Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-23 / 612. szám

Januarius 23. 1846. péntek 1612. FESTI HÍRLAP. rr íro/l/ion rcittnrmnknn ppntftkpn FpIpvr pl^)fi7PtPs rr két fovárosbeli házhozhordassal 5 fti boritokban 6 ftj postán boritokban 6 ft pp» Előfizethetni helyben 'f “ fti.ÄÄSgSii Kt'ÄÄlS ^TÄÄS?Wr‘1ÄÄn»L*- At «««.rU. birodalomba s egyéb alföldi .aronrinyokf. Küldetni Urtat példányok iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs.ffipostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasabsorert aprobetűkkel 5 pengő kr. számittatik. Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. Halálozás. Tiszaszabályozás. Tiszaszabályozási ízgyülés. Törvényhatósági dolgok: Györmegyéből közgyülés. Vácz (Visdedovás utczavilágitás.) Szepesből (babona.Erdélyi dolgok. Vegyes közlemények: Pozsony (Birkysabb megtiszteltetése.) Takarékpénztári gyűlés. Nyilv. köszönet berlini könyvtár iránt. Külföld. Hirdetések. 1 MAGYARORSZÁGI és ERDÉNI. Beretineczi Orissek György, cs. k. nyugdíjas őragy é s varasdmegyei táblabiró hoszas betegség után, élte' 74 vében, f. hó 1-én jobblétre szenderült. Gyászolják őt, nején ívül, számos rokoni. Béke poraira! — D. J. TISZASZABÁLYOZÁS. (Folytatás.) Miután gróf Szécheyi röpiratában megmutató, mikép’ a’ Tiszavölgy’rendezés e gyenesen a’ parti lakosokat illeti, ’s általánvéve mindazont, kik a’ végbeviendő szabályozás’ gyümölcseit közvetlen ívezni fogják, mihez képest a’ dolog’ végbevitelét egyenesen a’ magánegyesületek' körébe valónak mondotta . Kérdésül teszi: valljon egy vagy több társulat’ alakulása hasznos-e a’ kitűzött czél’ elérésére? „Egy társulat, úgymond, kevesebb szövevénynyel jár, mint számosé; ’s eszerint , hol csak lehet, jobb egy társulatban állani, mint télágazva többekben. Ez azonban a’Tisza’roppant völgye rendezését illetőleg teljességgel lehetetlen; mert hogy Tisza-Ujlaktól kezdve Szalánkeménig, ’s ekkép’ körülbelül 60 mértföld hosszaságban , azon nagy kiterjedésű völgy, mellyben, a’ Szamostól kezdve a’Marosig, a’ Tiszába ömölve .Ily roppant víztömeg egyesül, ’s mellyben az érdek anyyira különböző, egy társaság’ működése által nem érleli s kellő kifejlését, az világos.“ „A’ Tiszavölgy’ rendezésére tehát számos társulat kell, se a’ dolog’ sikere végett semmi esetre nem több, mint a’ mennyi egybefüggő s egyérdekü vizszerkezet ezt szorosan negkivánja így például a' Sajó meg a’ Körös nem fér egyársaság’körébe, midőn Tokajtól Tisza-Füredig az (»Haliakat viszont kár volna két társaságra szakitni.“ „Miután azonban a’ munkákban lehető legnagyobb egység az, melly nélkül üdvös czélt nem érhetni, ámde ebb társulat közti egység’ eszközlése ’s kivált fentartása valami összetartó központ nélkül teljességgel lehetetlen, mnként következik, hogy, az érintett külön szerkezetű társulatok mellett, egy olly központi testületnek is szükség alkottatnia ’s folyvást fenállania , mellyben a’ külön ’s ugyszólván helyhez kötött társaságok’ érdekei egybeolvadjanak, és ha valami szétágazás fordulna elő, az lehető legrövidebb úton kiegyenlíttethessék .“ „Nagy csatát kell nyernünk, mond az érdemes gróf, ez a’ feladat. Ámde azt egy ezreddel ki nem vihetni! Járuljon tehát ahhoz annyi , mennyi szükség, csakhogy szétágazva , vagy egyik a’ másik ellen , egy ezred se működjék, mit egyedül úgy kerülhetni el , ha mindnyája, sajátszerű szerkezetének és elkülönzött, tökéletesen önálló létének daczára , mégis csak egy terv , egy rendeletnek hódol, miknek készítése nem veheti eredetét egyebütt , mint az egészre felügyelő tábornoki velőben , vagy ennek tanácsában.“ Az előadottak után áttér szerző eszméinek alkalmazására , ’s a’ Pestre egybehívott közgyűlés’ teendőire. Első helyen említi az érdemes gróf, választását egy központosító tán kisebb testületnek , egy vagy két elnökkel , mellynek a’ társasági tér’ körei közt tiszte az volna , hogy, a’ Tisza’ völgyének általános kifejtését tűzve ki, azon egyesítő pontot képezze, melly a’ helyhez kötött számos külön társaság fölött őrködjék. Sokan alkalmasint az vélik , hogy e’ provincia az érdemes gróf’ személyét illetné állásánál fogva. Ez csak közvetve áll, mond a’gróf, mennyiben a’ személyére ruházott hivatal által nyerheti el az egész roppant ügy a’ kormánynak vezérlési , felügyelési és segédadási hozzájárulását. A’ gróf szükségesnek tartja az egyesületi erők előnyit a’ kormányi pártolás’ súlyával öszszeházasitni, ’s azon két tényezőt legalább az anyagiakban egybeilleszteni, mint például vizek’szabályozása, közlekedések’javitása ’stb.,mikben nincs elvkérdés,melly szétágazásra nyújthatna okot, vagy ellenségeskedésre szolgálhatna ürügyül. Ezen egybeillesztés előmozdítását tartja a’ gróf azon hivatal’ philosophiájának , mellyel személye felruháztatok De szerző’ hatásköre nem egyedül a’ Tisza’ völgyére terjed. Ha tehát ennek rendezésében személye képezi is a’ forduló sarkot, még sem mellőzhető egy ollyféle egybepontositó testületet, melly aztán a’ gróffal meg nem szűnő érintkezésben maradna , hosszabb időre és állandóul megválasztani. A’ központi, vagy inkább központosító testület’ megalapítása mellett a’ helyi társulatok’ organisaliója is mulhatlanul szükséges; de ezeknek rendszeresítése annyira függ helybeli és sok egyéb viszonyoktól , miszerint azokba elegendő körülményismeret nélkül avatkozni, vagy épen azokat mind egy kaptára vonni akarni , teljességgel nem lehet. A’ központosító testület’ megválasztása mellett, az egybehívott közgyűlésnek még ezek volnának szükségkép’ teendői : 1) Egy technicai igazgatónak (és pedig a’ gróf szerint semmi esetre nem külföldinek) megválasztása , kinek egyszersmind a’ végrehajtás’vezérének is kellene lenni. 2) Verificatiója annak, hogy valljon az egész Tiszavölgy el vane már látva , egybefüggő , elégséges társulatokkal, és ha nem, annak legczélszerűbb eszközlése, mikép’ a’ vég szükségesek minél előbb életbe lépjenek. 3) Az efféle már létező társulatok’ elnökeinek ’s választmányinak összeírása, illető szerkezetöknek pedig a’ végetti áttekintése, miszerint a’ szükséges függést közöltek és a’ központosító testület közt el lehessen rendezni. 4) Azon technicai állomások’ kijelölése, mellyek a’dolog’ tettlegi végrehajtására megkívántatok. 5) Szerződésnek kötése , a’ külön álló , de azért mégis szükségkép’ egybefüggő társulatok’ viszonyaira nézve. 6) A’ legsürgetőbb munkáknak , mennyire lehet, tüsténti elhatározása , mikép’ aztán idővesztés nélkül munkához lehessen fogni. 7) Azon kulcs’ meghatározása, melly szerint az illetők szorosan lekötnék magokat, hogy annak idején, mikor a’ rájok eső részletes elrendezés már végbe ment, minden vonakodás nélkül le fognák tenni az őket illető dijt, de csak a’ kulcsnak későbbi, l. i. a’ munka utáni reetificatiója szerint. Ezt akkép’ érhetni el némileg, ha 8) elégséges készpénz szereztetik, miszerint a’munka elött senkinek se kelljen de egy krajczárért is zsebébe nyúlni. Pénzt pedig csak úgy szerezhetni, ha szorosan lekötjük magunkat. De ez csak bizonyos füles szerint történhetik. Honnan vétessék a’ kölcsön, szerző’ röpiratából kimaradt A’kormányi segélyt illetőleg azonban ennyi javasoltatik: „vizsgáltassák meg, de méltánylallal, mit lehetne a’ kormánytól annak fejében segítségül kérni, miszerint a’ Tisza’ könnyebb hajózhatása’ következtében tetemesen fogna ama’ szállítási bér csökkenni, melly most fizettetik a’ sóért, mi által okvetlen olly nagy haszon támadandna rögtön, mihez képest nemcsak illő, de szoros igazság is volna, hogy ezen biztos haszon’ megnyerése végett a’ munka’ terhéhez a’ status is járuljon aránylag.“ Tisza-szabályozási közgyűlés. Január’ 20- kán, esti öt órakor, a‘ b. Laffert ház' azon teremében , hol a' királyi tábla szokta ülésit tartani, kezdé meg gr. Széchenyi István, a‘ tiszavidéki társulatok’ küldötteiveli tanácskozását. Mint közönségesen tudva van, e’ gyűlés f.hó’ 19-re volt hirdetve ,s tán csupán azért halasztalok egy nappal hátrább,hogy ez alatt az érdeklellek,a’ főmgy grófnak épen ez alkalomra nyomatott.Eszmetöredékek,különösen a‘ tiszavölgy’ rendezését illetőleg’ czimü röpiratával megismerkedhessenek.Melly röpiratban a’tárgyhoz részletesebben szólva, a’ nélkül,hogy itt hosszas előszónoklattal kívánta volna elnökölye az időt veszteni,egyenesen a' dolog’lényegéhez szólásra kérte föl a' tagokat; egy központosító választmánynak a' testület' kebeléből leendő kinevezését máskorra hagyva, ezen előlegesnek tekintett gyűlést egy ideiglenes tollvivő’ választására hivá fel, a melly állásra a' közbirodalom Szalmár’ küldöttét, Kovács Lajost jelölé ki. Többen elsőnek lárták számot adni megbízásukról, ’s e’ tekintetből egy bizottmány' kinevezését kérték, melly előtt küldőiktől kapott utasításaikat bevallhassák; mi okból ezúttal semmihez szólani' nem akartak. Elnök elége azonban csupán tájékozás végeit is szükségesnek tartva ezúttal tanácskozni egy kissé, habár felületesen is b elsőben is a' nervus renungerendarum, a' tengely, mi körül forgand e’ testület’ nagyszerű működése , a‘ pénz' kérdése került szőnyegre. Szólottak a' tárgyhoz többen lendilettek források , honnan a' pénzszükség lehetne födözendö; mondatott, mikép’ a’ só’ fölemelt árából, mint épen e' czélra rendeltböl, jogosítva vannak a’ kormánytól aránylagos részt követelni; ’s ha különösen, kérés’ esetében, magok a’ tiszaparti birtokosok elegendő biztosítékot nem nyújthatnának, a’ kormány’garanciájáért kell folyamodniok. Erre nézve azonban legtöbb és legnehezebb leend egy igazságos kulcs készítése, mellynél fogva lesznek majd kötelesek a' fölveendő kölcsönért jót állani; ’s egy szerződés , mellyben kötelezzék magukat a társulatok, a kölcsönnek annak idejében leendő kifizetésére; — mit azonban a’munka’ tökéletes bevégzésére — mint egyelőre terveztetett — kitolni annyival is inkább nem lehet, mivel, — mint elnökölge megjegyzé,— a’ gátak' föntartása örökös működésben tartván a’ partvidékieket, a’Tisza’szabályozása „soha“ sem fog véget érni. — Torontál’ küldöttei nem csak a’ pénz’ kérdésébe nem avatkoztak, de még a' tollvivő’ választásába sem kívántak befolyni, azon okból, mivel küldőik által szorosan el voltak tiltva mindentől; — de meg’ általában kinyilatkoztaták: miképp őket a’ 1816-ki árvíz megtanítva,jókor igyekeztek magokon segíteni, és pedig saját erejükkel minélfogva jelenleg olly biztos helyzetben vannak , hogy sem idegen segély’ hozzájárulására nem szorulnak; de ugyan ők sem fognak semmi passiv szerepet is vállalni a’ Tiszavölgy’ rendezése körül. Sokak, igen sokak leendőek és nagyszerűek e’ testület’ teendői; de azért ne higyje gr. Széchenyi, — mint röpiratában mondja, — hogy sokan fognak fölkiáltani: ,,jaj de nagy feneket kerít, a’ dolognak !“Kinek csak parányi belátása is van e’ tárgy körül, tudni fogja, hogy illy nehézségekkel járó czél’ kivitelére, estik amúgy hű bele Balázs! neki ruglatni nem lehet. A’gyűlések 22-én ismét folytattatni fognak, a’ régi curia’ teremében,mellyekben minden műértő és érdekleti részt vehet, miután magát valamelly tag által az elnöknél bemutatta lá. Részletes közléseket azonban e’ tanácskozásról ne várjon senki, mert végzésileg mondatott ki, hogy csak miután az egész terv , a ki füzetett , akkor tog közönség elébe „tálaltalak“— Szatmáry Károly: a törvényhatósági dolgok G GYÖRMEGYÉBŐL, jan.1.15-én.‘Folyó bő’ 5-én kezdettük meg ez évben első közgyűlésünket. Mi az uj évben is csak a’régiek vagyunk. Megyénk’conservativ része most is a’ számmal győz, a’szabadelvűek pedig folyvást ritka kitöréssel küzdenek a’ haladás’ zászlaja alatt; ’s hogy küzdelmeik által nem mindenkor vívhatják ki a’győzelem’ diadal-koszorúját, annak oka leginkább ellenzékünk’ ifjúságában rejlik, mellynek azonban jelen ifjú kora is olly rendkívüli szellemi őröt tanúsít,hogy attól — a’nem sokára bekövetkező férfiúság’ eredus korszakában — nagyszerű eredményeket várni annyival inkább feljogosítva érezzük magunkat, mivel megyénk’ és városunk’ szerencsés helyzete — főleg a’ kereskedést tekintve—biztosít bennünket, hogy a’ független keresetmód által ön állásra juto 11 egyének’ száma folyvást növekedni fog. Csak még egy kis kitörés és nagyobb egyetértés, ’s a’ haladás’ szent ügye nálunk is biztosítva leend. Főispán ur önmaga, a’ gyűlést megnyitván, felkéré a’ rendeket, hogy a’ Horváth Dániel ur’ elhunytával megürült másod alispán hivatalra nehány egyént ajánlani szíveskedjenek , kik közül ő majd a’ nevezett hivatalra helyettesitni fog. A’ rendek által Jankó János, Dorner Eduárd, Szabó Kálmán, Kovács Márton és Zvneskál István urak ajánltattak. A’ nm. helyt, tanács, legfelsőbb parancs’ következtében, megyénket oda utasitja , hogy az általa országszerte indítványozott ’s megyei hivatalos leveleiben már életbe is léptetett ujmodoru „Kedves barátink ’s atyánkfiai“ czimezéssel, felhagyni,’s helyette az ez előtt használt „Nagy méltóságú, méltóságos, fölisztelendő, nagyságos, tekintetes, nemes, nemzetes ’stb. ’stb. — czimzést ismét életbe léptetni kötelességének tartsa. A’ nm. helyt, tanács, ’ apostoli felsége’ meghagyásából, a’ hóhérok iránt megparancsolja, hogy, miután — főleg a’ katonai gonosztevők’ kivégzésénél — a’ hóhérok rendkívül nagy dijt követelének, azok műtételeikért jövőre az 1819-ik évben legfelsőbb helyen megállapított jutalmazással megelégedni kötelesek legyenek. Nem lévén szegődött hóhérunk, ezen rendelkezést tudomásul vettük. — A’ nm. helytartó tanács a’ katonai költözésekre szolgálandó útvonalaknak , az ország’ törvényhatóságai’ részéről felterjesztett tervek iránti észrevételeit közölvén , — az e’tárgyban intézkedésről szóló jelentést legfölebb 30 nap alatt felterjesztetni rendeli. Miután megyei mérnökünk a’ munkálat’ 30 nap alatti elkészítését lehetetlennek lenni állította , olly meghagyással küldetett ki, hogy e’ munkát akkor, midőn vele elkészülend, felterjesztés végett beadni kötelességének tartsa. Ezen kiküldéshez egy táblabirót is akartunk kineveztetni , ’s elnöke nagy maga meg is kisértette ezen kiküldésben egy táblabirót részesitni ; de a’ kinevezettek e’ foglalatosságot el nem fogadták. Végre, hogy mégis valakit mérnök úr mellé adhassunk , kénytelenek valánk a’ még nem létező , de gyűlésünk’ folytában kijelölteink közül kinevezendő másod alispánunkat e’tárgyban kiküldeni. Ezek után a’ nm.hló tanács’ azon levele olvastatott fel, melly bennünket arról tudósit , hogy „a’ multévi junius és julius hónapokban tartott közgyűléseink’felterjesztett jegyzőkönyveiben foglalt azon végzésre nézve, miszerint Eszék városának latin szerkezetű levelét visszaküldeni határoztuk, legfelsőbb parancs’folytán,oda utasitlatunk, hogy — e’ részben hozott legújabb törvényeknek tartozólag engedelmesi.