Pesti Hírlap, 1846. május (667-684. szám)
1846-05-05 / 669. szám
Kedd 669. Május 5. 1846 PESTI HIBLlr MnaipliuU n’ lm. minden héten négyszer• vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. Előfizethetni Híf® lap A^MadgaidSS hattani utcza Horváth-házban 483 se. a., egyébütt minden kir postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal' utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, 's egy-egy kis hasabsorert aprobetűkkel „ pegr.számittatik. TARTALOM. Hivatalos közlemények. Büntető eljárás. IX. Törvény hatósági dolgok: Pozsonymegyéböl (a’ titkos szavazás leszavaztatik, a’ tisztujitás és némelly tudni valók). Sárosban (a’ tisztújitási eredménye). Irodalmi értesítő. Vegyes közlemények: Takarékpénztári forgalom. Külföld. Értekező: A’ nemesség és adó. Hirdetések: MAOTARORSÁG és ERDEI T. ő cs. kir. ap. Fölsége az aradi váltótörvényszék’ elnökévé Kovács Ágostont, Aradmegye* volt alispánját kinevezni legkegy. méltóztatott. A’ debreczeni kerületi táblánál megüresült ülnökségre Pozner Antal ottani jegyző lön érdemesítve. cs. ap. kir. Fölsége — a’ xuppanyei egyesült k. só- és harminczadhivatalnál eddig létezett pajtnőri állomást megszüntetvén — egy sómázsálót, évenkint 200 pontnyi fizetéssel, 1000 font sójárandósággal, szabadszállással, évdíj-aránybani biztositék-nyujtás mellett, rendszeríteni legkegy, méltóztatott. (B.P. H.) Büntető eljárás. IX. Mindig olly véleményben voltam, hogy a’ didacticai előadás akkor felel meg tökéletesen czéljának,ha a’ tárgy’analyticai fejtegetéseinek eredménye végül synthesis’ képében is terjesztetik az olvasó’ elébe. Ezen modornak kivált a’ franczia publicisták ’s törvénytudósok nagy mesterei, és általa olly szabatossá, olly világossá válik előadásuk, hogy már közttünk is akadt egykét boldogtalan, kik, mert Wittenbergában és Göttingában az „alapos“ mindig „homályos“ egyszersmind , valamennyi franczia irót,Montaignetól és Pascaltól kezdve Guizotig, felületességről vádolnak. Szegény tatárok ! Analysis és synthesis váltva , — e’ nélkül nincsen világosság, e’ nélkül még csak azt sem bizonyította bé a’ professor, hogy érti a’ tárgyat, mellyel fejteget , hogy nem követett el vétket a’ szent lélek ellen , midőn a’ tanszékre állott, ’s hogy igazságtalanság lenne őt magasságából a’ primánusok’ padjába szállitani. De ezen modor’ alkalmazásához időre van szüksége az írónak, ’s ha nem is a’ horatiusi nonum prematur in annumra, mint az özönvíz előtti irodalomban, a’ mammuthok’ és foliansok’ ezen időszakában, — legalább annyi időre, hogy , midőn czikkelyét bevégzi, kezdetét még egy ízben átolvashassa; — ’s a’ hírlapíró még csak ennyi szellemi comforttal sem bir, ma az adhamitákat veszi üldözőbe, holnap már a’ moabiták ellen viv, mindig harczban a’ pogányoknak egyik vagy másik nemével, hol támadólag , hol védőleg , valóságos született katona, mint a’ magyar nemes, ’s e’ fajtól, e’ fajnak légiójától csak annyiban különböző, mennyiben nem törvényhozó hanem iró ember egyszersmind , ’s igy ollyatén egyéniség, melly eljárásának illetékes biráit nem fogja recusálni, de, mellynek mégis joga van mentségéül felkiáltani Zrínyivel: „ . . . . kíván nyugodalmat vers és história : ...............én penig mikor írom eztet , kanizsai török üszköt hoz házamra, oltanom kell eztet.“ Mindezeknél fogva, egyszer mindenkorra, bocsánatot kérek ’s remélek, ha dolgozataimban néha kissé visszás rendben merülnek fel az eszmék, ha tudományos fejtegetéseimet ollykor-ollykor némi előttem sem kedves bonyolodottság, vagy kissé merész átmenetek jellemzik , ha kitűzöm ugyan a’ pontokat, mellyeken hidat kell vernem, hogy az olvasó nyomamba jöhessen, de buzgalmamban az első czölöpverés után már másfelé száguldozom,— mindezt, tudom, kegyesen elnézi az olvasó; annyit azonban joggal követelhet más részről, hogy azon esetre , ha egy sereg czikkelyen keresztül hurczoltatik valamelly tárgy, ’s ha ezen czikkelyek még azonfelül egymástól néha távol is fekvő időközökben jelentek meg, — hogy, mondom, az iró, olvasóinak némi tájékozására ’s emlékezeteik’ felfrissítésére, legalább mutató táblát vessen tudományos kalandozásai után. ’S illyesvalamire szántam a’ mai conversatiót. — Nyolcz számon keresztül, mellyekben a’ büntető eljárást általánosságában tárgyaltam, azon voltam , hogy bébizonyitsam, miszerint : a) a’ büntető törvény’ reformja első teendőink közé tartozik. — Ne hivatkozzék senki, hogy az ellenkezőt bébizonyithassa, a legújabb eseményekre, mellyek, egy szomszéd királyságban felgyulva, égő kanóczként vettethetnek históriai takarmányunk közé , ’s mellyek mindenekelőtt a’ colonicalis viszonyok’végelintézését teszik szükségessé. Hiszen addiglan , mig magános ember’ kezéből ki nem vettük a’ vérjogot, mig másnemű fenyíték éri fajánál fogva a’ colonust, más a’ dominust , mig az egyiknek ügye felebbvitelre kevésbbé tartatik érdemesnek , mint a’ másiké, mig a’ státuspolgárság’ keresztvize alá nem tartották a’ hazának meg’ annyi lakosait, ’s mig a’ polgároknak törvényelőtti egyenlősége ki nem mondatik — mind olly dolgok, mellyeknek a’ büntetőtörvény’ reformja által kell eszközöltetniök , mindaddig ne mondjuk státusnak a’ földet, mellyen lakunk , mindaddig a’ colonicalis viszonyok’ végelintézéséről álmodnunk sem lehet, bármit ’s bármennyit kisértgessünk, ’s bármi zaj között tapasztjuk és vakolgatjuk a’ roskadozó épületet kilencztől ebéd’ idejéig még tíz évtizediglen. Bizony, bizony, az igen felületesen tanulta a’ históriát, ’s nem sokat elmélkedett az ok és okozat közötti lánczolatról, ki a’ büntetőjog’ módosítása nélkül lényeges politicai változásokat lehetségeseknek vél Minden politicai átalakulás vagy kezdetét vette a’ büntető reformmal, vagy bevégeztetett általa; — b) arra figyelmeztettem az olvasót, hogy a’büntettek’ és büntetések’ törvénykönyvének reformja , ha a’ büntető eljárás módosítatlan marad , veszedelemmel is járhat, — értem, olly országokban, hol az eddigi eljárás a’ szükséges politicai és jogi biztosítékokat nem nyújtotta; mert hogy p. o. Angliában a’ büntettek’ új értelmezése és osztályzása ’s a’ büntetéseknek igazságosabb mérlegelése , minden eljárási reform nélkül, valóságos jótétemény fogna lenni, az, úgy gondolom, mindenki előtt világos. De általában véve, híjába emeljük az egyes bűntettek’ értelemhatározatát a’ legmagasabb tökélyre, híjába mérlegezzük a’ fenyítéket olly szigorral, olly lelkiismeretesen, mint a’ patikáros a’ mérget és ellenmérget , — ha az eljárás visszás vagy épen gonosz, semmit sem segítettünk a’ bajon, ’s talán csak uj hatalmas fegyvert nyújtottunk az önkénynek; mert tegyük fel bár, — mi fonák eljárás mellett szinte lehetetlen, — hogy igazságos ítélet fog hozatni,—a’per’ első kezdete ’s az itélethozás között fekvő eljárás elégséges volt a’ vádlottnak megrontására. „Olly országban — mondja egy helyi Montesquieu — mellyben az eljárás körül a’ lehető legjobb törvények divatoznának, — azon egyén, mellyet ma pörbefognak, hogy holnap felakasztassék , több szabadsággal birna, mint Törökországban egy basa“,— ’s tegyük hozzá, mi itt a’ fő , hogy ártatlanságának érzetében nyugottan nézhetne a’holnapi nap’ elébe, mit—való igaz — Montesquieu’ idejében nem igen tehettek honfitársai, mert ugyanakkor monda Voltaire magáról : ha mindjárt a’ legnagyobb képtelenségről vádoltatnám, teszem arról, hogy a’ notre- dame’ tornyait zsebeimbe csentem , mégis megszökném az eljárás elöl, ha szerét tehetném; c) kitüntettem a’ való nyilvánosság’ előnyeit és elkerülhetlen szükséges voltát, ’s a’ nyilvánosság’ fonák surrogatumainak elégtelenségét; d) magokból a’ bizonyítási kellékekből ’s a’ törvényes kiviláglás’ természetéből következtettem az eljárás’ szóbeliségét , ’s kitüntetvén a’ való , a’ genuinus szóbeliségnek meg nem férését az érdemleges felebbvitellel, a’ jury’ mezejére értem. — És ezen fejtegetéseim közben folytonosan azon voltam, hogy az olvasó lássa, miszerint tisztán jogi alapon is szükségképen oda jutunk el a’ büntetőjog’ mezején, hová politicai elvek által vezettetünk. ’S ezen körülményre ismételve nagy súlyt helyezek ; a’ számoló ha két különböző működés’ útján azon egy quotienst nyeri , méltán bizodalommal inteltelik annak a helyes volta iránt. — ’S most általtérhetnék a’ részletekre. De ezeknek fejtegetésére szükséges, hogy kezünkbe vegyük a’ törvényjavaslatot, ’s mig az olvasó ezt a’ múlt országgyűlés’ omladékai közül elökeresgélte, hadd tegyek még előlegesen egypár szót ezen javaslatnak keletkezéséről és általános típusáról. A’ büntettek’ és büntetések’ könyve, úgyszólván, egy öntés , a’ javaslatnak e’ részét a’ legkövetkezetesebb rendszeresség’ jellemzi. Az eljárást tárgyazó rész még legújabb metamorphosisában is inkább együvéillesztett munka , mint magában bevégzett mű. Megismerszik rajta, hogy nem egy elvnek kisugárzása, hanem hogy különböző elemek alkudozásából származott. Az országos választmány’ többsége, elvetvén az esküttszékeket, meghagyta az eljárás’kidolgozásával megbízott alválasztmánynak, hogy az eljárás szóbeli legyen, de a’ szóbeliségnek olyasnak kell lenni, melly az érdemleges felebbvitelt ki ne zárja. Minapi czikkelyeimben, úgy hiszem, bebizonyítottam, hogy illyetén szóbeliséget még előbb fel kellene találni Ezen utasításban tehát nagy baj rejlett, ’s rejlett kivált az alválasztmánynak azon tagjaira nézve, kiknek neveiket az esküttszékek’ behozatalát sürgető különvélemény’ aláírói között is szemléljük, ’s kik ennélfogva nem járulhattak egész lélekkel az ellenkező elvből kiinduló munkának szerkesztéséhez. Egyes részletekben, mellyekre nézve az alválasztmány’ kezei nem voltak utasítással megkötve , mellyeknek irányában a’ szavazatok közötti viszony nem parancsolt transactiót elv és elv között, az eljárási törvényjavaslatot meleg haladási színezet jellemzi; ’s innen van, hogy az alsótáblánál is, az esküttszékek’ beillesztése ’s a’ városi és községi rendezéstervek által parancsolt módosításokon kívül, alig alig történtek még lényegesb és terjedelmesebb változtatások , pedig a’ kerületi jegyzői toll, mint tudjuk , valóban szabadelmű és alapos ismeretekkel felkészített férfiú’ kezében volt. Pótolólag mindazáltal , egyes módosításokat magam szándékozom közelebbi czikkelyeimben indítványozni. Az eredeti javaslat szerint, gróf Dessewffy Aurél’ indítványára, a’ békebirák’ institutiójának rendőrségi tekintetben nagy tér fogott volna nyittatni. Napról napra, — monda az indítványozó — nagyobb szükségünk van rendőrségre , ’s, igen természetes okoknál fogva, semmi kedvünk azt vaktában rendszeresíteni, egypár balfogás itt vajmi könnyen a’ szabadság’ kárára fordulhatna. A’ selfgovernmentet is szeretjük emlegetni egy idő óta, és szinte igen természetesen, mert benne rejlik minden alkotmányosság’ csirája. Mit gondol az érdemes alválasztmány, nem lehetne-e ezen selfgovernmentnek új tért nyitni,’s a’hatalmas rendőrségben rejlő veszedelmet egyszersmind elhárítani azáltal, hogy a’ törvényhatóságokat külön békebirói kerületekre osztjuk , hogy a’ békebirákat, polgári állapotrai tekintet nélkül, a’ kerület’ valamennyi érdekei által megválasztatjuk, ’s hogy őket a’ rendőrséggel megbízzuk?—’S az alválasztmány úgy vélekedett , hogy igen. De mások meg’ felforgatták e’ tervet, mert általa az alkotmányunkkal egykorú szolgabirói institutio csorbulást szenvedhetne. D. Aurel már atyái közt nyugodott, midőn ezen ellenvetéssel feleltek indítványára,’s igy azok, kik magokat tanítványainak vallják, megragadhatnák az alkalmat, a’ büntető eljárási törvényjavaslat’ tárgyalásakor , ismét szóbahozni az indítványt. Csakhogy a’ vezér’ elvei ’s a’ hívek’ nézetei között, e’ híveknek visszás felfogása miatt, néha roppant a’ különbség. Eszembe jó Will kés, a’ londoni tribunus az amerikai háború’ idejében, ki, midőn neki egyik buzgó, de értelmiségre vele nem versenyző hive, hogy őt dicsőítse, olly nézeteket adott szájába, mellyekröl nem is álmodozott, boszaskodva felkiáltott: „az ur, úgy látszik, wilkesianusnak tart engem, mert különben nem fogna illyes extravagantiákra képesnek tartani.“— Sz. :„ Törvényhatósági dolgok. POZSONY, april’ 29-én. Nagy napra virradtunk, melylyen bebizonyítottuk a’kétilkedő világnak, hogy van szabadakaratunk és önerőnk. Megmutattuk, hogy a’ mit tegnap jónak láttunk, azt ma károsnak sőt veszedelmesnek tudjuk nyilvánítani. Hisz’mi is volna a’szabadakarat, ha a’mit tegnap épiténk, ma le nem ronthatnék , ’s vallyon nem nyomorult rabszolga volna-e a’lélek, ha a’következetesség’ igája alatt csak egy perczig is elég gyáva volna meggörbedni? Mig a’ körülmények nem változnak, addig minden eseményeket, legyenek azok bár a’ legroszabbak, békével kell tűrnünk; a’ mennyiben pedig tudjuk, hogy a’ körülményeket csak a’ pénz, ezen hatalmas nervus rerum gerendarum, változtathatja meg, mindaddig, mig zsebeink meg nem telnek , ne is gondoljunk a’ talán óhajtott változás felé: mert hisz’ igy minden terveink dugába dűlnének,s aztán hová lenne az erő , a’ hatalom, a’ dicsőség, és egyáltalában mi lenne a’ világból?! Dugába dűlnének igen is, és a’ legirtóztatóbb hajótörést szenvednének minden terveink, mert a’ mit most kevés pénzzel megtehetünk, azt egy kis korszerű változtatás lehetlenné tenné. De lássuk, ezen elöljáró beszéd mennyiben illik reánk. Kevés figyelem, és a’ következőkben kiterjedettebben ugyanazt fogja találni mindenki, a’ mit én rövideden előrebocsátottam. Folyó hó’ 27-ben, mint a’ kitűzött tisztújitást megelőző napon, közgyűlésünk volt, mellyet főispáni helyettes ő maga rövid üdvözlettel nyitott meg. Megnyílván a’ gyűlés, a’ múlt közgyűlésen megállapított titkos szavazás’ következtében kiküldött összeíró küldöttség mutatá be munkálatát, mint eljárása’ eredményét. Ezután főispáni helyettes úr a’ titkos szavazást elhatározó végzésre megjegyzé, miknt személyére nézve sérelmesnek tartja azt, mivel az azt föltételezi, mintha a’ rendeknek nem volna többé benne bizalmuk; már pedig ha a’ rendek’ bizalmát elvesztené , kész volna fényes polczáról ?'S mnal lelépni. — Ezen észrevételre gr. P. J. megjegyzé: .Kint reméli, hogy föispáni helyettes ur, ki iránt a’ megye’ rendet olly sokszor kijelentették bizalmukat, nem fog fényes állásáról lelépni, a’ mennyiben a’ kérdéses végzés’ hozatalát nem a’személye iránti bizalmatlanság , hanem a’jó rend’ minél inkábbi eszközlése hozatá a’rendekkel; és nem hiszi, hogy helyettese maga azért tett volna észrevételt a’ végzésre, mintha azt újonnan tárgyaltatni akarná: fölhívja tehát a’ rendeket, hogy a’ mennyiben az idő drága, térjenek át az elintézendő tárgyakra.— Cher kanonok: ámbár meg van győződve a’titkos szavazás’helyességéről és hasznairól , mégis a’ mennyiben ezen végzés a’ törvényes szokás’ gyakorlását, az ezen megyében századok óta divatozó felkiáltás általi választás’ szabadságát korlátozza, de azonkívül a’ titkos szavazás’ költségeit a’ nemesség nem is bízná meg, kívánja ezen végzést mellőzni, ’s a’ régi szokást, a’ felkiáltást megtartani. — Főisp. helyettes. 1819-ben egy felsőbb intézmény jött ezen megyéhez, melly a’választásoknál a’ szavazást parancsolja; a’megye’ rendet, sérelmesmesnek tartván ezen intézményt, felirtak ellene ő fölségéhez, de nevel ő fölsége a’ felírás után is megmaradt kiadott rendelete mellett, ezen ügyet sérelemképp terjesztett