Pesti Hírlap, 1846. április (651-666. szám)
1846-04-16 / 658. szám
Csütörtök o April 16.1846. pesti hírlap. Megjelenttelan minden héten néevszer: vasárnap , kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. Előfizethetni helyben Landerer a los kiadó-tulajdonosnál, hatvan? utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldettü kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények feletetnek, ’s egy-egy kis hasábsoreit aprobetűkkel pengő kr.számittatik. TARTALOM. Névváltoztatás. Halálozások. Örökváltság. Még egypár szó az Erdélybe becsalt svábokra nézve. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok. Békés (vallás és nevelés, közmunkák, zalai körlevél, pozsonyi sérelem ’stb.) Mármaros (a’szomszéd mozgalmakat illető, indítvány, cancelláriai rendelés repositionalis ügyben törv.széki coordinatio, könyvárus és szabadalom, statárium’stb.) Tolna (tűrés kitöltés az ellenzék’ híveinek részéről.) Erdélyi dolgok. Vegyes közlemények. Nemzeti színház. Énekiskola. Tolnai szederselyem-egylet. M. gazd. egyesület. Kivitel-lisztörlő malom. Külföld. Hirdetések. és ERDÉLY. Ő felsége legkegyeltb, megengedni méltóztatott, hogy Hartmann János vezetéknevét Keményfy-re változtassa. Halálozások: Német István, cs. kir. nyugalmazott vezérőrnagy, katonai ezüst-érdempénzes ’s álgyukeresztes, szardíniai sz. Móricz és Lázár-rend’ középkeresztese , hosszas háborús korszakban királya ’s hazájának vitézül szentelt élete’ 73-ik évében, huzamos ideig tartott betegeskedés után végelgyengülés’ következtében, Pesten folyó 1846. évi april 15-én jobblétre szenderült. Béke árnyékának hű emlékezete úgy is sokáig maradand fen bajtársainál ’s őszinte szívélyes nyájassága ismerősi, baráti ’s tisztelőinél , megörökülend pedig közhír szerint végrendeletileg némelly intézetekre szánt hagyományban. — (J.r.) Lovász András a’ nagy m. kir. helytartó tanács’ nyugalmazott tanácsosa, sz. István kir. rendének kis keresztes vitéze ’s a’ helytartó tanács’ irodájának volt igazgatója, rövid ideig tartó betegség után tüdő-szélhüdés’ következtében, életének 78-dik évében folyó hó’ 10-ben éjféli 1 órakor boldogabb létre szenderült. Áldás ’s béke lebegjen sirkantja felett. Örökváltság. Időelöttinek tartani, mi érdekünkkel ellenkezik vagy ellenkezni látszik — ez mindennapi tünemény, ’s hatalmas támasza a’stabilismusnak; ’s annál hatalmasabb , mert cum dignitate védheti a’ legnyomorultabb status quo-t. Hiszen az emberek’ e’ neme nem ellenzi az üdvös reformokat, nem tagadja becsüket, hanem kiemeli a’ dolog’ legnehezebb oldalát, állítván, hogy épen e’ nehézség nem sokára meg fog szűnni, hogy aztán majdan magától létesül a’ dolog ; azaz , ők nem bánják , ha haláluk után létesül ! De az ügy ez által mitsem nyer, mert e’ faj nem fog soha kihalni, azon faj, melly egy szilvafáját nagyobbra becsüli, mint az egész emberiséget, ’s mellynek arra meg’elég esze nincs, hogy e’szilvafát jól használhassa. E’ faj nem barátja az adónak, nem az aviticitas’ megszüntetésének vagy az örökváltságnak. — E’ folyó év’ eseményei talán meggyőzék őket az örökváltság’ korszerűségéről — bennünket legalább igen, kik egyébiránt szükségén előbb sem kételkedőnk. Nehogy azonban szabadelvűségünknek nagyobb terjedelem adassék, mintsem a’minőt érdemel, kimondjuk, hogy mi az úrbéri követeléseket a’ földbirtokosok’ jól szerzett jogainak tartjuk, mellyektől őket megfosztani nem szabad , mert ugyanazon joggal el lehetne tölök venni az allodiális birtokot is, a’ házbirtokostól a’ házat, a’ tőkepénzestől tőkéjét, hanem valamint mindennemű tulajdonra nézve a’ statustól a’ kisajátítási jogot semmi józan ember nem vonhatja el, úgy főleg az úrbéri tartozások olyasvalamiből állanak, mire nézve a’ kisajátítás’ jogát meg kell engedni. — E’ nézetből indulva ki, törvényhozásunknak az örökváltságra nézve, az első lépésnél, mellyet tön , maradnia nem lehet. Az örökváltság’eszközlését tisztán a’földbirtokos’ kényétől fel nem függeszthetni. Már pedig a’ mostani törvény szerint tisztán attól függ, mert a’ földbirtokos vagy egyszerűen megtagadhatja a’ megváltást, vagy olly föltételeket szabhat, hogy a’ váltság vagy lehetetlenné válik , vagy olly nagy terheket húz maga után, hogy a’ megváltott jobbágy’ sorsa roszabbra fordul, mint az előtt volt. ’S ime ott vagyunk, mit némelylyek kényszeritett megváltásnak nevezni szeretnek, ’s mit, nézetünk szerint , helyesben törvényesnek , a’ szerződési váltságnak ellenében, nevezeti lehetne. Az e tárgyban hozandó új törvényben ki kellene mondani, hogy 1-er, ha akár egy egész község, akár egyes parasztgazda az úrbéri tartozásokat meg akarja váltani, a’ földesur a’ megváltást ne akadályozhassa. 2-ér , hogy azon esetre, ha a’ földesur a’ jobbágygyal a’ váltság’ árára nézve megegyezni nem tud , az illető tartozások a’ megye által , vagy ha a’ megye-complexumnak másvalami volna substituálandó, tehát az által meg fognak becsültetni, ’s kamatul teketetvén, a’ jobbágy az e’ kamatnak megfelelő tökét a’ földesúrnak lefizetendő A’ megváltást szabályozó illyetén törvénynek , teljes meggyőződésünk szerint, több sikere volna , mint a’ mostaninak; de ha a’ megváltást siettetni akarnék, még tovább kell mennünk. — Mi az általános megváltást szükségesnek tartjuk, ’s pedig valóban nem csupán a’jobbágyok, hanem is’ fölesurak’ érdekében is; mert a’ mint mondók, egyrészt az úrbéri követelések jól szerzett jogok, de másrészt az úrbéri viszonyok’ rendes, félbeszakasztás nélküli fentartása napról napra nehezebbé fog válni, — itt a’ közvetítésről szükség gondoskodni, — ’s ez nem lehet más, mint az örökváltság. De annak eszközlése statushitel’ segedelme nélkül vagy épen nem,vagy nagyon lassan történik.Minden félreértés’ kikerülése miatt azonban, ismét kimondjuk, hogy midőn a’status’segedelméről szólunk,akkor nem értünk valami papirospénz-operatiót, melly a’földbirtokost ’s a’ hazát egyiránt tönkre tehetné, de óhajtjuk a’hitelintézet’ egy nemének fölállítását, melly, valamint a’ hitelintézet a’ kölcsönvevő földbirtokos ’s a’ kölcsönadó tőkepénzes közt, úgy ez a’volt földesúr ’s a’ megváltott paraszt közt a’ váltságr öszegre nézve közvetítő fogna lenni. Az intézet kifizetné a’ földesúrnak a’ váltsági tökét — vagy az ennek megfelelő kamatot, a’ töke bizonyos évek múlva amortizálandó lévén, — a’ jobbágy pedig a’ váltsági összegnek megfelelő kamatot ’s bizonyos járulékot a’ tőke’ törlesztésére az intézet’ pénztárába fogna fizetni. — Illy módon volna eszközölhető az általános megváltás; hogy a’ dolog nehézségekkel járna, kétséget nem szenved ; de valamint egyes, úgy a’ status sem életrevaló, ha nehézségekkel küzdeni nem tud vagy nem akar. — Még egypár szó az Erdélybe becsalt Svábokra nézve. — Hogy hazafias aggodalmam , mellyet e’ tárgyban első felszólamlásomkor nyilatkoztatok, nem volt alaptalan, megmutatá azon következés, mellyel a’ S. Bote és Wochenblatt nézeteim ellen olly féltékenyen felriadtak. És ezekre, ámbár valamennyi tiszta gondolkodású hazai lapoknak aggodalmammal egyetértőleg történt nyilatkozását elegendő czáfolatnak tartom, mindazáltal, miután az első hang tőlem származott, legyen szabad még egypár szót részemről is a’mondottakhoz toldani, kijelentvén előlegesen, hogy az érdeklett két német lapnak nézeteim, sőt személyem’ irányában szórt durva elménezkedéseire szolgáljon nemesebb visszatorlásul ama’ komolyság és kegyelet, mellyel e’ tárgyban minden személyeskedés vagy sértő czélzás nélkül ismét szólani kívánok. Meg vagyok győződve , hogy minden ép keblű magyarban megvan azon szent törekvés , mellyel nemzetiségét alkotmányos utón előmozdítani kötelességének ismeri. — Hiszen ez érzelmet maga a’ természet lehelte szivünk’ legbelsőbb redőibe. De úgy tartom, hogy ha nem született magyar is valaki, hazafiságból hódolnia kell ezen érzetnek, sőt előmozdítani azt, mert a’ magyar földet lakja , magyar sót és kenyeret eszi, és a’ magyar alkotmánynak jótékonyságát élvezi. Ha nem gondolkodik igy a’ német, szász, rácz ’stb., kik a’ magyar hazában laknak, kérdezem: minő arczczal fogadják el magoknak mindazon jótéteményeket , mellyeket a’ magyar föld és alkotmány nyújt nektek ? mi joggal követelik magoknak a’szabadságot,a’ méltányosságot édes anyjoktól,a’ hazától? Tartózkodás nélkül állítom tehát, hogy a’ magyar nemzetiség’ pártfogása ’s terjesztése kötelességében áll mindenkinek, ki a’ magyar hazának földét lakja. De többet mondok ennél, ’s e’ pont az főképen, mellyre szabad legyen figyelmeztetnem azokat, kik a’ magyar nemzetiség’ emelkedését sanyarú tekintettel kisérik. Magának t. i. koronás királyunk’ összes kormányának, nemcsak mint egyszersmind magyar , hanem úgy is mint birodalom’ kormányának, a’ birodalmi szék’ érdekében kötelessége a’ magyar nemzetiséget ótalmazni, erősíteni, ’s terjeszteni. Ugyanis nézzünk szét a’ monarchia’ jelentékenyebb népei között, ’s látni fogjuk, hogy mindeniknek van a’ birodalmon kívül valamelly köre, mellybe bizonyos körülmények között vonulhat és mellyhez ragaszkodhatik. — Az olasznak ott van Olaszország, mellyröl mutatják a’ történetek, hogy a’ régi függetlenségének érzetét még nem vesztette el. A’ németnek ott van a’ nagy Németország, melly most is szereti magát nagy népnek nevezni, ’s magához számítani mind azokat, kik nyelvén szólanak, habár Éjszakamerikában vagy Erdély’ bérczei közt laknak is , és a’ melly szinte nagyon szereti emlegetni ,,a’ nagy német nép’ szabadság és függetlenség érzetét.“ A’ lengyel már sok ízben ’s legközelebb is megmutatta, hogy sóvár lélekkel mit óhajt. És a’ szláv épen a’ legújabb időkben nem jelentette-e ki, minden mozgalmaival, hogy a’nagy szláv birodalmat ábrándnak nem tartja. Az összes birodalomban egyedül a’ magyar nemzet az, melly származatára’s nyelvére nézve rokontalan áll Europa’ egyéb népei között. Minél fogva, ha már keblének századokon által a kir. trónus iránt mutatott rendithetlensége, melly mintegy természetévé vált, nem ösztönözné is, e’ nemzetnek, az érintett rokontalansági helyzeténél fogva is, a monarchia’ maradandóságának érdekében kell működnie. Mert jól tudja , hogy magánosan a’ mindenfelé terjeszkedő hatalmasságok között fen nem állhat; tehát tudja azt is, hogy nekie a’ fenálló kapcsolatot, a’jelenlegi viszonyt, kell pártolnia. Emlékezzünk a’ részek’napjaira, midőn, hogy egyebet ne említsek, 1809-ben hűsége hasztalanul kísértetett meg E’ magas politicai szempontnál fogva viszont az ausztriai kormánynak érdekében áll: a’magyar nemzetiségben súlypontot keresni azon viszonyok ellen, mellyek abból származhatnak , hogy a’ birodalom’ többi népei nem állanak rokontalanul Európában. Ezeknek nyomán kérdezem: cselekszik-e a’ birodalmi közérdek’ kivávata szerint, ki a’ magyar nemzetiséget akadályoztatja, vagy a’ magyar földön más nemzetiséget erősít , ki a’ helyett, hogy ha már csakugyan telepiteni kell külföldről magyar földre, nem magyarokat, minek a’ kibujdosott csángók, hanem ollyan fajt telepit, melly testi lelki tekintetben olly annyira különbözik a’ magyartól, mint a’ föld az égtől, melly nyolcz századon keresztül megmutatta, hogy nyelvét azon hazának , melly édes anyai kezekkel pazarolja rá minden áldását, megtanulni sem nem tudja , sem nem akarja ? Feleljen meg mindezekre az , ki ama’ szerencsétlen würtembergi csoportnak átültetését megkísértette , vagy helyeslette jelenkorunkban. Akkor, bármenynyire megkaphatatlanok is vidékünkön a’ S. B. és Wochenblatt , a’ tisztelt szerkesztőség’ engedelmével majd bővebben fogom taglalni mindazon okoskodásokat, mellyek e’ tárgyban nézeteimmel ellenkezve megjelentek. Addig is béke velünk ! — M. S. Fővárosi újdonságok. E’ lapok’ mai számával küldetik szét egy jelentés a’ pesti magyar asphalt- (földszurok) társaság’ ügyében. A’ szerkesztőséghez érkezett e’ tárgybeli levélben mondatik, miszerint ezen vállalat hazai iparunknak egy olly uj és igen hasznos ága, melly nélkül jövendőre nagyobbszerü ’s állandó tartósságot igénylő épület alig építtethetik. A’ társaság kizárólag hazai asphaltot használ, ’s pedig olly kitűnő sikerrel , hogy noha ezen vállalat még csak kezdetében van, mégis a’ társaság által Pesten, legközelebb a’ vasutaknál is, készíttetett próbamunkák minden efféle külföldi munkát túlhaladnak, ’s jövőre nézve szükségtelenné tesznek. A’ társaság jelenleg illy kedvező eredményeket is lévén képes felmutatni, annál inkább siet most a’közönséget vállalatáról értesíteni , egyszersmind ígéri , hogy mihelyt a’ munkákhoz elegendő betanult egyéneket nyerem , azt azonnal az egész hazában közhaszonvételűvé tenni el nem mulasztandja. — Figyelembe ajánljuk a’ jelentést. — Jótékony czélu mulatozásra hívjuk fel a’ fővárosi közönséget! — A’ pesti polgári magyar örhad , (melly minden szép és jó iránti buzgalmának már több ízben adá bizonyítványait) fontolóra vevén az iparos osztálynak annyi földi csapás- és viszontagságoknak alávetett állapotát, kebelében segély-díj-intézetet határoza alapítani azon polgártársaik biztosításául, kik balsors által szegénységre jutva , élelmöket megszerezni akár ideiglen , akár végkép’ elégtelenekké válnának. ’S a’részvények’útján öregbítendő ezen alaptőke’ kezdeményének javára f. hó’ 19-én, (jövő vasárnap), mint királyunk ő felsége’ születésének ünnepén, esti 7/a órakor a’ városi táncztermekben saját és a’ budai örhad’zenekarának közremunkálásával — mellyhez a’ nemzeti szinház’ kardalnokai is szives hozzájárulásukat igérék— nyilvános estélyt adand. A’zenét nemzeti hymnusok váltandják fel. A’ mellékteremek terített asztalokkal lesznek mindenki’ szolgálatára ellátva. Belépti díj 20 pkr. Jegyeket válthatni ’s az éneklendő hymnusok’ szövegeit megszerezhetni az estély’ kezdetén a’ pénztárnál. — Szabad legyen remélnünk, miképen e’ sok élvezetet nyújtandó jótékony czélu estély minél számosabb látogatóknak fog örvendhetni. — A’ hazai izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egyletnek megerősítés végett legfelsőbb helyre fölterjesztett alapszabályai e’napokban érkezének vissza, a’ helytartó tanács által némi csekélyebb módosítással helyben hagyatva. A’ pesti zsidók ugyanis átlátták azt, miszerint szükséges volna olly alkalom’ életbeléptetése, melly által — mint alapszabályaikban ők magok írják —a’ fölserdült és iskolákból kilépett izraeliták azt, mit addig iskolai és családi körülményeiknél fogva a’ magyar nyelvre nézve elmulasztottak , kipótolhassák, egyletet alakitanak, mellynek czélja: „a’ magyar nyelvet és annak irodalmát az izraeliták között terjeszteni, ’s nekik minden alkalmat nyújtani, melly által kezdők az első oktatást és útmutatást nyerhessék, azok pedig, kik a’ magyar nyelv’ ismeretében már némileg előrehaladtak, magokat benne mind inkább kimivelhessék és tökéletesbbithessék.“ Erre nézve az egylet rendes magyar nyelvtanitót tart, a’ magyar hírlapokat járatja, magyar könyvtárt állít, az egylet’ szállásán kizárólag magyarul folyik a’ társalgás, ’s itt időszakonként magyar classikusok’ művei szavaltatnak , és a’ szépművészetek ’s tudományok’ köréből felolvasások tartatnak , végre az egylet izraelita szerzőket magyar munkák’közrebocsátásában mint'