Pesti Hírlap, 1846. augusztus (719-735. szám)

1846-08-02 / 719. szám

Szánthó Albert; főadószedő: Virágos Sándor ; al.: Polner Lajos; főügyész: Bogyó János; al: Farkas Gábor; lze­­téses táblabirák : Lehoczki Lajos és Karassiay István; szám­vevő : Omazta Lajos; vízi biztos : Kállay Ignácz. A’békési járásban: főszolgabíró: Kis János; esküdt Sipos Sándor; a’csabai járásban főszolgabíró: Kis Péter ; esküdt: Szegh Alajos; középponti szolgabiró Ambrus Lajos; esküdt: Nagy Károly; szarvasi szolgabíró: Tessedik Károly; eskü­t: Lakatos Károly; orosházi szolgabíró: Jugovich József; es­küdt: Farkas Béla. Raktári biztosok: Birizdó András, Szucsu Mojzes; bátorsági biztosok: Kalló József és Andrássi Ig­­nácz; selyemtenyésztésre felügyelő Hahob­i László. Szűcs János. ERDÉLYI DOLGOK. A’ testvérhonban legnagyobb új­donság jelenleg — a’ közelgő országgyűlés. Képzeljük a’ várakozást a’ követek’ választása iránt. A’ királyi hivatalo­sak’ névsora már tudva van. Az Érd. Híradó után sietünk mi is közleni: „Királyi hivatalosak’ névsora, az 1846 évi septemb. 9-re kitűzött országgyűlésre. Ifjabb gróf J­e­le­k­y József, széki, cs. k. kamarás, valóságos belső titkos ál­­lodalmi tanácsos , a’ magyar tudós társaságnak vagyis aca­­demiának elnöke, Szabolcsmegyének főispánja és Erdély nagy fejedelemség­ ’s az ehhez kapcsolt részekben királyi kormányzó; Kovács Miklós, tusnádi, erdélyi püspök és ál­­lodalmi ’s kormányszéki valóságos belső tanácsos; Kemény Ferencz báró, me­gyerőmonostori, valóságos belső taná­csos, országos elnök; Lázár László gróf, szárhegyi, tar­tományi korlátnok; Bedeus József, scharbergi, udvari és kormányszéki valóságos belső tanácsos, tartományi főbiz­tos; ifj. Brukenthal József, báró, kormányszéki valóságos belső tanácsos; Mikó Imre , gróf, hídvégi, kormányszéki valóságos belső tanácsos; Lészay Lajos , fogarasi, korm valós, bel. tanácsos; Sala Mihály, enlaki, korm. valós, belső tanácsos; Cserey ifj. Farkas, nagyajtai, korm. valós, belső tanácsos; Degenfeld Ottó gróf, schomburgi, korm. valós, bel. tanácsos; Földvári Farkas, tancsi, korm. valós, bel ta­nácsos; Bornemisza János báró, kászoni, cs.­k kamarás, és korm. valós, bel. tanácsos; Szabó Lajos, csikszentmár­­toni, korm. valós. bel. tanácsos; Salmen Ferencz, szebeni király-biró, a’ szász nemzet’ ispánja és korm. valós. belső tanácsos; Bertleff Mihály András, korm. valós. bel. titkár; Biró József, szentkatolnai, ugyanaz; Kabós Dániel, magyar­­gyerőmonostori, ugyanaz; Ocsai Samu, ugyanaz; Brenner Samu, brennerbergi, ugyanaz; Szegedi Mihály, zetelaki, ugyanaz; Gebbel Károly, ugyanaz; Iszlay László, iszlói, ugyanaz; Szacsvay Zsigmond, léczfalvi, ugyanaz; Istvánffy Pál, madéfalvi, ugyanaz; Némethy János, szatmár­németi, ugyanaz; Bethlen Imre gróf, bethleni, kormányszéki tisz­teletbeli valós. bel. titkár; Wass Albert gr., czegei, ugyan­az; Kálnoky Pál gróf, körözspataki, ugyanaz; Dániel Elek, vargyasi, törvényes kir. tábla’elnöke; Gálfalvi Imre, har­­czai, itélőmester; Boér Ferencz, berivási, valós, táblabiró; Szentiványi Dániel, sepsi-szentiványi, ugyanaz; Koszta János, belényesi, ugyanaz; Csiszér Lajos, gidófalvi, ugyan­az; Kispál László, sepsi­szentiványi, ugyanaz; Maurer Ká­roly, ürmösi, ugyanaz; Pásztohi Ferencz, nagyváradi, ugyanaz; Balla Mihály, csikszent­mihályi, ugyanaz; Henter János, sepsiszentiványi, ugyanaz; Teleki Miklós gr., széki, ugyanaz és Kővár-vidékén főkapitányi helyettes; Gál János, hilibi, ugyancsak valós, kir. tbiró; Kozma Imre, kézdiszent­­léleki, ugyanaz; Máriaffi Antal, maksai, ugyanaz; Donáth Sándor, pálosi, királyi közügyek igazgatója; Bánffi Miklós, losonczi, báró, Alsófejér-megye’ főispánja; Nemes János gróf, hídvégi, cs. kir. kamarás, valós, belső tanácsos és Felsőfejér-megye’főispánja; Haller Ignácz gr., hallerkeő­i, cs. k. kamar. és Küküllő megye főispánja; Thoroczkai Miklós gróf, thoroczkó-szentgyörgyi , Torda megye’ főispánja; Macskási Pál , tinkovai, Kolozsmegye’ főispáni helyettese; Józsika Lajos báró, branyicskai, cs. k. kamarás, kormány­széki tanácsos és Dobokamegye’ főispánja; Wesselényi idősb. Farkas, báró, hadadi, cs. k kamar. valós. bel. tanácsos és Középszolnokmegye’főispánja; Kállay Kristóf, nagykállói, cs. kir. kamarás és Krasznamegye’ főispáni helyettese; Nopcsa László, felsőszilvási, Hunyadmegye’főispánja; Kozma Pál, kézdi-szentléleki, Zarándmegye’főispánja; Bruckenthal Károly báró, Fogarasvidéke’főkapitánya; Macskási Lajos, tinkovai, Udvarhelyszék’fökirálybirája; Horváth P. Albert, széplaki, Háromszék’ fökirálybirája; Balázs József, kászon­­impérfalvi, Csikszék’fökirálybirája; Gál József hilibi, Ma­rosszék’ fökirálybirája; Dindár Antal, károlyfejérvári, Ara­nyosszék’ fökirálybirája; Apor Lázár báró, cs. kir. kamarás és udvari tanácsos; Apor Károly báró, becsületbeli számfel. kir. táblabiró ; Balázs József kászonimpérfalvi, ugyanaz; Bálintit József báró, ugyanaz; Bánffy Albert báró, ugyan­az; Bá­nffy Ádám báró; Bánffy Dénes gr., cs. k. kamarás; Bánffy József gróf, cs. k. kamarás és kiérdemült kormány­széki tanácsos; Bánffy Zsigmond báró; Baranyai Gergely , számfel. kir. táblabiró; Barcsai László , vidéki tartományi biztos; Béldi Ferencz gróf, cs. kir. kamarás; Béldi György gróf, cs. kir. kamarás; Béldi György gróf, cs. k. kamarás és k. kincstartósági tanácsos; Béldi Gergely uzeni; Bethlen Ádám gróf, cs. kir. kamarás ; Bethlen idősb Sándor gróf, ugyanaz; Bethlen Domokos, gróf iktári, ugyanaz; Bethlen id. Ferencz gróf; Bethlen ifj. Ferencz gróf, cs. k. kamarás és kiérdemült őrnagy; Bethlen idősb János gróf, császári királyi kamarás; Bethlen idősb József gróf, ugyanaz; Bethlen ifjabb József gróf, ugyanaz; Bethlen Lipót gróf, ugyanaz; Bethlen ifjabb Lajos gróf; Bethlen Mihály gróf, udvari fogalmazó; Bethlen idősb Pál gróf, cs. kir. kamarás; Bethlen ifjabb Pál, gróf, ugyanaz; Berzenczei János, ugyanaz ; Birró József, homorod-szentmártoni; Birró Pál, homorod-szentmártoni, kormányszéki levéltár-hivatali igaz- f­gató; Boér György, nagyberivási; Bornemisza Pál báró,­­ cs. kir. kamarás; Bruckenthal József báró, cs. kir. kamarás, valóságos belső tanácsos, kiérdemült tartományi főbiztos ;­­ károlyfejérvári káptalan; kolozsmonostori convent; Csáky György gróf; Csáky József gróf, cs. k. kamarás; Cserey Elek ; Cserényi Sándor , a. balázsfalvi ; Conrád András János, konrádsheim­i udvari tanácsos; Czák Károly, ko­ronavári , ugyanaz; Daczó József; Donáth György , őr-­­nagy; Donáth Farkas , pálosi; Donáth Lajos, kormányszéki iktató hivatala igazgatója; Diószegi Antal báró; Eszterházy Déne­s gróf; Eszterházy György gróf, cs. kir. kamarás ; Eszterházy László gróf, ugyanaz és udvari tanácsos; Farkas Elek, borbátvizi; Földvári Ferencz, tancsi; Föld­vári György tancsi, számfeletti királyi táblabiró; Fronius Mihály; Gál László, hilibi, kiérdemült kormányszéki taná­csos és a’ számoltató hivatal’ elnöke; Gedő József; Gerliczi Filep , báró, cs. kir. kamarás és udv. tanácsos; Gyárfás Elek, léczfalvi, becsületbeli számfeletti királyi táblabiró; Gyárfás Miklós, léczfalvi; Gyulay Ferencz gróf, cs. kir. kamarás és altábornagy; Gyulay Lajos gróf; Haller Ferencz gróf, cs. kir. kamarás, valóságos belső tanácsos és tábor­­i őrnagy; Haller Gábor, gróf; Haller János, gróf, cs. kir. kamarás; Henter József, báró; Hollaki Antal, kiérdemült kormányszéki tanácsos; Hollaki Imre, százados; Hollaki ifj. Ferencz, kormányszéki számfeletti fogalmazó; Hollaki Ign.; Horváth P. János báró, széplaki, cs. k. kamarás és alezre­des; Horváth István, magyarzsákodi, számfeletti kir. tábla­biró; Horváth Károly, nagyváradi; Horváth P. Mihály, széplaki; Jablonczai Elek , számfeletti vidéki tartományi biztos; Jósika János báró, százados; Jósika Samu báró, cs. k. kamarás, valóságos belső tanácsos és az erdélyi udv. cancelláriának alelnöke; Józsinczi József báró; Juhász József, kiérdemült kincstartósági tanácsos; Kálnoki Dénes, gróf; Karacsai id. Sándor , gróf; Kemény Domokos, báró; Kemény Ignácz báró, kiérdemült főispán; Kemény József gróf; Kemény Miklós báró; Kemény Samu gróf; Kendeffi Lajos, malomvizi; Keresztes Zsigmond, számfeletti királyi táblabiró; Keczeli Mihály, keczeli; Kornis Gábor gróf, ki­érdemült őrnagy; Kun József gróf, kiérdemült számfeletti királyi táblabíró; Lemény János , fogarasi püspök; Lészai Lőrincz, fogarasi; Lusinczki Károly, kiérdemült ezredes; Máriaffi Józs., maksai, becsületbeli számfeletti királyi tábla­biró; Macskási Péter, tinkovai; Maurer Mihály, ürmösi; Mikes János, gróf; Mikó György, gróf. (Vége köv.) Vegye­­k teteményrefe.. KIS-SZEBEN­ városa’ tanácsától a’ következő sorokat vettük. Sietünk közleni, azon értesítéssel, hogy az ember­szerető adakozók’ számára kiadóhivatalunkban aláírási iv áll megnyitva. „Tekintetes szerkesztő ur! Édes hazánkban alig létezik egy község, melly a’ balsors’ szomorú csapásai által egy rövid — 36 évi — időszak alatt olly gyakran ’s olly annyira érzékenyül futtatott volna, mint ezen szerencsétlen város. Ugyanis az 1810-ik évben egy szerencsétlen tűzvész e’ város’ felerészét megemészté, és számos családot minden vagyonától megfoszta. — 1811-ik évben az evangélikusok’ két egyházai és a’ felső külvárosnak nagy része a’ lángok’ martaléka lön. Ezen szerencsétlenségeket azonnal követé az 1813-dik évi országosan ismert vizáradás, melly által az egész város hallatlan magasságra elborittatván,a’ most érin­tett tűzvészek által megemésztett újonnan alig épült házak megrongáltattak; de újra romba is dűltek, és számos csa­ládok koldusbotra jutottak. Az 1824-ik évben e’ város’ la­kosai egy évi terméstől hallatlan nagyságú jégeső által fosz­tattak meg; az 1832 és 1834. években az alsó külváros az itt dühöngött tűzvész által nagyobb részt elhamvasztatott. A’ múlt 1845-ik évben a’ Tarczaviz’ hullámai által minden hidak, gátak, zsilipek szétromboltattak, a’ legtermékenyebb kertek, szántóföldek részint elseprettek, részint terméket­len iszappal és kavicscsal fedeztek be. Mind ezeket követé a’ legszomorúbb esemény, mellyhez hasonlóról évlapjaink nem emlékeznek. Ugyanis folyó év ’s hó’4-én és 13-án belvárosunkban tűz támadván , a’ dühöngő szélvész által mindkét ízben elősegítve, e’ város’ közepén fekvő és mind­eddig a’ tűzvésztől megkímélt két r.kathol. egyházainkat, ritka szépségű,vörösrézzel fedett tornyával, (melly boldog emlékezetű királynénk M.Terézia’ bőkezű segedelmé­vel épült, és e’ városnak egyetlen dísze volt) egy harangtartó tornyot, a’ kegyes szerzet’ zárdáját, annak minden gazdasági épüle­teit, rkath. és evang. paplakjait, városházunkat és az elemi tanodát rövid idő alatt hamuvá változtatta, és, a’mi legfájdal­masabb, a’ rkath. — góth stílusra 1331 -ik évben felépült — egyháznak remek boltozatát a’szerencsétlenül reá dűlt égő to­rony által betörvén, annak bensőjében a’ kérlelhetlen elem pusztitólag dúlt, és a’dühöngő elemnek csak az által lehetett véget vetni, és e’ kis városnak többi részét a’végpusztulástól megszabadítani, hogy a’ házaknak már sorban égő fedelei a’ vidékről megérkezett segély által még kedvező időpercz­­ben leverettek. — A’ kár, melly ezen két pusztítás által okoztatott, kiszámithatlan, melly is, e’ város’ mostoha hely­zete, minden kereskedés és keresetmód’ hi­ánya miatt, más felebaráti segély nélkül nem is lesz helyrehozható. — Illy szomorú körülményekben, mivel ezen elősorolt viszontag­ságok által annyira elszegényült, és véginségre jutott szá­mos családok emberbaráti segély után fohászkodnának , de az illy rettentő károk­ helyrepótlására nagyobb erő is ki­­vántatnék, annálfogva teljes bizodalommal megkérjük is szerkesztő urat , méltóztassék e’ városnak szánakozásra méltó sorsát kegyesen méltányolni, és az olvasó t. ez. kö­zönséget e’ nyomor’ enyhítésére megkivántató kegyes ado­mányoknak ajánlatára felbuzditani. — Kik egyébiránt külö­nös tisztelettel maradunk Szebenben az 184­6-ik évi szent Jakabbó’ 14-én tartatott tanácsülésünkből. Tekintetes szer­kesztő urnák alázatos szolgái szabad kir.Kis-Szeben­ városa’ főbírája és tanácsa.“ Trencsii julius’ 25-én. Gróf Zay Károly urnák zay­­ugróczi posztó-gyára teljes működésben van. Gyártmányai mind belérdékre, mind külalakra nézve méltán vetélkedhetnek honunk, sőt az ausztriai monarchia’ gyárainak gyártmányaival is, ’s arány­­lagos olcsóságukra nézve azokat némi részben felül is múlják; mi természetes, mert vezetője angol, gépei, valamint munkásai is Europa’ leghíresebb gyáraiból származók, ’s olly gyapjú dolgoz­taik fel általuk, melly azelőtt nagyrészint Angliába szállíttatott. Ezek’ igazságáról, vagy is a’ kelmék’ minőségéről és jutányossá­­gáról a’ Z a y-U g r ó c­z o n , Tre ne sínben, Nagy Szom­­bathban, Bucsányban levő állandó raktárakban, valamint jelenleg Pesten az iparműkiállitásban *) ’s nem különben a’ jövő szent-istváni és a’ többi pesti vásárokon is, mellyeken a’ zay­­ugróczi gyártmányok nagyobb mennyiségben fognak árultatni, mindenki meggyőződhetik. A’ megrendelések általában az érintett helyeken, de különösen Zay-Ugróczon a’ gyár’ igazgatóságánál, ’s Bucsányban a’ gyár’ tulajdonosánál fogadtatnak el. El nem hallgathatjuk, hogy az említett posztógyár’ készítményei mindenütt nagy tetszést nyervén, zay-ugróczi firma alatt nemcsak alak­omban hanem nyilván is rosz minőségű posztó árultatik, mi a’ szomszéd­ságban levő trencsini fördőben ismételve történt, az ottani izraelita boltosok nehány távolabbróli vendégeknek, különösen nyitraiak­­nak, silány kelméket zay-ugrócziak gyanánt árulván,a minek kö­vetkezménye, hogy a’ vevők, kik feleslegesnek tartották kinyo­mozni, el voltak-e azon kelmék látva az ismert bélyegekkel ’stb., vagy ezek meg nem hamisittattak-e, azokkal alig leendnek meg­elégedve, holott az igazi zay-ugróczi gyártmányok minden igé­nyeiknek teljesen megfelelnének. Ezen hamisításban leginkább kitünteti magát egy bizonyos F. nevű trencsini izraelita boltos. Biztos várjuk, a’ földös t. biztosság’ ismeretes tevékenysége és igazságszeretetétől, hogy ezen ocsmány csalásoknak véget fog vetni. Rebesgetik, miszerint néhány külföldi gyáros, hogy a’ zay-ugróczi posztógyárt, mellynek versenyétől fél, rész hírbe hozza, silány posztót és más kelméket utánozva zay-ugróczi bélyeg alatt, drága pénzen árulja szerteszét.— Több trencsinnek. Az Iparczimtár’ ügyében. Azon t. ez. hatósá­gok, mellyek tiszti névtáraik’ beküldéséért, — az Iparczimtárban leendő pontos megjelenés végett, — megkerestettek, ’s azt még mind ez ideig be nem küldötték ; ezennel újra egész tisztelettel megkéretnek, miszerint az érdeklelt tiszti névtárt minél előbb be­küldeni méltóztassanak. 75 BrivOiD. FANCZIAORSZÁG. A’ király’ személyes befolyásáról Francziaország’ politikájába ’s a’ kormány’ követelt rop­pant megvesztegetési rendszeréről, igen sok panaszt lehet hallani újabb időben a’ franczia ellenzéktől. Mi már több íz­ben figyelmeztettük olvasóinkat, hogy Francziaországban szabad sajtó van, ’s ennél fogva a’ küzdelmekben sok ollyat mondanak egymásnak a’ lapok , mit nem kell betűszerint venni. Tökéletesen félrevezettetné például magát minden magyar szabadelvű, ha, csupán ellenzéki rokonszenvböl, a’ franczia ellenzéki lapok’ minden szavát komolyan venné. Igen tanuságos lesz e’ részben a’ politicai nagykorúságban levő Angliának ég pedig épen whig lapjából, a’ Morning Chronicleből, idézni némellyeket. A’franczia ellenzék’ két fő ügye, mond az angol szabadelvű lap : a’ király’ személyes befolyása a’kormányban és a’parlamenti megvesztegetés. Mi az elsőt illeti, az ellenzék’ panaszát nem lehet őszinté­nek tekinteni. Ha eljö a’ perez, midőn Francziaország’ ko­ronája más főre megy át (és mellyik barátja Francziaország­­nak nem kívánja ezt minél későbben bekövetkezni ?), le­gyen az egy fiatal király avagy kormányzó , ki a’ kormány’ élén fog állani, azt fogják észrevenni, hogy az alkotmányos és parlamenti kormány , mikép’ azt mi értjük Angliában, gyökeret vert Francziaországban az utóbbi 15 évi fárado­zás’ nyomán. Nincs benne kétség, az 1830-ai dynastia’ ala­pitójának kormánya alatt, a’ fejedelem személyes befolyás­sal volt, ’s, őszintén szólva, az nem volt nagy kár, hogy igy történt. A’ francziák, szükségkép’, nincsenek még fe­lettébb hozzászokva az alkotmányos kormányhoz. Nem ta­láltak, a’forradalomból kilépvén, kész aristocratiát, melly akarta és tudta volna a’ törvényhozás’ gondjait és felelős­ségét átvállalni, ’s ha nem találtak volna szilárd ’s egyszers­mind mérsékleti kezet , melly képes legyen a’ versenyző dicsvágyakat , miket a’ forradalmak szülnek , meghajtani, valóban nem lehet tudni , mikép’ győzték volna le a’ szabad, alkotmányos, de gyakorlat nélküli kormány’ne­hézségeit. És ezért fogadta el a’ franczia nemzet királyát jelenleg teljesebben, mikép’ azt talán bármelly más időszak­ban tette volna. (’S nagyon természetes is , hogy a’ dyna­­stia-alapitónak, ki felemeltetett, nagy befolyása van, de majd meglássuk az utódokat!) Mi a’parlamenti megvesz­tegetést illeti, az egészet röviden azon kérdésre lehet visz­­szavinni: üljenek-e avagy ne üljenek a’ követkamarában hivatalnokok? Kétségtelenül a’kamarában nagyszámú és mindig több hivatalnok ül, kik minden perezben a’ ministe­­rium’ jó tetszésétől függnek; igaz, hogy ez egykor veszé­lyes lehet az alkotmányos és parlamenti kormányra. De, meg kell vallani más részről, ez Francziaországban kike­­rülhetlen veszély. Ha jól fel akarjuk a’ dolgot venni, fran­czia és nem angol szempontból kell azt tekinteni. Angliában sok gazdag ember van. A’ mi Születési és gazdagsági ari­­stocratiánkban mindig bizonyos számú emberek vannak, kik .) Hallottuk már is dicsértetni. Általában mondják, hogy ez évben a’ posztókiállitás különösen szép lesz. — S z e r k 19.

Next