Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)

1846-03-19 / 643. szám

idegen ajkú lakosai között. A’ közelebb megjelent nyelvtan illy czimü: „Die Hausschule. Vollständige theore­tisch-praktische Anleitung für Deutsche, die ungarische Sprache auf eine leicht fassliche Art ohne Hilfe eines Leh­rers zu erlernen. Auch ein Hilfsbuch für Stadt-und Landleh­rer. Nach eigenen Forschungen und den besten Quellen, und nach dem heitigen Standpunkt der ungarischen Sprach­wissenschaft von Maximilian Rosenzweig. Pesth, 1846. Verlag von Gustav Heckenast.“ Ára 40 k. pp. Említést érdemel továbbá a’ következő munka’ megem­lítése is : „Idegen szótár.“ A’ társalgásig és tudomá­nyos nyelvben, valamint a’ honi hírlapokban előforduló ide­gen szavak’ magyaritása­ és helyes kiejtésére vezérlő se­gédkönyv. Pest, 1846. Heckenast Gusztávnál. Ara 40 k. pp. Nem mondjuk, hogy a’munka kielégítő, de minden esetre érezhető hiányt pótol az irodalomban. Hasznos se­gédkönyv az illy munka főleg a’ hirlapolvasó nagyobb kö­zönségre nézve. A’ napi sajtóval foglalkozók gyakran van­nak olly állapotban , midőn a’ purismusra nem lehet ügyel­niük; óraszámra dolgoznak , ’s azon kifejezést használják gyakorta, melly előbb tollak alá lő, vagy gondolatukat jobban kifejezi, habár idegen is azon kifejezés nyelvünk­ben. Különösen áll ez a’ politikai lapokra nézve; a’ szép­­irodalmi lapiróktól nagyobb ügyeletet az írásban méltán igényelhet a’ közönség. A’ törvénytudományi irodalom’ körében az újabb idők­ben nem csekély mozgalom keletkezett. Nem rég’ tevénk említést Szűcs’, Madarassy, Frank professor urak’, ’s Te­­legdi K. és Kallós’ e’ szakban megjelent munkáikról; ’s az­óta a’jogtudományi irodalom ismét két munkát nyert.Egyik: „A’ magyar váltójog. Irta Karvasy Ágoston, a’ győri k. academiában a’ politicai tudományoknak, váltó és kereskedési jognak rendes tanítója. Győrött, özvegy Strei­­big Klára’ betűivel, 1846.“ E’ munkában a’ derék szerző a’ váltótörvény’ szabályait a’ tanuló ifjak’ felfogásához alkal­mazván, hol szükséges, példákkal is felvilágosítja. A’ vál­tótörvényszékeknél zsinórmértékül szolgáló felső utasítás­ul is bele vannak szőve a’ legszükségesebbek; mint szinte irománypéldák is fordulnak benne elő. A’ rendszer szoro­san tudományos. Ára a’ munkának fűzve 1 ft 30 kr pp. — A’ másik jogtudományi munka, melly közelébb megjelent, imez: „Törvé­ny tudom­án­yi kis tükör.“ Irta Vál­­laji Sipos Imre törvénytanár. Kecskeméten, 1846. E’ munka kezünkben még nem volt;; megjelenéséről a’ követ­kező sorok által értesítteténk: „Nem lehet a’ P. Hírlap’ szer­kesztőjének azon tapintatát nem helyeselni, miszerint újabb időkben az irodalmi értesítőnek lapjaiban (a’ politicai lapok közt először) rovatot nyitott. Különösen becses ez nekünk vidékieknek, kik távol az irodalom’ középpontjától, mond­hatni, csak igy ismerkedhetünk meg előlegesen a’köny­vekkel, mellyek megszerzésre érdemesek. Óhajtandó, hogy különösebb figyelem fordittassék az olly mivekre is, mellyek iskolai kézi könyvül használandók. Most a’ magyar nyelv’ emelkedésével minden tudomány kezd apródonként kisza­badulni a’ latin nyelv’ igája alól, és a’ műszavak általáno­san magyarosittatnak. Valljon tehát az iskolai könyvek, mellyeknek a’ nyelv és ismeretek’ terjesztésére legtöbb be­folyással kell birniok, nem emelendők-e a’közfigyelem’ elébe? Sőt igen; ’s különösen csak azért is, mivel majd mindenik közoktató külön-külön művet adván napjainkban ugyanazon ágaiból a' tudományoknak , — ezek közül hadd győzzön mindenütt a’ jobb. — A’ fent czimzett törvénytu­dományi mű, melly szinte iskolai használatra van szán­va, magában foglalja az országtörvényt, (jus publicum) és polgári magány törvényt (jus privatum civile) rö­vid és világos kérdések- és feleletekben. Mindenik rész egyszerűen és mégis kimerítően van írva. Szerző olly műt szándékozott adni, melly, a’ törvénytan’ elemeit magában foglalván, hosszú és szövevényes okoskodások nélkül tiszta és kimerítő előadással mind magány tanulásnál, mind köz­oktatás mellett a’ tanulónak vezérül szolgálhasson. Leg­szebb oldala abban áll , hogy a’ törvénytan’ legnehezebb czikkei is apró ’s egymásra természetesen következő kér­dések által olly világosságba vannak téve, hogy a’ tanuló őssze nem zavarhatja magát, így a’ törvénykezési eljárás­ról szóló rész is telve van tapasztalati adatokkal ’stb. Márt. 9-én 1846. Túri Sámuel, ügyvéd.“ A’ történeti irodalomban , Bajza’Világtörténete’ harmadik füzetén kívül, nevezetesb jelenség közelébb : „A’ magyar nemzet’napjai a’mohácsi vész után.“ Első kötet. 1. füzet, 1526. august. 29-től octob. 15-kéig. Irta Jászay Pál, m. kir. udv. titoknok, magy. tud. társ. rendes tag, Szabolcs , Torontál és Mármarosmegyék’ táb­­labirája. Pest , 1846. Hartleben Konrád Adolf’ tulajdona. A’ munka 6 ívnyi füzetekben jelen meg , kőnyomatokkal. Az első füzetben van Mária ausztriai föherczegasszony, Magyarország’ özvegy királynéja. A’ kiállítás szép. Egy füzet’ ára 1 st pp. — E’ munka’ ismertetésére bővebben visszatér irodalmi értesítőnk. Meg kell végtére említnünk, hogy a’ Kisfaludytársaság’ megbízásából Erdélyi János által szerkesztett „Népdalok és népmondák“ is megjelentek. A’ Kisfaludytársaság óhajtja e’ gyűjtemény’ minél nagyobb elterjedését a’ nép között; minélfogva kétféle kiadás készült: egyik fino­mabb papíron, mellynek előfizetési ára egy pengő forint, bolti ára, 4 huszas; és a’ nép’ számára kevésbbé finom papíron, mellynek ára 2 ezüst huszas. Még a’ négy huszas is rendkívül csekély ár, tekintve a’ 30-nál több ivre menő munka’ gazdag tartalmát. A’ társaság pedig e’ négy huszasos kiadással óhajtja fedezni veszteségét az olcsóbb kiadáson, melly, csupán a’ nép’ számára kiszittetvén, mint értesítve vagyunk, Pesten árultatni sem fog. 191 És most a’ megjelent munkákról térjünk által azokra, mellyek meg fognak jelenni. Sajtó alatt van P­e­t­ő­f­ine­k egy újabb versgyűjteménye illy czim alatt: „Felhők.“ Jobb czimet e’ fenszárnyaló költeménytöredékeknek , mellyek közül egy pár gyönyörű költői képet mi is ismerünk , alig lehete adni.­­ Továbbá Irinyi Jánostól szinte sajtó alatt van illy czimű munkájának: „A’ vegytan’ elemei“ — első füzete. Az előfizetési jelentést,"melly épen most érkezett kezünkhöz , lapjaink’ egyik közelebbi számában bocsátjuk közre. Hivf­ÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Mart. 7 -én a’ követkamarai ülés­ben semmi nevezetes. Mart. 8-án vasárnap. Beauharnais marquis , Josephina császárné’ sógora, 90 éves korában, vakon, elhunyt Párisban. ANGLIA. Mart. 4-én az alsó házban lord J. Manners­­nek egy bilije volt tanácskozás alatt a’ jótékony alapítvá­nyok’ javára tett hagyományok’ ügyében. Sir J. Graham védette a’ jelenleg létező törvényeket , ’s ennek folytán a’ lord J. Manners’ bilije a’ másodszori felolvastatásban 60 szavazattal 24 ellenében meggátoltatott. Az amerikai hírek nagy hatást szültek Londonban; a’ statuspapirok’ kelete a’ börzén egy procenttel alábbszállott. A’Standard, különben buzgó pártolója a’békének , most nyíltan igy szól: Az amerikai Egyesült státusok’ törvényho­zásának határozata , felhatalmazni az elnököt Oregon iránt Angliának a’ felmondást megtenni, szükségkép’ háborúhoz vezet. Az elnök talán nem óhajt háborút, ’s még hihetőbb, hogy az amerikai törvényhozási többségek ezen kérdést, mellyet egészen az atlanti tenger’ túlpartján idéztek elő, fegyver nélkül hiszik elintézhetőnek, de ebben csa­latkoznak. Mi tehát kikerülhetlenül várhatjuk, hogy be fog következni Amerikával a’háború, ’s ehhez kell ké­szülnünk. Az orosz kereskedelmi társaság mart. 2-án ülte meg régi megalakulásának évnapját a’London Tavern-ben lako­mánál. Astell J. alsóházi tag, a’társaságnak ez időszerinti igazgatója’ elnöklete alatt; jobbján az elnöknek az orosz követ Brunnow báró ült követségi hivatalnokaival, balján az angol bank’ elnöke ’stb. A’ meghívott ministerek , kik máskor ez ünnepélyben részt szoktak venni , ez alkalom­mal fontos ügyek miatt az alsóházban voltak elfoglalva , a’ gyülekezet azonban szép és díszes volt; a’ folyvást tartó békére és barátságra (!) Anglia és Oroszország között, ’s mind a’ két nemzet’ kereskedésének gyarapodására poharak ürittettek , ’s beszédek mondattak. Sir Moses Montefiore, gazdag angol zsidó, ki damas­­cusi hitsorsosainak nehány év előtt, Egyptusba és Syriába telt utazásával, jó szolgálatokat tett, hir szerint most ha­sonló czélból Oroszországba szándékozik. OROSZ BIRODALOM. A’ basilita apáczák’ ügyében végtére megtörte hallgatását az orosz kormány. Mart. 5-én a’ párisi Quotidienne és a’ Presse egy nyilatkozatot közöl­tek, mellyet Butenier­, a’ római széknél rendkívüli orosz követ, terjesztett elő a’ pápának. Ezen közlemény azonban aligha elegendő lesz az európai közvélemény’ meggyőzésé­re. Az orosz követi nyilatkozatban az van, hogy a’ párisi „Május’ harmadika“ czimű lengyel lap a’ kownoi basilita apáczákon lithvániai érsek Siemaszko József hajdani zárda­­lelkészek által elkövetett kegyetlenségről szól. Állittatik, mond továbbá a’ nyilatkozat,hogy az apáczák, számra 47en, a’ kozákok által éjjel gyalog Vitebsk városba kisértettek busz mértföldre Stownótól, ott egy óhitű zárdába zárattak, az óhitű apáczák’ szolgálatára rendeltettek, ’s minden pén­teken egyenként ötven botot kaptak. Állittatik, hogy ké­sőbben vasba verettek, nehéz munkákra használtattak; éh­ségnek és szomjúságnak tétettek ki, ’s hogy a’ szomjúsá­got annál inkább érezzék, enniök sós hering adatott. A’ püspöki palota’ építtetésénél használtattak, gyakran nyakig a’ vízben tartattak, nyolcznak szemei kiszurattak, harmincz a’ kínzásban meghalt, és csak három menekülhetett meg futás által; fejedelemasszonyuk pedig Párisba jutott. Ezen fejedelemasszony Mieczislawska névvel meg is neveztetik ’stb. A­ hivatalos közleményben tehát először is tagadtat­k, hogy valaha Kownóban basilita apácza-zárda volt volna (lásd alább); Siemaszkó József lithvániai érsek sem volt semmi basilita zárdának lelkésze korábban; Oroszországban nin­csen rendelkezése alatt semmi egyházi főnök kozák sereg; Kowna Vitebsktől nem húsz, hanem kétszer annyinál is na­gyobb távolságra van; semmi basilita apácza sem vitetett óhitű zárdába; a’ lithvániai érseknek nem tartozik hatósága alá Vitebsk és Polotzk; Oroszországban az egyházi ható­ság nem szabhat testi büntetést, asszonyok nem használ­tatnak építési munkára, Siemaszko Józsefnek nem építtetett palota, a’ vádlottak Oroszországban nincsenek éhség és szomjúság alá vetve; basilita apáczák soha sem futottak még el Oroszországból, nem is volt Oroszországban basilita apácza Mieczislawska nevű soha sem ’stb. ’stb. Erre Czar­­toryski Ádám herczeg egy feleletet adott a’ Journal des Debatsba, mellyben az hozatik figyelembe, miszerint igaz ugyan, hogy a’ Május’ harmadika czimü párisi lengyel lap, midőn először szólott az érintett eseményről, kownoi apá­­czákat mondott, kiknek tételét tagadja az orosz hivatalos közlemény , de maga az említett lengyel lap is megigazító azon időben következő számában , miszerint Kowno helyett Minsk­nek kellene állani. Az orosz közlemény tehát azon állításnak igaz voltát tagadja, mellyet most senki sem mond, és bárha most egész Europa Minskről beszél, az orosz köz­leményben ezen név elő sem fordul, ’s mindig csak Kowno­­ról létetik említés. Ezen szórakozottsága a’ hivatalos közle­ménynek, mond a’ nemes herczeg, felmenti őt annak többi állításai’ czáfolatába bocsátkozni. Abramowicz tábornok, főrendőrmester Varsóban,felsőbb parancsolatra következő hirdetést bocsátott ki: 1) minden személy, ki éji 11 óra után az utczán jár, égő lámpát tar­tozik magával vinni; kivételnek csak a’ katonák ’stb.; 2) esti hét óra után a’ bérkocsiknak nem szabad a’ város’ so­rompói közül kimenni, kivevőn katonákat, ’s kik írásbeli engedelemmel bírnak; 3) a’ bérkocsi- birtokosoknak csak éji 11 óráig szabad kocsiaikat bérbe kiadni; 4) azon sze­mélyeknek, kik úgynevezett prágai kótyával bírnak, tilos ezen kocsival Varsóba jönnök, ’s azt a’ város’ környékére bérbe adniok; 5) az országból senki sem fog Varsó’ so­rompóin átbocsáttatni , ha a’ kerületi parancsnoktól útle­véllel nem bír; 6) a’fogadók és más házak’ birtokosainak semmi szin alatt sem szabad valakinek, a’ legrövidebb időre is, útlevél nélkül szállást adni, ’s a’ lakóknak a’ háztulajdo­nosok’ tudta nélkül senkit magoknál tartani. A’ varsói kormányzó lg közelébb egy parancsolatot adott ki, miszerint ezentúl csak ollyanok lehessenek falusi bírák (woici gmin weiskich), kik oroszul beszélni és ol­vasni tudnak, mivel ezeknek gyakran van orosz katonaság­gal dolguk. Azon földbirtokosak, kik, mikép’ itt szokás, ezen hivatalt magok akarják vinni, ha az orosz nyelv’ kí­vánt tudásával nem bírnak, helyettest kötelesek tartani, ki ezen tulajdonnal fel van ruházva. Luther’ háromszázados halála’ napja Varsóban is meg­­ületett az evangelicusok által. AMERIKA. Polk febr. 7-én egy követséget intézett a’ követek’házához, mellyben azt nyilvánítja,hogy az Oregon­­kérdésben a’kormány semmi békebiróságot sem fogadhat el, ’s ismétli, hogy Angliának semmi joga az érintett területhez. Minő szemüvegen nézi a’ kereskedő amerikai nép az Angliávali háború’ lehetőségét , mutatja a’ következő a’ New-York Express-nek nagybetűkkel nyomott vezérczikke ezen háborúról: A’ háború’ gyümölcsei: Kiszorítása keres­kedelmi és parti hajóinknak az Óceánról és a’ többi tenge­rekről) Felfüggesztése a’ készpénzfizetésnek! Mindenütt csak papírpénz! Egyenes adó! Semmi vámjövedelem! Semmi kereskedés ! Adó a’ földbirtokra! Adó a’ szarvas­­marhára ! Adó a’ termésre! Bélyegadó ! Adó mindenre és mindenütt! Kétszáz millió dől 11 át nemzeti adósság négy évi háborúskodásért! New- York’, Oswego’, Buffalo’, Detroit’, Chicago’ és Charles­town’lődöztetése; záralávétele minden kikötőinknek, fo­­lyóinknak és öbleinknek. Folytonos pusztítása tengerpar­tunknak! Ismételt fegyverre hívás! Katonai összeírás ! Öz­vegyek, árvák, számtalan egy karú, egy lábú, egy szemű, csonka, béna ’stb. ember ! És ez csak egy része a’ képnek. És mindez azzal fog végződni, hogy alkudozáshoz kezdenek, ’s, ha ez czélhoz nem vezet, békebirót választanak,’s igy ismét ott leszünk, a’ hol most vagyunk.“ Rosas dictator, az argentínai köztársaság’ részéről, kö­vetkező békeföltételeket terjesztett elő Ouseley és Delfau­­dis, angol és franczia képviselőknek Montevideo’ ügyében: 1) Oribe’ elnöksége és függetlensége minden idegen hata­lom által ismertessék el Montevideoban; 2) Martin Garcia sziget ’s az elfogott hajósereg az argentínai köztársaságnak adassék vissza; 3) az argentínai fegyveres erő a’ keleti tartományokból visszahivatnak; 4) Montevideoban minden idegen lefegyvereztetik; 5) Őribe minden szerződést, mely­­lyeket Montevideo’ eddigi kormánya idegen hatalmakkal kö­tött , ha barátságosan meg nem változtathatók, megerősí­­tend. Az Oregon-kérdésben, hír szerint, Anglia ismét aján­latot ten Amerikának, hogy a’ kérdés’ elintézése bizassék békebíróra, de ezen ajánlat el nem fogadtatott. Sőt még azt sem fogadta el Buchanan amerikai külügyminister, misze­rint az Egyesült statusok és az angol királynő’alattvalói kö­zül a’ legtekintélyesebb polgárokból alakíttassák a’ dolgot elítélő szék. Az éjszaki statusok tetemes hadikészületeket kívánnak a’ háborúhoz , ekkép’ megakadályozhatónak tart­ván a’ vámok’ alábbszállításának komolylyá lenni kezdő vá­lását. A’ követek’ háza , csupán három tag’ távolléte mellett, 163 szavazattal nyilatkozott 54 ellenében , miszerint az Oregon iránti eddigi közös birtoklás, a’ szerződések’ ér­telmében , egy évvel előre ezennel mondassák fel, ’s ezért még sem lesz háború; a’ félebbi határozatnak második sza­kasza azt mondja, hogy az által nem vételik el a’ felek’ joga, az Oregon-kérdés’ jó kiegyenlítése iránti alkudozá­sokat tovább folytatni, avagy újólag megkezdeni. Ezen kívül az amerikaiak és angolok ismerik egymást , ’s nem is olly nemzetek, hogy szenvedély után indulnának, és bizonyosan sokat fognak számitgatni, mielőtt fegyverhez nyúlnának. Mexicóban Paredes még nem is vállalta el az elnöksé­get, ’s már maga is veszélyezve van. Arista tábornok a’ megbuktatott kormány mellett nyilatkozott, ’s hir szerint már több tartomány hozzá állott. Más részről a’ Havanában tartózkodó Santa Ana még nem­ mondott le a’ reményről, a’ dictatorságot visszafoglalni, ’s készül a’ mexieói anarchiát hasznára fordítani. ÁZSIA. A’ Bengal Hurkaru szerint az indo-brit hadi erő Kelet-India’ éjszaknyugati határain következőből áll: pattantyússág 2507 ember; árkászok ’stb. 1430 ; lovasság 9855; gyalogság 42,403; összesen 56,195 ember; ebből azonban az utóbbi csata’ alkalmával csak mintegy 21,000 ember vett részt. Meghalt az ellenség előtt 909 ember, ’s a’ sebesültei­ből 1189, tehát közel fele maradt kórházban; ezeken kívül őrségben vagy kórházban volt 7095 ember. E’ szerint volt január’ végén 47,072 ember, kikkel sir­a, 45 *

Next