Pesti Hírlap, 1845. december (583-598. szám)
1845-12-05 / 585. szám
Péntek December n. 1. PESTI HIRLAP. d-lja-. - . a~— - - — ■ ■- — ■ vir—ff 1 . . 1 '===r='1' ~ ■ - ~~~ ========*===========. Megjelenik a’ lap ninden héten nézes«*r: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi. flfizetés a’ két fővárosba* hárhorkei hússal 5 ft; beritókban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfisethetni helybei Landerer lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utca a Horváth-házban 483 u. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi es. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki ssámittatik. TARTALOM. Kinevezések. Iskolaügy. III. Az iparünnep. Törvényhatósági dolgok. Nyílt levél a’ Tisza mellől. Baranyából (a’közmunkák’ügye, levelek, katonaélelmezés, selyemtenyésztés ’stb.) Közép-Szolnok (folytatás). Szeged (a’ csatorna és szabályosan ügy, egyéb városi dolgok). Irodalmi értesítő. Vegyes közlemények: Magyar tudós társaság. Adakozás. Külföld. Hirdetések. miCiMUOEgzA« és ERDÉLY. ő cs. ap. kir. Fölsége Kendelényi Alajos fogalmazó gyakornokot a’magy. kir. helytartótanácsnál lisztbeli fogalmazóvá méltóztatott legkegy. kinevezni. ö cs. ap. kir. Fölsége Lipthay András és Antalnak esstergomi főkáptalanbeli kanonokoknak az arkádiai tudós társaságtól Romából nyert oklevélnek elfogadhatását megengedni méltóztatott. — BP. H. ISKOLAÜGY. III. Ha abstrahálunk azon erkölcsi kötelességtől, miszerint azok, kik vagyon- ’s miveltségre nézőéivé a’ néptömeg fölött állanak e’ néptömeget humanisálni tartoznak, — ’s csak a’ jól felszámolt önösség’ szavára akarunk hallgatni is, meg sem nézhetjük közönyös szemekkel a’ népnevelés’ ügyét; mert a’ hon’valódi ereje’s vagyonossága a’ nép’ miveltségi állapotáról van föltételezve. Ez ügy’ fontossága el van ismerve Magyarországon is, — legalább ellene ’• nyilvánosan szólani már alig merne valaki. Azonban bármelly ügynek legveszélyesb ellenségei nem azok, kik ellene szólanak, hanem azok, kik szóval az ügynek hódolván, semmit sem tevés által hódolatukat meghazudtolják. ’S a’ népnevelés’ illy ellenségeinek sora Magyarhonban végtelen. — Nem elég declamálni a’ népnevelésről, tennünk is kell végtére valamit. — De a’ keleti indolentia átokként fekszik rajtunk, — ebből ki kell vetkőznünk, más emberekké válnunk, ’s épen e’ tekintetben a’ nevelés, az iskolaügy a’ leghathatósb eszköz. A’ kérdés tehát főleg az , hogy kinek kell gondoskodni a’ népnevelésről, ’s miként ’s micsoda hőforrásokból? E’ kérdések’elsejére nézve, megvalljuk, hogy ha látnók, miként a’ községek ’s helyhatóságok a’ népnevelés’ ügye körül buzgalommal fáradoznak, nem volnánk központosítási rendszerünknek alnnyira hívei, hogy a’ status’ beleavatkozását sürgetnék a’ dolgok’ jelen állásában; azonban , hol a’ községek igen keveset, a’ megyék semmit sem tettek, mert a’ választmányok’ kiküldetését még nem tartjuk nagy nyereségnek a’ népnevelésre nézve, sem nagy érdemnek e’ tárgy körül; a’ dolog’ illy helyzetében csak a’ status működhetik erélyesen a’ népnevelés’ ügyében. —A’ mikéntre csak egy észrevételünk van: hogy habár a’ vallásos oktatás a’ népnevelés’ alapja, a’ status nem állíthat iskolákat külön minden sectának; a’ vallásos oktatást — rendkívüli órákban — az illető vallások’ papjaira kell bíznia; — az iskolának polgári intézetnek kell lennie minden coofessiók’ hasznára. — Továbbá a’ gyermekek’ iskolába jártatását a’ műveletlen szülök’ jókedvétől felfüggesztetni nem kell; — hol iskola van, törvény által kell kényszeríteni a’ szülőket, gyermekeiknek iskolába küldetésére. — A’ pénzerőt illetőleg, mellyet a’ népiskolák* felállítása igényel, megengedjük , hogy mielőtt rendesen nem adózunk, minden községet iskolával ellátni lehetlen; de addig is sokat lehet tenni, ’s pedig mindenek előtt ismerni kell az iskolák’ mostani állapotát. — Továbbá, nézetünk szerint, szükség volna classifícálni a’ községeket három osztályra, ’s pedig az elsőbe jönek azon községek, mellyeknek iskolájok van, ’s mellyek az iskolát önmagok’ erejével fentartani képesek. Illy községekben a’fenlevő iskolákat jobb rendszer szerint elrendezni, vagy újat helybeli iskola -adóval létesitni , nem volna nagy nehézség. Második osztályba jönének azon községek, mellyek,iskolák’ felállításánál, a’ status’ segedelmezését igénylik. E’ segedelmezés, mennyire lehet, az iskolai alapítványokból fogna adatni. Azon községeket, mellyek a’ segedelmezést pénzhiány miatt nem kaphatják, vagy a’ harmadik osztályba tartoznak, ’s iskolát felállítani épen nem képesek, természetesen , mielőtt rendes adórendszerünk nem leend, iskolával ellátni nem lehetne. Rendes adózási rendszer nélkül nem boldogulhatunk, mi csak azon bámulunk, hogy e’ barbár állapot magát eddig is fentarthatta. — Q — AZ IPARÜNNEP. Azon igen jó és nemes szivü urak, kik mások’legdicséretesb eljárásában is, mihelyt ez a’szabadság’ ’s nemzeti függetlenség’ irányában történik, csak gáncsolni ’s gúnyolni valót találnak, elmésségeik’ egész lomtárát kimerítették a’ honi ipar’ baráti által e’ f. hó’ 17-ik ’s 18-kán adott örömünnep’ eltorzított leírásában. Szabad legyen nekünk is, kik egy öntudatra ébredt nemzetnek egy önmaga által kitűzött nemes és magas czél felé törekvésében semmi nevetségest nem látunk, de látunk ollyas valamit, mit minden romlatlan kebelnek pietás’ érzelmével kell üdvözleni — ezen ünnepélyről olly képet adnunk, mellyel gáncsolási viszketeg el nem torzított. Míg ama jó urak, a’ honi iparnak hőkeblü baráti, — ha e’ nevet ez annak javára tett törekvések’gyanúsítása, gátolása, gunyolása ’s az annak előmozdítására keletkezett intézetekbeni rész nem vétel által lehetne érdemleni — azon búsulnak, hogy az iparünnepi lakoma’ részvényesei ’ fzért hideg ételt kaptak, — ’fő testamentomi ékesszólással kelnek ki a’ nemzeti színű zászlók’ lobogása ellen, — addig az állatok nemtelenül gúnyolt hazafiak tiszta öntudat’nyugalmával adnak számot fáradozásaik’vigasztaló sikeréről, ’s az iparegyesület’ szállásán , a’ rövid időhöz ’s mostoha körülményekhez mérve, még az ügyellenek által is meglepőnek elismert iparműkiállitást mutatnak fel azon gyárak’ készítményeiből, mellyek egy év óta, a’ honi iparnak biztosított kelendőség által adott lökés’ következtében, vagy egészen újból keletkeztek , vagy legalább tetemesen erősbültek, terjedtek, tökéletesedtek. Ama’ jó urak nem látnak okot ’s alkalmat örömünnepre, ’s gúnyolják az ez alkalommal mutatkozott lelkesedést. — Ám tegyék! nekik semmi részök nem volt a’vetés , az ültetés’ nemes munkájában , sőt mindent elkövettek , hogy a’ siker koczkáztatva , a’ vetők’ ’s ültetők’ munkája nehezítve legyen; engedhet-e egyebet a’ rész akarat’ következetessége, mint, hogy most, midőn az aratás , minden ellentörekvésök daczára is , gazdagon ütött ki, ezen sikert kicsinyeljék , ’s, a’ tényeket el nem tagadhatván, azok’ állandó ’s maradandóságát vonják kétségbe. — Mi az öntudat’ nyugott derültségével nézhetünk szét a’ világban, mi a’ szántás-vetés’ verítékét, az elemek’viszályait felejthetjük, mert van szemeink előtt érett gyümölcs; mi sajnálkozó mosolylyal fordulhatunk el mindazon rágalom’, korholás’ ’s méltatlanság’ torlatától, melly lábaink’elébe gördittetett, mi mind azt az engesztelés’ tenyerébe sülyeszthetjük, mert körülünk áll fáradozásunk’ legszebb díja, tényeink’ eddigi meglepő eredménye, előttünk pedig egy jobb kor’ alapos reménye. Azok’ ellenében , mik a’ honi ipar’ barátainak működései ’s eljárásai ellen több oldalról, rászalva, gúnyolva, gyanúsítva felhozattak , untig elég az említett örömünnep’ alkalmával tartott elitökbeszédek ’s választmányi számadó jelentés’ némelly pontjait felhozni. De mind azok’ daczára, mik ott mondattak vagy hitelesen jelentettek , valóban van még most is, ’s mindenek előtt és felett a’B. —P. Híradó’érd. vezére ’s annak 290-ik számábani tudósítója , ki, miután nem tagadhatja , hogy az Ilkey- házban csakugyan szép eredményeket talált, eltagadja , hogy e’ szép eredmények a’ védegylet’ érdeme. — A’ tudósító Valero’ pompás selyem gyártmányait 11-ik Józsefnek, Bruder’ gyönyörű készítményeit Bécsnek köszöni , ’s a’ védegyletet azon madárhoz hasonlítja, melly mások’ szép tollaivá czifrálkodik. Mindezen vállalatok még igen újak , ’s a’ semminél alig többet bizonyitnak; a’ nagyobb és szilárdabb vállalatok pedig mind korábbi eredetűek. — Igaz , hogy Valero’ selyem gyára már N-ik József idejétől , 1775-től fenáll, de részvét és kelendőség’ hiánya miatt alig tengett, ’s inkább csak az alsóbb néposztály’ számára dolgozott, holott a’ biztosított kelendőség ’s belföldi iparvédelem által képessé lett magát nagyszerűvé fejleszteni, ’s a’ tökély’ azon polczára emelkedni, hol jelenleg áll. — Bruder, igaz, Bécsben is tart gyárt, de ereje’ nagyobb részét a’ magyar hazába ültette át, ’s itt tetemes tőkepénzt forgat, ’s a’ tudósítóur nem tartja nyereségnek, nem ismeri el a’ megindított mozgalmak’ egyik örvendetes eredményének, hogy épen egy év óta annyi idegen jön ide pénzével ’s értelmességével, kiket ekkorig elijeszteni elég volt csak Magyarország’ nevét kimondani. — ’S minő szerénység - mindezen eredmények nem a’ csekély, erőtlen, többnyire a gyáripart ápolni sem képes tagokból álló egyesületnek érdemes, hanem azoké, kik a’ kész sültet elég kegyesek voltak megenni, kik annyira hő pártolói a’ honi iparnak, hogy mindent elkövettek ugyan annak felvirágzásának egyetlen módja ’s tehetsége ellen, de miután az mégis, némelly mások’ áldozatos önlekötelezése , szóvali ’s tettek fáradhatlan munkássága által, ollyan állapotba jött, hogy a külföldiekhez hasonló jóságu ’s olcsóságu gyártmányokat képes előállítani, — méltóztatnak lereszkedni Valero ’s Bruder, Esche és Höhnl,Michna és Schüt’ gyönyörű belföldi gyártmányait tagjaikra ölteni. — P .. la. Törvényhatósági dolgok NYÍLT LEVÉL A’ TISZA MELLŐL , DOv. 25-én. - Barátom! Épen most hagytam el a’ conservativ’elvek’ classics megyéjét, Szatmárt. Róla már sok tekintetben tudsz eleget; de hatósági eljárásáról még kevéssé ismered. Ki e tekintetben teljesen kívánja ismerni, ’s ki a’ közerő’ pazarlásának vérforraló hatását még nem érze, menjen ligl? A*0“ ország°s ivónál’ szatmári részén, mit a’ legözelebbi törvényhozás az általa czélba vett országos pénz-s tár’ segedelmével építendő útvonalak között negyedik vagy ötödik helyre sorozott; értem a’pest-debreczen-máramarosi vonalnak Szatmármegyében eső részét. A’ bihari határszélektől Nagy-Károlyig ’s azontúl, mintegy fél mértföldig, még csak a’ természet’ feneketlen sarában úszik a’ tengely, ’s az utas csak sajnálattal telik el e’ sárfészek’ lakói iránt. — De tovább már kezdenek felfeltünni a’ megyei eljárás’ nyomai. Ott már nemcsak a’ töltés áll azon modorban mellyel a’ civilisatio’ legalsó fokán mozgó embererő, sárra sarat hányva, a’ természet’ utait megvesztegeti, hanem a’ töltések’ oldalán látszanak mecadámni néhai aprólékok is nagy halmokban. Azonban, ha azt hinné az ember, hogy ezen köveket, öt-hat mértföldnyi távolságról, azért’ hordá ide a’ szegény adózó nép’ elcsigázott marhája, ’s széttördelésében azért fáradozott munkás keze, hogy valaha, jó úton járván, hasznát vehesse, csalatkoznék. E’ felaprózott köveket halmazaikból szétteríteni többé nem lehet; mert, az idő’ ’s elemek’ viszontagságainak évek óta kitéve, részint a’ közelárokban szétporlottak , részint összeállván, a’ töltések’ oldalában, megtömegesedett kőhalmokká domborodtak, mellyekből, mint megannyi kisded kőbányákból, ide ’stova lépcsőköveket is vághat a’kővágó a’régen épülőfélben álló uj megyeházhoz. Alig csilapul az utas’ vére, melly a’ közmunkák’e’ pazarlása felett felháborodott, midőn elhagyja Kis-Majtényt, és a’ kasodi töltésen, mellyet néhány évvel ez előtt a’ megye nagy erővel hozott létre, keserű érzelmek közt kell tapasztalnia, mivé lehet a’ legjobb ként,négy-öt év alatt,fentartás’ hiányában. A’ kin, mit e’ vonal’ hosszában az igavonó marhának kell szenvedni, ’* a’ keserű érzet, mi az utas’ keblét folytonosan kínozza , leírhatatlan; festegetésével én megbirkózni nem akarok ; csak a’ batiz-vasvári utat emelem még ki. — Batiz és Vasvári helységek* hosszában az ut’ kőágya néhány év előtt le volt rakva; de, azóta fentartására legkisebb gond sem fordittatván, rajta a’ lehető legerősebb rázadás’kinai közt halad az utas; sőt imitt amott, helyeikből kilódulván az alapkövek, feldüléstől is félhet. Az oldalárkok , az ut’ jó karban tartásának e’ legfőbb kellékei, itt is, mint mindenütt, betelvék. De menjünk kissé tovább. Fél mértföldnyire Batiztól végződik a’ döczögős út, ’s folytatása két árok közé szegett sártenger. Ennek hosszában, két oldalról egymástól nehány ölnyi távolságra, számos lakásban halmozta fel az útkészitéshez szükséges köveket a’ munkás adózó nép,ezerekre menő napszámok’fáradalmaival. Ezek a’ legtömörebb gömbölyű kövek, miket az erőszakos hegyi patakok hempelygetnek sebes rohantokban, mik egyébre alig alkalmasok , mint a’ káposztás hordók’ megnyomtatására, útkészitéshez pedig épen használhatlanok. — Azonban ne kárhoztasd a’ megyét, se választottjait, hogy onnan, hol a’ legjobb úthoz való kövek nagy bőséggel vannak, az avasi hegyekből, illy köveket szállíttattak a’ gombási úthoz. E’ kövek tulajdonkép’ csakugyan nem útkészitésre voltak szánva, hanem részint azért hozattak ide, hogy a’ vidék közelebb kapja káposztás hordóihoz a’ szükséges nyomtató köveket, részint azért, hogy az útfélen nyom nélkül elenyésszenek. Mert mig a’ közmunkák kezelői saját érdekökben, az ecsedi láp’ sikeretlen lecsapólására ’s a’ Szamosnak szabályozására, vesztegetők a’ közerőt , minden szembetűnő eredmény nélkül, addig a’ gombási kőrakások egyrészt házi használatra széthordattak , legnagyobb részben pedig szép csendesen annyira föld alá sülyedeztek, hogy most a’ hajdani kőrakások’ teteje egy vonalban áll a’ föld’szinével. És ha majd e’ kőrakások’ eredetét a’ feledékenység elnyeli, ’s a’ jövőkor’ geologja az összehordott kövekre a’ föld alatt reájok akad, fogja-e hinni, hogy azok átkészités’ örve alatt hordattak valaha össze, ’s hogy lesülyedésöket egy közhatóság’ hanyagsága okozta. A’ közönségnek mindenesetre érdekében állana tudni, hova fordittatik Szatmármegye’ háromszáz ezernyi adózó népének közmunkája. E’ roppant erőnek évtizedek óta alig van valami nyoma. A’ Máramarosba vivő alig egy mértföldnyi bérezi utat ’s a’ Szamos’ árkának egy két helyen történt átmetszését, a mi e’ különben is igen csekély esésű folyam’ útját rövidítvén , víztömegét a’ torkolatnál, különösen a’Tisza’áradásai alkalmával, mértföldekre összetorlasztja , ’s ez által több kárt okoz , mint hasznot , — csak nem mutathatni fel Szatmármegye’ közmunkáinak évtizedes eredményeiül, midőn Beregmegye, hoszszan nyúló keskeny területével ’s aránytalanul csekélyebb erejével, évenként 11,000 napszámot fordít a’Tisza’ szabályozására , ’s e’ mellett 20—25 mértföldnyi jó úttal bir , mi folytonosan gondos felügyelés alatt áll ; ’s midőn a’ szomszédban a’ kis Ugocsa közerejével, eszélyes gazdálkodás mellett, minden esztendőben szembetünöleg halad elő az átkészitésben. Ha van tárgy , miben a’ felsőbb felügyelet szükséges, ez az. Mert ki a’közmunkát pazarolja, az a’ népnek nem csak munkáját fosztja meg kétszeresen érdemlett jutalmától, hanem a’ nép’ bizodalmát a’ közhatóság ’s a’ törvények iránt is csökkenti. Annak , ki a’ közmunkákén él