Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)
1846-03-29 / 649. szám
„ Folyó évi április’1-je napjával kezdendő évnegyedi előfizetés a’„Pesti Hírlapra“, Budapesten boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve borítékban: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik Pesten a’ kiadóhivatalban (hatvani utcza Horváth-ház) és minden cs. kir. postahivatalnál. __ TARTALOM. Hivatalos közlések. A’ magyar nyelv tudományosság és academia körül. V. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Pestváros (népessége). Pestmegye (közgyűlés’ vége). Barsból (horvát dolgok , zalai levél). Vegyes közlemények: A’ középponti vasút’ügye. Fiók pesti gazdasági egylet. Külföld, hirdetések. waa fi íra mmx a « és EBili,nr. 5 cs. ap. kir. Fölsége Persich Miklóst, a’ károlyvárosi k. harminczadnál áruvizsgálót, legkegyelmesebben nyugalmazni méltóztatott. Szokolay Tamás, nagyváradi kir. kamarai kasznár, folyó évi martius’ 3kán meghatározott. — (B. — P. H.) A’magyar nyelv, tudományosság és academia körül. V. Átmenvén a’ tagokról ’s osztályokról szóló szakaszra, úgy találjuk, hogy van 1) egy igazgató tanács , 25 tagból álló, melly a’ társaság’ tőkepénzeire ’s jövedelmeire ügyel. 2) Van 24 tiszteletbeli tag, a’ gyűléseken szavazattal, sőt szükség’ esetében elnöklési joggal, de fizetés nélkül. 3) Van 42 rendes, és ugyan 18 helybeli, 24 vidéki tag, amazok 500, ezek 300 pft évi fizetéssel, melly azonban ekkorig csak az osztályok’ első tagjainak ’s némellyik osztályban még egy kettőnek jár ki. 4) Van határozatlan számú levelező tag, kiknek nagy része (99 közül 45) Budapesten lakván, sohasem levelez, ’s minthogy a’ gyűlésekben nemcsak szavazattal nem bír, hanem azokba úgy szólván csak kegyelemből eresztetek, hogy a’ megszorított nyilvánosságot ollyaténképen képviselje, mint a' jurátusok a’ kir. curián — a’ gyűlésekbe sem igen jár. A’ tiszteleti, rendes és levelező tagok 6 osztályba vannak sorozva, ’s ezek: nyelvtudomány, mellyhez tartozik a’ szépirodalom’ egész roppant köre; philosophia, történetírás, mathesis, törvénytudomány és természettudomány. — Tehát a’ törvénytudomány elválasztva a’ philosophiától, és igy a’ magyar rabulistika’ sovány mezejére szorítva; mathesis elválasztva a’ természettudománytól, melylyel annyi pontban érintkezik! — Ezen szerencsétlen elosztásnak következménye , hogy némelly osztálynak köre végtelen, ’s tagjai is aránytalanul számosak, mig a’ másik meddőbb osztályba alig lehet embert fogni, így p. o. a’ nyelvtudományi osztályhoz tartozik egész nyelvtudomány ’s irodalom és azonfelül minden széptudomány, tehát általános és különös nyelv- és írástörténet, általános és hasonlító nyelvtan, classicai keleti és magyar különös nyelvtudomány , magyar nyelvtörténet, szónyomozás, szótárírás , nyelvjárások’ megismertetése, népi és könyvnyelvemlékek’ gyűjtése, nyelvbeli előadás’tudománya, irodalomtörténet , hazai és nemzeti könyvészet, régi m. irók’ kiadásai, m. munkák’ bírálata nyelvi tekintetben, régi és uj nemzetek remek íróinak fordításai. És eddig még jól volna, de ide tartozik az általános és különös szépműtan, hangzó, képző és mimező művészetek’ elmélete , műtörténet, műbirálat, a’ szóló művészetek, szónoklat ’s az egész költészet, száz meg száz fajával ’s ágával. ’S van ezen roppantkörű osztálynak 3 tiszteleti, 7 rendes, 34 levelező összesen 44 tagja, ’s ezek közül 21 helyben lakó tag, köztök látjuk Vörösmarty, a’ költő mellett Jászayt az oklevélbúvárt , Baloghot az orvost, Barabást és Markét a’ festő, Ferenczyt a’ képzőművészt, Henszlmant a’ műismerőt, Mátrayt a’ zenészt, ’stb. — A’ philosophiai osztálynak, mellyhez a’neveléstan is tartozik, 2 tiszteleti, 6 rendes, 14 levelező, tehát összesen 22 tagja van , de csak 8 helybeli, ’s ezen számot is csak annak köszöni, mert a’ neveléstant magába foglalá. A’ történetírásnak, mellyhez ennek segédtudományai, földirat, régiségpénz- oklevél- czimer s pecséttan is tartoznak, ismét nagyobb serege van, 11 tiszteleti, 7 rendes, a’ névkönyv szerint 13 lev. tag,’s miután Trefort A. is oda ment, most már 14 r. t. tartozván hozzá, ’s ezek közt 14 helybeli. De milly meddő és népetlen a’ mathematikai osztály , mellynek osztályi gyűléseit csak 4 helybeli, u. m. 3 rendes, 1 lev. tag képezi; tiszteleti tagja nincs, a’vidékiekkel együtt összesen 5 rendes , 9 levelező, tehát 14 tagja van! Alosztálya a’3 tagból álló hadtudományi osztály, kik közül 2 helybeli. — A’ törvénytudományi osztály, melly az országtudományt ’s közgazdaságot is tartalmazza, 8 tiszteleti, 7 rendes, 10 lev. tehát 25 tagból áll, ezek közt 12 a’ helybeli . Végre a’ természettudományi osztály, melly, az összes gazdasági és orvosi tudományokat is magában foglalván, oda jutott, hogy ezen tudományok’ képviselői, az orvosok és gazdák, a’ szorosan vett természettudósokat nagy kevesebbségben hagyák , áll 3 tiszteleti, 6 rendes, 16 levelező, összesen 25 tagból, kik közt 14 helybeli. Látszik ezen adatokból az aránytalanság. Ezen aránytalanság ugyan előbb még szembeötlőbb vala , midőn még a’ tiszteleti ’s levelező tagok egyes osztályokhoz ki nem oszlattak, ’s az osztályok minden különbség nélkül, hasonszámu rendes tagokból állottak. A’ rendes tagokra nézve azonban a’ belső arány nélküli hasonszámu felosztás’lényeges hibája mai napig megvan a’ társaságnál, miszerint épen úgy 7 rendes tagja van az egész szépirodalmat magában foglaló, tömérdek teendővel terhelt, széleskörű nyelvtudományi, ’s az összes orvosi és gazdasági tudományokat felölelő természettudományi, mint a’ mathematikai ’s philosophiai osztálynak. Ezen rendszernek azután igen furcsa következései vannak. Irodalmunk’ jelen állapotában ugyanis egyik ág, p. o. a’ költészet és szépirodalom, már tűrhetően kifejlődve lévén , és igen sokak által műveltetvén , másik pedig p. o. mathesis, szomorú meddőségben sínylődvén , természetes, hogy egyik osztályban a’ legérdemesbek’ számára sem jut hely, másikban pedig csüggesztő üresség tátong; vagy pedig, egy kis fictio járulván a’ dologhoz, némelly osztályokba nem-szakbeliek is csempéztetnek be, kik azután a’ társaság’ czéljait csak hátráltatják. Az osztályok’ számára ’s azoknak fenebb leirt körére tekintve, nem lehet föl nem ötleni , hogy az osztályok száma, hasonlítva más académiákhoz, nagyon is sok, mert hiszen ezen törpe kis intézet, csekély pénz-és szellemi erejével , olly roppant munkaéhséget tanúsít nem ugyan életben és valóságban, hanem megírott alapszabályaiban, hogy a’tudományok’ egész tömérdek világát fel akarja ölelni s emészteni, ’s több tud. osztálylyal bir, mint a’ franczia Institut, ’s az orosz autocrata’ egész hatalmával ápolt pétervári, a’ német tudományosság’szivéből kinőtt berlini, müncheni ’stb. academiák. — Az osztályok’ száma tehát nagyon sok és szükségtelenül sok, mert némelly tudományoknak , mellyek a’ legszorosb összefüggésben vannak, egymást feltételezik, ’s legtöbb pontjaikban érintkeznek, mint mathematicai és physicai tudományok (mellyek a’franczia Institut—nél az „Academie des sciences“-ban vannak egyesítve), külön osztályok adatvák; más, nálunk és viszonyaink közt igen sok mivelőre számoló ’s igen fontos tudományoknak, miilyenek a’költészet és szónoklat, nincs külön osztályuk, hanem a’nyelvtudományi tömegbe olvasztvák, mellynek méhe most már terjedtebb ’s termékenyebb, mint a’ többi osztály együttvéve; más tudomány ismét, melly különböző elemeinél fogva a’ többi osztályok közt felosztható, u. m. a’ törvénytudomány, külön osztályt nyert. A’ munkás tagok’ során, a’ tiszteleti ’s rendes tagokon kivül, kik szavazattal bírnak, látunk levelező tagokat, kik szavazattal nem bírnak, ’s kiknek nagy és határozatlan számából amazok választatnak. A’ tiszteleti és rendes tagok tehát kettős , (sőt tiszteletiek néha hármas) a’ levelezők pedig csak egy választáson mennek át, ’s ebben némellyek nagy biztosítékot keresnek a’ r. tagok’ képességére nézve. Rendes tagokut olly férfiaknak kellene választatni, kik munkáik által a’tudományt előbbre vitték; levelezőkül pedig, kik a’ tudományok’ terjesztésére hatottak. Néha ez megfordítva is történik , az igaz , de nem nagy baj. Hol emberek vannak, tökéletes és minden kifogás feletti választások nem igen várhatók , ’s különben is nálunk még nem olly igen nagy a’ választás’ köre, és a’ választó testület „embarras de richesse“ben nem igen szenved. — Hasonlítva a’ rendes és levelező tagok’ teendőit, azokat csaknem egészen ugyanazoknak találjuk, kivévén talán azon csekélységet, hogy a’ r. tagok kötelesek minden második évben az évkönyvek’ számára egy-egy értekezést írni Azonban a’ levelező tagok a’ társasági ülésekben beszélhetnek ugyan, mennyit szerénységök beszélni enged, de eldöntő szavazattal nem bírnak, tehát i0; fecsegni pedig aligha érzend nagy kedvet, a’ ki tudja, hogy szavának csakugyan nyomadéka ’s elhatározó súlya nincs; a’ ki tudja, hogy legerösb okokkal támogatott véleményét egy rendes vagy tiszteleti tagnak puszta kénye minden eredménytől megfoszthatja. Illy helyzetben természetesen a’ nagyszámú levelező tagok különös nagy részvétet ’s buzgalmat a’ társasági ügyek iránt nem éreznek ’s nem is bizonyitnak, mert jog és jogbani részvét’ buzdító ’s emelő tudata teremt csak érdeket, ’s hol jog nincs , nem lehet kötelesség. — Igaz , hogy a’ Rendszabályok’ 47-dik pontja csak a’ közgyűlésekbeni megjelesíthetésre ad a’ levelező tagoknak engedelmet, az utasító határozatok’ 8-dik pontja szerint pedig a’ lev. tagok a’ társaság’ mindennemű üléseiben bírnak székkel és értesítő szavazattal; tehát amúgy évenkint csak egyszer, igy pedig hetenkint érezhetik semmiségöket; mi nekik kétség kivül nagy inger lesz , hogy az academiai ügy iránt, melly reájok szorul, fáradhatlan buzgalommal viseltessenek. Magyarán és röviden kimondva : vidéki r. tag ’s még inkább helyben lakó, jelenlevő levelező tag valódi képtelenség. A’ társaság’ jelenlevő, annak munkáiban ’s terheiben összevetett vállakkal résztvevő tagoknak különbség nélkül egyenlő jogokkal ’s befolyással kellene birniok , ’s levelező tagok csak azok, kik, személyesen jelen nem lehetvén . Írásbeli közlekedés , levelezés által mozditja elő , mennyire távolból lehetséges , a’ társaság’ ügyét. Ha tehát az alapszabályoknak a’ tagokról ’s osztályokról rendelkező pontjai vizsgálat alá jőnek, mindenekelőtt szükséges minden helyben lakó tagot joggal ’s igy érdekkel ruházni fel; a’ municipalis nemzetiránynak az academiára is történt üdvtelen alkalmazását ’s igy az eszmecserét ’s közlekedést nehezítő távolság és szétdaraboltság’ kárait megszüntetni, a’ munkák’ folytonosságát ’s öszhangzását biztosítani, az osztályokat pedig, a’ mennyiben szükséges, összesíteni, ’s aránylagos számú tagokkal látni el. Különösen: A’ mathematikai és természettudományi osztályokat egyesíteni kell , mert ezek egymást föltételezik , — miként a’ franczia institutnek „academia des sciences“ nevet viselő osztályában. A’ törvénytudományi osztályt, a’ mennyiben a’ positiv törvénytudományt tárgyazza , meg kell szüntetni, mert ez, törvényszékek ’s ügyvédi testületek’ feladása , — a’ menynyiben a’ jogphilosophiát tárgyazza , a’ philosphiai osztályba való. — A’ mathematikai és physicai tudományok’ képviselői annyival inkább elférnének egy osztály’ kebelében , mert ezen tudományok’ mezeje nálunk még most igen meddő , ’s mert van gazdasági egyesületünk, orvosi, természetvizsgáló- és iparegyletünk , mik a’ természettudományi osztály’ mostani teendőinek nagyobb részét kimerítik. — Lenne e’ szerint 4 osztály, a’ mostani 6 helyett , de határozatlan számú rendes tagokkal, ide értvén ugyanis minden helybeli tagot , ki a’ társasági munkálkodásokban résztvenni tud és akar. — Azon osztályokhoz , mellyek a’ fejlettség’ nagyobb fokán állanak, ’s terjedelmes körűek , kétségkívül több tag fogna csatlakozni, ’s igy a’ teendőn’ tömege a’ munkaviselő tagok’ számával arányban lenne. — Ha pedig a’ tagok’ számát csakugyan meg kell határozni, a’ széles körű nyelvtudományi (egyszersmind szépirodalmi) ’s természet és számtani osztályokba kétségkívül több rendes tag szükséges, mint a’ történeti és philosophiai osztályokba; ha p. o. véve a’ mostani állapotot, van 75 helybeli tag, ezekből legalább 30-nak a’ nyelvtudományi osztályba, ’s 20-nak a’ természet és számtaniba kellene tartozni. A’ mi végre a’ tagok’ fizetését illeti, hiszen most is csak azon rendes tagok fizettetnek, kiknek, a’ társaság’ jelen szűk pénzbeli körülményeihez képest, fizetés jut; csakhogy nem a’ régiebb szolgálat vagy több munka’ tekintetbe vételével, hanem a’ történet’ játéka szerint. Mindenik osztályban az első tag húz fizetést; ennek kihaltával a’ második lép fizetésbe, hacsak tavaly választatott, ’s az academia iránt legkisebb érdemet sem szerzett is, mig más osztályokban, hol az első tag tartósabb életű, a’ második ’s többi tag örökké fizetés nélkül maradhat. És valóban vannak az academiának még 1830-ban választott ’s igen munkás tagjai, kik mai napig ingyen dolgoznak , mig némelly mások, kik sok évvel később választattak, pénzért — nem dolgoznak. — Nem sokkal méltányos rendszer lenne-e, hogy a’ tagok nem osztályok ’s így a’ történet’ játéka, az első tagok’ élete felett intézkedő véletlen szerint, hanem, tekintet nélkül az osztályokra, az académiábani munkásságuk’ ideje ’s régiebbség szerint fizettessenek; ám legyen az egyik osztálynak három fizetéses tagja, a’ másiknak egyetlenegy, vagy egy sem; vagy ha úgy tetszik, mivel kevesebb idő alatt is többet dolgozhatik, ’s lényegesb érdemeket szerezhet a’ szorgalmas és a’ lángeszű, mint évtizedek alatt a’ hanyag és középszerű, a’ fizetendő tagok szavazat által választassanak, így ha nem is isteni, legalább emberi igazság és méltányosság fog uralkodni a’ vak véletlen’ szeszélye helyett, melly utóbbinak magát bókolva alárendelni nem illik tudós testülethez. — P—la. 51 Martins 29, 1846. 649. Megjelenik e’ lau minden héten négyszer: vasárnap , kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,’s egy-egy kis hasabsorért aprobetűkkel 5 pengő kr. számittatik.