Pesti Hírlap, 1845. december (583-598. szám)
1845-12-05 / 585. szám
aötrt a’ csatornából azért nem lesz semmi, mert partjainak faragott kövekkel kirakása szerfeletti költséget okozna, — be gözösök által különben nem használtathatván , már hajók’ járhatása végett csináltatni nem érdemes —közönségünket annyira elfogulttá tette, hogy a' csatorna’ létrehozatalát egy általában nem hiszi, és azoknak nagy része, kik az előleges munkálatok’ megtehetéséhez fizetéssel járultak, pénzök’ hasztalan kiadását igen sajnálják. — Furcsák az emberek, mintha bizony csak gőzösöknek akarná a’ társulat a’ csatornát épiteni — több derék értelmes hazafiak vannak a’ társulatban, kik átlátják, hogy a’ csatorna , bár gőzösök nem járhatnának is rajta , kirakott partok nélkül, (a mi kérdés) hazánk egyik’ legfőbb közlekedési eszközévé lévén, más hajózások végett is érdemes azt létesíteni, miután kétséget nem szenved, hogy a’ Tiszáról a’ Dunára kerülő gőzösökkel, a’ csatornán, bármelly nem gőzös is, a’ versenyt kiállhatná. Aztán idővel gőzösökkeli járhatásra is lehet azt alkalmazni *). Csak nem maradhat hazánk mindig szegény ország. — A’ gróf Széchenyi’ elnöklete alatt tartott városunkbani gyülekezetről úgy okoskodik közönségünk , hogy az lesz eredménye, mi volt azon vizszabályozó gyűlésnek, amellyben ez előtt több évekkel, csupán Makó iránti emberiségből, a’ Maros’ egyik hajtása’ átvágását, noha az által a’ víznek városunkra leendő sebesebb rohanását az egész gyűlés átlátta, megengedtük, ’s az átvágási költségek reánk rovattak. Híjában beszéli aztán az illy aggódóknak az ember, hogy gróf Széchenyi nem csak bennünket megfizettetni, hanem használni is akar, jól tudja e főmlga, hogy a’ Tisza’ szabályozásának veszi hasznát alföld, felföld, még a’dunántúli rész is, tehát ennek eszközlését méltán országos költségből, azaz nemesi adózásból is várjuk. — A’ határunkban, töltéseket pedig, miután azok által több ezer holdföldet mentünk meg a’ víztől, megcsinálhatjuk. Takarék-pénztárunk, kinyitása óta, az alaptőkén kívül harmincz ezer pftnál többet bevett, ’s többen szabadították már ki magokat uzsorások’ kései közül. Vásárhelyről ’s Csongrádról említésre sem méltó mennyiség, Szentesről pedig épen semmi sem tétetett be; ellenben Horgos kis helységből öt száz prtnál több , valamint egy külmegyei helységből is szép mennyiség hozatott. Mint hallatszik, városunkban többen szavukat adták, hogy cselédeikkel hónaponkint legalább tíz krt betétetnek; igen helyesen, mert a’ cselédekből lesznek a’ napszámosak, ’s ezeknek elerkölcstelenedett részéből legtöbb tolvajok és rablók, ha pedig már,mint cselédek, a’ tulajdont megkedvelték ’s takarékosságot tanultak, erkölcstelenné bizonyosan kevesebb lesz. Kár, hogy az említett népes városok’ cselédtartó lakosai is, cselédeikre hasonló módon hatni nem iparkodnak; — általában azon városbeli lakosoktól több részvétet várt ezen intését; — de híjában, azok magyarok, — pedig mi magyarok magunk java’ előmozdításában is csiga-lassuak vagyunk , sőt még többször annak ellene is szegülünk. — Exempla sunt odiosa. — Tanácsunk, választott községünk’ befolyásával, még a’ nyáron azon üdvös határozatot hozá , hogy minden háztulajdonos, még ez idén odt. 1-ső napjáig, háza előtt legalább pallóból, a’ belvárosban két év és a’ külvárosokban öt év’ elforgása alatt, kőből vagy téglából járdát csináltasson — kinek pedig a’ kitűzött határidőre járdája nem lesz, az a’ város által a’ háztulajdonos’ költségére azonnal megcsináltatik, ’s azon fölül, mint nem engedelmeskedő, a’kórház’ számára tiz pengő forintra megbüntettek. Ezen határozat többször ki is volt hirdetve, — de mivel a’ dobos, mindenkori szokásánál fogva, a’ hirdetéshez ezen szavakat, a’ kinek szükséges, adta, igen természetesen háztulajdonos uraimék szükségesnek a’ járda-csináltatást azon egyszerű okból nem látták, hogy, ha boldogult őseink századokon keresztül térdig ’s fölebb is érő sárban bukdostak, ’s igen sok utczáinkban a’ járhatatlan sarak végett rendőrség, akár a’ tolvajok’ üldözése, akár pedig a’ gyanús házak’ szemmeltartása végett, épen nem járhatott, mi is tiporhatjuk a’ sarat, ha bírjuk; ha pedig nem bírjuk , maradjunk otthon, e’ tolvajok és gyanús házak is, miért ne maradhatnának, továbbá is, az alkalmatlan rendőrségi felvigyázattól menten ; sőt, a’szerencsétlen dobos’„szükséges“ szavainál fogva,házi uraimék házaik’ elejét majd a’ járhatatlanságig fenyő szálakkal megrakni szükségesnek találták; nincsen utcza, hol illy fenyőrakást nem látnánk, pedig ez már több évek óta tilalmas. — •+■ jelenését egyszerűen tudatván, egyszersmind értesítjük a’ közönséget, miszerint a’ munkás regényírónak újólag egy két kötetű munkája nyomatik , az: „Emlék’ virágai“, mellyben több történeti rajt foglaltatik. A’ Kisfaludy társaság által kiadott új külföldi Regénytár’ XII. kötetének első része közelebb a’ világhírű Cooper’ „Az Utólsó Mohikán“czímű regénye’ kezdetét hozta. A’ fordítás’ jelességéről Gondol Dániel’ neve kezeskedik. Kiadó Hartlebon: Hartlebon’ „Történeti Könyvtárjából pedig a XIV. füzet jelent meg legújabban. Tartalma a’ franczia forradalom’ történetének folytatása, Gaal’ fordítása szerint. Az Obernyik és Vahot Imre által szerkesztett „Nemzeti Szinműtár’ II. füzete is megjelent, magával hozván Vahotnak következő czimű, három, egy felvonásos vígjátékait: „Éljen a’ honi!“ „Sorsjáték“ és: „Találkozás az orczi-kertben.“ A’két utóbbi vígjáték, ha jól vagyunk értesülve, a’színház’drámabiráló választmánya által előadásra is elfogadtatott. Ugyancsak Vahot Imrétől megjelent: „Szerelmi és házaséleti ismeretek’ tára. Conversations - Lexicon. I. füzet, A. E.“ Kedélyesen irott ’s itt ott tanuságos tartalma a’ Pesti Divatlapból már ismeretes. — Ára , valamint a’ szinműtáré, 40 kr. pp. Megjelent végre Petőfi’ verseinek is második kötete. Tartalma, azokon kívül, mellyek a’ P. Divatlapból ismeretesek , a’ szerzőnek több még ki nem adott versei. Irodalmi értesítő* Heckenast Gusztáv’ kereskedésében b. Jósika Miklós’ munkáinak uj folyama az: „Akarat és Hajlam“ czimű két kötetes regénynyel kezdetik meg. E’ regény már egyik politicai lap’ tárczájából ismeretes. Most tehát meg Wegyes kömlemémyek. Titoknoki előterjesztők a’ m. academia’ 1845 - iki munkálatairól. Szerencsém leszen az academia’ folyó 1845. évbeni munkálatait röviden a’ tisztelt gyülekezet’ elébe terjeszteni. I. Nyelv körüli munkálatok. E‘ rovat alatt mindenekelőtt az academia’ nyelvtanát kell említenem , melly, miután a’ nyelvtudományi osztály’ tagjai annak egyes részeit elkésziték, egymás’ munkálatait szigorúan etvizsgálák, és aug. és septemb. hónapokban tartott osztályi üléseikben gondosan megvitaták, a’ most lefolyt nagygyűlés által elfogadtatott, ’s annak kinyomatása elrendeltetett. Óhajtja a’ társaság, hogy minden nyelvünk’ vizsgálatéval foglalkozók komoly fgyelmökre méltassák e’ munkát, ’s tudományosan megalapítandó észrevételeikkel nemzeti kincsünk’ minél több oldalú és behatóbb ismertetéséhez járuljanak. Az egész nemzet’nyelvtudományi értelmiségének e’tárgyra fordulásától várhatjuk csak, hogy e’ műnk’ valódi nemzeti tulajdonná váljék. — Nyelvünk’ régi emlékei, mind a’ nyelv’ alkotása és saját csínjai, mind számos elavult szók’ és kifejezések’ tekintetében , kiapadhatom forrásai a’ nyelv’ mélyebb ismeretének és gazdagításának. Azért folyvást különös gond’ tárgyai voltak azok, ’s az e’ részben megbízott rendes tag Döbrentei Gábor, Gömör, Szepes, Liptó és Bars’ levéltárait látogatván meg, nyolcz illyenröl adta érdekes tudósításait, ’s mellettük 76 kisebb irat, levelek, szerződések , végrendeletek’ ’stb másolatát, a’ XVI-ik századból, nagyobb részt annak második feléből ugyan, de gazdagokat a’ magyar nyelv’ és élet’ történetére nézve. Mindezek nevelik illyekben már is gazdag kézirattárunkat, ’s gazdagítanák nyomtatásban megindult nyelvemlék-gyűjteményünket is nyelvészeink’ és történetbuvárunk’ egyformán nagy hasznára, ha a’ vevő közönség’ nagyobb részvéte a’ sebes folytatást lehetővé tenné. — A’ szótári munkálatokat illetőleg, folyt a’ philosophiai és mathematikai, ’s megindult a törvénytudományi misszók’újabb munkákbéli kiszedése. Az első rendűekében eljártak Beely, Csatsko, Nagy Márton, Purgstaller, Széchy és Taubner, mathematikaiak’ kiszedésében Taubner, a’ törvénytudományiak a’ hivatal által írattak össze. Vegyese vagy ritkább szók Széchy által és gr. Dessewffy József írásaiból küldettek be; tájszókat Horváth József, ’s nem tagok közül Gáspár Jánoserdélyieket, Szabó Sándor pápavidékieket adott. A’ nagy szótár számára Fogarasi a’ váltó és kereskedési, Frivaldszky a’ természetrajzi, Kállay a’ philosophiai műszókat értelmezte. Végül munkába vétetett a’ nagy szótár’ kidolgozása is, ’s folyt serényen, mint illyes nagyterjedelmű és úttörő munkának lehet, Czuczor szerkesztő s Fogarasi ellenőrző munkatárs’ szorgalmuk által. — Örömmel hozhatom itt elé azon jeleit a’ felséges kormány’bizodalmának, mellyben több rendbeli nyelvtudományi megbízások u. m. vizsgálatok és tankönyv-hatások által az akadémiát részeltetni méltóztatott. Ez után is alkalom nyílt tehát intézetünknek a’ közügyét tehetsége szerint szolgálni. — II. Tudományos munkálatok. A’ nyelvtudományi osztályhoz tartozólag gr. Kemény József, érdekes előadásban, Molnár Albert régi nagynevű írónk’ életéhez közlött eddig ismeretlen adatokat, ’s annak fenmaradt egész irattárczáját az akadémia könyvtárában tette le. Könyvészeti közleményekkel Scheder Ferencz szolgált. Kállay bizonyos, a’veres-pataki bányákban ia .iatablakat ismertetett, ’s a’ Jerney által krimiai kérésből küldött görög feliratokat magyarázta. Erdélyi az i hangról a nyelvben értekezett. A’ philosophiai osztályban Purgstaller József a nézetek’egyoldalúságáról, Nagy Márton beköszöntöieg a tanodáinak czélszerű szerkesztéséről értekeztek. A’ történésett,Weker L.Zsigmond kir. nagy pecsétjét ismertette 1835ből; Walther László V.István’ állított svéd háborúját enyész 6. j, 6 e., ®£yk°r,i fontos oklevél’ szövegéből bírálati utón: 1”In 61 * megbízásból, ’s igy közleményeik azonnal Évanyvei c . kötetébe iktattattak. Ismét Kállay a’ szlavinokról venerkezett, vonatkozva egy hasonló czimű legújabb munkára lÍTLFÖLI. ANGLIA. Uj Leelandból, jul. 12-röl, érkezett hirek szerint az angolok ismét tetemes veszteséget szenvedtek a’ forrongó lakosoktól; ez már a’ harmadik eset, ’s ezen utóbbi veszteség a’ legnagyobb, mikép’ Despard ezredesnek a’ szigeten a’ brit fegyveres erő’ parancsnokának, Fitzgroy kormányzóhoz intézett sürgönyéből kitetszik. Az angolok júl. 1-én mintegy 500-an, egy pah-ját vagyis erőségét támadták meg Heki-nek, az őslakosok’főnökének, de nagy veszteséggel kénytelenek voltak visszavonulni. Meghaltak , egy kapitány, egy szárazföldi és tengerészeti hadnagy, 36 altiszt és közvitéz. Megsebesültek egy őrnagy igen veszélyesen, egy hadnagy, egy zászlótartó, a’ tolmács, 66 altiszt és közvitéz. Az uj seelandiak’ erőssége jelesnek raondatik; kettős bástyával van körülvéve a’ pad, ’s ezek olly erősek, hogy az angol ágyuk’hat fontos golyói benne fenakadtak. Az Aucklandban megjelenő New Zealander’ jul. 7 aki száma szerint a’ pah későbben az angolok által, kik keményebb lőszerekkel tértek vissza a’ megtámadáshoz, bevétetett, ’s az uj seelandiak’négy ágyúja és lobogója elfoglaltatott; Despard ezredes’ hivatalos tudósítása azonban erről semmit sem szól; értesít azonban egy másik padnak vérontás nélküli elfoglalásáról, hol egy ló , egy vén asszony ’s egy rakás burgonya jutott az angoloknak győzelmi martalékul kezeikbe. Egy angol katona, kit a’ Heki’ emberei elfogtak, ennek távollétében (mert Heki régen keresztyén , ’s több jó tulajdonain kívül szelídségéről is hires), elevenen megsüttetett. HELVETIA. Waadt canton’ nagy tanácsához, az utóbbi események’ folytán,az evangelico-reformata egyház’függetlensége mellett 4174 aláírással ellátott folyamodványok jöttek mindössze be , az aláírók között 1636 hölgy van , ’s mindössze 11 helyről voltak az aláírók; ugyanazon egyháznak a’ status alá való rendelése mellett 8456 aláírással ellátott folyamodványok jöttek be , és pedig 32 helyről. — Több lemondó pap újabban visszavette lemondását. BELGIUM: A’ válaszfelirat’ tárgyalásánál kemény vita keletkezett a’ kormány’ léte iránt. Van de Weyer ministerelnök határozottabb szerkezetet indítványozott a’ministerium mellett, mint a’ bizottmányi szerkezet volt , ’s az indítványozott czikk 59 szóval 25 ellen el is fogadtatott. Az egész válaszfelirat 63 szóval fogadtatott el 25 ellen; egy tag hiányzott, azon négy pedig, ki a’ felebb érintett czikk feletti szavazáskor nem vett részt, most hasonlóan a’ többséggel a’ kormány mellett nyilatkozván. AMERIKA, A’ Washington Union’ oct. 31-iki száma egy nevezetes czikket közöl az Oregon-kérdésben, nevezeteset annyival inkább , mivel ezen lap közönségesen Polk, az elnök’ félhivatalos közlönyének tartatik. Kezdetben az mondatik e’ czikkben, hogy a’ Texas-kérdés már bevégzettnek tekinthető. Hasonló nagyságú kérdés, mond az érintett lap, olly kérdés, melly a’ következő congressusban még nagyobb alakban fog feltűnni, az Oregon-kérdés. Ezen fontos ügyben a’ közvélemény, az utóbbi három vagy négy évben, gyorsan megérett. Nemzetünk nagy többségének véleménye szerint az idő gyorsan közéig, sőt már eljött, midőn a világos jogot ezen vidék iránt határozott törvénybe kell letenni. Több, mint husz éve, az egyesült státusok’ népe kétségbevonhatlan jogát, ezen megmérhetlen vidék iránt, megingatva látta az alkudozásokban. A’ brit kormány’ bölcsességétől és helyes politicájától várni lehetett, hogy ezen eddigi, jó eredményekben olly meddő alkudozás, miután olly amerikai kormánynyal foly , melly ezen kérdés iránt, mint egyetlen férfi, egy véleményben van, ’s e’ mellett a’ közvélemény’ túlnyomó ereje által gyámolittatik, Anglia’bölcsességétől, mondjuk, joggal lehetett várni, hogy az uj alkudozás, illy kinézés mellett és kezek között, végtére legalább meg fogja kezdeni a’ nemzetek közötti igazság’ nagy czélainak biztos lábra leendő állítását, ’s nem fogja azokat kijátszani, mikép’ azokat Anglia a’ korábbi években kijátszotta. Azonban bármikén* 91* *) Mike’ levélben a’ dunatizzai csatornáról ’, a’ szabályozásról mondatnak , csak a’ Tiszavidékiek’ gondolkodás-módja’ ismertetéséül közöljük. Mi egyébiránt nézeteinket illeti a’ nevezett csatorna iránt, — megjegyezzük, miszerint annak nagy hasznairól teljesen megvalánk győződve mindenkor, ’s hogy iránta eddig nem nyilatkoztunk, onnan magyarázható, mivel a’ viták ez ügyben olly térre iitettek által, mellynek részletes taglalása nem politicai lapba való. Kétségbe hozatott a’ kivitel’ könnyűsége , ’s egy felől 3 — 4, más részről 80-nál is több milliót hallánk emlegettetni. ’S a’ szaktudományi értekezések utóbb szenvedélyes vitákká fajultak. Illy körülmények közt leghasznosabbnak tartók bevárni azaz külföldi tekintélyek’ itéletmondását, kiknek egyike, Feyne, a’ napokban végeté be hazánkban vizsgálódásait. — Szerb. Miután a’ „Szépek’ könyve“ czimü Almának’kiadására alakult társulat, vállalatának eszközeivel, kedvezőleg el van látva : tisztelettel felszólítja a’ t. ez. hazai írókat, kik azt becses dolgozataikkal elősegélni kívánják, hogy kézirataikat jövő évi febr. 1-je napjáig alulirihoz (Zrinyi-utcza , b. Forray-ház) beküldeni szíveskedjenek. — Kuthy Lajos, szerkesztő. Szívesen hallgatta az akadémia vendégülr Wenzel Gusztávot, a’ magyar városok’ középkori törv.könyveiröl értekezett, és Risehel Ágostonnak a’ titoknokhoz intézett értekező levelét, mellyben bíboros Constantin, Nestor és Anonymus’ látszólagossan ellenkező tanait, a’ magyarok’ költözéséről, összegyeztetni igyekezett. — A mathematikai osztályban Vásárhely Pál egy dunatiszai hajózható csatorna’ mi módon eszközölhetéséről, majd vasutak- és csatornákról értekezett, melly utóbbi ma a’ tisztelt közönség’ elébe is lesz terjesztve. Fest Vilmos Dredgenek a’ lánczhid-épités körüli uj rendszeréről. — A’ hadtudományi alosztályból Korponay és Mészáros köszöntöttek be szakbeli előadásaikkal. — A’ törvénytudományiban Sztrokay Antal a’ hitelező- és adós közti viszonyokat adta elő a’ régi nemzeteknél, melly értekezés szinte ma olvastatik fel; Szlemenics befejezte törvényink’ története’ második szakaszát. — Csécsi Imre a természettudományi osztályrészéről a’ füvészetbeni’ nemi rendszer’ mellőzését indítványozta , melly tárgy még a’ vitatkozás’ szőnyegén van. — Gyászbeszédeket a’ titoknak tartott az elhunyt tagok felett. — Akadémiai költségen ez évben egyedül az évkönyvek’ VI. kötete ’s az Értesitő’ IV. évfolyama két füzetben jelenhetett meg. Megbízott könyvárusunknál még a’ Római Classicusok’ V. kötete, mellyben Tibull foglaltatik Egyed Antaltól ’s az Eredeti Játékszín’ XIV. és XV. kötetei láttak napvilágot. Sajtó alatt az Értesítő’ folytatása, az Évkönyvek’ VII., a’ Hellen Classikusok’ II. kötetei 's nehány pályamunka izzadnak. (Folyt. köv.) ADAKOZÁS. A’ „Pesti Hírlap’“ kiadóhivatalához az Árva-megyei éhező lakosok* felsegéllésére a’ Nagy-Kunság’ részéről beküldetett 252 fr. 10 kr. váltóban, melly ősziét az illető helyre azonnal útnak is indíttatott.