Pesti Hírlap, 1845. december (583-598. szám)
1845-12-12 / 589. szám
Péntek 589. December 1?. 1845. rESTI HIRLAI. Megjelen I ♦' ’ip minden hiten nigysier: laeniaep, kedden, «hithrtelen és proleke». ‘ií Jfr‘ p07rtktaXtíu Awííittai Mrí dalembi6,í1é?í«^kékeld!1 vítománySkbt küldetni'^Káni'pélSitandem, T«,-«, U. 5 pangdi. ..«-«.«*■ TARTALOM Névváltoztatás. Halálozás. Nemzeti színházunk’ ügyében.1. Tiszaszabályozási társulat. Főárosi ujdonságok. Nemzeti színház. Törvényhatósági dolgok: Budáról (erdőpusztítás, tisztviselői díjszabás ’stb.) Zágráb (előlegezek). Tömésből (Széchenyi’ üdvözlése, karhatalmi intézmény, csongrádi, honti,'pesti levél 'stb.) Csanádból (Zágráb’ lévaié, nádori ünnep, horvát-frgy). Irodalmi értesítő. Vegyes közrem ó■ vak: M. Gazda. Külföld. Hirdetések. M MAGYAROrzZÁG és ERDÉLY. Ő filsége méltoztatott kegyelmesen megengedni, Koprnya Istvánnak , a’ pozsonyi Kir. académiában álladalom-tudományi helyettesitett tanárnak, vezetékjét Csalányra változtatnia. NEMZETI SZÍNHÁZUNK’ ÜGYÉBEN. II. Szólottam méltatlanságok és tulcsigázott követelések felöl, mellyek a’ színmű-írók és bírálók irányában gyakoroltatnak, szólnom kell még azokról, mellyeknek maga a’ fő felügyelő , gróf Ráday Gedeon, folytonosan ki van téve. Annyi féle magyar szinigazgatásokat láttunk már, annyiszor hallottunk felőle körülményesen vitatkozni, tapasztalók a’ tömérdek nehézségeket, mellyekkel e’ hivatal jár, és mégis olly keveset okultunk be’ölök, ’s folyvást megvannak a’ legtúlságosabb követelések az igazgatók’ ellenében. Meg voltak kísértve több módjai annak , hogy a magyar színházhoz alkalmas igazgatót kapjunk, ’s láttuk , hogy olly egyéneknek , kikben minden kellékek meglegyenek, nem vagyunk olly nagy bőségében. Színi ügyünknek egyik részével sincs annyi baj, mint épen az igazgatók válagításával , mert érzeni kezdjük lassanként, hogy ez egész ügy végelemzésben (in ultima analysi, mint politicusaink mondani szeretik) egy alkalmas igazgatón fordul meg , mint sarkon Az utolsó országgyűlés szinte eleget gondolkodott felőle, hol találjon illy egyént , ’s végre gróf Rádayban központosult a’ birodalom , ’s véleményem szerint igen helyesen , mert mind azok közt, kik e’ hivatalra igényeket tarthattak , akár becsületességet , akár buzgalmat és ügyszeretet tekintsünk , akár azt , hogy gróf Ráday már előbb is adta e’ részbeni ügyessége és ismeretei tanúságát , senki sem volt, ki vele mérkőzhetett volna. Ő maga vonakodott azt elvállalni, ’s úgy szólván félig kényszeritve engedett a’ bizalomnak , ’s megtette a’ nem kis áldozatot, ’s viszi az igazgatást még nem igen régóta, ’s viszi, véleményem szerint, olly jól, a’ mint a’ körülmények közt lehetséges. Mindjárt elején , mikor a’ kormányt kezébe vette, az ügy igen bonyolult, igen zavart állapotban volt épen egyik felette sarkalatos részében, pénzügyi tekintetben , ’s ő az e’ részbeni bajokat kiegyenlítő olly szerencsével , hogy belőle a’ nemzeti intézetre semmi szégyenitő nem hárult. Azóta folyvást fáradoz a’ színházi dolgok’ rendbeszedésével, és fáradoz mi érdekből ? semmi egyébből nem, mint, hogy fáradozásainak elismerés legyen jutalma , és azon minden tiszta kebelt boldogitó öntudatért, azon kitért, hogy lelkének minden aggodalmaival törekvők egy országossá vált ügy’ kellő rendbe hozatalán. És íme , mi ismét előállunk nagy követeléseinkkel, ’s némellyikünk a’ nélkül , hogy tudná Ráday’ helyzete’ nehézségeit , azt kivárja , hogy a’ színház igen bonyolódott gépének minden kerekeit kellő vágásába helyezte legyen , rövid még nem is egy évnyi idő alatt. Előéltünk és korholjuk után útfélen, vádoljuk néha olly hibákkal is, mellyek’ elhárítása nem is tőle függ , ’s ollyakkal , mellyek , ha hibák volnának is, semmi fontossággal nem bírnak; kicsinségek miatt is nem tartózkodunk őt néha gúny és elménczkedések’ tárgyává tenni, ’s bi bizonyítjuk rajta is , hogy nálunk magyaroknál nincs az a’ fényes név , az a’ szeplőtelen becsületesség, melly maga iránt csak annyi kegyeletet is kivíni bírjon , hogy legalább a* gúny döbbenjen vissza ellene nyilait lődözni. Mintha valóban olly nagy bőségében volnánk a’ Rádayféle jellemű és tiszta becsületesség a férfiaknak , hogy úgy lehetne velők bánnunk, mint az öltönynyel, mellyet, ha színét meguntok, sem sártól, sem portól nem kímélünk többé. Nehogy azonban félre értessem ! Én nem azt akarom e’ helyt mutogatni, mintha Ráday eltalálta volna a’ sz’nigaztás’ non plus ultráját. Én magam is, noha csak távolról szemlélem színházi dolgainkat, és nem vagyok a’ beavatottak’ egyike, fogyatkozásokat látok egy és másban, nem egyszer merülnek fel a napi eseményekből előttem ollyak, miket másként történteknek óhajtanék, de tudván Ráday’ állása’ nehézségeit, — minthogy helyzetét tapasztalásból ismerem, — nem vagyok sem olly mohó, sem olly igazságtalan követelésü, hogy azt kivánjam, miként Ráday egy év’ leforgása alatt az intézetet olly lábra állítsa, melly semmi kívánni valót nem hagy többé. Legyen türelmünk, zárjuk el az időt; oly buzgalmu, tiszta akaratú, minden szépre és jóra fogékony lelkű férfiú, mit őnek gr. Rádayt ismerjük, engem a’ legjobbak’ reményére jogosít fel. Színházi intézetünket ő már is olly állapotba tette, hogy, ha kis türelmünk van, megelégedhetünk vele. Ő képes volt a színházi pénzzavart, melly az előbbi igazgatásból rá maradt, egy évnél kevesebb idő alatt egy részben már is rendbe hozni, anélkül, hogy igazgatásán pénzszerzésre törekvő intézkedéseket lehetne észrevenünk, és ezen folyvást munkál,ami nem kis feladat, mert ne feledjük el,miképen neki az országgyűlés azt is kötelességül téve, hogy igyekezzék a’ 400,000 ftnyi tőkét, melly előbbi igazgatások alatt megcsonkíttatott, kiegészíteni. Annak megmutatására, hogy Ráday irányábani követeléseink néha mi méltatlanok és alaptalanok , szabad legyen csak egy pár esetet említenem. Történt már, hogy a’ színészek valamelly színművet roszul adván, az e’ miatti korholás’ éle leginkább Ráday ellen intéztetétt, ki a’ próbákra nem jár, hogy, ott művészi leczkéket tartván, jó előadásokat eszt őröljön. Ez véleményem szerint felelte theoreticus beszéd, melly a’ gyakorlatban talán még sohasem valósittatott és nehezen is fog. A’ szini próbák nem szinészeti leczkék, hanem azoknak már eredménye; de ha azok volnának is, hol a’ világon követeltetett az, hogy a’ színigazgatónak egyszersmind színészet’ professorának ia fas is lennie ! Próbákon az igazgató csak rendfentartása miatt jelenik meg véletlenül egyszer és másszor. Műértőnek igen is kell az igazgatónak lenni, de nem azért, hogy színészeket taníthasson, mert illyesmire csak időt is lehetetlen volna vennie, hanem azért, hogy értse körét, hogy önálló bírjon lenni, ’s ne legyen kénytelen örökké idegen tanácsokkal élni,’s a’szülészeti cselsiövények’ kénylabdája lenni, ’s úgy mozogni, a’ mint talán egy két rész akarata rángatja. — Megrovatott gr. Ráday, hogy az 50 aranyra pályázó művek’ bírálását nem a’ rendes, hanem külön választmányra bízta. Ebben valóban nem látok semmi bajt. Ő azt tette, a’ mihez teljes joga volt, ’s ha a’ másik választmány elég vigyázatlan volna az Obsitos’ megbukását e’ körülménynek tulajdonitani, a’ legnagyobb balgaságot követné el, mert magának csalhatlanságot igényelne, ’s akkor valóban, midőn ítéleteit bukás éri, megérdemlené a’kifütyöltetést. Hogy az Obsitos’ megbukásáért a’ rendes bíráló választmányt szidalmazd a’ közönség, ez nem Ráday’ vétke, hanem azoké, kiknek nem volt annyi figyelmek, hogy a’ jutalmazó választmány’ tagjainak kihirdetett nevét elolvasták volna. Végül ki kell mondanom, hogy én ugyan távol vagyok azt részakaratnak tulajdonítani, a’mint hírlapjaink a’drámaírók, bírálók és szinigazgató’irányában egyszer másszor nyilatkoztak, de túlbuzgalomból eredő megfontolatlanságnak és eszélytelenségnek vagyok kénytelen tartani. Sem drámaírók, sem bírálók, sem igazgatóknak alkalmas egyének’ bőségében nem vagyunk, ’ abból kivált, ha színházunk’ mostani jeles fő felügyelőjét szán nélküli korholások által elkedvetlenítvén, az intézettől visszavonulni kényszerítjük, evvel semmi nagy hasznot nem, hanem könnyen megeshetik, nagy kárt teendünk szini ügyünknek, ’s olly mostoha kezekre játszhatjuk azt, minők között már egy pár ízben volt. Azért szólaljunk fel bátran, valahányszor az ügy kívánja, ’s rójuk meg a’ hibát komoly és férfias hangon, melly nem bánt, hanem meggyőzni igyekszik, de ne ingerkedjünk parányi dolgokért, és ne kedvetlenitsünk el embereket , kikre mind a’ szini ügynek, mind az irodalomnak szüksége van; mert illyek által végtére csak azt bizonyitjuk be, hogy vagy nem fogtuk fel szini ügyünket egész körűlményességrn, vagy annak nem vagyunk igaz baráti. — Bajza. A TISZA SZABÁLYOZÁSÁRA, Tokajtól T. Füredig, Dobon már ideiglenesen alakult társulat,a’ kitűzött nagyszerű ezél létesitésére közelebbi lépéseket teendő, folyó év’ dec. iső napján Debreczenben gyűlt össze. Gyűlés’ helyéül eleve a’ városház’ csinos és nagy tereme tűzetett ki, de csalódott, mondhatom igen csalatkozott, ki e’ teremben a’ hely’ nagyságához arányzott mennyiségű néptömeget képzelt; csalatkoznék, kihnné, hogy a’tárgy’ fontos volta, hazánkra nézve olly érdekessége,csak középszerű buzgóságot öntött volna is az illető birtokosokba. Emnett a’ délelőtti , d,10’ várakozott a’ testre, hazája’ javára hevülő ifjú elnök egy éránál tovább, és alig olvashatánk meg hat Szabolsmegyei birtokost. Az összesen mintegy harmincz tagból álló gyülekezet’ többi részét a’hajdú városok’ küldöttei, azon"8" mint szomszéd helyekről önként bejött hallgatók s Debreczen’ megbízottai alkoták. Bihar, Borsodmegyéből a’Nagy- Kun kerületből senki nem jött. Szüaj ff, u nYtb,8 Ti,la pedig, mint aa a’ Tisza mellől utazóktó hallottuk újra fenyegetve dagasztja hullámait, e’körülmény csak tettre ösztönözhetné a’partja’mellékein ázsiai kényelemben, semmit nem tevő nyugalomban nyújtózó birtokosokat, ideje volna a’ vállalathoz, mellynek élén a’ cse-fekvés’ nagy embere áll, alkalomragadólag nyújtani segédkezeket. Eten sem segít, ha magunk elhagyjuk, elhanyagoljuk saját ügyünket. Tizenegy óra után foglalta el ideiglenes elnök gróf Andrássy Gyula az elnöki széket, 's, megróván nehány szóval a’ tapasztalható hanyagságot, a’ gyűlés’ teendői fölött intézkedésre hívta fel a’ társulatot. — Mindenekelőtt a’ társulat’ rendszeres alakulásáról lévén kérdés,az a’ begyült aláírások’ nyomán, mellyek bizony számosabbak lehettek volna, alakultnak lenni nyilváníttatott, és rendes elnöknek ideiglenes elnök gróf Andrássy Gyula ő ujsága, alelnöknek pedig táblabíró Szikszay György, jegyzőnek végre alulírott választatott meg. —Alakulván ekkép’a’társulatai elnöklet által előadattak’fonalán, megkezdetett a’ tanácskozás, ’s ennek folytán többek’ részéről aggodalmak nyilvánultak az iránt, hogy a’ mennyiben a’ Pesten teendők’ eredménye kétséges , teljes hatalmú képviselők küldessenek-e oda, hogy valljon továbbá minő forrásokból , mi föltételek alatt fedeztesse a’ vizszabályozási költség, mennyi részt viseljen abból a’hajózási só-szállítási tekintetben nem kevés hasznot nyerendő kir. kincstár , meddig terjesztve ’s mi értelemben vétessék az aláírók’ kötelezése ’sa’t. a melly aggodalmakból , a’ Pesten tartandó nagy gyűlés’ munkálatáig, arról előre semmit nem tudván , e’ társulat ki nem hatolhatván , az aggodalmakat eloszlatotta’ nak azzal velte, hogy az aláírásokra nézve nyilvánította , mikép’ a’ kötelezés az 1840: 10. 1843. 9. t.cz. értelménél tovább nem terjedhet, ’s hogy továbbá a’ vizszabályozásra fordítandó községeket haszonaránylag az alá nem irt, de a’ vizszabályozással hasznot nyerendő birtokosok is tartozandanak megtéríteni. A’ képviselők pedig, névszerint rendes elnök gr. Andrássy Gyula, gróf Dessewffy Emil, — kir. tanácsé* Gencsy József, zbiró Zoltán János, hajdú kapitány Foghthay János , debreczeni tanácsnok Frank Antal, teljes hatalommal ruháztattak ugyan fel, ’s igy képesittettek a’ Pesten leendő tanácskozásra , hanem kötelezni a’ társulatot a’ fentebb kijelölt törvény’ értelmébeni kötelezésnél tovább nem foghatják. E’ képviselők köteleztettek vissza térésükkel a’ kifejlendő körülményekről a’ társulatot azonnal értesíteni, ’a’ végre gyűléstartás feletti rendelkezésre az elnöklet még ez úttal megkövetelt. Ugyan ezen gyűlésben a’ társulat’ ügyei’ tovább kezelése iránt alapszabályok lévén alkotandók , ezeknek javaslatképemn elkészítésére addig is a’ Pestre menendő fentebb névszerint kijelölt küldöttség bízatott meg. — A’ társulat’ tagjait végre, az erőnek minél jobban lehető öszfontositás’ tekintetéből, szaporítani óhajtván a’ gyűlés , a’ képviselőkön kívül alelnök Szikszay György, t biró Elek Mihály ujeleg megbizattak , hogy aláírókat minél nagyobb számmal gyűjteni sziveskedjenek. Vajha az ügy’ fontos , a’ czél’ szentséges volta egyesülésre minél többeket vezérelne , ’s vajha az egyesültek fölhagynának kétségeikkel, hiszen a’ buzgóság áldozatra is kész, ’s ott, hol ezredes bajok várnak orvoslásra , kétségeket mindenkor lelhelni, de azok orvoslásra nem vezérelnek ; ellenben áldozat , buzgó munka ’s bizodalom sokszor már lehetetlennek látszó nehézségeken is győzedelmeskedtek. — Kovács Sámuel: FiTáffffil újdonságok. A’ pesti elemi iskolák* száma valószinüleg meg fog szaporittatni. Kívánatos azonban mindenekelőtt, hogy a’ tanítók’ fizetése felebb emeltessék, mert a’ kinek évi fizetése Pesten 150, vagy épen 80 p ft, annak, a’ legeslegtermészetesb okoknál fogva, nem azon gondolat jár fejében , hogy : „mit tanítok ma ?“ — hanem az , hogy: „mit eszünk ma?“ ’S ha azután a’ tanításban nincs köszönet, arról nem tehet a’ tanító. — Több helyről panaszok érkeztek hozzánk azon viszszaélések és rendetlenségek fölött, miknek újabb időkben, a’ gőzösök’ gyakori elkésése miatt, olly számos utazó esik áldozatává. Megvárakoztatják éjjel nappal szegényeket, ’s azután mégis parton hagyják őket. Biztatásul nem mondhatunk egyebet az utazóknak, mint azt, hogy nem sokáraltand már a’ mulatság. Hideg szelek süvöltnek, mik alkalmasint nem sokára téli állomásaikra seprendire a’makranezos gőzösöket. — A’ gőzhajóinkon mindinkább nagyobb vakmerőséggel űzött hazárdjátékok’ megakadályozása végett Pestváros’ kapitánya felszólitá a’gőzhajó-igazgatóságot, hogy a’gőzösökön ezentúl minden illyes játékokat szigorúan megtiltson, ’s e’ tilalmat kiragasztandó nyomtatott hirdetmények által minden utazónak tudtul adja. Ott díszük egy félszázad óta a’ 100 arany büntetést rendelő 1791: 31. t.cz., ’s most mégis illy „extra felszólítás“-ra szorulunk. ’S ha e’ törvény annyiszor menni iszer alkalmaztatni’s végrehajtatni el nem mulasztatik Magyarország’ világhírű rendőrsége és törvénykezése által , ’s ha az a’ számtalan 100 arany p. o. mindannnyiszor valami hasmos intézetekre fordittatik, most sok tekintetben talán egy századdal is előbb volnánk, 95