Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)

1846-06-07 / 687. szám

törvényszék által kiküldetett, kiadta. — Ezen szóbeli jelen­tése után, első alispán ur az egybegyült rendekhez azon kérdést intézte: valljon helyeslik-e emezen tettét és eljá­rását? — a’ BR. igennel feleltek , ’s határozatul mondaték ki a’ közgyűlésben elnöklő főispán ur által , miszerint első alispán urnak ezen tette és eljárása közakarattal sielyesel­­tetik. — Ennek kimondása után ő maga azon kérdést teve, val­­ ion jövendőre nézve a’ törvényszéken a főispán elne­k­­­hetend-e vagy sem , ’s ezen kérdésnek világos o­rozását inditványozá. — Ezen indítványnak minden o­dalróli megvitatása után határoztatott: „a’ KK. és RR. az alkotmá­nyos jogokat, a’ hazai törvényeket és a’ megyei törvényke­zési rendszert minden oldalról komoly tanácskozás alá ve­­vén, ’s a’ tanácskozás’ alkalmával a’ felől is hitelt érdemlő­­leg értesülvén, hogy egy uj főispáni rendszer, melly már keletkezési módjára nézve, a’ nemzet és megye’ alkotmá­nyos jogait ’s­­független önállását veszélyezteti, ’s melly előbb csak sejdittetett, de már valósággal létezik; mind ezeknek megfontolása után és az e’ részben hozott előbbi végzés’ nyomán elhatározták, hogy a’ főispán a’ megyei törvényszékben bíráskodó elnök nem lehet, melly határozat ellen ő maga óvást tett, — ez azonban az 1723 . 58 t. sz. erejénél fogva, melly szerint a’ megyei végzéseknek a’ fő­ispánok is alárendelvék , el nem fogadtatott. — Csak a’ viták’ eredményét jegyeztük föl, magok a’ viták’ részletei’ viszatükrözésébe be nem bocsátkozva, elég legyen e’ he­lyen annak kimondása, miszerint szeretjük hinni, hogy a’ mai nap’ küzdelmeinek nem leend kihatása megyei éle­tünkre , nem leend utóiró jövendő tanácskozásainkban. — A’ gyűlés’ következő napjain, a’ KK. és RR. feszült figye­lemmel hallgatták végig Zalamegyének nyugalmas de hatá­lyos fölhívását; — mindazon mulasztások és tények, miket Zalamegye a’ kormányról és kormányt egyes tisztviselőkről felhozott, igen is valóknak és igazaknak ismertettek, ’s a’ felszólító megyével egyetértve, az országos előleges sé­relmek közé soroltatni már most elhatároztattak, a’ zalai becses levél, egy azzal rokonszenvü utasításnak kidolgozása végett, az országos tárgyak’ fejtegetésével megbízott vá­lasztmányhoz utasittatott. És mivel a’ törvényhozás csak úgy foghat az előleges országos sérelmek’ orvoslásához, ha kiegészítve leend , nehogy a’ jövő törvényhozási tanácsko­zások mindjárt kezdetben megakadjanak, ’s a’ kiegészítésre nézve ismét huzamos viták támadjanak, ő­k, felsége meg­kéretni határoztatott, méltóztatnék a’ törvény’ foganato­sítását mulasztó kormányt hatályosan oda szorítani, misze­rint dicsőült Mária Teréziának már egy század előtt adott királyi szava ’s az 1836-ik 21-ik t. czikk’ világos rendelete már valahára betöltessék, és a’ részek honunkhoz a’ bekö­­zelgő országgyűlés előtt teljesen és tökéletesen visszacsa­­toltassanak. Mi illeti Pestmegyének azon két rendbeli óvá­sát , mellyel mind arra nézve , hogy felsőbb és legfelsőbb helyen a’ törvényhatóságokkali levelezés­reszaltatik, a’ megyei küldöttségeknek ő felségéhez, nyerendett legfelsőbb engedelem nélküli kirendeltetése pedig eltiltatik; mind arra nézve , hogy legfelsőbb rendeletek a’ megyei fökormány­­zóknak gyakran egyoldalú fölterjesztésére bocsáttatnak ki, határozatiig kijelentetett ’s jegyzőkönyvbe igtattatott. — Megyénk’ rendei Pestmegyével egy értelemben ezek iránt szintén óvásukat jegyzőkönyvileg kijelentették , ’s Pestme­gye’ többi sérveit és határozatait pártolva, a’ két rendbeli leveleket, a’ mennyiben azokban bővebb adatok foglaltatná­nak , az országgyűlési tárgyak’ összeszedésében munkás választmányhoz utasították. — Zágrábmegyével egyetértő­kig, felirnak rendeink ő felségéhez a’ horvát atyafiak kö­zötti rendnek törvényes utón ’s módoni helyrehozatásáért, a’ báni méltóság’ betöltéséért esdeklendök.­­ Varasdmegye’ universitásának levelére, mellyben Pestmegye ellen pam­­lagpör szándékoltatik indíttatni, ’s a’ közügy magános sze­mélyre való neheztelésekkel összekevertetik: testvéri sze­retettel azt i­andjuk vissza, miszerint Pestm­egye’ érdeklet levele mi hozzánk is elérkezett, de mi abban ollyasmit, mi­nőt a’ czimzett universitas észrevenni látszatik, nem talál­tunk, mi akkép vagyunk meggyőződve, hogy a’ megyék törvényadta és régi szokás­ szentesitette szabadságukkal élve egymással levelezhetnek , sőt , eszmecsere és eszmeösz­­pontosítás tekintetéből, egymással levelezni egyik fő köte­lességük, — kölcsönös meggyőzettetésöktöl függ a’ közlöt javaslatot el vagy nem fogadni, — az őszinte szándékba eredeti javaslatot azonban visszautasítani nem hisszük a’test­véri szeretettel ’s a’hatóságok’ egymásnak tartozó mél­­tánylatával megegyeztethetőnek, annál kevésbbé a’ megyék méltóságával azt, ha valamelly megye személyeskedése vetemedik; ugyanazért kijelentjük, hogy mi szívesen veendjuk Varasdmegye’ bárminemű javalaszát, ’s megnyug­vásunkat abban netalán nem találandók, ezt absque h­a e odio megír­andjuk,­­ ez úttal pedig fölkérjük a’ as megyét hogy kibocsátando leveleiben, egyes személy elleni kitöré­­sekkel, bármi magasan állana az, felhagyni méltóztassék. — Mielőtt e közgyülésröli jelentésünket berekesztenők, azon szomorú eseményt kell megírnunk, hogy f. hó’ 18-án dél órákban városunkban tűz ütött ki, a’ hirtelen támadt szé­p minden segélyt csaknem lehetetlené tett, ’s alig két óra alatt 44 ház leve a’ pusztító elem’ martalékává. Szép város­­piaczunk’ déli részét és az aranyműves utczát hamvasztál el a lángok. A’ károsultak azonban kevés kivétellel mint biztosítva falának. (Folytatjuk.) — Hárman. T \­BOKT^'LBAN közgyűlés volt május 26-án. Millyen közgyűlés volt, az eddigi tudósításokból, Torontói’ mostan állása meggondolásából előreképzelhető. A’ zalai levél, a nemzet újabb sérelmei iránt, megbukott. Azoknak azonban e megbuktatásban szerepeltek, meglehetősen hosszas , fárasztó csatát kelle most kiállani. Megbukott a’ horvátor­szági sérelem’ügye, meg a’küldöttségek’el nem fogadásából származó sérelem. Itt a’részek’ ügyében is, holott a törvény 1836 óta nincs végrehajtva, bizalmasan tovább várakoznak a* RR. — A’ szabolcsi levél most nem pártoltatott, mivel már a’ múlt év’ kezdetén kértek országgyűlést a' RR. A’ g. n. egyesültek iránti vallásügyi rendelkezés tudomásul vétetvén, törvénybe iktatását óhajtják a’ RR. Az elemi iskolák iránti fenső rendelkezést pedig nem akadályozzák végrehajtásban, de a’ nemzet’ jogához ragaszkodnak, stb. POZSONY, máj. 27-én. Nálunk csak nehezen akar fej­lődni a’nemzetiség, még ott is, hol annak ápolására az egyenes törvény ’s felséges királyunk a’ nemzet’ háláját örök időkre lekötelező példája egy kint kényszerít és buz­dít; — értem városunk’ törvényhatóságánál is, csak igen kevés, vagy épen semmi rokonszenv sem mutatkozik iránta. — így a’ városkapitánysági bíróság’ jegyzőkönyve a’ n. m. helyt, tanács’ ismétt parancsára csak a’ mult hetekben kez­detett magyar nyelven vezettetni; ’s magánál a’ tanácsnál is mi csekély előmenetelt tett legyen édes nyelvünk, meggyő­ződhetik mindenki, ha olvassa a’ tanács’ előteremében ki­függesztett jelentvény’ e’ végső szavait: „Törvénykezési rendes eljárástól tapasztalt visszaélések isméti előfordulha­­tások’ akadályoztatására tekintetéből megkívántatok jelen rendszabály, valamennyi perlekedők’ ahhoz alkalmaztatásuk végett a’ pertárbani kifüggesztése’ útján közhírré tétetni rendeltetik.11 — Ugy­e ez jó magyarság ?­ A’ méh , ’ mellyben városunk’ iparvállalatai, mellyek csakugyan jelentékenyek, u. m. a’ takarék-pénztár, a’ ma­lomvölgyi társulat ’stb. — megfogamzanak — a’ casino ;s ez egyszersmind a’ polgárság’ hatalmasbjainak gyálpontja lé­vén, tant és irányt ad városunk’ szellemének, nagy hatást gyakorol magára a’ tanácsra is, minthogy a’ választott pol­gárok’ leghatósabbjait tagjai közt számlálja. ’S ezen casino egészen német szinü, egészen azon nyárs-polgári szellemű, melly minden tőle különböző elem’ befolyásától féltékeny, ’s minden egyéb érdekeket azon, önmagából kifejlett materi­ális érdekeken kívül valóban kasztai ridegséggel kizár. Ezen casino a’ helyben lakó fő- és középrendü nemes­ség , a’ honoratiorok ’s az előkelőbb polgárság által alakít­tatott. A’ nemességnek e’ casino’ alakításakor valóban a’ legtisztább szándéka ’s óhajtása volt: a’ polgári osztályhoz a’ társalgási téren is , melly sokszor jelentékenyebb a’ politi­­cainál— simulni, vagyis azt magához emelni. Azonban azon nemesség, melly a’ polgárságtól méltán várható a’ szívélyes közeledést — a’ nyájas társalgást, vagy legalább a’ kímé­letes megbecsülést, melly a’ casino’ alakításának egy főbb tényezője volt, — csak hamar észrevenni kényszerült, — hogy a’ polgárok egymás között különös cotteriát alkottak, melly a’ nemességet félvállal nézi, ’s társalgásából kímélet­len , sokszor illedéktelen és sértő módon kiszorítja, így a’ nemesség egymásután kilépett a’ casinóból, ’s a’ nemessé­get a’ honoratiorok’ magyarosb szinü egyénei követék, — ’s ezekkel a’ magyar elem, a’ nyájasb ’s több oldalú társalgás, ki jön a’ casinóból küszöbölve. És most a’ casino egészen német; két magyar újság’ néma betűin kivül — mellyek mindig tiszták, — jeléül, hogy nem olvastatnak — nincs benne egyéb magyar; a’társalgás’ tárgyai: Sparcassa, Mühstahl-Actien Haus —’stb. ’s érdek­telen városi pletykák. Ember, ki ezen vállalatoknál nincs tettlegesen érdekelve — ett nem szólhat; részint mert olly módon fogják venni az avatatlan’ ebbeli merényét, hogy másszor szólni kedve nem lesz; részint pedig, mert ezen vállalatok mindenkinek nem annyira érdekesek, hogy napról napra ’s évről évre csak ezekről halljon , ezekről szóljon. A’ nem társalgó rész kártyázik. — A’ jelen pozsonyi casino nem más , mint kártyaház és a’ helybeli actiák’ börzéje. És innen képzelni lehet , mi tént adhat illy szűk körre szorítkozott, illy kizáró kasztai szellemű, — illy egyolda­lúig miveit, illy német, sőt mondani lehet magyar ellen­­szenvü testület városunknak, mellyre csakugyan nagy be­folyással bir. Nálunk mindenütt csak azon kisszerű helybeli­­séget találjuk, sehol a’felemelkedést a’ közös hon’ érdekei­nek szempontjára; magában az ipar’ körében is — mellyen olly tagadhatlan tehetségekkel bir e’ város, melly a’ polgári mozgás’ valódi tévé, — ’s mellyen városunk valóban példá­san mozog — rokonszenvet a’ haza’ köztörekvései, köz­vállalati iránt itt ne keressen senki. A’ pozsonyit csak saját helybeli iparköre érdekli , minden másra féltékenyen ’s gyanusitgatva tekint. — Annál kevésbbé találunk itt vonzal­mat a’ hon’ magasb szellemi érdekei, — a’ honi irodalom, művészet iránt; és még ennél kevésbbé vágyódást szebb , tágasb hatású politikai állásra, mellyről úgy látszik a’ német szinü polgárnak sem fogalma, sem értelme , — mint vak­nak a’ hang iránt. — Ellenben gyakorta bukkanunk azon nevetséges nyárs-polgári dölyfre, melly különös józan böl­­cseséget ’s miveltséget negédel a’ honunk’ haladását ve­zető nemesség­ és magyarság felett, — de melly minden tekintélyecske előtt azonnal behúzza csigaszarvait; talál­kozunk azon némellyek által szüntelen éleszett ellenszen­vei a’ magyarság — és nálunk azt képviselő nemesség ellen. És most kérdeni merjük: ki hoz más jelenleg Magyaror­szágon törvényt, mint a’ nemesség, felséges királya’ bele­gyezésével, kitől várhat tehát a’ polgár mindent, jelen­tékenyebb politicai állást ’s jóllétét előmozdítandó erkölcsi ’s anyagi előnyöket ? — A’ nemesség, legalább a’ nemes­ség’ józanabb, hazafiabb, kevésbbé elfogult része — mert nem tagadjuk, igen sokan vannak a’ nemesség között is elfogultak, csak önérdekeiket legyezők, felfuvalkodottak nevetséges kasztai gögükben , — de a’ nemesség’ józa­nabb része, mondjuk, bizonyságát adá, hogy a’ polgári renddel szabadságait megosztani, ki a’ várost virágzóvá tenni törekszik. — Honnan tehát e’ szüntelen izgatás, bi­zalmatlanság a’ nemesség, honnan az ellenszenv a’ magyar nyelv, ’s a’ nyakas ellenszegülés ennek törvényes haszná­lása , terjesztése ellen? Bizony urak, ha nálatok a’szív’ magasztost­ érzelmeihez nem szólhatunk is e’ tárgyban , melly valóban azoknak húrjait rázza meg a’ leghatalmasban, minden a’szó’ valódi értelmébeni honpolgár’ keblében, de mivé ti még meg nem értetek , fel nem emelkedtetek; csupán a’józan ész’ megfontolása,— a’hideg számítás után — mellynek embereinek ti váltjátok magatokat — sa­ját érdekeitek ellen is roszul tesztek! — A’ casinóból kiküszöbölt magyar elem elszórva hatásta­lan pangott egy ideig városunkban, várva, hogy tán majd a’ casino’ tónja idővel önmagából tűrhetöbbé, simulóvá fog kiforrni, ’s akkor ismét egyesülend a’ német polgársággal; azonban a’ német tón, a’ kupak-polgári türelmetlenség mindinkább hatalmaskodóvá növekedett; és városunk és a’ vidék’magyar miveltségü férfiai olly rég’ nélkülözött egy­mással­ folytonos társalgás’ elveit visszaszerzendök , — ’s a’ magyar elemet központositandók , melly imigy önmagá­ban is erősödve, 's a’ magyar miveltséget minden oldalulag felfogva ’s fejlesztve , nem csekély ellensúlyul leendhez a’ túlhatalmaskodó casinoi németségnek, pozsonyi Kör czimü társalgási egyletben alakultak. — A’ Kör f. e. Sz.-Mihály’ napjain meg fog nyittatni, ’s alapszabályai már a’ júliusi közgyűlés’ alkalmával, a’ nm. helytartó tanácsnak is fölter­jesztetnek. Nem czélja a’ Körnek, melly nagyobb részint a’ fő ’s köznemességből áll, habár több honoratiorok és polgárok is szegődtek tagjaivá — elzárt ari­tocratiai egyletté köve­­sedni. — Városunk’ magyarosb embereit a’ szükség kény­szeríti ezen a’ casinotól külön egylet’ alakítására. Ők jól érezik azon viszonylagos üdvös hatást, melly a’ nemesség­nek a’ polgárok’ miveltebbjeivek­ szives társalgásából kifej­lődhetnek. Ők tudják, hogy vajmi szükséges volna, hogy a’ polgárság magába szivná a’ nemességtől azon lovagiasb érzés- és gondolkozásmódot, mellyet egészen nélkülöz, a’ magyar polgár’ öntudatát, büszkeségét. Ellenben a’ nemes­ség is sokat nyerne a’ polgártól, — ha eltanulná tőle a’ hi­deg számolást, — takarékosságot, az anyagi vállalatok’ fontosságát, becsülését a’ polgári szorgalomnak, melly nélkül nagyobbszerű közjólét nem lehet; átlátná, hogy más irányú miveltség is van a’ jogtudományosságnál, melly a’ haza’ érdekében a’ kitüntetést és becsülést egykint meg­igényli; értjük a’ technicait, melly a’ mai civilisatióban olly hatalmas tényező. És azért a’ kör, melly teljes szívességgel fogadja vá­rosunk’ miveltebb polgárait, kész összeforrni a’ casinoval, ha ennek szelleme olly fordulatot veend, — mellyen a’ Kö­rével találkozhatnék ? — és ez főleg a’ nemzetiséghez­ vonzalom lenne. — Többen. Gyáralapító társaság. Az eredeti tizedrész­­letes és egész részvények’ kiadása a’társaság­ pénztáránál e’ f. sió’ 8-bán veendi kezdetét. Minélfogva kéretnek azon t. ez. részvénye­sek, kik az említett két részvényosztályba eső illetőségeiket már befizették, vagy hátralevő részleteiket egyszerre befizetni szándé­koznak, hogy a’ fölebbi naptól kezdve illető ideiglenes jegyeiket a’ netalán mellékelt nyugtatványokkal együtt a' társaság' pénztá­ránál (Szélutcza gróf Pejacsevich-ház 2. emelet), vagy a' vidéki ügynökségek által, de minden esetre bérmenten, bemutatni szíves­kedjenek. Bérmentetlen küldeményeket az igazgatóság nem fo­gadhat el. Pest, junius­ 1-jén 1846. A’ gyáralapító tár­saság’ igazgatósága. HOLF­ÖLD: FRANCZIAORSZÁG. Máj. 25-én reggel hét óra tájban Bonaparte Lajos herczeg Hámból, hol a’ Boulogne-ban megkísértett lázadás miatt, magát a’ francziák’ császárjává kikiáltatni, fogolykint ült, napszámost öltönyben szeren­csésen megszabadult, és Saint-Valeryben hajóra szállva, másnap Doverben volt, honnan azonnal London felé indult. A’ herczeg jelenleg 42 éves, ’s öt év, kilencz hónap, husz napig ült fogságban. Sokan azt hiszik, hogy a’ kormány segítette megszökésében , tőle megszabadulhatni, mi nem hihetlen, mivel a’strassburgi és boulognei szerencsétlen kísérletek után, a’ herczeg nem veszélyes a’ Francziaor­­szágban jelenleg fenálló rendre nézve. A’ bonapartismus nem elv , nem félelmes dolog többé Francziaországban , ’s legkevésbbé a’ trónkövetelő Lajos herczeg. Máj. 26-án a' követkamarában az 1847. kiadási budget’ tárgyalása folyt. Máj. 27-én ugyanazon tárgy folyván a’ követkamará­ban, ’s a’ belügyministeri rovatra kerülvén a’ sor, Thier­s szólott, ’s beszéde az egész ülést kitartotta. Szónok szerint jelenleg Francziaország’ politicájában visszalé­pés van, nem erőszakos ugyan, mert ez a’mostani idő­vel nem fér össze, de mindenesetre mégis visszalépés. Ennek is lesz határa , nem tudja azonban szónok, hamar avagy sokéra fog-e ez bekövetkezni. A’ júliusi kormány kezdetben lehetett volna harczias avagy politicus. A’ fiatal, bátor, vállalkozó, szerencsés Kormány 1830-an könnyen hasznára fordíthatta volna Európa’ levertségét és Fran­­cziaország’ lelkesedését, fényes elégtételt venni az 1815-ki szerencsétlenségeinkért. De ez kétes volt , 's egy nagy ország’ sorsát nem lehet a’ szerencsére bízni. Jobb volt tehát a'politicus kormány , ’s ezt szónok értelmezni akarja. A’ forradalomból született kormánytól elidegenedtek az európai hatalmak, megrettenve egy trón’ megbukásától; el­idegenedtek a’ társasági felsőbb osztályok , mellyeknek a’ 89.

Next