Pesti Hírlap, 1845. december (583-598. szám)
1845-12-16 / 591. szám
lehetett-e hiánynak eddig nyomába rém akadni ? ’s mint lehetett egy alpénztárnáldal 9353pft hiánynak előállani? megfoghatatlan, hanem, ha egyetértünk amaz erélyes táblabiróval, ki nyilvánitá , miképp korteskedési költségeknek a’ pénztárból szokott előlegezése mellett a’ pénztár’ állását tisztábban feltüntetni nem lehet. Ismét megyei szerkezetünk’ tökéletlenségére buknunk. Idei összes adórovatunk 19 541-re rúg, minden rovat után a’ hadi adóban 3 ft 17 krt, a’ házi adóban pedig 3 ft. 20krt lesznek adófizetőink fizetendők.— A’ hus’árát meghagytuk, egyedül arborjuhus’árát jövő év* jan. 25-én 11 krról 13 krra emeltük. — Jövő évnegyede a gyűlésünk martius’9-én veendi kezdetét, azonban jövő hó’ 12-én megnyílandó törvénykezésünk’ ideje alatt jan. 12, 13 és 14 napjain tartandunk az elmaradt számos tárgyak miatt gyűlést; jan. 14-én számoltatván meg az ezúttal hivatalaikból kilépendő két főpénztárnokainkat is. — Négyen. BESZTERCZEBÁNYA, december’ 6-án. Ha czimet kívánnánk eme’ tudósításunk’ fölébe írni, a’legjellemzőbbet találhatnék ebben: Zólyommegye’ átalakulása. De két oknál fogva nem tehetjük ezt; először, mert a’sok czimeknek és czimezgetéseknek különben sem vagyunk különös barátai, — ’s másodszor, mert ha ezt tennék, adott szavunk’ beváltásául, le kellene festenünk a’legutabbi időkbeni változásokat általában a’ közszellemben és egyénes részletekben. Pedig ez utóbbi vajmi hálátlan írunka, ’s azon egyénről, ki eddig a’ közszeretetben részesült, ’s polgári állásában első kezdő felettébb súlyos baljóslatok között, számos barátai’ nem kis megütközésére, más alakot mutatni , — azon egyénről mi még mind eddig — mint e’ becses lap’ czikkéhez illenék — hiteles adatokon épített jellemrajzot nem adhatunk. Csődületi pőre, melly mikép’ hinni szeretjük, sok túlzott rágalomnak szárnyét szegendi, a’ rendes bíróság előtt foly. — Annak idejében nyíltan szólandunk eme’ sokakra nézve érdekes ügyről. Hézagot látunk megyénk’ alkotmányos életerők időszakonkénti tudósításokban. Mi légyen annak oka, ezt fürkészni sem tisztünk sem szándékunk; de hogy ez jövőben nem történendik, erről kereskedjék a’ nyilvánosság iránt viseltető forró szeretetünk. Nyílt térre tehát a’ természetöknél fogva is nyilvános ügyekkel. Folyó hó’ 2-án kezdeték évnegyedes közgylésünk főispáni helyettesünk’elnöklete alatt. Szokottnál nagyobb számban gyülekezenek összerveink, mi főleg annak tulajdonítandó, mert e’ gyűlés az időközben megürült némelly hivataloknak helyettesítés’ utjáni betöltendésére vala hirdetve. Azonnal, a’ szokásos megnyitó üdvözlő elnöki beszéd’ folytában,történtek a’ számos kinevezések, következő renddel: a’ hivataláról lelépett Beniczky Lajos’ helyébe másod alispánná neveztetett Rakovszky Albert eddigi alsó járási főbíró. Ennek helyére főbíróvá Plathy György eddigi tiszteletbeli főbíró, — szolgabiróvá Lesták Mihály eddigi eskütt. — Esküdtekké Thomka Lajos és Livertinyi Samu neveztettek. Nándory Imre szolgabiró tiszteletbeli főbíróvá, és Lesták Endre szolgabirói ranggal csendbiztossá lön nevezve , mindnyájan a’ KK. és RR. harsány éljenzései közben. — Ekkép’ tehát e’ jelenlegi közgyűlésem helyettesítések több változást ’s nagyobb átalakulást hoztak e’ megyei tiszti kar’ soraiba, mint az utolsó tisztépitő szék, melly közös akaratnál és fejér holló ritkaságu érdek-egység ’s öszszehangzás* szelleménél fogvást, — mint azt akkoriban egy a’ főispáni helyettes’ asztalánál áldomás-poharat ürítő jósolva, nem szavalta ugyan , de papirosról leolvasta— semmi nagy változást elő nem idézett. A’ helyettesítéseket az időközbeni kisebb gyűlés’ jegyzőkönyveinek hitelesítése válta föl. Ezek után némelly magány ügyekben kelt udvari leiratok tárgyaltattak. Ennek befejeztével olvastaték a’ beszterczei megyés püspök’ levele, mellyben az augusztusi közgyűlésből vele közlött azon határozatára a’ Rének, miszerint megyeházuk’ kápolnáját, egy külön oltár’emelése mellett, az evang. hitvallású rabok’isteni tiszteletének is megnyitni rendelték, ’s mind a’ catholicus mind az evangelicus lelkészek’ számára bizonyos évi dijt kiszabtak, — püspöki mlga , ellenvetéseit adja elő, — ’s kéri a’ Rket, hogy megyeházuk’ területének bővebb megvizsgálására és az evang. isteni tiszteletre szolgálandó alkalmas helynek bővebb megtekintésére egy választmányt kiküldeni, ’s az eddigi kápolnát csupán a’ catholicusok’ számára fentartani szíveskednének. — Eme’ levélben olly szelíden, hogy úgy mondjuk, olly főpásztori kegyelettel ostromoltatnak azon okok, mellyek az érdeklett határozat’ hozására bírták a’ BKet, e’ levél annyira viseli homlokán a’ békeszeretet, viszonyos érdek- méltánylat’ typusát, hogy a’ különben, hol közjogért és közigazságért vívni kell, a’ szent ügy által fölmelegedni szokott kedélyeket anynyira lehangoló, miszerint a’ többség fölfüggesztetni kívánta az érintett határozatot, ’s, a’ megyés püspök’ kérésére hajolva, egy választmányt küldött ki, az evangelicus rabok’ isteni tiszteletének hol tartása iránt bővebb véleményez jelentést nyújtandó*. ’S ime ez nem volna némi átalakulása megyénknek? a’ jobb és baloldal vallásos ügyben évek óta nem álltak olly közel egymáshoz, — a’ viszonyos jogok’ méltánylata ritkán jelentkezők megyénkben illyszeri beötlőképen. — Csak előre e’ pályán uraim a’ baloldalról, — ne öltsétek többé magatokra a’ zárt körű rendnek harczköntösét , de békés polgári mezben álljatok elő az alkotmányos polgári ügyek feletti Vitatkozások’ küzdhomokára. — Zászlóinkon a’ nagy férjfiu’ eme’ szavai ragyogjanak : «Avoir les mémes droits à la félicité : „C’est pour nous la parfaite et seule égalité.“ Pestmegyének ismeretes körlevele, a’ testvér törvény-i hatóságokat éber figyelemre szólító, a’ kormánynak a’ me igyék’ önkormányzási jogát megsemmizni akarni látszó új rendszerére , — mireánk nézve, kik már hónapok előtt, mikép’ e’ lapokban közölve is vala , gondoskodónk némi biztostságunkról — kissé elkésett, de becses atyafiságos figyelmeztetésnek vettük. — Hornnak magány pecsét alatt szólt levele’ folytában, a’ pártok’ külön érdekei’ mellőzésével , — ’s egy fiatal szónok’ kifejezése szerint , szomszédunk’ házát lángra borulva látván, nem kérdve ki gyújtotta alá,a’ vész’ oltására segély-kezet nyujtva , felséges urunkhoz felírással járulunk, a’ honti zavarok ’s ottani abnormis állapot’ megszüntetéséért ’s azok’ okozóinak ’s előidézőinek megfenyittetéséért könyörgők. — Békesmegyének, kölcsönös eszmecsere’ tekintetűből, volt követeink’ végjelentését kérőnek , megküldendjük ezt, ’s tőle viszont követeinek számoló tudósítását elvárjuk. Zágrábmegyének és Turmezőnek gróf Erdődy János’ Varasdmegye’ kormányáról lett elmozdítását tárgyszó panaszait, az országos érdeki tárgyak’öszvegyüjtésére nevezett választmányunkhoz utasítottuk , valamint Szepesmegyének a’ katonai kihágás’ elégtelen megtorlásából támadott sérelmét is. — A’ népnevelés’ behozatala ’s helyhatósági elrendezéséről néhány talpraesett szónoklatok hangzottak el, de csakhamar azon közmódhoz nyúltunk, mellyel élni szokás, ha valamelly tárgyban rögtönös intézkedés’ kikerülése czéloztatik , — választmányhoz utasítottuk a’ fontos tárgyat, annak idejében,— tehát bizonytaln elhalasztásra számolva — tudósítását elt árván,— a’ hús’ árát, szokottnál rövidebb vitatkozás után, 13 kvról 12-ére leszállítottuk. — Mainkról is megemlékeztünk, mellyek évtizedek óta olly járhatatlan karban nem léteztek, mint épni most, pedig nem azok’ építése és tatarozásábani hanyagság, de a szüntelen esőzések és ködös lágy időjárás miatt — Igaz , hogy az ez évbeni általános szűk termés és ennek okozata a’ közösség , nem engedik szegény adózó népünk’ csekély ereje’ megfeszítését — is innét van , hogy a’ rakonczátlan Garam folyóval sem boldogulhatunk, mellynek szabályozása is főbb szükségeink közé tartozik, ’s papiroson tervezetekben rég’ fenáll. Némelly compossessoralis helyeken mér csakugyan hazája is láttunk , de ez iránt nehány komoly szót váltandunk annak idejében a’ szegény idóző nép’ közmunkája’ hová forditandásáról rendelkező urakkal, ha netalán magány érdek szabna irányt a’ Garam’ rohanó árjának. — Illyetén törvényellenes kydraucheus operatiot a nagy közönség’ elébe terjesztendjük. — Közgyűlésünk még foly , ’s ennek végeztével törvényszékünk veendi kezdetét. — A’ netán előforduló érdekesebb tárgyról jövő számokban. — Négyen. SZABOLCSBÓL, czáfolat a* „Nem *. Ujság“ levelezője ellen. — Ámbár az afféle elferdített ’s félszeg-tudósítások, minőt a’ Nemz. Újság’ szabolcsi levelezője a’ mull ed. hónapi szabolcsi közgyűlésekről, orgánumához, a’ nevezett laphoz intézett, feleletet nem igen érdemlenek, mind az mellett, nem akarván ezúttal kétségbe hozni a’ levelező által cubusra emelt bő beszédűségemet, elembe dobott keztyűjét felveszem — 'S feleletemet, hogy a’ tisztelt levelező’eh'quetjét kövessem, én is a’ bemutatással kezdem. Van Szabolcsban tisztelt olvasók a’ Ni Újságnak egy, mint magáról igen szerényen vallja, a’ pártoskodáson felül emelkedett levelezője , ki egy keblet rázó tiszviselői hibát, — ámbár, ha szabad e’ helyen a’ tisztelt urnak tanácsot adnom, az lett volna legszebb hivatása e’ pályán, hogy a’ visszaélést, hol érdemli, ’s mert érdemli, megróvja,— csakúgy, pár szóval, de eléggé elferdítve ad elő, ’s e’ helyen engem, két egész lapon keresztül, ugyancsak szidalmaz. A’ szabolcsi közönségnek őt bemutatnom nem szükséges, mert a’ tudós mirával jegyezgetőre mindenki rá ismer, ki közgyűléseinkben részt vesz, ha hangját nem hallotta is. De a’ dologra. Nem örömest említem ugyan a’ vita’ tárgyát, mert adná az ég, hogy illyesmit soha többé ne halljak, dehogy szép következetességét, pártoskodás feletti fölemelkedettségét ’s journalistai tapintatát a’ tisztelt levelezőnek kimutassam, azt nehány szavakkal elő kell sorolnom, ’s ha ezen ismételt elősorolás netalán az érdekletteknek nem tetszenék, köszönjék önnek tisztelt levelező, mert ön szerzé nektek ez örömét. Megyénkben , mint hazánk’ több törvényhatóságaiban, szembetűnő káros következései mutatkoznak egy czélszerű büntető rendszer’ hiányának , ’s e’ tekintetből, legalább a’ legszükségesbken segítendők, elhatározók, hogy a’rabok, kivévén kevés esetekben a’ leggyengébb bűnösöket, kühö dologra ne fordittassanak. Rendelkeztek azonban a’ RR, még pedig részletesen,a’ különféle sorozatuakat említve, illő szellőztetésökről.’S mint vették foganatba ezen határozatot, kiknek azt foganositaniok tisztekben állott ? egy példából kiviláglik. Egy tekintélyes férfiú, ki bizonyos , egész hazánkat, de különösen törvényhatóságunkat nagyon érdeklő tárgyban utazott a’Tisza’ vidékén, ez alkalommal szives volt megnézni megyei tömlöczeinket is. Sokat ’s nagy sikerrel irt a’ tisztelt férfiú a’ magyar magány- ’s közélet’ hiányairól, de hogy azokat igen jó tolla sem irthatá ki tökéletesen, itt, fájdalom , tapasztaló , mert midőn egy nálunk egyes tömlöcznek nevezett, de tulajdonképen 5 láb hoszu lyukat kinyitott a’ tömlöcztartó , esdekelve rimánkodott az abban levő rab, bocsátanák ki kissé a’ küllevegőre , mert már 10 hónap óta nem élvezte azt. Kérése azonban sikeretlen jön, mert a’jelen volt tisztviselő, ellenkező határozatát állítván létezni a’ megyének , azt nem teljesítette. — Ez volt a’ tény,’s ez volt tárgya a’ gyűlési vitának. A’ fényt a’ tisztelt levelező maga is kárhoztatja, azonban föltételesen mondja ki a’ tény’ okozója felett a’ kárhozatot, ugyanis azt mondja, hogy a’ tisztviselő védőleg egy megyei határozatra ÍrVa!k(!71?!t ’ mf1,y az eg?fsbe zárt raboknak szellőzné.,jSf l • * későbben föltételezve azon esetre , ha Illyés határozat volna, a’ megye’ feje felett töri el a’ pálnem* k^t í ní® 1 lev?lezö javaival élni: „én nem akarok senki keble szentélyeibe betolakodni“; de mégis bunyle,em kijelenteni, hogy, miután kf?t*It levelezőnek olly jó füle van, hogy még azt is hallotta mit beszélt legyen F. M. tbiróval Sz. R. Ibiró, a’ felhívott határozat pedig jóhangu főjegyzőnk által olvastatván fel, abból épen ellenkező rendelete tetszett ki a’ megyének, aligha, mint maga vallja, csak meglehetősen is felébe van emelkedve a’ pártoskodásnak. — Mondja a’ tisztelt levelező , hogy az ellenzéki rész , melly a’ múlt tiszt— újításkor megbukott, kapott az alkalmon, ’s talán messze jövendőbe vetvén pillanatait, rész alá a’ rabok’ nem szellőztetését. Ej, ej, tisztelt levelező úr, erkölcsi tanító’ létére megfelejtkezett azon szép erkölcsi tanról, hogy minden embert jónak kell hinni, míg tett nem győz meg bennünket ellenkezőről. — Valljon, ha modorát követném, nagyon hibáznék-e, ha én,kinek phiantropiáját tsizelt levelező úr gyanúsítja azért, mert állítása szerint nagyon sokat szólottam," hibáznék-e, így okoskodván: megtehet, hogy ennek a’ tisztelt levelezőnek mi illeti modorok elleni észrevételét , van egy kis igazsága, de miként gyanúsíthatja philantropiádat, ki annyival tartozol magadnak, hogy kijelentsd , miszerint, végig futva eltöltött életeden, pirulás nélkül állsz e’tekintetben bárki’elébe , — akkor, midin katalán tulbuzognál is, a’ szenvedő emberiség’ joga mellett buzognál? "S tovább okoskodva mondanám : de hiszen ezen levelező nemcsak a’te föllépésed’forrását gyanúsítja, hanem általában az egész ellenzékét, holott azoknak kivált némelylyike szép ’s szelíd modorban szólott, — ’s ezekből így vigasztalnám magamat, ne aggódjál bizony legkevésbbé sem a’ levelező’ véleményével, mert hiszen kinek keble tele van gyanúval , aligha más’ pici’antropiája felett ítélhet , mivel maga bizonyosan raysantrop. Végre ennak megezáfoláára, mintha csupán az ellenzék rászalta volna a’ tényt , hivatkozom egyszerűen a’ megye* határozatára, melly a’ levelező úr által megbukottnak lenni állított ellenzéktől nem keletkezhetett volna. — B. S. ERDÉLY. Felső-Fejér megyének múlt hónap’ közepén tartott közgyűlésén többi között egy Szebenszékből küldött német level jött szőnyegre, mellyet, több illy német levelek’ kíséretében,a’ fökormányszékhez indítanak a’ rendek azon kérelemmel, méltoztassék, mint a’ törvények’ őre , a’ német nyelvet erőnek erejével hivatalos közlekedési nyelvvé fölcsigázni akarós a’ felsőbbség iránti engedelmes készségével szóval, de nem tettel magát fitogató szász nemzettel megértetni azt, hogy „Land der Sachsen“ nem tesz független Szászországot, hanem csak annyit , mint „comitatus vagyis territorium Saxonum“ — és hogy ezen szász territóriumban azon nyelven beszéljen és igazgassa dolgait, mellyen tetszik ; de a’ megye’ rendeiveli hivatalos levelezéseiben az ország’ törvényes nyelvét használja , mert nem ő ada földet és hazát , hanem ő kapott hazánkban és épen a’ magyarok’ földéből, Geyza király’ kegyéből, telephelyet. Máskülönben a’ megye’ rendei kénytelenek lesznek e’ német leveleket felbontatlanul visszautasítani. Az erdélyi lapok’majd mindenik számában közöltétnek hírek, mikből egyes földesurak’ zsarnoki önkénykedése ’s a’ jobbágyok’ siralmas elnyomott állapota kebelrázólag tűnik ki,s mik a’ földesúri hatalom’ és az úrbéri viszonyok ’ mielőbbi rendezésének szükségét kézzelfoghatólag mutatják. ’S ez a’ nem sokára bekövetkezendő országgyűlés’ tanácskozásainak bizonyosan első és fő tárgya leend. ERDÉLYI DOLGOK. Kolozsvárt is iparműkiállitás van alakulóban. Az e’ tárgybani alakitó ülés eddig valószínűleg már meg is tartatott, melly, reméljük, óhajtott eredménnyel lepend meg mindenkit, ’s annak idejében az erdélyi iparbeli erő’ állapotának helyes ismeretére vezetendi mindenek elött magokat az erdélyieket, hogy uj utakon vállalkozhassanak és működjenek. — Kolozsvár’ egyik kisdedóvó intézete műhó’ végén tökéletesen feloszlott. A’ feloszlás’ okai igen kényesek lehetnek, mert az erdélyi lapok nagyon titkolóznak velők.— Az erdélyi sajtó’ fontosabb termékei közé tartozik Nagy Péter tanár úr’ azon vállalata, miszerint jövő év’ elejétől kezdve egyes füzetenként természettant szándékszik közrebocsátani. — Brassói hírek szerint az ottani gabona’ ára, minden előleges félelem’ daczára, még korán sem szökkent olly magasra, hogy miatta panaszkodni lehetne. Különben is a’ gabonaárak a’ mindszenti vásár után rendesen minden évben feljebb emelkednek, ’s ennek egyiránt van jótékony hatása mind a’ földmivelőre , mind az iparűzőre nézve. Az első ugyanis jobban adhatván el termékeit, jobban is képes megfizetni az utóbbi’ készítményeit. Egy erdélyi köböl búza’ ára Brassóban jelenleg 10 víz. Az idő ott is még folyvást kellemes őszi alakot visel. — A’ múlt hónap’ 10-én halt meg a’ Károly fejérvári várban Láng Fülöp tábornok és várparancsnok, életének 76 évében; katonai pályáját a’ legzavarosabb időkben még 1788-ban kezdé meg a’ 9. sz. gr. Erdődyféle huszárezrednél; részt vett az egész török háborúban, ’s már a’ nevezetes martinestyei csatába kitüntetett vitézsége’következtében nyeré el az ezüst vitézségi érdemjelt. Idő’ folytán más ezredekhez tétetett át, a’ tisztségben fokonként előrehaladva ’s több érdemjellel és rendszalaggal ékesítve, károlyvári vár .) Gondolom, 25-szöri felszólamlással vádol. Ejj, ej ! ! ez már ismét ha nem több rhetorica figuránál, itt aligha az erkölcstanító megint el nem felejtett egy erkölcsi parancsot. — B. 9. 394