Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)
1846-01-16 / 608. szám
eadem Regn* *n concreto res picientibus negotiis porro quoque in generalibus eorundem Rn .norum Congregationibus pertract andis.“*— Világos ebből, hogy ezen tartományi gyűlés nem birhi* törv.hozó hatalommal, a’ mit hiszen csak képzelni is képt^ense£ vo^nai mert különben két egymással ellenkező törv 10zés v°lna a’ magyar birodalomban; következésképei közjogi kérdésekbe , országos törvények és törvényes szokások’ változtatásába ’s köztörvényeken alapuló jogok’ eltörlésébe, vagy módosításába nem ereszkedhetik; Jer különben törvényhozó hatalom volna, mit, két különbet egy országban, hinni sem szabad. Szorítkozik tehá ezen tartományi gyűlés’ hatósága statutarius jogra kapcsolt részeket közösen érdeklő municipalissgg közigazgatási ’s végrehajtási közdolgokban. Azt minden gyermek tudja, miként a’ municipalis tttutarius jog, nem legislativus jog, az az csak ■az ország’ törvényeinek határai közt gyakorolható, tehát törvény ellen nem gyakorolható. Világos ez, a’ kapcsolt l eszek’ tartományi gyűlésére nézve, Werbőczy’ III. része’ ,2-dik czime’ 2 -ból,hol határozottan ezek állanak: „Dalmatini , Croatienses, Slavonienses—contra generalia statuta et Decreta Regni hujus Hungariae nil quidpiam constituere posaunt, nullamque statuendi habent facultatem.“ Innen van, hogy mindazon tárgyak, mellyek a’ statutarius jog’ körét haladják, Horvátországra nézve is mindig a’magyar országgyűlésen, vagy is az egyedüli tervhozó hatalom’ körében, tárgyaltattak. Az országgyűlésen kivetett adót Horvátországban feloszthatja a’ tartományi gyűlés, de maga adót nem vethet ki, a’földesúr’s jobbágy közti viszonyoknak szabályozása, a’ horvátországi kir. városoknak , a’ turopolyai kerületnek stb. rendezése, szóval mindennemű közjogi kérdések egészen le. felső és alsó körös’ városa’egyesítéséig, mindig a’ törvényhozó hatalom’ körében , azaz a’ magyar országgyűlésen, intéztettek el, ’s fognak jövendőben is intéztetni. Magát az evangelicusoknak Horvátországbéli kizárását is , csak az által számíthatják a’ horvátok külön (municipalis) jogaik közé, mivel azt a’ magyar törvényhozás elfogadta. — Annál természetesebb tehát, hogy a’ kapcsolt részek’ tartományi gyűlése , a’ horvát nemesség’ azon minden magyar nemessel közös jogát, miszerint szabadon választott követei által a’ törvényhozásban részt vehet , ’s részt kell vennie, legtávolabbról sem csonkíthatja, ’s őt alkotmányos jogaiból ki nem vetköztetheti. És itt fekszik magyarázata azon jognak, miszerint a’ kapcsolt részek’ tartományi gyűlésében a’ horvát nemesség a’ legújabb időkig mindig személy szerint részt vehetett. Tudni kell ugyanis, hogy 1759-ig Zágráb , Varasd és Körös megyék nem voltak az ország’ többi megyéihez hasonló jurisdictionális állapotban, hanem mindazon ügyek, mellyek megyei intézkedéshez tartoznak, közös tartományi gyűlésükön tárgyaltattak; ekkor tehát a tartományi gyűlés mintegy három egyesült vármegyének gyűlése lévén, igen természetes,hogy a’nemességnek, ország’ törvénye szerint, azon gyűléseken személyes voksjoggal kellett bírnia ép’ úgy, mint a’ megyei gyűléseken bir. 1759-ben M. Theresia királyné, Zágráb, Varasd és Kőrösmegyéket az ország’ többi megyéihez hasonló lábra állitá; ’s mindazon ügyeket, mellyek a’megyék’köréhez tartoznak , a’ tartományi gyűlésről a’ megyéhez utasította , egyetlen egy fő alkotványos jogot kivéve , t. i. az országgyűlésrei követküldés ’s utasítás’ jogát, melly a’ tartományi gyűlésnél hagyatott, ’s mai napig is ekkint gyakoroltatik. — Ezen intézkedés igen természetes és törvényszerű volt, mert a’ megyéket törvényes közigazgatási hatóságokba visszaállítani királyi hatalommal lehetett, sőt kelletett, de az országgyűlésen a’ megyéknek egyenként követküldési jogot adni kormányhatalommal, még csak jure postliminis sem lehetett; — erre ország’ törvénye kellett, a’ mint ezt Szerém, Veröcze és Pozsega vármegyéknek az 1751. 23. t.cz. által országgyűlési szavazattal tett felruházása világosan bizonyítja. Mivel tehát Zágráb, Varasd és Körös megyék’ nemesei, nem külön-külön mint Pozsega, Veröcze és Szerém megyék ’s minden horvátországi királyi városok, hanem együtt a’tartományi gyűlésről küldenek, ’s utasítanak az országgyűlésre követeket, ismét igen természetes , hogy ezen megyék’ nemesei 1759. után is folyvást személyes szavazati joggal bírtak , ’s kellett törvény szerint birniok a’ tartományi gyűlésen; mert a’ magyar alkotmány a’ nemesség’ törvényhozási jogára nézve ekkorig a’ közvetett választások’ görek rendszerét nem ismeri; ’s a’ közvetlen követválasztási és utasítási jog a’ nemesség’ sarkalatos jogaihoz tartozik; a’ minthogy , ha ezen rendszer az egész országra nézve törvény által meg nem változtatik, a’ horvátországi nemességnek ezen személyes szavazati joga a’ tartományi gyűlésen csak az által szenvedhetne változást, ha Zágráb, Varasd és Körösmegyék, épp úgy mint Pozsega, Verőcze, Szerém, egyenkénti követküldéssel hatalmaztatnának fel az országgyűlésekre. Ez a’ dolognak természetes, alkotványszerű állapotja, mellyen a’ kapcsolt részek’ tartományi gyűlésének változtatni joga nincs, joga nem lehet, mert különben a’ magyar országgyűlés’ legislativus álladalmába vágná sarlóját, mire neki hatalmat igényelni nevetséges képtelenség. — A’ múlt időkben, midőn még illt szenvedély a’törvényesség’ érzetét Horvátországban meg nem homályositá, erről az ottani tartományi gyűlések magok is ekkint vélekedtenek, ’s azért 1756-oi gyűlésük’ 61-ik czikke által 100 ft büntetést szabtak azon birtokos nemesekre, kik a’ tartományi gyűléseken meg nem jelennének. Megjegyzést érdemel itt, hogy a’ nemességnek személyes megjelenését biztositó ezen büntetés , öt évvel azután szabatott, hogy Pozsega, Verőcze és Szerémmegyék egyenkénti követküldés’ jogával ruháztattak fel az országgyűléseken, ’s mivel ők e’ joggal bírtak, igen természetes , hogy a’ horvát nemességnek a’ tartományi gyűléseken személyes szavazati joguk ellen, egészen az újabb időkig, kifogást nem is tettek Azonban a’ magyar jus publicum egészen históriai fejleményü lévén, viszontagságos körülmények meg nem ennék, hogy az élet minden anomáliákat epuráljon, sőt ezen anomáliák naponként érezhetőbbekké lesznek. Tagadhatlan pedig, hogy Pozsega-, Verőcze- és Szerémmegyék, mint Dráván túl fekvők, háborús időkben, országvédelmi és administrationalis kényelem’ tekintetéből, a’ báni hatósághoz csatoltatván, ’s ennél fogva, közadministrationalis ügyeik’ tekintetéből, a’ horvátországi tartományi gyűlésben is részt kellettéln venniök; de 1751. óta külön közveteket küldvén az országgyűlésre , mig a’ horvátországi megyék ezen joggal nem bírtak; ’s azért nemességüknek,követküldés ’s utasítás végett, személyes joggal kellett a’tartományi gyűlésen bírnia , idő’ jártával ezen anomáliákból viszonos panaszoknak kellett eredni. A’ horvátországi nemesek panaszkodtak, hogy ama’ három megye külön követeket küld, ’s utasít az országgyűlésre, ’s mégis a’ tartományi gyűlésen választott horvát követeknek választásában ’s utasításában is részt veszen , — ellenben a’ három megye’ követei még a’ magyar országgyűlésen is arról panaszkodtak, hogy az ő megyéik’ küldötteinek közdolgokbani befolyása a’ tartományi gyűléseken, a’ horvátországi, névszerint zágrábi számos nemesség’ személyes megjelenése által megsemmisittetik. — Ezen panasznak’ mindkét részről van némi alapja; de ez jus publicumunk bizonytalan evolutiojának következménye; ollyan anomalia, melylyen csak törvény segíthet, ’s nézetem szerint akként volna törvény által legjobban kiegyenlíthető, ha Zágráb- Varasd- és Körösmegyék is egyenkint küldenének követeket az országgyűlésre, ’s ez által az ok, minél fogva ezen megyék’ nemességének a’ tartományi gyűlésekben személyes szavazat-joguknak kell alkotmányszerüleg lenni, megszüntetnék; ellenben ekkint a’ tartományi gyűlések’ hatósága , pusztán közmunicipalis ügyekre szorittatván (a’ mint az 1791 : 58. t. sz. szerint szorittatniok kell is), a’ nemesek többé ott személyes szavazati joggal nem bírnának. — Ez azonban természetesen csak ország’ törvénye által történhetnék, ’s mig igy nem történik, lehetetlen hogy akadhasson ember széles e’ hazában, legcsekélyebb alkotványos érzelemmel biró, a’ ki állítani merje, hogy ezen bár némi részben anomal, de minden esetre alkotványszerü viszonyokon, akár a’ kormány egy oldalulag, akár pedig a’ pusztán municipalis nem pedig legislativus joggal biró horvát tartományi gyűlés legkevesbbé is változtathasson; kivált pedig a’nemességet személyes voksától megfoszthassa; mert ez annyit tenne, mint a’ nemességet követküldési ’s utasítási jogától, az az törvényhozásbani részvététől, megfosztani; tehát a’ magyar országgyűlésnek (mellynek ezen nemesi jog egyik sarkalapja) coordinatiójába is országgyűlésen kívül bebocsátkozni. Mit ha akár kormány, akár egyes municipium, minő a’ tartományi gyűlés is, kénykedve szerint tehetne, úgy nem vagyunk többé törvény’ pajzsa alatt álló szabad nemzet, úgy nincsen alkotványunk. Nem hiszem, hogy ezen alkotványos nézetek ellen valaki alapos szót emelhetne, — és ez a’ dolognak valódi állapotja, mellynek velejére nézve különösen kérek figyelmet. Veleje pedig 1) hogy a’ horvátországi nemesnek alkotvány szerint személyes voksának kell lenni a’ tartományi gyűlésen; mert onnan küldi országgyűlésre követeit; 2) hogy ezen jogát valósággal gyakorolta is, mert Pozsega, Verőcze és Szerémmegyék a’ tartományi gyűléseken a’ zágrábi nemesség’ személyes megjelenése általi elnyomattatásukat sok ízben országgyűlésileg is panaszolák. (Vége követk.) — Kossuth Lajos. ír Örvény hatóságii dolgok. HONTBÓL, jan. 10-én. Január’ 7-én kezdett ’s már röviden közlött gyűlésünk jellemét másnap 8-án is megtartotta. A’ L.— pártféli anyagi túlnyomóság’ vezérlete alatt tárgyaltatott a’katonai karhatalomról rendelkező intézvény, majd a’ főispánhelyettesi rendszert tárgyazó szabolcsi levél. Az a’ sz.bírákra nézve mégsem fogadtatott el, de el az alispánokra nézve felelősséggel, úgy szinte a’ helyettesekre is. Az uj rendszerben Hont mitsem lát veszélyeset. Legkülönösebb volt e’ gyűlés’ folyama alatt a’ conservativ pártnak Pestmegye elleni kikelései, mellyek vörös fonalként nyúltak át szónoklataikon. 9-én köszönet szavaztatott a’ kormánynak E.— gróf varasdi helyettes’ elmozdítása végett, hasonlaga’ horvát-ilir ügyekbeni eljárása ’s provisoriis intézkedései felett, mi több, hasonló cselekvényre az ország törvény- hatóságai körlevelekkel felszólittatni fognak ! — Ma 10-én a’ népnevelési intézmény , hosszas vita után , a’ megyei ez ügyben működő választmánynak rendeltetett kiadatni véleményzés végett, miután az elnök a’ gyűlést jövő hétfőre tette át. — Többen. UGOCSAMEGYÉBÖL. Nagyszőlős , január’ 8-án. — Hogy ne legyen a’ magyar közéletnek egyetlen lüktetése is ismeretlen a’ nyilvánosság’ bírói széke előtt, nehány sorban közlöm mai napon rendkívül tartott rövid közgyűlésünk’ eredményét. Két tárgy kívánta főleg e’ rendkívüli közgyűlés’ tartását .• egyik a’’helytartó tanácsnak azon intézménye,a melly a’ megyében létező állomási helyeknek egymásít; s a’ szomszéd megyék’ végállomásaitól való távolságáról pontosan és ötszámra kíván 30 nap alatt jelentést; másik gróf Széchényi István őslye’ leveli , mellyben a megyei birtokosok társulatának küldői lett, a’ Tiszaszabályozás végett, s ha’ 19-én Pesten tartandó gyűlésre megirdja. Az elsőre nézve mllgos főispáni helyettesünk előlegesen választmányt rendelvén ki , e’ választmány a’ megyei állomásoknak egymástóli távolságáról jelentését beadta ugyan; de mivel a’ szomszéd megyék’ végállomásai iránt még azoknak alispánai levél által megkeresendők , a’ helytartó tanácsnak jövő februariusi gyűlésünkig kimerítő jelentést nem küldhetünk, ’s ezt az intéző fő kormányszéknek megírjuk.— Mi a’ másik fő tárgyat illeti: bár megyénkben a’ Tisza-folyam, igen nagy esése ’s árjának gyors rohanása miatt, szabályozhatatlan, ’s ezért annak szabályozására nálunk társulat nem is alakult , mindazáltal, hogy e’ nagyfontosságú gyűlésben megyénk’ érdeke is képviselve legyen , e végre főispánunkat, báró Perényi Zsigmond ő méltóságát, kértük meg. E’ két tárgy mellett nádor ö fenségének határoztunk még üdvözlő feliratot , melly, fényes hivataloskodásának ötvenedik évfordulatán, azon magasztos érzelmeket, miket ö fensége iránt kebleinkben táplálunk, addig is, mig a’ nagy nemzeti ünnepély méltólag megtartatnék , elölegesen tolmácsolandja. Gyűlésünk’ többi tárgya magányérdekü volt. — 38. VERŐCZÉBEN dec. 19-én vette kezdetét a’ közgyűlés. Olvastatott azon leirat, mellyben, a’ volt bán’ lemondása tudtul adatván , értesittetnek a’ RR. , hogy ideiglenesen Haulik püspök neveztetett ki. Búcsú és üdvözlő irat indítványoztatott, de a’ RR. diplomaticus érzéseiket csak jegyzőkönyvben fejezik ki. — A’ honti levél, valamint Zágrábmegyeé, Erdödy grófnak elmozdittatása iránt, félre tétetett. — Nagyobb tiszteletben részesült Varasdmegye’ levele, hogy a’ báni méltóság ne magyarra ’s ha lehet a’ kir. család’ valamellyik tagjára ruháztassék. Tudomásul vétetett. — Abauj és Békés Verőczének latinul írott levelét visszaküldők felbontatlanul. Veröcze’ évei ezért neheztelnek, ’s felírásban kérik, hogy az illető megyék a’ törvény’ megtartására utasittassanak. Abauj és Békés ugyanezt követelik Verőczétöl, hogy tartsa meg a’ törvényt. — A’ helyi. tanács tudósittatik , hogy Veröczében nincs mód takarékmagtárakat állítani. JÁSZKUNSÁG (Községi élet és rendezés): — Ki a’ minden érdekeket egyesítő, minden egyes erőket kifejtő, tehát a’ népet gyakorlatilag nevelő jótékony községi rendszert, illő alkotmányos garantiák mellett, egész hazánkra kiterjesztve látni óhajtja: olly embernek lehetlen, hogy szive ne fájjon, látván, hogy ezen a’ hazának avagy csak egy részében is létezett eredetileg józan községi élet mivé nem változott? Értem a’jászkun-kerületet, ’s itt párhuzamba kell tennem a’ jászkun-községi élet’ eredeti alakját a’ mostanival, mert csak igy lesz világossá az ellentét a’ múlt és jelen között. — Azt tartja ugyanis a’ jászkun kegylevél’ 7-ik §-a , hogy: „omnes incolae et inhabitatores paris conditionis sint.“ Íme itt ki van mondva a’ polgári egyenlőség, és pedig ki van mondva tisztábban , mint a’ nemesi osztálynál is, melly, ha jogban nem is, legalább kötelességben, egyenlővé tesz : a’ jászkun népnél , hol mindkét tekintetben egyenlőségnek kellene uralkodni , mindkét tekintetben egyenlőtlenség uralkodik. Például a' közterhek’ viselését hozom fel. A’ magyar aristocratiának a’néphezi viszonyát ide alkalmaztatni nem lehet, a’ nemesség és nép, mint ur és jobbágy állanak egymással szemközt ; akkor lehetne ide hivatkozni, ha az uradalmakkal biró gróf kevesebbet adna , p. o. az országgyűlési költségekbe , mint a’ bocskoros féltelkes nemes, vagy a’ 3—4 telkes jobbágy a’ zsellérnél kevesebb mértékben járulna a’ közszükséghez. Ez úri és jobbágyi helyzetet sem mondom én hibátlannak; — de ennek abnormitása legalább történeti avultságra támaszkodik , ’s törvény által állapittatik meg. — A’ jászkunoknál máskép’ van; itt a’törvény egyenlőséget parancsolt jogban és kötelességben ; egyenlőknek úri és jobbágyi viszony nélkül rendelé a’ jászkun polgárokat; ’s ennél fogva kétszeresen nehéz a’ jászkun’ sorsa. — E’ nyomasztó helyzeten a’ törvényhozás’ mindenható keze segíthet csak, és hogy segitni is fog, azt e’ hű nép nem szűnik meg rendületlenül remélem. Coordinatiót azért, coordinatiót e’ tiszta magyar fajnak , hazámnak jobbjai! Most jó már a’ minden jog- és okszerű alkotmánynak másik örök igazsága alapja, a’ községi életnek éltető lelke, az önkormányzás. Ez is meg volt adva fejdelmi kegy és törvényhozás által a’ jászkun népnek, mellynek minden tagja —a’ német rendnek eladatása előtt — egyenként, fejenként nemes vala , de e’jóltevő rendelet is, mint az egyenlőség, a’ valódi önkormányzás’ elve csak írott malaszt maradt. Az mondatik nevezetesen a’ kegye vél’ 4-ik és az ezt magyarázó Regulatio’ 10-ik §-aikban, hogy az egyenlő sorsú jászkun lakosok „tisztviselőiket magok válasszák; a’ kerületieket ugyan a’ nádor által teendő főkapitány elnöklete alatt, a’ nádor és a’ nép által kijelölte közül, és pedig csak 3 évre; a’ városiakat pedig minden kinevezés nélkül magok a’ lakosok.“ Összefogva már a fentebb mondott egyenlőséget és szabadságot a most föltárt önkormányzási jogával, látnivaló , hogy a’ jászkunoknál a' kegylevél’ tartalma szerint a’ legtisztább alkotmányos életre és pedig községileg alkotmányos életre találunk; — alkotmányra, melly,"szélesebb democrata alapokon emelkedve, a’ nádor főkormányzói méltóság által monarchiai egységben végződik) Megvan itt az , miért a’ megyei alkotmányt szeretni tanul" 38