Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)
1846-01-02 / 600. szám
ez velős és remek tollal szerkesztett válaszát e gyűlésre behozván, az a’ bírói eljárás’ pártolásával a’ megye által ő felségének felküldetik. — Jellemző , hogy a’ példa nem nagyon rettentett, mivel a’ kivégzés utáni éjjel már a’ tolvajok egy ólat kiástak, és három lovat elvittek, — később pedig még a’ bintát is ellopták. És mi könyörögjünk : „a’ mi büntető törvénykönyvünket, uram, add meg nekünk ma!“ Közpénztárnyazási adatok sem hiányzottak, a’ KKrat és Réket bámulatra ragadók ’s arról meggyőzök , hogy a’ közpénztárnak nincs igazi gazdája ! — Például : a’ rabok’ számára vett hús’ jegyzéke kétszer beszámitottnak találtatott , — 40 font lőpor, 25 font golyó vettnek jegyezve , holott a’ pandúrok évenkint hússzor se lőnek; aztán nyirseprő 1259, lámpábél 12000, lapát, kapa , zsineg ’s t. e. mind olly roppant mennyiséggel beszámlálva, hogy a’ szemtelen és gonosz csalás minden tételből nyomorúan kir; az, a’ mi 100 ftért v.cz. megvehető,300 p.ftra téve’stb. Hogy eme’ ingadozásoknak valahára vége legyen,czélszerű gazdálkodási rendszer’ kidolgozása végett Z. J. L. M. és Fr. P. J.birák kiküldettek, ’s lelkes voltuk sok szépet hagy remélnünk;—jövőre a’ szükséges posztó már helyben fog elkészíttetni. A’ tisztikarnak tollak ’s egyebekről történt lemondásával 3000 pft van meggazdálkodva, pedig hisszük, azvkr áru toll ezután több üdvös szolgálatot fog tenni, mint a’ pengő garas áru. — 100 ezer marhás levél készíttetik. — 25 rizma papiros vétetett meg. — A’ gazdálkodásról lévén szó, lehetetlen elhallgatni, mikép’ elhunyt H. M. adószedőnek birói zár alatt levő 200 láncz földje’kipéczezése’ alkalmával jelen volt Zombor városi tanácsnokok napidíj’ fejében 470 pftot róttak fel, ’s e’ munkánál jelen voltak összesen 660 pftra menő napi dijakat fizettettek ki magoknak a’ tömegből, — az adózók’ rovására-e , vagy az örökösökére, majd elválik. A’koronázási költségek még most is hajtatnak be; egyik nevezetes közbirtokosság 477 fttal még tartozik; — de ki is merné nemes uraimékat törvényes kötelességük’ teljesítésére szorítani, mikor a’ mérlegnek két serpenyője van, ’s a’ harag’ napján“ nem tréfa-dolog, mellyikbe vettetik a’ súly? . . . Beczkó kirántom nyelvedet Ha még egyszer............ ............érted ? én Nem félek semmitől! Bort hozz! bort! kiált fel a’ vajda egy ízben. — Csávoly helységben az úrbéri telken lakó nemesek tartozásaikban biróikép’ elmarasztaltatván, ’s ellenök a’ végrehajtás megkezdetvén, folyamodnak a’ megyéhez, miszerint engedtessék nekik, hogy 10 évről hátralévő adójokat részenkint fizethessék le ; — az adós alap’ fentartása’ tekintetéből, nehogy a kérelmezők tönkre jussanak , némi pártolásra találtak , ’s a’ folyamodvány az illető végrehajtónak, figyelembe vétel végett, kiadatni rendeltetett; megjegyeztetett egyszersmind, hogy az úrbéri telken lakó nemesek csak 1836-ik év óta hátralevő adójok’ fizetésére szorittathassanak, ’s nem azért is, melly a’ most említett év előtt néhol a’ községi elöljárók által reájok helytelenül rovatott. — Az adókivetés itteni módja felett egyik nap folyt élénk viták és kölcsönös csapoltaók után világossá lön,mikép’ s)mi az adóügygyel nem sokat bíbelődtünk, ’s azért helyén lenne abban jártasabbaknak lennünk. 2) E’ megyében az adó’ egyedüli alapjául 1844. óta csupán a’ földbirtok vétetik, ’s ehhez arányzottan vettetik ki a’ esendőség községenkint;—meghatározza továbbá a’ megye, hány jobbágy, zsellér, hold, föld, birka, ló ’stb. tegyen egy rovatot, az egyes lakosokra azonban a’ kivetést az összeírás’ nyomán a’ község’ jegyzője teljesiti. — E’ tárgyban igénytelen — hanem a’ községek’ nagyobb része által valószínűleg viszhangzott kérdésünk van: az összeírás miért történik augustusban , — az adókulcs mi oknál fogva közöltetik csak October ’s november hónapokban, és igy, miért épen egy évvel később történik ? — Ha nem hallatszanak is hangos panaszok e’ hanyagságok miatt a’ zöld asztalnál , mert az adózó hol és kinek panaszkodjék e’ miatt ? — ezért illyeneknek történni nem szabad, — az okokat a’ községek’ jegyzői legbővebben tudják előszámlálni. — Kerekes Sándor. BÉKÉSBŐL. Gyula, dec. 22-én. — Folyó hó’ 15-én kezdetét vett gyűlésünk a’ tárgyak’ csekélyebb száma mellett is érdekes volt. — Hitelesen értesültünk jelesen folyamata alatt: 1) Hogy az utóbbi közgyűlésből kelt végzés szerint a’ vizek’ szabályozása iránt tartandó tanácskozásra egybehiván m. főispánunk a’ megyebeli birtokosokat, sikerült neki társulatot alakitni, ’s e’ társulat képviselőket is küldend már Pestre januar’ 19-ik napjára. Melly körülményről a’ bemutatott társulati jegyzőkönyv még bővebb tudomást adván a’ BB-nek, kijelenték végzésileg, hogy az egyesülés’ eszméjének életbelépését örömmel tapasztalják; ’s midőn ekként ajánló felszólításuk teljesedésbe ment, ugyanakkor magát a’ társulatot is törvény’ értelme szerint keletkezettnek találván, e’ nézetből hatósági kötelességüknek ismerik azt utalmuk alá venni, sőt a’ kitűzött feladást elősegíthető közbenvetésröl, hol arra a’törvény alkalmat szolgáltat, előre biztosítják is. Minek következtében a’ társulat’ kérelmére feliratik azonnal a’ kir. h.tanácshoz, eszközölje közbenjárásával , hogy azon királyi biztossági hatóság és munkakör , mellyel gróf Széchenyi István a’ Tisza szabályozására kiküldve van, a’ társaság’ teendőire is kiterjesztessék, mint szintén a’ vizek’ szabályozásánál itt eddig használt adatok is, vagy a’ nevezett gróf, vagy ha ő, mint királyi biztos, kijelöltetni nem fogna, az itt már alakult társulat’ részére kiadattassanak. ( 2) Előterjesztettek a’ közmunkákkal ez évben tartozók’ összeírásai, ’s kijeleltetnek azon országúti vonalak, mikre közmunkabeli erőt fordítni lehet és kell, mert jó karban tartatásuk közérdeki szempontból egyenesen a’ megyét illeti. Azonban figyelem jön fordítva a’ megyei egyes belközlekedés’ vonalaira is, mik szintén jó állapotban és kellő szélességben lesznek az illetők által tartandók , ’s a’ rajtok levő hidakról is, valamint amott a’megyének, úgy itt az érdekelt uradalmak és községeknek gondoskodniok kell. — 3) Selyem- tenyésztésre ügyelő küldöttségünk kimutatá időszaki jelentésében az ipar’ ezen ága’ hanyatlásának okait, ’s több javaslati pontokat terjesztett elő annak emelésére , mik elfogadtatván , oda utasittattak a’ járásbeli tisztviselők, hogy miután ’s részben egyik fő akadály az eperfák és epreskertek’ hiányában lenne keresendő, olly helyeken , hol a’ legelő már elkülönöztetett , vagy pedig a’ község örökösen kiváltotta magát, ha a’ birtokosok előbb nem tették, köteleznék a’ községeket epreskertek’ felállítására és jó karban tartására ; olly helyeken pedig, hol a’ legelő még elkülönözve nincs, igyekezzenek az illető birtokosokat, ha máskép’ nem, azon feltétel alatt legalább epreskerti hely’ kijelölésére bírni , hogy az ekként kiszakított terület a’ község’ részére esendő legelőbe lesz majd számítható, ’s általában tegyenek mindent, mit oktatás és serkentés által akár közvetlenül, akár a’ lelkészek’ és tanítók’ segedelmével tehetnek, hogy a’nép kilépjen már valahára az előítélet’ szűk köréből, és képes legyen felfogni, miként abból, mi most annyira ajánltatik neki, ’s mit eddig mégis olly hanyagul nézett, tartós szorgalom mellett jövedelmének gazdag forrása fakadhat. Ez évben öszvesen 603 2/4 font selyem galéta váltatott be a’megyénél , ide nem értvén tehát azt, mit a’ tenyésztők első kézből magános gyámoknak vagy egyleteknek adhattak el. Valóban igy is csekély mennyiség ez, de tavaly még kevesebb volt! — A’ kir. h.tartótanács válaszolván múlt közgyűlésből tett felírásunkra, oda utasít bennünket, hogy Verőczemegyét magyar levelek’ küldésére kötelezni nem lehet, mivel e’ részben a’ törvény kivételt tesz a’ kapcsolt részek iránt. Közmeglepetést és aggodalmat gerjesztett a’ válasz, ’s újabb felírás’ tétele határoztatott el , mellyben kijelentjük, miként e’ magyarázat az 1844. 2. t.cz. keletkezésének történetével nem egyezik, ’s midőn nemzetiségünk’ ellenében önkényes korlátot állít fel, egyszersmind országunk’ területi jogait is sérti. Mi nem akarunk ez által, hogy Veröczétől elfogadjuk a’ latin leveleket, hallgatólag lemondani arról , mit elődeink több mint egy század óta olly lankadatlan buzgalommal követeltek , hogy t. i. Veröcze kétségtelenül magyarországi megye— ’s e’ részben teendő újabb felírásunkat, az előbbiben idézett számos t.czikk és diplomatikai adatokon kivűl , alapítani fogjuk különösen az 1715 : 92—ik t. i. határozott és kérdés alá nem vehető tartalmára. 5) Pestmegyének a’ horvátországi állapotok iránt kelt körlevelére kimondatott végzésileg , miként a’ III-ik rész’ 2-ik czimje , 1715: 120 és több ide vonatkozó törvények tisztán kifejtvén az úgynevezett Horvátország’ működhetésének körét, ezek és a’ rajtok alapult gyakorlat'ellenében el nem ismerhetik a’ BR., hogy a’ tartományi gyűlést, melly belső dolgokon kívül utasítást is készít, és követeket küld a’ magyar orsz gyűlésre, ha már rendezni kell, akár a’ kapcsolati lényeges kérdés , akár annak csupán helyhatósági állása miatt, a’ közös törvényhozás’ hozzájárulása nélkül bármiként is rendezni lehetne, el nem ismerhetik, hogy a’ turmezei nemeseknek az 1723 . 92 és igy országos törvény által biztosított azon jogát, melly szerint Zágrábmegye’ közgyűlésein a’ lisztválasztására mint kebelbeli nemesek egyéni szavazattal bírnak , a’ kormány kétségessé tehetné , és épen a’ tartományi gyűlés előtt vétethetné kérdés alá, mellynek helyhatósági körében az, mint országos törvény által biztosított jog, tanácskozási tárgyul sem szolgálhat — és noha a’ tartományi gyűlés’ kivánati jogát nem tagadják, el nem ismerhetik , hogy e’ kivánatok olly tárgyakra is kiterjedhessenek, mik a’ két ország közti kapcsolatot érdeklik, ’s a’ közigazgatási rendszer’ bármi részbeli változtatását foglalván magokban,épen ezért közös törvényhozás’eleibe valók. Mindazokat tehát, mik a’ közelebbi horvát tartományigyűlés alatt e’ tárgyakban történtek, úgy nézvén, mint a’ törvények’ sebzésének hosszasan terjedő lánczolatát, és aggodalommal tapasztalván, hogy e’ sérelmeket nagy részben a‘ kormány maga idézte elő eredetileg — súlyos fájdalmukat a’BR. is egész őszinteséggel kívánják kitárni ő felsége előtt, ’s törvényekből merítve felírásuk’ minden igéjét, alázatos «tisztelettel arra kérni fel, hogy a’ turmezeiek’ törvénybiztositotta jogán ejtett sérelmet azonnal orvosoltassa, — a’ tartományi gyűlés’ rendezése iránt függesszen fel minden további egyoldalú intézkedést, mig ez a’ közös törvényhozás’helyén , hova egyedül tartozik, szőnyegre kerülend, és azon kivánatokat is, mik a’ mostani közigazgatási rendszer’ változtatására vonatkoznak, mielőtt királyi válaszával érdemileg ellátná, terjessze szintén a’ közös törvényhozás, mint illetékes helyzetébe. Többire, ha már számos hazai hatóságoknak a’ horvátországi zavarok’ tárgyában tett több rendbeli felszólalásai siker nélkül maradtak eddig, jövendőre legalább elvárják a’ BR.,és a’törvények’ lelkéből szólva nem is várhatnak mást, mint azt, hogy a’ kormány, felhasználván azon erőt, mit az alkotmány számára biztosit, fogja lecsillapitni tudni és akarni is azon kitöréseket, miket valamint tiszta szándéknak kárhoztatni kell, úgy a’ törvényes rend és nemzeti becsület’ érdekében hallgatólag tűrni nem lehet! — 6) Zágráb megyével egyetértöleg mi is sérelmesnek találjuk, hogy Varasd megye’ tettleges kormányzása az 1713. 56. t.cz. ellenére jelenleg egy más, a’gr. Erdödycsaládon kívüli egyénre van ruházva, ’s felírunk ő felségéhez , hogy a’ nevezett család’ törvény által őrzött jogait tartsa fen épségükben.( 7) Pestmegyétől a’ nádori félszá-* zados ünnepet illetőleg két rendbeli levél érkezett hozzánk Kijelentetett ezek’ folytában közakaratunk, miként a’ BR.* is hálás elismeréssel őrzik a’ fenséges nádor által félszázados hivatala közben gyűjtött érdemek’ emlékezetét , ’s örömmel használják az alkalmat, azokat külső jellel is örökíthetni. Pestmegye felszólítását tehát kedves tudományul fogadván , a tervezett ünnephez küldötteik által szintén járulni kívánnak, ’s ennek miként tartása felöl bővebben adatni ígért értesítést annak idejében elvárják. ( 8) Pozsonymegyének a’ kóborló czigányok iránt hozott végzésében nem találtunk uj eszmét , kivévén talán azon egyet, hogy a’ kóborlóktól kocsik és lovak elvétessenek; mit azonban mi a’„reinviatio’“ körén tulterjedőnek tartván, mivel e’ tárgyban vannak már felsőbbi szabályos rendeletek arra, hogy a’ csoportosan vándorlani kívánó czigányoknak útlevél ne adassék, és ha útlevéllel lennének is ellátva, elvegyék azt tölök: a’ megye’ tisztviselői valamint eddig ügyelettel voltakaz idézett rendeletekre, úgy jövendőre is azokhoz fogják alkalmazni magokat. — 9) Több megyék és királyi városok által közlött követi jelentések, mint szintén az országos pénztárak’ számadásainak nádorilag leküldött kivonatai, használtatni fognak az utasításokat tervező választmány által. — 10) Friebeisz István’ „népjegyző és falusi tanács“, Mayer István’ „népneveléstan“ czimű és Mátyus János’ „lótenyésztés“-re vonatkozó munkája , amazok Pest- és Esztergom megye által ajánlott, ez utóbbi pedig egy példányban maga a’ szerző’ részéről közölve, hirleltetni fognak járásonként. — 11) E’ megye és Hevesmegye közt a’ vizszabályozás iránt fenforgó kérdés iránt kineveztetett már az 1840. 10. t.cz. értelméhez képest a’ nádori bíróság, mellynek elnöke b. Perényi Zsigmond ugocsai főispán, tagjai b. Wenckheim Béla és Papszász József.— 12) Bemutattatott és közrészvéttel lön fogadva azon örökváltsági szerződés, mellyel Csaba m.-városa földesuraival kötött *).( 13) Megyeileg tervezett kórházunk’ pénztára 28.000 pftnyi tőkével bírván jelenleg , itt látta lenni az időt a’ többség, hogy az intézet, habár kisebb alakban is, életbe lépjen — mihez képest épületekkel ellátott telket vásárolt Gyulán, ’s a’ kórház, 6 beteg-ággyal, jövő év’ tavaszán már rendezve lesz.—Közelebbi évnegyedes közgyűlésünk martius’ 30-án veendi kezdetét; ezt előzőleg martius’ 9-én számvevőszék tartatik. — T. MOSONYMEGYÉBEN, dec. 16-án, rendkívüli gyűlés tartatott első alispáni elnöklet alatt. A’ h.tanácsnak egy intézménye volt szőnyegen , melly minden e’ megyében levő katonai állomás’ és útvonalak’ összeírását ,s a’ megye’ földképét is minél előbb felküldetni sürgeti, — adatokat, miszerint ’aztán a katonai elhelyezés igazságos szempontból országosan szabályoztathassék. Ezt annál inkább sürgeti a’ h.tanács, hogy a’ katonai élelmezés’ és szállásolás’ ügye a’ jövő országgyűlésen annál biztosabban és jobb sikerrel intéztethessék el. E’ tárgy’ rendbehozása, ’s iránta véleményt adni, választmányra bízatott. — Több kisebb érdekű dolgok’ végeztével a’ gyűlés eloszlott. HEVESBŐL. Gyöngyös , dec. 13-án. — Tegnap fejeztük be helytartói elnöklet alatt tartott ez évi utolsó rendszerinti közgyűlésünket. Első alispánunknak a’ megye’ belállapotáról tett szokásos jelentése után, mellyből a’ táblabirói ’s tisztviselői kar’ közügyekbeni buzgalmáról, valamint az igazságkiszolgáltatás , törvénykezés , közbátorság, egészség és adóbefizetés’ kielégítő karban létéről nyerénk tudomást. Hoszadalmas, de parányi sikert eredményező viták folytak a' beállható közszükség’ mikép’ lehető elhárítása iránt javaslat-készítéssel megbízott küldöttség’ munkálata fölött. Előfordult ugyanis ebben a’ gabona’ kivitelének ’s pálinkafőzésnek eltiltása. ’S jön heves ostrom azok részéről, kik, az Ádám apánk’ almájáról vett példánál fogva , a’ silalmazási rendszer’ ellenesnek vallva magukat, ’s ezt in ultima analysi még a’ birka- és agártartásra is vészthozhatónak látva, a’gabonakivitel ’s szeszgyártás’ eltiltását a' tulajdonjogba vágó , országgyűlésen kívül nem decrelálható , a’ sürgőst kereskedési szabadságot megszoritó ’s czélra nem vezető eszközöknek mutogaták , ’s helyettök szabad ajánlatokat, nemesi kivetést , kölcsönt ajánlatának , mig a’ küldöttségi javaslat’ védői, tapasztalásra hivatkozva az iránt, mikép’ benevolum oblatumok ’s repartitiók igen ollyan arányban állnak az éhes gyomorhoz, sicuti se habet Jónás ad czethal, s a kölcsön utólagos bajaira figyelmeztetve,a’salus recipublicae supreme lex esto-t megyei statutum’utján óhajták a’ tűhegyre állított lae nonus’fölibe emelni,’s elmondák, mikép a szabad kereskedésnek is kell , hogy legyenek határai, mellyek , ha a’ megyék’ fölirásokban nyilatkozó többségének kívánatéra vonatnak, nincs mit tartani a’ kormány’ vámszabályozási határozatitól. Végre a’ conservativeknek szabadelvűekkel sajátságos fusiójában csakugyan megfult a’ küldöttség’ említett két javaslata; elfogadtattak azonban azok, miket a’ molnárok’ őrlések és vámszedésekre, kenyér és zsemlyeigaz mértékére szigorúbb fölügyelés, egyes nyerészkedők’ piacrokoni gabonavásárlásának eltiltása , korcsmárosok által adófizetőknek hitelben adott szeszes italok’ ára’ behajtásához birói segítség’ nem javulása tekintetében véleményezett. Ezeken kívül járásonkint fiók küldöttségek neveztettek a’ tehetösbeket adakozásra buzditandók, a’ községek’ szükségeiről adatokat gyűjtendők s eljárásuk eredményéről a’ szinte ez alkalommal kirendelt központi bizottmányt értesitendők,melly a’begyülendő ajánlatokat kezelendi. Kérjük tisztelt levelezőnket, szíveskedjék e’ szerződés" részleteiről bennünket ’s a’ közönséget kissé bővebben értesítem. —Szerk. :