Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)

1846-06-07 / 687. szám

PESTI Vasárnap 687. Junius 7. 1846. HÍRLAP Előfizetés a' Pesti Hírlapra, Közelgvén a’ második fél évi előfizetés’ ideje, bátorkodunk a’ t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, miszerint lapjainknak (minden eddigi rendes dolgozó társak’ közremunkálása mellett) ez év’ julius’ 1-je napjával kezdendő második felére az előfizetési föltételek változatlanul az eddigiek maradnak, úgymind : Budapesten házhozhordással boriték nélkül 5­11, postán küldve boritékban 6 fi pengőben.­­ Az előfizetés elfogadta­­bik Pesten (hatvani utcza Horváth-ház 483. sz. a.) a’ kiadó-hivatalban és minden magyar- és erdélyországi cs. kir. postahivatalnál. — Külföldre já­ratni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. kir.­­­6postah h­ivatal utján történhetnek.­ ­ Länderer rajos , a’ „Pesti liirtap’“ kiado-tutajdonosa. TARTALOM. Hivatalos közlemény. Vámügy. I. A’ magyar tengermellék’ mérlege. Törvényhatósági dolgok: Ung­­megyéből (­­g. n. egyesültek’ vallási ügye , zalai levél ’stb.) Zólyom (törvényszéki elnöklet , zalai körlevél ’stb.) Torontál (rövid közlés). Pozsony (a’ nemzetiség’ ügye). Gyáralap. társaság. Külföld. Értekező: Fiume, Buccari, Portore, Novi- Selcze és Zurcova’ kereskedési mérlege. Hirdetések: MAGYAr­OS­­ZÁG és ERös&Bill. ő cs. kir. ap. Fölsége a’ Pesten felállított gyermekkórház’ szilárd megalapítására háromezer pengő forintnyi segélyöszletet legkegyelm. megajánlani méltóztatott. A’ nagy magy. kir. udv. kamara a’ temesi k. kam­. igazgatóságnál Koronái F­rigyes’ halála által megüresült tollnoki állomásra Olgyay Jeromos középponti díjas gyakornokot léptette. Fürst Vincze, a’marmarosi kir. kam. igazgatóságnál levél-és irattári első sorjegyző nyugalomba helyeztetett. B. P. H. Vámszövetség ’s a’Pester Zeitung. I. Régi tactica political ellenek’részéről, olly véleményt, melly pártvéleménynyé alakulhat, sőt már azzá is készül alakulni, akkint tüntetni föl, mint egy-két ember’egyéni nézetét, ’s ez által jelentékenységéből következtetni. Ezt akarják tenni vámszövetségi javaslatunkkal. Hogy azonban e’ javaslat nem csupán a’ mi véleményünk, tanúsítja minde­nek előtt e’ kérdés’ története a’ múlt országgyűlésen. Már a’ kereskedelmi választmányban is többen valának a­ múlt országgyűlésen , kik e’ kérdést csak igy gondolák eldönt­hetőnek , ’s valának e’ választmányon kívül is igen tekin­télyes képviselők, kik e’nézetben osztozának. Sőt a’két tábla ő felségéhez e’ tárgy iránt intézett feliratában is csak adatokat kért, hogy azok’ nyomán készíthessen javaslato­kat , — nem mondatván ki, hogy minőket. Azon felirat, midőn alkotmányos állásunk’ természetén kivül, históriai és törvényes adatokkal is bebizonyitá, mikép’ a’ vámok’ sza­bályozása egyedül törvényhozási útra tartozik, másrész­ről szinte adatokkal is elötünteté azon ferde helyzetet, mi­szerint az ausztriai fejlettebb műipar védetik a’ mi iparunk ellen, holott, épen megfordítva, nekünk volna szükség ipa­runkat védvámokkal ápolni az örökös tartományok’ ellené­ben. A’felirat ekkép’tagadhatatlan igazságot mondott ugyan ki, de a’ nélkül, hogy reformjavaslatot indítványozott volna, maradt csupán az elv’ és jog’ terén, így állanak e’ részben a’ múlt országgyűlés’ történetei. Lássuk a’ közelebbi fejleményeket. Pulszky Ferencz, ki az ellenzéki politicát a’ külföld előtt olly szellemdúsan védi, az augsburgi Alig. Zeitungban nem rég az ellenzék’ programmjával lépett föl. E’ programra sok olly dolgot foglal magában, miket mi már sokkal előbb ’s gyakran majdnem ugyanazon kifejezésekkel mondottunk el. E’ programmban a’ vámviszonyokra vonatkozólag mondatik, hogy az ellenzék védvámrendszert, vagy vámszövetséget óhajt az örökös tartomá­nyokkal.— ’S az Érd. Híradó, e’ lapon kivül egyedül ellenzéki lap a’ két magyar hazában, május’ 28-ki számá­ban szinte elfogadja javaslatunkat. Igaz, hogy más , elméleti szempontból indul ki; de a’ dologra nézve ez nagyon kö­­zönbös. Ez nem elméleti vita, ’s annál fogva, midőn egyet­értésen örvendünk, elégnek tartjuk egyszerűen megjegyez­ni, hogy mi a’ végrendszer’ tanát, mint elméletet, épen nem hagytuk el, habár azt, viszonyaink között, csak a’vám­­szövetség alakjában hisszük is Magyarországra alkalmaz­hatnak. Megtetszik ezekből, miszerint a’ P. Hírlap, vámszövet­ségi javaslatára nézve, nem áll isolálitan, ’s hogy helyesen jön, midőn e’ javaslattal nyíltan föllépett, már csak azért is, mivel e’ kérdés körül érdemileges vitát idézett elő. Ter­mészetes, hogy e’ közben több felöl megtámadtattunk. Dol­gunk valaminap a’ kelet’ népével; most éjszak felé kell for­dulnunk. A’ P. Zeitung’ május’ 31-ki számában egy neve­zetes czikk foglaltatik e’ tárgyról. Nevezetesnek mondjuk, mert meglátszik rajta az idegen atmos­phaera, mellyben ké­szülhetett , ’s mert azoknak nézeteit látszik képviselni, kik e’ kérdés’ eldöntésénél, onnan a’ másik oldalról, munkás té­­nyezőkül léphetnek fel. De nevezetes e’czikk egyszersmind a’ magyar politicai mozgalmak ’s a’ sajtóállapot’ ismeretlen­­sége ’» azon indifferentismus miatt is, melly alkotmányos jogi tekintetben átlengi azt. E’ czikk’ szerzője megütközik néze­­leinken ’s modorunkon , mellyben nézeteinket a’ vámviszo­nyokról előadtuk, puhatolja az indokokat, mik bennünket e’ lépésre vezettek. Szerző pedig megkímélhető volna magát e’ fáradságtól, ha e’ lapot 1844. julius’ elseje óta olvasta volna E’ lap pártolta a’ védegyletet, mikint ezentúl is pár­tolni fogja , — de mindig akkint szólt, hogy vámszövetségi javaslata a’ mondottaknak természetes , sőt szükséges kö­vetkezményéül tekinthető. ’S akarnák önök tudni, mi bírt bennünket e’lépésre? A’viszonyok’helyes felfogása, mi­ben — úgy hisszük — önökkel kiállhatjuk a’ versenyt. De a’ viszonyok’ helyes felfogása ’s a’ helyes mérték a' kifejezésben nem nem zárja ki az alkotmányos szellemet. — Ez nem tetszik önöknek. Szabadelvű tervek , mik az eu­rópai státustudománynyal ellentétben állanak , miknél a’ létező viszonyok számadásba nem vétetnek, mik benső minőségük’ következtében létesithetlenek, mikre önöknek némi plausibilitással sikerülhet a’ forradalmi szint rátuk­málni , ezeket önök szívesebben tűrik, mert egy két prasissal illy terveket ki lehet a’cursusból lökni, ’s a’ civilisált világ előtt könnyen nevetségesekké tehetni. Érett alkotmányos politics, melly midőn hazánk’ állását a’mo­narchiához nem ignorálja, viszont alkotmányos létünket sem hagyja ki a’ mérőserpenyöböl, — melly regényes ter­veket visszautasít magától, hanem javaslatokkal lép föl, mik az egész világon kiállják a’ próbát, — melly ízem ábrándo­zik, hanem okoskodik, melly hasonlatok helyett argumen­tumokkal él, — ez önöknek nem tetszik. Önöknek több sympathiájuk van Owen’ vagy St. Simon’, mint Fox ’s Mira­­beau’ tanaihoz. Önök szeretik a’ chimerákat, mert szinte bennök élnek. — De lássuk tehát, mikint magyarázzák a’ P. Zeitungban ezen, szerintök, új föllépésünket. Első sorba állítja a’ kérdéses czikk’ szerzője az igazság’ hatalmát. Be kell látni végtére mindenkinek, hogy politikai önállásunkat főleg azon kapocs biztosítja, mellyben a’ mo­narchiával élünk ’stb. így szól a’ czikk. ’S mi nem állítunk ellenkezőt, sőt mindig éreztük e’ kapocs’ egész jelentő­ségét , — de azt tartjuk , hogy e’ kapocs nemcsak reánk nézve üdvös és szükséges, hanem az örökös tartományokra nézve is. Igen, nekünk épen annyiban van önökre szüksé­günk, a’mennyiben önöknek reánk. A’monarchiára ne­künk ’s reánk a’ monarchiának. Bár hirdetnék önök azt annyira hitfeleik között, mint mi tesszük. De önök csak féligazságokat szeretnek. Szerző továbbá bizonyos eszélyességet nem akar tőlünk megtagadni; ’s úgy vélekedik, hogy látva, miszerint állá­sunk tarthatlanná válik, jobbat ’s újat keresünk , miután a’ védrendszer’ elve’s következménye a’ védegylet, iszonya­tos fiascót csinált. — Valóban különös combinatiók. Mivel a’ védegylet elveszté az újdonság’ érdekét, ’s tehát keve­sebbet beszéltet magáról, ’s mivel önök sem tudnak uj látszatos argumentumokat gondolni ki ellene, — tehát azt hiszik , hogy a’ védegylet nem él. Bármit kívánjanak is önök elhitetni magokkal, a’ védegylet él, ’s eredménye nem fog többé elenyészni, t. i. az ösztön a’ gyáriparra ’s az érdek és figyelemébresztés iránta. Különösen figyelemre méltók a’ kérdéses czikknek követ­kező, általunk terjedelmesben idézett helyei: „Előlegesen kételkedünk a’ Hírlap’ megtérésen , ’s ime a’ harmadik ’s utolsó oknál vagyunk , mellyböl kétség kivül származtak a’ Hírlap’ e’ czikkei (t. i. vámszövetségi czikkeink.) Az ország’ legöszintébb ’s legnemesebb védői, mindazok, kik legvalódiabb ’s legmagasabb érdekeit képviselik , a’ közbenső vámvonal’ megszüntetésében látják a’ legfonto­sabb eszközök’ egyikét ezen érdekek’ előmozdítására. — Makacs ellenök, azon párt, mellyet a’ Hírlap képvisel, — apró csatázások után , megtámadását magára az elvre irá­­nyozá. „Mi nem akarjuk a’ vámvonal’ megszüntetését, hanem erösbitését ’s emeltetését védvám­rendszerré. De ők meg­verettek, mint régen semmi ellenség. Ezen zászló körül a’ jövő országgyűlésen 20 szavazat nem fog egyesülni. Ők tehát más tervet választottak e’ hadra, ’s a’ P. Hírlap’ azon czikkei azért nagyon figyelemre méltók, mert már alap­vonásait fejtik ki: „Mi is fogjuk a’ vámvonal’ megszünteté­sét követelni“ — ez a’ terv — „hanem föltételek alatt, mik a’ követelés’“ teljesülését lehetlenné teszik. Ez után usur­­páljuk magunknak a’ népszerűséget, melly a’ kereskedési szabadság’ szép gondolatában rejlik , ’s rátukmáljuk min­den esetre azon honvédőkre , kikkel harczolunk, a’ gyűlö­letet , mi azon korlátolás — ’s záradékozás ’s terhelésben fekszik, mellyekkel illynemü rendszabályt meg kell vásá­rolni. Bármi létesüljön aztán — ’s valami fog létesülni, mert hihetőleg minoritásba jövünk * *), — az örvendetes , mint a’ mi mivünk fog feltűnni ’stb.u ’S igy, miután egy felöl a’ vámügybeni föllépésünk tacticátlanságnak bélyegeztetik, — más oldalról e’ föllépés­ben machiavellisticus tacticát látnak, ítéljen a’ közönség. Bennünket az öntudat megnyugtat, hogy helyesen cselek­szünk,’s hogy mindenek előtt őszintén sikert óhajtunk. Önö­ket azonban, ott a’ másik oldalon, a’ követelt alkotmányos föltételek raktták el; ezek láttattak önökkel a’legegysze­rűbb tételekben machiavellisticus tacticát. Igen igen, önök­nek is alkalmatlan a’ függőben levő vámkérdés; önöknek is érdekében fekszik e’ kérdés’ eldöntése, ’s félnek mégis az alkotmányos föltételektől, ’s nem tudnak mit reájok felelni. Mi tehát kipuhatoltuk gyönge oldalukat, —­ ’s valóban ma­gunk is kénytelenek leszünk önmagunkat jobb taeticusoknak tartani, mint elleneinket. A’ P. Ziung’ czikke nem vámszövetséget, mint mi, ha­nem csak egyszerűen a’ vá­mvonal’ megszüntetését kivonja, mondván , hogy vámszövetség már létez , ’s hogy a’ köz­benső vámvonal csak kiegyenlitési adók’beszedésér­e áll fen a’ két birodalom’ külön adórendszerének következtében. Mi ezt egyenesen tagadjuk , mert nem ismerjük azon törvé­nyeket, m­ellyeken ez állítólagos szövetség alapszik, nem látjuk a’ magyar törvényhozás’ befolyását a’ vámtarifta’ szabályozására, ’s az úgynevezett kiegyenlítési adókat egy­szerű vámoknak tartjuk, mint ezt alább, midőn azon adók­ról különösen szólandunk , — be is fogjuk bizonyítani. Megengedi azonban a’ kérdéses czikk, hogy a’ vámvo­nal’eltörlésének, szerintünk vámszövetségnek, olly fölté­telek alatti eszközlése, — mint mi javasoljuk, — kívánatos. A’ k­érdés csak abban áll, vallyán lehet-e e’ kivánatot való­sítani. Igenmd nem felelhetünk e’ kerdésre , mond az illető czikk. Mi e’ czikk’ írójának ’s azoknak , kiknek nézetei e’ czikkben foglaltatnak, csak azt feleljük, hogy alkotmányos létünket tagadják meg, ’s hogy nekünk vámszövetség e’ föltételek nélkül nem kell , ’s minthogy a’ védrendszer’ lé­tesítését az örökös tartományok’ irányában ezen nyilatkozat után is lehetlennek tartjuk , — a’ legroszabb esetre inkább maradunk a’ régi helyzetben, anyagi érdekeinket társa­­dalm­i uton mozdítván elő. De mi is bízunk az igazságban ’s a’ viszonyok’ hatalmában , ’s ha a’ szomszédok’ viszonyait tekintetbe venni készek vagyunk, viszont követelhetjük, hogy ők is vegyék tekintetbe viszonyainkat ’s különösen alkotmányos helyzetünket. E’czikk mondja, hogy nemcsak kivánatainkat , hanem a’ fejedelem' alkotmányos jogait is tekintetbe kell vennünk — ’s mi ez iránt vele kezet fogunk, de követeljük, hogy az ország’ alkotmányos jogai is tekin­tetbe vetessenek. Eddig megyen az illető czikk’ általános része; részleteit lapjaink’ közelebbi számában fogjuk taglalni. —­­ A’magyar tengermellék’mérlege *#). — Fiume, május’ 28- án. Midőn a’ múlt évben az elhunyt „Eco del litorale ungarico“ a’ magyar tengermellék’ keres­kedésének mérlegét közrebocsátotta, oka volt örömét a’ fö­lött nyilvánítani, világosan kitetszvén a’ mérlegből a’ keres­kedelmi forgalom’ évről évre növekedése.— Mindenki a’leg­szebb reményt ápolá keblében a’ jövendő iránt, — ugyan­is alaposan, következő módon lehetett előre ítélni: hogy ha ke­reskedésünk a’ fiumei kikötő’ hiánya, a’ buccarii és portorei kikötők’czélszerűtlensége és a’ Luizaut’ vámmagassága’da­czára is növekedik: semmi esetre sem lehet a’ kereskedés’ apadásától félni, mert ha a’ rég’ zárt ’s olly gyakran kér­désben forgó országérdekes segély ehhez járuland , akkor természetes, hogy tengermellékünk’ kereskedése nem vélt gyors lépésekkel haladand előre. — De egy év a’ kereske­désben nagy időszak: az 1844/s-ik év akkint mutatko­z) Tudniillik ezt a’ P. Zeitung’ pártja hiszi, — mivel óhajtja. Nekünk azonban alapos okunk van kételkedni, hogy azon óhajtás teljesülni fog. — Szerk. *#) Lásd Értekezőnket. — Szerk. 89

Next