Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-27 / 614. szám

Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. Hivatalok’ rendszeresítése. Tiszaszabályozás. I. Törvényhatósági dolgok: Zágráb (túrmezei kir. biztos.) Krassó (decemb. közgyűlés). Barsból (népnevelési intézkedések). Nyitra (czáfolat). Erdélyi dolgok. Irodalmi értesítő. Ve­gyes közlemények: Nőegylet. Pesti fiók gazd. egylet. Külföld. Értekező: Magyar jogirodalom. Hirdetések. IUá€Í¥AHOESZÁG és ERDÉLY. Ő apostoli királyi felsége a’ legfelsőbb szolgálatnak czél­­jaira szükséges anyagok és eszközök’ megszerzésére és keze­lésére a’ kir. magyar udvari kincstár’ keblében egy különös, köz­vetlen a’mondott kir. udvari kincstárnak alárendelt kincstári gazdasági hivatalt legkegyelmesebben alkotni, és annak sze­mélyzetét egy gondnokkal évenkinli nyolczszáz ftnyi tiszti fizetéssel és egy elle­n­őr­re­­ hat­záz forinttal, kik mind­ketten évenkénti tiszti fizetésükhöz hasonló biztosíték - pénzt letenni tar­toznak,­­ továbbá egy hiva­tali szolgával, évenkénti há­romszáz pft és egy segéd szolgával, kétszázötven pft., rendszeresíteni méltóztatott. Rangra nézve az újon felállított tisztviselők a' letétel­ har­­minczad- hivataloknál alkalmazott harminczadosok és ellenőrökkel egy fokon fognak állani , minél fogva a’ gondnok napidijaira nézve a’ 10-dik és az ellenőr a' 11-dik szakaszba soroztatik. A’ szolgák pedig a’ kir. magyar udvari kincstár’ segédhivatalai­ban létező többi illynemű szolgákhoz hasonlithatóak. E’ tiszti állomások’ elnyerésére, a’ számtételbeni tökéletes járatosságon kívül , még a’ kézművekbeni némi óvatosság is megkivántatik. Az érintett újonnan rendszeresített tiszti állomásokért folya­modványok benyújtására, mellyek mind a’ folyamodók’eddigi szol­gálatairól mind erkölcsös viseletükről hiteles tanusitmányokkal ellátandók , határidőül jelen évi böjtelő hó’ utolsó napja jelel­tün­k ki, melly ideig tehát az illető folyamodók kellően tanusit­­mányzott folyamodványomai rendes hivatalos utón kutujok ne. Továbbá: Ő császári ’s királyi felsége az eddigi elszigetelt só- és har­­m­inczad-felü­gyelők helyett Magyarországban és a’ hozzá kapcsolt részekben létező kir. só- és harminczad-hivatalok’ igazgatásuk­ és kezelésükrel őrködés végett öszvesen tizenegy, királyi tanácsosi czímmel rendszerileg diszesítendő, kerületi felügyelő­ felállítását o­ly módon méltóztatott legkegyelmesebben elrendelni, hogy mind­egyikhez egy segéd, egy toll­vivő, egy számító, egy fogalmazói gyakornok és két hivatali gyakornok, egy hivatalszolga és egy hajdú adassék. Az új felügyelők következő állomásokon fognak elhelyeztetni : u. m. Pesten, Fiumében, Eszéken, Temesvárott, Pozsonyban, Zá­grábban, Kassán, Debreczenben, Rosenbergen, Sopronyban és Kör­menden. Az első hét városban lakhelyüket tartandó első osztályú fel­ügyelők (1500) ezer ötszáz, és a’ segédek (800) nyolczszáz , a’ többi második osztályú felügyelők pedig (1200) ezer kétszáz , és a’ segédek (700) hétszáz ; továbbá a’ tizenegy tollvivő és számí­tók (500) ötszáz , az írnokok (350) háromszáz ötven, végül a’ járulnékok (250) kétszáz ötven p.­ftnyi évi díjjal lesznek osztály­különbség nélkül ellátva. Lakbérül a’ Pesten , Fiumében és Temesvárott állomásozandó felügyelőknek négy , a’ többieknek pedig háromszáz p. ftot azon kikötéssel, miszerint ezen illetvényböl egy minden tekintetben al­kalmatos felügyelőségi hivatalszállás­ kibérlésére szükséges költsé­gek is fedezendők , a’segédeknek Pesten, Fiumében és Temes­várott (150) száz ötven pengő forint, a’ tollvivők és számítóknak ugyanott (80) nyolczvan pgő forint és hasonlag ezen városokban létezendő felügyelőségi írnokok és járulnokoknak (60) hatvan és tekintöleg negyven pgő forint, a’többi segédnek pedig (100) száz pgő ft, a’ toll vivők és számítóknak (50) ötven p.ft, az írno­koknak (40) negyven p. ft és a’ járulnoknak harmincz p. ft éven­­kint szabattak ki. — Felügyelői , segédi és tollvivői hivatal-elnyerhetésre, fedhet­­len életmódon kívül , a’ honban divatozó nyelvek és a’ fenálló ál­talános kezelési rendszabályok, nemkülönben az ország’ alkot­­ványa és törrvényei, ugyszinte, a’közkormányzási és főleg a’ kamarai ügyködés’ alapos és kimerítő tudása okvetlenül megkiván­tatik. — Azon egyedek tehát, kik a’ felnevezett legkegyelmesebben rendszeresített uj hivatalok’ egyikét, kivévén a’ fiumei felügyelői állomást, elnyerni óhajtanák , e’részbeni folyamodványaikat, az elvégzett tanulmányok , eddigi hivataloskodásuk, tiszta erkölcsi­­ségök, a’ só- és harminczad- és pénzügy-kezelésben, valamint a’ számoló szakban szerzett ismeretekröli hiteles bizonyítványokkal ellátva legfölebb f. é. martius’ 20-ig rendes utón a’ nmlgy magy. kir. udvari kincstárnál benyújtani igyekezzenek. A’ felebbi megkivántatóságokat tanúsítandó eredeti , vagy hiteles másolatbani oklevelekkel el nem látott folyamodványok tekintetbe vetetni nem fognak. TISZASZABÁLYOZÁS. I. Minden résznak megvan jó oldala, — így a’ múlt évi rendkívüli áradásnak is , melly a’ Tisza’ vidékét érte, megsemmisité ugyan egy évi fáradozás’ gyümölcseit, de egyszersmind fölébresztett megszokott egykedvű semmit sem tevésünkből, H­át kezdénk látni, hogy bizony bármennyit foltozzunk az ősi mód szerint, az adózó nép’ erejével, megyei mérnökök’ czövekelései után a’ Tisza’ két partján kigyódzó töltésecskéken, — bár néha­­néha az ezelőtt kinevezett biztosok sokat tanácskozó, de soha semmit nem tevő küldöttségekkel ritkaságként meg,­, jelentek is megnézni Tiszánk’ nagyobb kanyarulatait , — ha magunk összesített erővel nem fogunk tettleg a’ munká­hoz , bizony minket szegény tiszaháti osivadékot s minden évben kiszoríthat ürgeként még hajlékainkból is szeszélyes folyamunk. Hogy tettleges cselekvési akarat van a’ tiszavidéki bir­tokosoknál, jele a’ mindenütt alakult társaságok úgy a’ most együtt tanácskozó egész tiszavidéki birtokosok’ egye­sült küldöttsége, hogy a’ kormány is már tettlegesen se­gédkezeket nyújtani elhatározd magát , jele , hogy olly férfin fogadd el ez ügy’ vezérletét, kit az egész haza mint cselekvés’ emberét tisztel, ki balga, fénylő, minden percz­­ben elenyészni készülő szappanbuborékokhoz hasonló ígé­­retecskékkel nem fogja magát elámíttatni, kinek­, ha visz­­szatekint munkás múltjára, semmi szüksége nincs új czímekre vagy kitüntetésekre. Azonban előttünk van még a’ fontos kérdés, hogy, jelen körülmények közt , miként lehetne e’ munkát „minél előbb , minél hathatósabban, az erők’ lehető legczélszerű­bb, leghatályosabb kifejtése mellett, az egyesek iránti legigaz­ságosabb ’s leginkább könnyítő módon eszközölni.“ Korántsem igénylem magamnak, hogyan lennék ezen hatalmas’s gyakran feltételes „miként’“ birtokában; csak eszmekifejtés’ tekintetében kivánnm rmn/-iniQivo­ziotimof i­lfmn’Mielőtt a’ „miként’“ részleteibe bocsátkoznám, legyen szabad egy pár szót mondanom a’ dolgok’ jelenlegi állá­sáról. Kiket illet a szabályozás? — Minden rendetlen folyam’ szabályozásánál kétféle czél terveztetik; szabályozunk egy­részről azért, hogy az összes haza, egy tökéletlen, hosza­­dalmas’s bizonytalan közlekedési eszköz helyett, bizto­sabb, rövidebb’s használhatóbbnak birtokába jusson, ’s igy hasznát vehesse a’ szabályozásnak hajózási tekintetben az egész nemzet. Továbbá szabályozunk azért, hogy mind azon áradási tér, melly most használatlanul hever, ’s legfölebb erdő , legelő , vagy posvány ’s ingovány , hasz­nálható földdé váljék , ’s igy egyenes hasznát vegyék mind azon birtokosok , kik az áradási tér’ birtokában van­nak.— Már ezen előzmények után mi természetesebb, mint, hogy a’ szabályozásnál két tényezőnek kell munkálni: egyik az ország, másik az érdeklett birtokosok, — mi termé­­szetesb, mint, hogy az ország vigye a’ hajózás’ elősegítésé­­­re, a’ birtokosok a’ föld’ megmentésére teendő költségeket. De már most hogyan állanak ezen tényezők , milly körülmények közt fejthetik ki a’ szükséges erőt ? — A’ múlt országgyűlés annyi szép remény’ meghiúsultával oszlék el, —tervei közt helyet foglalt a’ Tiszaszabályozás’ tárgyá­ban! javaslat; a’ tervezett országos pénztárból, az orszá­gos igazgató’ felügyelése alatt, ment volna végbe a’ mun­kálat , mellynek hajózási tekintetben érdeklő részét az országos pénztár fizette , a’ másikat előlegezte volna. — Ha következetes akar maradni a’ törvényhozás , ha csakugyan alakit országos pénztárt, a’ Tisza’ szabályozásához járulnia kell, ’s úgy hiszem, járulni is fog. — Azonban ezen tényező’ egész kiterjedésbeni munkáló ereje még csak egy pár év múlva fog életbe léphetni, ’s igy az jelenleg, annyira, mint aránylag kellene , számításba nem jöhet. — Azonban van az országnak egy kis pénztára, a’ só’ fölemelt árából, melly a’ nélkül is a’ közlekedési eszközök’ tökéletesbitésére van rendelve, — ’s igy az ország’ részéről, az alakítandó tör­vényig , ez azon tényező erő , melly által a’ Tisza’szabá­­lyozásához járulhat. Azonban nemcsak az egész nemzet fog nyerni hajóká­­zási tekintetben, — leginkább nyer a’magyar királyi kincs­tár , melly jelenleg annyi bajjal, költséggel járó hosszadal­mas úton teszi a’ nagy mennyiségű só—szállítást, — ’s igy igen természetes, hogy a’ kir. kincstárnak is, a’ veendő ha­szon’ arányában, kell járulni a’szabályozási költségekhez. ’S igy a’ létesülendő törvényig a’ kir. kincstár egyik tényező erő, melly a’ munkálat’ jelenlegi megkezdését elősegítheti, de, önérdekét tekintve, elősegiteni köteles. Az átadási tér’ birtokosait illeti a’ munka’ legnagyobb része. Minő körülmények közt látjuk az ezen részről kifejt­hető tényező erőt? — Meg kell vallanunk, hogy itt találunk legnagyobb akadályokra. Ki tudná összehozni ezen 160 mértföldnyi hosszú vonalon elnyúlt ezer meg ezer birtoko­sokat, úgy, hogy, mintegy egy testté válva, azonnal sesz­leges erőt fejtsenek ki?! Ki teremthet most egyszerre olly arányt vagy kulcsot, melly szerint a’ közös erő’ előállításá­hoz mindenki igazságos , bizonyosan meghatározott arány­ban járulhasson ? Ki tudna olly kötelező rendszabályokat előállítani, hogy mindenki köl­leztetésének (nálunk kivált, kik olly rendetlen ’s halasztgató fizetők vagyunk) pontosan eleget tenni kényszerittethessék? — Pedig mind­ezen kér­déseket tisztába kell hozni, ha akár kölcsön, akár más mó­dok által akarnak a’ birtokosok részükről hathatósan mun­kálandó tényező erőt előállítani. Hogy ez létre jöjön, szük­séges szorgalmas előmunkálás é s ennek nyomán kötelező, határozott törvény, — így a’ birtokosok’ részéről a’ teendő kellő volna: először, megtenni minden előmunkálatokat, összeírni az áradási tért, az arányt meghatározni, mellyben minden egyes terület a’ költségekhez járulni fog, a’ be­hajtás miképen lenne legbiztosabban ’s czélszerűbben ke­zelendő; milly neme a’ hozzájárulásnak vagy kölcsönnek lenne a’ legalkalmasb, legolcsóbb ’s biztosabb, — ’s mind­ezekről az országgyűlésnek, a’hozandó törvényeknek irány ’s adatul szolgáló javaslatot készíteni. Azonban, hogy az időét ne vesszen , kötelezze magát egyesült küldöttei által, a’ teendő előlegezések’ megfizetésére. ’S már itt van helye, hogy a’ status , megmutatva, hogy tenni akar, segédke­zekkel járuljon illynemű eljárásokban , mihez reményünk lehet,midőn maga a’ kir. biztos a’ kormány’ minden módoni utilisatioját hozá javaslatba. Az eddig előadottak szerint constatirozzuk a’ dolog’ állását. A’ szabályozást végrehajtó erő az ország ’s az ér­deklett birtokosok.A’jelen körülmények közt, mig t.i. törv.­­hozatala után a’tiszavidéki érdeklett birtokosok egész mér­tékben járulhatnának a’ szabályozáshoz a’ munkálat’ azonnali mett­ora', a' Kir. Kincstár ' részeiől'a’­­ haszon' fejében adandó segedelem”s a’ birtokosak’meghatalmazot­­tai által visszafizetési biztosítás mellett valahonnan teendő előlegezés. A jövő számban ezen erők’ mikénti alkalmazásáról ’s az alakult társaságok’ jelenlegi teendőiről ’s végre a’ jöven­dőbeli hozzájárulás’ módjáról fogunk szólani. L M­t. Törvényh­atósági dolgok.. ZÁGRÁB, január’ 15-én. Az utolsó tudósításomban érintett oknál fogva f. hó’ 12-én számosan gyülekeztek össze megyénk’ BR-ei rendkívüli közgyűlésre. Elnöklő al­ispán előadván ezen gyűlés’ okát ’s tárgyát, olvastatott a’ havi közgyűlés’ jegyzőkönyvének illető czikke’s ennek foly­tában azon legfelsőbb m. é. decemb. 4-én 19188/1128. sz. alatt kelt udvari rendelvény , mellyben a’ megye’ közönsé­­nek tudtára adták, hogy ő felsége a’ tűrmezei kerület’ tiszt­választásának tartására , nemkülönben az ottan divatozó visszaélések ’s a’ tűrmezei gróf ellen fölterjesztett panaszok’ vizsgálatára, királyi biztosul Kukovich János bántáblai ülnö­köt, a’ m. é. nov. 27-én 18891. sz. alatt kelt rendelvénye’ folytában,k. kinevezni méltóztatott, — egyszersmind meg­­hagyatik a’ BB-nek , hogy a’ nevezett királyi biztos iránt, ki munkálkodásait tüstént megkezdendi, illő engedelemmel viseltessenek. Mindenek előtt szót emelt M—eh .—s­tb. ’s számvevő,’s miután a’felnevezett kir. biztosnak a’ megyé­ben létező pártok’ irányában követett pályáját ollyannak mondá, melly­et minden előzmények után a’ túrmezei­­ekkel szemközt levők’ sorában állítja, kinek tehát személyé­ben azon részrehajlatlanság föl nem lelhető, melly a’ vizs­gálathoz nélkülözhetlen , felírást indítványozott ő felségé­hez, mellyben, az érintett szempontból kiindulva, más füg­getlen ’s részrehajlatlan biztosnak kinevezése kérethessék. — Az utána felszólamlott számos szónokok közül a’horvát­­magyar pártiak az indítványt pártolólag előhozák, hogy kir. biztos­s­aga a’ túrmezeiek elleni folyamodást a’ szavazatok’ ügyében aláírta, — a’tisztujitási összeírást vizsgáló választ­mányban a’ túrmezeiek’ ellenfeléhez tartozott, a’ tartományi gyűlésen egyéni megyei szavazatok ellen nyilatkozott határozottan ,­­s fija, ámbár csak tiszteletbeli alügyész, már 1844. tiltakozott a’ túrmezeiek’ Zágrábmegye’ közgyű­­léséni megjelenése ellen; történt hivatkozás is az 1649 : 42.­­ ezre, melly a’ kapcsolt részek’ kir. biztosságairól szól. Az ilir párton levők, kik, könnyen sejdithető okoknál fogva, de mégis mind azoknak, kik a’ horvát bonyodalmak’ kelet­­keztét, fejlődését ’s jelen állását ismerik, nem csekély bá­mulatára, magokat több névmetamorphosisok után legújab­ban conservativeknek szeretik czimezgetni , — a’ megye’ méltóságával össze nem férhetőnek mondák szemé­lyes ügyben illy bizalmatlanságot tanúsító eszközökhez nyúlni, ’s a’királyi biztost, minthogy nem a’túrmezeiek’ szavazataránya, hanem belső viszonyaik vizsgálandók, leg­­kevesbbé sem érdekeltnek, minden felírást tehát mellözen* 16 Januarius 27. 1846 IV­egjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap , kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth­-házban 483 sz. a., egyébi­tt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik.­­ Mindenféle hirdetmények felvétetnek,’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő kr. szám­ittatik.

Next