Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)
1846-06-07 / 687. szám
PESTI Vasárnap 687. Junius 7. 1846. HÍRLAP Előfizetés a' Pesti Hírlapra, Közelgvén a’ második fél évi előfizetés’ ideje, bátorkodunk a’ t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, miszerint lapjainknak (minden eddigi rendes dolgozó társak’ közremunkálása mellett) ez év’ julius’ 1-je napjával kezdendő második felére az előfizetési föltételek változatlanul az eddigiek maradnak, úgymind : Budapesten házhozhordással boriték nélkül 511, postán küldve boritékban 6 fi pengőben. Az előfizetés elfogadtabik Pesten (hatvani utcza Horváth-ház 483. sz. a.) a’ kiadó-hivatalban és minden magyar- és erdélyországi cs. kir. postahivatalnál. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. kir.6postah hivatal utján történhetnek. Länderer rajos , a’ „Pesti liirtap’“ kiado-tutajdonosa. TARTALOM. Hivatalos közlemény. Vámügy. I. A’ magyar tengermellék’ mérlege. Törvényhatósági dolgok: Ungmegyéből (g. n. egyesültek’ vallási ügye , zalai levél ’stb.) Zólyom (törvényszéki elnöklet , zalai körlevél ’stb.) Torontál (rövid közlés). Pozsony (a’ nemzetiség’ ügye). Gyáralap. társaság. Külföld. Értekező: Fiume, Buccari, Portore, Novi- Selcze és Zurcova’ kereskedési mérlege. Hirdetések: MAGYArOSZÁG és ERös&Bill. ő cs. kir. ap. Fölsége a’ Pesten felállított gyermekkórház’ szilárd megalapítására háromezer pengő forintnyi segélyöszletet legkegyelm. megajánlani méltóztatott. A’ nagy magy. kir. udv. kamara a’ temesi k. kam. igazgatóságnál Koronái Frigyes’ halála által megüresült tollnoki állomásra Olgyay Jeromos középponti díjas gyakornokot léptette. Fürst Vincze, a’marmarosi kir. kam. igazgatóságnál levél-és irattári első sorjegyző nyugalomba helyeztetett. B. P. H. Vámszövetség ’s a’Pester Zeitung. I. Régi tactica political ellenek’részéről, olly véleményt, melly pártvéleménynyé alakulhat, sőt már azzá is készül alakulni, akkint tüntetni föl, mint egy-két ember’egyéni nézetét, ’s ez által jelentékenységéből következtetni. Ezt akarják tenni vámszövetségi javaslatunkkal. Hogy azonban e’ javaslat nem csupán a’ mi véleményünk, tanúsítja mindenek előtt e’ kérdés’ története a’ múlt országgyűlésen. Már a’ kereskedelmi választmányban is többen valának a múlt országgyűlésen , kik e’ kérdést csak igy gondolák eldönthetőnek , ’s valának e’ választmányon kívül is igen tekintélyes képviselők, kik e’nézetben osztozának. Sőt a’két tábla ő felségéhez e’ tárgy iránt intézett feliratában is csak adatokat kért, hogy azok’ nyomán készíthessen javaslatokat , — nem mondatván ki, hogy minőket. Azon felirat, midőn alkotmányos állásunk’ természetén kivül, históriai és törvényes adatokkal is bebizonyitá, mikép’ a’ vámok’ szabályozása egyedül törvényhozási útra tartozik, másrészről szinte adatokkal is elötünteté azon ferde helyzetet, miszerint az ausztriai fejlettebb műipar védetik a’ mi iparunk ellen, holott, épen megfordítva, nekünk volna szükség iparunkat védvámokkal ápolni az örökös tartományok’ ellenében. A’felirat ekkép’tagadhatatlan igazságot mondott ugyan ki, de a’ nélkül, hogy reformjavaslatot indítványozott volna, maradt csupán az elv’ és jog’ terén, így állanak e’ részben a’ múlt országgyűlés’ történetei. Lássuk a’ közelebbi fejleményeket. Pulszky Ferencz, ki az ellenzéki politicát a’ külföld előtt olly szellemdúsan védi, az augsburgi Alig. Zeitungban nem rég az ellenzék’ programmjával lépett föl. E’ programra sok olly dolgot foglal magában, miket mi már sokkal előbb ’s gyakran majdnem ugyanazon kifejezésekkel mondottunk el. E’ programmban a’ vámviszonyokra vonatkozólag mondatik, hogy az ellenzék védvámrendszert, vagy vámszövetséget óhajt az örökös tartományokkal.— ’S az Érd. Híradó, e’ lapon kivül egyedül ellenzéki lap a’ két magyar hazában, május’ 28-ki számában szinte elfogadja javaslatunkat. Igaz, hogy más , elméleti szempontból indul ki; de a’ dologra nézve ez nagyon közönbös. Ez nem elméleti vita, ’s annál fogva, midőn egyetértésen örvendünk, elégnek tartjuk egyszerűen megjegyezni, hogy mi a’ végrendszer’ tanát, mint elméletet, épen nem hagytuk el, habár azt, viszonyaink között, csak a’vámszövetség alakjában hisszük is Magyarországra alkalmazhatnak. Megtetszik ezekből, miszerint a’ P. Hírlap, vámszövetségi javaslatára nézve, nem áll isolálitan, ’s hogy helyesen jön, midőn e’ javaslattal nyíltan föllépett, már csak azért is, mivel e’ kérdés körül érdemileges vitát idézett elő. Természetes, hogy e’ közben több felöl megtámadtattunk. Dolgunk valaminap a’ kelet’ népével; most éjszak felé kell fordulnunk. A’ P. Zeitung’ május’ 31-ki számában egy nevezetes czikk foglaltatik e’ tárgyról. Nevezetesnek mondjuk, mert meglátszik rajta az idegen atmosphaera, mellyben készülhetett , ’s mert azoknak nézeteit látszik képviselni, kik e’ kérdés’ eldöntésénél, onnan a’ másik oldalról, munkás tényezőkül léphetnek fel. De nevezetes e’czikk egyszersmind a’ magyar politicai mozgalmak ’s a’ sajtóállapot’ ismeretlensége ’» azon indifferentismus miatt is, melly alkotmányos jogi tekintetben átlengi azt. E’ czikk’ szerzője megütközik nézeleinken ’s modorunkon , mellyben nézeteinket a’ vámviszonyokról előadtuk, puhatolja az indokokat, mik bennünket e’ lépésre vezettek. Szerző pedig megkímélhető volna magát e’ fáradságtól, ha e’ lapot 1844. julius’ elseje óta olvasta volna E’ lap pártolta a’ védegyletet, mikint ezentúl is pártolni fogja , — de mindig akkint szólt, hogy vámszövetségi javaslata a’ mondottaknak természetes , sőt szükséges következményéül tekinthető. ’S akarnák önök tudni, mi bírt bennünket e’lépésre? A’viszonyok’helyes felfogása, miben — úgy hisszük — önökkel kiállhatjuk a’ versenyt. De a’ viszonyok’ helyes felfogása ’s a’ helyes mérték a' kifejezésben nem nem zárja ki az alkotmányos szellemet. — Ez nem tetszik önöknek. Szabadelvű tervek , mik az európai státustudománynyal ellentétben állanak , miknél a’ létező viszonyok számadásba nem vétetnek, mik benső minőségük’ következtében létesithetlenek, mikre önöknek némi plausibilitással sikerülhet a’ forradalmi szint rátukmálni , ezeket önök szívesebben tűrik, mert egy két prasissal illy terveket ki lehet a’cursusból lökni, ’s a’ civilisált világ előtt könnyen nevetségesekké tehetni. Érett alkotmányos politics, melly midőn hazánk’ állását a’monarchiához nem ignorálja, viszont alkotmányos létünket sem hagyja ki a’ mérőserpenyöböl, — melly regényes terveket visszautasít magától, hanem javaslatokkal lép föl, mik az egész világon kiállják a’ próbát, — melly ízem ábrándozik, hanem okoskodik, melly hasonlatok helyett argumentumokkal él, — ez önöknek nem tetszik. Önöknek több sympathiájuk van Owen’ vagy St. Simon’, mint Fox ’s Mirabeau’ tanaihoz. Önök szeretik a’ chimerákat, mert szinte bennök élnek. — De lássuk tehát, mikint magyarázzák a’ P. Zeitungban ezen, szerintök, új föllépésünket. Első sorba állítja a’ kérdéses czikk’ szerzője az igazság’ hatalmát. Be kell látni végtére mindenkinek, hogy politikai önállásunkat főleg azon kapocs biztosítja, mellyben a’ monarchiával élünk ’stb. így szól a’ czikk. ’S mi nem állítunk ellenkezőt, sőt mindig éreztük e’ kapocs’ egész jelentőségét , — de azt tartjuk , hogy e’ kapocs nemcsak reánk nézve üdvös és szükséges, hanem az örökös tartományokra nézve is. Igen, nekünk épen annyiban van önökre szükségünk, a’mennyiben önöknek reánk. A’monarchiára nekünk ’s reánk a’ monarchiának. Bár hirdetnék önök azt annyira hitfeleik között, mint mi tesszük. De önök csak féligazságokat szeretnek. Szerző továbbá bizonyos eszélyességet nem akar tőlünk megtagadni; ’s úgy vélekedik, hogy látva, miszerint állásunk tarthatlanná válik, jobbat ’s újat keresünk , miután a’ védrendszer’ elve’s következménye a’ védegylet, iszonyatos fiascót csinált. — Valóban különös combinatiók. Mivel a’ védegylet elveszté az újdonság’ érdekét, ’s tehát kevesebbet beszéltet magáról, ’s mivel önök sem tudnak uj látszatos argumentumokat gondolni ki ellene, — tehát azt hiszik , hogy a’ védegylet nem él. Bármit kívánjanak is önök elhitetni magokkal, a’ védegylet él, ’s eredménye nem fog többé elenyészni, t. i. az ösztön a’ gyáriparra ’s az érdek és figyelemébresztés iránta. Különösen figyelemre méltók a’ kérdéses czikknek következő, általunk terjedelmesben idézett helyei: „Előlegesen kételkedünk a’ Hírlap’ megtérésen , ’s ime a’ harmadik ’s utolsó oknál vagyunk , mellyböl kétség kivül származtak a’ Hírlap’ e’ czikkei (t. i. vámszövetségi czikkeink.) Az ország’ legöszintébb ’s legnemesebb védői, mindazok, kik legvalódiabb ’s legmagasabb érdekeit képviselik , a’ közbenső vámvonal’ megszüntetésében látják a’ legfontosabb eszközök’ egyikét ezen érdekek’ előmozdítására. — Makacs ellenök, azon párt, mellyet a’ Hírlap képvisel, — apró csatázások után , megtámadását magára az elvre irányozá. „Mi nem akarjuk a’ vámvonal’ megszüntetését, hanem erösbitését ’s emeltetését védvámrendszerré. De ők megverettek, mint régen semmi ellenség. Ezen zászló körül a’ jövő országgyűlésen 20 szavazat nem fog egyesülni. Ők tehát más tervet választottak e’ hadra, ’s a’ P. Hírlap’ azon czikkei azért nagyon figyelemre méltók, mert már alapvonásait fejtik ki: „Mi is fogjuk a’ vámvonal’ megszüntetését követelni“ — ez a’ terv — „hanem föltételek alatt, mik a’ követelés’“ teljesülését lehetlenné teszik. Ez után usurpáljuk magunknak a’ népszerűséget, melly a’ kereskedési szabadság’ szép gondolatában rejlik , ’s rátukmáljuk minden esetre azon honvédőkre , kikkel harczolunk, a’ gyűlöletet , mi azon korlátolás — ’s záradékozás ’s terhelésben fekszik, mellyekkel illynemü rendszabályt meg kell vásárolni. Bármi létesüljön aztán — ’s valami fog létesülni, mert hihetőleg minoritásba jövünk * *), — az örvendetes , mint a’ mi mivünk fog feltűnni ’stb.u ’S igy, miután egy felöl a’ vámügybeni föllépésünk tacticátlanságnak bélyegeztetik, — más oldalról e’ föllépésben machiavellisticus tacticát látnak, ítéljen a’ közönség. Bennünket az öntudat megnyugtat, hogy helyesen cselekszünk,’s hogy mindenek előtt őszintén sikert óhajtunk. Önöket azonban, ott a’ másik oldalon, a’ követelt alkotmányos föltételek raktták el; ezek láttattak önökkel a’legegyszerűbb tételekben machiavellisticus tacticát. Igen igen, önöknek is alkalmatlan a’ függőben levő vámkérdés; önöknek is érdekében fekszik e’ kérdés’ eldöntése, ’s félnek mégis az alkotmányos föltételektől, ’s nem tudnak mit reájok felelni. Mi tehát kipuhatoltuk gyönge oldalukat, — ’s valóban magunk is kénytelenek leszünk önmagunkat jobb taeticusoknak tartani, mint elleneinket. A’ P. Ziung’ czikke nem vámszövetséget, mint mi, hanem csak egyszerűen a’ vámvonal’ megszüntetését kivonja, mondván , hogy vámszövetség már létez , ’s hogy a’ közbenső vámvonal csak kiegyenlitési adók’beszedésére áll fen a’ két birodalom’ külön adórendszerének következtében. Mi ezt egyenesen tagadjuk , mert nem ismerjük azon törvényeket, mellyeken ez állítólagos szövetség alapszik, nem látjuk a’ magyar törvényhozás’ befolyását a’ vámtarifta’ szabályozására, ’s az úgynevezett kiegyenlítési adókat egyszerű vámoknak tartjuk, mint ezt alább, midőn azon adókról különösen szólandunk , — be is fogjuk bizonyítani. Megengedi azonban a’ kérdéses czikk, hogy a’ vámvonal’eltörlésének, szerintünk vámszövetségnek, olly föltételek alatti eszközlése, — mint mi javasoljuk, — kívánatos. A’ kérdés csak abban áll, vallyán lehet-e e’ kivánatot valósítani. Igenmd nem felelhetünk e’ kerdésre , mond az illető czikk. Mi e’ czikk’ írójának ’s azoknak , kiknek nézetei e’ czikkben foglaltatnak, csak azt feleljük, hogy alkotmányos létünket tagadják meg, ’s hogy nekünk vámszövetség e’ föltételek nélkül nem kell , ’s minthogy a’ védrendszer’ létesítését az örökös tartományok’ irányában ezen nyilatkozat után is lehetlennek tartjuk , — a’ legroszabb esetre inkább maradunk a’ régi helyzetben, anyagi érdekeinket társadalmi uton mozdítván elő. De mi is bízunk az igazságban ’s a’ viszonyok’ hatalmában , ’s ha a’ szomszédok’ viszonyait tekintetbe venni készek vagyunk, viszont követelhetjük, hogy ők is vegyék tekintetbe viszonyainkat ’s különösen alkotmányos helyzetünket. E’czikk mondja, hogy nemcsak kivánatainkat , hanem a’ fejedelem' alkotmányos jogait is tekintetbe kell vennünk — ’s mi ez iránt vele kezet fogunk, de követeljük, hogy az ország’ alkotmányos jogai is tekintetbe vetessenek. Eddig megyen az illető czikk’ általános része; részleteit lapjaink’ közelebbi számában fogjuk taglalni. — A’magyar tengermellék’mérlege *#). — Fiume, május’ 28- án. Midőn a’ múlt évben az elhunyt „Eco del litorale ungarico“ a’ magyar tengermellék’ kereskedésének mérlegét közrebocsátotta, oka volt örömét a’ fölött nyilvánítani, világosan kitetszvén a’ mérlegből a’ kereskedelmi forgalom’ évről évre növekedése.— Mindenki a’legszebb reményt ápolá keblében a’ jövendő iránt, — ugyanis alaposan, következő módon lehetett előre ítélni: hogy ha kereskedésünk a’ fiumei kikötő’ hiánya, a’ buccarii és portorei kikötők’czélszerűtlensége és a’ Luizaut’ vámmagassága’daczára is növekedik: semmi esetre sem lehet a’ kereskedés’ apadásától félni, mert ha a’ rég’ zárt ’s olly gyakran kérdésben forgó országérdekes segély ehhez járuland , akkor természetes, hogy tengermellékünk’ kereskedése nem vélt gyors lépésekkel haladand előre. — De egy év a’ kereskedésben nagy időszak: az 1844/s-ik év akkint mutatkoz) Tudniillik ezt a’ P. Zeitung’ pártja hiszi, — mivel óhajtja. Nekünk azonban alapos okunk van kételkedni, hogy azon óhajtás teljesülni fog. — Szerk. *#) Lásd Értekezőnket. — Szerk. 89