Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)
1846-03-01 / 633. szám
tt' hazában levő iparvállalatok’ papírjainak valódi és biztosított értéke és becse felöl magának kellő ’s olly világos tudomást, hogy arra a’ t. egyesület szabálymódositó intézkedéseit bizton alapíthatná, nem szerezhetett, annálfogva a’ hazai iparvállalatok’ papírjainak elvben már úgy is elfogadott kölcsöne ne ez után (hogy t.i.a’ bizottmány’véleménye’ folytában már előlegesen megneveztethessenek a vállalatok, miknek papírjai elfogadandók lesznek) léptettessenek életbe, hanem ezekre nézve is hagyassákon azon gyakorlati rend, mellyet az intézet az eddig elfogadott papírokra nézve követett; t. i. várja be a’ t.egyesület,mig egyik vagy másik hazai vállalat’ biztosított értékű részvényének tulajdonosa magát az e’részben utasítandó’s a’ szükséges előzmények’ megtételére megbízandó választmánynál kölcsönért jelentendi,’s hatalmaztassék fel a’választmány, hogy mihelyt ilyen biztosított értékű hazai papírok’ kölcsönét, a’ szükséges előzmények és óvatos vizsgálat után, teljes biztossággal eszközölhetőnek véli, akár a’ hozzája beadott folyamodás szolgált legyen alkalmat , akár más után nyert es részben hiteles és bizonyos meggyőződést , közgyűlést lehető legrövidebb idő alatt csupán ennek szabályos elhatározása végett hívjon össze. Azt azonban szükségesnek tartja a választmány most előre kijelenteni, hogy ezen elfogadható papírok alatt ollyanokat, mellyek részletes befizetéseik’ időszakát teljesen túl nem élték, azaz rájok a’ szabályos fizetési részletek egészen befizetve nincsenek , teljességgel nem érthet, következőleg a megbízandó választmányt is utasítandónak véli, hogy illyen egészen be nem fizetett, bármilly jó keletű papírokra indítványt se tegyen.“— A’ bizottmány’e’véleménye, minden ellenszó nélkül elfogadtatott. Ennyit az 1-ső pontra nézve. (Folyt. köv.) POZSONYVÁROS. Az itteni takarékpénztár’ szerencsés működése nagy buzdításul szolgált, a’ hon’ különböző vidékein takarékpénztárak’ állítására. Az országgyűlés alatti pénzforgalma csaknem hihetetlen mennyiségre ment. Lássunk némelly adatokat, a’ P. Zeitung után , az intézet’ múlt (1845) évi működéseiről. A’ betétes ez évben szinte 300 ezer fttal haladá meg az előbbi esztendeit, ’s tön 1,744,231 ft 19 krt. Ez ősziél, kezdet óta, hihetlen arányban halad elő. Az összes forgalom volt 3 47,372 ft 16 kr. A’ kezelési vagyon is tetemesen szaporodott, úgy hogy jelenleg 1,844,164 ft. 30 kr. Ebből az idén ingatlanokra 324,943 ft. 20 kr. kölcsönöztetett; vállóleszámitolásra 114,927 ft. 20 kr. előlegezésekre 1,455,868 ft. 30 kr. Ezen utóbbi kezelési mód a’ kereskedés és ipar’ előmozdítására is jótékonyan hat .A’ takarékpénztár’ összes vagyonából jelenleg fekvő vagyonra 1,042,934 ft, ingóságokra 800,000 ft. van elhelyezve. A’ M. Gazd. E gye sü let’ f. é. február’ 16-ki kormányzó választmányi ülésében. 1) Olvastatott a nm. m. kir. helytartó tanács kegyes intézménye , mellyel Greiner Lajos urnak a’ hazai erdészet’ hiányait illető ’s az Egyesület által a’ nmlgy helytanácsnak fölterjesztett értekezése, legfelsőbb kir. parancsolat’ következtében, azon utasítással küldetik vissza, miszerint, miután a’ magyarországi erdők a’ fenálló törvények által visszaélések és pusztítások ellen biztosítva nincsenek, a’ status pedig törvény nélkül a’ magánbirtokosok’ erdőkezelésébe nem avatkozhatik , a’ kir. kincstár’ részéről gyakorlott okszerű kezelési rendszer az erdei gazdálkodás’ elhanyagolt állapotán nem javíthatván, e’ tekintetben csak uj , a’jelen viszonyokhoz alkalmazott törvények’ alkotása segíthet, — az Egyesület et tekintetben mielőbb részletes és határozott törvényjavaslatot terjesszen fel. Melly kegyes intézményt annál nagyobb hálával fogadta az Egyesület, minthogy annak következtében alkalmat nyer az Egyesület e’ fontos ügyben nézeteit ’s óhajtását azon státushatalom’ irányában kijelenteni, mellynek mindinkább kitűnő atyai jó akaratától 's magas beleegyezésétől a’legüdvösb’s legkorszerűbb törények’alkotása függ. Minélfogva az illető szakosztály sürgősen utasittatott e’ tárgyban mielőbb javaslatot tervezni, különösen figyelmezvén az azon erdőpusztitásokra, hol kivált hegyek’ letárolása által nemcsak többé egy uj erdőnek teremtése végképen meghiúsul, mert hó, zápor és szélvész a’ megkoppasztott hegytetőkről a’ csekély termőföldet végképen lemossa , hanem az egész környező vidéket is a’ korlátok alul felszabadított szélvészek’ rohamának, a’ megkeményedett téli fagyak, a’ tavaszi áradások ’s az erdők által többé nem mérséklett nyári hőség, szárazság és esőszakadások’ mostoha befolyásának és dulásainak teszi ki; b) figyelmezvén azon korlátokra, mellyek között termékeny síkságon az erdők’ kiirtása hasznos vagy megengedhető, útmutatást készítvén azon módokról ’s mellékhasználatokról, mellyeknek alkalmazása által a’ kevésbbé rész földön intézett uj erdők’ kiültetésére azon kis birtokosok is nagyobb ösztönt nyernek, kik a’ föld’ kamatját olly hosszas ideig nélkülözhetni nem hiszik, a’ meddig azt a’ földnek erdei használata az eddigi kezelésmód szerint igényelte , figyelmezvén végre azon országos intézvényekre, mellyeknek törvényes foganatosítása által a’ futóhomok’ megkötését s az országutak és községi határok’ körülültetését, mind az éghajlat’ javítására , mind a’ vidékek’ szépítésére, mind a’ fatenyésztésnek általában lényeges gyarapítására eszközölni lehetne. 2) Olvastatott az állattenyésztési szakosztály’ február 1 7-én tartott ülésének jegyzőkönyve, melly tudomásul vétettetvén, a’ legszivesb köszönettel fogadtattak magos gr. Károlyi György és Festetics Ágoston urak’ hazafias ajánlataik , mellyek szerint az Egyesület által a’ kanczacsikók és szarvasmarhák’ tenyésztésére kitűzött jutalmak’ öregbítésére, egyenkint két ezüst érdempénzt készíttetni ígértek. Elfogadtattak ez úttal egyszersmind azon elvek és szabályok, mellyeket a’ szakosztály finórmértékül a’ folyó évben először megindítandó szarvasmarha-kiállításra nézve összeállított, ’s melyeknek közlése a’ hírlapok’ útján általában, a’ szomszédmegyékkel külön levélben elhatároztatott. 3) A’ csikójutalmazásra szükséges pénzöszlel egyedül önkényes aláírási útja szereztethetvén be, az illető aláírási iv a’ gyűlés’ szinén megnyittatván, arra nyomíkban aláírták gr. Károlyi György 50 ft, Zichy Miklós 29 ft, Festetics Ágoston 20 ft, Lónyay Gábor 5 ft, Rosty Zsigmond 3 ft, Gorove Károly 4 H. b. Görliczy Vincze 4 ft, Laczkovics József 5 ft, Bezerédj István 2 ft, Fényes Elek 2 ft. — Reméljük, hogy a’ medáilvásárig ezen aláírások illő sommig gyarapodni fognak. 4) Kedvesen lépte meg a’ korm. választmányt Csizmadia János Uj-Barsi lelkész ur’ azon hazafias szívessége, mellyel a kóspallagi mintegy 8 holdnyi szöllöjét ’s annak alját gyümölcsfa és szőlőiskolául felajánlja, minek következtében tisztéit lelkész ur őszinte hálónyilvánilás mellett értesittetni határoztatott, miszerint az Egyesület kedves kötelességének fogja ismerni az illető fiók’utján e’ becses ajánlatot a’ közjóra kihasználni. Végre 5) bemutattatott b. Egloffstein Béla urnak az erdőkezelés’ fő vonalait magában foglaló ’s az Egyesület’ közbenjárására kinyomatott ’s a’ sajtó alól kikerült munkájának egy példánya , ’s e’ munka ezennel a’ tisztelt gazdaközönség’ pártfogásába (természetesen megszerzésül) hathatósan ajánltatik. — Ára 40 kr. pp. — Pesten, feb. 17. 1846. Török János, egyes, titoknok. A’ jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesület’ kormányzó választmánya 1. évi január’21- kén Havas József helytartótanácsnok ur ő nagysága’ elnöklete alatt ülést tartott, mellyben a’ múlt ülési jegyzőkönyv’ hitelesítése után a’ részint mélt. Zsedényi Eduard ur’ eltávoztával, részint a’ szabályok’ 20. §-ában kitűzött három hivatalév’ leteltével megürült alelnöki szék’ betöltése kerülvén szőnyegre , a’ kormányzó választmány, az eltávozott iránti tisztelet’ nyilvánítása mellett, helyette köztiszteletben álló nagys. Havas József helytartótanácsnok urat közfelkiáltással alelnökül választá. Minek következtében a’ választmányban egy hely megürulván, b. Gerliczy Vincze e méltg a közakarattal választmányi tagul választatott. Ezekután az igazgató választmány egy uj ’s még az eddiginél is tökéletesb dijszabályozási rendszer iránt tanácskozott, ’s az e’ részbeni indítványt elvileg elfogadván, az igazgatót utasitá, miszerint annak sikeritésére a’ jövő évben tapasztalandók’ nyomán tervet készítsen. Egy Obernbergből (felső Ausztriában) kelt levél, mellyben a’ magyar jégkármentő egyesület’ hatásköre ama’ vidékre is kiterjesztetni kéretik, olvastatván , igazgató úr utasítást kapott magának az ottani viszonyokról körülményes tudomást szerezni, ’s a’ kormányzó választmány’ elébe véleményes jelentést adni. Igazgató úr’ indítványa’ következtében határoztatott, hogy a’ helyben lakó tagok közül hetenkint és betűrendben egy tag az irodában akármikor is megjelenvén , az összes ügyvitelről magának kellő tudomást szerezhessen , igazgató úrnak meghagyatván, hogy az illető tagokat, a’ sor szerint őket érő eljárás iránt figyelmeztesse. — Végre határoztatott, hogy a’ jegyzőkönyvek ezentúl mindig — ha lehet — minden az ülésben jelen volt tagok, de minden esetre az elöülö ’s legalább is két választmányi tag által aláírassanak ’s meghitelesittessenek. — Választmányi határozatból. Gyurmány Adolf, egyesületi jegyző. A’ pesti Lovar-egylet, folyó 1846-ik év február 11-én tartott gyülekezetében, szivén hordozván az iparlemez ágának a’ külföld’példájára leendő kiképezését és ebből kétségkívül a’ lónemesités’ előmenetelére háromló üdvös következést* engem alulirtat megbízott egy nemzeti telivér „Ménes könyv’“ szerkesztésével: — minek következtében van szerencsém minden telivér lovak’ birtokosait és tenyésztőit bizodalmasan megkérni, szíveskednének birtokukban levő minden telivér ló’ eredete-, neme-, ideje- és színéről jelenleg, — jövendőre pedig azok’ születése-, halálozása-, vétele- és eladásáról szóló tudósításaikat nekem beküldeni, úgy szinte, ha a’ t. ez. birtokosok és tenyésztők telivér méneikkel idegen kanczákat is kívánnak födöztetni, azok’ megnevezése mellett, hollétök ’s a’ födözés’ árszabályáról is, hova még nemzetségük’ rovatainak (pedigrees) hiteles másolatai is sorozandók, alulirtat értesitni szíveskedjenek. Ez érdemben mindennemű értesítést kérek vagy közvetlen hozzám, Székesfejérváron keresztül, Polgárdiba, vagy lovar- egyleti titoknok Szekrényesy Dániel úrhoz, a’pesti nemzeti casinoba „Lóversenyt illető“ felíratta intéztetni. — Ifj. gróf Batthyány István m. k., a’ pesti lovar-egylet’ alelnöke. Schwabtelluri urnára további adakozások. Deák Ferencz 2 ft, gr. Dessewffy Ágostonná 2 ft, gr. Dessewffy Emil 1 ft, Döbrentei Gábor 1 ft, Degen 1 ft, Derra C. 20 kr, Deutsch L. 20 kr, Dolyák Ambrus 20 kr, Dischler 20 kr, Diószeghen valaki 20 kr, Dreher Mátyás 10 kr, D. L. W. 20 kr, Eötvös Julia 2 ft, Engländer H. és társa 2 ft, Érti N. János 20 kr, Eder 20 kr, E C. 40 kr, gr. Festetics Albert 7 ft, b. Forray- Brunszvik Juliána 5 ft, Frölich Frigyes 5 ft, gr. Festetics Vinczéné 2 ft, Festetics Dénes 2 ft, Feichtinger prépost 2 ft, Farkas Auguszt 2 ft, Fuchs G. 1 ft, Friewaldszky Imre 1 ft, Forster- Ruttkay Sarolta 1 ft, Földváry Lajosné 1 ft, Fábry János 1 ft, Farkas Gábor 1 ft, Fáy Antal 1 ft, Friesz Antal és Zeppzauer 1 ft, Forster Rudolf Vilmos 1 ft, Fortunáczy 40 kr, Ferenczy Sándor 20 kr, Frikker Mihály 20 kr, F. Bér. 20 kr, Fromhald 20 kr, Formier Ferencz 10 kr, F. M. 40 kr, F. F. 30 kr, F. K. 20 kr, F. Pn.20 kr, F. A. I.10 kr, F. F. 6 kr, mindigőben, — össz. 52 ft 46 kr.— az előbbiekkel mindössze 282 ft 56 kr. — (Folyt. köv.) HITELFÖstjl.. FRANCZTAORSZÁG. A’ lelencz-házak nagy panaszra adván alkalmat, hogy nagyon könnyűvé lévén téve a’ gyermekek beadása , ebből mind a’ közerkölcsiségre káros következmény fejlődött ki, mind pedig nagy teher hárul a’ közpénztárakra , több départementi tanácsok, a’ központi kormány’ belegyezésével, a’ leadások’ könnyűségét igyekeztek megszorítani. E’ végett két út kisértetett meg; némelly départementekben eltöröltettek a’ kerületenkénti fiók lelencz-házak, másokban pedig ellenörség állíttatott fel a’ beadásoknál. Későbben ismét ezen megszorítások ellen emelkedtek panaszok. Az állíttatott, hogy azóta számosabbak a’ gyermek-kitételek, elhajtások, ölesek. E’ tárgyban tehát közelebb, Remade, vizsgálatokat tevén, jelentést ten a’ statisticai adatokról a’ belügyministerhez. Az adatok 1825-töl 1844-ig terjednek, és az tűnik ki, hogy általában a’ gyermekölések sokkal nagyobb arányban szaporodtak Frantziaországban, mint a’ népesség növekedett. A’ népesség 7—8—a növekedett száz után husz év alatt, a’gyermekölések pedig 20—24 procenttel. Azonban ezen adatok meg sem szólanak a’ lelenczházak, vagy is, — mert e’ körül forog a’ dolog , ’s ez a’ lelenczházak’ fő jelleme — az elörlött titkos beadás mellett. Azon départementek’ száma , hol a’ lelenczházak eltöröltettek, 52-re megy , 41-ben növekedett a’ gyermekülés, 11-ben keresbedett. Mind az ötvenkettőre elosztva a’ növekedést, mindenikben középszámmal 42 procenttel szaporodott a’ gyermekülések’ esete. Azaz, hol az előtt 1 gyermekülés volt, most, az utóbbi husz év’ középszáma szerint, 42 van. Azon départementek’ száma, hol semmi eltörlés és számszaporitás nem történt a’ lelenczházakban, 23ra megy, ’s ezekben középszámmal 44 procenttel szaporodott a’ gyermekülés. Azon départementek’ száma , hol nem volt korábban 's ezen idő alatt sem lelenczház, 8-ra megy, ’s ezekben ezen idő alatt 22 procenttel szaporodott a’gyermekölések’esete. Tehát ott , hol a’ gyermekülést nem igyekeztek lelenczházakkal mérsékleni, az általános gyermekölési növekedésből felényi arány esik, mint a’ lelenczházakkal ellátott départementekben. Azon départementek’ száma elvégre, hol korábban nem voltak lelenczházak,’s újabban állíttattak,3ra megy, ’s ezekben azon idő alatt nem kevesebb, mint 61 procenttel növekedett a’ gyermekölés; tehát, hol a’ legtetemesebb keresbedést kellett várni, a’ legnagyobb rész esik az általános gyermekölési esetek’ szaporodásából Hasonló eredmény jő ki az elhajtások és kitételek’ eseteinek vizsgálatából is. Remacle tehát azon véleményben van, hogy a’ titkos beadásokat (tours d’ exposition) legjobb eltörleni,de a’ vagyontalan szülök’ gyermekeinek tartására fen kell tartani a’ kórházakat (hospices dépositaires), vagy is szabályozni kell a’ lelenczházakat. Febr 16-án és 17-én a’ követkamarában tovább folyt a’ Marne, Rajna és Garonne közötti csatornákról szóló törvényjavaslat’ tárgyalása. Febr. 18-án a’ pakkamarában, két napi félbenszakasztás után, tovább folyt a’ gyári minták- és rajzokról szóló törvényjavaslat’ tárgyalása. — A’ követeknél nem volt ülés. Nemours herczegnek leánya született. Lajos Fülöpnek ez már 14-ik unokája. ANGLIA. Febr 16-án az alsó házban tovább folyt a’ kormány’terve iránti vita. Ellene szólottak lord March , Halsey , lord A. Church 11, Buck, lord H. Vane, sir John Tyrron, mellette Gibson, Dickinson, sir W. Clay, James, tehát egy nevezetesség sem; végtére sir R. Peel szólott, de a’ tárgy ma sem jön befejezve , ’s reggeli két óra után a’ tárgyalás más napra , vagyis az napra, ismét elhasztatott. Febr 17-én azonban már szavazást vártak. SPANYOLORSZÁG. A’ spanyol követkamara febr. 5-én megszavazá a’ választási törvényjavaslatnak első kilencz czikkeit. E’ szerint a’ követválasztások nem tartományonként, hanem, mikép’ Frantziaországban, minden egyes követre nézve külön saját kerületben történnek meg. A’ követek száma ezentúl 349 lesz. Két módositvány terjesztetett elé; az egyik a’választói képességet akarta jobban megszorítani, a’ másik pedig a’ közhivatalnokokat akarta a’ választhatók közül kizárni, azonban mind a’kettő elvettetett. Egy pár városban Sabadellben és Torosában ismét felkelés volt. A’ febr. 7-i követkamarai ülésben a’ pénzügy minister Mon elöterjeszté az 1846-i budgetet. A’ bevétel egy milliárd 227 millió realra (122,700,000 pengő forint) , a’ kiadás pedig egy milliárd 225 millió realra (122,500,000 pengő forintra) van téve. A’ tavalyi budgetben a’ kiadás csak egy milliárd 182 millió realra volt téve , az idén tehát 43 millióval többre. A’ ministerium csakugyan lelépett. Az ut következőleg van alakítva: Miraflores marquis ministerelnöke és külügyminister. Roncali tábornok hadügyminister. Isturitz belügyminister. Topete tengerész-minister. Casa- Riera marquis pénzügyminister. Az igazságügy ministere Arazola. Miraflores londoni és párisi követ volt; ő irta alá annak idejében a’ négyes szövetséget. Roncali tábornok Diego Leon tábornokot védette a’ hadi törvényszék előtt , melly azt halálra ítélte. Isturitz ministerelnök volt a’ lagranja-i lázadásnak idejében. Ismeretes erélyes ember. Narvaez ministerelnök és hadügyminister és Martinez de la Rosa külügyministerek lemondtak, és lemondásuk’ elfogadása van a’ kormányt hivatalos lapban közölve . Mon, pénzügyminister, Pidal , belügyminister, Mayans igazság és Armero tengerész- ügyminister azonban nem akarván lemondani, letétetésök van a’ kormányi lapban közölve. Egyszersmind Narvaez a’ hadsereg’ fővezérévé neveztetett. Miraflores Párisban volt követ Mária Kristina’ megbukásáig. Isturitz a’ lagranjai katonai zendülés után esett ki ministerelnökségéböl; Arazola pedig, ki hasonlóan ministerelnök volt már, az 1840-i barcelonai katonai lázadás után bukott meg. Egyébiránt mind Isturitz, mind Lorenzo Arazola mérsékleti ministeriumok’ elnökei voltak. Roncali tábornok , Maria Kristina’ visszaérkezése után, valenciai parancsnok volt, és Carthagena és Alicante’ ostromát intézte az Espartero’pártja ellen, melly alkalommal nagy hegyellenséget tüntetett ki. — Az uj ministeriumnak minden tagja a’ mérsékleti alkotmányos párthoz tartozik. A’ Heraldo, Narvaez’ közlönye , következőleg adja elő a’ ministerierisist. Narvaez már néhány napja ki akart lépni a’ ministeriumból, de társai, a’ közérdek’ügyében, 35 * 143