Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)
1846-03-22 / 645. szám
immáron összezsugorodott tündérképeiből ősi tűzhelyén boldogitóbb , biztosabb házi isteneket faraghasson magának. A’Kölcsey, Megyery ’stb. emlékszoborféle társak bus sejtelemmel konyitják le fejőket. Béke a’ halottakra , áldás az élőkre!“— ’S ha csakugyan bekövetkezendik nem sokára e halott hirdetési kénytelenség, mi sok tekintetnél fogva talán nem fogunk olly nagyon siránjkozni a történtek fölött, mint azt eddig más lapjaink tevék, de bizonyosan szomoritó lesz ismét találkoznunk a’ „tűrni és kitúrni nem tudás“-nak lelket és akaratot gyilkoló bűneivel. S nem fogunk tehetni egyebet, mint felkiáltani a’ dörmögö Peturbánnal: „Aludjál hát, mohón kilobbant hazafiság !“ — Múlt csütörtökön, mint nádorunk’ő fensége’névnapján , a’ museumi képcsarnok ünnepélyesen megnyittatott. Az ünnepélyre egybegyülekezett fényes és számos vendégsereget a’ museum’ igazgatója , Kubinyi Ágoston ur, egy a’ művészetet tárgyazó jeles beszéddel lepé meg. — Ugyan az nap’ estvérén a’ fenséges nádor’ tiszteletére minden színház teljesen ki vala világítva. — A’ levegőnek merész , de tehetetlen királya, Lebemann , mult keddeni felrándulása után egy órával később Foton „szállt alá poklokra“ az ottani csőszházak’ szomszédságában, ’s még ugyanazon estve kocsizott Vissza Pestre. Kétezer egynéhány lábnyi volt a’ magasig , mellyböl a’ kalandor e’ „vanitatum vanitas“-ra lellanit itt. ’S a’ milly költői és lelket emelő volt látni, mi*rt emelkedik, mint válik el a siralomnak e gyászos völgyétől a’ földnek annyi milliók között egyetlenegy porfia, ö^szént, szabadon, ’s szétzúzni látszván egyszerre amaz örök lánczokat , mik bennünket teljes megsemmisülésürl a’ végpillanatáig e’ gömbhöz kötve tartanak, szintolly prózai és leverő lehetett a’ fóti csőszökre nézve , mijden észrevették, hogy a földnek ama’ felfuvalkodott fia nem különb legény náluknál, hogy csak úgy ragad a’ sárhoz és röghöz, mint akár ők maguk, ’s hogy csak szinte úgy állnak reá nézve is az Írásnak ama’ Szavai: „porból levél, porrá kell válnod !“ mint irányában akármellyik gyarló krumplibakternek. De talán a’ fóti csőszök nincsenek is még annyira saturálva világfájdalommal, hogy illy nagyokat gondoljanak, a’ mi ilyeneket az újabb időben Budapesten is nagyon sűrűen kezdenek már byronizálni. És mást is mond ennél a’ fóti prudentia: „Vig pohár közt édesebb a’ szerelem ! ’stb — a’ mint erre okosan és gyönyörűen tanita meg bennünket Vörösmartynk, ’s a’ mint ezt utána dalolja már minden ágon a’ madár. — Ha az idő kedvez, ma Lehmann újra szeldeli a’ levegőt. — Bosconak múlt csütörtöki előadásáról szívesen írnánk valamit, de sajnosan esik jelentenünk , miképen mind a’mellett, hogy a’rendes órára pontosan megjelentünk, igen sokadmagunkkal a’ színházba többé be nem férhettünk. És meghökkentünk, és elbámulva tekinténk a’ méreg-drága pénztárnok’szeme közé, ki jegyeket többé nem osztogatott, és pillantunk azon nehány boldogtalanra , kik a’ szorosságot ki nem állhatván, a’ bementi dij’ oda engedésével a’ színházból kifelé nyomultak, ’s a’ reális művészet illy szemfényvesztő komédia’ ellenében milly rut kudarczot vallott! Visszatérünk e’ tárgyra, ha jövőre ismét ki nem találunk szorulni — a’ két magyar haza’ világos veszteségére. A nép még folyvást öli egymást a’ nézőhelyekért. Signore Bosco ugyanazon egy páholyt több ember’ számára is el szokta adogatni — feledékenységböl, ’s a’ segítségül hívogatni szokott „spiriti miei“-k nem látszanak, mint az aranyok ’s kártyákból, egyből hatot csinálni akarni, — minélfogva a’ városkapitányi hivatal csaknem egészen e’ tárgyú pörök’ elintézésével van elfoglalva. Ma ismét működik déli 12 órakor, ’s a’ vasárnap bizonyosan még dusabb aratást hozand neki, mint múltkor a’ hétköznap. Már ő csakugyan azt tartja, hogy: mundus vult decipi, ergo decipiatur— Péczelt egyetemi tanár urat tanítványai, a’ mérnöknövendékek, hálá- ’s tiszteletűk’ jeleül e’ napokban lepték meg kőnyomatu arczképével , mit a’ tanár urnak az illető előadási teremben ünnepélyesen általadénak. — Némelly lapok azt hiresztelék , mintha a’ nemzeti színházi bérlet jövő húsvétjét fogva fel fogna emeltetni. A’ nyomtatott tudósítások azonban világosan mutatják , hogy a’ bérlet ezentúl is az fog maradni , a’ mi most, s hogy csupán a’ napidijak emeltettek feljebb a’ páholyok, zártszékek ’s karzatra nézve. — Bartay Endre Bukarestben igen nagy tetszést vivett ki magának zongorajátékával. Örvendetes lesz, ha a’ külföld mint elismert művészt adja vissza a’ hazának, melly művészetéről mindeddig mit sem tudott. — Most jelentek meg: „Parlagi rózsák, 7 igen szép népdal Petőfitől és Szakáltól, zenéjét szerzé Szénfy Gusztáv.“ A’ mű gr. Batthyány Kázmérnak van ajánlva, ’s Szénfy már több ízben adá jelét a’ magyar zene’ kifejlesztése körüli buzgalma ’s szorgalmának. Kapható a’ mű Wagnernél ’s általa minden vidéki műárusnál. Ára 30 krp. — A’ P. Zeitung azt írja, hogy Berlinből egy ottani régóta hires és kedves zenekarmester távozott el egész bandájával, mellynek következtében Berlin’ minden ifja, véne keserű könnyekre fakadt, sírva nézvén utána a’ jeles és szeretett karmesternek és bandának. A’karmester egyébiránt hazánkfia, pestmegyei zsámbéki születésű , ’s Berlinből egyenesen hazánkba tart, hol nem sokára meg is fog jelenni, hogy elragadja a' közönséget itt szintúgy, mint ott. Neve „Joseph Gungl.“ És azért mondja a’ P. Zig, hogy bizonyosnak hiszi, miszerint, csak egyszer útnak eredjen, itt hazánk’ határai között „Joseph Gungl“ hazánkfia, azonnal ,egyik vármegye a’ másik után“ fogja teli torokkal kiáltani, hogy : „Joseph Gungl éljen!“ — Meglehet, hogy igy fog ki Törvényhatósági dolgok. PESTMEGYE. (Folytatása a’ másodnapi közgyűlésnek). Csongrádmegye Pestnek nemcsak a’ horvát ügybeni, hanem más tárgyak körül nyilvánított aggodalmait sem osztja, miután — mint tudomásul vettük — a’ közelebb múlt országgyűlés óta történt minden intézkedéseket magok’ rendén lát. Ellenben a’ testvérhon’ két megyéje Alsó-Fejér és Kolozs, Horvátország’ mozgalmaiban nemcsak alkotmányellenes törekvésekre ismer, hanem az utóbbi felirását e’ tárgyban ki is jelenti. Meleg rokonérzettel fogadtatott. Ellenkező értelemben vannak Pozsega- és Varasdmegyék. Mi az első’ részéről egyszerűen tudomásul vétetett, azonban az utóbbinak levele , különössége miatt, némi észrevételeket vont maga után. E’ levél ugyanis, noha a’ megyéhez van intézve, mindazáltal mindenütt K. L. tbiró’ személyéről beszél. Sajnálja, hogy Pestmegye körlevelében, úgy az ismert küldöttségi ügyben, előadásai után indult, mellyeket az a’ zsi casínóban és Kunilovecz helységben merített. Mondja, hogy K. L. rémeket látott, ’s örül, hogy neki több megye nem secundál. Következetlenségnek mondja részéről, Horvátország’ elszakadásától annyira félni ’stb. — Törvényt idéz, az 1791: 58-kat, mellyben szerinte a’ horvátországi külön helytartó tanács alapul. Minden zavarok’ okának a’ turopolyaiak’ izgatásait mondja Végül pedig Pestmegye’ suprematiáját deprecálja. Mi a’ levél’ elejét illeti: valamennyi szóló megjegyzé, hogy Pestmegye egész eljárásában csupán adatok után indult , olly adatok után , mellyeket Zágrábmegye’ közelebbi levele is igazol. A’ következetlenségi vádra nézve maga az érdeklett megjegyzé, miszerint, ha valaha tettlegesen indítványozta volna is az elszakadást, — mi nem áll — ez csupán ezen egyes nézetének megváltozását bizonyitná , azonban a’ rendekre hivatkozott, hogy ő indítványát csak föltételesen, csupán a’kérdés’ megfontolása végett téve. A’ felhitt adatok’ ellenében is történt egy pár megjegyzés, főként a’ kapcsolt részek’ történeti és törvényes- ügy mostani hibás elnevezését illetőleg, azonban az észrevételek’ lényege főként a’ megpendített suprematiát illeté. Ha ez nem puszta phrasis — mondá K. L. tbiró — úgy olly veszélyes municipals elv, melly a’ tartományi gyűlés’ statutarius hatóságából vonatott ki , mind a’ mellett, hogy e’ hatóság a’ megyékénél inkább alárendelt. A’ rendek’ nézete abban központosul, miszerint közjogi kérdésekben azt hiszik, hogy akármellyik megye’joga nem csupán határáig terjed, ’s valamint eddig, úgy ezután is minden alkotmányos kérdéseknél felszólalni nemcsak kötelességöknek ismerik, hanem elmulasztását polgári bűnnek tartanák. Ez Varasának meg fog íratni. Utoljára olvastatott Hontmegyének 3 rendbeli levele, mellyek közül az első, csupán helyeslő véleményt nyilvánítván a' Horvátországban történtek fölött, egyszerűen tudomásul vétetett. A’ második R. J.-t, mint hűtlen jegyzőt, vádolja be e’ megyénél, azért, mert Pestmegye’ levelét Hont’ elnökségéhez elvinnni vonakodott. Erre a’ rendek kijelentvén, miszerint az érdeklett magány megbízatásában ugyancsak mint magány személy ’s nem mint jegyző járván el, a’jegyzői hűtlenséget nem látják, sőt miután az érintett levelet Hontmegye’ alispáni hivatala el nem fogadta, R. J. ur’ részéről nem látnak mégcsak egyszerű mulasztást sem. A’ 3-dik levél mellett már, a’ többség’ ellenkező nézetein kívül, egy pár szó is emelkedett. Ebben t. i. a’ múlt augusztusi levél hamisnak és rágalomnak nyilvánittatik. A’ többség megjegyzi, miszerint azon levelet hamisnak mondani nem lehet; mert olly közgyűlésből eredt, melly törvényesen hivatott egybe ’s tűzetett ki, ’s egyetlen czédulácskával törvénytelenül oszlattatott el. — Hamis levelet nem lett volna szükség cassálni. Véleménykülönbség csak érvényessége körül foroghat fen. ’S erre nézve kijelentik, hogy azt törvényesnek ismerik. — Egy kamarai ügyész a’ hiteles pecsét’hiányából igyekvék megmutatni az ellenkezőt, ’s felhozá , hogy e’ megye 1839-ben Tolnától nem fogadott el hasonló’hiány miatt egy levelet. Mire a’ másod alispán felvilágositá, hogy a’ honti augusztusban kelt levél mellett a’ jegyzőkönyvi kivonat is megküldetett, mig a tolnainál ez nem történt.—Ezután a’szóban forgó levél’törvénytelenségét, a’ gyűlés’eloszlatásának szükség-parancsolta törvényességéből akarta megmutatni a’ másik oldal, említvén a’ győztes párt’ többségét ’stb. Válaszából gr. T. L. különbséget tesz az akkori és mostani többség közt. Az első bebizonyításául két szóló magának a’ honti főisp. helyettesnek némelly kitételeit is idézte. A jegyzőkönyvbeni kijelentés a’ többség’ szellemében a’ fentebbi módon fog törteniA’ gyűlés’ harmadnapját (mart. 19-ét) a’ megye’ belügyei foglalták el. Másod alispán ur előterjeszté , hogy neki e helybeli nagy kereskedő Nagy József és Chretier Károly urakkal sikerült olly 10 évi szerződésre lépni, melly szerint azok, bizonyos biztosítéki ősziét letétele mellett, kötelezik magokat a’ huzamosb ideig börtönre ítélt rabokat műipari foglalkozással ellátni.A’ vállalathoz a’ megye maga’ részéről csupán némi lakhelybeli kedvezménynyel járúl s ezenkívül a’ felügyelést is viszi, mind rendőri és fegyelmi tekintetben az ügyészi hivatal’ egyik tagja által , mind technicailag. Az utóbbi minőség 8 pst havi díjjal a’ mostani tömlsztartóra ruháztatott, — ennek ismét egy az első alispán által a’ megye’ rendelkezése alá önként visszaeresztett megyei hajdú helyettesittetvén. — A’ vállalkozók napidijjal fizetnek 5—, később 6—9 pkrt. Mi szoros heti számadás mellett pénztárba tétetvén, ez által a’ rab a’ megyének idővel nem csak mi költségbe sem kerül, hanem a’ munkához szoktatás mellett némi tőkécskével is tér vissza a’ társaságba, annyival inkább , mert a’ vállalkozók a’ szorgalmat külön jutalmak által is ígérkeznek ébreszteni. — A’ megye’ rendes örömmel átlátván e’ vállalatnak erkölcsi , anyagi és fegyelmi üdvös következményeit, elhatározák a’ technicai felügyelőt első évre próbául a’ nemesi pénztárból fizetni. Balla udvari kapitány 32 évig viselt hivataláról olly kéréssel mondván le, hogy jövő apr. 30-ig számadást megvizsgáltassanak, és a’ helyettesítés végbe mehessen, folyamodni kívánóknak határnapul jelen közgyűlés’ végnapja tűzetett ki. A’ lemondó iránt pedig a’ rendek egyhangú méltánylásukat fejezvén ki , megkérék főispán helyettes urat, hogy őt e’ megye’ táblabirái’ körébe leendő igtatás végett Nádor ő főherczegségének ajánlja. — Ezután a’ büntető törvényszék egy üdvös javításról ten jelentést, melly a’ megyei hatóság’ nem legerősebb oldalát, az igazság’gyorsabb kiszolgátatását tárgyazza. — Eddig t. i. a’ nemesek ellen büntető perekbe többek közt azon viszszaélés is csúszott, hogy noha az alperes törvényesen meg volt idézve, mindazáltal védelmére csak akkor gondolt, ha előbb egypár ízben itéletileg megintetett, ’s erről mindanynyiszor szolgabiró által tudósittatott. Tehát a’ hány intés, annyi elöfogat. De épen az ebből származott lassúság miatt a’ büntetés elvesztő hatását, es korszerűségét, a’ mennyiben sokszor annyi idő múlva érte a’ tettest, hogy az vétkéről már mégis feledkezett. — Ezentúl a’ megintés csak itéletileg fog történni, ’s , hogy az illetők magokat ehhez tarthassák, a’ sz.-biráknak '/4 év fenhagyatik, azokat róla értesitni minden folyó bűnvádi perekre nézve. ■’* Annál sajnos abban vevék a’ rendek Pestváros’ m. febr. hóban kelt levelét, mellyből meggyőződtek, hogy, mig ők javítgatásaik által mindent elkövetnek, a’ helyhatósági élet’ könövéseit e’ részben is irtogatni, addig egyes törvényhatóság akad , melly az igazság’ gyors kiszolgáltatását féltékenység miatt akadályozza. Az eset következő, Sz. és B. M. fogságban levő váltóhamisitók’ vallomásaikból kijön, hogy bizonyos váltó, melly néhai J. L. nevére szól, ’s mellyért A. S.-nak mint forgatmányosnak J. E. hadnagy ur, mint J L. árvái’ gondnoka 3500 pftot kifizetett — hamis. A’ megye addig is , mig e’ részben ítélet hozatnék, még múlt novemberben kelt levelében Allstock Salamon ellen Pestvárostól biztosítást kért rendelni. A’ februári válasz ezt megtagadja, azon okból, mivel, úgymond, a’ város csak saját meggyőződése, vagy felsőbb parancs szerint szokta ezt teljesitni; jelen esetben pedig bizonyító oklevelek vele nem közöltettek. — Előhozatott, hogy itt egyedül csak biztosítás forogván szóban, illy oklevelekre semmi szükség. Mondatott, hogy törvényszéki illyetén eljárásoknál a’ központosítást egyedül kölcsönös bizalom pótolhatja a’ törvényhatóságok közt. És milly szükséges az, kivált jelen esetben, az annyira elharapózott váltóhamisítások’ meggátlására, mellyhez Pestmegye olly készséggel nyujta segédkezeket. — Pestmegye’ rendei e’ tárgyban folyamodni fognak a’ helytartó tanácshoz, ’s netalán előkerülendő kárpótlás’ esetében a’ felelősséget magokról elhárítják. — Egypár folyamodás’fölvétele után bevégeztetett e’ harmadnapi gyűlés azon tárgygyal, mellyről mostanában igen sok szó szokott lenni, csakhogy többnyire szükséges adatok és igy alap nélkül. Érteni kell a’ husárszabást A’ mészárosok természetesen fölebb emelt árt kértek. A’ nmlgy m. k. helyt, tanács’ intézvénye minden hónapban limitatiót ajánl. Az élelmiszerekre és húsra ügyelő küldöttség bemutatja jelentéseit, a’ húsra nézve, általa — mennyire az illetők’ titoktartása engedé a kidolgozott nyomtatóvi rendszerrel. E’ rendszer nem találtatik egészen kielégitőnek. A’ megye’ rendet tehát a’ küldöttséget teljesebb adatok’ szerzésére utasiták. Egyébiránt kijelentvén, miszerint a’ közelebb múlt limitatio’ alkalmával e’ megye a’ tavaszi napokra előlegesen is figyelemmel volt, ’s árszabását jövő júniusig illy értelemben állapitá meg, a’mellett ez úttal is megmarad.—Egy. LIPTÓMEGYÉBEN, mart. 2-án tartatott a’ közgyűlés alispáni elnöklet alatt. Jelentés létetett a’ megye’ állapotáról. Járvány több helységben mutatkozott, de az orvosi segély elejét vette. A’ szükség növekedik , miután az élelem fogy; de a’ tavasz’ nyiltával szaporodtak a’ keresetmódok ’stb. — A’ helyt, tanács a’ galicziai mozgalmakról értesítvén a’ megyét, a’ megyében négy század katonaság’ elhelyezését és élelmezését kívánja. Többen szót emeltek e’ rendelet ellen, miután a’ nép, ínsége miatt, egyetlen század’ eltartására sem képes; ’s félő, hogy a’ katonaság’ behelyezése épen ellenkezőt fog okozni, mint a’ mi végett rendeltetett a’ megyébe. Óhajták tehát, hogy a’ beszállított katonaság’ élelmezéséről a’ kincstár gondoskodjék; ’s mig e’ kívánatra válasz érkezik, ez élelmezési esztét a’hadi pénztárból fedeztessék előlegesen is. És ezek határozatba mentek; fölterjesztés történik a’ helytartó tanácshoz és az orsz. biztosságok’ főigazgatójához, addig 15 napi élelmezésre a’ szükséges pénz a’ hadi pénztárból előlegeztetik. E’ végzés mellett szól azon körülmény , hogy a’ négy századkatonaság’ egy havi élelmezésére szükséges 500 mező rezsót egész Liptóban nem lehet találni. — A’ megyei lereabálni, részünkről azonban , mennyire lehet, csakugyan oda fogunk agitálni, hogy a’ megjövendölt kiáltást némi csekély módosítással kiabálják el a’ aj vármegyék, ha már csakugyan kiáltani fog kelleni. A ’magyar Athenaeum“-ot alapitó ’s rendező gyűlések szerfölött gyéren látogattatnak meg. A’ múlt csütörtöki gyűlésben alig volt 15 ember. Kik Párisba utaznak , azoknak kedvéért jelenti a’ Hetilap, hogy a’ Café Daenemark czimü kávéházban (St Honoré utcza Nro 196 a’ Palais royal mellett) magyar hírlapokat is olvashatnak. — □