Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)

1846-06-30 / 700. szám

Megjelenik e’ lap Lauderer Saj­nyok Junius 30.1846 900. Előfizetés a’ Pesti Hírlapra. Közelítvén a’ második fél évi előfizetés’ ideje, bátorkodunk a’ t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, miszerint lapjainknak (mindez eddigi rendes dolgozó társak’ közremunkálása mellett) ez év’ Julius’ 1-je napjával kezdendő második felére az előfizetési feltételek változatlanul az eddigiek maradnak úgymint: Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán küldve borítékban 6 ft pengőben. — Az előfizetés elfogad­a­tik Pesten (hatvani utcza Horváth-ház 483. sz. a.) a’ kiadóhivatalban és minden magyar- és erdélyországi cs. kir. postahivatalnak — Külföldre já­ratni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. kir. főposta-hivatal’ útján történhetnek. . K­anaeper IsjiJos ^ «’ pAfk­i Hirlin’“ kiadó—tulajdonosa,. TARTALOM. Hivat. közlemények. Töltött utakról. III. Zsidó­­ügy. Törvényhatósági dolgok: Szabadka (vasút, valla­tás magyar modorban ’stb). Kis-Kőrös (örökváltsági mozgalmak). Vegyes közlemények: Tiszaszabályozás. Vámszabályozás. Műkedvelő társaság. Kisdedóvás. Külföld. Hirdetések. MAG¥AKIOH«KA« és KRSZEI Ő cs. kir. ap. Fölsége Bezerédy Miklós veszprémi kanonokot és kir. táblai praelatust, czimzetes püspökké és a’ hétszemélyes tör­vényszék’ülnökévé; Je­k­elfal­usy Vincze esztergomi kanonokot szinte czimzetes püspökké ’s magy. kir. helytartósági tanácsnokká ; Korizmics Antal székesfehérvári kanonokot pedig kir. táblai prae­­latussá kinevezni legkegy. méltóztatott. Ö cs. kir. ap. Fölsége Fejér Jánost, az egri érseki megyé­ben egyeki plébánost Bold, szűz schlangenmundi prépostja; — Krizsanovszky Józsefet, a’ kassai püspöki megyében nagy­­tárkányi plébánost pedig szent Gábor főangyal’ gaborjáni prépostja’ czimével diszesíteni legkegy. méltóztatott. Ő cs. kir. ap. Fölsége Lányi Imre ungmegyei főispánt és hét­személyes törvényszék’ ülnökét — ezen utóbbi hivatalánál fogva a’ megyekormányzástól fölmenteni, és Ungmegye’ főispáni helyettesévé Pribék Antal első alispánt kinevezni legkegy. méltóztatott. U cs. kir. ap. Fölsége az ujan felállított pesti ipariskolánál az Algebra, elméleti és gyakorlati földmérés és erőmőtudomány’ tanító­jává Arnstein Józsefet; a’ természeti-történettudomány , áru-és terményisme ’s a’kereskedelmi földleírás’ tanítójává Mihal­ka An­talt ; a’ német nyelv’ tanítójává M­a­y­e­r Frigyest, rajztanitóvá pedig J­u­h­b­á­l Károlyt kinevezni legkegy. méltóztatott. , cs. kir. ap. Fölsége a’ Michnay András és Lichner Pál pozso­nyi evang. lyceumbeli tanítóktól beküldött Budavárosa­ 1244—1421ig terjedő jogkönyvét legfels. magánkönyvtárába elfogadni ’s a’ felneve­zett tanítóknak eziránt legfels. kir. tetszését kijelentetni méltóztatott. Ö cs. kir. ap. Fölsége , Athanaczkovics Plató budai görög nemegy. püspöknek és Liedemann S. Frigyes pesti nagykeres­kedőnek a’ párisi „Institut d’Afrique“ czimű társulattól nyert lisztb. tagsági oklevél’ elfogadhatását legkegy. megengedni méltóztatott. Deadda Ferencz díjnok a’ nagybányai kir. főbányafelü­gyelő­­ségi iroda’ ideigl. írnokává lön érdemesítve. A’ nagy magy. kir. udv. kamara a' megüresült puchói k. ellenőr­ködő mázsamesteri állomásra Sztrakovics Ferdinand ugyanottani sómázsálót alkalmazta; továbbá a' fehértemplomi sóhivatalnál meg­­üresült ellenőrségre Sterbeczky István helybeli sómázsa­­mestert ; ennek helyébe sómázsamesterré W­o­­­f Willibald pesti k. sóhivatali gyakornokot és nyug. cs. k. hadnagyot; eszéki k. sóhiva­tali ellenőrné Stammer Jánost Nagyváradon ellenőrködő mázsa­mestert léptette elő; nemkülönben a’ halmágyi k. sóhivatalnál megüre­sült ellenőrködő mázsamesteri tisztségre K v­a 11­­­n Mihály ugyan­ottani mázsáiét; végre ugyanezen sóhivatalnál mázsáiévá Hu­lay Lajos tárkányi tutajért, melly állomás ezentúlra betöltetlen marad, alkalmazó. A’ királymezei erdőmesteri és számtartói állomás — Pöschl Jó­zsefnek hasonló tisztminőségben Kőrösmezőre lett áthely­eztetésével — ürességbe jött. B. P. H. Ő felsége Schindler Imre sz. kir. Pest városa’ adópénztári h. ellenőr’ és testvérje Schindler Ferencz’ vezetéknevüknek r S­z e­­­v­é n­y im-re változtatását megengedni kegy. méltóztatott. TÖLTÖTT UTAKRÓL. III. Az építés. Csak egy kis meggondolásába kerül a’ szives olvasónak , hogy azonnal kétféle munkát különböztessen meg az utak’ építésénél: i) a’ földeléseket (terrassiring) és a’ járandó út’ lefekte­tésére szükséges műépitményeket; 2) azokat, mellyek a’ tulajdonképeni utat, a’ burkolatot teszik, ’s mellyek a’ jár­ keléssel közvetlen érintkezésben vannak. Mi csak ezen utasokkal fogunk bajlódni, a’ többiek épp úgy alkalmazhatók lévén minden másféle utakra is, ’s nem bírván semmi külö­nösséggel azokra nézve, mellyek jelen czikkek’ tárgyát teszik. — Mi már ezen munkákat illeti, azokat, mondhatni, maga a burkolat résumálja , melly a’szekerek’ közvetlen hatásának lévén kitéve, bizonyosan legfontosabb és leglé­nyegesebben alkotó része az útnak. A’ többieket, mint a’ kövezett árkocskákat, korlátokat, padokat­ stb csak igen is járulékoknak tekinthetni. Tehát csak a’ burkolatra ’s mondhatni, egyedül csak reá nézve szükséges a’ legoksze­­rűbb épitésmódot kitanulni és világosan formulázni. A’ mi fő czélja ezen értekezésne­k is. A’ mellékes munkákról csak igen röviden és annyiban szólandunk, mennyiben az ut’ fiitsítását és jó állapotban voltát, vagy a’ járkelés’ bátor­ságát érdekelhetik. A töltött ut’ eszméje szükségkép’ egy felső, apró kövecsek vagy kavicsból álló réteget tesz föl, mellyen a’ járkelés történik; de magának az útnak teste különféle épi­si rendszereket engedhet meg. — Egészen az újabb idők­i­g­­ három rétegből állottak a’ töltött utak: az elsőt tették lapra fektetett széles, a’ másodikat élökre állított keske­nyebb kövek , ’s ez a’ két réteg képezte ez úgynevezett alapot, végre a’ harmadikat kavics, mellynek nagysága egy tojás és dió között változott. Ez a’ három réteg együtt 14—18 hüvelyk vastag volt, ’s az egészet két párkány szegte be, nagy és szabályos alakú kövekből. — Mac-Adam­’ rendszere, melly ma már csaknem általánosan el van fo­gadva , abból áll, hogy ez az egész úgy nevezett alap többé nem létezik,jj’s a’ régi rendszer’ három rétegét egyetlen egy 9 hüvelyknyi vastag aprókőréteg képviseli. Darab idő óta ugyan megint kezdenek imitt amott visszajőni az alaprend­szerre, csakhogy a’két réteg’ helyébe, mellyekröl szó­­lánk, egy durva de tömött kövezetet fektetnek, ’s erre te­rítik aztán a’ kavicsréteget. Hogy ezen különféle épitési rendszerek’ érdemét és hatályosságát megbecselhessük, emlékeznünk kell arra, mi történik egy után, melly a’ közönség’ használtára épen megnyílik, és mindenek felett számba vennünk a’ fentartás­­nak szokásban levő módját. — Ha a’ kavics-réteg’ meg­szilárdítására semmi sem létetett , ha ezen mozgékony anyagokból egybetett réteg csak úgy magára hagyatott, a’ szekerek könnyen keréknyomokat ’s majd mélyebb és mind mélyebb vágásokat fognak abba metszeni. Illy esetben az alap’ hasznossága nincs kétség alatt; mert, a’ nélkül, a’ kerekek egész a’ természetes földig juthatnának, ’s akkor, esők vagy tavaszi engedések’ idejében, az itt fenekestől felfordulás’ veszélyének lehetne kitéve. — De ha a’ kavics­réteg egy szilárditási munkát állott ki, úgy hogy az egy összeforrott, kemény tömeget képezzen, melly a’földet tökéletesen borítsa, ’s azt a’ községi befolyásoktól védje, — ha még ezen felül a’ burkolat állandóul simán és épségben tartatik , elkaparván róla minden porladékot, mihelyt meg­jelent, és kitöltvén a’ legkisebb nyomdokot is, mihelyt for­málódott rajta , — akkor természetes, hogy az emlegetett alap egészen közönyössé válik, mivel a’ kerekek’ hatása, a’ felületre lévén szorítva , soha sem éreztetheti magát egy­­pár hüvelyknyi mélységen túl. No már , ezen szilárditási eszközök’ használata ’s kivált egy szabályos fentartásnak folytonos gondjai, mindenesetre mellőzhetlenek, ha bár­­m­illy kicsit tartunk is az utak’ jó állapotáról, mert csak ezen áron lehetséges azokat állandóul szépen tartani. Az út­építés’ azon rendszerében tehát, mellyet a’ szépség’ maxi­mumáénak lehetne nevezni, az emlegete­tt alapnak semmi haszna sincs, ’s azért minden baj nélkül el lehet mellőzni. Csak azt adjuk meg ehhez , hogy ezen elmellőzés mindig haszonnal jár a’ gazdálkodás’ tekintetében, a’ köapintásból származó költség túlságosan vissza leven fizetve a’ szük­séges anyagszerek’ köbtartalmának felénél kevesebbre csök­kenésében. Mindazonáltal megengedjük , hogy lehetnek helybeli körülmények, hol az alap öregbíthetné a’ biztosságot, ha­nem ezek kivételes körülmények. Illy esetekben legjobb alaprendszernek előttünk a’ durva kövezet látszik, melly legkevesebb anyagszert kivan , ’s azt legtöbb gond­ és mesterséggel alkalmazza. Mi a’ régi utak’ párkányait illeti, azok nemcsak feles­leges költségeket okoznak, hanem még igen ártalmasok is. Azok ugyan is a burkolat-és gyalog út között egy igen kitűnő válaszfalat képeznek, melly a’ járkelést kereszt­­irányban nagyon megnehezíti, azon kívül rendszerint egy vágás alakul annak hosszában, mellybe a’ szekerek önkény­lesen bele vonódnak, ’s a’ melly épen ezért mindinkább inkább fog mélyülni. Hogy az út simán maradjon, és meg ne kerékvágásosodjék, szabadon kell rajta mozoghatni a’ sze­kereknek minden irányban, minden akadály sőt még egye­netlen ellenállás nélkül is. Tehát nem hogy valami szilárd alkotással kellene kijelölni a’ határt a’ burkolat- és gyalogút között, épen ellenkezőleg, minden gondot, arra kell for­dítani, hogy az eltűnjék, és az átmenete­ észrevehetetlen legyen. Egyébiránt könnyű meggyőződnünk a’ felöl, hogy az alapzat és párkányok’ elmellőzése és az út’szépen tartására fordított gondok alkotják a’ haladás’ természetes menetével megegyező igazi tökéletesülést. Ha régen egyunnak szilárd­ságát az anyagszerek köbtartalmával és dunensioikkal mér­ték, az a korszak’fogalmainak természetes következése volt, melly mindenben az anyagi erőre támaszkodott. Ma már kezdik átlátni , hogy a’ legjobb mód valamelly erőn diadalmaskodni, sokkal kevésbbé áll az avvali erőszakos meg­­­­ivásban, hanem annak inkább hatástalanná tételében, az által, hogy gyakorlatára sem­mi alkalom ne nyujtassék. No m­ár, mi az utakat illeti, azok’ felületének szépsége és simasága való­ságos talismani erővel bírnak, melly előtt a’ szekerek’ rontó ereje ellankad és semmivé lesz. A’ szép utak tehát valóság­gal a’ legszilárdabbak is, — mert a’ miilyen ártatlan és — ha úgy lehetne szólani — tiszteletteljes a’ szekerek’ bánása azok iránt, épen olly félelmes és romboló a’ roszak­, vagy ha úgy tetszik, a’ ruták iránt. A’ nyájas olvasó erősödés nélkül ráismerem­ itt a’ s­z­é­p­s­é­g által lefegyverzett erő­nek örökkétartó — olly igaz, mint elmés allegóriájára. Ezek szerint, minden eddigieket egybefoglalva, a’ töl­tött utak’ burkolata álljon egy apró anyagszerekből készült egyforma rétegből, alapzat és párkányzat nélkül, egyszers­mind a’ szépségnek lehetőleg magasb fokát valósítván. Le­gyen szabad már most az építés’ némelly részleteiről szó­lnunk : 1­ er a’burkolatnak adandó terjedtségekről; 2-ot alkotórészeiről; 3-ot az út’ megszilárdítására fordítandó azon eszközökről, mellyek által az a’ szekerek által rögtön járhatóvá tétethessék. (A’ burkolat’ t­e­r­j­e­d­t­s­é­g­e­i). A’ s­z­é­l­e­s­­ség. A’burkolat az egész törlést vagy annak csak egy részét is foglalhatja el. Ha nem kellene tekintenünk a’ költ­ségre, az elsőbb rendelkezési módot tartanék legüdvösebb­­nek. Hogy a’ szekerek szabadon mozoghassanak az útnak egész terjedelmén , nagyon fontos, nemcsak a’közönség’ kényelme­ és bátorságára nézve, hanem magának az útnak érdekében is, hogy a’ kopás egyformábban történjék, ’s kö­vetkezőleg a’ lehető legcsekélyebb legyen. Régebben az utakat rendkívül szelesen csinálták, ma már ezen tulságt­ól vissza kezdettek jöni­ Az angolok ugyan mindig keskeny ’s egészen burkolt utakat csináltak, de en­nek a’ földbirtokosok’ befolyása volt oka. Ott, hol a’ köz­ügy i­ly­en magányos befolyásokon felül van , általában na­gyobb terjedelmet adnak az utaknak, ’s magok az angolok is kezdik szélesitgetni 2/1—3 öles utaikat. Francziaország’ utainak szélessége az árkok között, a’ különböző categoriák szerint 4—7 öl, t. i. 7° az első osztály­uaké, 6" a’ második osztályuaké, 5" a’ harmadikaiké, 4—5" a’ megyeieké és 4° a’ nagyobb közlekedési utaké. Pestmegye’ rendei közelebb­ről 10"-et fogadtak el az országutak’ számára; e’ 3 -el több, mint a’ franczia országúinké , hol a’ forgalom csak­ugyan tetemesebb, de ez a’ 3' tulság tán az árkokat is ma­gában foglalja? A’ franczia mértékek véleményünk szerint elegendők , csakhogy még azokat sem kell kötelezőknek tekinteni ugyanazon categoriáju ut’ egész hosszára , sőt minden tétova nélkül összébb szorítani a’ nem olly fontos és jártas részeken Ugyan nem volna-e nevetséges ugyanazon szélességet adni az útnak egy puszta’ közepében, mint egy népes város’ közelében, csupán azért, mert a’vonal egy osztályba tartozik? Igaz, hogy nálunk minél pusztább, an­nál tágasabb-----------a’ tér, mellyen utazhatni, de ez sem építést, sem költséges fentartást nem kíván. A’ mi már a’ szekérút’ vagy a’ burkolat’ szélességét il­leti, annak legalább is ollyannak kell lenni, hogy két sze­kér könnyen megkerülhesse egymást rajta; 2"-t tehát mi­nimumnak lehet tekinteni. Ezen alól , a’ találkozásoknál nemcsak hogy az egyik szeker kénytelen volna két kere­kével a’ nyári töltésre szállani, a’ mi gyakran nagyon alkal­matlan , hanem a’ t­urkolásnak csak egy ut-nyoma lévén, a’ kerekek kénytelenek volnának mindig ugyanazon nyomban járni, a’mi felette gyorsan vágások’formálódását okozná, és a’fentartás’n­hézségeit tetemesen szaporítaná. Végre, tudjuk, hogy 3 4—5' szélességen három szekér könnyen kikerülheti egym­ást, a miből következik, hogy a’ burkolat* * * * 5 * * * szélessége az utak' jártságához képest 2—4' között változ­­hatik , a’ mi Francziaországban épen fele az egész út’ szé­lességének. Mindazáltal városok’ közelében , hol a’ forga­lom szorgosabb, és a’ tisztaság’ igényei parancsolóbbak, jó, ha a’ burkolatot az út’ egész szélességére kiterjesztik. Vastagság. A’ burkolatnak, hogy szilárd legyen nincs szüksége igen nagy vastagságra. A’ lényeges feltétel' mellyet teljesíteni kell, abban áll, hogy egy tömött, víz­hatlan tömeget formáljon, melly a’ földet tökélyesen fedez­ze a nedvesség ellen,mert, tudjuk, hogy maga az egyszerü­­i

Next