Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)

1846-02-22 / 629. szám

ályos ismeretek iránt tovább is hidegek , közönyösek ’s ha­nyagok maradunk? És itt minden pillanat drága , különö­sen ránk nézve , kiknél a’ politica’ háborgó hullámi közt a’ tudomány’ minden igényei csaknem elenyésznek. Itt, ha va­lahol, szükséges a’ mozgás , az igyekezet, hogy elmaradá­sunkat némileg kipótolhassuk, ’s e’ tekintetben többek közt tanulságos de vonzó felolvasások által igen sokat lehetne tenni, naponként inkább népesedő fővárosunkban, a’ tudo­­mányszeretet’ ébresztésére. A’ hivatal­os napi foglalkozá­sok’ terhei alatt elfáradt férfiak örömmel szentelnének egy órát illynemü lelki élvezetekre , mellyekhez különben csak hosszú ’s fáradalmas útón juthatnának. A’ világi élvezetek’ örömeibe merültek nem vetnék meg az alkalmat, melly lelkeket a’ földi élet’ anyagi érdekeinek köréből fölemelné, ’s magasbnemü élvezetekben részeltetné. Lelkesb nőink, kiknek részvétében a’tudományos felolvasások iránt örven­detes tapasztalásnál fogva nem kételkedünk, örömmel használandják az alkalmat ismereteik’ növelésére, ’s öröm­mel meritendenek lelkesedést a’ tudományok ’s nemesb jel­lemű élvezetek iránt, hogy azt növendékeik’ lelkébe átplán­tálhassák , ’s őket lelkök’ lehető kimivelésére serkentsék. Azonban egy illy intézetnek szilárd alapjai felállithatása nálunk, több mindnyájunk által ismert okoknál, de külö­nösen a’ közszellem’ hiányánál fogva, több nemű nehézsé­geknek néz ellenébe; segédeszközeiről is kell tehát annak gondoskodnunk,’s ezek közt, csekély véleményem szerint, fő helyet foglal el egy,a’ miveit osztály’ szükségeinek meg­felelő olvasó terem’ fölállítása , melly a’ főváros’ miveit kö­zönségére nézve felette nagy hatású ’s hasznú lehetne. Egy olvasó terem, hol komolyabb élvezetek nyujtatnának, min­den más időölő és kergető mulatságok’ kizárásával, hol a’ tudományos irodalom’ új termékei ’s a’ miveit Európa’ ne­­vezetes’ folyó­iratai föltaláltatnának, fővárosunk’ első szük­ségei közé tartozik. Mert valljuk meg, hogy noha főváro­sunkban a’ két casinó és a’ háromfelé szakadt kör bir ol­vasó szobával, de ezek részint sokakra nézve drágább , a’ több itt nyújtott időtöltő élvezetek’ rovására, részint inkább politicával foglalkozók, részint drága idejöket másként hasz­nálni nem tudók’ számára vannak számítva. Egy olly olvasó terem’ felállításában millyenről itt szó van, szép példával mentek elő többek közt a’ bécsi ügyvédek, kiknek nagy di­cséretet érdemlő intézetében , a’ miveit Európa’ jeles­ fo­lyóiratai feltaláltatnak *). Azonban óhajtandó volna, hogy a’ mi intézetünk tágasabb körben mozogna. Mi roppant ha­tása lehetne az értelmiségre egy illy intézetnek , hol kiki a’ mivelt világ’ értelmi haladását nyomról nyomra követhetné, könnyen látható. Mert a’ jelen kor’ szellemi életművei a’ folyóiratok. Az értelmi haladás’ minden uj termékei, az esz­mék’számtalan alakú és irányú fejtegetései, a’jövendő fölfedezések ’s találmányok’ magvai, a’jelenkor’ szellemé­nél fogva a’ havi iratokban tétetnek le, mellyek ennélfogva minden szellemi forgalomnak nélkülözhetetlen eszközei. Ki az értelmi haladás’ menetelét minden ágazataiban követni kívánja; ki magának a’tudomány’ bármelly ágábani moz­galmakról teljes ismeretet szerezni óhajt, annak nem elég csak egy két folyóiratot tekinteni meg , hanem szükséges, hogy az értelmi haladás’ ezen hatalmas eszközeinek minden figyelemre méltóbbjait ismerje ’s figyelemmel kisérje. ’S ez csak egyesületi erő ’s czélirányos intézkedés által történ­hetik meg, mellynél fogva csekély hozzájárulással mindenki képes lehet a’ nevezetest­ folyóiratok’ ismeretségébe jutni, ’­azokat önhasznára fordítani. És csak egy illy, a’tudo­mányos miveltség’ igényeinek megfelelő ’s czélirányosan elrendezett olvasó terem lehetne egyszersmind biztos se­gédforrása a’ felolvasóknak is. — Mert az értelmi haladás’ e’ nevezetes korszakában majdnem minden nap uj felfede­zést, uj javítást és tökéletesítést hoz a’ gyakorlati tudomá­nyok’ mezején. Mit még tegnap csaknem lehetetlennek tar­tottál , azt már ma az emberi találékony ész valósággá te­remtő, ’S az emberi ész’ e’ csodálatra méltó felfedezései­­nek követése az eddig elhanyagolt ’s gyakran alkalom és módhiány miatt eredménytelenül szunyadó elmékre nézve felette jótevő. Egy genius által létre hozott termékeny el­meszikra villany’ módjára hat a’ fogékony lelkekre,uj mun­kásságot ébreszt fel, ’s uj eszméket nemz, mint ezt Da­­guerré’ hallatlan találmánya igazolja legújabban. Az értelmi haladás’ naponkénti lépcsőzeteit követni múlhatlan szükség hát annak, ki vesztegelni ’s elmaradni nem akar , de különösen annak, ki az ismeret’ e’ vagy amaz ágában munkálkodni ’s munkálkodása’ eredményeit a’ köz­jóra fordítani kívánja. Németországban alig van valamire való város, hol egy illy olvasó intézet ne volna , ’s ránk nézve, hol fájdalom olly felette nyomoruak a’ tudományos intézetek, arra kettős szükség van, mit bizonyosan fővá­rosunkban is minden miveit kebel érezend. ’S e’ közszük­ségen csak úgy lehetne segíteni, ha a’ főváros’ minden ren­dű egyénei, különbség nélkül, e’ tárgyat magokévá tevén, közakarattal egyesülnének egy illy intézet’ létrehozására. De ezen Athenaeumnak — mellynek főbb czélja volna a’ fensőbb osztályokat tudományos ismeretekben részeltetni, ’s a’ szellemi életet a’ fővárosban lehetőleg előmozdítani, s nemcsak a’ fővárosra kellene szorítkozni, hanem az e­­­­gész honra kiterjeszteni jótevő működéseit. ’S ennek fő­­ eszköze könyvek’ kiadása volna. Ha a’ tartott felolvasások sajtó által közzétételének, ha hasznos és érdekes felolva­sások a fővároson kívül is eszközöltetnének, ha közhasznú de a’ tudomány’ álláspontjának megfelelő munkák’ kiadása, de mindenek felett, ha egy a’ műveltosztály’ szükségeinek megfelelő folyóirat’ kiadása eszközöltetnék. Mert nem szomorú, nem valóban leverő dolog-e, hogy egy nemzet, egy öt millióból álló nép, nem bir egy komolyabb irányú folyóirattal sem ? hogy ná­lunk tudományos foglalatú könyv nem kell, ’s a’ tudomány­ért semmi sem történik? Nem tagadhatlan bizonysága-e ez annak, hogy nálunk a’ tudományos ismeretek iránti sze­retet, az örökös napi politicai vitatkozások ’s vélemények’ hullámi közt, sülyedt inkább mint nevekedett. Tekintsünk csak más nemzetekre, ’s látni fogjuk, mi felette hátra va­gyunk, min magunk’ tetemes kárával. Mert minden anyagi jólét, minden haladás tudományos ismereteken alapul, ’s ki ma csak az iskolai’s különösen a’magyar iskolai körből ho­zott ismereteknél akar maradni, az elzárja maga előtt minden haladás, minden előmenetel’ útját, ’s önként lemond egy­szersmind az emberiség’azon fenséges jelleméről is, melly­nél fogva naponkint közelghetne a’ tökély’ magas ideáljá­hoz. Valóban nemzetünkre nézve nagyon lealacsonyító ’s kétségbeejtő dolog volna, ha az egy komoly irányú ’s tar­talmú folyóirat’ fentartására elég erővel ’s jó szándékkal nem bírna. Azért egy tartalmas és oktató, a’ tudományok’ közhasznú eredményeivel foglalkozó ’s érthető nyelven irt folyóirat’ megalapítása ’s kiadása ezen intézet’ fő feladatai közzé tartoznék. Kik ezen szerény hazafiui szózatot becses figyelmökre méltatják, kik a’ tudományos ismeretek’ mély jelentését, az emberiség’ haladásában­­ méltatni tudják , ’s Jelkek’ nemesi jelleménél fogva az itt előadott nagyérdekű tárgyak’ meg­vitatása ’s valósításához meleg részvéttel járulni kívánnak, azok méltóztassanak e’ folyó hó’ 26-án délután négy óra­kor a’ nemzeti casino’ kis teremében megjelenni. — Ba­logh Pál: Isévárosi ujdonságok­. Dicsértessék az örök gondviselés ! Lakói Budapestnek, fiai e’ hazának , népei e’ földnek , adjatok hálát az urnak, mert az ő haragja nem látogata meg bennünket. Igen , mi élünk, mozgunk és b írunk, méltó boszuságára azon üs­tökösnek, mellynek a’múlt héten egész Budapest kereső fülét, farkát a’ csillagok’ boltos hazájában, ki-kilódulva estenként a’ Duna’ szabad partjaira; — ’s melly — annyi fogadatlan próféta’ jövendöléseként — s. ha’ 18-án tönkre vala silányitandó ez árva földet, porsátorunknak istentől rendelt ez ideiglenes hajlékát. Remegve néztünk elébe a’ végítélet’ nagy napjának, a’ nagy nap’ még nagyobb éjsza­kájának ’, a’ nagyobb éjszaka’ legnagyobb éjféli órájának — mert mivelhogy pontosan ki vala számítva a’ dunaparti bölcsek által a’ rombolásnak ritka fontosságú végpereze­­nete. Igenis, sokan valának, kik egy halálra ítélt kebel’ ünnepélyes érzelmeivel lesék az elhárithatlan spectaculu­­mot. Az est megjött. ’S a’ kit ez este netalán pofon legyin­­tének , az bizonyosan nem gondolt hatalmaskodási perre, hanem a’ reá tapadt öt körömben is már a’ közelgő üstökös’ suhintásának megtorolhatlanságát látta. És minek szaporít­sunk sok szót ? elég a’ hozzá, hogy csufondáros kudarczot vallottanak az üstököspróféták, ’s régi kerékvágásában ma­radt minden. — Egyébiránt sajnáljuk, hogy e’ kudarcz ál­tal olvasóink is, mi is egy igen nevezetes és szépen kidol­­gozhatandó ujdonsági czikket vesztettünk, — annyi szent igaz , hogy földünk’ elpusztulását olly felségesen irtuk vol­na le, mint azt a’ világ’ teremtése óta még egyetlenegy uj­­donságb­a sem tevő. Hiúságunk és a’ dicsvágy zokog ke­belünkben. — Az üstökös miatti félelem okozható egy részt, hogy az ugyan azon éjjel tartott tánczvigalom nem vala olly népes , mint az ezen ügy iránt folyvást tapasztalható élénk buzgalomnál fogva joggal megvárhattuk volna. Alkalma­sint az ősi szokást akará e’ tekintetben is követni a’ bu­dapesti emberiség, ’s puha ágyban várni be a’ kemény halált. Pedig azt tartjuk , sokkal egészségesebb philosophia lett volna tánczolva, szép hölgyek’ karjain, avagy boros kancsók’ habzása között szembe fogadni az üstököst. — Azonban fontosabb ’s valóbb okok is valának, mik az illető báli közönség’nagy részének elmaradását könnyen megfog­­hatóvá teszik. Először ugyanis e’ bál szerfölött későre ha­­lasztaték, a’ midőn az ezt megelőzött számtalan tánczviga­lom már untig kifárasztá mind a’ türelmet, mind az er­szényt , — de e’ tekintetben a’ rendezők nem vádolhatok; bizonyos kútfőkből tudjuk, hogy e’ halasztásra a’ körülmé­nyek által lőnek kényszerítve. Továbbá e’ vigalom olly hé­ten adalék, mellynek minden napján egymást érte a’fényes­nél fényesb bál, ’s közvetlen elötte a’ művészbál, utána a’ hölgy­ piquenique tartatott — ’s igy történt, hogy az egyik ember a’ tegnap’ következtében volt álmos, a’másik a’ hol­napra kényszerült fenhagyni gyarló éjjelezési tehetségeit. Végül pedig az estét megelőző egész délutánon az elemek’ harcza is közbeveté magát akadályul; napfény, hó, jég, dara , eső, z­ápor egymást kergették, ’s kik még eddig nem hivék, hinni kezdék, hogy csakugyan itt az üstökös — ama’ kurucz idő nem is lehetett előhirnöke semmi más apróbb bajnak. A­ szél akkora volt és olly erős , hogy az utczá­­kon ülő kofák’ sátraiból ’s a’ járó kelő emberek’ esernyői­ből mind megannyi tulipánt csinált. A’ gőzös megszűnt járni a’ két város között, ’s Budáról, hol e’ vigalomra mintegy 5—600 beléptijegy kelt el, nem jöhetett ál­tal egy lélek sem. — Egyébiránt ezen bálban sok volt, minek örülheténk. Bízvást el lehet róla mondani, hogy kizárólagosan magyar szellemű volt mind a’ társalgási nyelvre , mind a’ szebbnél szebb kelmékre ’s legnagyobb­részt a’ ruhák’ szabására nézve is. Az utóbbira nézve különösen tüntették ki magokat a’ hölgyek, mind a’ fel­sőbb, mind az alsóbb osztályból, ’s láttunk gyönyörű ősi és újabb divatu magyar hölgy-costümeket. A’ férfiak között dicséretes előpéldányokként tűntek fel e’ tekintetben igen számos fő rendű hazánkfiai, a’ többieknek igen nagy része is atrillában jelenvén meg. — A’ merész elnevezésű művészbálban ismét kitett magáért a’ többször dicséretesen említett műkertész Hutiray Sándor úr. A’ bál maga élénk volt, népes és fesztelen. A’ pártfogónőkként feljegyzett művésznők’ nevei között a’ né­met színház’ néhány hölgytagja is volt látható. De a’ vigal­mon nem jelent meg közülök egy is. Kár is volt őket felza­varni, mikor ők alkalmasint jobban érzik magukat a’ Teré­­ziaváros’ világhírű báljaiban, a’ hol primadonnákként sze­repelhetnek. — A’ fényes hölgy piquenique reggeli 8 óráig tartott, ekkor ültek a’ vendégek — vacsorához. — Mind­kettő a’ kis redoutteremben. — Berlioz nem csütörtökön, hanem tegnapelőtt adó má­sodik hangversenyét nagyobb számú közönség előtt, szintén viharos tapsok és számos ismétlések között. A’ Rákóczy­­induló ismét meglevő villany-hatását , ’s minden szemben láng lobogott és nemzeti büszkeség. Schodelné és Füredy’ ez alkalommali működései szinte kitörő zajjal fogadtattak. — Szinte tegnapelőtt a’ délesti órákban ada Rózsavölgyi Márk hangversenyt a’ Nemzeti Körben. Az agg művész az élő magyar zeneszerzők között csaknem páratlanul áll ma­ga nemében azon kiválólag ős és tiszta magyar szellemre nézve, melly műveinek legnagyobb részén keresztülömlik, mikből ő többeket, mint máskor, úgy most is, kitűnő ügyes­séggel sajátkezűkig adott elő. Az öreg „Márkus bácsinak“ (mint őt a’ zenekedvelő fiatalabb nemzedék nevezi) mai működése is zajos méltánylatra talált. A’ nemzeti körnek uj évre ajánlt ’s nem régiben megjelent „Vigszeszély“ czimü csárdásainak igen számos példányait a’ jelen volt köztagok mind elkapkodták. — A’ f. hó’ 24-én tartandó hangászegyleti tánczviga­lom’ alkalmával Rózsavölgyinek egy uj „Sarolta“ nevű csárdása fog eljátszatni. Ajánlva van gróf Zichi -Ferraris Sarolta ő mlgának. — Megjelent és kapható Geibel Károlynál ’s minden hi­teles könyvárusnál: „Népdalok, irta Herczegh Victor. Ara 40 kr. p. p. — Petőfi pedig újabban egy regényt irt, melly jelenleg kiadásra vár. Vannak több igen szép versei is készen,mellyek közül különösen ki kell emelnünk egy nagyobbszerü gyö­nyörű költeményét illy czim alatt: a’csárda’romjai. E’ köl­temény a’ „Szépek’ könyvében“ fog megjelenni. —­­ *) A’ bécsi olvasó-egyesület (juridisch—politischer Lese-Verein) [. 1841 óta áll. Az egyesület’ alapításakor 68 tagból állott az, kik az egyesületi pénzalaphoz 50 pengő forinttal járul­tak, ’s számos részvevőkből, kik évenként 20 pengő forintot fizetnek. Az egyesület által hordatott folyóiratok’ száma többre megy száz­húsznál, miből láthatni az intézet’ nagy­szerűségét. — A­ kormány is kedvezőleg pártolja ezen jeles ti hasznos intézetet. 122 *) Igen dicséretes példával megy ebben elő a’ gráczi olvasó e­­gyesület, mellynek halhatlan alapitója János főherczeg, a’ fens, ausztriai ház, ezen dísze ’s a’ tudományoknak nemcsak nagy lelkű pártolója, hanem buzgó mivelője is. Ezen egye­sület , melly a’ Joanneummal van öszvefüggésben, a’ fensé­ges alapitó’ közvetlen pártfogása alatt már 1830 óta ad ki egy folyóírást, mellynek czime: Steyermarkische Zeitschrift, 's mellyböl évenként két füzet jelenik meg. Ezen jeles ’s mind kül mind belföldön nagy becsben álló folyóiratnak főtárgyai: honi történettan és helyleirás, ter­mészettudomány, nemzeti gazdászat, nevelés — erkölcs- és tapasztalati lélektan, népszerű és kelternces előadásban. A‘ lehető legnagyobb változatosság’ kedvéért felvétetnek abba a’ külföldi legvonzóbb ’s ujabb munkákbeli fordítások ’s a’ legbecsesb német ajkú munkák is. dolgok, SOPRONMEGYÉBŐL , január’ 26-kán. Számos közne­messég és egyházférfiak’ megjelenésével a’ főisp. helyettes’ elnöklete alatt tartatott közgyűlésünk. Szokott üdvözlés után, mindjárt kezdetben, a’ székesfejérvári nemesség’ haj­dani hires conservativ hadnagya Csay szót emelt. Nem­zetiségünket veszélyeztető újítási vágytól rettegvén , ter­jedelmes czifra beszédében megyei hajdúiiknak hosszabbra szabott mentéit és visszahajtható prémes mentegallérait azonnal megmásittatni ’s régi ősi állapotukba visszahely­­heztetni indítványozta; melly indítvány azonban a’ pusztá­ban kiáltozónak sorsára jutott. Ezen színészi declamatiót követte első alispánunknak a’ megye’ állását rajzoló hivata­los tudósítása. Megértettük ebből hivatalnokaink’ szorgal­mas eljárását, — adózóink’ ekkoráig pontos adófizetését, azon megjegyzéssel, hogy a’ volt gabona-szűk termés ezt jó formán meg fogja akasztani. Pénztáraink hűn kezeltet­nek. Élénk színekben mutattatott fel a’ főleg székvárosunk­ban divatba jött pénzüzletekkel járó uzsoráskodásnak nap­ról napra növekedő hydrája, mellyet a’ politia’ szemei bírói szék’ elébe állítani képtelenek, mig üdvös törvények a’nem­zet’ figyelmére legméltóbb földmivelő osztály’ kölcsönszer­­zését könnyíteni nem fogják. Mi vártuk, hogy a’megye­ház körüli gazdálkodásról is leend szó — mert, miután a’ tüzelő fának ára nálunk hamarjában igen felment, tán egy kis figyelmet igényelhetne az adózóink’ verejtékén, úgyne­vezett árcsökkentés’ útján, vásároltatni szokott évenkénti fa fogyasztásnak növekedése. Az adózók’fájával ellátott tűz­helyről ne vendégeskedjenek a’ tekintetes urak — vala­mint a’ tekintetes asszony’látogatói’ kedvéért az adózók’fá­jával ne fű­ttessenek; mert úgy vélekedünk, mikép’a’hivatal­­nak nincs tekintetes asszonya— csak rabnémberek’ számá­ra levon lakásul hely megyeházunkban, — ’s a’ vendéglés pedig az alispáni hivatalnak nem lévén kellő múlhatatlan­­ attribútuma amúgy is.

Next