Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)

1846-03-01 / 633. szám

tt' hazában levő iparvállalatok’ papírjainak valódi és bizto­sított értéke és becse felöl magának kellő ’s olly világos tudomást, hogy arra a’ t. egyesület szabálymódositó intéz­kedéseit bizton alapíthatná, nem szerezhetett, annálfogva a’ hazai iparvállalatok’ papírjainak elvben már úgy is elfo­gadott kölcsöne ne ez után (hogy t.i.a’ bizottmány’vélemé­­nye’ folytában már előlegesen megneveztethessenek a vál­lalatok, miknek papírjai elfogadandók lesznek) léptettesse­nek életbe, hanem ezekre nézve is hagyassák­­on azon gya­korlati rend, mellyet az intézet az eddig elfogadott papírokra nézve követett; t. i. várja be a’ t.egyesület,mig egyik vagy másik hazai vállalat’ biztosított értékű részvényének tulajdo­nosa magát az e’részben utasítandó’s a’ szükséges előzmé­nyek’ megtételére megbízandó választmánynál kölcsönért jelentendi,’s hatalmaztassék fel a’választmány, hogy mihelyt ilyen biztosított értékű hazai papírok’ kölcsönét, a’ szük­séges előzmények és óvatos vizsgálat után, teljes biztos­sággal eszközölhetőnek véli, akár a’ hozzája beadott folya­modás szolgált legyen alkalmat , akár más után nyert es részben hiteles és bizonyos meggyőződést , közgyűlést lehető legrövidebb idő alatt csupán ennek szabályos el­határozása végett hívjon össze. Azt azonban szükségesnek tartja a­ választmány most előre kijelenteni, hogy ezen elfogadható papírok alatt ollyanokat, mellyek részletes be­­fizetéseik’ időszakát teljesen túl nem élték, azaz rájok a’ szabályos fizetési részletek egészen befizetve nincsenek , teljességgel nem érthet, következőleg a megbízandó vá­lasztmányt is utasítandónak véli, hogy illyen egészen be nem fizetett, bármilly jó keletű papírokra indítványt se tegyen.“— A’ bizottmány’e’véleménye, minden ellenszó nélkül elfogadtatott. Ennyit az 1-ső pontra nézve. (Folyt. köv.) POZSONYVÁROS. Az itteni takarékpénztár’ szerencsés működése nagy buzdításul szolgált, a’ hon’ különböző vidé­kein takarékpénztárak’ állítására. Az országgyűlés alatti pénzforgalma csaknem hihetetlen mennyiségre ment. Lás­sunk némelly adatokat, a’ P. Zeitung után , az intézet’ múlt (1845) évi működéseiről. A’ betétes ez évben szinte 300 ezer fttal haladá meg az előbbi esztendeit, ’s tön 1,744,231 ft 19 krt. Ez ősziél, kezdet óta, hihetlen arányban halad elő. Az összes forgalom volt 3 4­7,372 ft 16 kr. A’ ke­zelési vagyon is tetemesen szaporodott, úgy hogy jelenleg 1,844,164 ft. 30 kr. Ebből az idén ingatlanokra 324,943 ft. 20 kr. kölcsönöztetett; vállóleszámitolásra 114,927 ft. 20 kr. előlegezésekre 1,455,868 ft. 30 kr. Ezen utóbbi kezelési mód a’ kereskedés és ipar’ előmozdítására is jóté­kony­an hat .A’ takarékpénztár’ összes vagyonából jelen­leg fekvő vagyonra 1,042,934 ft, ingóságokra 800,000 ft. van elhelyezve. A’ M. G­a­z­d. E g­y­e s­ü l­e­t’ f. é. február’ 16-ki kor­mányzó választmányi ülésében. 1) Olvastatott a nm. m. kir. hely­tartó tanács­ kegyes intézménye , mellyel Greiner Lajos urnak a’ hazai erdészet’ hiányait illető ’s az Egyesület által a’ nmlgy hely­tanácsnak fölterjesztett értekezése, legfelsőbb kir. parancsolat’ kö­vetkeztében, azon utasítással küldetik vissza, miszerint, miután a’ magyarországi erdők a’ fenálló törvények által visszaélések és pusztítások ellen biztosítva nincsenek, a’ status pedig törvény nélkül a’ magánbirtokosok’ erdőkezelésébe nem avatkozhatik , a’ kir. kincstár’ részéről gyakorlott okszerű kezelési rendszer az er­dei gazdálkodás’ elhanyagolt állapotán nem javíthatván, e’ tekin­tetben csak uj , a’jelen viszonyokhoz alkalmazott törvények’ al­kotása segíthet, — az Egyesület et tekintetben mielőbb részletes és határozott törvényjavaslatot terjesszen fel. Melly kegyes intéz­­ményt annál nagyobb hálával fogadta az Egyesület, minthogy an­nak következtében alkalmat nyer az Egyesület e’ fontos ügyben nézeteit ’s óhajtását azon státushatalom’ irányában kijelenteni, mellynek mindinkább kitűnő atyai jó akaratától 's magas bele­egyezésétől a’legüdvösb’s legkorszerűbb tör­ények’alkotása függ. Minélfogva az illető szakosztály sürgősen utasittatott e’ tárgyban mielőbb javaslatot tervezni, különösen figyelmezvén az azon erdő­­pusztitásokra, hol kivált hegyek’ letárolása által nemcsak többé egy uj erdőnek teremtése végképen meghiúsul, mert hó, zápor és szélvész a’ megkoppasztott hegytetőkről a’ csekély termőföldet végképen lemossa , hanem az egész környező vidéket is a’ korlá­tok alul felszabadított szélvészek’ rohamának, a’ megkeményedett téli fagyak, a’ tavaszi áradások ’s az erdők által többé nem mérséklett nyári hőség, szárazság és esőszakadások’ mostoha befolyásának és dulásainak teszi ki; b) figyelmezvén azon korlá­tokra, mellyek között termékeny síkságon az erdők’ kiirtása hasz­nos vagy megengedhető, útmutatást készítvén azon módokról ’s mellékhasználatokról, mellyeknek alkalmazása által a’ kevésbbé rész földön intézett uj erdők’ kiültetésére azon kis birtoko­sok is nagyobb ösztönt nyernek, kik a’ föld’ kamatját olly hosszas ideig nélkülözhetni nem hiszik, a’ meddig azt a’ földnek erdei használata az eddigi kezelésmód szerint igé­nyelte , figyelmezvén végre azon országos intézvényekre, mellyeknek törvényes foganatosítása által a’ futóhomok’ meg­kötését s az országutak és községi határok’ körülültetését, mind az éghajlat’ javítására , mind a’ vidékek’ szépítésére, mind a’ fatenyésztésnek általában lényeges gyarapítására eszközölni lehetne. 2) Olvastatott az állattenyésztési szakosztály’ február 1 7-én tartott ülésének jegyzőkönyve, melly tudomásul vétettetvén, a’ legszivesb köszönettel fogadtattak magos gr. Károlyi György és Festetics Ágoston urak’ hazafias ajánlataik , mellyek szerint az Egyesület által a’ kanczacsikók és szarvasmarhák’ tenyésztésére kitűzött jutalmak’ öregbítésére, egyenkint két ezüst érdem­pénzt készíttetni ígértek. Elfogadtattak ez úttal egyszersmind azon elvek és szabályok, mellyeket a’ szakosztály finórmértékül a’ fo­lyó évben először megindítandó szarvasmarha-kiállításra nézve összeállított, ’s melyeknek közlése a’ hírlapok’ útján általában, a’ szomszédmegyékkel külön levélben elhatároztatott. 3) A’ csikóju­­talmazásra szükséges pénzöszlel egyedül önkényes aláírási útja szereztethetvén be, az illető aláírási iv a’ gyűlés’ szinén megnyit­tatván, arra nyomík­ban aláírták gr. Károlyi György 50 ft, Zichy Miklós 29 ft, Festetics Ágoston 20 ft, Lónyay Gábor 5 ft, Rosty Zsigmond 3 ft, Gorove Károly 4 H. b. Görliczy Vincze 4 ft, Lacz­­kovic­s József 5 ft, Bezerédj István 2 ft, Fényes Elek 2 ft. — Re­méljük, hogy a’ medáilv­á­sárig ezen aláírások illő somm­ig gyarapodni fognak. 4) Kedve­sen lépte meg a’ korm. választmányt Csizmadia János Uj-Barsi lelkész ur’ azon hazafias szívessége, mellyel a kóspallagi mintegy 8 holdnyi szöllöjét ’s annak alját gyümölcsfa és szőlőiskolául felajánlja, minek következtében tisztéit lelkész ur őszinte hálónyilvánilás mellett értesittetni határoztatott, miszerint az Egyesület kedves kötelességének fogja ismerni az illető fiók’utján e’ becses ajánlatot a’ közjóra kihasználni. Végre 5) be­­mutattatott b. Egloffstein Béla urnak az erdőkezelés’ fő vonalait magában foglaló ’s az Egyesület’ közbenjárására kinyomatott ’s a’ sajtó alól kikerült munkájának egy példánya , ’s e’ munka ezennel a’ tisztelt gazdaközönség’ pártfogásába (természetesen megszer­zésül) hathatósan ajánltatik. — Ára 40 kr. pp. — Pesten, feb. 17. 1846. Török János, egyes, titoknok. A’ jégverés ellen kölcsönösen biztosi­tó ma­gyar egyesület’ kormányzó választmánya 1. évi január’21- kén Havas József helytartótanácsnok ur ő nagysága’ el­nöklete alatt ülést tartott, mellyben a’ múlt ülési jegyzőkönyv’ hi­telesítése után a’ részint mélt. Zsedényi Eduard ur’ eltávoztával, részint a’ szabályok’ 20. §-ában kitűzött három hivatalév’ letel­tével megürült alelnöki szék’ betöltése kerülvén szőnyegre , a’ kormányzó választmány, az eltávozott iránti tisztelet’ nyilvánítása mellett, helyette köztiszteletben álló nagys. Havas József hely­tartótanácsnok urat közfelkiáltással alelnökül választá. Minek kö­vetkeztében a’ választmányban egy hely megürulván, b. Gerliczy Vincze e méltg a közakarattal választmányi tagul választatott. Ezekután az igazgató választmány egy uj ’s még az eddiginél is tökéletesb dijszabályozási rendszer iránt tanácskozott, ’s az e’ részbeni indítványt elvileg elfogadván, az igazgatót utasitá, misze­rint annak sikeritésére a’ jövő évben tapasztalandók’ nyomán tervet készítsen. Egy Obernbergből (felső Ausztriában) kelt levél, melly­ben a’ magyar jégkármentő egyesület’ hatásköre ama’ vidékre is kiterjesztetni kéretik, olvastatván , igazgató úr utasítást kapott magának az ottani viszonyokról körülményes tudomást szerezni, ’s a’ kormányzó választmány’ elébe véleményes jelentést adni. Igaz­gató úr’ indítványa’ következtében határoztatott, hogy a’ helyben lakó tagok közül hetenkint és betűrendben egy tag az irodában akármikor is megjelenvén , az összes ügyvitelről magának kellő tudomást szerezhessen , igazgató úrnak meghagyatván, hogy az illető tagokat, a’ sor szerint őket érő eljárás iránt figyelmeztesse. — Végre határoztatott, hogy a’ jegyzőkönyvek ezentúl mindig — ha lehet — minden az ülésben jelen volt tagok, de minden esetre az elöülö ’s legalább is két választmányi tag által aláíras­sanak ’s meghitelesittessenek. — Választmányi határozatból. Gyurmán­y Adolf, egyesületi jegyző. A’ pesti Lovar-egylet, folyó 1846-ik év fe­bruár 1­1-én tartott gyülekezetében, szivén hordozván az iparl­emez ágának a’ külföld’példájára leendő kiképezését és ebből két­ségkívül a’ lónemesités’ előmenetelére háromló üdvös következést* engem alulirtat megbízott egy nemzeti telivér „M­é­nes könyv’“ szerkesztésével: — minek következtében van szerencsém minden telivér lovak’ birtokosait és tenyésztőit bizodalmasan megkérni, szíveskednének birtokukban levő minden telivér ló’ eredete-, ne­me-, ideje- és színéről jelenleg, — jövendőre pedig azok’ szüle­tése-, halálozása-, vétele- és eladásáról szóló tudósításaikat ne­kem beküldeni, úgy szinte, ha a’ t. ez. birtokosok és tenyésztők telivér méneikkel idegen kanczákat is kívánnak födöztetni, azok’ megnevezése mellett, hollétök­ ’s a’ födözés’ árszabályáról is, hova még nemzetségük’ rovatainak (pedigrees) hiteles másolatai is so­­rozandók, alulirtat értesitni szíveskedjenek. Ez érdemben mindennemű értesítést kérek vagy közvetlen hoz­zám, Székesfejérváron keresztül, Polgárdiba, vagy lovar-­ egyleti titoknok Szekrényesy Dániel úrhoz, a’pesti nem­zeti casinoba „Lóversenyt illető“ felíratta­ intéztetni. — Ifj. gróf Batthyány István m. k., a’ pesti lovar-egylet’ alelnöke. Schwab­­telluri urnára további ada­kozások. Deák Ferencz 2 ft, gr. Dessewff­y Ágostonná 2 ft, gr. Dessewffy Emil 1 ft, Döbrentei Gábor 1 ft, Degen 1 ft, Derra C. 20 kr, Deutsch L. 20 kr, Dolyák Ambrus 20 kr, Dischler 20 kr, Diószeg­hen valaki 20 kr, Dreher Mátyás 10 kr, D. L. W. 20 kr, Eötvös Julia 2 ft, Engländer H. és társa 2 ft, Érti N. János 20 kr, Eder 20 kr, E C. 40 kr,­­ gr. Festetics Albert 7 ft, b. Forray- Brunszvik Juliána 5 ft, Frölich Frigyes 5 ft, gr. Festetics Vinczéné 2 ft, Festetics Dénes 2 ft, Feichtinger prépost 2 ft, Far­kas Auguszt 2 ft, Fuchs G. 1 ft, Friewaldszky Imre 1 ft, Forster- Ruttkay Sarolta 1 ft, Földváry Lajosné 1 ft, Fábry János 1 ft, Farkas Gábor 1 ft, Fáy Antal 1 ft, Friesz Antal és Zeppzauer 1 ft, Forster Rudolf Vilmos 1 ft, Fortunáczy 40 kr, Ferenczy Sándor 20 kr, Frikker Mihály 20 kr, F. Bér. 20 kr, Fromhald 20 kr, Formier Ferencz 10 kr, F. M. 40 kr, F. F. 30 kr, F. K. 20 kr, F. Pn.20 kr, F. A. I.10 kr, F. F. 6 kr, mind­igőben, — össz. 52 ft 46 kr.— az előbbiekkel mindössze 282 ft 56 kr. — (Folyt. köv.) HITELFÖstjl.. FRANCZTAORSZÁG. A’ lelencz-házak nagy panaszra adván alkalmat, hogy nagyon könnyűvé lévén téve a’ gyer­mekek beadása , ebből mind a’ közerkölcsiségre káros kö­vetkezmény fejlődött ki, mind pedig nagy teher hárul a’ közpénztárakra , több départementi tanácsok, a’ központi kormány’ belegyezésével, a’ l­eadások’ könnyűségét igye­keztek megszorítani. E’ végett két út kisértetett meg; né­melly départementekben eltöröltettek a’ kerületenkénti fiók lelencz-házak, másokban pedig ellenörség állíttatott fel a’ beadásoknál. Későbben ismét ezen megszorítások ellen emelkedtek panaszok. Az állíttatott, hogy azóta számosab­bak a’ gyermek-kitételek, elhajtások, ölesek. E’ tárgyban tehát közelebb, Remade, vizsgálatokat tevén, jelentést ten a’ statisticai adatokról a’ belügyministerhez. Az adatok 1825-töl 1844-ig terjednek, és az tűnik ki, hogy általában a’ gyerm­ekölések sokkal nagyobb arányban szaporodtak Frantziaországban, mint a’ népesség növekedett. A’ népes­ség 7—8—a­ növekedett száz után husz év alatt, a’gyermek­­ölések pedig 20—24 procenttel. Azonban ezen adatok meg sem szólanak a’ lelenczházak, vagy is, — mert e’ körül forog a’ dolog , ’s ez a’ lelenczházak’ fő jelleme — az elörlött titkos beadás mellett. Azon départementek’ száma , hol a’ lelenczházak eltöröltettek, 52-re megy , 41-ben növekedett a’ gyermekülés, 11-ben keresbedett. Mind az ötvenkettőre elosztva a’ növekedést, mindenikben középszámmal 42 procenttel szaporodott a’ gyermekülések’ esete. Azaz, hol az előtt 1 gyermekülés volt, most, az utóbbi husz év’ középszáma szerint, 42 van. Azon départe­mentek’ száma, hol semmi eltörlés és számszaporitás nem történt a’ lelencz­házakban, 23ra megy, ’s ezekben közép­számmal 44 procenttel szaporodott a’ gyermekülés. Azon départementek’ száma , hol nem volt korábban 's ezen idő alatt sem lelenczház, 8-ra megy, ’s ezekben ezen idő alatt 22 procenttel szaporodott a’gyermekölések’esete. Te­hát ott , hol a’ gyermekülést nem igyekeztek lelenczházak­­kal m­érsékleni, az általános gyermekölési növekedésből felényi arány esik, mint a’ lelenczházakkal ellátott départe­­mentekben. Azon départementek’ száma elvégre, hol koráb­ban nem voltak lelenczházak,’s újabban állíttattak,3ra megy, ’s ezekben azon idő alatt nem kevesebb, mint 61 procenttel növekedett a’ gyermekölés; tehát, hol a’ legtetemesebb keresbedést kellett várni, a’ legnagyobb rész esik az álta­lános gyermekölési esetek’ szaporodásából Hasonló ered­mény jő ki az elhajtások és kitételek’ eseteinek vizsgálatá­ból is. Remacle tehát azon véleményben van, hogy a’ titkos beadásokat (tours d’ exposition) legjobb eltörleni,de a’ va­gyontalan szülök’ gyermekeinek tartására fen kell tartani a’ kórházakat (hospices dépositaires), vagy is szabályozni kell a’ lelenczházakat. Febr 16-án és 17-én a’ követkamarában tovább folyt a’ Marne, Rajna és Garonne közötti csatornákról szóló tör­vényjavaslat’ tárgyalása. Febr. 18-án a’ pak­kamarában, két napi félbenszakasz­­tás után, tovább folyt a’ gyári minták- és rajzokról szóló törvényjavaslat’ tárgyalása. — A’ követeknél nem volt ülés. Nemours herczegnek leánya született. Lajos Fülöpnek ez már 14-ik unokája. ANGLIA. Febr­ 16-án az alsó házban tovább folyt a’ kormány’terve iránti vita. Ellene szólottak lord M­arch , Halsey , lord A. C­h­u­r­c­h­­ 11, Buck, lord H. V­a­n­e, sir John Tyrron, mellette Gibson, Dickinson, sir W. Clay, James, tehát egy nevezetesség sem; végtére sir R. P­e­e­l szólott, de a’ tárgy ma sem jön befejezve , ’s reggeli két óra után a’ tárgyalás más napra , vagyis az napra, ismét elhasztatott. Febr 17-én azonban már szava­zást vártak. SPANYOLORSZÁG. A’ spanyol követkamara febr. 5-én megszavazá a’ választási törvényjavaslatnak első kilencz czikkeit. E’ szerint a’ követválasztások nem tartományon­ként, hanem, mikép’ Frantziaországban, minden egyes követre nézve külön saját kerületben történnek meg. A’ követek száma ezentúl 349 lesz. Két módositvány terjesz­tetett elé; az egyik a’választói képességet akarta jobban megszorítani, a’ másik pedig a’ közh­ivatalnokokat akarta a’ választhatók közül kizárni, azonban mind a’kettő elvet­tetett. Egy pár városban Sabadellben és Torosában ismét fel­kelés volt. A’ febr. 7-i követkamarai ülésben a’ pénzügy­ minister Mon elöterjeszté az 1846-i budgetet. A’ bevétel egy mil­liárd 227 millió realra (122,700,000 pengő forint) , a’ kia­dás pedig egy milliárd 225 millió realra (122,500,000 pengő forintra) van téve. A’ tavalyi budgetben a’ kiadás csak egy milliárd 182 millió realra volt téve , az idén tehát 43 mil­lióval többre. A’ ministerium csakugyan lelépett. Az ut követke­zőleg van alakítva: Miraflores marquis ministerelnöke és külügyminister. Roncali tábornok hadü­gyminister. Isturitz belügyminister. Topete tengerész-minister. Casa- Riera marquis pénzügyminister. Az igazságügy­ ministere Arazola. Miraflores londoni és párisi követ volt; ő irta alá annak idejében a’ négyes szövetséget. Roncali tábornok Diego Leon tábornokot védette a’ hadi törvényszék előtt , melly azt halálra ítélte. Isturitz ministerelnök volt a’ la­­granja-i lázadásnak idejében. Ismeretes erélyes ember. Narvaez ministerelnök és hadügyminister és Martinez de la Rosa kü­lügyministerek lemondtak, és lemondásuk’ elfogadása van a’ kormányt hivatalos lapban közölve . Mon, pénzügyminister, Pidal , belügyminister, Mayans igazság és Armero tengerész- ügyminister azonban nem akarván lemondani, letétetésök van a’ kormányi lapban közölve. Egyszersmind Narvaez a’ hadsereg’ fővezérévé neveztetett. Miraflores Párisban volt követ Mária Kristina’ m­egbukásáig. Isturitz a’ lagranjai katonai zendülés után esett ki ministerelnökségéböl; Arazola pedig, ki hasonlóan ministerelnök volt már, az 1840-i barcelonai katonai lázadás után bukott meg. Egyébiránt mind Isturitz, mind Lorenzo Arazola mérsékleti ministeriumok’ elnökei voltak. Roncali tábornok , Maria Kristina’ visszaérkezése után, valenciai parancsnok volt, és Carthagena és Alicante’ ostro­mát intézte az Espartero’pártja ellen, melly alkalommal nagy hegy­ellenséget tüntetett ki. — Az uj ministeriumnak minden tagja a’ mérsékleti alkotmányos párthoz tartozik. A’ Heraldo, Narvaez’ közlönye , következőleg adja elő a’ ministeri­erisist. Narvaez már néhány napja ki akart lépni a’ ministeriumból, de társai, a’ közérdek’ügyében, 35 * 143

Next