Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)

1846-02-05 / 619. szám

| #) Előre kijelentjük, rajképivizsgálódásokban, Erdélyt illetőleg, soktulvitt aggodalmat látunk , miknek előhordása ha a’ részek iránt hozott törvény’ alkotásakor helyén lehete is , most már mind késő. Most mi e’ részben csak a’ törvény’ végrehajtását követelhetjük, mi egyedül mentheti ki a’ nevezett részbeli törvényhatóságokat is azon bizonytalan ’s ennélfogva kínos helyzetből, melly a’közélet’ minden viszonyait nyomja. Az e’ részben mondottakat tehát csak annyiban közöljük, mennyiben itt az unió’ nagy fontosságú kérdésével egybefüggőleg hozatnak fel. —Szerk, Februarius 5. 1846. Csütörtök 619. PESTI HÍRLAP. tteffielenik e’ lap minden héten négyszer- vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postási borítékban 6 ft pp. Előfizethetni helyben Laciderer Iajos kiadó-tulajdonosnál hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébitt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példában de rer nLy^°irsánktian?in^ csak a bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasabsorert aprobetűkkel 5 pengő kr. számittatik. TARTALOM. Előléptetések. Az erdélyi unióról. II. Fővárosi újdonságok. Kisfaludy-társaság. Törvényhatósági dolgok: Pestváros (szinházügy, árvaház). Mosonymegyei (közgyűlés). Győrváros (gabnabiztositó egyesület). Vegyes közlemények: Tunnel-társaság’ alapszabályai. Külföld. Hirdetések. VAGY ÍRORSZÁG és ERDÉLY. cs. ap. kir. Fölsége gróf Nádasdy Lipót főispánt továbbra s Komáromegye’ kormányzójául meghagyni, ’s ennek következtében ar a’ hétszemélyes táblánál eddig viselt bírói hivatalától fölmenteni egkegy. méltóztatott. cs. ap. kir. Fölsége Jablonczai Eleket, alsófehérmegye’ költ főjegyzőjét, Erdélyországban számfeletti kerületi tartománybiztossá kinevezni legkegy. méltoztatott. Paschvánszky Péter, zimonyi só- és harminczadhivatali ellenőr meghatározott. B.—P. H. Az erdélyi unoró 1. II. Fönforog még az egyesülés’ kérdését lényegileg illető egy igen fontos körülmény, melly minden oldalról komoly ’s elfogultság nélküli vizsgálatot érdemel, és ezen körülményt a’ részek , vagyis a’ négy erdélyi törvényhatóságnak Magyarországhoz törvény által már kimondott visszakapcsolása képezi. E’ kérdést tehát, vagyis a’ részek’ hozzánk csatolását, főleg három szempontból kívánom vizsgálni : a) egyedül Erdélyre, b) egyedül Magyarhonra és végre c) mindkét haza’ közös érdekére nézve. Mi az első nézpontot, vagyis Erdélyt magát illeti, föltűnik eleve már azon kérdés: valljon a’ részek Magyarországhozi kapcsolása és Erdélytőli elszakasztása hasznos volna-e Erdélyre nézve , vagy sem ? Tagadni ugyan nem lehet, miként a’ részek’ visszakapcsolása által Magyarhon korántsem erősödnék olly nagy mértékben , mint Erdély gyengülne, hisz’ hosszas mutogatás sem kell ahhoz, miszerint bizonyos lévén, hogy: az elszakasztandó részek nem olly arányban állanak a’ gyengébb Erdélyhez, mint a’ sokkal erősebb Magyarországhoz; továbbá pedig ezen okoskodást—mint mondók, egyedül erdélyi szempontból véve,— alaposnak kell ismernünk, mert az bizonyos, mint erdélyi barátaink is mondják, hogy az erdélyi részek’ elszakitásának tettleges végrehajtása az egyesülés’nagyfontosságu kivitelére általánosan, különösen pedig Erdély’mostani körülményeire nézve ép’ orly károsnak, valamint másfelől ismét hasznosnak is tekinthető az elszakitás’eszméje, melly Damokles’kardjaként függ Erdély’sorsa fölött, mivel az elszakitástóli félelem ösztönül szolgálhatna Erdély’ részéről a’ két haza közti egyesülés’ előmozdítására. Másfelől azonban szinte alapos azon aggodalom, melly szerint a’ részek’ elszakitásának végrehajtása első akadályul gördülne a’közös egyesülhetés’ elébe, mit én minden érdekeket, féltékenységeket, önigazolási törekvéseket, törvényhozási következetesség vagy következetlenség’ szempontjait elenyésztető fontossággal biró tárgynak tekintek. Igaz továbbá az is , miként a’ részek’ tettleges elszakitása az erdélyiek’legnagyobb részének keblében olly idegenséget szülhetne irántunk , hogy annak kiirtására hosszú idő kivántatnék, és hogy az egyesülés’ ügyének barátai közül is ez által többen elidegenednének ; mert ki a’ legutóbbi erdélyi országgyűlést figyelemmel kisérte, alig foghat csodálkozni, hogy a’ mit a’ magyarországiak a’ részek’ visszakapcsolása’ tekintetében teljes és tökéletes igazságnak tartanak, Erdélyben alig van egy két egyén , ki ezt nem a’ legjogtalanabb , önkényesebb és szeretetlenebb bánásmódnak tekintené, és ez természetelleninek sem mondható, mert az e’ tárgy feletti jogkérdés minden esetre bonyolódottabb, és sokkal mélyebben behat mind a’két fél’ polgári viszonyaiba, hogy sem azt mindegyik rész saját érdeke szerint ne magyarázgathatná magának. Továbbá, mint tisztelt erdélyi barátaimtól hallom , az ottani regalistáknak nagy része nem óhajtja az egyesülést, mi ismét nem természetelleni , hisz’ az erdélyi regalisták egyedül a’ hatalom’ választottai, melly, ha az egyesülést akarná, régóta véghezvihette volna, pedig azok kétszeresen fölülmúlják az erdélyi megyék’követeinek számát,’s figyelve a legutolsó erdélyi országgyűlés’történeteire, ha valami eddigelé az unióra kedvezőleg történt is , azt egyedül annak lehet tulajdonítani, hogy a’ megyék’ követei voltak azok, kik, bár kevesebb számuak, mégis képviseleti állásuk, egyéniségük ’s buzgalmuk által adjanak irányt az országgyűlési tanácskozásoknak, mi által szinte az említett más két osztálybeli követekből is elvrokonokat szereztek. — De ha a’ megyei követek’ soraiból a’ részek’ visszakapcsolása által nyolcz követet elveszünk , lehetetlen leszen a’ megmaradt fölötte csekély számnak eddigi hatását megtarthatni, mi által másokra szállván az ügyek’ vezetése, az eddigi adatok után mondhatni, hogy ezek az egyesülésre kevesbbé leendőnek hajlandók , mi annyival inkább szembetűnő , mivel épen a’ részek’ visszakapcsolása által elvesztendő négy törvényhatóság és ezeknek 8 körete tartozik az egyesülés legforróbb előmozdítóihoz. Illy és más számtalan okok gördülnek előnkbe, ha az uniót egyedül erdélyi szempontból vizsgáljuk , de nézzük, a’ dolgot, mint fenebb magunknak az ösvényt kitűzök, Magyarországra vonatkozólag, és ekkor legott föltűnik Magyarországnak azon jogos és már törvényes követelése, miszerint a’ törvény’ szentségével biztosított négy erdélyi törvényhatóságoknak visszakapcsolását és a’ m. törvényhozásbani kellő részvételét legnagyobb igazsággal követeli. De legyünk méltányosok; valljon Magyarországnak nincs-e joga, sőt kötelessége az erdélyi részek’ visszakapcsoltatását, miután az törvényben foglaltatik, egész hatályossággal követelnie, mit az országgyűlés, a’ haza’ kivonatán és közvéleményen sarkalva , kellőleg teljesített is akkor már, midőn az országgyűlés’ elején az igazolás’ (verificatio) tárgyalásakor a’ törvény ellen meg nem jelent erdélyi részeknek pörbe leendő idéztetését a’ két tábla közös egyetértéssel elrendelte , és kétkednünk nem szabad , miszerint annak idejében mindent megteend még a’ haza , mi az erdélyi részek’ Magyarországhozi törvényes visszakapcsolását végeredményre juttassa. Mivel pedig, mint mondók, igazságosak akarunk lenni, bátran kérdezhetjük Erdélytől: valljon Magyarország’ helyezetében nem épen úgy cselekednék e’kérdést illetőleg, mint a’mi törvényhozásunk cselekszik ? És igy itt a’ helye ezen kérdés’ közös és mind a’ két testvérhon’ érdekére vonatkozó nézpontbéli fejtegetésének: Méltánylanom kell e’ részben Ujfalussy Miklós Szatmár’ érdemes követének e’ tárgy iránti jeles nyilatkozatait, melylyek’ nyomán el kell ismernünk az erdélyi részeknek a’ két haza közti helyzetéből eredő szomorú körülményeit, mik szerint az utolsó erdélyi országgyűlésre szinte megjelenni kényszerittettek,valamint az aligmult magyar diétán meg nem jelenésük miatt pörbe fogattak, ’s a’ legfőbb törvényszabta büntetésben itéletileg megmarasztaltattak. Nem is lehet tagadni , hogy e’ négy törvényhatóságnak magán polgári viszonyai, megyei municipalis élete, vallásbeli’s szóval mindennemű polgári foglalatosságaik zavarban állanak. Igaz mindez; de a’két haza’java’s közös érdeke megkívánja, parancsolja, és legmagasztosabb polgári kötelességévé teszi az erdélyi részeknek, hogy mig a’ bajon segíteni nem lehet, küldötteik által mind a’ két testvérhen’ országgyűlésein annyival inkább megjelenjenek , minthogy igy, és úgy szólván egyedül csak igy mozdíthatják leginkább elő az erdélyi hatóságok, mint e’ részben igen hatalmas tényezők, Magyarhonban szintúgy mint Erdélyben, a’ közösen óhajtott két hon közti egyesülést. Nehéz és áldozatteljes ugyan e’ hivatása az erdélyi részeknek ! de a’ kötelesség parancsolja, — mellynek teljesítéséért a’ két hon’ hálaérzete és a’ polgári dicsőség’ legszebbike vár reájok. És ha csakugyan igaz, miben kétkednünk nem szabad, hogy erdélyi elvrokonunk ’s barátink’ fönebb emlitett állításaik valók, mik szerint az illető részek hon és az országgyűlésen is hő pártolói az egyesülésnek, akkor előrelátjuk már fényleni az erdélyi részeket ama’ polgári dicsősségben,mellyben okvetlen fognak, és kell is részesülniök, ha hogy addig, mig a’két hon közti ingadozó állásukon segíthetni, mind Erdély mind Magyarország’ törvényhozásaiban magas polgári kötelességüket teljesítve , a’ két haza’ egyesülését résztvevőleg előmozdítandja, mert ők az uniót jelen helyzetekben itt is ott is leginkább elősegíthetik , annyival inkább , mivel Magyarország’ utolsó országgyűlésén az unitáriusoknak szabad vallási gyakorlását mind két tábla megszavazván , azt felséges urunk’ kegyes hozzájárulása törvénye alkotta. De mielőtt e’ tárgy fölötti igénytelen nézeteink’ előadását bevégeznék, hátravan még azon kérdés’ vizsgálata, valljon a’ felebbi vagy azokhoz hasonló alapokon feneklő egyesülése honunknak Erdélylyel, Magyarország’ törvényhozására minő befolyást gyakorolna’ ’s valljon az egyesülés kártékony elemeket fogna- e közös törvényhozásunkba átültetni vagy sem ? „Sunt bona mixta malis“ mond a’latin, — de mi mégis e’ kérdésre vonatkozólag, a’ legutóbbi erdélyi országgyűlések’ eredményein és igy a’ tapasztalás’ adatain sarkalva, azt hisszük, hogy hazánknak Erdélylyel leendő egyesülése által a’ jó és hasznos elemek sokkal fölül fogják a’ kártékonyokat múlni, mi már abból is kézzelfoghatólag kitetszik, hogy Erdélyben, jóllehet a’ regalisták a’ követekkel együtt tanácskoznak, ’s jóllehet, hogy egyedül a’ kormány által meghívott regalisták’ száma nagyobb lévén, a’megyei követek’ egymáshozi állásának igy eredt minden anomáliái mellett is, sokszor jók tanácskozásaiknak eredményei, és ha hasonló körülmények vagy tényezőknek súlyát a’ mérleg’ két serpenyőjébe tennék, e’ részben Magyarország fölött bizonyosan Erdélyt illeti az elsőség; mert ha Magyarhon’országgyűlése, nem mondjuk erdélyi, de csak saját elemeivel együtt, vagyis elegyes gyűlésekben tanácskoznék, aligha számolhatna annyira is meglehetős eredményekre , minket Erdély eddigelé, különösen a legutóbbi országgyűléseken, úgyszólván elővarázsolni tudott. És tisztelt erdélyi elvrokonunktól nyert fölvilágositások és a’ legutóbbi erdélyi országyülések’ irományainak útmutatása után, Erdélyt szellemi haladásra hajlandóbbnak mondhatnék Magyarországnál; mert annak a szászokkali viszonya által, kik legszebb constitutioval bírnak, bárha a’ bureaucratia ezt némileg megszabdalta is, de a’ követelés iránta fönállván , annak szelleme jótékonyan hat Erdély’ törvényhozásának működéseire. A’ taksás helyek és városok pedig igen tekintélyes és tiszta constitutionalis elemek, és eddigelé is ezek tartoztak az erdélyi rendek és haladási párt’ legtekintélyesebb ’s biztos istápai közé , mellyek az orsz.gyűlésen legtöbbnyire nem a’ municipalis, hanem magasabb alkotmányos közszempontból dicséretesen működtenek. Azonban mindezek csak alacsonyabb fejleményei, csak egy közel jövendő’ hasznait vagy kárait érdeklők egyedül , ’s úgyszólván előleges figyelmet sem érdemelnek a’ nagyobbszerű , századokra ható jó, a’ két haza’ jövendőjét magában foglaló és magyar közös nemzetiségünket biztosítandó egyesülésnek malasztos eszméje és más magas statustani nézpont mellett. Mert, mint mondók, legyen csak meg valahára a’ két haza közti egyesülés , könnyű és bizonyos sükerrel fog az egyesített erő minden illy aprólékos akadályokat legyőzhetni. Végre pedig a’ lehető legőszintébb bizalommal fölkérjük a’ testvérhaza’ annyi megannyi kitűnő képességű honfiait , hogy : jelen értekezésünk’ igénytelen tartalmát bár szemügyre sem véve, annak fontos tárgya és szent czélja fölött, az időszaki sajtó’ utján, minél többen nyilatkozni szíveskedjenek ; miszerint igy a’ két haza közti egyesülés’ hasznai , jótékony eredményei, az e’ tárgyra vonatkozó kölcsönös előítéletek, igények, követelések, akadályok ’s tévedések hova hamarább és minél kimerítőbben fölvilágosittassanak. — Záborszky Alajos: Fővárosi újdonságok. Örvendetes tüneményként emlitjük, hogy politicai közügyeink mindinkább nagyobb részvétre találnak a’ nagy közönségnél is. A’ megyei gyűlések szorgalmasan látogattatnak, ’s figyelemmel kisértetnek ollyanok által is, kik még nem régiben csak mintegy hitből ismerek ’s fejbeverésdi gyakorlatoknál egyébnek nem tartották azokat. Után útfélen hallani már a’ politicai napi tárgyak feletti vitákat és nézetek’ kimondását, ’s napról napra szaporodik száma azoknak, kiket a’ hon’ bajai elkomoritnak, kiket a’ haza’ örömperczei fölviditnak, ’s kiknek kebleik a’ haza’ nagyobb, érdemdúsabb fiai’ neveinek csak említésénél is fölmelegszik. ’S ennek igy kell lenni; századok óta foly a’ panasz, hogy népünk a’ mindennapi kenyérkeresés’állati jámborságából ki nem mozdul; hogy soha nem lelkesül fel azon gondolatnál, vagyis inkább , hogy arról nem is gondolkozik , miképen ő egy romba dűlt nagy nemzet’ tagja , mellynek újra fölépítésén iparűzenek úgy, mint a’tudósnak, kereskedőnek úgy, mint a’ földmivesnek és mindenkinek, ki a’ négy folyam’ partjain él, egyaránt kell dolgoznia , egyaránt kell küzdenie jobb idők’ reményéért, — ’s a’ megnyitandott sirt önmaguk’ tetemeivel töltetni meg inkább, mintsem hogy abba a’ haza’ fenmaradt szent romjait hagyják alázuhanni. Nem vagyunk barátai a’ sallangos dictióknak, de illy jelenségeken lehetetlen szivünkből nem örvendenünk; lehetetlen, hogy nemzetünk’ boldogabb perezeiben önkénytelenül képzeletünk’ elébe emelkedő szebb jövőnk’ tündérképén ne merengjünk. Legyenek pártok, legyenek bár különböző ajkúak honfitársaink; de legyen részvét a’ közügyek iránt, — ’s akkor e* fogalom: közszellem, nem leszen ismeretlen fogalom, ’se’szó: polgár, nem leszen üres szó! ’S különösen, örvendetes, hogy illy szellem’ terjedését az ország’ szivében, központjában, a’főváros’lakosai között tapasztaljuk. — Nálunk még igen sok kívánni való marad hátra , ’s nálunk a’ nép’ legnagyobb része még — a’ sorompókon kivül áll. — Nem csalatkozánk, midőn azt irék, hogy a’ budai színház’ügyét hatalmasabb kezek karolandják fel.Most már majdnem bizonyos, hogy azt húsvét után a’ nemzeti Színház’ fel ki *) Kétségkívül hasznos kívánat a’ testvérházak’ mindenikére nézve, de nem egyszersmind törvényes is. Nem is említjük az áldozat’ nagyságát, mellyel ez állás, az illető törvényhatóságokra nézve, összakötva lenne. — Szerk.