Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)

1846-03-29 / 649. szám

„ Folyó évi április’1-je napjával kezdendő évnegyedi előfizetés a’„Pesti Hírlapra“, Buda­pesten boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve borítékban: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik Pesten a’ kiadóhivatalban (hatvani­ utcza Horváth-ház) és minden cs. kir. postahivatalnál. __ TARTALOM. Hivatalos közlések. A’ magyar nyelv tudomá­nyosság és academia körül. V. Fővárosi újdonsá­gok. Törvényhatósági dolgok: Pestváros (népessége). Pestmegye (közgyűlés’ vége). Barsból (horvát dol­gok , zalai levél). Vegyes közlemények: A’ középponti vasút’ügye. Fiók pesti gazdasági egylet. Külföld, hirdetések. wa­a fi ír­a mmx a « és EBili,nr.­ ­5 cs. ap. kir. Fölsége P­e­r­s­i­c­h Miklóst, a’ károlyvárosi k. harminczadnál áruvizsgálót, legkegyelmesebben nyugalmazni m­éltóz­­tatott. S­z­o­k­o­l­a­y Tamás, nagyváradi kir. kamarai kasznár, folyó évi martius’ 3kán meghatározott. — (B. — P. H.) A’magyar nyelv, tudományosság és academia körül. V. Átmenvén a’ tagokról ’s osz­tályokról szóló szakaszra, úgy találjuk, hogy van 1) egy igazgató tanács , 25 tagból álló, melly a’ társaság’ tőke­­pénzeire ’s jövedelmeire ügyel. 2) Van 24 tiszteletbeli tag, a’ gyűléseken szavazattal, sőt szükség’ esetében elnöklési joggal, de fizetés nélkül. 3) Van 42 rendes, és ugyan 18 helybeli, 24 vidéki tag, amazok 500, ezek 300 pft évi fizetéssel, melly azonban ekkorig csak az osztályok’ első tagjainak ’s némellyik osztályban még egy kettőnek jár ki. 4) Van határozatlan számú levelező tag, kiknek nagy része (99 közül 45) Budapesten lakván, sohasem levelez, ’s minthogy a’ gyűlésekben nemcsak szavazattal nem bír, ha­nem azokba úgy szólván csak kegyelemből eresztetek, hogy a’ megszorított nyilvánosságot ollyaténképen képviselje, mint a' jurátusok a’ kir. curián — a’ gyűlésekbe sem igen jár. A’ tiszteleti, rendes és levelező tagok 6 osztályba vannak sorozva, ’s ezek: nyelvtudomány, mellyhez tarto­zik a’ szépirodalom’ egész roppant köre; philosophia, tör­ténetírás, mathesis, törvénytudomány és természettudo­mány. — Tehát a’ törvénytudomány elválasztva a’ philoso­­phiától, és igy a’ magyar rabulistika’ sovány mezejére szo­rítva; mathesis elválasztva a’ természettudománytól, m­ely­­lyel annyi pontban érintkezik! — Ezen szerencsétlen el­osztásnak következménye , hogy némelly osztálynak köre végtelen, ’s tagjai is aránytalanul számosak, mig a’ másik meddőbb osztályba alig lehet embert fogni, így p. o. a’ nyelvtudományi osztályhoz tartozik egész nyelvtudomány ’s irodalom és azonfelül minden széptudomány, tehát ál­talános és különös nyelv- és írástörténet, általános és ha­sonlító nyelvtan, classicai keleti és magyar különös nyelv­­tudomány , magyar nyelvtörténet, szónyomozás, szótár­­írás , nyelvjárások’ megismertetése, népi és könyvnyelv­emlékek’ gyűjtése, nyelvbeli előadás’tudománya, iroda­lomtörténet , hazai és nemzeti könyvészet, régi m. irók’ kiadásai, m. munkák’ bírálata nyelvi tekintetben, régi és uj nemzetek­ remek íróinak fordításai. És eddig még jól volna, de ide tartozik az általános és különös szépműtan, hangzó, képző és mimező művészetek’ elmélete , műtörténet, mű­­birálat, a’ szóló művészetek, szónoklat ’s az egész köl­tészet, száz meg száz fajával ’s ágával. ’S van ezen rop­­pantkörű osztálynak 3 tiszteleti, 7 rendes, 34 levelező összesen 44 tagja, ’s ezek közül 21 helyben lakó tag, köz­tök látjuk Vörösmarty, a’ költő mellett Jászayt az oklevél­­búvárt , Baloghot az orvost, Barabást és Markét a’ festő, Ferenczyt a’ képzőművészt, Henszlmant a’ műismerőt, Mátrayt a’ zenészt, ’stb. — A’ philosophiai osztálynak, mellyhez a’neveléstan is tartozik, 2 tiszteleti, 6 rendes, 14 levelező, tehát összesen 22 tagja van , de csak 8 hely­beli, ’s ezen számot is csak annak köszöni, mert a’ neve­léstant magába foglalá. A’ történetírásnak, mellyhez en­nek segédtudományai, földirat, régiségpénz- oklevél- czi­­mer s pecséttan is tartoznak, ismét nagyobb serege van, 11 tiszteleti, 7 rendes, a’ névkönyv szerint 13 lev. tag,’s miután Trefort A. is oda ment, most már 14 r. t. tartozván hozzá, ’s ezek közt 14 helybeli. De milly meddő és népetlen a’ mathematikai osztály , mellynek osztályi gyűléseit csak 4 helybeli, u. m. 3 rendes, 1 lev. tag képezi; tiszteleti tagja nincs, a’vidékiekkel együtt összesen 5 rendes , 9 levelező, tehát 14 tagja van! Alosztálya a’3 tagból álló hadtudományi osztály, kik közül 2 helybeli. — A’ törvény­­tudományi osztály, melly az országtudományt ’s közgaz­daságot is tartalmazza, 8 tiszteleti, 7 rendes, 10 lev. te­hát 25 tagból áll, ezek közt 12 a’ helybeli . Végre a’ természettudományi osztály, melly, az összes gazdasági és orvosi tudományokat is magában foglalván, oda jutott, hogy ezen tudományok’ képviselői, az orvosok és gazdák, a’ szorosan vett természettudósokat nagy kevesebbségben ha­­gyák , áll 3 tiszteleti, 6 rendes, 16 levelező, összesen 25 tagból, kik közt 14 helybeli. Látszik ezen ada­tokból az aránytalanság. Ezen aránytalanság ugyan előbb még szembeötlőbb vala , midőn még a’ tiszteleti ’s levelező tagok egyes osztályokhoz ki nem oszlattak, ’s az osztályok minden különbség nélkül, hasonszámu rendes tagokból ál­lottak. A’ rendes tagokra nézve azonban a’ belső arány nélküli hasonszámu felosztás’lényeges hibája mai napig meg­­van a’ társaságnál, miszerint épen úgy 7 rendes tagja van az egész szépirodalmat magában foglaló, tömérdek teendő­vel terhelt, széleskörű nyelvtudományi, ’s az összes orvosi és gazdasági tudományokat felölelő természettudományi, mint a’ mathematikai ’s philosophiai osztálynak. Ezen rend­szernek azután igen furcsa következései vannak. Irodal­munk’ jelen állapotában ugyanis egyik ág, p. o. a’ költészet és szépirodalom, már tűrhetően kifejlődve lévén , és igen sokak által műveltetvén , másik pedig p. o. mathesis, szo­morú meddőségben sínylődvén , természetes, hogy egyik osztályban a’ legérdemesbek’ számára sem jut hely, másik­ban pedig csüggesztő üresség tátong; vagy pedig, egy kis fictio járulván a’ dologhoz, némelly osztályokba nem-szak­­beliek is csempéztetnek be, kik azután a’ társaság’ czéljait csak hátráltatják. Az osztályok’ számára ’s azoknak fenebb lei­rt körére tekintve, nem lehet föl nem ötleni , hogy az osztályok­ száma, hasonlítva más académiákhoz, nagyon is sok, mert hiszen ezen törpe kis intézet, csekély pénz-és szellemi erejével , olly roppant munkaéhséget tanúsít nem ugyan életben és valóságban, hanem megírott alapszabályaiban, hogy a’tudományok’ egész tömérdek világát fel akarja ölelni s emészteni, ’s több tud. osztálylyal bir, mint a’ franczia Institut, ’s az orosz autocrata’ egész hatalmával ápolt pé­­tervári, a’ német tudományosság’szivéből kinőtt berlini, müncheni ’stb. academiák. — Az osztályok’ száma tehát nagyon sok és szükségtelenül sok, mert némelly tudomá­nyoknak , mellyek a’ legszorosb összefüggésben vannak, egymást feltételezik, ’s legtöbb pontjaikban érintkeznek, mint mathematicai és physicai tudományok (mellyek a’fran­czia Institut—nél az „Academie des sciences“-ban vannak egyesítve), külön osztályok adatvák; más, nálunk és vi­szonyaink közt igen sok mivelőre számoló ’s igen fontos tudományoknak, miilyenek a’költészet és szónok­lat, nincs külön osztályuk, hanem a’nyelvtudományi tö­megbe olvasztvák, mellynek méhe most már terjedtebb ’s termékenyebb, mint a’ többi osztály együttvéve; más tudo­mány ismét, melly különböző elemeinél fogva a’ többi osz­tályok közt felosztható, u. m. a’ törvénytudomány, külön osztályt nyert. A’ munkás tagok’ során, a’ tiszteleti ’s rendes tago­kon kivül, kik szavazattal bírnak, látunk levelező tagokat, kik szavazattal nem bírnak, ’s kiknek nagy és határo­zatlan számából amazok választatnak. A’ tiszteleti és ren­des tagok tehát kettős , (sőt tiszteletiek néha hármas)­ a’ levelezők pedig csak egy választáson mennek át, ’s ebben némellyek nagy biztosítékot keresnek a’ r. tagok’ képessé­gére nézve. Rendes tagokut olly férfiaknak kellene válasz­tatni, kik munkáik által a’tud­om­á­nyt előbbre vit­ték; levelezőkül pedig, kik a’ tudományok’ ter­jesztésére hatottak. Néha ez megfordítva is tör­ténik , az igaz , de nem nagy baj. Hol emberek vannak, tökéletes és minden kifogás feletti választások nem igen várhatók , ’s különben is nálunk még nem olly igen nagy a’ választás’ köre, és a’ választó testület „embarras de richesse“ben nem igen szenved. — Hasonlítva a’ rendes és levelező tagok’ teendőit, azokat csaknem egészen ugyanazoknak találjuk, kivévén talán azon csekélységet, hogy a’ r. tagok kötelesek minden második évben az év­könyvek’ számára egy-egy értekezést írni Azonban a’ le­velező tagok a’ társasági ülésekben beszélhetnek ugyan, mennyit szerénységök beszélni enged, de eldöntő szavazat­tal nem bírnak, tehát i0; fecsegni pedig aligha érzend nagy kedvet, a’ ki tudja, hogy szavának csakugyan nyoma­­déka ’s elhatározó súlya nincs; a’ ki tudja, hogy legerösb okokkal támogatott véleményét egy rendes vagy tiszteleti tagnak puszta kénye minden eredménytől megfoszthatja. Illy helyzetben természetesen a’ nagyszámú levelező tagok különös nagy részvétet ’s buzgalmat a’ társasági ügyek iránt nem éreznek ’s nem is bizonyitnak, mert jog és jogbani részvét’ buzdító ’s emelő tudata teremt csak érde­ket, ’s hol jog nincs , nem lehet kötelesség. — Igaz , hogy a’ Rendszabályok’ 47-dik pontja csak a’ közgyűlésekbeni megjelesíthetésre ad a’ levelező tagoknak engedelmet, az utasító határozatok’ 8-dik pontja szerint pedig a’ lev. tagok a’ társaság’ mindennemű üléseiben bírnak székkel és érte­sítő szavazattal; tehát amúgy évenkint csak egyszer, igy pedig hetenkint érezhetik semmiségöket; mi nekik kétség kivül nagy inger lesz , hogy az academiai ügy iránt, melly reájok szorul, fáradhatlan buzgalommal viseltessenek. Magyarán és röviden kimondva : vidéki r. tag ’s még inkább helyben lakó, jelenlevő levelező tag valódi kép­telenség. A’ társaság’ jelenlevő, annak munkáiban ’s ter­­heiben összevetett vállakkal résztvevő tagoknak különbség nélkül egyenlő jogokkal ’s befolyással kellene birniok , ’s levelező tagok csak azok, kik, személyesen jelen nem lehetvén . Írásbeli közlekedés , levelezés által mozditja elő , mennyire távolból lehetséges , a’ társaság’ ügyét. Ha tehát az alapszabályoknak a’ tagokról ’s osztályok­ról rendelkező pontjai vizsgálat alá jőnek, mindenekelőtt szükséges minden helyben lakó tagot joggal ’s igy érdek­kel ruházni fel; a’ municipalis nemzetiránynak az acade­­miára is történt üdvtelen alkalmazását ’s igy az eszmecserét ’s közlekedést nehezítő távolság és szétdaraboltság’ kárait megszüntetni, a’ munkák’ folytonosságát ’s öszhangzását biztosítani, az osztályokat pedig, a’ mennyiben szükséges, összesíteni, ’s aránylagos számú tagokkal látni el. Külö­nösen: A’ mathematikai és természettudományi osztályokat egyesíteni kell , mert ezek egymást föltételezik , — mi­ként a’ franczia institutnek „academia des sciences“ nevet viselő osztályában. A’ törvénytudományi osztályt, a’ mennyiben a’ positiv törvénytudományt tárgyazza , meg kell szüntetni, mert ez, törvényszékek ’s ügyvédi testületek’ feladása , — a’ meny­nyiben a’ jogphilosophiát tárgyazza , a’ philosphiai osz­tályba való. — A’ mathematikai és physicai tudományok’ képviselői annyival inkább elférnének egy osztály’ kebelében , mert ezen tudományok’ mezeje nálunk még most igen meddő , ’s mert van gazdasági egyesületünk, orvosi, természetvizs­gáló- és iparegyletünk , mik a’ természettudományi osztály’ mostani teendőinek nagyobb részét kimerítik. — Lenne e’ szerint 4 osztály, a’ mostani 6 helyett , de határozatlan számú rendes tagokkal, ide értvén ugyanis minden helybeli tagot , ki a’ társasági munkálkodásokban résztvenni tud és akar. — Azon osztályokhoz , mellyek a’ fejlettség’ nagyobb fokán állanak, ’s terjedelmes­ körűek , kétségkívül több tag fogna csatlakozni, ’s igy a’ teendőn’ tömege a’ munkaviselő tagok’ számával arányban lenne. — Ha pedig a’ tagok’ számát csakugyan meg kell határozni, a’ széles körű nyelvtudományi (egyszersmind szépirodalmi) ’s természet és számtani osztályokba kétségkívül több ren­des tag szükséges, mint a’ történeti és philosophiai osztá­lyokba; ha p. o. véve a’ mostani állapotot, van 75 helybeli tag, ezekből legalább 30-nak a’ nyelvtudományi osztály­ba, ’s 20-nak a’ természet és számtaniba kellene tartozni. A’ mi végre a’ tagok’ fizetését illeti, hiszen most is csak azon rendes tagok fizettetnek, kiknek, a’ társaság’ jelen szűk pénzbeli körülményeihez képest, fizetés jut; csakhogy nem a’ régiebb szolgálat vagy több munka’ tekin­tetbe vételével, hanem a’ történet’ játéka szerint. Minde­­nik osztályban az első tag húz fizetést; ennek kihaltával a’ második lép fizetésbe, hacsak tavaly választatott, ’s az aca­demia iránt legkisebb érdemet sem szerzett is, mig más osztályokban, hol az első tag tartósabb életű, a’ második ’s többi tag örökké fizetés nélkül maradhat. És valóban van­nak az academiának még 1830-ban választott ’s igen mun­kás tagjai, kik mai napig ingyen dolgoznak , mig némelly mások, kik sok évvel később választattak, pénzért — nem dolgoznak. — Nem sokkal méltányos­ rendszer lenne-e, hogy a’ tagok nem osztályok ’s így a’ történet’ játéka, az első tagok’ élete felett intézkedő véletlen szerint, hanem, te­kintet nélkül az osztályokra, az académiábani munkássá­guk’ ideje ’s régiebbség szerint fizettessenek; ám legyen az egyik osztálynak három fizetéses tagja, a’ másiknak egyetlenegy, vagy egy sem; vagy ha úgy tetszik, mivel kevesebb idő alatt is többet dolgozhatik, ’s lényegesb érde­meket szerezhet a’ szorgalmas és a’ lángeszű, mint évti­zedek alatt a’ hanyag és középszerű, a’ fizetendő tagok szavazat által választassanak, így ha nem is isteni, legalább emberi igazság és méltányosság fog uralkodni a’ vak vélet­len’ szeszélye helyett, melly utóbbinak magát bókolva alá­rendelni nem illik tudós testülethez. — P—la. 51 Martins 29, 1846. 649. Megjelenik e’ lau minden héten négyszer: vasárnap , kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Lande­rer Lajos kiadó-tulajdonosnál hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egy­éb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,’s egy-egy kis hasabsorért aprobetűkkel 5 pengő kr. számittatik.

Next