok nyerészkedés’ reménye alatt meg ne váljanak gabná­­joktól, kivált akkor, ha az indítvány’ értelmében , a’ se­­gedelemnyerésről előre biztosittatnának 20 ezer p.sz. kölcsön­nel; a’nyerészkedők’ körmei köré Esztergom megye’ lakosai lehet, hogy nem esnének , de egy jó év a' gabna’ felcsi­gázott árát felére ejtené, ’s a' veszteség 10 ezer for. lenne. Nekem, úgymond a’szónok, hivatalom’ kezdete óta főtörek­­vésem az,hogy az adózók’ sorsa ne nehezítessék,hanem kön­nyítessék , ’s igen helyes­en vala mondva, hogy itt a’ prímás és káptalan , ezek keressenek meg,’s az uradalmak szóli­­tassák fel , hogy a’ támadható veszély’ elhárítására segéd­kezeket nyújtsanak, én a’ viszhangra előre számítok. To­vábbá , hogy kereskedők a’ gabna’ kivitelétől elvitassanak , ’s a’ kereskedési szabadság’ meggátlására ő felsége felírás által keressék, nem látta szükségesnek és eszközölhető­­nek, ennek mellőzésével eléggé , ha az illető tisztviselők és lelkészek az adózókat buzdító tanácsadással és oktatásul oda vezérlendik , hogy kevés gabnájukat el ne adják. 306

Next