Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)
1846-10-01 / 753. szám
Csütörtök October 1, 1846 Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébitt minden kir postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Hivat, közrem. Névváltoztatás. A’ conservative’ egy uj argumentuma. Fővárosi újdonságok. Erdélyi országgyűlés. Törvényhatósági dolgok: Zalából (a’ közgyűlés’ folytatása). Vegyes közlemények. Eperjes. Iparműkiállitási sorsjáték. Szőlőkiállitás. Külföld. Duna vízállás. Hirdetések.’ iNORNZIO és ERDÉLYT. Ő cs. kir. ap. Fölsége a’ nagyszombati káptalanban megüresült kanonokságra Okolicsányi Pál verebélyi plébánost érdemesítni kegy. méltóztatott. A’ nagy m. kir. udv. Kamara a’ brumovi megüresült harminczadosi állomásra Sinssny Ignácz bursovkai harminczadost alkalmazta. — CB. P. H.) Ő felsége méltóttatott legkegym. megengedni, hogy mérnök Hannover Antal vezetéknevét Honvéry-re változtathassa. A’ conservativek’ egy uj argumentuma. Nemzetiség és civilisatio: midőn e’ két szót leírjuk, nem lehet forróbb óhajtásunk, mint, hogy az, mi általa kifejeztetik , mindig karöltve járjon egymással hazánk’ alkotmányos kifejlődése’ nagy processusában. De hiszen ez nem is óhajtás’ tárgya. Mi más a’ nemzetiség, mint a’ nemzetnek öntudatra ébredése ? Avagy nem látjuk-e, mikép’ hazánkban is a’ civilisatio’ jótékony sugarait csak azóta kezdjük érezni, mióta a’ nemzetiség’ érzete öntudatra ébredett bennünk, ’s ez akkor történt, midőn amannak sugarai behatának hozzánk. — Ez mind tény , ezek mind kézzelfogható tünemények, mik, úgy hisszük , bizonyitgatásra nem szorulnak. ’S minő különös vitatkozási modor kezd mégis egy idő óta irodalmunkban, politicai lapjainkban fejlődni ? Ugyanazok , kik régebben akadályokat raktak élőnkbe, midőn pártunk a’ nemzetiség’ ügye’ biztosításáért küzdött, kik tulnévvel vádoltak bennünket, ’s általunk előidézett viszhatásnak keresztelék az ilirismus’ európai mozgalmát, — azon urak most egyszerre különös barátivá lettek nemzetiségünknek . Olvasátok-e a’ B.P. Híradó’ értekezését teendőink’legfőbbikéről? Alig van haladási kérdés, melly általok épen a’ nemzetiség’ szempontjától ne ostromoltatnék. Azon urak már nemcsak az ősiséget zavarják össze a’ honosítási törvényekkel , midőn látják, hogy a’ külföldiek, minden ősiség mellett is, nagy uradalmakat szereznek köztünk , — hanem már most kimondják , hogy nektek nem kell jury , nem kell általános képviselet, nem az úrbéri viszony’ általános megváltása’stb., — miért ? azért, mert mindez a’ nemzetiséget veszélyezteti, mert mindez a’ hazánkban létező idegen nemzetiségeknek kellett a tül nagyobb befolyást engedeni közügyeinkbe, mik szerintök elnyomandók lesznek saját nemzetiségünket. Gondoljátok meg, mit beszéltek, urak. Hiszen ez argumentum nem egyéb,, mint azt állítani, hogy nemzetiségünk e’ hon’ népiségeinek kifejlődésével nem fér össze, hogy az csak akkép’ tartathatik fel, ha cinai falakkal zárjuk el a’ civilisatiotól. Ha ez áll, akkor a’ halálos Ítéletet ti mondátok ki nemzetiségünkre. Igen, a’ halálos Ítéletet, — mert ha mi, kik a’ magyar a’kormány’ jóvoltában részt veszünk, magunkban ösztönt érzünk is azt legféltettebb kincsünk gyanánt őrzeni: amaz argumentum, mellyel minden haladási kérdések ellen éltek, közös harczra hivja fel nemzetiségünk ellen e’ hon’ minden népiségeit. ’S e’ harczban, hazánk’ idegen ajkú népiségei mellett, ellenünk lesz a’ civilisatio’ ügye is. Igen, mert mi jelenleg épen abban találjuk a’ legfőbb argumentumot nyelvünk, nemzetiségünk mellett, miképen ama’ nyelv, e’ nemzetiség elválaszthatlan összeköttetésben van az alkotmányossággal, úgy, hogy a’ magyar nemzetiség jelenleg azon központ, honnan a’ jogok kisugárzanak. Ha ez nem volna, ha állana azon argumentum, melly a’ jogterjesztés ’s minden haladási kérdés ellen használtatik, ha nemzetiségünk akadályozná a’ fejlődést, azon czélt, mi végett társaságban vagyunk, akkor ki kellene mondanunk, mikép’ szentebb kötelességeket is ismerünk, mint a’ nemzetiség’ fentartása. De hála az égnek máskint áll a’ dolog. Sőt Széchenyivel hisszük, miszerint e’ hon’ különböző népfajait a’ közös alkotmányosság’ ’s nemzetiség’ kapcsában épen a’ jogkiterjesztés fogja egyesíteni. — a Hb. Fővárosi ujdottságok. A’ pozsony-nagyszombati vasúttársaság’ aug. 30-kán tartott közgyűlését illetőleg olvassuk a’ Hetilapban, miszerint e’ társaságnál is szomorúan kellett tapasztalni, mikint a’ fontosabb jelentőségű társaságaink’ irányában mármár divatba jőni kezdő megtámadások, gyanúsító ’s becsmérlő vádaskodások, nála is beköszöntöttek. A’ közgyűlésről hivatalosan kiadott közlemény’ legelső pontjában olvasható, miképen az igazgatóság és a’ kormányzó választmány között keletkezett félreértések iránt fövilágositásoknak kelle adat-í niok, miképen továbbá némelly részvényeseknek, levelekben előadott vádjaik, a’legkörülményesebb czáfolatok’ nyomán, mint alaptalanok visszautasittattak Egy másik pont szerint az igazgatóság’ több tagjai lemondottak hivatalaikról, ’s csak a’ közgyülés’egyhangú kérelmére lehettek arra bízhatok, hogy a’ legközelebb tartandó közgyűlésig viseljék megbízatásukat. Többen azonban határozottan visszaléptek. ’S igy november’ 1-je napján ismét közgyűlés fog tartatni. — Egyébiránt a’ pozsony-nagyszombati vaspálya’ fölszereléséül, állomási’sörházak’, istállók’, tárak’építéséül 150,000 pftnyi kölcsön százról hatos kamatra határoztatott fölvétetni. —■ Az alakulandó magyar gőzhajózási társaság’ győri és pesti részvényesei f. hó’ 20-ban Pesten előleges tanácskozást tartottak , mellyben a’ győri küldöttek’ azon világos kikötése mellett, hogy a’ közlekedés szakadatlanul fentartassék , a’ pesti és győri társaság között az egyesülés szerencsésen létrejött, és elhatároztatott, hogy az igazgatóság’ székhelye, a’ társaság’ érdeke is azt kívánván, Pesten mint középponton legyen. Az alaptőke előlegesen egy millió vítra van határozva, és mihelyt ez aláírva leend, az első magyar gőzhajótársaság magát alakultnak nyilatkoztatja, a’ közkereseti törvények’ értelmében az illető helyre jelentést tesz, ’s annak idejében szabályait kinyomatja. Egy részvény’ ára 200 pft, ’s e’ részvények igen igen kapósak. Az aláírás mindazáltal továbbra is nyitva marad egy millió pftig, sőt ha a’ társaság’ érdeke kívánja többre is. A’ Pest és Győr közötti egyenes közlekedés előlegesen kiköttetett. Végül megemlítendő , miképen e’ vállalat ’s ügyvitel egészen magyar lábon áll. A’ közönségben, melly régi időktől fogva tele van panaszokkal, a’ jelenleg fenálló ’s Dunánkon egyedárulkodó idegen gőzhajótársaságot illetőleg, ezen uj társaság iránt már eddig is nagy a’ rokonszenv, ’s tőle függend csupán, a’ közönséget későbbi üdvös intézkedések által ma számára mindinkább megnyerni A’ két társaság’ versenye mindenesetre csak jótékony eredményű leend a’ közönségre, mind takarékosság’, mind kényelem’ dolgában. — A’ Balatonon is megjelent már az első gőzös. „Kisfaludy* f. é. sept. 21-én, gróf Széchenyi István’ születése’ napján bocsáttatott vizre , mint képzelhetni, tömérdek nézők’ jelenlétében, mozsarak’ durrogása’ közben, isteni tisztelettel, egyházi fölszenteléssel, áldomásirással ’s több affélével egybekötve. Sok szerencsét az uj pályának ’s az uj pályázónak. — Bajza’ Világtörténetének V-ik füzete megjelent. — Szinte e’ napokban hagyá el a’ sajtót Kuthy’ Hazai Rejtelmeinek VII. füzete, mellyel bezáratik e’ munka’ első kötete. Vallyon olvasták-e ezen művet azon urak, kik olly fenhangon kiáltják, miképen költőink a’ magyar népéletet sem felfogni, sem visszaadni nem képesek? — A’ nagy nap feltűnt! Múlt szombaton lépett fel színpadunkon Romeo és Júliában operánk’ két primadonnája , először együtt és egyszerre. Rómeót Schodelné , Júliát Hollósy Kornél ia személyesité. A’ közönségnek igen jól esett látni, milly forró szerelem egyesíti Rómeót és Júliát, és mi bizton merjük jósolni, hogy mig e’ szerelem tartand , mindaddig a’közönség’szeretete sem lesz megoszolva a’ két kedvencz között.—Mondjuk-e, hogy a’ színház’ minden zuga tömve volt, hogy a’ szakadozó eső’ daczára több száz ember volt kénytelen helyhiány miatt visszatérni? mondjuk-e, hogy hasonló enthusiasmust, olly tapsvihart, olly számos , a’ felvonásközti szüneteket egészen betöltő kihivásokat e’ színházban még aligha tapasztalánk valaha ? Ezt mondanunk felesleges, de még azt is, hogy e’ lelkesedésnek csaknem annyira megörültünk, mint p. o. a’ Honderű’ érdemes szerkesztője a’ bécs-brucki vaspálya’ minap történt megnyitásának. Wolf tenorista’ barátait a’ karzaton figyelmeztetjük , hogy kissé nagyon is sokan vannak , ’s a’ két primadonna’ olly jeles éneke mellett, még őt is olly nagy zajjal hívogatni, kissé nagy tolakodás. De erről Wolf nem tehet , és kissé mélyebb értelmű volt a’ közönség’ nagy részének azon nyilatkozata , miszerint Wolf után Egressy’ nevét kiáltoták. Csak azt kellene tudnunk, Gábort kivánták-e ezek, vagy Bénit. — Az előadás’ végefelé a’ színház’ tetejéről Schodelnéhoz írott silány üdvözlő versek szóratának le a’ közönség’ közé, és volt tolongás, szorongás, kalap, esernyő, bot-hadonázás, és volt kinyulás, kikapkodás karzatról és páholyokból a’ versek után, hogy majdnem ember is jött le a’ versekkel egypárszor. A’ parodiázni szerető karzat itt sem tagadható meg természetét , ’s a’ versek’ leérése után , holmi papírdarabokat, tarka rongyokat szóra le földszinre. A’ kapkodás megújult; a’ karzat’ arczai kárörömben sugárzanak le „sátáni gunymosolylyal“, a’ földszinti arczok pedig elszégyenülve menekültek a’ rongyot fogott kalapok alá. — Azon két úr, kikről nem régiben emlitést tevénk, miképen a’ váczi utczák világos nappal összeverekedtek, kiegyenlítők egymás közt a’ dolgot, úgy, hogy a’ sértett fél tökéletes elégtételt nyert a’ sértő’ részéről. — Múlt hétfőn ismét egy részdráma került színpadunkra. De erről és más egyébről jövő alkalommal.— Új (Erdélyi országgyűlés. VII. Országos ülés, sept. 19-én. Tárgy: a’választási elvek és szabályok’ megállapítása. A’ jegyzőkönyv’ hitelesítése 's némi felszólalások és óvások után, mikről közelebb szóltunk: Elnök napirendre vité a’BR-et. Következik , úgymond, az első k. kir. előadás, az udvari cancellár’ választása (önmaga felolvastatja). A* czél’megközelítése’ tekintetéből, mivel nem kétkedik, hogy a’ KK. és RR. előleges tanácskozásukban az 1837- es 41-iki választási szabályok mellett állapodtak meg, felolvastatja. Az 1837-ben hozott vál. szabályoknak a’ jelen esetre alkalmazható pontjai következők: „Választassanak vallásosként, 3—3 minden vallásból, és igy a’négy vallásból 12. Hogy ha a’szavazatok számbavétele után, a’ három számba az utósó helyre egyforma szózattal esnék be ketté, ezekre nézve uj szólatolás létetik, és csak a’ több votumot nyert marad ben, de az előbbi számával, úgy, ha a’ két első helyre is, egyforma szavakkal, többen esnének be, azokra is, a’ hely’ kijelölése' tekintetéből, uj szózatolás lesi; a’ nevek után az előbbi szózatok' száma íratván, nem pedig a' második szózatolás' alkalmával, csupán a’sorolás'tekintetéből, nyert szózatok' mennyisége. A’ szózatolás egyszerre csak egy hivatalra legyen. A' választás a' legfelsőbb hivatalon kezdődik, és úgy rendre rendre a' legalsóra száll. Minden választó személy, a' fenebbiek szerint, minden hivatalra 12 —12 személyeket választván, a’ választás'' teljes bevégzése után, a' választás alá jött hivatalok nem külön külön, vagy szakaszonkint, hanem egyszerre küldetnek fel megerősítés végett. A' mi a' dolog’ practicumát illeti: Minden szózatoló az egyik itélőmester által a' lajstromban felszólittatván, ezéduláját az org. szine előtt a' ládába beteszi, a' hova minden czédulák betétetvén, azután egy későre jövő szózatolónak is czédulája be nem vétetik. A' már bevett cédulákat az elnök kiveszi, és a’ maga mellé, az org.gyülés' tagjainak különböző cathegoriáiból segédül felvett személyek közül egyik a' czédulát felolvassa, a' másik itélőmester a’ szózatok’ számát jegyzi, a’ folyó számot mindenkor fensac-val kimondván ; a’ jegyzésben részt vészen a’ kir. tábla is, úgy más akárki is, kinek a’ szózatokat jegyezni tetszeni fog. A' felolvasott czédulákban lehetnek hiányok, melyek lehetnek essentialisok és nem azok; essentialis az, melly törvényt sért, p. o. egy vallásból nem három választatik, vagy egy vallásuak közé más vallásu létetik, kivévén ha, a’ reciprocitás szerint, a’ hiba megigazítható 's kipótolható, az esentialis hiba miatt a' czédula elvész. Nem essentialis az olly hiba, a’ mellyben a’név elég tisztán kifejezve nincsen, de igy is a' szózatolónak intézete kitetszik, 's megitéltethetik; az illy hibáért a’ czédula bevehető. A’ melly napon a’ szózatok beadattak, azon napon ki is vonatnak, hanem ha, valami közbejött akadály miatt, a’ szózatok’ kiszedése egy nap el nem végződnék, ezen esetben a’ láda elpecsételtetik, minden org.gyülési tag, a' kinek tetszik, pecsétjét reá nyomhatván, a' szózatok’ kivonása más napra marad. Minden czédulák felől kistatván, az itélőmester a' minden vallásból három három legtöbb szavakat nyert személyek’ neveit felolvassa, kik közül ha valamellyik választott személy kinyilatkoztatná, hogy ha megerősittetnék is, azon hivatalt fel nem vállalja, ennek helyébe uj szózatolás lesz, ezen újonnan választott mindenesetre a’ 3-dik helyre menvén be.d Az 1841-beli módosítás imez: „Ha a' választottak' nevei, criteriumai tisztán kifejezve nem lennének is, de a' körülményeknél fogva a' személy iránt homály nem lenne, az illy czédulák fogadtassanak el, p. o. ha org.gyülési tagnak keresztneve nem helyesen íratnék, ellenben a' cathegoria, mellyhez tartozik, tisztán kifejezve lenne: az illy választásnak helyessége kétség alá nem hozható; valamint szintén ha ugyanazon egy néven több czédulákban több szmélyek fordulnának elő, a’nélkül, hogy kijelentésnek, miszerint ifjabb vagy idősb legyen azon személy, ezen ezédulák tétessenek félre,s ha aztán egy ezédula jöne elő, mellyen az volna : idősb, mindazon ezédulák, mellyeken semmi sem volt feljegyezve, azon egyénnek részére vétessenek jóba, kiről az íratott, hogy idősebb; de ha csak egy ezédulán is az volna: ifjabb, akkor bizonytalanságban lévén a’RK. és RR. az iránt, hogy valljon kire értettek azon szózatok, mellyek mellett sem ifjabb sem idősb nem volt, az illy czédulák fel ne vétessenek, és csak azon czédulák tartassanak meg, mellyekben az idősebb és ifjabb szavak tisztán előjőnek.“ Elnök: Ezek voltak a’ múlt két országgyűlésen megállított választási szabályok. Kivánnak-e a’ t. Kir. és KR. valamit rajtok változtatni vagy nem! (Felkiáltás: maradjanak.) Fogarasvidék’ köv. általánosan a’kir. előadásokhoz szólván , beszédének rövid kivonata ide megy ki. Az országgyűlés’ elsőbb napjai' egyikén észrevételt teve szóló a’ jegyzőkönyvre, csak írásmódját kívánván változtatni; azt javallá, hogy ezen kifejezés helyett „valahányszor a’ felség’ neve olvastatott, a’ rendek mindannyiszor éljeneztek,“ helyesebb lenne ezt tenni: „olvastatván a’ felséges királyi leirat, a’ rendek felséges fejedelmük iránt viseltető hódoló