Pesti Hírlap, 1845. december (583-598. szám)

1845-12-05 / 585. szám

aötrt a’ csatornából azért nem lesz semmi, mert partjainak faragott kövekkel­ kirakása szerfeletti költséget okozna, — b­e gözösök által különben nem használtathatván , már hajók’ járhatása végett csináltatni nem érdemes —közönsé­günket annyira elfogulttá tette, hogy a' csatorna’ létreho­zatalát egy általában nem hiszi, és azoknak nagy része, kik az előleges munkálatok’ megtehetéséhez fizetéssel járultak, pénzök’ hasztalan kiadását igen sajnálják. — Furcsák az emberek, mintha bizony csak gőzösöknek akarná a’ társu­lat a’ csatornát épiteni — több derék értelmes hazafiak van­nak a’ társulatban, kik átlátják, hogy a’ csatorna , bár gő­zösök nem járhatnának is rajta , kirakott partok nélkül, (a mi kérdés) hazánk egyik’ legfőbb közlekedési eszközévé lévén, más hajózások végett is érdemes azt létesíteni, mi­után kétséget nem szenved, hogy a’ Tiszáról a’ Dunára ke­rülő gőzösökkel, a’ csatornán, bármelly nem gőzös is, a’ versenyt kiállhatná. Aztán idővel gőzösökkeli járhatásra is lehet azt alkalmazni *). Csak nem maradhat hazánk mindig szegény ország. — A’ gróf Széchenyi’ elnöklete alatt tar­tott városunkbani gyülekezetről úgy okoskodik közönsé­günk , hogy az lesz eredménye, mi volt azon vizszabályozó gyűlésnek, amellyben ez előtt több évekkel, csupán Makó iránti emberiségből, a’ Maros’ egyik hajtása’ átvágását, no­ha az által a’ víznek városunkra leendő sebesebb rohaná­sát az egész gyűlés átlátta, megengedtük, ’s az átvágási költségek reánk rovattak. Híjában beszéli aztán az illy ag­gódóknak az ember, hogy gróf Széchenyi nem csak ben­nünket megfizettetni, hanem használni is akar, jól tudja e főmlga, hogy a’ Tisza’ szabályozásának veszi hasznát alföld, felföld, még a’dunántúli rész is, tehát ennek esz­közlését méltán országos költségből, azaz nemesi adózásból is várjuk. — A’ határunkban, töltéseket pedig, miután azok által több ezer holdföldet mentünk meg a’ víztől, megcsi­nálhatjuk. Takarék-pénztárunk, kinyitása óta, az alaptőkén kívül harmincz ezer pftnál többet bevett, ’s többen szabadították már ki magokat uzsorások’ kései közül. Vásárhelyről ’s Csongrádról említésre sem méltó mennyiség, Szentesről pedig épen semmi sem tétetett be; ellenben Horgos kis hely­ségből öt száz prtnál több , valamint egy külmegyei hely­ségből is szép mennyiség hozatott. Mint hallatszik, váro­sunkban többen szavukat adták, hogy cselédeikkel hóna­­ponkint legalább tíz krt betétetnek; igen helyesen, mert a’ cselédekből lesznek a’ napszámosak, ’s ezeknek elerkölcs­­telenedett részéből legtöbb tolvajok és rablók,­­ ha pedig már,mint cselédek, a’ tulajdont megkedvelték ’s takarékos­ságot tanultak, erkölcstelenné bizonyosan kevesebb lesz. Kár, hogy az említett népes városok’ cselédtartó lakosai is, cse­lédeikre hasonló módon hatni nem iparkodnak; — általában azon városbeli lakosoktól több részvétet várt ezen intését; — de híjában, azok magyarok, — pedig mi magyarok ma­gunk java’ előmozdításában is csiga-lassuak vagyunk , sőt még többször annak ellene is szegülünk. — Exempla sunt odiosa. — Tanácsunk, választott községünk’ befolyásával, még a’ nyáron azon üdvös határozatot hozá , hogy minden háztu­lajdonos, még ez idén odt. 1-ső napjáig, háza előtt legalább pallóból, a’ belvárosban két év és a’ külvárosokban öt év’ elforgása alatt, kőből vagy téglából járdát csináltasson — kinek pedig a’ kitűzött határidőre járdája nem lesz, az a’ város által a’ háztulajdonos’ költségére azonnal megcsinál­­tatik, ’s azon fölül, mint nem engedelmeskedő, a’kórház’ számára tiz pengő forintra megbüntettek. Ezen határozat többször ki is volt hirdetve, — de mivel a’ dobos, min­denkori szokásánál fogva, a’ hirdetéshez ezen szavakat, a’ kinek szükséges, adta, igen természetesen háztulajdonos uraimék szükségesnek a’ járda-csináltatást azon egyszerű okból nem látták, hogy, ha boldogult őseink századokon keresztül térdig ’s fölebb is érő sárban bukdostak, ’s igen sok utczáinkban a’ járhatatlan sarak végett rendőrség, akár a’ tolvajok’ üldözése, akár pedig a’ gyanús házak’ szemm­el­­tartása végett, épen nem járhatott, mi is tiporhatjuk a’ sa­rat, ha bírjuk; ha pedig nem bírjuk , maradjunk otthon, e’ tolvajok­ és gyanús­ házak is, miért ne maradhatnának, to­vábbá is, az alkalmatlan rendőrségi felvigyázattól menten ; sőt, a’szerencsétlen dobos’„szükséges“ szavainál fogva,házi uraimék házaik’ elejét majd a’ járhatatlanságig fenyő szá­lakkal megrakni szükségesnek találták; nincsen utcza, hol illy fenyőrakást nem látnánk, pedig ez már több évek óta tilalmas. — •+■ jelenését egyszerűen tudatván, egyszersmind értesítjük a’ közönséget, miszerint a’ munkás regényírónak újólag egy két kötetű munkája nyomatik , az: „Emlék’ virá­gai“, mellyben több történeti rajt foglaltatik. A’ Kisfaludy társaság által kiadott új külföldi Regénytár’ XII. kötetének első része közelebb a’ világhírű Cooper’ „Az Utólsó Mohikán“czímű regénye’ kezdetét hozta. A’ fordítás’ jelességéről Gondol Dániel’ neve kezeskedik. Kiadó Hartlebon: Hartlebon’ „Történeti Könyvtárjából pedig a XIV. füzet jelent meg legújabban. Tartalma a’ franczia for­radalom’ történetének folytatása, Gaal’ fordítása szerint. Az Obernyik és Vahot Imre által szerkesztett „N­e­m­­zeti Szinműtár’ II. füzete is megjelent, magával hoz­ván Vahotnak következő czimű, három, egy felvonásos vígjátékait: „Éljen a’ honi!“ „Sorsjáték“ és: „Találkozás az orczi-kertb­en.“ A’két utóbbi vígjáték, ha jól vagyunk értesülve, a’színház’drámabiráló választmánya által előadásra is elfogadtatott.­­ Ugyancsak Vahot Imré­től megjelent: „Szerelmi és házaséleti ismeretek’ tára. Conversations - Lexicon. I. füzet, A. E.“ Kedélyesen irott ’s itt ott tanuságos tartalma a’ Pesti Divatlapból már ismeretes. — Ára , valamint a’ szin­­műtáré, 40 kr. pp. Megjelent végre Petőfi’ verseinek is második kötete. Tartalma, azokon kívül, mellyek a’ P. Divatlapból ismere­tesek , a’ szerzőnek több még ki nem adott versei. Irodalmi értesítő* Heckenast Gusztáv’ kereskedésében b. Jósika Miklós’ munkáinak uj folyama az: „Akarat és Hajlam“ czimű két kötetes regénynyel kezdetik meg. E’ regény már egyik politicai lap’ tárczájából ismeretes. Most tehát meg­ Wegyes kömlemémyek. Titoknoki előterjesztők a’ m. acade­­m­i­a’ 1845 - iki munkálatairól. Szerencsém leszen az academia’ folyó 1845. évbeni munkálatait röviden a’ tisztelt gyü­lekezet’ elébe terjeszteni. I. Nyelv körüli munkálatok. E‘ rovat alatt minde­nekelőtt az academia’ nyelvtanát kell említenem , melly, miután a’ nyelvtudományi osztály’ tagjai annak egyes részeit elkésziték, egymás’ munkálatait szigorúan etvizsgálák, és aug. és septemb. hónapokban tartott osztályi üléseikben gondosan megvitaták, a’ most lefolyt nagygyűlés által elfogadtatott, ’s annak kinyomatása elrendeltetett. Óhajtja a’ társaság, hogy minden nyelvünk’ vizs­gálatéval foglalkozók komoly fgyelmökre méltassák e’ munkát, ’s tudományosan megalapítandó észrevételeikkel nemzeti kincsünk’ minél több oldalú és behatóbb ismertetéséhez járuljanak. Az egész nemzet’nyelvtudományi értelmiségének e’tárgyra fordulásától vár­hatjuk csak, hogy e’ műnk’ valódi nemzeti tulajdonná váljék. — Nyelvünk’ régi emlékei, mind a’ nyelv’ alkotása és saját csínjai, mind számos elavult szók’ és kifejezések’ tekintetében , kiapadhat­om forrásai a’ nyelv’ mélyebb ismeretének és gazdagításának. Azért folyvást különös gond’ tárgyai voltak azok, ’s az e’ rész­ben megbízott rendes tag Döbrentei Gábor, Gömör, Szepes, Liptó és Bars’ levéltárait látogatván meg, nyolcz illyenröl adta érdekes tudósításait, ’s mellettük 76 kisebb irat, levelek, szer­ződések , végrendeletek’ ’stb másolatát, a’ XVI-ik századból, nagyobb részt annak második feléből ugyan, de gazdagokat a’ magyar nyelv’ és élet’ történetére nézve. Mindezek nevelik illyekben már is gazdag kézirattárunkat, ’s gazdagítanák nyomtatásban megindult nyelvemlék-gyűjteményünket is nyelvészeink’ és törté­­netbuvárunk’ egy­formán nagy hasznára, ha a’ vevő közönség’ nagyobb részvéte a’ sebes folytatást lehetővé tenné. — A’ szótári munkálatokat illetőleg, folyt a’ philosophiai és mathematikai, ’s megindult a törvénytudományi misszók’újabb munkákbéli kiszedése. Az első rendűekében eljártak Beely, Csatsko, Nagy Márton, Purg­­staller, Széchy és Taubner, mathematikaiak’ kiszedésében Taubner, a’ törvénytudományiak a’ hivatal által írattak össze. Vegyes­e­ vagy ritkább szók Széchy által és gr. Dessewffy József írásaiból küldettek be; tájszókat Horváth József, ’s nem tagok közül Gáspár János­­erdélyieket,­ Szabó Sándor pápavidékieket adott. A’ nagy szótár számára Fogarasi a’ váltó és kereskedési, Frivaldszky a’ természetrajzi, Kállay a’ philosophiai műszókat értelmezte. Végül munkába vétetett a’ nagy szótár’ kidolgozása is, ’s folyt serényen, mint illyes nagyterjedelmű és úttörő munkának lehet, Czuczor szerkesztő s Fogarasi ellenőrző munkatárs’ szorgalmuk által. — Örömmel hozhatom itt elé azon jeleit a’ felséges kormány’bizodal­­mának, mellyben több rendbeli nyelvtudományi megbízások u. m. vizsgálatok és tankönyv-h­atások által az akadémiát részeltetni méltóztatott. Ez után is alkalom nyílt tehát intézetünknek a’ köz­ügyét tehetsége szerint szolgálni. — II. Tudományos munkálatok. A’ nyelvtudományi osztályhoz tartozólag gr. Ke­mény Jó­z­sef, érdekes előadásban, Molnár Albert régi nagynevű írónk’ életéhez közlött eddig isme­­retlen adatokat, ’s annak fenmaradt egész irattárczáját az akadé­mia könyvtárában tette le. Könyvészeti közleményekkel S­c­h­e­d­e­r Ferencz szolgált. Kállay bizonyos, a’veres-pataki bányákban ia­­ .­i­atabl­akat ismertetett, ’s a’ Jerney által krimiai kérésből küldött görög feliratokat magyarázta. Erdélyi az i hangról a nyelvben értekezett. A’ philosophiai osztályban Pur­gst­aller József a nézetek’egyoldalúságáról, Nagy Márton beköszöntöieg a tanodáinak czélszerű szerkesztéséről értekeztek. A’ törté­nésett­,Wek­er L.Zsigmond kir. nagy pecsétjét ismertette 1835ből; Walther László V.István’ állított svéd háborúját enyész­ 6. j, 6 e., ®£yk°r,i fontos oklevél’ szövegéből bírálati utón: 1”In 61­ * megbízásból, ’s igy közleményeik azonnal Év­anyvei c . kötetébe iktattattak. Ismét Kállay a’ szlavinokról ven­er­k­ezett, vonatkozva egy hasonló czimű legújabb munkára­ lÍTLFÖLI. ANGLIA. Uj Leelandból, jul. 12-röl, érkezett hirek szerint az angolok ismét tetemes veszteséget szenvedtek a’ forrongó lakosoktól; ez már a’ harmadik eset, ’s ezen utóbbi veszteség a’ legnagyobb, mikép’ Despard ezredes­nek a’ szigeten a’ brit fegyveres erő’ parancsnokának, Fitzg­roy kormányzóhoz intézett sürgönyéből kitetszik. Az an­golok júl. 1-én mintegy 500-an, egy pah-ját vagyis erősé­gét támadták meg Heki-nek, az őslakosok’főnökének, de nagy veszteséggel kénytelenek voltak visszavonulni. Meg­haltak , egy kapitány, egy szárazföldi és tengerészeti had­­nagy, 36 altiszt és közvitéz. Megsebesültek egy őrnagy igen veszélyesen, egy hadnagy, egy zászlótartó, a’ tolmács, 66 altiszt és közvitéz. Az uj seelandiak’ erőssége jelesnek raondatik; kettős bástyával van körülvéve a’ pad, ’s ezek olly erősek, hogy az angol ágyuk’hat fontos golyói benne fen­­akadtak. Az Aucklandban megjelenő New Zealander’ jul. 7 aki száma szerint a’ pah későbben az angolok által, kik keményebb lőszerekkel tértek vissza a’ megtámadáshoz, bevétetett, ’s az uj seelandiak’négy ágyúja és lobogója elfoglaltatott; Despard ezredes’ hivatalos tudósítása azonban erről semmit sem szól; értesít azonban egy másik pad­nak vérontás nélküli elfog­lalásáról, hol egy ló , egy vén asszony ’s egy rakás bur­gonya jutott az angoloknak győzelmi martalékul kezeikbe. Egy angol katona, kit a’ Heki’ emberei elfogtak, ennek tá­­vollétében (mert Heki régen keresztyén , ’s több jó tulaj­donain kívül szelídségéről is hires), elevenen megsüttetett. HELVETIA. Waadt canton’ nagy tanácsához, az utóbbi események’ folytán,az evangelico-reformata egyház’függet­lensége mellett 4174 aláírással ellátott folyamodványok jöt­tek mindössze be , az aláírók között 1636 hölgy van , ’s mindössze 11 helyről voltak az aláírók; ugyanazon egyház­nak a’ status alá való rendelése mellett 8456 aláírással el­látott folyamodványok jöttek be , és pedig 32 helyről. — Több lemondó pap újabban visszavette lemondását. BELGIUM: A’ válaszfelirat’ tárgyalásánál kemény vita keletkezett a’ kormány’ léte iránt. Van de Weyer minister­­elnök határozottabb szerkezetet indítványozott a’ministerium mellett, mint a’ bizottmányi szerkezet volt , ’s az indítvá­nyozott czikk 59 szóval 25 ellen el is fogadtatott. Az egész válaszfelirat 63 szóval fogadtatott el 25 ellen; egy tag hiányzott, azon négy pedig, ki a’ felebb érintett czikk fe­letti szavazáskor nem vett részt, most hasonlóan a’ több­séggel a’ kormány mellett nyilatkozván. AMERIKA, A’ Washington Union’ oct. 31-iki száma egy nevezetes czikket közöl az Oregon-kérdésben, neveze­teset annyival inkább , mivel ezen lap közönségesen Polk, az elnök’ félhivatalos közlönyének tartatik. Kezdetben az mondatik e’ czikkben, hogy a’ Texas-kérdés már bevég­­zettnek tekinthető. Hasonló nagyságú kérdés, mond az érin­tett lap, olly kérdés, melly a’ következő congressusban még nagyobb alakban fog feltűnni, az Oregon-kérdés. Ezen fontos ügyben a’ közvélemény, az utóbbi három vagy négy évben, gyorsan megérett. Nemzetünk­ nagy többségének vé­leménye szerint az idő gyorsan közéig, sőt már eljött, mi­dőn a világos jogot ezen vidék iránt határozott törvénybe kell letenni. Több, mint husz éve, az egyesült státusok’ népe kétségbevonhatlan jogát, ezen megmérhetlen vidék iránt, megingatva látta az alkudozásokban. A’ brit kormány’ bölcsességétől és helyes politicájától várni lehetett, hogy ezen eddigi, jó eredményekben olly meddő alkudozás, miu­tán olly amerikai kormánynyal foly , melly ezen kér­dés iránt, mint egyetlen férfi, egy véleményben van, ’s­­ e’ mellett a’ közvélemény’ túlnyomó ereje által gyámo­­littatik, Anglia’bölcsességétől, mondjuk, joggal lehetett várni, hogy az uj alkudozás, illy kinézés mellett és kezek között, végtére legalább meg fogja kezdeni a’ nemzetek közötti igazság’ nagy czélainak biztos lábra leendő állí­tását, ’s nem fogja azokat kijátszani, mikép’ azokat An­glia a’ korábbi években kijátszotta. Azonban bármikén* 91* *) Mik­e’ levélben a’ dunatizzai csatornáról ’, a’ szabályozásról mondatnak , csak a’ Tiszavidékiek’ gondolkodás-módja’ is­mertetéséül közöljük. Mi egyébiránt nézeteinket illeti a’ ne­vezett csatorna iránt, — megjegyezzük, miszerint annak nagy hasznairól teljesen megvalánk győződve mindenkor, ’s hogy iránta eddig nem nyilatkoztunk, onnan magyarázható, mivel a’ viták ez ügyben olly térre iitettek által, mellynek részletes­ taglalása nem politicai lapba való. Kétségbe ho­zatott a’ kivitel’ könnyűsége , ’s egy felől 3 — 4, más rész­ről 80-nál is több milliót hallánk emlegettetni. ’S a’ szaktu­dományi értekezések utóbb szenvedélyes vitákká fajultak. Illy körülmények közt leghasznosabbnak tartók bevárni azaz külföldi tekintélyek’ itéletmondását, kiknek egyike, Feyne, a’ napokban végeté be hazánkban vizsgálódásait. — Szerb. Miután a’ „Szépek’ könyve“ czimü Almának’kiadására alakult társulat, vállalatának eszközeivel, kedvezőleg el van látva : tisztelettel felszólítja a’ t. ez. hazai írókat, kik azt becses dolgo­zataikkal elősegélni kívánják, hogy kézirataikat jövő évi febr. 1-je napjáig alulirihoz (Zrinyi-utcza , b. Forray-ház) beküldeni szíveskedjenek. — Kuthy Lajos, szerkesztő. Szívesen hallgatta az akadémia vendégül­r Wenzel Gusztávot, a’ magyar városok’ középkori törv.könyveiröl értekezett, és Risehel Ágostonnak a’ titoknokhoz intézett értekező levelét, mellyben bí­boros Constantin, Nestor és Anonymus’ látszólagossan ellenkező tanait, a’ magyarok’ költözéséről, összegyeztetni igyekezett. — A mathematikai osztályban Vásárhely Pál egy dunatiszai hajózható csatorna’ mi módon eszközölhetéséről, majd vasutak- és csator­nákról értekezett, melly utóbbi ma a’ tisztelt közönség’ elébe is lesz terjesztve. Fest Vilmos Dredgenek a’ lánczhid-épités körüli uj rendszeréről. — A’ hadtudományi alosztályból Korponay és Mészáros köszöntöttek be szakbeli előadásaikkal. — A’ törvény­­tudományiban Sztrokay Antal a’ hitelező- és adós közti viszonyo­kat adta elő a’ régi nemzeteknél, melly értekezés szinte ma ol­­vastatik fel; Szlemenics befejezte törvényink’ története’ második szakaszát. — Csécsi Imre a­ természettudományi osztályrészéről a’ füvészetben­i’ nemi rendszer’ mellőzését indítványozta , melly tárgy még a’ vitatkozás’ szőnyegén van. — Gyászbeszédeket a’ titoknak tartott az elhunyt tagok felett. — Akadémiai költségen ez évben egyedül az évkönyvek’ VI. kötete ’s az Értesitő’ IV. évfolyama két füzetben jelenhetett meg. Megbízott könyvárusunk­nál még a’ Római Classicusok’ V. kötete, mellyben Tibull foglal­tatik Egyed Antaltól ’s az Eredeti Játékszín’ XIV. és XV. kötetei láttak napvilágot. Sajtó alatt az Értesítő’ folytatása, az Évköny­vek’ VII., a’ Hellen Classikusok’ II. kötetei 's nehány pályamunka izzadnak. (Folyt. köv.) ADAKOZÁS. A’ „Pesti Hírlap’“ kiadóhivatalához az Árva-me­gyei éhező lakosok* felsegéllésére a’ Nagy-Kunság’ részéről bekül­detett 252 fr. 10 kr. váltóban, melly ősziét az illető helyre azon­nal útnak is indíttatott.

Next