Pesti Hírlap, 1846. május (667-684. szám)

1846-05-01 / 667. szám

Péntek 667. Május 1.1846. PESTI HÍRLAP Mealelenik­ e’ lan minden héten négyszer - vasárnap , kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ltpp.­­Előfizethetni helyben Wande­r­er Lajos SJAdSK21,T­SSf­atia Horváth-házban 483 u. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi artományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért aprobetűk-tel­­ pengő kr.számittatik. TARTALOM. Előléptetések. Nyílt válasz a’ magyarhoni nehány evang. lelkész’ panaszaira. A’ magy. academia. Törvény hat­ó­­sági dolgok: Hevesből (az alispán’ lemondása el nem fogad­­tatik, nádori levél , közoktatási ügy). Csongrád (a’ tisztujitás’ eredménye). Erdélyi dolgok. Vegyes közlemények: A’ budapesti kisdedovók’ működési iránya. Adakozások a’ Himfilantra. Külföld, Hirdetések. MAG¥AttOBRMG és ERDÉLY* 6 cs. ap. kir. Fölsége az egri székes főkáptalanban R­u 11 n e­r Ferencz éneklőkanonokot nagypréposttá ; a’ nagyváradi deákszertásu káptalanban S­z­a­n­i­s­z­l­ó Ferenczet békési, S­c­h­w­a­r­z­­ Fe­­renczet krasznai, Molnár Pétert középszolnoki főesperessé; to­vábbá az eperjesi görög kath. káptalanban Gerbely Mihály ének­lő-kanonokot ol­asó-, Molnár András őrkanonokot éneklő­, Duchnovics Sándor iskolai kanonokot pedig őrkanonokká emel­ni iegkegy. méltóztatott. ö cs. ap. kir. Fölsége a’ pozsonyi főpostaigazgatóságnál megüre­­sült másod-tiszti állomásra Ventscher Antal járulnokot méltózta­­tott jegkegy. érdemesitni. ö cs. ap. kir. Felsége az erdélyi kir. udv. Kanczellariánál N­­o­r­­b­e­r­t Ödon és Friedenfels József fogalmazó gyakornokot ugyanitt tiszlibli udv. fogalmazókká kinevezni Zegkegy. méltóztatott. — (.B.­P. 11) Még egy válasz a’ magyarhoni nehány ev. lelkész’ panaszaira. Midőn a’f. évi augsburgi kö­zönséges újság’ melléklapjának 75. számában az evang. pap­ság’ Magyarhonbani állását tárgyazó czikk megjelent, több okoknál lógva föltettem magamban, ezen ügyben csak ak­kor szólalni fel, ha hírlapjainkban vagy egészen érintetle­nül hagyatik, vagy pedig a’ netaláni czáfolatokban, közvet­lenül, vagy bárcsak közvetve is, hivatali köröm érintetik. Ez utolsó megtörténvén , én is bátor vagyok ezen ügy iránti szerény nézeteimet röviden előadni. Kimellőzvén azon kellőleg megvitatott egyszerű okokat, miért nem vétetett tanácskozás alá az 1845-ik évi egyete­mes közgyűlésre benyújtott tiszai egyházkerület’ emlékirata, áttérek egyenesen az érdeklett cziká’ első hosszas pontjára, mellynek rövid foglalata: »hogy a’ világi rend az egyházin felsőbbséget gyakorol, holott ezt illetné az elsőség.“ — Valóban különös és a’ protestantismus’ szellemével meg nem egyeztethető, hogy az evang. egyháziak’ egy része nem alapos tudományossága és miveltsége miatt tartja ma­gát jobbnak a’ világiaknál, hanem azért, mivel papságra avattatott fel. Jobb volna, ha nem puszta hivatali tekintély, hanem szeplőtlen jellem, miveltség, tudományosság által igyekeznék az evang. papság’ azon része magának közte­kintetet és tiszteletet szerezni. De fájdalom , minden sértés nélkül legyen mondva, épen a’ tudományiig leggyöngébb egyháziak azok , kik puszta hivatali tekintély által akarják gyöngeségöket leplezni, és magoknak tekintetet szerezni. Figyelmeztetem azon tisztelt urakat, hogy a’ protest, egyház nem tesz dogmaticus különbséget az egyháziak és világiak közt, hanem csak fegyelmit, azaz, a’ protest, egyház a’ vilá­giakat nem nyilatkoztatja ki képteleneknek az egyházi fun­­ctiók, sőt magok a’ szentségek’ kezelésére is, ha ehhez a’ szükséges képességgel bírnak, és ennél fogva a’ szent ige’ kiszolgáltatását (polestatem ministeri) az egyház’ szolgáinak csak azért tartja fen, mivel ezek az ehhez szükséges isme­reteket és képességet ex professo megszerezték magoknak, Vagy legalább meg kelle vala szerezniük. A’ felavatás a’ protestánsoknál, nem képessé­ tevés a’ hivatalra, mint ca­­tholicus testvéreinknél, hanem csupán ünnepélyes kijelen­tése a’ képességnek. A’ felavatás tehát a’ protestánsoknál nem alapit semmi külön egyházi rendet, mint több más vallásuaknál, hanem csupán az egyházi hivatal’ átvevése által szereztetik meg. Szóval a’ hierarchies elv semmikép’ össze nem egyeztethető a’ protestáns szellemmel, ’s pedig elannyira nem, hogy ha az egyháza’ kebelében elharapóz­nék , ez nemcsak politicai tekintetben sokkal nyomasztóbb befolyást gyakorolna közügyeinkben, mint bármi más vallá­sok’ hierarchiája, hanem az evang­­hit’ létét is koczkáz­­tatná , minek élő példája az angol egyház, sőt némi tekin­tetben a’ svéd is. Mi az ezen pontban követelt, különösen az egyetemes közgyűlésen eszközlendő kettős elnökséget illeti, hogy t. i. a’ főfelügyelő mellé közös elnökségre mindig a’ superinten­­densek’ legidősbike rendeltessék, arra nézve csak azon igénytelen kérdést vagyok bátor tenni: minek? — Entra sine necessitate non suoi multiplicanda!“ Egyébként ha hit­­sorsosim’ többsége azt czélszerűnek találná , kötelességem ugyan ebbeli határozatának hódolni, de egyszersmind ezen határozatot úgy venném, mint vennem kellene, t. i. a’ sze­mélyem elleni bizalmatlanság’ gy­öngéd nyilvánításául ’s fel­szólításul arra , hogy hivatalomról mondjak le , mit nyom­ban legnagyobb csenddel megtenni nem is vonakodandom. — Arra nézve, hogy az egyháziak a’ gyűlésekben az asz­tal­ jobb oldalán, a’ világiak pedig baloldalán üljenek, a’­­elejét már a’ felébb mondottakban rejlik. Egyébiránt ha a’ mondottak’ ellenére is a’ tisztelt egyháziak magokat csak­ugyan felsőbbeknek gondolják a’ világiaknál, közönyös le­het reájok nézve , mellyik helyet foglalják el, mert, ezen öntudatuk’ következtében, a’ becses személyek által elfoglalt utóló hely is elsővé válandik. A’második panaszt illetőleg, hogy t. i. az egyete­mes közgyűlések ollykor zavarosak, hogy azokban az ügyek kizárólag csak magyar nyelven tárgyaltathatnak, megjegyzem , hogy a’ nyilvánosság, a’ szellemi élet, szellemi mozgalom tápeleme lévén a’ protestantismusnak és az alkotmányos szabadság­nak, leh­etlen , hogy mind az egyházi, mind a’ me­gyei gyűléseinken sirkerti csend uralkodjék, és ki a’ férfias szabad szót nem tűrheti, kiben annak erélyesb kiejtése botrányt gerjeszt, az a’ nyilvános élet’ sikmezejére ne lépjen, hanem, egyháza’ falai közé vonulván, contempla­te életnek szentelje magát. A’ magyar nyelvnek gyülése­­kent kizárólagos használását érdeklöleg , a’panaszló urakat csak arra figyelmeztetem, hogy a’ magyar nyelv törvé­nyeink által közigazgatási és oktatási nyelvvé emeltetett. Családi ’s egyházi körben és az elemi iskolákban minden Magyarhonbani nemzetiségnek egészen szabad legyen anya­nyelvének használhatása, de mint a’ megyei és országgyű­léseken, úgy az evang. kerületi és egyetemieken , valamint az iskolákban is , más szó ne hallassék , mint a’ magyar. A’ harmadik panaszra nézve , melly szerint az egye­temes közgyűléseken nem csupán egyházi, hanem politicai ügyek is tárgyalta­tnak, azon észrevételem van , hogy az a’ protestantismus’ honunkbani állásánál, a’ többi vallásokkal­ érintkezésénél, alkotmányos szabadságunknál, politicai életünknél, szóval hazánk’ viszo­nyainál fogva máskép’ nem is lehet. Nincs azon tény, nincs azon törvény , a’ melly itt az eldöntő határvonalt kitűzni képes legyen. A’negyedik panasz közvetve az unió és a’magyar nemzetiség ellen van irányozva. Elmellőzvén a’ mindkét tekintetben felhozott példákat, mint már több hír­lapban is kellőleg megczáfoltakat, csak általában, az unióra és a’ magyar nemzetiségre nézve kell nyíltan megvallanom, hogy különösen azon protestáns, ki Magyarhonban az unió’ életbe-léptetésének és a’ magyar nemzetiség’ fejlődésének ellenszegül, valóban csak sajnálatra méltó, mert hitünk , honunk ’s az uralkodó ház’ legszentebb érdekeit nem képes felfogni. És intetik még ezen czikkben az oktatók’ javítandó fizetése is. Én ebben a’czikkíróval örömest kezet fogok , és e’ fontos czél ’s mindenek előtt a’ superinten­­densek’ sorsának biztosítása iránt maga idejében bővebben szerencsém lesz előadni igénytelen véleményemet,mellynek, ez utasokat illetőleg,vázlata a’következő, ’s majd reform, testvéreinkkel egyesülésünk után ezek’ hozzájárultával a’ többi superintendensekre is ki volna terjesztendő. Minden egyes evangélikus főre t. i. évenkint kivetendő egy pengő garasos járandóság öt évig az egyetemes gyűlés’ felügyelése ’s ellenörködése alatt kezelendő pénztárba fizettetnek , és ezen öt év’ lefolyta után , a’ kamatokat a’ tökéhez vetve, egy olly pénztömeg alapittatnék, mellynek kamatja évenkint a’ négy superintendens közt egyformán felosztatván , őket a’ megérdemlett kellő évi járandósággal ellátná. Hogy pedig ezen magában igen csekély adakozás könnyebben eszközöl­tethessék, ha netalán , min igen kételkedem , Magyarhon­ban olly igen szegény családok találtatnának , mellyek nem volnának képesek az illető minden főre évenkint esendő pengő garast lefizetni; helyettök vagy a’ földesúr , vagy a’ helybeli egyház’ pénztára, vagy az esperességi, vagy a’ kerületi pénztár fizesse , vagy végre az illető egyházban bizonyos vasárnapon a’ csengetyit használtathassék ezen czélra. Egyébiránt mindenkinek szabadságában álland, ezen pengő garas helyett többet is ajánlani. Én p. o. részemről, ha ezen indítványom életbeléptettetnék , kész vagyok csa­ládomat illetőleg öt éven át minden évben fejenkint e’ czélra öt pengő ftát fizetni , valamint szegényebb sorsú evang. jobbágyaim helyett a’ reájok esendő pengő garast is letenni, ’s bizakodom hitsorsosim’ buzgóságában , hogy ezen sze­rény példámat követendik. — Gróf Zay Károly a’ma­gyar honi ág. hitv. főfelügyelője. M. ACADEMIA. April’ 28-ban a’ történettudományi osztály folytatta ülését, ’s ez alkalommal Luczenbacher J. r. tag mutatta be egy római tégla’ rajzát, melly Varsányi ur’ szombathelyi gyűjteményében találtatik , ’s magyarázta annak rusticus diák feliratát. Azután Henszlmann Imre 1. tag terjeszté elő a’ kassai székesegyház’ gyönyörű rajzait, felvilágosító magyarázattal. Továbbá az előbbi napon e’ végett felszólitott V­altherr László l.tag mutatta fel hason­lítás végett azon régi cserépedényeket, mellyek a’ Jászay Pál által küldött töredékkel egyazon anyagúak ’s alakúak, ’s theabögréinkhez hasonltanak. Ugyane’ r. tag egypár­­ nevezetes oklevelet ismertetett meg a’ társasággal. — A’ titoknok közlé Horváth Mihály r. tag’ levelét, mellyben egy közjogi tekintetben fontosnak vélt oklevél foglaltatik, t. i. Gara Miklós nádornak bizonyos bírói ítélete, mellyből be­küldő azt következteti, hogy hamis azon vélemény, misze­rint annak, ki királyi adomány által nemesi jószágot kapott, nem volt szükség külön nemes levelet szerezni. Ezen íté­letben ugyanis részint azon okból is vettetik ki az állítóla­gos adományos a’ jószágból, mivel külön meg nem neme­­sittetett, ’s a’ feltételes szolgaságból ki nem emeltetett. — Ezután a’ titoknok Heui­ler’ „Sprachenkarte der oester r. Monarchie“ czimű munkáját ismertette, azon kéréssel, hogy a’ szerző szívesen veszi, ha a’ munka’ hiányai felfedeztetnek ’s kiigazittatnak. És valóban több hiányokat fedeztek fel a’ jelenlevő tagok , noha az egészről meg kelle vallani , hogy az olly pontossággal van adva, miilyennel csak technographicus földabroszt, illy kis alak­ban, adni lehetséges. — Végre egy moldvai névtelen leve­lező az ottani csángó-magyarokat illető szomorú adatai’ közlését folytatá , mellyek prímás­i herczegségének, tudo­más és a’ szükséges rendszabályok’ sürgetése végett, meg fognak küldetni — mint ekkorig is megküldenek, — azon óhajtás’ kíséretében, vajha a’ már elfogyott kis oláh magyar abece nehány ezer példányban, valamelly nagylelkű agyba­­rát’ költségén, újra nyomatnék. — Valahányszor e’ csángó­­magyarok' szomorú sorsa, nyelvök­ ’s vallásukbani elnyo­matása ’s üldöztetése és az enyészet felé közelgetése uj adatokkal támogattatik, mindannyiszor élénk vágynak kell ébredni minden — academicus vagy nem academicus — magyar kebelben , hogy különben is alig 5 millióra menő néptajunknak ezen ép töredék megmentessék , ’s a’ satnya és megmagyarosithatson svábok helyett hazánk’ népesité­­sére fordittassék. Törvényhatósági dolgok. HEVESBŐL. Gyöngyös, april’ 27. E’ napokban végzőkbe főispáni helytartónk’ elnöklete alatt tartott s leg­inkább a’ halomra gyűlt közigazgatási tárgyakkal foglalkozó rendkívüli közgyűlésünket. — Legelöl is Almásy Bal első alispánunk’ hivataláról­ leköszönő levele olvastatott fel,/, mellyben lemondása’ okául körülményei’ kényszerítő hatal­mát hozván föl, meleg zárszavaiban­­kinyilatkoztatja, mi­szerint sorsa bármilly csapást mérendjen is reá, nehezebb már nem érheti , mint e’ kénytelenség.­­­ Mintegy egy hónapja, hogy e’ lemondás’ hírét vettük. És nem maradt, pártszínezet nélkül , egy jobb kebel is ihletetlenül benső megrázkódástól e’ távolról sem gyanított megválás miatt. És keserű sajnálkozás és aggály könnyen támadható újabb megyei bonyodalmak fölött, meg’ a’visszanyerhetés’ vigasz­taló reménye ez idő óta egymást váltak föl a’közélet’többé­­kevésbbé érdeklett embereinél. E’ meggyűlt vegyes érze­­mények’ kitörése volt tehát amaz egyetemes „nem fogadjuk el” fölkiáltás, melly a’ felolvasott lemondásra nyomban dördült meg szívből fakadt határozott válaszul. ’­ miután az igy nyilatkozott közakarat’ eredményéül másod alispá­nunk­­- ki az elsővel együtt áll főhelyen szivünk’ szerete­­tében — társának küldöttség általi visszahívását inditvá­­nyozá tartalmasan és érzésteljesen, ’s ezen indítványhoz örömmel járulását köztiszteletü ’s bizalmu főispán—helyette­sünk, érzelmeinkben osztozó vonzalom’ hangján, nyilvánitá, másod alispáni vezérlet alatt nagy számú küldöttség nevez­tetett, első alispánunkat lemondásával bennünk gerjesztett mély megilletödésünkről ’s annak el nem fogadásárol értesí­tendő ’s iránta mindenkor hőn táplált, jelen alkalommal olly fényesen kitüntetett ragaszkodásunk’ tolmácsolása mel­lett széke’ visszafoglalására fölhívandó. ■— Maradhat-e egy egész megyei egyetem’ osztatlan bizalma’s számtalan egye­sek’ forró barátságával fűszerezett őszinte szeretete viszo­­nozatlanul? Országunk’ fenséges nádorának üdvözlő felírásunkat megköszönő válasza éljenekkel fogadtatott, majd azon levele’ következtében, mellyben fölszólít, hogy félszázados hiva­­taloskodása’ ünnepe’ tervezésére, Pestmegye’ körlevele’ folytán, nevezett megbizottaink’ küldésével jelen mostoha idők’ tekintetéből hagynánk föl; — sajnos érzéssel bár a’ miatt, hogy ötven éves dicső hivataloskodásban kiérdemlett buzgó hálaadónkat a’ tervezett ünnepély’ alkalmával ez idő szerint nem örökíthetjük, de méltányolva e föherczegségé­­nek a’ szükséget szenvedők iránti gyöngéd figyelmet, ’s, ebben gyökerező akarata’ méltánylásával, hódoló tisztele­tünk’ újabb zálogát vélvén nyújtani,az ünnepély’ rendezése' tárgyában küldötteket nevező végzésünktől dállánk. A’ helytartó tanácsnak a’ vasár- és ünnepnapi népokta­tás körül rendelkező intézvényét, a’ nemzetnek népnevelés' ügyébeni törvény­ adta jogára nézve sérelmesnek , valamint az abban említett néptanitói jutalmazás által az adózókra újabb terhet háritónak tartván némellyek, félretételét vagy megvizsgálás végett küldöttséghez utasítását kivánák. E’ részbeni nemzeti közös jogunk’ óvásos fentartása mellett ’s azon hiedelemben, hogy lesznek nem kevesen, kik egy

Next