Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)

1846-02-01 / 617. szám

időbérben tért vissza egy század-lovasság szokott állo­másáról. Az adó itt is kevés hiján beszedve. A’ hátralék fö­­lvtr Kolozs’ városán és Balos’ helységén.Első helyen oka a’vá­­rosi tanácsnak a’megyei tisztektől nem függése; a’másodi­kon a’ valódi szegénység. Az utak’ csinálása October’ végén szüntettetett meg. A’ népnevelés nemigen jól áll. Iskola csak igen kevés helységben. Tanítók’ tartására , felsőbb rendeletek szerint, az egyházi elöljárók lennének meg­­kérendők ; a’ köznép’ gyermekeinek tanitlatásra leendő szorítását a’ megyei tisztek eszközölnék.Élelmi tekintetben, habár bőség nincs , nyomasztó szükségtől félni nem lehet. A’ jég sok kárt tett További részleteket közelebb. —Most csak egyszerűen tudatjuk meg, hogy Pest megye levele, a’ horvátországi sérelem iránt, p­ár­tolt’ati­k , öfölségéhez felírás határoz­ta­t­v­á­n. — M. .1. Vegyes kiziemények. A’ M. Gazd. Égve sütet’ f. é. január’ 17-én tartott köz­gyűlésének következők voltak lényeges!) intézkedései és tárgyai: l) Közörömet ’s hódoló tiszteletet gerjesztettek cs. kir. fölig János és István, fenségük’ kegyes leveleik, mellyek által a rájuk ruházott tiszteletbeli tagságot elfogadni készeknek nyilatkoz­tak. Fenséges István főherczeg’ sajátkezűig irt magyar leve­lének lelkes tartalma különösen áthratá a’ közgyűlést, melly a nagy reményű férfiú' nemes gondolkozása’ ez újabb tanúságának köz­­megismertetésére a' nagybecsű sorokat a’ M. Gazdában közzé­tételiés határzá. — 2) A’ „Gazdasági Kistükörre“ nézve a’ köl­csönös igények kiegyenlittetvén , e’ népkönyv a' n. m­. helytartó tanácsnak egészen átengedtetett, minek következtében annak jövőre még olcsóbb árom­ terjeszthetése lehetővé tétetik. ( 3) Az illető küldöttség’ munkálatából örömmel tapasztalt a­ közgyűlés az egyesületi vagyon’ gyarapodását, mint a’ közrészvét’ emelkedésé­nek egyik zálogát. E’ szerint az Egyesület’ alapvagyona f. é. január’­l-ső napján 100,350 pengő ízat tett, mellynek kamatja a 1­6 évi részvényekkel ’s egyéb jövedelemágakkal egyetemben képezi az Egyesület’ f. é. remélthető bevételét 16,325 fttal ’s 28 krral, mi már is tetemes hatás’ kifejtésére nyújtana módot, ha annak nagyobb részét a’lefolyt évekből még fenmaradt ’s különö­­sen a’ Mezei Naptár’ érdekében támadt tartozások’ lerovására nem kellene fordítani. A' költségvetés’ f. é. tárgyai között, mint újak’ megemlitendők a) Péte­rffy J­ó­z­s­e­f külföldi utaztatásának meghosszabbitása’s annak utasítása a' jövő tavaszig Siohenheimban a’ vegytani leczkéket hallgatni; b) egy értelmes vinczellér’kiképeztetése az egyesületi példányszálló’ számára, Stallner Ferencz jeles szőlö­­szönknél Szombathelyen; és c) 50 aranyjutalom’ kitűzése a’ szar­vas marhatenyésztésre. — A’ kiadandó egyesületi oklevelekre nézve szabályul állapíttatott meg, hogy azok egy aranydij mellett adas­sanak ki azoknak, kik kívánnák. — 4) Az országos szőlőiskola’ ke­zelési hiányaira nézve, elégtételül a’ panaszkodó közönségnek, erélyes rendszabályok hozattak, és a’ szakosztályi elnök m. Szir­­may Ádám ur’ gyöngélkedése alatt gr. Zichy Miklós m­aga kére­tett meg a’szőlőiskola’ügyét vezérelni,’s az egyesületi határozatok’ foganatosítását teljes hatalommal eszközölni. ( 5) Nemes Komá­­rom vármegye’ felszólítása’ következtében a’ földészeti szakosztály utasittatott a’ takarékmegtároknak legalkalmasb építési módját mi­előbb tervezni. — 6) Érkezett folyamodás’ következtében elhatá­roztatott, miszerint jövőre gazdasági hivatalok körül alkalmazott írnokoknak is, a’ szabályszerű föltételek mellett, igényük lehessen egyesületi tagságra. — 7) Miután a’ dohánytermesztési pályaira­tok közül egy sem felelt meg tökéletesen az Egyesület’ kivánatinak, ellenben Szontagh Gusztáv ur e’ tárgyban olly népszerű útmuta­tást készített, melly reméllhetőleg e’ fontos iparág’ jelen kifej­­lettségi fokának minden tekintetben megfelelni fog, ezen útmuta­tást a’ közgyűlés olly határozatu­­l adá ki nyomban végzendő bí­rálat végett, hogy azon esetre, ha ellene a’ szakértő bírálók’ részé­ről alapos kifogás nem létetik, az még a’ tavasz’bekövetkezte előtt 10O0 példányban az Egyesület’ költségén kinyomassék, a’ szerző pedig 20 aranydijjal tiszteltessek meg. — 8) Az állattenyész­tési pályakérdésre két felelet érkezett. Egyiknek jeligéje : „Hol hiba van, azt javítani kellee — a’ másiké: „Conclur pro utilitate universi , et nationis commodo.“ Mind a’ két munka bírálatra bocsáttatott. — 9) Erdős Nagy Mózses által készített tűzellenes fedél és rézöntöző csatornák’ részletes megbirálása és megismerte­tése végett újabb intézkedés történvén, a’ kimerítő részletes ’s más fedél- építési módokkal összehasonlító jelentése a’ jövő köz­gyűlésig beváratik. — 10) Vidacs pesti jeles gépész által ké­szített gazdasági szerszámok és gépek’ időnkinti megbirálása­ és érdemlett esetben ajánlása is elhatároztatván, ezen vizsgálatok’ véghezvitelénél elnökül Bi­linek József tb. ur kéretett meg. — 11) Másodszor tett indítvány’ következtében alapszabályul fogadtatott el, miszerint a’ fiókegyesületek' elnökei, már mint azok , az anya­­egyesület’ kormányzó választmányi tagjainak tekintessenek, minek következtében már ezúttal a’választmányi tagok" sorába l­épnek An­­drássy György gr. gömörmegyei, Batthyány Kázmér gr. és Majláth György baranyamegyei főisp. helyett, urak, baranyamegyei, Károlyi István gr. pestmegyei, Károly Lajos gr. nyitr. megyei és Majthényi László báró barsmegyei fiókegyesületek’ e­lnökei. — 1 2) A’ tag­­választás kerülvén napi­rendre, mint alapitók üdvözöltelek : Cser­­novics Péter 300, Fodor Antal kincstári gazdatiszt Baranyában 200, Karácsonyi Guido 300, Nádasdy Leopold gr. 300, Ste­­phayts Gáspár tb. 200, Szapáry Antal gr. 600, Viczay Károly gr. 500, Zichy Ottó gr. 200 p­gő forintnyi tőkével. Hat évi 10 pgő ftnyi részvény-kötelezéssel rendes tagokat megválasztalak : báró Bemer József Kerepesen, Boros Orbán tiszanánai praefectus, Ha­­czell Márton jószágfelügyelö Perbenyiken, Helényi János ekeli re­form­ lelkész, Hirschfeld Fü­löp jószágfelügyelö Zsámbokréten, Horváth József számtartó Hevesben, Kretzinger József számvivő Nagy-Dorogon, Lőrincz Károly gazdatiszt, Pákán Mózer Lörincz nagy-peresztegi plébános, Németh Péter tb. ’s tiszttartó Kónyban, Péchy Miksa tb. postamester Szerednyén, Skublics Károly tb. sz. Balázson, Somogyi Károly tb. és főpénztárnok Horpácson, Strehle Károly tiszttartó ugyanott, Taschler Ferencz tiszt tó Bellatinczen ’s Ujváry Károly jószágfelügyelő Berdovecz-Ujlakon. — Egyszerű 10 pftnyidis’ lefizetése mellett harmadik osztálybeli tagokká lőnek: Illés Alajos bozitai tiszttartó, Kardhordó József kir. sóellenőr Chi­­noránban és Solész Márton uradalmi pénztárnok H. Váralján. — Végre 13) Fájdalommal értesült az Egyesület ez évben három lelkes tagjának haláláról, korán elhunyván a’ hazának Aczél József cs. kir kamarás, Ghyczy Károly nyitramegyei alispán és Wittman János tb. ur, kiknek mindegyikében az Egyesület ügyének egyegy jeles támaszát veszté el. — Pesten január’ 21-én 1846. — T­ö­­r­ö­k János, egyesületi titoknok. Nemzeti színház. Az eredeti dráma-irók­­h­o­z. A’ drámabiráló választmány, a’ nemzeti színház’ főigazgató­jától­­elhivatva , saját munkálódásainak elintézése, bizonyos rend­szerbe hozása véget­t ülést tartván , magát újonnan rendezé, kü­lönösen néhány alappont’ szerkesztése által szorosabban határzá meg azon viszonyt, mellyben egy felöl a’ színház’ igazgatósága, más felől pedig a’ szinköltökhöz áll. A’ tisztelt drámairó urak azért a’ következő szabályokra tétetnek figyelmessé : a) Színmü­veiket az irók a’ nemzeti színházi titkárhoz adják be, — ki azokat elöltök, vagy megbízottjuk elött átzsinórozza, lepcsételi;— ’s ugyan attól kapják vissza, b) Színmüvek’ feltételes elfogadása megszüntetik; mindazáltal az iró újon­nan átdolgozva ismét beadhatja müvét , mellynek birálói ugyan azon tagok lesznek , kik voltak először. c) Az országos főigaz­gató csak a’ választmány által ajánlott színmüveket fog előadatni, ebből azonban nem következik, hogy minden ajánlott darab előadassék. Kivétetnek e’szabály alól még az 1845. febr. 17-éről kihirdetett ’s még hátralevő két jutalomra beérkezendő drámák, mellyeknek bírái a’ közönségnek elölegesen megnevez­tettek. d) Színművek’ bírálatában főszempont a’ színi hatás, el Óhajtandó, hogy a’ bírálatra beadott színművek’ irói titok­ban tartsák nevöket; egyébiránt szabadságukban áll magokat megnevezni. A’szerzők’díjazása a’tavaly kiadott szabályok szerint történik. — Költ Pesten , január’ 25-én 1846. — Erdélyi János, a’ drámabiráló választmány’ jegyzője. írt­a, FRANCZIAORSZÁG. A’ követkamara jan. 19-én csak- s ugyan megkezdő válaszfelirata’tárgyalását. Legelső Corne szólott. Felhozza a’ válaszfelirati szerkezet’ ellenében, hogy a’ ministeriumnak nincs oka örvendeni; avagy tekintsük csak az algíri ügyeket ’stb. Ezután Legraud szólott, hosszasan kiterjeszkedvén a’visszaélésekre, mellyek vá­lasztó kerületében léteznek; beszédét azzal végző, hogy a’ választási reform mellett szavazna , miszerint, ne apró vá­lasztó kerületekben minden követ külön, hanem minden dé­­parlement­nak együtt választassanak követei, hogy a’ par­lamenti reform mellett szavazna , miszerint a’ nem függet­len állású hivatalnokok ne lehessenek követek, ’s ezt mon­dani annyit tesz , mint azt mondani, hogy szónok a’ válasz­felirati szerkezet ellen szavaz, melly erre még reményt sem nyújt. — Peyram­ont, a’ párisi kir. törvényszék’ tagja. Megismeri, hogy kétségtelenül történtek nagy visszaélések ’stb.! Du­eh­át el belü­gyminister. A’kormánynak nincs oka, hogy a’ választók’ jegyzékének hamisításával igyekezzék ügyének győzelmet szerezni, ha némelly hivatalnokok által visszaélés történt, ez a’kormánynak utasítása nélkül történt, ’stb. L­e din-R­o­slin. A’ pénzügy’ rész állapotát állitván, a’ számos szegénységről , nemzetőrség’ szétoszlatásáról szólván , áttért a’ baloldal és balközép közötti szövet­ségre, szónok nem helyesli ezen tettét a’ baloldalnak. Idézi szónok, mit mondott ez ügyben a’ baloldal’ hivatalos lapja, a’ Siécle, miszerint a’ baloldal nem fog késni pártolni a’ reformokat, mellyek köztetszést nyernek. Hogyan! Önök a’ haladás’ embereinek nevezik magokat, ’s azt mondják , hogy a’ reformhoz köztetszést várnak? Ezen feltételt a’ kormány is elvállalhatja Mennyire eltért a’ baloldal régi elveitől! Kérdem a’baloldaltól, mi a’ véleménye az angol szövetség iránt ? (Zaj: Több baloldali hang : Nem arról van szó!) Kéri szónok a’ baloldalt, ne szálljon alá,ha meg­marad korábbi elvei mellett, bírni fogja az ország’párt­fogását ’stb. Keményen emlékezett szónok Thiersről, kinek, mond, szintolly angol politicája van,mint a’ kormánynak’stb. Másnap’ jan. 20-án a’ tanácskozás folytattatván, első szónok Duvergier de Ha­urán­ne volt. Nem akar a’ tegnapi utolsó szónoknak felelni, kinek beszéde a’ kamarai többségnek annyira tetszett , óhajtván az ellenzéket egy­más között osztakozva látni. Itt most a’ kormány ’s az összes ellenzék között van kérdés, kivevén talán Ledru-Rollin urat az ellenzékből. (Lamartine: Vegyen ki ön kettőt.) És La­martine urat, ki engem félbeszakasztani méltóztatott. (Egy hang: Vegyen ki ön hármat! — Nevetnek) Terjedelmesen beszélt szónok azon hírről, mintha némelly ellenzéki tagok a’ kormányhoz pártoltak volna. ’stb. Gáspár in a’ szer­kezet mellett szólván, utána L­herbe­tte következett , de nem terjeszkedett ki a’ baloldal és balközép közötti szövetségre. Ezután elkezdett a’ kamara elmélkedni. Des­­mousseaux de Givre nagyon szerette volna, ha az említett szövetség’ügyében a’ baloldal’részéröl valaki felelt volna; ideje volna, mond, hogy a’ baloldal értesítsen min­ket házasságáról; ez kétségtelenül titkos házasság. (Zajos nevetés.) Egy hang a’ középben. Ez nem észbeli házasság (mariage de raison). Des mousseaux de Giv­re. Szeretném tudni ezen házasság’ feltételeit. (Egy hang : Ön nagyon kiváncsi.) Nem irigylem mások’ szerencséjét, nem akarom a’jó házas élet’csendét zavarni, de valami nyugtalanít: szeretném tudni, mi lesz a’ gyermekekből, remélem, boldogok lesznek , bárha sokan nem lesznek, de mi történik a’házasság előtt született gyermekekkel? (Nagy kaczaj.) Perignon. Ez nem erkölcsös beszéd. Mar­quis, nevetve. Ha ez tovább igy megy, zárt ajtók melletti tanácskozást kell kérnünk. D. de Givre: A’természetes gyermekek az asszonyéi, de tudni kell, ha a’ férj mégis-­s­meri-e azokat. (Zaj.) Többen. Igen, igen, titkos ülést! (Az egész kamara kaczag.) Egy hang. A’karzatokon hölgyek vannak. (Uj kaczaj.) Más hang. A’ tréfa nagyon erős és hosszas. D. de Givre. Urak, én komolyan szólok, ■ ’s ezzel szónok a’ párisi várerösitésekröl ’stb tett néhány szót." Beszéde után már épen beakarták a’ válaszfelirat’ általános tárgyalását fejezni, midőn Thiers szót kért. Terjedelmesen szólott szónok Texas’bekebelesitéséről, nem tudja, miért kellett ez ügyben a’ franczia kormánynak Me­xico mellett nyilatkoznia. Állíttatott, hogy kereskedelmi érdekek miatt, szónok nem teszi fel Guizotról, hogy ezt hiszi; Texassal Angliának is kereskedelmi szerződése volt, ’s mindenki tudja, hogy, kereskedelmi szabadsággal Angliá­val, ezen kicsin statusokban az előny­e mellette van. Az apró statusok Angliának kereskedelmi alattvalói, ’s Fran­­cziaországra nézve százszor jobb, ha az illyen statusok egy nagy hatalomhoz tartoznak, melly őket az angol tengeré­szet’ ellenében megvédheti , mintha függetlenek ’stb. Az amerikai sulyegyenre nézve , szónok, meglepőnek találja, mikép’ növekedtek az Egyesült statusok hatalomban , de mint franczia nem aggódik; ha angol volna , igen is nyug­talanságot okozna ezen növekedő nagyságú szemlélete. Szó­nok határozott, szigorú barátja az Angliávali politikai egyes­­ségnek, de nem azonosítja magát vele reményekben, félel­mekben. Többet mondok : én szintúgy érzek nemzeti fél­tékenységet , mint bárki más. Én minden népnek jót kívá­nok , de nagyságot csak a’ francziának. ’S azt mondom, hogy Amerika talán az egyetlen hatalom a’világon, mellynek Francziaország után nagyságot kívánok ’stb Szónok eddig igen is hallott az európai súlyegyénröl, de amerikairól eddig soha sem. Ha egyszer az Egyesült statusok olly uralkodók lesznek , mint rólok előremondják, ’s tengeri uraságukkal visszaélnek, akkor (alors comme alors) igen is avatkozzék bele Európa Amerika’ súlyegyenébe. De ez még igen messze van ’stb. Amerika’ nagyságának a’ mi politicánk’ fel­szabadítását kell maga után vonnia. Mióta Francziaország a’szabadságot képviseli, ’s különösen 1830. óta, az eu­rópai szárazföldi hatalmak coalitióban állanak , melly poli­­ticánknak útjában áll ’stb. Midőn a’ serbiai események Oroszországnak nagy hatalmat látszottak ezen országban megalapítani, Francziaország ajánlatokat tön Ausztriának, mellyek el nem fogadtattak. Az mondatott : igen is roszul történt, a’ mi történt, de a’ két rész között a’ kisebbik jobb, ’s a’ mi Serbiában megtörtént, kevésbbé rosz, mintha a’ continens meghasonlott volna Francziaországgal szemközt. Ezen helyzetben szükségképen közeledni kellett Angliához, ’s ez a’ titka az angol szövetségnek , de Anglia a’ tengeren versenytársunk, ’s ez a’ mi mostani állapotunk. Ha az al­kotmány’ ügye Európában terjed, a’ világ megváltozik, ’s mi ismét szabadabban mozoghatunk. Más részről, ha Ame­rika növekedik, Anglia nem mondhatja, hogy csak nekünk van rá szükségünk , mert neki is lesz reánk szüksége ’stb. Anglia’ kedvéért ’stb ’stb. Guizot a’ másnapi ülésben ígér­kezvén felelni, az ülés eloszlott. MOLDVÁBAN, hivatalos tudósítások szerint, még három helységben vannak nyomai a’ marhadögnek. A’ szomszéd Bessarabiában pedig nagyon uralkodik. Konstantinápolyból írják , hogy ott az illető diplomatia , előkelő moldvai családok’ megindítása’ következtében, ko­molyan foglalkozik azzal, hogy a’ két oláh fejedelemség­nek választási jog ’s országgyűlés adassék. AMERIKA. A’ legújabban érkezett hirek egyáltalában nem kedvezők. Cass tábornok a’ senatusban a’ tengeri erő és szárazföldi katonaság’ rendezését ’s védelmi állapotba tételét indítványozta. A’ ház egyhangúlag azt határozta, hogy ez ügyben rendelkezni fog. Ugyan ezen házban Texas’ bekebelesitése nagy szótöbbséggel sanctionáltatott. Texas teljes statusi jogokkal fog az Egyesült statusok’ sorába lépni; más szavakkal, Websternek’s minden whig parti statusférfiaknak daczára, Texassal a’rabszolga-tartó sta­tusok’ száma növekedni fog. A’ wh­igek hiában küzdenek a’ democraták’ hódítási és terjeszkedési vágya ellen, kik nem egyszersmind az Angliávali háborúnak sem ellenségei. ’S ezen ellenséges szellem még a’ senatusban,ezen egyébkép’ csendes és nyugodt gyülekezetben is, erősebbnek látszik, mint a’ másik házban , hol a’ democraták egyébiránt hatá­rozott nagy többséggel bírnak. — Dec. 30-án a’ senatusban tárgyalás alá jött az Oregon-kérdés, Hannegan indítvá­nyozván, hogy: 1) az éjszaki szélesség’ 42-ik és 54-ik foka között levő, a’sziklahegyektöl a’csendes tengerig terjedő föld, Oregon­ név alatt ismeretes, tulajdona és ki­egészítő része az Egyesült statusoknak; 2) az Egyesült statusok’ kormánya nem bir joggal földet ’s polgárait bár­minő idegen hatatalomnak, legyen az fejedelem, status vagy akármelly fölség, elidegeniteni. 3) Oregon’ egy részének elidegenítése megsértése volna az amerikai nép’ becsületé­nek és jellemének. — Calhoun módositványkép’ számos indítványt adott elő, ekkép’ kimondatnék , miszerint az el­nöknek, a’senatus’ tanácsa mellett, joga van kötéseket tenni, ’s ide tartozik a’ határok’ kitűzése is; midőn az el­nök a’ 49-ik szélességi fokot határul ajánlotta Angliának, illető jogát gyakorlotta , ’s az ország’ érdekei szerint cse­lekedett. Calhoun hiszi, hogy az amerikai kormány bé­két akar, ha háború lesz, óhazája mellett áll, de rette­netes felelősség éri azt,ki könnyelműen háborút okoz; szó­nok békét akar, ha azt tisztességgel meg lehet tartani, — alkudozás mellett, ha ez lehetséges , ’s ha mindez nem le­het, a’ háború’ okának az ellenfelet kívánja. A’képviselők’ házában pedig Douglas, még tovább menve az Oregon-ké­rdésben, mint az elnöki követség, melly köztudomás szerint az Angliával levő kötések’ értelmében egy évi előzetes felmondást kívánt. Oregonnak azonnali el- 19­ I­­­I 75

Next