Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)

1846-06-11 / 689. szám

megdorgáltatott, ez sérelem,— pártolja Pestnek nézeteit.— B. I a’ pesti közléshez mellékelt helytartói eltiltó intézmény’ sérelmes voltának különös megemlítését vélte szükséges­nek. — K. J. az intézvénynek azon hibáját adá elő, hogy abban a’ tartományi gyűlés’ tárgyainak még be nem fejezése allegáltatik, holott azon gyűlés’ coordinatiója teszi a’ sérel­met, „mást beszél Bodóné, midőn a’ bor’ árát kérik“ pár­tolja az előtte szólókat. — Gróf P. J. három részt látott a’ pesti levélben­­ i­se a’ horvát viszonyok, 2-ik a küldött­ségnek Bécsbeni eljárása , és 3-dik a’ rászóló intézvény. Az 1-re nézve pártolja B. A. nézeteit, a 2-ra kívánja , hogy a’ pestmegyei küldöttség’ eljárása helyeseltessék; — a’ 3-ik előleges sérelemül feljegyeztessék. — És még ne­hány felszólalás u­tán végeztetett, hogy Nyitramegye Pest­nek nézeteidegéáji kiterjedésükben osztván , a’ közlésben leirt küldöttségi eljá­st teljesen és minden részben helyesli. Zalamegye nem keresvén felszólalásában titkos irányt, rej­tett okokat, ésaz azokról szól, mik nézete szerint törvény­elleni tettekből, vagy káros elmulasztásból származnak ; öt főpontja van: 1-er partiumok’ bekebelesitése, 2-er Horvát­ország’állapotja, 3-or a’ kormánynak az iránti magaviselete, 4-er a’ Bécsbe rendelt küldöttségek’ akadályozása és 5-ör Hont és Biharmegye’ eseményei; és ezeknek mindenekelőtti orvoslását sürgeti. Ezen levél’ tartalmát Nyitramegye’ rendes önérzelmeikkel rokonoknak vallván , a’ közlést egész ki­terjedésében sajátuknak elfogadták, ’s az orvoslást Zala­megye’ végzéseivel egyértelműleg pártoltatni elhatározták. Szabolcsmegyének a’ félbeszakadt reformkérdések’ folytatása, adózó népünk’ sorsának javítása és a’ nemzet’ figyelmét felhívó külviszonyok’ tekintetéből, országgyűlé­sének minél elöbbi összehívását tartalmazó levelét, rokon érzelemmel vettük, azt azonban megelőzve, hasonló kíván­ságunkat már ennekelőtte fölterjesztettük. A’ turmezei nemesség’ közönségének közlését, melly szerint orsz.gyülésein pártolására hívja fel e’ megyét, abbeli sérelmeinek , mellyek részint az utolsó tartományi gyűlés’ alkalmával ejtettek jogaikon, részint az által, hogy, nehány egyén’ folyamodására , vizsgálatra és tisztujitás’ tartására Kukovics János, báni táblai ülnök küldetett ki, és ezen biztos jogaikat és kiváltságaikat sérti; a mire a’ kimutatott sér­tésekről a’ rendek meggyőződvén, azoknak orvoslását elő­segíteni elhatározták , és éber figyelemmel fogják kisérni ezen atyafiakat környező viszonyokat, és segédkezeket nyújtani, viszonzásul e’ nemzethez hű ragaszkodásukért, mellyet legnyomasztóbb állapotjaik sem birtak meggyengiteni. Előfordultak e’ gyűlés alatt még nehány helytartói intéz­­vények,az egyik azt rendeli,hogy külföldre utazni kívánóknak csak azon esetben adassák uti-tevet, ha helyeselendő egyéni­ségüket és értéki állapotjukat biztos adatokkal ki­­mutatandják. A’ rendek eddigi hatósági jogaikhoz és gyakor­lott szokáshoz ragaszkodnak. Egy másik a’ katonai érdem­pénzzel, vagy nyugzsolddal ellátott agg katonák ellen, polgári törvényszékileg indított bűnvádi eljárást tárgyazó perekben hozott ítéleteknek, végrehajtás előtt, mindenkor legfelsőbb helyre való terjesztését meghagyja. A’ rendek a’ törvényt és törvényes szokást kikerülteim látván, ez intézvényt el nem fogadták, intézkedésöket akkorra halasztván, midőn a’ büntetőtörvénykönyvnek országgyűlésig tárgyalásához, alkotmány szerinti befolyásuknak ideje leendő — egy har­madik a’ berbeli gyár és kézmüvek iránt, Magyar és Er­­délyország ’s az ausztriai birodalomnak tartományai közt­ leszállított vámszabályzatot adja tudtul, — a’ minek köz­­hirrététele ugyan elrendeltetett, azonban annak tartalmai­ból a’ vámra nézve kormányszéki egyoldalú intézkedés ki­tetszvén , a’ vám és harminczad körüli rendelkezések pedig törvényeink szerint a’ közös törvényhozáshoz tartozván , a’ rendek ez iránti jogaiknak fentartását kijelentették, ’s azt óvásképen jegyzőkönyvükbe igtattatták. — Végre olvastatott egy intézvény, melly gróf Apponyi Györgynek másod főcan­­cellárrá való neveztetését tudatja; ezt egyszerű tudomásul vévén, a’ szokott köröztetést elrendeltük. Még egy két szót egy két indítványról. Előterjesztetett, hogy a’ kinek kötelességei vannak , az azoknak miképeni teljesítéséről felelős lévén , miután e’ tekintetbeni ellenör­­ködés igen könnyittetik az által, ha a’ megyei beligazgatás’ minden ágainak teljes és hü képe tüntettetik elő évnegye­­denkint, a’ bihari üdvös és már olly számos hatóságok ál­tal elfogadott példát követve, az első alispán köteleztessék, ollynemü kimerítő jelentésnek évnegyedenkinti előterjesz­tésére. — És voltak, kik ezt ekkép’ pártolták. Mások ismét egy, és pedig az év’ végével szerkesztendő jelentést tartot­ták czélszerűbbnek, mig végre gróf B. F-nek azon meg­­egyeztető véleménye emeltetett végzésre, hogy a’ 3 évne­­gyedes gyűlésnek a’ beligazgatás’ csak főbb és nevezete­sebb tárgyaira vonatkozó jelentését adja elő szóval az első alispán; az év’végén tartatni szokott évnegyedes gyűlés­kor azonban, a beligazgatás’ minden ágait kimerítő írott je­lentést gyújtson be. Meglehet, nekünk is majd egyszer kedvünk kerekedik a’ megye’ képét lerajzolni, az érdemes közönség’ időtöltésére. Egy másik következő indítványt is tett az alulirt, hogy a’ szerepek fel ne cseréltessenek, — miután különben is van végzésünk, melly szerint a’ közjogi tárgyakat illető levelezések a’ megye’ levéltárába letetetni rendeltetnek , hogy t. i. a’ rendszerint törvénykezés után eső évnegyedes közgyűlés előtt összegyülekező rendek, már néhány nappal eleve, azokat megolvashassák,­­ az ekképen azt már ma­gában tartalmazó végzésnek értelmében, mondassák ki végzésileg egyenesen, hogy ha valamelly halasztást nem szenvedő közjogi tárgy rendkívüli gyűlésen leend fel­veendő , az azon rendkívüli gyűlés’ kitűzésekor a’ közönség’ tudomására juttattassék. A’ rendek közül némellyek ezt elfogadhatónak vélték, mások ismét ellenkezően éreztek, — ’s a’ vitatkozás közben gróf P. J. szabatos okokkal bi­zonyító azon általános elvet, hogy egyik gyűlés független a’ másiktól, és az illy okokat, illy elveket élvezettel hall­gattuk, nem is találkozott, a’ ki azoknak helyességét álta­lában el nem ismerte volna ; miután mind a’ mellett tagad­­hatlan, hogy az elvnek sértése nélkül, a’ házi körülmé­nyek néha bizonyos formák’ felállítását szükségessé teszik, valamint ennek élő példája a’ közjogi tárgyakra nézve már is hozott fenebb említett végzésünk, és illyetén házi körül­mények’ tekintete az egyedül, mellyen az indítvány alapult, több oldalú felvilágosítások után a’ tisztelt gróf úr, előtte, e’ megyébeni első föllépésénél fogva ismeretlen házi körülmé­nyeinket figyelemmel kisérni, a’legbensőbb örömünkre,igére, ’s a’ tárgy felfüggesztetvén, további határozat nem alkotta­tott, fenállván egyébiránt a’fenebbi végzés teljes épségében. Volt még egy indítvány. Egy táblabiró t. i. a’ mintegy múltról elmaradt valami czáfolat gyanánt, egy aljegyzőnk’ személyét szokta befűzni beszédeibe, azt most is tevén, miután a’ rendek nem akartak a’ dolog iránt pártolással vi­seltetni, pártolást nyerni mégis kívánván, ügyes fordu­lattal egy ezen kevés latin szavakba foglalt inditványnyal lepte meg a’ rendeket: „risum teneatis amici“ ’s indítványa sikerült, a’ tekintetes rendek jó izán nevettek. Czikkünk’ befejezéséül egyet még a’ pártok’ állásáról megyénkben. Itt az úgy nevezett conservativ és ellenzéki tagok közt nem létezik azon feszes, ’s, a’ mint né­­melly megyékben sajnosan tapasztalni, gyakran botrá­nyokat szülö ellenséges állás , itt tisztelettel vannak ed­dig egymás iránt a’ pártok , ’s az ügyek mindenkinek meggyzőödése , vagy combinált nézete szerint, de kellő hiedelemmel tárgyaltatnak, és ez csak örvendetes; — tud­juk nagyobb részben, ki, minő elvekhez ragaszkodik , és ez illő; — de úgy látszik, felmerül még egy harmadik párt is , a’ melly talán centrumnak akarna nézetni, és ez ellen sem lehetne kifogásunk, csak jöhetnénk tanai iránt tisztába, minek hiányát annyival inkább sajnáljuk, mivel nehány ki­tűnő kapacitást hiszünk e’ téren észrevenni, — és épen azért az eddig tapasztaltak ki nem elégítenek , mert el nem hitethetjük magunkkal, hogy például , előadásaik’ csillogó eleje épen nem­ öszhangzásban, hanem egyenes ellentétben lévén a’ következtetéssel, — ezt magokhoz illőnek tart­sák; — no de bővebben nem nyilatkozunk még, annak re­ményében, hogy további éber figyelem által határozottabb színezetről fogunk meggyőződni. Julius’­1-ére, az úgynevezett aratási közgyűlés, a’ sok­féle választmányok’ munkálatainak elővételére is , — a’ törvénykezés September’ 14-ére , ’s az évnegyedes köz­gyűlés sept. 28-ára van kitűzve. — Markhot János. 397 Temjei köszítmények. Iparegyesület. Nyári leczkerend. Az isme­retterjesztő bizottmány a­ napokban tartott ülésében következőleg tervezte az iparegyesület’ körében, a’ nyári szakban tartandó recz­­kék’ sorát. Nyárszaki reczkerend az I­p­a r e g­y e s­ü l­e t­né­l. Az 1-ső vagy physicai teremben : 1) Minden vasárnapon és ünnepen Gelenczei M. P­ál úr népszerű és kísérletes előadásokat ad a’ ter­mész­et- és erőtanból, reggeli 10—11 óra között. Előadási nyelv ma­gyar, és ha szükség, német. E’ leczkéknél nem fizet­tetik tandíj. 2) Minden kedden és csütörtökön Virnay Já­nos ura­ füvészetből tart előadásokat, a’tárgyalás alatt levő növények­ mindenkori előmutatásával népszerűn; magyarul és ha megkivántatik, németül; ingyen. 3) Minden hétfőn, szerdán és csütörtökön, esti 6 —8 órakor mesterinas-iskola van. Oktató: Virnay Já­nos ur. Tanítványok csak iparos növendékek lehetnek. 4) Minden hétfőn, szerdán és pénteken, dél­előtti előadások tartatnak. Előadó: Glembay Károly ur; előadási nyelv magyar, belépés díjtalan. 5) Minden kedden és pénteken, esti 7 —8 órakor Schulek Ágoston ur ad a’ magyar kettős könyve­­zetésből, kereskedelmi iránylásokból, váltó- és h­iteltörvé­nyekből előadásokat. Nyelv magyar. A’ hallgatók­­tandijat fizetnek, mellyröl az egyesületi jegyzőségben érte­sülhetni. A’ Il-ik vagy vegyészeti teremben: 6) Vasárnapokon és ünnepekben Dr. Nendtvich Károly ur a’vegyészetből népszerű és kísérletes előadásokat tart, délelőtti 11 —12 órakor; előadási nyelve magyar, ’s ha kell, német is. A’ hallgatók nem fizetnek tandijat. 7) Minden kedden, csütörtökön és szomba­ton esti 7—8 órakor Kronperger Antal ur a’ ma­gyar nyelvet tanítja. Leczkéi dijmentek. III. A’ nagy teremben. 8) Minden vasárnapon és ünnepen Glembay Károly ur rajzot tanít, a’technika­ egész köréből, csupán magyar előadás mellett, reggeli 8—12 órakor. Tandíj nem fizettetik. 9) Minden hétköznap ugyancsak Glembay Károly ur tandíjas leczkeórákat is adhat e’ teremben, reggeli 8—12 és délutáni 1­4 óráig. A’tandíj iránt a’ jegyzőségben nyerhetni értesitést. E leczketerv a’ legközelebbi választmányi ülésnek fog elébe terjesztetni. Május’ 27-kén 1846. Tudomásul a’ t. ez. közönségnek. Alul­írtak, Perlaszkai halála következtében, a’„Vil­ág tör­té­ne­t­i el­beszélések“ czimü munkánk’ elibe jövendő képes czimlap iránt máskép’ rendelkezni kényszerűlvén, jelentjük, miszerint e’ miatt a’ s munkamegjelenési határidő, melly is, f. junius’ elejére volt szabva, a’ következő juliushónap’ közepére halasztatik. Reméljük, hogy a’ czimlapban, mikint az, iparegyesületi jeles rajztanitó Glembay Károly ur által rajzolt arabesdus diszfoglalvány­­nyal készül, a’ t. olv. közönségnek hazánkban eddig napvilágot nem — '» különben is ritkán látott remekművel kedveskedendünk. Schultz testvérpár. Testgyakorló- intézet. A’ testgyakorló- intézet junius' 15-kén nem, mint hirdetve volt, a’vármegyeház’teremében d. u. 4 órakor , hanem az intézet’ helyén a’ Kerepesi utón lévő hajdan gróf Beleznay féle kertben, d. u. 5 órakor, tartandja idei közgyű­lését. Az igazgatóság. A’ pesti szegény gyermekkórházi egyesület i. é. júniushó’ 16-kán délutáni 5 órakor, egyesületi elnök n. m. Ürményi Ferencz ur, koronaír­ás a’ t. ő exjának­, uj piaczon saját házábani szállásán közgyűlést tar­tani, melly alkalommal, lefolyván már a’ szabályos három év, a’ választmány is fog megválasztatni. Pesten, 1846. junius 9-én Eckstein Adolf, egyes, ügyvéd és helyet, jegyző: UtHIFOl ill. FRANCZIAORSZÁG. A’ király elleni merény-perben Lecomte ellen a’ keresetlevélben az adatik elő, hogy a’ királyt meg akarta ölni, mert: 1) levontak neki 20 frankot, 2) elbocsáttatási kérelmét vissza nem utasiták , 3) nyug­­pénze, melly számítása szerint 400 frankot meghaladott volna, 388 frankban állapíttatott meg, 4) ezen nyugpénzt nem akarták neki tőkésítve kiadni, 5) tíz katonai ére be nem számoltatott, ’s mert, a­­mi neki legfájdalmasabban esett, három levelére a’ király nem válaszolt. Napoleon Lajos herczeg, újabb hírek szerint, nem An­gliába utazott Belgiumból, hanem Németországnak indult. Brüsselből a’ franczia belügyministernek, Duchâtel grófnak, levelet irt, mellyben az van, hogy egyedül Olaszországban betegen fekvő atyja’ meglátogatása végett menekült meg. A’ hig Németországon át Florenczbe utazott. Olaszországban, úgy látszik , nem fognak kifogást tenni ottani lakása­iben, mert minden közvetett avagy közvetlen üldözés csak politicai súlyának növelése volna,mellyet Francziaországban már rég’ elvesztett. E’ közben a’ ministeri lapok az ellenzékiekkel azon vitatkoznak, folyamodott-e a'herczeg az utóbbi időben a’ kormányhoz szabadon bocsáttatása iránt. A’ kormány­­lapok határozottan tagadják. Úgy látszik, a’ herczeg ugyan nem járult egyenesen a’ kormányhoz, hogy beteg atyját meglátogathassa, ’s azután ismét visszatérjen, de több kö­vetet megbízott , e’ végett Duchatel gróffal értekezni. A’ belügyminister azt felelte , hogy a’ kormány hajlandó a’ herczegnek teljes szabadságot engedni, ha e’ végett ugyanaz személyesen a' királyhoz folyamodik. Illy lépést azonban a’ herczeg tenni nem akart, miután ezt közvetett lemondásnak tekintette császári jogairól. A’ pairszék’ (pairkamara) elnöke, Pasquier herczeg, a’ király elleni merény­ per’ megkezdetését jun. 4-re tűzte ki. A’ pairszék’ elé állítandó tanuk’ száma 40. Abd-el-Kader, azaz tulajdonképen egyik alparancsnoka, Mustapha-Ben-Tami, az emir’ sógora, a’ terhére levő fran­czia foglyoktól megszabadulni legczélirányosabbnak tartotta azon iszonyú , barbár módhoz folyamodni, felkonczoltatni azokat. Ezen rettenetes dolog’ véghezvitele, képzelhetni, igen keserű befolyással volt a’ hadseregben és Franczia­­országban. Máj. 30-án a’ követeknél az 1847-ki kiadási budget’ tárgyalása folyván, szinte irodalmi vita volt a’ kamarában, mit, mond a Journal des Debats, mi nem sajnálunk , mert az irodalmat mindenütt jónak tartják. Azon rovatnál, hol 137,700 frank van kitéve művészek’, sziniköltők’, zene­szerzők’ és özvegyeik’ nyugdíjaira, Dem­a­re­a­u jónak ta­lálta felhozni , hogy miért húz különösebben Baoul- Lormian , mint drámaíró , 6,000 frank évpénzt. Tudom, mond szónok, ezen író nagy sikerű műveket irt , de fizetnünk kell-e nekünk a’ császárság alatti darabokért ? Lamartine: Én soha sem védettem itt visszaélést, a’ visszaélések megrontják a’ jogokat; de önkénytele­nül felkelve éreztem magamat, hallván tisztelt acade­­miai társam’ Baour-Lormian-nak nevét emlittetni. Ő a’ császárság első korában nyerte évpénzét, ’s ha most az tőle elvonatnék, koldulásra volna kényszerítve , mi gyalá­zat lenne , nem ő rá, hanem az országra nézve. (Helyes­lés.) Baour-Lormian vak, ’s mikép’ Delilla és Homer, egy gyermek’ vagy cseléd’ kezét kénytelen kölcsönözni, hogy csak académiai ülésekbe is járhasson. Duchatel belügy­minister. Ezen évpénzeket, mellyekről szó van, nem én rendeltem el; de azt tartom, hogy olly országhoz, mint Francziaország, illő dolog azon embereket , kik nagy szol­gálatokat tettek a művészet’ körében , becsületére váltak az országnak, némi csekély nyugpénzzel látni el, mikép’ XIV. Lajos’ idejében volt. — Elfogadtatott. — Ezután a’ királyi színházak’ számára rendelt évpénzek’ rovata jött elő. Királyi színházaknak neveztetnek pedig azok, mellyek év­pénzt kapnak. E’ czélra 1,181,000 frank van 1847-re a’ budgetben kitéve. A’ budget-vizsgáló bizottmány a’ kor­mány által az Odeon színház’ számára ajánlott 40,000 frank nagyobbitást levonatni javasolja, maradván az eddigi 60,000 frank mellett. A bizottmány­ jelentésben az is említve van, hogy a’ Théátre-Français’ pénzügye, 200,000 frank év­pénzzel, rosz állapotban van. Vivien ennek okát abban találja, hogy ezen színház igen sok nyugpénzt, 190,000 frankot, valamint a’ teremért is igen nagy bért fizet, ’s ezen felül sok ingyen-páholyt kell kiadnia hivatalos személyek­nek. Művészet’ tekintetében sem áll ott, igaz, a’ Théátre- Francais, hol a’ császárság’ idejében állott, de adják csak vissza azon jogát, hogy bizonyos nemű darabokat csak ott lehessen előadni, ’s a’ más színházak’ tagjainak meghagy-

Next