Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)
1846-02-22 / 629. szám
ályos ismeretek iránt tovább is hidegek , közönyösek ’s hanyagok maradunk? És itt minden pillanat drága , különösen ránk nézve , kiknél a’ politica’ háborgó hullámi közt a’ tudomány’ minden igényei csaknem elenyésznek. Itt, ha valahol, szükséges a’ mozgás , az igyekezet, hogy elmaradásunkat némileg kipótolhassuk, ’s e’ tekintetben többek közt tanulságos de vonzó felolvasások által igen sokat lehetne tenni, naponként inkább népesedő fővárosunkban, a’ tudományszeretet’ ébresztésére. A’ hivatalos napi foglalkozások’ terhei alatt elfáradt férfiak örömmel szentelnének egy órát illynemü lelki élvezetekre , mellyekhez különben csak hosszú ’s fáradalmas útón juthatnának. A’ világi élvezetek’ örömeibe merültek nem vetnék meg az alkalmat, melly lelkeket a’ földi élet’ anyagi érdekeinek köréből fölemelné, ’s magasbnemü élvezetekben részeltetné. Lelkesb nőink, kiknek részvétében a’tudományos felolvasások iránt örvendetes tapasztalásnál fogva nem kételkedünk, örömmel használandják az alkalmat ismereteik’ növelésére, ’s örömmel meritendenek lelkesedést a’ tudományok ’s nemesb jellemű élvezetek iránt, hogy azt növendékeik’ lelkébe átplántálhassák , ’s őket lelkök’ lehető kimivelésére serkentsék. Azonban egy illy intézetnek szilárd alapjai felállithatása nálunk, több mindnyájunk által ismert okoknál, de különösen a’ közszellem’ hiányánál fogva, több nemű nehézségeknek néz ellenébe; segédeszközeiről is kell tehát annak gondoskodnunk,’s ezek közt, csekély véleményem szerint, fő helyet foglal el egy,a’ miveit osztály’ szükségeinek megfelelő olvasó terem’ fölállítása , melly a’ főváros’ miveit közönségére nézve felette nagy hatású ’s hasznú lehetne. Egy olvasó terem, hol komolyabb élvezetek nyujtatnának, minden más időölő és kergető mulatságok’ kizárásával, hol a’ tudományos irodalom’ új termékei ’s a’ miveit Európa’ nevezetes’ folyóiratai föltaláltatnának, fővárosunk’ első szükségei közé tartozik. Mert valljuk meg, hogy noha fővárosunkban a’ két casinó és a’ háromfelé szakadt kör bir olvasó szobával, de ezek részint sokakra nézve drágább , a’ több itt nyújtott időtöltő élvezetek’ rovására, részint inkább politicával foglalkozók, részint drága idejöket másként használni nem tudók’ számára vannak számítva. Egy olly olvasó terem’ felállításában millyenről itt szó van, szép példával mentek elő többek közt a’ bécsi ügyvédek, kiknek nagy dicséretet érdemlő intézetében , a’ miveit Európa’ jeles folyóiratai feltaláltatnak *). Azonban óhajtandó volna, hogy a’ mi intézetünk tágasabb körben mozogna. Mi roppant hatása lehetne az értelmiségre egy illy intézetnek , hol kiki a’ mivelt világ’ értelmi haladását nyomról nyomra követhetné, könnyen látható. Mert a’ jelen kor’ szellemi életművei a’ folyóiratok. Az értelmi haladás’ minden uj termékei, az eszmék’számtalan alakú és irányú fejtegetései, a’jövendő fölfedezések ’s találmányok’ magvai, a’jelenkor’ szelleménél fogva a’ havi iratokban tétetnek le, mellyek ennélfogva minden szellemi forgalomnak nélkülözhetetlen eszközei. Ki az értelmi haladás’ menetelét minden ágazataiban követni kívánja; ki magának a’tudomány’ bármelly ágábani mozgalmakról teljes ismeretet szerezni óhajt, annak nem elég csak egy két folyóiratot tekinteni meg , hanem szükséges, hogy az értelmi haladás’ ezen hatalmas eszközeinek minden figyelemre méltóbbjait ismerje ’s figyelemmel kisérje. ’S ez csak egyesületi erő ’s czélirányos intézkedés által történhetik meg, mellynél fogva csekély hozzájárulással mindenki képes lehet a’ nevezetest folyóiratok’ ismeretségébe jutni, ’azokat önhasznára fordítani. És csak egy illy, a’tudományos miveltség’ igényeinek megfelelő ’s czélirányosan elrendezett olvasó terem lehetne egyszersmind biztos segédforrása a’ felolvasóknak is. — Mert az értelmi haladás’ e’ nevezetes korszakában majdnem minden nap uj felfedezést, uj javítást és tökéletesítést hoz a’ gyakorlati tudományok’ mezején. Mit még tegnap csaknem lehetetlennek tartottál , azt már ma az emberi találékony ész valósággá teremtő, ’S az emberi ész’ e’ csodálatra méltó felfedezéseinek követése az eddig elhanyagolt ’s gyakran alkalom és módhiány miatt eredménytelenül szunyadó elmékre nézve felette jótevő. Egy genius által létre hozott termékeny elmeszikra villany’ módjára hat a’ fogékony lelkekre,uj munkásságot ébreszt fel, ’s uj eszméket nemz, mint ezt Daguerré’ hallatlan találmánya igazolja legújabban. Az értelmi haladás’ naponkénti lépcsőzeteit követni múlhatlan szükség hát annak, ki vesztegelni ’s elmaradni nem akar , de különösen annak, ki az ismeret’ e’ vagy amaz ágában munkálkodni ’s munkálkodása’ eredményeit a’ közjóra fordítani kívánja. Németországban alig van valamire való város, hol egy illy olvasó intézet ne volna , ’s ránk nézve, hol fájdalom olly felette nyomoruak a’ tudományos intézetek, arra kettős szükség van, mit bizonyosan fővárosunkban is minden miveit kebel érezend. ’S e’ közszükségen csak úgy lehetne segíteni, ha a’ főváros’ minden rendű egyénei, különbség nélkül, e’ tárgyat magokévá tevén, közakarattal egyesülnének egy illy intézet’ létrehozására. De ezen Athenaeumnak — mellynek főbb czélja volna a’ fensőbb osztályokat tudományos ismeretekben részeltetni, ’s a’ szellemi életet a’ fővárosban lehetőleg előmozdítani, s nemcsak a’ fővárosra kellene szorítkozni, hanem az egész honra kiterjeszteni jótevő működéseit. ’S ennek fő eszköze könyvek’ kiadása volna. Ha a’ tartott felolvasások sajtó által közzétételének, ha hasznos és érdekes felolvasások a fővároson kívül is eszközöltetnének, ha közhasznú de a’ tudomány’ álláspontjának megfelelő munkák’ kiadása, de mindenek felett, ha egy a’ műveltosztály’ szükségeinek megfelelő folyóirat’ kiadása eszközöltetnék. Mert nem szomorú, nem valóban leverő dolog-e, hogy egy nemzet, egy öt millióból álló nép, nem bir egy komolyabb irányú folyóirattal sem ? hogy nálunk tudományos foglalatú könyv nem kell, ’s a’ tudományért semmi sem történik? Nem tagadhatlan bizonysága-e ez annak, hogy nálunk a’ tudományos ismeretek iránti szeretet, az örökös napi politicai vitatkozások ’s vélemények’ hullámi közt, sülyedt inkább mint nevekedett. Tekintsünk csak más nemzetekre, ’s látni fogjuk, mi felette hátra vagyunk, min magunk’ tetemes kárával. Mert minden anyagi jólét, minden haladás tudományos ismereteken alapul, ’s ki ma csak az iskolai’s különösen a’magyar iskolai körből hozott ismereteknél akar maradni, az elzárja maga előtt minden haladás, minden előmenetel’ útját, ’s önként lemond egyszersmind az emberiség’azon fenséges jelleméről is, mellynél fogva naponkint közelghetne a’ tökély’ magas ideáljához. Valóban nemzetünkre nézve nagyon lealacsonyító ’s kétségbeejtő dolog volna, ha az egy komoly irányú ’s tartalmú folyóirat’ fentartására elég erővel ’s jó szándékkal nem bírna. Azért egy tartalmas és oktató, a’ tudományok’ közhasznú eredményeivel foglalkozó ’s érthető nyelven irt folyóirat’ megalapítása ’s kiadása ezen intézet’ fő feladatai közzé tartoznék. Kik ezen szerény hazafiui szózatot becses figyelmökre méltatják, kik a’ tudományos ismeretek’ mély jelentését, az emberiség’ haladásában méltatni tudják , ’s Jelkek’ nemesi jelleménél fogva az itt előadott nagyérdekű tárgyak’ megvitatása ’s valósításához meleg részvéttel járulni kívánnak, azok méltóztassanak e’ folyó hó’ 26-án délután négy órakor a’ nemzeti casino’ kis teremében megjelenni. — Balogh Pál: Isévárosi ujdonságok. Dicsértessék az örök gondviselés ! Lakói Budapestnek, fiai e’ hazának , népei e’ földnek , adjatok hálát az urnak, mert az ő haragja nem látogata meg bennünket. Igen , mi élünk, mozgunk és b írunk, méltó boszuságára azon üstökösnek, mellynek a’múlt héten egész Budapest kereső fülét, farkát a’ csillagok’ boltos hazájában, ki-kilódulva estenként a’ Duna’ szabad partjaira; — ’s melly — annyi fogadatlan próféta’ jövendöléseként — s. ha’ 18-án tönkre vala silányitandó ez árva földet, porsátorunknak istentől rendelt ez ideiglenes hajlékát. Remegve néztünk elébe a’ végítélet’ nagy napjának, a’ nagy nap’ még nagyobb éjszakájának ’, a’ nagyobb éjszaka’ legnagyobb éjféli órájának — mert mivelhogy pontosan ki vala számítva a’ dunaparti bölcsek által a’ rombolásnak ritka fontosságú végperezenete. Igenis, sokan valának, kik egy halálra ítélt kebel’ ünnepélyes érzelmeivel lesék az elhárithatlan spectaculumot. Az est megjött. ’S a’ kit ez este netalán pofon legyintének , az bizonyosan nem gondolt hatalmaskodási perre, hanem a’ reá tapadt öt körömben is már a’ közelgő üstökös’ suhintásának megtorolhatlanságát látta. És minek szaporítsunk sok szót ? elég a’ hozzá, hogy csufondáros kudarczot vallottanak az üstököspróféták, ’s régi kerékvágásában maradt minden. — Egyébiránt sajnáljuk, hogy e’ kudarcz által olvasóink is, mi is egy igen nevezetes és szépen kidolgozhatandó ujdonsági czikket vesztettünk, — annyi szent igaz , hogy földünk’ elpusztulását olly felségesen irtuk volna le, mint azt a’ világ’ teremtése óta még egyetlenegy ujdonságba sem tevő. Hiúságunk és a’ dicsvágy zokog kebelünkben. — Az üstökös miatti félelem okozható egy részt, hogy az ugyan azon éjjel tartott tánczvigalom nem vala olly népes , mint az ezen ügy iránt folyvást tapasztalható élénk buzgalomnál fogva joggal megvárhattuk volna. Alkalmasint az ősi szokást akará e’ tekintetben is követni a’ budapesti emberiség, ’s puha ágyban várni be a’ kemény halált. Pedig azt tartjuk , sokkal egészségesebb philosophia lett volna tánczolva, szép hölgyek’ karjain, avagy boros kancsók’ habzása között szembe fogadni az üstököst. — Azonban fontosabb ’s valóbb okok is valának, mik az illető báli közönség’nagy részének elmaradását könnyen megfoghatóvá teszik. Először ugyanis e’ bál szerfölött későre halasztaték, a’ midőn az ezt megelőzött számtalan tánczvigalom már untig kifárasztá mind a’ türelmet, mind az erszényt , — de e’ tekintetben a’ rendezők nem vádolhatok; bizonyos kútfőkből tudjuk, hogy e’ halasztásra a’ körülmények által lőnek kényszerítve. Továbbá e’ vigalom olly héten adalék, mellynek minden napján egymást érte a’fényesnél fényesb bál, ’s közvetlen elötte a’ művészbál, utána a’ hölgy piquenique tartatott — ’s igy történt, hogy az egyik ember a’ tegnap’ következtében volt álmos, a’másik a’ holnapra kényszerült fenhagyni gyarló éjjelezési tehetségeit. Végül pedig az estét megelőző egész délutánon az elemek’ harcza is közbeveté magát akadályul; napfény, hó, jég, dara , eső, zápor egymást kergették, ’s kik még eddig nem hivék, hinni kezdék, hogy csakugyan itt az üstökös — ama’ kurucz idő nem is lehetett előhirnöke semmi más apróbb bajnak. A szél akkora volt és olly erős , hogy az utczákon ülő kofák’ sátraiból ’s a’ járó kelő emberek’ esernyőiből mind megannyi tulipánt csinált. A’ gőzös megszűnt járni a’ két város között, ’s Budáról, hol e’ vigalomra mintegy 5—600 beléptijegy kelt el, nem jöhetett által egy lélek sem. — Egyébiránt ezen bálban sok volt, minek örülheténk. Bízvást el lehet róla mondani, hogy kizárólagosan magyar szellemű volt mind a’ társalgási nyelvre , mind a’ szebbnél szebb kelmékre ’s legnagyobbrészt a’ ruhák’ szabására nézve is. Az utóbbira nézve különösen tüntették ki magokat a’ hölgyek, mind a’ felsőbb, mind az alsóbb osztályból, ’s láttunk gyönyörű ősi és újabb divatu magyar hölgy-costümeket. A’ férfiak között dicséretes előpéldányokként tűntek fel e’ tekintetben igen számos fő rendű hazánkfiai, a’ többieknek igen nagy része is atrillában jelenvén meg. — A’ merész elnevezésű művészbálban ismét kitett magáért a’ többször dicséretesen említett műkertész Hutiray Sándor úr. A’ bál maga élénk volt, népes és fesztelen. A’ pártfogónőkként feljegyzett művésznők’ nevei között a’ német színház’ néhány hölgytagja is volt látható. De a’ vigalmon nem jelent meg közülök egy is. Kár is volt őket felzavarni, mikor ők alkalmasint jobban érzik magukat a’ Teréziaváros’ világhírű báljaiban, a’ hol primadonnákként szerepelhetnek. — A’ fényes hölgy piquenique reggeli 8 óráig tartott, ekkor ültek a’ vendégek — vacsorához. — Mindkettő a’ kis redoutteremben. — Berlioz nem csütörtökön, hanem tegnapelőtt adó második hangversenyét nagyobb számú közönség előtt, szintén viharos tapsok és számos ismétlések között. A’ Rákóczyinduló ismét meglevő villany-hatását , ’s minden szemben láng lobogott és nemzeti büszkeség. Schodelné és Füredy’ ez alkalommali működései szinte kitörő zajjal fogadtattak. — Szinte tegnapelőtt a’ délesti órákban ada Rózsavölgyi Márk hangversenyt a’ Nemzeti Körben. Az agg művész az élő magyar zeneszerzők között csaknem páratlanul áll maga nemében azon kiválólag ős és tiszta magyar szellemre nézve, melly műveinek legnagyobb részén keresztülömlik, mikből ő többeket, mint máskor, úgy most is, kitűnő ügyességgel sajátkezűkig adott elő. Az öreg „Márkus bácsinak“ (mint őt a’ zenekedvelő fiatalabb nemzedék nevezi) mai működése is zajos méltánylatra talált. A’ nemzeti körnek uj évre ajánlt ’s nem régiben megjelent „Vigszeszély“ czimü csárdásainak igen számos példányait a’ jelen volt köztagok mind elkapkodták. — A’ f. hó’ 24-én tartandó hangászegyleti tánczvigalom’ alkalmával Rózsavölgyinek egy uj „Sarolta“ nevű csárdása fog eljátszatni. Ajánlva van gróf Zichi -Ferraris Sarolta ő mlgának. — Megjelent és kapható Geibel Károlynál ’s minden hiteles könyvárusnál: „Népdalok, irta Herczegh Victor. Ara 40 kr. p. p. — Petőfi pedig újabban egy regényt irt, melly jelenleg kiadásra vár. Vannak több igen szép versei is készen,mellyek közül különösen ki kell emelnünk egy nagyobbszerü gyönyörű költeményét illy czim alatt: a’csárda’romjai. E’ költemény a’ „Szépek’ könyvében“ fog megjelenni. — *) A’ bécsi olvasó-egyesület (juridisch—politischer Lese-Verein) [. 1841 óta áll. Az egyesület’ alapításakor 68 tagból állott az, kik az egyesületi pénzalaphoz 50 pengő forinttal járultak, ’s számos részvevőkből, kik évenként 20 pengő forintot fizetnek. Az egyesület által hordatott folyóiratok’ száma többre megy százhúsznál, miből láthatni az intézet’ nagyszerűségét. — A kormány is kedvezőleg pártolja ezen jeles ti hasznos intézetet. 122 *) Igen dicséretes példával megy ebben elő a’ gráczi olvasó egyesület, mellynek halhatlan alapitója János főherczeg, a’ fens, ausztriai ház, ezen dísze ’s a’ tudományoknak nemcsak nagy lelkű pártolója, hanem buzgó mivelője is. Ezen egyesület , melly a’ Joanneummal van öszvefüggésben, a’ fenséges alapitó’ közvetlen pártfogása alatt már 1830 óta ad ki egy folyóírást, mellynek czime: Steyermarkische Zeitschrift, 's mellyböl évenként két füzet jelenik meg. Ezen jeles ’s mind kül mind belföldön nagy becsben álló folyóiratnak főtárgyai: honi történettan és helyleirás, természettudomány, nemzeti gazdászat, nevelés — erkölcs- és tapasztalati lélektan, népszerű és kelternces előadásban. A‘ lehető legnagyobb változatosság’ kedvéért felvétetnek abba a’ külföldi legvonzóbb ’s ujabb munkákbeli fordítások ’s a’ legbecsesb német ajkú munkák is. dolgok, SOPRONMEGYÉBŐL , január’ 26-kán. Számos köznemesség és egyházférfiak’ megjelenésével a’ főisp. helyettes’ elnöklete alatt tartatott közgyűlésünk. Szokott üdvözlés után, mindjárt kezdetben, a’ székesfejérvári nemesség’ hajdani hires conservativ hadnagya Csay szót emelt. Nemzetiségünket veszélyeztető újítási vágytól rettegvén , terjedelmes czifra beszédében megyei hajdúiiknak hosszabbra szabott mentéit és visszahajtható prémes mentegallérait azonnal megmásittatni ’s régi ősi állapotukba visszahelyheztetni indítványozta; melly indítvány azonban a’ pusztában kiáltozónak sorsára jutott. Ezen színészi declamatiót követte első alispánunknak a’ megye’ állását rajzoló hivatalos tudósítása. Megértettük ebből hivatalnokaink’ szorgalmas eljárását, — adózóink’ ekkoráig pontos adófizetését, azon megjegyzéssel, hogy a’ volt gabona-szűk termés ezt jó formán meg fogja akasztani. Pénztáraink hűn kezeltetnek. Élénk színekben mutattatott fel a’ főleg székvárosunkban divatba jött pénzüzletekkel járó uzsoráskodásnak napról napra növekedő hydrája, mellyet a’ politia’ szemei bírói szék’ elébe állítani képtelenek, mig üdvös törvények a’nemzet’ figyelmére legméltóbb földmivelő osztály’ kölcsönszerzését könnyíteni nem fogják. Mi vártuk, hogy a’megyeház körüli gazdálkodásról is leend szó — mert, miután a’ tüzelő fának ára nálunk hamarjában igen felment, tán egy kis figyelmet igényelhetne az adózóink’ verejtékén, úgynevezett árcsökkentés’ útján, vásároltatni szokott évenkénti fa fogyasztásnak növekedése. Az adózók’fájával ellátott tűzhelyről ne vendégeskedjenek a’ tekintetes urak — valamint a’ tekintetes asszony’látogatói’ kedvéért az adózók’fájával ne fűttessenek; mert úgy vélekedünk, mikép’a’hivatalnak nincs tekintetes asszonya— csak rabnémberek’ számára levon lakásul hely megyeházunkban, — ’s a’ vendéglés pedig az alispáni hivatalnak nem lévén kellő múlhatatlan attribútuma amúgy is.