Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)
1846-06-07 / 687. szám
törvényszék által kiküldetett, kiadta. — Ezen szóbeli jelentése után, első alispán ur az egybegyült rendekhez azon kérdést intézte: valljon helyeslik-e emezen tettét és eljárását? — a’ BR. igennel feleltek , ’s határozatul mondaték ki a’ közgyűlésben elnöklő főispán ur által , miszerint első alispán urnak ezen tette és eljárása közakarattal sielyeseltetik. — Ennek kimondása után ő maga azon kérdést teve, val ion jövendőre nézve a’ törvényszéken a főispán elnekhetend-e vagy sem , ’s ezen kérdésnek világos orozását inditványozá. — Ezen indítványnak minden odalróli megvitatása után határoztatott: „a’ KK. és RR. az alkotmányos jogokat, a’ hazai törvényeket és a’ megyei törvénykezési rendszert minden oldalról komoly tanácskozás alá vevén, ’s a’ tanácskozás’ alkalmával a’ felől is hitelt érdemlőleg értesülvén, hogy egy uj főispáni rendszer, melly már keletkezési módjára nézve, a’ nemzet és megye’ alkotmányos jogait ’sfüggetlen önállását veszélyezteti, ’s melly előbb csak sejdittetett, de már valósággal létezik; mind ezeknek megfontolása után és az e’ részben hozott előbbi végzés’ nyomán elhatározták, hogy a’ főispán a’ megyei törvényszékben bíráskodó elnök nem lehet, melly határozat ellen ő maga óvást tett, — ez azonban az 1723 . 58 t. sz. erejénél fogva, melly szerint a’ megyei végzéseknek a’ főispánok is alárendelvék , el nem fogadtatott. — Csak a’ viták’ eredményét jegyeztük föl, magok a’ viták’ részletei’ viszatükrözésébe be nem bocsátkozva, elég legyen e’ helyen annak kimondása, miszerint szeretjük hinni, hogy a’ mai nap’ küzdelmeinek nem leend kihatása megyei életünkre , nem leend utóiró jövendő tanácskozásainkban. — A’ gyűlés’ következő napjain, a’ KK. és RR. feszült figyelemmel hallgatták végig Zalamegyének nyugalmas de hatályos fölhívását; — mindazon mulasztások és tények, miket Zalamegye a’ kormányról és kormányt egyes tisztviselőkről felhozott, igen is valóknak és igazaknak ismertettek, ’s a’ felszólító megyével egyetértve, az országos előleges sérelmek közé soroltatni már most elhatároztattak, a’ zalai becses levél, egy azzal rokonszenvü utasításnak kidolgozása végett, az országos tárgyak’ fejtegetésével megbízott választmányhoz utasittatott. És mivel a’ törvényhozás csak úgy foghat az előleges országos sérelmek’ orvoslásához, ha kiegészítve leend , nehogy a’ jövő törvényhozási tanácskozások mindjárt kezdetben megakadjanak, ’s a’ kiegészítésre nézve ismét huzamos viták támadjanak, ők, felsége megkéretni határoztatott, méltóztatnék a’ törvény’ foganatosítását mulasztó kormányt hatályosan oda szorítani, miszerint dicsőült Mária Teréziának már egy század előtt adott királyi szava ’s az 1836-ik 21-ik t. czikk’ világos rendelete már valahára betöltessék, és a’ részek honunkhoz a’ beközelgő országgyűlés előtt teljesen és tökéletesen visszacsatoltassanak. Mi illeti Pestmegyének azon két rendbeli óvását , mellyel mind arra nézve , hogy felsőbb és legfelsőbb helyen a’ törvényhatóságokkali levelezésreszaltatik, a’ megyei küldöttségeknek ő felségéhez, nyerendett legfelsőbb engedelem nélküli kirendeltetése pedig eltiltatik; mind arra nézve , hogy legfelsőbb rendeletek a’ megyei fökormányzóknak gyakran egyoldalú fölterjesztésére bocsáttatnak ki, határozatiig kijelentetett ’s jegyzőkönyvbe igtattatott. — Megyénk’ rendei Pestmegyével egy értelemben ezek iránt szintén óvásukat jegyzőkönyvileg kijelentették , ’s Pestmegye’ többi sérveit és határozatait pártolva, a’ két rendbeli leveleket, a’ mennyiben azokban bővebb adatok foglaltatnának , az országgyűlési tárgyak’ összeszedésében munkás választmányhoz utasították. — Zágrábmegyével egyetértőkig, felirnak rendeink ő felségéhez a’ horvát atyafiak közötti rendnek törvényes utón ’s módoni helyrehozatásáért, a’ báni méltóság’ betöltéséért esdeklendök. Varasdmegye’ universitásának levelére, mellyben Pestmegye ellen pamlagpör szándékoltatik indíttatni, ’s a’ közügy magános személyre való neheztelésekkel összekevertetik: testvéri szeretettel azt iandjuk vissza, miszerint Pestmegye’ érdeklet levele mi hozzánk is elérkezett, de mi abban ollyasmit, minőt a’ czimzett universitas észrevenni látszatik, nem találtunk, mi akkép vagyunk meggyőződve, hogy a’ megyék törvényadta és régi szokás szentesitette szabadságukkal élve egymással levelezhetnek , sőt , eszmecsere és eszmeöszpontosítás tekintetéből, egymással levelezni egyik fő kötelességük, — kölcsönös meggyőzettetésöktöl függ a’ közlöt javaslatot el vagy nem fogadni, — az őszinte szándékba eredeti javaslatot azonban visszautasítani nem hisszük a’testvéri szeretettel ’s a’hatóságok’ egymásnak tartozó méltánylatával megegyeztethetőnek, annál kevésbbé a’ megyék méltóságával azt, ha valamelly megye személyeskedése vetemedik; ugyanazért kijelentjük, hogy mi szívesen veendjuk Varasdmegye’ bárminemű javalaszát, ’s megnyugvásunkat abban netalán nem találandók, ezt absque ha e odio megírandjuk, ez úttal pedig fölkérjük a’ as megyét hogy kibocsátando leveleiben, egyes személy elleni kitörésekkel, bármi magasan állana az, felhagyni méltóztassék. — Mielőtt e közgyülésröli jelentésünket berekesztenők, azon szomorú eseményt kell megírnunk, hogy f. hó’ 18-án dél órákban városunkban tűz ütött ki, a’ hirtelen támadt szép minden segélyt csaknem lehetetlené tett, ’s alig két óra alatt 44 ház leve a’ pusztító elem’ martalékává. Szép várospiaczunk’ déli részét és az aranyműves utczát hamvasztál el a lángok. A’ károsultak azonban kevés kivétellel mint biztosítva falának. (Folytatjuk.) — Hárman. T \BOKT^'LBAN közgyűlés volt május 26-án. Millyen közgyűlés volt, az eddigi tudósításokból, Torontói’ mostan állása meggondolásából előreképzelhető. A’ zalai levél, a nemzet újabb sérelmei iránt, megbukott. Azoknak azonban e megbuktatásban szerepeltek, meglehetősen hosszas , fárasztó csatát kelle most kiállani. Megbukott a’ horvátországi sérelem’ügye, meg a’küldöttségek’el nem fogadásából származó sérelem. Itt a’részek’ ügyében is, holott a törvény 1836 óta nincs végrehajtva, bizalmasan tovább várakoznak a* RR. — A’ szabolcsi levél most nem pártoltatott, mivel már a’ múlt év’ kezdetén kértek országgyűlést a' RR. A’ g. n. egyesültek iránti vallásügyi rendelkezés tudomásul vétetvén, törvénybe iktatását óhajtják a’ RR. Az elemi iskolák iránti fenső rendelkezést pedig nem akadályozzák végrehajtásban, de a’ nemzet’ jogához ragaszkodnak, stb. POZSONY, máj. 27-én. Nálunk csak nehezen akar fejlődni a’nemzetiség, még ott is, hol annak ápolására az egyenes törvény ’s felséges királyunk a’ nemzet’ háláját örök időkre lekötelező példája egy kint kényszerít és buzdít; — értem városunk’ törvényhatóságánál is, csak igen kevés, vagy épen semmi rokonszenv sem mutatkozik iránta. — így a’ városkapitánysági bíróság’ jegyzőkönyve a’ n. m. helyt, tanács’ ismétt parancsára csak a’ mult hetekben kezdetett magyar nyelven vezettetni; ’s magánál a’ tanácsnál is mi csekély előmenetelt tett legyen édes nyelvünk, meggyőződhetik mindenki, ha olvassa a’ tanács’ előteremében kifüggesztett jelentvény’ e’ végső szavait: „Törvénykezési rendes eljárástól tapasztalt visszaélések isméti előfordulhatások’ akadályoztatására tekintetéből megkívántatok jelen rendszabály, valamennyi perlekedők’ ahhoz alkalmaztatásuk végett a’ pertárbani kifüggesztése’ útján közhírré tétetni rendeltetik.11 — Ugye ez jó magyarság ? A’ méh , ’ mellyben városunk’ iparvállalatai, mellyek csakugyan jelentékenyek, u. m. a’ takarék-pénztár, a’ malomvölgyi társulat ’stb. — megfogamzanak — a’ casino ;s ez egyszersmind a’ polgárság’ hatalmasbjainak gyálpontja lévén, tant és irányt ad városunk’ szellemének, nagy hatást gyakorol magára a’ tanácsra is, minthogy a’ választott polgárok’ leghatósabbjait tagjai közt számlálja. ’S ezen casino egészen német szinü, egészen azon nyárs-polgári szellemű, melly minden tőle különböző elem’ befolyásától féltékeny, ’s minden egyéb érdekeket azon, önmagából kifejlett materiális érdekeken kívül valóban kasztai ridegséggel kizár. Ezen casino a’ helyben lakó fő- és középrendü nemesség , a’ honoratiorok ’s az előkelőbb polgárság által alakíttatott. A’ nemességnek e’ casino’ alakításakor valóban a’ legtisztább szándéka ’s óhajtása volt: a’ polgári osztályhoz a’ társalgási téren is , melly sokszor jelentékenyebb a’ politicainál— simulni, vagyis azt magához emelni. Azonban azon nemesség, melly a’ polgárságtól méltán várható a’ szívélyes közeledést — a’ nyájas társalgást, vagy legalább a’ kíméletes megbecsülést, melly a’ casino’ alakításának egy főbb tényezője volt, — csak hamar észrevenni kényszerült, — hogy a’ polgárok egymás között különös cotteriát alkottak, melly a’ nemességet félvállal nézi, ’s társalgásából kíméletlen , sokszor illedéktelen és sértő módon kiszorítja, így a’ nemesség egymásután kilépett a’ casinóból, ’s a’ nemességet a’ honoratiorok’ magyarosb szinü egyénei követék, — ’s ezekkel a’ magyar elem, a’ nyájasb ’s több oldalú társalgás, ki jön a’ casinóból küszöbölve. És most a’ casino egészen német; két magyar újság’ néma betűin kivül — mellyek mindig tiszták, — jeléül, hogy nem olvastatnak — nincs benne egyéb magyar; a’társalgás’ tárgyai: Sparcassa, Mühstahl-Actien Haus —’stb. ’s érdektelen városi pletykák. Ember, ki ezen vállalatoknál nincs tettlegesen érdekelve — ett nem szólhat; részint mert olly módon fogják venni az avatatlan’ ebbeli merényét, hogy másszor szólni kedve nem lesz; részint pedig, mert ezen vállalatok mindenkinek nem annyira érdekesek, hogy napról napra ’s évről évre csak ezekről halljon , ezekről szóljon. A’ nem társalgó rész kártyázik. — A’ jelen pozsonyi casino nem más , mint kártyaház és a’ helybeli actiák’ börzéje. És innen képzelni lehet , mi tént adhat illy szűk körre szorítkozott, illy kizáró kasztai szellemű, — illy egyoldalúig miveit, illy német, sőt mondani lehet magyar ellenszenvü testület városunknak, mellyre csakugyan nagy befolyással bir. Nálunk mindenütt csak azon kisszerű helybeliséget találjuk, sehol a’felemelkedést a’ közös hon’ érdekeinek szempontjára; magában az ipar’ körében is — mellyen olly tagadhatlan tehetségekkel bir e’ város, melly a’ polgári mozgás’ valódi tévé, — ’s mellyen városunk valóban példásan mozog — rokonszenvet a’ haza’ köztörekvései, közvállalati iránt itt ne keressen senki. A’ pozsonyit csak saját helybeli iparköre érdekli , minden másra féltékenyen ’s gyanusitgatva tekint. — Annál kevésbbé találunk itt vonzalmat a’ hon’ magasb szellemi érdekei, — a’ honi irodalom, művészet iránt; és még ennél kevésbbé vágyódást szebb , tágasb hatású politikai állásra, mellyről úgy látszik a’ német szinü polgárnak sem fogalma, sem értelme , — mint vaknak a’ hang iránt. — Ellenben gyakorta bukkanunk azon nevetséges nyárs-polgári dölyfre, melly különös józan bölcseséget ’s miveltséget negédel a’ honunk’ haladását vezető nemesség és magyarság felett, — de melly minden tekintélyecske előtt azonnal behúzza csigaszarvait; találkozunk azon némellyek által szüntelen éleszett ellenszenvei a’ magyarság — és nálunk azt képviselő nemesség ellen. És most kérdeni merjük: ki hoz más jelenleg Magyarországon törvényt, mint a’ nemesség, felséges királya’ belegyezésével, kitől várhat tehát a’ polgár mindent, jelentékenyebb politicai állást ’s jóllétét előmozdítandó erkölcsi ’s anyagi előnyöket ? — A’ nemesség, legalább a’ nemesség’ józanabb, hazafiabb, kevésbbé elfogult része — mert nem tagadjuk, igen sokan vannak a’ nemesség között is elfogultak, csak önérdekeiket legyezők, felfuvalkodottak nevetséges kasztai gögükben , — de a’ nemesség’ józanabb része, mondjuk, bizonyságát adá, hogy a’ polgári renddel szabadságait megosztani, ki a’ várost virágzóvá tenni törekszik. — Honnan tehát e’ szüntelen izgatás, bizalmatlanság a’ nemesség, honnan az ellenszenv a’ magyar nyelv, ’s a’ nyakas ellenszegülés ennek törvényes használása , terjesztése ellen? Bizony urak, ha nálatok a’szív’ magasztost érzelmeihez nem szólhatunk is e’ tárgyban , melly valóban azoknak húrjait rázza meg a’ leghatalmasban, minden a’szó’ valódi értelmébeni honpolgár’ keblében, de mivé ti még meg nem értetek , fel nem emelkedtetek; csupán a’józan ész’ megfontolása,— a’hideg számítás után — mellynek embereinek ti váltjátok magatokat — saját érdekeitek ellen is roszul tesztek! — A’ casinóból kiküszöbölt magyar elem elszórva hatástalan pangott egy ideig városunkban, várva, hogy tán majd a’ casino’ tónja idővel önmagából tűrhetöbbé, simulóvá fog kiforrni, ’s akkor ismét egyesülend a’ német polgársággal; azonban a’ német tón, a’ kupak-polgári türelmetlenség mindinkább hatalmaskodóvá növekedett; és városunk és a’ vidék’magyar miveltségü férfiai olly rég’ nélkülözött egymással folytonos társalgás’ elveit visszaszerzendök , — ’s a’ magyar elemet központositandók , melly imigy önmagában is erősödve, 's a’ magyar miveltséget minden oldalulag felfogva ’s fejlesztve , nem csekély ellensúlyul leendhez a’ túlhatalmaskodó casinoi németségnek, pozsonyi Kör czimü társalgási egyletben alakultak. — A’ Kör f. e. Sz.-Mihály’ napjain meg fog nyittatni, ’s alapszabályai már a’ júliusi közgyűlés’ alkalmával, a’ nm. helytartó tanácsnak is fölterjesztetnek. Nem czélja a’ Körnek, melly nagyobb részint a’ fő ’s köznemességből áll, habár több honoratiorok és polgárok is szegődtek tagjaivá — elzárt aritocratiai egyletté kövesedni. — Városunk’ magyarosb embereit a’ szükség kényszeríti ezen a’ casinotól külön egylet’ alakítására. Ők jól érezik azon viszonylagos üdvös hatást, melly a’ nemességnek a’ polgárok’ miveltebbjeivek szives társalgásából kifejlődhetnek. Ők tudják, hogy vajmi szükséges volna, hogy a’ polgárság magába szivná a’ nemességtől azon lovagiasb érzés- és gondolkozásmódot, mellyet egészen nélkülöz, a’ magyar polgár’ öntudatát, büszkeségét. Ellenben a’ nemesség is sokat nyerne a’ polgártól, — ha eltanulná tőle a’ hideg számolást, — takarékosságot, az anyagi vállalatok’ fontosságát, becsülését a’ polgári szorgalomnak, melly nélkül nagyobbszerű közjólét nem lehet; átlátná, hogy más irányú miveltség is van a’ jogtudományosságnál, melly a’ haza’ érdekében a’ kitüntetést és becsülést egykint megigényli; értjük a’ technicait, melly a’ mai civilisatióban olly hatalmas tényező. És azért a’ kör, melly teljes szívességgel fogadja városunk’ miveltebb polgárait, kész összeforrni a’ casinoval, ha ennek szelleme olly fordulatot veend, — mellyen a’ Körével találkozhatnék ? — és ez főleg a’ nemzetiséghez vonzalom lenne. — Többen. Gyáralapító társaság. Az eredeti tizedrészletes és egész részvények’ kiadása a’társaság pénztáránál e’ f. sió’ 8-bán veendi kezdetét. Minélfogva kéretnek azon t. ez. részvényesek, kik az említett két részvényosztályba eső illetőségeiket már befizették, vagy hátralevő részleteiket egyszerre befizetni szándékoznak, hogy a’ fölebbi naptól kezdve illető ideiglenes jegyeiket a’ netalán mellékelt nyugtatványokkal együtt a' társaság' pénztáránál (Szélutcza gróf Pejacsevich-ház 2. emelet), vagy a' vidéki ügynökségek által, de minden esetre bérmenten, bemutatni szíveskedjenek. Bérmentetlen küldeményeket az igazgatóság nem fogadhat el. Pest, junius 1-jén 1846. A’ gyáralapító társaság’ igazgatósága. HOLFÖLD: FRANCZIAORSZÁG. Máj. 25-én reggel hét óra tájban Bonaparte Lajos herczeg Hámból, hol a’ Boulogne-ban megkísértett lázadás miatt, magát a’ francziák’ császárjává kikiáltatni, fogolykint ült, napszámost öltönyben szerencsésen megszabadult, és Saint-Valeryben hajóra szállva, másnap Doverben volt, honnan azonnal London felé indult. A’ herczeg jelenleg 42 éves, ’s öt év, kilencz hónap, husz napig ült fogságban. Sokan azt hiszik, hogy a’ kormány segítette megszökésében , tőle megszabadulhatni, mi nem hihetlen, mivel a’strassburgi és boulognei szerencsétlen kísérletek után, a’ herczeg nem veszélyes a’ Francziaországban jelenleg fenálló rendre nézve. A’ bonapartismus nem elv , nem félelmes dolog többé Francziaországban , ’s legkevésbbé a’ trónkövetelő Lajos herczeg. Máj. 26-án a' követkamarában az 1847. kiadási budget’ tárgyalása folyt. Máj. 27-én ugyanazon tárgy folyván a’ követkamarában, ’s a’ belügyministeri rovatra kerülvén a’ sor, Thiers szólott, ’s beszéde az egész ülést kitartotta. Szónok szerint jelenleg Francziaország’ politicájában visszalépés van, nem erőszakos ugyan, mert ez a’mostani idővel nem fér össze, de mindenesetre mégis visszalépés. Ennek is lesz határa , nem tudja azonban szónok, hamar avagy sokéra fog-e ez bekövetkezni. A’ júliusi kormány kezdetben lehetett volna harczias avagy politicus. A’ fiatal, bátor, vállalkozó, szerencsés Kormány 1830-an könnyen hasznára fordíthatta volna Európa’ levertségét és Francziaország’ lelkesedését, fényes elégtételt venni az 1815-ki szerencsétlenségeinkért. De ez kétes volt , 's egy nagy ország’ sorsát nem lehet a’ szerencsére bízni. Jobb volt tehát a'politicus kormány , ’s ezt szónok értelmezni akarja. A’ forradalomból született kormánytól elidegenedtek az európai hatalmak, megrettenve egy trón’ megbukásától; elidegenedtek a’ társasági felsőbb osztályok , mellyeknek a’ 89.