Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-16 / 608. szám

eadem Regn* *n concreto r­e­s pi­ci­en­tibus negotiis porro quoque in generalibus eo­­rundem Rn .norum Co­ngr­egation­ibus per­­tr­a­ct an­di­s.“*— Világos ebből, hogy ezen tartományi gyűlés nem birhi* törv.hozó hatalommal, a’ mit hiszen csak képzelni is képt^ense£ vo^nai mert különben két egymással ellenkező törv 10zés v°lna a’ magyar birodalomban; kö­­vetkezésképei közjogi kérdésekbe , országos törvények és törvényes szokások’ változtatásába ’s köztörvényeken alapuló jogok’ eltörlésébe, vagy módosításába nem eresz­­kedhetik; Jer­ különben törvényhozó hatalom volna, mit, két különbet egy országban, hinni sem szabad. Szorít­kozik tehá ezen tartományi gyűlés’ hatósága statutarius jogra kapcsolt részeket közösen érdeklő municipalis­­s­gg közigazgatási ’s végrehajtási közdolgokban. Azt minden gyermek tudja, miként a’ municipalis t­­ttutarius jog, nem legislativus jog, az az csak ■az ország’ törvényeinek határai közt gyakorolható, tehát törvény ellen nem gyakorolható. Világos ez, a’ kapcsolt l eszek’ tartományi gyűlésére nézve, Werbőczy’ III. része’ ,2-dik czime’ 2 -ból,hol határozottan ezek állanak: „Dal­ma­tini , Croatienses, Slavonienses—contra generali­a statuta et Decreta Regni hujus Hungariae nil quidpiam constituere pos­aunt, nullamque statuendi habent faculta­­tem.“ Innen van, hogy mindazon tárgyak, mellyek a’ statutarius jog’ körét haladják, Horvátországra nézve is mindig a’magyar országgyűlésen, vagy is az egyedüli terv­­hozó hatalom’ körében, tárgyaltattak. Az országgyűlésen kivetett adót Horvátországban feloszthatja a’ tartományi gyűlés, de maga adót nem vethet ki, a’földesúr’s jobbágy közti viszonyoknak szabályozása, a’ horvátországi kir. vá­rosoknak , a’ turopolyai kerületnek stb. rendezése, szóval mindennemű közjogi kérdések egészen le. felső és alsó körös’ városa’egyesítéséig, mindig a’ törvényhozó hatalom’ körében , az­az a’ magyar országgyűlésen, intéztettek el, ’s fognak jövendőben is intéztetni. Magát az evangelicusoknak Horvátországbéli kizárását is , csak az által számíthatják a’ horvátok külön (municipalis) jogaik közé, mivel azt a’ magyar törvényhozás elfogadta. — Annál természetesebb tehát, hogy a’ kapcsolt részek’ tartományi gyűlése , a’ horvát nemesség’ azon minden magyar nemessel közös jo­gát, miszerint szabadon választott követei által a’ törvény­­hozásban részt vehet , ’s részt kell vennie, legtávolabbról sem csonkíthatja, ’s őt alkotmányos jogaiból ki nem vet­­köztetheti. És itt fekszik magyarázata azon jognak, miszerint a’ kapcsolt részek’ tartományi gyűlésében a’ horvát nemesség a’ legújabb időkig mindig személy szerint részt vehetett. Tudni kell ugyan­is, hogy 1759-ig Zágráb , Varasd és Körös megyék nem voltak az ország’ többi megyéihez ha­sonló jurisdictionális állapotban, hanem mind­azon ügyek, mellyek megyei intézkedéshez tartoznak, közös tartományi gyűlésükön tárgyaltattak; ekkor tehát a­ tartományi gyűlés mintegy három egyesült vármegyének gyűlése lévén, igen természetes,hogy a’nemességnek, ország’ törvénye szerint, azon gyűléseken személyes voksjoggal kellett bírnia ép’ úgy, mint a’ megyei gyűléseken bir. 1759-ben M. Theresia királyné, Zágráb, Varasd és Kőrösmegyéket az ország’ többi megyéihez hasonló lábra állitá; ’s mindazon ügyeket, mellyek a’megyék’köréhez tartoznak , a’ tartományi gyűlésről a’ megyéhez utasí­totta , egyetlen egy fő alkotványos jogot kivéve , t. i. az országgyűlésrei követküldés ’s utasítás’ jogát, melly a’ tartományi gyűlésnél hagyatott, ’s mai napig is ekkint gyakoroltatik. — Ezen intézkedés igen természetes és törvényszerű volt, mert a’ megyéket törvényes közigazgatási hatóságokba visszaállítani királyi hatalommal lehetett, sőt kelletett, de az országgyűlésen a’ megyéknek egyenként követküldési jogot adni kormányhatalommal, még csak jure post­­liminis sem lehetett; — erre ország’ törvénye kellett, a’ mint ezt Szerém, Veröcze és Pozsega vármegyék­­nek az 1751. 23. t.cz. által országgyűlési szavazattal tett felruházása világosan bizonyítja. Mivel tehát Zágráb, Varasd és Körös megyék’ nemesei, nem külön-külön mint Pozsega, Veröcze és Szeré­m megyék ’s minden horvátországi királyi vá­rosok, hanem együtt a’tartományi gyűlésről küldenek, ’s utasítanak az országgyűlésre követeket, ismét igen termé­szetes , hogy ezen megyék’ nemesei 1759. után is folyvást személyes szavazati joggal bírtak , ’s kellett törvény sze­rint birniok a’ tartományi gyűlésen; mert a’ magyar al­kot­m­á­n­y a’ nemesség’ törvényhozási jogára nézve ekkorig a’ közvetett választások’ g­ö­­rek rendszerét nem ismeri; ’s a’ közvetlen követ­választási és utasítási jog a’ nemesség’ sarkalatos jogaihoz tartozik; a’ minthogy , ha ezen rendszer az egész ország­ra nézve törvény által meg nem változtatik, a’ horvátor­szági nemességnek ezen személyes szavazati joga a’ tarto­mányi gyűlésen csak az által szenvedhetne változást, ha Zágráb, Varasd és Körösmegyék, épp úgy mint Pozsega, Verőcze, Szerém, egyenkénti követkül­déssel hatalmaztatnának fel az országgyűlésekre. Ez a’ dolognak természetes, alkotványszerű állapotja, mellyen a’ kapcsolt részek’ tartományi gyűlésének változ­tatni joga nincs, joga nem lehet, mert különben a’ magyar országgyűlés’ legislativus álladalmába vágná sarlóját, mire neki hatalmat igényelni nevetséges képtelenség. — A’ múlt időkben, midőn még illt szenvedély a’törvé­nyesség’ érzetét Horvátországban meg nem homályositá, erről az ottani tartományi gyűlések magok is ekkint véle­kedtenek, ’s azért 1756-oi gyűlésük’ 61-ik czikke által 100 ft büntetést szabtak azon birtokos nemesekre, kik a’ tartományi gyűléseken meg nem jelennének. Megjegyzést érdemel itt, hogy a’ nemességnek szemé­lyes megjelenését biztositó ezen büntetés , öt évvel azután szabatott, hogy Pozsega, Verőcze és Szeré­mme­gyék egyenkénti követküldés’ jogával ruháztattak fel az or­­szággyűléseken, ’s mivel ők e’ joggal bírtak, igen termé­szetes , hogy a’ horvát nemességnek a’ tartományi gyűlé­seken személyes szavazati joguk ellen, egészen az újabb időkig, kifogást nem is tettek Azonban a’ magyar jus publicum egészen históriai fej­­leményü lévén, viszontagságos körülmények meg nem en­­nék, hogy az élet minden anomáliákat epuráljon, sőt ezen anomáliák naponként érezhetőbbekké lesznek. Tagadhatlan pedig, hogy Pozsega-, Verőcze- és Szeré­m­­megyék, mint Dráván túl fekvők, háborús időkben, ország­védelmi és administrationalis kényelem’ tekintetéből, a’ báni hatósághoz csatoltatván, ’s ennél fogva, közadministrationa­­lis ügyeik’ tekintetéből, a’ horvátországi tartományi gyű­lésben is részt kellettéln venniök; de 1751. óta külön köz­veteket küldvén az országgyűlésre , mig a’ horvátországi megyék ezen joggal nem bírtak; ’s azért nemességüknek,kö­vetküldés ’s utasítás végett, személyes joggal kellett a’tarto­mányi gyűlésen bírnia , idő’ jártával ezen anomáliákból vi­­szonos panaszoknak kellett eredni. A’ horvátországi neme­sek panaszkodtak, hogy ama’ három megye külön követe­ket küld, ’s utasít az országgyűlésre, ’s mégis a’ tartomá­nyi gyűlésen választott horvát követeknek választásában ’s utasításában is részt veszen , — ellenben a’ három me­gye’ követei még a’ magyar országgyűlésen is arról pa­naszkodtak, hogy az ő megyéik’ küldötteinek közdolgok­­bani befolyása a’ tartományi gyűléseken, a’ horvátországi, névszerint zágrábi számos nemesség’ személyes megjele­nése által megsemmisittetik. — Ezen panasznak’ mindkét részről van némi alapja; de ez jus publicumunk bizonyta­lan evolutiojának következménye; ollyan anomalia, mely­­lyen csak törvény segíthet, ’s nézetem szerint akként volna törvény által legjobban kiegyenlíthető, ha Zágráb- Va­rasd- és Körösmegyék is egyenkint küldenének kö­veteket az országgyűlésre, ’s ez által az ok, minél fogva ezen megyék’ nemességének a’ tartományi gyűlésekben személyes szavazat-joguknak kell alkotmányszerüleg lenni, megszüntetnék; ellenben ekkint a’ tartományi gyűlések’ hatósága , pusztán közmunicipalis ügyekre szorittatván (a’ mint az 1791 : 58. t. sz. szerint szorittatniok kell is), a’ nemesek többé ott személyes szavazati joggal nem bír­nának. — Ez azonban természetesen csak ország’ törvénye által történhetnék, ’s mig igy nem történik, lehetetlen hogy akadhasson ember széles e’ hazában, legcsekélyebb alkotványos érzelemmel biró, a’ ki állítani merje, hogy ezen bár némi részben anomal, de minden esetre alkot­­ványszerü viszonyokon, akár a’ kormány egy oldalulag, akár pedig a’ pusztán municipalis nem pedig legislativus joggal biró horvát tartományi gyűlés legkevesbbé is változ­tathasson; kivált pedig a’nemességet személyes voksától megfoszthassa; mert ez annyit tenne, mint a’ nemességet követküldési ’s utasítási jogától, az az törvényhozásbani részvététől, megfosztani; tehát a’ magyar országgyűlésnek (mellynek ezen nemesi jog egyik sarkalapja) coordinatió­­jába is országgyűlésen kívül bebocsátkozni. Mit ha akár kormány, akár egyes municipium, minő a’ tartományi gyű­lés is, kénykedve szerint tehetne, úgy nem vagyunk többé törvény’ pajzsa alatt álló szabad nemzet, úgy nincsen alkot­­ványunk. Nem hiszem, hogy ezen alkotványos nézetek ellen va­laki alapos szót emelhetne, — és ez a’ dolognak valódi ál­lapotja, mellynek velejére nézve különösen kérek figyel­met. Veleje pedig 1) hogy a’ horvátországi nemesnek al­­kotvány szerint személyes voksának kell lenni a’ tarto­mányi gyűlésen; mert onnan küldi országgyűlésre követeit; 2) hogy ezen jogát valósággal gyakorolta is, mert P­ozs­e­­ga, Verőcze és Szeré­mmegyék a’ tartományi gyűlé­seken a’ zágrábi nemesség’ személyes megjelenése általi elnyomattatásukat sok ízben országgyűlésileg is panaszolák. (Vége követk.) — Kossuth Lajos. ír Örvény h­atóságii dolgok. HONTBÓL, jan. 10-én. Január’ 7-én kezdett ’s már röviden közlött gyűlésünk jellemét másnap 8-án is meg­tartotta. A’ L.— pártféli anyagi túlnyomóság’ vezérlete alatt tárgyaltatott a’katonai karhatalomról rendelkező intéz­­vény, majd a’ főispánhelyettesi rendszert tárgyazó sza­bolcsi levél. Az a’ sz.bírákra nézve mégsem fogadtatott el, de el az alispánokra nézve felelősséggel, úgy szinte a’ he­lyettesekre is. Az uj rendszerben Hont mitsem lát veszé­lyeset. Legkülönösebb volt e’ gyűlés’ folyama alatt a’ con­­servativ pártnak Pestmegye elleni kikelései, mellyek vörös fonalként nyúltak át szónoklataikon. 9-én köszönet szavaz­tatott a’ kormánynak E.— gróf varasdi helyettes’ elmoz­dítása végett, hasonlag­­a’ horvát-ilir ügyek­­beni eljárása ’s provisorii­s intézkedései felett, mi több, hasonló cselekvényre az ország­ törvény-­­ hatóságai körlevelekkel felszólittatni fognak ! — Ma 10-én a’ népnevelési intézmény , hosszas vita után , a’ megyei ez ügyben működő választmánynak rendeltetett kiadatni véleményzés végett, miután az elnök a’ gyűlést jövő hét­főre tette át. — T­ö­b­b­e­n. UGOCSAMEGYÉBÖL. Nagyszőlős , január’ 8-án. — Hogy ne legyen a’ magyar közéletnek egyetlen lüktetése is ismeretlen a’ nyilvánosság’ bírói széke előtt, nehány sorban közlöm mai napon rendkívül tartott rövid közgyűlésünk’ eredményét. Két tárgy kívánta főleg e’ rendkívüli köz­gyűlés’ tartását .• egyik a’’helytartó tanácsnak azon intéz­ménye,a melly a’ megyében létező állomási helyeknek egy­­másít;­ s a’ szomszéd megyék’ végállomásaitól való távol­­ságáról pontosan és ötszámra kíván 30 nap alatt jelentést; másik gróf Széchényi István ő­slye’ leveli­ , mellyben a megyei birtokosok társulatának küldői lett, a’ Tiszaszabá­­lyozás végett, s ha’ 19-én Pesten tartandó gyűlésre meg­­irdja. Az elsőre nézve mllgos főispáni helyettesünk elő­­legesen választmányt rendelvén ki , e’ választmány a’ megyei állomásoknak egymástóli távolságáról jelentését be­adta ugyan; de mivel a’ szomszéd megyék’ végállomásai iránt még azoknak alispánai levél által megkeresendők , a’ helytartó tanácsnak jövő februariusi gyűlésünkig kimerítő jelentést nem küldhetünk, ’s ezt az intéző fő kormányszék­nek megírjuk.— Mi a’ másik fő tárgyat illeti: bár megyénk­ben a’ Tisza-folyam, igen nagy esése ’s árjának gyors rohanása miatt, szabályozhatatlan, ’s ezért annak szabályo­zására nálunk társulat nem is alakult , mindazáltal, hogy e’ nagyfontosságú gyűlésben megyénk’ érdeke is képviselve legyen , e végre főispánunkat, báró Perényi Zsigmond ő méltóságát, kértük meg. E’ két tárgy mellett nádor ö fenségének határoztunk még üdvözlő feliratot , melly, fényes hivataloskodásának ötvenedik évfordulatán, azon magasztos érzelmeket, miket ö fensége iránt kebleinkben táplálunk, addig is, mig a’ nagy nemzeti ünnepély méltólag megtartatnék , elölegesen tolmácsolandja. Gyűlésünk’ többi tárgya magányérdekü volt. — 3­8. VERŐCZÉBEN dec. 19-én vette kezdetét a’ közgyűlés. Olvastatott azon leirat, mellyben, a’ volt bán’ lemondása tudtul adatván , értesittetnek a’ RR. , hogy ideiglenesen Haulik püspök neveztetett ki. Búcsú és üdvözlő irat indít­­ványoztatott, de a’ RR. diplomaticus érzéseiket csak jegy­zőkönyvben fejezik ki. — A’ honti levél, valamint Zágráb­­megyeé, Erdödy grófnak elmozdittatása iránt, félre tétetett. — Nagyobb tiszteletben részesült Varasdmegye’ levele, hogy a’ báni méltóság ne magyarra ’s ha lehet a’ kir. család’ valamellyik tagjára ruháztassék. Tudomásul vétetett. — Abauj és Békés Verőczének latinul írott levelét visszaküldők felbontatlanul. Veröcze’ évei ezért neheztelnek, ’s felírás­ban kérik, hogy az illető megyék a’ törvény’ megtartására utasittassanak. Abauj és Békés ugyanezt követelik Verőczé­­töl, hogy tartsa meg a’ törvényt. — A’ helyi. tanács tudó­­sittatik , hogy Veröczében nincs mód takarékmagtárakat állítani. JÁSZKUNSÁG (Községi élet és rendezés): — Ki a’ minden érdekeket egyesítő, minden egyes erőket kifejtő, tehát a’ népet gyakorlatilag nevelő jótékony községi rend­szert, illő alkotmányos garantiák mellett, egész hazánkra ki­terjesztve látni óhajtja: olly embernek lehetlen, hogy szive ne fájjon, látván, hogy ezen a’ hazának avagy csak egy ré­szében is létezett eredetileg józan községi élet mivé nem változott? Értem a’jászkun-kerületet, ’s itt párhuzamba kell tennem a’ jászkun-községi élet’ eredeti alakját a’ mostani­val, mert csak igy lesz világossá az ellentét a’ múlt és jelen között. — Azt tartja ugyanis a’ jászkun kegylevél’ 7-ik §-a , hogy: „omnes incolae et inhabitatores paris conditio­­nis sint.“ Íme itt ki van mondva a’ polgári egyenlőség, és pedig ki van mondva tisztábban , mint a’ nemesi osztálynál is, melly, ha jogban nem is, legalább kötelességben, egyenlővé tesz : a’ jászkun népnél , hol mindkét te­kintetben egyenlőségnek kellene uralkodni , mindkét te­kintetben egyenlőtlenség uralkodik. Például a' közterhek’ viselését hozom fel. A’ magyar aristocratiának a’néphezi vi­­szonyát ide alkalmaztatni nem lehet, a’ nemesség és nép, mint ur és jobbágy állanak egymással szemközt ; akkor le­hetne ide hivatkozni, ha az uradalmakkal biró gróf keve­sebbet adna , p. o. az országgyűlési költségekbe , mint a’ bocskoros féltelkes nemes, vagy a’ 3—4 telkes jobbágy a’ zsellérnél kevesebb mértékben járulna a’ közszükséghez. Ez úri és jobbágyi helyzetet sem mondom én hibátlannak; — de ennek abnormitása legalább történeti avultságra támasz­kodik , ’s törvény által állapittatik meg. — A’ jász­kunoknál máskép’ van; itt a’törvény egyenlőséget pa­rancsolt jogban és kötelességben ; egyenlőknek úri és jobbágyi viszony nélkül rendelé a’ jászkun polgárokat; ’s ennél fogva kétszeresen nehéz a’ jászkun’ sorsa. — E’ nyomasztó helyzeten a’ törvényhozás’ mindenható keze segíthet csak, és hogy segitni is fog, azt e’ hű nép nem szűnik meg rendületlenül remélem. Coordina­­t­iót azért, coordinatiót e’ tiszta magyar fajnak , hazám­nak jobbjai! Most jó már a’ minden jog- és okszerű alkotmánynak másik örök igazsága alapja, a’ községi életnek éltető lelke, az önkormányzás. Ez is meg volt adva fejdelmi kegy és törvényhozás által a’ jászkun népnek, mellynek minden tagja —a’ német rendnek eladatása előtt — egyenként, fejen­ként nemes vala , de e’jóltevő rendelet is, mint az egyenlőség, a’ valódi önkormányzás’ elve csak írott malaszt maradt. Az mondatik nevezetesen a’ kegy­­­e vél’ 4-ik és az ezt magyarázó Regula­tio’ 10-ik §-aikban, hogy az egyenlő sorsú jászkun lakosok „tisztviselőiket magok válasszák; a’ kerületieket ugyan a’ nádor által teendő főkapitány elnök­lete alatt, a’ nádor és a’ nép által kijelölte közül, és pedig csak 3 évre; a’ városiakat pedig minden kinevezés nélkül magok a’ lakosok.“ Összefogva már a fentebb mondott egyenlőséget és szabadságot a most föltárt önkormányzási jogával, látnivaló , hogy a’ jászkunoknál a' kegylevél’ tar­talma szerint a’ legtisztább alkotmányos életre és pedig községileg alkotmányos életre találunk; — alkotmányra, melly,­"szélesebb democrata alapokon emelkedve, a’ nádor főkormányzói méltóság által monarchiai egységben végződik) Megvan itt az , miért a’ megyei alkotmányt szeretni tanul" 38

Next