Pesti Hírlap, 1846. július (701-718. szám)
1846-07-24 / 714. szám
Péntek 714. Julius 24 1S48. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebült minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Hivat, közrem. Korteskedés. Gróf Zay Károly Br végnyilatkozata. Törvényhatósági dolgok: Trencsin (kir. biztossági ügy, ínség , gyáripar hiánya , intézmények, levelek , válasz a’ B. P. Híradónak). Vegyes közlemények: Pozsony (egyházkerületi gyűlés. H. evang. pap’ pánszláv’ működése). Szeged (a’ tiszai út). Bevándorlás. Vakok’ intézete. Iparműkiállitás. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. 9IA€¥il«OHSZIG és ERDÉLY, ő Felsége a’ pozsonyi váltótörvényszék’ elnökévé Németh János ugyanazon v törv.szék’első ülnökét kinevezni legkegy. méltóztatott. A’ nagy magy. kir. udv. Kamara a’ — Virlák Károly, Balázs Auguszt és Filó Keresztély előléptetések által — kebelében megüresült fogalmazói állomásokra Stangl János, Rácz Eduard és Gregus Zsigmondi díjas fogalomgyakorlókat érdemesítő. (B. P. H.) Korteskedés. Egy két ember’ találmányának tartani, mi százados institutiok' szükséges következménye: ez nem szokatlan nézet. Nálunk különösen ha a’ korteskedés szóba jö, az emberek* azon jámbor neme, kik egyébiránt jó indulatokban igen dúsak lehetnek, de eszökre nézve nagyon szegények , kik a’ kortest megtartván csak a’ korteskedést akarják megszüntetni , — ezen emberek a’ köznemesség’ fölléptetését választásoknál, és tanácskozásokban egy pár egyénnek tulajdonítják, kik e* század’ harmadik tizedében szerepeltek megyéinkben; azt hiszik , hogy ha ezek nincsenek , vagy ez ördögi gondolatra nem jönek, nem pazaroltatik nemes vér a’ választásoknál, ’s a’ törv.hatóságok nem zavartatnak fel durva riadások által, ’s a’ magyar alkotmány fenáll még egy ezredig , egész tisztaságában; — talán az adó’ tisztaságát értik. —Igazságtalanok vagyunk azon urak iránt, kik állítólag a’ korteskedést feltalálták. Ha ők nincsenek, vagy nem használják az eszközt, melly annyira közel állott hozzájok , — találkoztak volna mások, kik azt használni fogták volna. A’ köznemesség meg volt , — közte ’s a’ vagyonos nemesség közt a’ törvény nem csinál különbséget , jogaik egyenlők; azon pillanattól fogva tehát, midőn a’ megyékben pártok keletkeztek, ’s politikai kérdéseket tárgyalni és utasításokat készíteni kezdettek, mellyeket minden párt saját érdeke szerint akar eldöntetni, ’s mióta a’ hivatal, kereset’ módja jön, az, ki győzni akart, szükségkép’ kereste a’ szavazatokat ’s nem talált-e a’ nemesi községekben igazi arany bányákat ? Igaz, hogy ezen aranybányáknak sok tekintetes és nagyságos arra ugyanazon hatása volt, mint az amerikai bányáknak Spanyolországra nézve, — de valljon nem édes-e a’ haza’ javára áldozni ?! Ki nem tudja, mi kábító ereje van a sikernek? A’ köznemesség , midőn a’ nemesi monopóliumok’ fentartása szóban forgott, egyszer kétszer jó szolgálatokat tőn ’s a’ magyar politicusok örvendettek, hogy a’ magyar aristocraticus alkotmánynak egy olly eleme van, melly kipótolja azon hatást, mellyet a’ nép’ politicai’ befolyása valamelly ország’ alkotmányos viszonyaira gyakorol. Ezen urak, mivel látták a’ köznemességen a’ nép’ hibáit, azt hitték, hogy a’ nép’ erényeit is bírja. Szerintök a’ nemességnek, mint politicai testületnek ereje a’ hatalom’ irányában a’ köznemességben rejlik; sőt mi több, némelly liberális megyei politicusaink látva a’ köznemesség és a’ köznép közötti miveltségi és vagyonbeli egyenlőséget, azt hivék, hogy a’ gazdag aristocratia’ ellenében, a’ kortesek által fognak a’ népnek jogokat szerezhetni. — Most már azonban kiviláglott, hogy a’ hatalomnak ’s a’ conservativ aristocratiának is hathatós módja van a’ kortesekre hatni, ’s politicusaink ismét egy úgy idyllát költenek. Lekötelezik magokat egymás között, hogy korteseket nem használandanak, végzéseket hoznak , hogy kortest használni nem szabad. Azonban a tisztválasztás napja megjön, ’s megjön vele a’ köznemesség. ’S miért ne jönne, van-e törvény, melly őt olly nemzeti vagyis nemesi ünnepélyek’ látogatásától tiltaná ? vagy a’ melly a’ szolgabirói méltóság után vágyóknak, ’s ezek’ barátinak meg ne engedné, hogy jóakaróikat a’ tisztválasztás’ napjára ne figyelmeztessék ’s nekik majdan egy kis barátságos ebédet ne szolgáltassanak? — A’ korteskedés’ bűnét, mennyiben tudniillik annak nevezhető , még senki nem bírta tisztán formulázni, senki nem képes itt a’szabados és nem szabados eszközöket egymástól külön választani. A’ tiltó végzések’ végrehajtása mindig vagy egyes embertől, a’ választás’ elnökétől, vagy mindig az erősebb párttól, — tehát mindkét esetben önkénytől függ. Ne ámítsuk tehát magunkat olly végzésekkel, miket az élet egészen kijátszik. Ha el van ismerve, hogy a’ köznemesség’ kizárólagos politikai befolyása sok tekintetben ártalmas, ’s a’ tanácskozások’ nyers erővel tartása valódi átok: nyúljunk hathatós eszközökhez, mellyek valóban segítenek. De ez eszközöket ne a’ megyei termekben, hanem a' törvényhozásban keressük. Illy eszköz követválasztásokra nézve; a' verification illy eszköz általában a’ népképviselet. Jól értsetek meg; nem azon complicált's logicátlan indítványokat értjük csupán, mik szerint egy községnek egy szavazatot adni, egész községet egy nemessel parificálni, vagy a’ honoratiorokat választási jogokkal felruházni isten tudja — minő tu’ságnak neveztetett. Volt idő, midőn az igazság’ e’ parányi töredékeit is köszönettel fogadtuk volna tőletek, jó reményt és részletes fizetés’ fejében , mint mondjuk egy közelebbi számban. A’ kérdések azonban sokkal gyorsabban fejlődnek , mint hinnétek ti, kik tengődő maradástokban vélitek, hogy a' történetek’ fejlődő folyama is megáll kedvelőkért. Emlékezzünk csak az örökváltsági ügyre. A’ múlt országgyűlésen hihetetlen volt a’ részvétlenség az úrbéri ügyek iránt; hagyjuk, mondának, megüllepedni a’ jobbágyi viszonyokat.Sime’ egy szerencsétlen esemény teendőink közt első helyre téve e’ viszonyok’ mielőbbi é s végső elintézését, így van a’ dolog a’ képviselet’ kérdésével is. A’ múlt országgyűlési apró kísérletek’ meghiúsulta a‘ népképviselet’ rendszerére vezeté az elméket. A’ városok’ ügye a’ jogképesség’ kérdésének fejtegetésére vezetett. Fölmerült ekkép’ a’ census’ kérdése. ’S az eszmék mindinkább kezdenek tisztulni a’ megyék' rendezése iránt. Ki bizonyos mennyiségű jövedelmet mutathat ki, vagy bizonyos mennyiségű adót fizet, legyen bár nemes , honoratior, vagy paraszt, ha földesúri hatóság alatt nem áll ,bírjon politicai jogokat, azaz válassza a’ tisztviselőket ’s válaszon képviselőket a’ helyhatósági ügyek’ intézésére. Ki politicai jogokat kíván osztogatni vagy e’ jogok’ gyakorlatából a’ megyét ki akarja zárni ’s a’ census’ eszméje ellen fordul, az valóban vagy másokat, vagy önmagát ámítja. — Pótlék nyilatkozat. Reménytellem, hogy a B. P. Híradó 407. számában megjelent czikkem által a’ köztem ’s nehány tisztelt evang. lelkipásztor , különösen Melchizehech ur között keletkezett kis szóváltás szerencsésen be lesz végezve. De íme a vita több honi lapokban , ’s különösen a’ B. P. Híradó 416-ik számában újra fölelevenittetik a lenüszli urak állát. És minthogy ellenem, első tekintetre igen nyomósnak látszó két indok nem épen rejtve hozatik föl, nehogy hallgatásom által azoknak erejét elismerni látszassam, reájok még egypár szóval felelni szükségesnek tartom. Az első indok azzal vádol, hogy „azoknak sorába tartozom, kik ha egyházi viszonyaink küszöbén átlépnek, a’ bárót, a’ grófot künn nem hagyják; kik ügyeink’ kormányzására csak azokat tartják képeseknek, kiknek nevök előtt b. vagy gr. áll.“ Én erre csak a’ már más alkalommal mondottakat ismétlem, hogy t. i. tettleg egészen megfordítva áll a’ dolog. Higyjék el a’ tisztelt urak, hogy ha valaki, én korán sem szerénység, hanem tiszta meggyőződésem’ sugallata’ következtében, legjobban tudom, miszerint engem mind értelmiségre , mind tudományra nézve, hitsorsosim közül ezren is felülmúlnak, é s hogy ha gyarló működéseim némi méltánylatra találtak, és némi eredménynyel dicsekedhetnek , ezt nem észtehetségemnek , hanem sorsadta polgári állásomnak köszönhetem. Igen jól tudom , hogy ha nemzetes Zay Károly, és nem méltóságos gróf Zay volnék , mint valamelly kis falusi gyülekezet’ ismeretlen felügyelője ügyködném , és bizonyosan nem emeltettem volna azon díszes palczra, mellyre hitsorsosim nagyra becsült vonzalma érdemesített. ’S igy ha valaki, én legkevésbbé vádoltathatom arról, hogy a' bárói, vagy grófi méltóságot, az értelmiség és tudományosság’ forrásának tekintem. A’ második pedig, hogy „noha pártokon felül kellene állanom, párt' embere vagyok.“ — Ezen a’ többféle ellenfelek által egymás ellen már untig felhasznált szemrehányás , noha első tekintetre igen nyomosnak látszik, nem egyéb mint egyszerű tirada. Hol van azon lény széles e’világon, ki, ha a’ röghöz bilincselt csiga életből fölemelkedett, pártembere nem volna. Tekintsünk meg sorba minden nagyobb és kisebb ész és jellembeli tehetségeket, sőt azon férfiakat is , kik után a’ korszakok méretnek, ’s meglátjuk, hogy ők is mindnyájan pártemberek valának. Hiszen üdvözitönk is, midőn emberi alakban működött ez árnyék világon, pártembere volt a’ vakság, zsarnokság és phariseismus ellen, ’s mint ollyan, keresztre feszittetett a’ másik párt’ emberei által. Minden világi ’s egyházi fejedelmek, hősök, diplomaták, tudósok, a’ műveltség bár csak első fokán álló embek is párt’ emberek , mert vagy dnnservativek, vagy dochmairek, vagy liberálisok, vagy radicalisok, vagy ehhez, vagy ahhoz az iskolához tartozók. Én a’ nagyobb polczonálló egyháziak ’s világiak közöl általában csak hármat tudok, kik a pártokon felül éllanak, t. i. a’nyugalmazott nagymogul, a dalai lama, és a’ dairi. Honunkban csak a' mágnási és rendi terem’ karzatai állanak a’ pártokon felül. Bucsány, julius’ 20-án 1846. — Gróf Zay Károly. TirTényhatósági doktfore.. TRENCSINMEGYÉBÖL. Mielőtt a’ f. é. junius’ 30-tól julius’ 4-éig főispáni elnöklet alatt tartott közgyűlés’ leírásához fognánk, a’ t. közönségre nézve nem lesz tán érdektelen a’ körünkben munkáló kir. biztosság’ ügyének állásáról, ’s ennél fogva arról értesülni, mikor vergődik már ki szegény megyénk’ tisztujitásának hosszas szülemlési fájdalmaiból. Harmadfél éve múlt, hogy tisztulási mozgalmaink, ’s egy éve, hogy a’ kir. biztosság’ munkálkodása’ kezdetét vette, ’s ha kikérdené, mindezek végét mikor várjátok immár, ’s a’ megyétekben uralkodó leirhatlan pangásnak meddig kellene még tartania? bizonyosat még eddig sem adhatnánk válaszul, mert e’ részben csak távol reményeket ápolva, csak avval vigasztaljuk magunkat: a passi graviora dabit deus his quoque finem. Nálunk ugyanis, mint tudva van, a’tisztújitási kicsapongások’ következtében egy külmegyei bírókból a’ kir. biztos’ elnöklete alatt kiküldött törvényszék előtt mintegy fél év óta 22 vádper van folyamatban; ezeknek két harmadába, a’bíróság’stb elleni előleges kifogásokon kívül, mindeddig egyetlen érdemleges szóváltás sincs iktatva, azon dolgozatok pedig , mellyek a’ felperes zöldpárti ügyész által néhány verespárti alperes ellen már is bemutatvák , terebélyességre, ’s az okoskodások* czikornyásságára nézve bármelly hires felségsértési, vagy száz éves juris perrel bátran versenyt futhatnak, anynyira, miszerint remélhető , hogy, kivált ha ezen boszavu feleselési modort az alperesi ügyvédek is követnék, a’ külön pöröknek helyről mozdítására végtére egy-egy gőzmozgonyra leend szükség. — Egyébiránt a’ múlt törvényszakon egy veres szinü ügyvéd’ felperessége alatt két zöld köznemes ellen folytatott ügyben , szinte a’ kiküldött rendkívüli törvényszék által végítéletben hozatva, az alperesek által elkövetett kicsapongás az egész tisztújitási mozgalmak alatt súlyosságra nézve a’legszörnyebb, ’s közvetlenül az volt, melly a’ k. biztosság’ kirendelésének az e’ részben leérkezőn kir. parancs’ szavaihoz képest is leginkább okot szolgáltatott; a’ bizonyítás, minthogy tényt egy mező város, vasárnapon egybesereglett összec csomizi»« nehézséggel nem járt, minden avatottnak véleménye szerint kimerítő is volt, ’s a két alperes mindazáltal ártatlannak találtatott, s a’ büntetés alól fölmentetett. A’ többi hasonminőségü pörök’ miképi eldöntésére nézve prognosticonkint tekinthető ezen ítélet, a’ felperes ügyész által fölebbvitetett ,’s a’ kir. táblán várandja további sorsát; mindenesetre azonban bő anyagot nyújt az esküttszéki eljárás bő fohászok közti elökivánására ’s a’ feletti elmélkedésre, mi nehéz a’ magyarnak politicai elvszülte sympathiáiból önálló méltányosságra vergődni fel. A' közgyűlést megelőzött törvényszékünk közben, jun. 17-én első alispáni elnöklet alatt kisgyülés tartatott, mellynek tárgya Ó Besztercze és néhány más felvidéki községinek azon esedezvényei voltak, miszerint a köztök uralkodó teljes élelemhiányt panaszolván, a’megye’ gondoskodását abban hívják fel, miután férfi lakosságuk kenyérkereset végett jobbára a’ boldogabb alföldre távozott el, borzasztó éhhalál’ veszedelmében hátrahagyott , többnyire asszonyokból és gyermekekből álló 360 családnak ellátása iránt intézkedjék. Melly alkalommal mindenfelől sajnos érzettel említés létetett, hogy jóllehet a’ megye a’ két évi mostoha termés’ folytán a’ közeledő ínséget előre látván , a’ maltgu kormányszékekhez ismételve intézett felírásaiban szegény lakosságának felsegélésére adandó kölcsönért folyamodott, ez nemcsak meg nem adatott , de erre nézve még csak válasz sem érkezett le mindeddig , minél fogva, minthogy a’ történt felírások’ hite az éhező népség közt általánosan elterjedett, közte már is azon hiedelem kezdett nyilvánulni, hogy a’ kir. kincstárból számára küldött pénz a’ megye által visszatartóztatik. Egyébiránt a’ jelen esetben rögtön segélyre leven szükség, az érintett kölcsönérti felírás ugyan felebbi újabb folyamodványok’ említése mellett, sürgöny’ útján újólag sürgetőleg ismételtetni, addig is pedig, mig e’ részről válasz jöhetne, a’ fönebbi 360 éhező család’ közvetlen szükségének enyhítésére a’ házi pénztárból 800 pft. előlegeztetni, ’s a’ remélt kölcsönből annak idejében megtérítetni rendeltetett, egyúttal pedig a’ folyamodott községek’ földesura, Sína György is segélyadásra elnökileg fel lévén szólítva, a’ gyűlés lefolyta alatt ide érkezett válaszához képest e’ czélra ezer pártot jelölt ki. — Bérezés felvidékünk aránylag csekély és terméktelen térre szorított földnépének nemcsak a’ múlt rész, de még más közép termésű években is olly gyakran előforduló élelemszüksége élénken emlékeztet azon okok’ fürkészésére, mellyek a’ bajt előidézik, ’s azon eszközök’ kiszemelésére, mik által eleje vétethetnek; ’s az elsők között az éghajlat’ zordonsága, ’s a föld’ terméktelensége mellett kétségkül első helyet foglal a’ pénzszerzés’ módjainak teljes hiánya, és azért az utóbbiakra nézve önkénytelen is a’ kézipar’ élesztése ’s gyárak’ állítása annál inkább ötlik fel, minthogy arra egy részről vizerővel és el- 14