Pesti Hírlap, 1846. július (701-718. szám)

1846-07-24 / 714. szám

Péntek 714. Julius 24 1S48. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a­ két­ fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebült minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Hivat, közrem. Korteskedés. Gróf Zay Károly Br végnyilatkozata. Törvényhatósági dolgok: Trencsin (kir. biztossági ügy, ínség , gyáripar­ hiánya , intézmények, le­velek , válasz a’ B. P. Híradónak). Vegyes­ közlemények: Pozsony (egyház­kerületi gyűlés. H. evang. pap’ pánszláv’ műkö­dése). Szeged (a’ tiszai út). Bevándorlás. Vakok’ intézete. Ipar­­műkiállitás. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. 9IA€­¥il«OHSZIG és ERDÉLY, ő Felsége a’ pozsonyi váltótörvényszék’ elnökévé Németh János ugyanazon v törv.szék’első ülnökét kinevezni legkegy. mél­­tóztatott. A’ nagy magy. kir. udv. Kamara a’ — Virlák Károly, Balázs Auguszt és Filó Keresztély előléptetések által — kebelében megü­resült fogal­mazói állomásokra S­t­a­n­g­l János, R­á­c­z Eduard és G­r­e­g­u­s Zsig­mondi díjas fogalomgyakorlókat érdemesítő. (B. P. H.) Korteskedés. Egy két ember’ találmányának tartani, mi százados institutiok' szükséges következménye: ez nem szokatlan nézet. Nálunk különösen ha a’ korteskedés szóba jö, az emberek* azon jámbor neme, kik egyébiránt jó indulatokban igen dúsak lehetnek, de eszökre nézve na­gyon szegények , kik a’ kortest megtartván csak a’ kor­­teskedést akarják megszüntetni , — ezen emberek a’ köz­nemesség’ fölléptetését választásoknál, és tanácskozások­ban egy pár egyénnek tulajdonítják, kik e* század’ harmadik tizedében szerepeltek megyéinkben; azt hiszik , hogy ha ezek nincsenek , vagy ez ördögi gondolatra nem jönek,­­ nem pazaroltatik nemes vér a’ választásoknál, ’s a’ törv.­­hatóságok nem zavartatnak fel durva riadások által, ’s a’ magyar alkotmány fenáll még egy ezredig , egész tiszta­ságában; — talán az adó’ tisztaságát értik. —Igazság­talanok vagyunk azon urak iránt, kik állítólag a’ korteske­dést feltalálták. Ha ők nincsenek, vagy nem használják az eszközt, melly annyira közel állott hozzájok , — találkoz­tak volna mások, kik azt használni fogták volna. A’ köz­nemesség meg volt , — közte ’s a’ vagyonos nemesség közt a’ törvény nem csinál különbséget , jogaik egyen­lők; azon pillanattól fogva tehát, midőn a’ megyékben pár­tok keletkeztek, ’s politikai kérdéseket tárgyalni és uta­sításokat készíteni kezdettek, mellyeket minden párt saját érdeke szerint akar eldöntetni, ’s mióta a’ hivatal, kereset’ módja jön, az, ki győzni akart, szükségkép’ kereste a’ szavazatokat ’s nem talált-e a’ nemesi községekben igazi arany bányákat ? Igaz, hogy ezen aranybányáknak sok te­kintetes és nagyságos arra ugyanazon hatása volt, mint az amerikai bányáknak Spanyolországra nézve, — de valljon nem édes-e a’ haza’ javára áldozni ?! Ki nem tudja, mi kábító ereje van a­ sikernek? A’ köz­nemesség , midőn a’ nemesi monopóliumok’ fentartása szó­ban forgott, egyszer kétszer jó szolgálatokat tőn ’s a’ ma­gyar politicusok örvendettek, hogy a’ magyar aristocrati­­cus alkotmánynak egy olly eleme van, melly kipótolja azon hatást, mellyet a’ nép’ politicai’ befolyása valamelly ország’ alkotmányos viszonyaira gyakorol. Ezen urak, mivel lát­ták a’ köznemességen a’ nép’ hibáit, azt hitték, hogy a’ nép’ erényeit is bírja. Szerintök a’ nemességnek, mint politicai testületnek ereje a’ hatalom’ irányában a’ köznemességben rejlik; sőt mi több, némelly liberális megyei politicusaink látva a’ köznemesség és a’ köznép közötti miveltségi és vagyonbeli egyenlőséget, azt hivék, hogy a’ gazdag aristocratia’ ellenében, a’ kortesek által fognak a’ népnek jogokat szerezhetni. — Most már azonban kiviláglott, hogy a’ hatalomnak ’s a’ conservativ aristocra­­tiának is hathatós módja van a’ kortesekre hatni, ’s politi­cusaink ismét egy úgy idyllát költenek. Lekötelezik mago­kat egymás között, hogy korteseket nem használandanak, végzéseket hoznak , hogy kortest használni nem szabad. Azonban a tisztválasztás­ napja megjön, ’s megjön vele a’ köznemesség. ’S miért ne jönne, van-e törvény, melly őt olly nemzeti vagyis nemesi ünnepélyek’ látogatásától til­taná ? vagy a’ melly a’ szolgabirói méltóság után vágyók­nak, ’s ezek’ barátinak meg ne engedné, hogy jóakaróikat a’ tisztválasztás’ napjára ne figyelmeztessék ’s nekik majdan egy kis barátságos ebédet ne szolgáltassanak? — A’ korteskedés’ bűnét, mennyiben tudniillik annak ne­vezhető , még senki nem bírta tisztán formulázni, senki nem képes itt a’szabados és nem szabados eszközöket egy­mástól külön választani. A’ tiltó végzések’ végrehajtása mindig vagy egyes embertől, a’ választás’ elnökétől, vagy mindig az erősebb párttól, — tehát mindkét esetben ön­kénytől függ. Ne ámítsuk tehát magunkat olly végzésekkel, miket az élet egészen kijátszik. Ha el van ismerve, hogy a’ köznemesség’ kizárólagos politikai befolyása sok tekin­tetben ártalmas, ’s a’ tanácskozások’ nyers erővel tartása valódi átok: nyúljunk hathatós eszközökhez, mellyek való­ban segítenek. De ez eszközöket ne a’ megyei termekben, hanem a' törvényhozásban keressük. Illy eszköz követ­­választásokra nézve; a' verification illy eszköz általában a’ népképviselet. Jól értsetek meg; nem azon compli­­cált's logicátlan indítványokat értjük csupán, mik sze­rint egy községnek egy szavazatot adni, egész közsé­get egy nemessel parificálni, vagy a’ honoratiorokat vá­lasztási jogokkal felruházni isten tudja — minő tu’ságnak neveztetett. Volt idő, midőn az igazság’ e’ parányi töre­dékeit is köszönettel fogadtuk volna tőletek, jó reményt és részletes fizetés’ fejében , mint mondjuk egy közelebbi számban. A’ kérdések azonban sokkal gyorsabban fejlőd­nek , mint hinnétek ti, kik tengődő maradástokban vélitek, hogy a' történetek’ fejlődő folyama is megáll kedvelőkért. Emlékezzünk csak az örökváltsági ügyre. A’ múlt ország­gyűlésen hihetetlen volt a’ részvétlenség az úrbéri ügyek iránt; hagyjuk, mondának, megüllepedni a’ jobbágyi vi­szonyokat.­­S­ime’ egy szerencsétlen esemény teendőink közt első helyre téve e’ viszonyok’ mielőbbi é s végső el­intézését, így van a’ dolog a’ képviselet’ kérdésével is. A’ múlt országgyűlési apró kísérletek’ meghiúsulta a‘ nép­képviselet’ rendszerére vezeté az elméket. A’ városok’ ügye a’ jogképesség’ kérdésének fejtegetésére vezetett. Fölmerült ekkép’ a’ census’ kérdése. ’S az eszmék mindin­kább kezdenek tisztulni a’ megyék' rendezése iránt. Ki bizonyos mennyiségű jövedelmet mutathat ki, vagy bizo­nyos mennyiségű adót fizet, legyen bár nemes , honora­­tior, vagy paraszt, ha földesúri hatóság alatt nem áll ,bír­jon politicai jogokat, azaz válassza a’ tisztviselőket ’s vála­szon képviselőket a’ helyhatósági ügyek’ intézésére. Ki po­liticai jogokat kíván osztogatni vagy e’ jogok’ gyakorlatá­ból a’ megyét ki akarja zárni ’s a’ census’ eszméje ellen fordul, az valóban vagy másokat, vagy önmagát ámítja. —­­ Pótlék nyilatkozat. Reménytellem, hogy a­ B. P. Híradó 407. számában megjelent czikkem által a’ köz­tem ’s nehány tisztelt evang. lelkipásztor , különösen Mel­­chizehech ur között keletkezett kis szóváltás szerencsésen be lesz végezve. De íme a­ vita több honi lapokban , ’s kü­lönösen a’ B. P. Híradó 416-ik számában újra fölelevenitte­­tik a lenüszl­i urak állát. És minthogy ellenem, első te­kintetre igen nyomósnak látszó két indok nem épen rejtve hozatik föl, nehogy hallgatásom által azoknak erejét elis­merni látszassam, reájok még egypár szóval felelni szük­ségesnek tartom. Az első indok azzal vádol, hogy „azoknak sorába tartozom, kik ha egyházi viszonyaink­ kü­szöbén átlépnek, a’ bárót, a’ grófot künn nem hagyják; kik ügyeink’ kormányzására csak azokat tartják képeseknek, kiknek ne­­vök előtt b. vagy gr. áll.“ Én erre csak a’ már más alkalommal mondottakat ismétlem, hogy t. i. tett­­leg egészen megfordítva áll a’ dolog. Higyjék el a’ tisz­telt urak, hogy ha valaki, én korán sem szerénység, ha­nem tiszta meggyőződésem’ sugallata’ következtében, leg­jobban tudom, miszerint engem mind értelmiségre , mind tudományra nézve, hitsorsosim közül ezren is felülmúlnak, é s hogy ha gyarló működéseim némi méltánylatra találtak, és némi eredménynyel dicsekedhetnek , ezt nem észtehet­ségemnek , hanem sorsadta polgári állásomnak köszön­hetem. Igen jól tudom , hogy ha nemzetes Zay Károly, és nem méltóságos gróf Zay volnék , mint valamelly kis falusi gyülekezet’ ismeretlen felügyelője ügyködném , és bizo­nyosan nem emeltettem volna azon díszes palczra, mellyre hitsorsosim nagyra becsült vonzalma érdemesített. ’S igy ha valaki, én legkevésbbé vádoltathatom arról, hogy a' bárói, vagy grófi méltóságot, az értelmiség és tudományos­ság’ forrásának tekintem. A’ második pedig, hogy „noha pártokon felül kellene állanom, párt' embere vagyok.“ — Ezen a’ többféle ellenfelek által egymás ellen már untig felhasznált szemrehányás , noha első tekintetre igen nyo­­­mosnak látszik, nem egyéb mint egyszerű tirada. Hol van azon lény széles e’világon, ki, ha a’ röghöz bilincselt csiga életből fölemelkedett, pártembere nem volna. Tekint­sünk meg sorba minden nagyobb és kisebb ész és jellembeli tehetségeket, sőt azon férfiakat is , kik után a’ korszakok méretnek, ’s meglátjuk, hogy ők is mindnyájan pártembe­­rek valának. Hiszen üdvözitönk is, midőn emberi alakban működött ez árnyék világon, párt­­embere volt a’ vakság, zsarnokság és phariseismus ellen, ’s mint ollyan, keresztre feszittetett a’ másik párt’ emberei által. Minden világi ’s egyházi fejedelmek, hősök, diplomaták, tudósok, a’ műveltség bár csak első fokán álló emb­­ek is párt’ emberek , mert vagy d­nnservativek, vagy doch­m­ai­­rek, vagy liberálisok, vagy radicalisok, vagy ehhez, vagy ahhoz az iskolához tartozók. Én a’ nagyobb polczonálló egy­háziak ’s világiak közöl általában csak hármat tudok, kik a pártokon felül éllanak, t. i. a’nyugalmazott nagymogul, a dalai lama, és a’ dairi. Honunkban csak a' mágnási és rendi terem’ karzatai állanak a’ pártokon felül. Bucsány, julius’ 20-án 1846. — Gróf Zay Károly. TirTényhatósági doktfore.. TRENCSINMEGYÉBÖL. Mielőtt a’ f. é. junius’ 30-tól julius’ 4-éig főispáni elnöklet alatt tartott közgyűlés’ le­írásához fognánk, a’ t. közönségre nézve nem lesz tán ér­dektelen a’ körünkben munkáló kir. biztosság’ ügyének ál­lásáról, ’s ennél fogva arról értesülni, mikor vergődik már ki szegény megyénk’ tisztujitásának hosszas szülemlési fáj­dalmaiból. Harmadfél éve múlt, hogy tisztulási mozgal­maink, ’s egy éve, hogy a’ kir. biztosság’ munkálkodása’ kezdetét vette, ’s ha kikérdené, mindezek végét mikor várjátok immár, ’s a’ megyétekben uralkodó leirhatlan pan­gásnak meddig kellene még tartania? bizonyosat még ed­dig sem adhatnánk válaszul, mert e’ részben csak távol re­ményeket ápolva, csak avval vigasztaljuk magunkat: a passi graviora­ dabit deus his quoque finem. Nálunk ugyanis, mint tudva van, a’tisztújitási kicsapongások’ következté­ben egy külmegyei bírókból a’ kir. biztos’ elnöklete alatt ki­küldött törvényszék előtt mintegy fél év óta 22 vádper van folyamatban; ezeknek két harmadába, a’bíróság’stb elleni előleges kifogásokon kívül, mindeddig egyetlen érdemleges szóváltás sincs iktatva, azon dolgozatok pedig , mellyek a’ felperes zöldpárti ügyész által néhány verespárti alperes ellen már is bemutatvák , terebélyességre, ’s az okoskodá­sok* czikornyásságára nézve bárm­elly hires felségsértési, vagy száz éves juris perrel bátran versenyt futhatnak, any­­nyira, miszerint remélhető , hogy, kivált ha ezen boszavu feleselési modort az alperesi ügyvédek is követnék, a’ kü­lön pöröknek helyről mozdítására végtére egy-egy gőz­­mozgonyra leend szükség. — Egyébiránt a’ múlt törvény­szakon egy veres szinü ügyvéd’ felperessége alatt két zöld köznemes ellen folytatott ügyben , szinte a’ kiküldött rend­kívüli törvényszék által végítélet­ben hozatva, az alperesek által elkövetett kicsapongás az egész tisztújitási mozgalmak alatt súlyosságra nézve a’legszörnyebb, ’s közvetlenül az volt, melly a’ k. biztosság’ kirendelésének az e’ részben le­érkezőn kir. parancs’ szavaihoz képest is leginkább okot szolgáltatott; a’ bizonyítás, minthogy tényt egy mező­ város, vasárnapon egybesereglett összec csomizi»« nehézséggel nem járt, minden avatottnak véleménye szerint kimerítő is volt, ’s a­ két alperes mindazáltal ártatlannak ta­láltatott, s a’ büntetés alól fölmentetett. A’ többi hasonmi­­nőségü pörök’ miképi eldöntésére nézve prognosticonkint tekinthető ezen ítélet, a’ felperes ügyész által fölebbvite­­tett ,­­’s a’ kir. táblán várandja további sorsát; mindenesetre azonban bő anyagot nyújt az esküttszéki eljárás­ bő fohá­szok közti elökivánására ’s a’ feletti elmélkedésre, mi ne­héz a’ magyarnak politicai elvszülte sympathiáiból önálló méltányosságra vergődni fel. A' közgyűlést megelőzött törvényszékünk közben, jun. 17-én első alispáni elnöklet alatt kisgyülés tartatott, melly­­nek tárgya Ó­ Besztercze és néhány más felvidéki községinek azon esedezvényei voltak, miszerint a­ köztök uralkodó teljes élelemhiányt panaszolván, a’megye’ gondoskodását abban hívják fel, miután férfi lakosságuk kenyérke­reset végett jobbára a’ boldogabb alföldre távozott el, borzasztó éhhalál’ veszedelmében hátrahagyott , több­nyire asszonyokból és gyermekekből álló 360 család­nak ellátása iránt intézkedjék. Melly alkalommal min­denfelől sajnos érzettel említés létetett, hogy jóllehet a’ megye a’ két évi mostoha termés’ folytán a’ közeledő ínsé­get előre látván , a’ maltgu kormányszékekhez ismételve intézett felírásaiban szegény lakosságának felsegélésére adandó kölcsönért folyamodott, ez­ nemcsak meg nem ada­tott , de erre nézve még csak válasz sem érkezett le mind­eddig , minél fogva, minthogy a’ történt felírások’ hite az éhező népség közt általánosan elterjedett, közte már is azon hiedelem kezdett nyilvánulni, hogy a’ kir. kincstárból szá­mára küldött pénz a’ megye által visszatartóztatik. Egyéb­iránt a’ jelen esetben rögtön segélyre leven szükség, az érintett kölcsönérti felírás ugyan felebbi újabb folyamodvá­nyok’ említése mellett, sürgöny’ útján újólag sürgetőleg ismételtetni, addig is pedig, mig e’ részről válasz jöhetne, a’ fönebbi 360 éhező család’ közvetlen szükségének enyhí­tésére a’ házi pénztárból 800 pft. előlegeztetni, ’s a’ re­mélt kölcsönből annak idejében megtérítetni rendeltetett, egyúttal pedig a’ folyamodott községek’ földesura­­, Sína György is segélyadásra elnökileg fel lévén szólítva, a’ gyű­lés­ lefolyta alatt ide érkezett válaszához képest e’ czélra ezer pártot jelölt ki. — Bérezés felvidékünk aránylag cse­kély és terméktelen térre szorított földnépének nemcsak a’ múlt rész, de még más közép termésű években is olly gyak­ran előforduló élelemszüksége élénken emlékeztet azon okok’ fürkészésére, mellyek a’ bajt előidézik, ’s azon esz­közök’ kiszemelésére, mik által eleje vétethetnek; ’s az el­sők között az éghajlat’ zordonsága, ’s a­ föld’ terméktelen­­sége mellett kétségkül első helyet foglal a’ pénzszerzés’ módjainak teljes hiánya, és azért az utóbbiakra nézve ön­kénytelen is a’ kézipar’ élesztése ’s gyárak’ állítása annál inkább ötlik fel, minthogy arra egy részről vizerővel és el- 14

Next