Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)
1846-01-29 / 615. szám
! Hogy mennyire szükséges egy nevelőikör’ alakítása , ide igtatjuk a’ szerző’ szavait : „Azon okok közül, mellyek a’ nevelői kör’ megalapítását ajánlják , csak egyet-kettőt említek meg. A’ neveléstan , mellynek száz év előtt , úgy szólva, nem is volt irodalma ’s igy élete sem, ma egy roppant kiterjedésű irodalmat bir , melly egyedül képes valakinek egész erejét ’s munkásságát felemészteni. A’ neveléstani rendszerek, napról napra tökélyesbülve, egymást váltják fel; nincs év, melly egy uj fordulatot, uj eszmét, tervet és az újabb kísérleteknek hoszu sorát ne mutatná fel. Ez a’ köz, az a’ magánnevelésre , harmadik, a’ fenyítékre nézve tesz uj ajánlatot; némellyek az oktatásban állnak elé javított rendszerekkel , mások ugyanazon egy tudomány’ előadásában követnek annyi utat ’s módszert a’ hányan vannak , ’s természetesen mindenik a’ magáét dicséri, ’s a’ magáét tartja legjobbnak. Ezen véghetetlen eltérésben eligazodni, vagy a’ jók közül a’ legjobbat választani ki, ’s azt körülményeinkhez képest léptetni életbe, ollyan dolog, melly bizonyára csak több, dologhoz értö ’s tárgyszerető férfiak’ közös erejétől, közös munkásságától telik ki. Közremunkálás , közokulás ’s értesülés a’ teendőkre nézve csak egy, czéljában’s eszközeiben összetartó ’s mintegy összeolvasztott testület által kivihető. Különben a’ hogy’ ma állnak a’ nevelési fejlemények, főleg Némethonban, a’ mint azok óriási karokkal mintegy átölelve tartják a' tudományok’összegét, egy magános tehetség, legjobb akarat mellett is, nem sokra megy. Ha többen leszünk, felosztjuk magunk közt a’nagy országot , mindenik egy külön tan’ megyéjét ’s fejleményét hódoltatja meg, ’s ismereteinket, tapasztalatainkat, olvasmányinkat közölve és kölcsönösen megérlelve, köztulajdonná tesszük. Ilyen módot követve, okulni, és a’ tudománynak fejlődni kell. A’ másik ok is , — ha csak közvetés is — figyelmet érdemel. Nem tudom, csalódom-e, de én, t. gyülekezet, annak egyik okát, hogy ezen kicsiny országban annyi félrehozás, anynyi választófal létezik, mennyi egy 20-szor nagyobb országban is sok lenne, nevelésünkben találom. Iskolák , nevelők a’ közérdek’ aranycsöppei közzé némi magánérdekek’ salakját is engedik csöppeni, mi rajtuk aztán az egész életen át meglátszik, legalább változó időben mindig kiüt, mint az üdült betegség’ fájdalma. Egy nevelői kör, mint a’ különböző elmék’ vegyízéke, sokat tehetne ezen választófalak’ lerontására , nemcsak a’ súrlódás , nemcsak az eszmék’ kölcsönös kicserélődése , hanem főleg azon megállapodás által , miszerint a’ közreható nevelési elvek’közös megértése’s elfogadása érdekegységet és egy közös szellemet eszközölnének, melly ismét magánnövendékek, közintézetek , rendszerek’ lelkébe plántálva lassanként kiirtanák a’kártékony mételyt, ’s kimosnák a’ sebmérget, mellyet, talán öntudatlanul, annyi időn keresztül kiszámithatlan kárunkra, magunk táplálónk.“ — Ez indítványt követte Herepey Gergelyé , egy népkönyveket terjesztő egylet iránt. Méhes tanár az első indítványt sokkal komolyabbnak tartá—és méltán is — mintsem a’ puszta hangok’ kihallgatása után annyiba hagyjuk; ajánlá az egész gyülekezetnek megfontolás és vizsgálat végett Zeyk I. A’ nevelői kört és népkönyveket terjesztő egyletet összekapcsolandónak véleményezte. Brassai tanár, hogy az ügyről inkább értekezhessenek, az indítvány’ barátait maga házához meghívta. (Nem tudjuk még, hogy áll a’ dolog; de, mint a’körülményekből láthatni, a’két egylet’ összekapcsolása alig leend szerencsés sükerre vezető.) Ezen indítványok után ismét harmoniás ének következett, mi az előbbinél sokkal gyengébb valt. Estve L. vendéglőjében fesztelen és lelkes társalgásu lakoma zárta be a’ nagy reformátor’ születésünnepét. A’ ,mézes ajkú’ Sz öcs, orvostanár , meleg kebellel ürített és ürített poharakat a’ fölséges uralkodó ausztriai ház, főkormányzónk ’s gróf Teleki Domokosért. Ittak a’ püspökökért,kik a’ népnevelésre leginkább befolyhatnának; igen minden széplelkű hölgy és anyáért , igen az iskolamesterekért— mert Pestalozzi is iskolamester volt. Petőfi Sándor — a’ nép’ nyelvén szóló költő is megköszöntetett. A’ lakoma szinte éjfélig tartott. — Ezúttal, az ünnepélyre vonatkozólag, némi észrevételeket nem mellőzhettünk el. Egyik, hogy azon tegyenek, kik fölolvasást tartottak, nem valónak magyar öltözetben — nem közülök egy is — pedig mi magyarok nem pedig helvéták vagy németek ünnepeltük Pestalozzi születésnapját. Ez különben csekélységnek látszik egyelőre, de mégis figyelmet igényel. Másik , hogy illy komoly szellemű ünnepélyre igen díszes és válogatott hallgatók gyűltek föl mindkét részről, mi azon édes sejtelmet kelti fel keblünkben, hogy nálunk is csakugyan ütött a’ népnevelés’ órája,’s illy lelkes férfiak és hölgyek’ ernyedetlen munkássága ’s emberszeretete, szegény népünk' századok óta borult lélekvilágában, feherítendi valahára a' millióktól eredve várt újjászületés' fényes nappalát. — Urházy György*). Vegyes kizhitlények. Tellurium-társulat. Schwab Vilmos harmincz év előtt Pesten letelepedett zongoraművész, kit immár örömmel üdvözlünk mienknek, egy remekművet készite , mellyet ő telluriumnak nevezett. E’ mű a’ nap-földrendszert, vagyis a’ földnek nemcsak saját tengelye körüli forgását, hanem a'napkörüli keringését is tojásdad — vagy monyorakerekben — ellipsis; a’ napúinak — eclipsica — harántját 23 * 16-tól az egyenlítő — aequator — felé; a’ földnek a’ naptól háromféle távozását; a’ földtengely’ változatlan helyzetét; annak két végpontján a’ gönczölyöket és az ezekből eredő különbségét az évszakoknak mind az éjszaki, mind a’ déli félgömbön; a’ napút’ harántjából származó egyenetlenségét a’ napoknak és éjeknek; az öt égövet; a’ föld’ forgásának változatos gyorsaságát ’s naponkinti haladásának terét ; a' naptól minden pillanatbani távolságát; és hogy földünknek melly része világittatik meg perczenkint a’ nap által ’s a’ t. bámulandó pontossággal és olly világossággal tünteti szem elé, mint mutató az óraczimlapon az időt. Ez után föltalált gép a’ nevezett művész folytonos tanulmányának, mélyenható vizsgálódásainak és harmincz évi szakadatlan fáradalmának fényes eredménye ’s lángeszének páratlan remeke. Bővebb leírásába, mellyre lapok kivántatnának, ereszkedni, itt a’ hely’ szűke nem enged; tehát csak mintegy szemintéssel jelentetik e’ helyt, mit értsen a’ tellurium alatt a' nyájas olvasó. Még csak azon egy jegyzést adjuk hozzá, hogy e’ csodaszerű gép’ eszméjének a’ művész’ agyában megfogantatására a' két alaphang nyújtott anyagot : ezeken épité ő elméletét, ’s ezek szolgáltak neki vezérfonalul számításaiban és eszméje’ kivitelében, megtestesítésében.— Kívánatos volna, hogy a’ művész ezen elméletét, vizsgálódásai’fokozatit’s egybefüggését a művilággal írásban ismertetné meg! Ez ismét egy példa arra, mennyi ismeretlen mező rejlik még a’ természet’ országában és kérdezzük, mikor fog születni ama’ teremtő ész, ki a hét alapszín’ elméletéből szinte valami hasonló csodaművet elővarázsoljon ? — Ha a’ tellurium egyszerűbben s annál fogva kevesebb költséggel készítve közzé válhatik, fölszámilhatlan hasznára és könynyebbségére szolgáland a tanuló fiuságnak , midőn a’ mathematical földleírásban és természettanban szemmelláthatólag ’s kézzelfoghatólag merithetendi abból ismereteit. Okunk van hinni, hogy ha illynemü gépek majd olcsóbban állíttathatnak ki, silik szét fognak terjedni hazánkban tanodáink és nevelőintézeteink’ közhasználatára. E’ legelső példány’megszerzésére azonban", mnellynek árát a‘ művész 800 pengő lira határozta, drága volta miatt egyesektől, bár gazdagoktól is, annyi áldozatot, mennyi ezért kivántatott, várni, annál inkább szegény intézeteinktől remélni alig lehete. Minél fogva honunk e’ becsülhetlen sajátját is azon ránk nézve szomorú sors fenyegeté, melly már több jeles hazai műveinket érte, a külföld ragadván el azokat tőlünk, illy helyzetben honunk’ néhány lelkesebbjeiben, kik a’telluriumot ismerték, és becsét kellőleg fölfogni tudták, vagy eberedést azt az anyahazának megmenteni, és a'nemzeti museum'számára, mellyre annyit áldoztunk, megszerezni, meg lévén győződve, hogy az museumunk’ legjelesb kincsei között diszszel foglaland helyet. E’ czélból egy társulat alakult nemes lelkes buzgalmáról országszerte ismeretes Brunszsik M. Terézia grófnő e méltóságának serkentésére ’s közvetlen vezetése alatt, melly miután a művészszel a’ tellurium’ megvétele iránt szerződést kötött, az arra szükséges költséget öszveszerzendő, aláírási iveket nyitott meg. Az aláírást a cs. kir. fönsége Mária Dorottya főherczegasszony legkegyelmesb nádornénk vbs, kegyes megkezdeni, kinek magas példáját legott számos hontiek és honleányok lelkesülve követvén, a’ társulat’ pénzereje olly állapotra növekedett, hogy a' tellurium' árának legnagyobb része szerződés szerint már ki is fizettethetett, a’ csekély hátralevő pedig rövid nap alatt letisztázandó leszen. — Miről a’ társulat a’ nagyérdemű közönség előtt nyilván számolni óhajtván, az t. ez. aláírók becses neveit betűrendben az aláirt és befizetett öszveg' följegyzésével együtt imitt közleni kedves kötelesséégének tartja , a mint következik , cs. kir. fönsége Mária Dorottya főherczegasszony 40 pgőft, cs. kir. főherczegnő Erzsébet 10 ft, cs kir. főherczegné Mária 10 ft, cs. kir. főherczeg József 10 ft, gr. Almássy Móricz és neje 7 ft, gr. Andrássy Györgyné 5 ft, Aichmayer Józsefné 3 ft, gr. Andrássy Károlyné 2 ft, Almássy Vincze 1 ft, Aigner Ferenc* 1 ft, Appiano J. 1 ft, Antonie 20 kr, Anger 20 kr, A. Váczon 10 kr, A. P. 10 kr, A. S. 10 kr, mind pengőben, összesen 91 ft, 10 kr. — (Folyt. köv.) Marton József, társulati tollvivő. Hin FRANCZIAORSZÁG. A’pairkamara járt. 16-án folytatá és bevégzé a’ válaszfelirat’ tárgyalását. Des pans-Cubiéres tábornok,a’tegnapi ülésben be nem fejezett algíri ügyben szólván, előadá, hogy Francziaországnak Algírban 80,000 katonája van , igen derék katonák, közöttök a’ világ’legjobb lovassága, jeles tisztek, tapasztalt parancsnokok, ’s mind ez egy ritka erélyű ’s feltételeiben makacs, merész fővezér kezében, ki iránt a’ katonák bizalommal és ragaszkodással vannak, az ellenség féli őt, ’s mégis ennyi elemével a sikernek, a’ hódítás nincs befejezve, a’ franczia uraság meg van ingatva. Mi hiányzik tehát ? Először is az idő, de azon idő , melly elveszett, hozzá téve ahhoz, mellyet a’jövőben talán használni fogunk tudni; hiányzik a’nézetekbeni,törekvésekbeni egység, valamelly alkalmazható rendszer ’s a’ kitartás a’ jó után; szóval, hiányzik egy bizonyos politica, melly, a’dolgok’ természetéből fejlődve ki, ismerné az embereket, törvényeket, társas életi szokásokat, erkölcsöket, balitéleteket, politicai hitvallást, a’ földművelési és kereskedelmi érdekeket. Nem egyedül a’ kormányt vádolom , hogy nem bir illy politicával, ennek hiánya sokáig észrevehető volt a’ kamarákban is. Bizonytalanság, határozatlanság uralkodott az afrikai ügyekben ’stb. Szónok nem hiszi, hogy az algíri lakosok’ vallási különbsége legyőzhetlen akadálya legyen a csendes birtoklásnak és a’ civilisatio’győzelmének a’ barbárság felett. Oroszország békével kormányoz mahomedán alattvalókat. Anglia egy roppant birodalmat igazgat, Indiát, hol a vallási balitéletek a’ legnagyobb ellenszenvvel vannak a’ keresztyén nemzetek iránt ’stb. Ellensége vagyok tehát a kiirtásnak, melly szót soha ki sem kellett volna mondani st. Több közbeszólás után a’ nyolczadik szakasz is elfogadtatott. Következett a’ kilenczedik , melly a’ nagyszerű közmunkákról szól. Ez is elfogadtatván , felolvastatott a’ szakasz, melly a’ pénzügy’ kielégítő voltáról szól. Dubouchage vicomte tagadja , hogy az ország’pénzügye kielégítő állapotban volna. Lacave-Laplagne pénzügyminister: Anglia’ pénzügyi kormánya ügyes , a’restauratio alatti pénzügyi kormány is ügyes volt, de szónok nem fél a’ mostanit ezekhez hasonlítani. Hogy pénzügyi helyzetünket érteni lehessen, szükség azt a’ közmunkákban viszonyában felfogni. Angliának felettünk természetes előnyei vannak; tenger környezi, mi a’ külfölddeli közlekedést könnyíti; folyamai nem sebesek, könnyebb és hasznosabb rajtok a’ közlekedés , kőszene és vasa nagy menynyiségben van. Mindenek felett pedig azon roppant előnye van, hogy több, mint egy századdal birt hamarabb képviseleti kormánynyal ’stb. Francziaországban nem volt elég töke; a’ kormánynak kellett, kölcsönök’ útján, a’ közmunkákhoz látni. Természetes tehát, hogy, midőn a’háború után Anglia’ kiadása csökkent , a’ miénk növekedett. Angliának kiadásában több rovatok hiányzanak, mellyek nálunk léteznek; Angliában nincs közoktatási, földművelési és kereskedésügyi ministerium. És ha tekintjük az angol szegényi adót, Angliának kiadása sokkal több ’stb. Angliában szinte minden vasút örök tulajdona a’ társaságoknak, a’ közönség’ javára semmi feltételek sincsenek kikötve ’stb. Angliában a’ serre, borra roppant adó van vetve, a’ kávéra két annyi mint nálunk, a’ theára pedig négy annyi ’stb. A’ restauratio alatt tiz év’ folytán harminezöt millió adatott közmunkákra, 1830 óta pedig tiz év alatt hétszáz hetvenöt millió, mi Francziaországnak javára van, mert közlekedési eszközeink szaporodtak ’stb. A’ közlekedési eszközök’ tökéletesítése által a’kereskedés száz millió frankot nyert, ’s ideszámítván a’ személyek’ közlekedését és ez által nevelt fogyasztást, nem teszem sokra , ha azt mondom , az ország 150 milliót nyert ’stb. — Elfogadtatván a’ többi hátralevő szakaszok is, az egész válaszfelirat iránti szavazáskor mellette 120, ellene 23 szavazat volt. A’mai nap, a’kitűzés szerint, a’ követkamarának is ülése volt válaszfelirata’ tárgyalása végett; minthogy azonban a’ partkamarai még folyamatban volt , a’ tanácskozás’ érdeke pedig azt kívánja , hogy minden ministerek jelen lehessenek , a' tárgyalás hétfőre, január 19-re, elhalasztatott. ANGLIA. A’ Globe azt állítja , hogy a' gabonatörvények miatt ismét egyenetlenségek vannak Peel és Wellington között. Egy követi hely, Ripon-ban, ismét megürülvén, bir szerint itt fog Gladstone fellépni, még pedig lord Grey által pártolva. Lord John Russell egy új demonstrátiót csinált a szabad gabonabevitel’ ügyében. Glasgow város tiszteletbeli polgárává nevezvén a’ nemes lordot, ennek megköszönő beszéde nem fog hatás nélkül maradni a közvéleményben. Három ezer embernél több volt jelen, midőn a’ nemes lord a’ város’ házánál polgárságát elfogadó. Az oklevélben az mondatik , hogy a’ polgárság több tekintetből tisztelettel viseltetik a’ nemes lord iránt, fétiges tehetségeiért mint statusférfi, iró és historicus, hűségéért az alkotmány’ elveihez , erélyes működéséért a’ polgári és vallási szabadság ügyében, s kitűnő szolgálataiért a’ kereskedelmi szabadság mellett ’stb. A’ polgármester, Glasgow városban lord proYOSt-nak neveztetik, ismételvén a’nemes lord’ érdemeit, következett erre a megtisztelt’ válasza. Megköszönvén a' tiszteletet, nyilvánitá, hogy a’ neki érdemül beszámított tényekben mindig hazája’ hasznát tartotta szemei előtt. Figyelmem különösen egy pontra volt irányozva, hogy Izland minél inkább Angliához csatoltassék értelemben; e’ miatt ismételt rágalmaknak valék kitéve, én megvetem azokat kétségtelenül, de ártottak a'czélnak, mellyet el akartam érni 'stb. Midőn 1841-en a' kereskedelmi szabadság’ érdekében a' kormány (akkor whig) fokonkénti reformot akart a’ visszaélések ellen, a’ legerőszakosabban megtámadtatott. Vádolták , hogy ellensége a' földművelési érdekeknek és a’ földbirtoknak, összeszövetkeztek a’ kormány ellen, ’s megbuktaták azt. A’ védrendszer’ vagy is inkább egyedárusság’ barátai tapsoltak. — Örvendenek-e még most is, hogy minket akkor megakadályoztak 8 shillingben megállapítani a’ vámot? Ki azon parlamenti tag, minister, ki most illy kedvező szabályt ajánlana ? Meg lévén győződve, hogy a’ mostani gabonatörvények a’ kereskedésre és földművelésre egyaránt károsak, a’ londoni City választóihoz intézett levelemben, kiket szerencsém van képviselni, a’ gabonatörvényesének teljes eltörlése mellett nyilatkoztam. (Zajos tetszés.) Urak ! nem akarom e’ helyen ismételni a’ körülményeket, miket önök mindnyájan ismernek. A’ parlamenti ülések’ megnyitásával el fog jóni a’ magyarázatok’ ideje, ’s ez úttal csak annyit mondhatok, hogy, azon nap’ eljövetelével, nem fogok visszavonulni az elvektől, mellyek a’ londoni választókhoz intézett levelemben foglaltattak. (Tetszés.) Azon kérdés , mit kell tenni a’ gabonatörvényekkel , most a’ Sir Robert Peel’ kezében van. Nem tudom , mi a’ szándéka , ’s mikép’ egyezett meg azon társaival, kik kezdetben nem oszták véleményét, ’s kik ismét megegyeztek vele hivatalt vállalni , de arról teljesen meg vagyok győződve , mikép’ ha Sir Robert azt akarja , hogy terve biztos legyen, széles alapú elvekre kell helyeznie. (Tetszés) ’S ha teljes eltörlést nem javasol, az egyedárusság’ barátai meg fogják látni,hogy az ország nincs megelégedve. Kétségtelenül küzdhetnek, ha akarnak , kétségtelenül hatalmas kérdést alkothatnak ebből a’ védrendszer’ barátai az alsó házban , ’s meglehet, először nyerhetnek is, de ez csak ideiglenes és nem végképi lehet. (Tetszés.) Ezen bukás kezdete lenne egy küzdelemnek , mellyet én sajnálanék látni, de mellyet sokkal inkább kívánok, mint,ha a’ kérdés nem oldatnék meg. (Tetszés.) A’ nép már teljesen érti a’ kérdést,’s bizonyos vagyok benne, hogy csak a’ teljes eltörlést fogja gyámolitani. Az angol nép , munkához szokva, tisztességes keresménynyel akarja életét fentartani; el- 1' Tisztelt tudósítónk’ nagybecsű ajánlkozását a’további levelerás iránt köszönettel fogadjuk. — Szerk, 67