Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-01 / 753. szám

Csütörtök October 1, 1846 Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben l­anderer Laj­o­s kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébi­tt minden kir postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Hivat, közrem. Névváltoztatás. A’ conservati­ve’ egy uj argumentuma. Fővárosi újdonságok. Er­délyi országgyűlés. Törvényhatósági dolgok: Zalából (a’ közgyűlés’ folytatása). Vegyes közlemények. Eperjes. Iparműkiállitási sorsjáték. Szőlőkiállitás. Külföld. Duna vízállás. Hirdetések.’ iNORNZIO és ERDÉLYT. Ő cs. kir. ap. Fölsége a’ nagyszombati káptalanban megüresült kanonokságra Okolicsányi Pál verebélyi plébánost érdemesítni kegy. méltóztatott. A’ nagy m. kir. udv. Kamara a’ brumovi megüresült harmincza­­dosi állomásra Sin­s­sn­y Ignácz b­ursovkai harminczadost alkal­mazta. — CB. P. H.) Ő felsége méltóttatott legkegym. megengedni, hogy mérnök Hannover Antal vezetéknevét Honvéry-re változtathassa. A’ conservative­k’ egy uj argumen­tuma. Nemzetiség és civilisatio: midőn e’ két szót leírjuk, nem lehet forróbb óhajtásunk, mint, hogy az, mi általa ki­fejeztetik , mindig karöltve járjon egymással hazánk’ alkot­mányos kifejlődése’ nagy processusában. De hiszen ez nem is óhajtás’ tárgya. Mi más a’ nemzetiség, mint a’ nemzet­nek öntudatra ébredése ? Avagy nem látjuk-e, mikép’ ha­zánkban is a’ civilisatio’ jótékony sugarait csak azóta kezd­jük érezni, mióta a’ nemzetiség’ érzete öntudatra ébredett bennünk, ’s ez akkor történt, midőn amannak sugarai be­­hatának hozzánk. — Ez mind tény , ezek mind kézzelfog­ható tünemények, mik, úgy hisszük , bizonyitgatásra nem szorulnak. ’S minő különös vitatkozási modor kezd mégis egy idő óta irodalmunkban, politicai lapjainkban fejlődni ? Ugyanazok , kik régebben akadályokat raktak élőnkbe, mi­dőn pártunk a’ nemzetiség’ ügye’ biztosításáért küzdött, kik tulnévvel vádoltak bennünket, ’s általunk előidézett visz­­hatásnak keresztelék az ilirismus’ európai mozgalmát, — azon urak most egyszerre különös barátivá lettek nemzeti­ségünknek . Olvasátok-e a’ B.P. Híradó’ értekezését teen­­dőink’legfőbbikéről? Alig van haladási kérdés, melly általok épen a’ nemzetiség’ szempontjától ne ostro­­moltatnék. Azon urak már nemcsak az ősiséget zavarják össze a’ honosítási törvényekkel , midőn látják, hogy a’ külföldiek, minden ősiség mellett is, nagy uradalmakat szereznek köztünk , — hanem már most kimondják , hogy nektek nem kell jury , nem kell általános képvi­selet, nem az úrbéri viszony’ általános megváltása’stb., — miért ? azért, mert mindez a’ nemzetiséget veszé­lyezteti, mert mindez a’ hazánkban létező idegen nemzeti­ségeknek kellett a tül nagyobb befolyást engedeni közügye­inkbe, mik szerintök elnyomandók lesznek saját nemzetisé­günket. Gondoljátok meg, mit beszéltek, urak. Hiszen ez argumentum nem egyéb,, mint azt állítani, hogy nemze­tiségünk e’ hon’ népiségeinek kifejlődésével nem fér össze, hogy az csak akkép’ tartathatik fel, ha c­inai falakkal zár­juk el a’ civilisatiotól. Ha ez áll, akkor a’ halálos Ítéletet ti mondátok ki nemzetiségünkre. Igen, a’ halálos Ítéletet, — mert ha mi, kik a’ magyar a’kormány’ jóvoltában részt veszünk, magunkban ösztönt érzünk is azt legféltettebb kincsünk gyanánt őrzeni: amaz argumentum, mellyel min­den haladási kérdések ellen éltek, közös harczra hivja fel nemzetiségünk ellen e’ hon’ minden népiségeit. ’S e’ harcz­­­­ban, hazánk’ idegen ajkú népiségei mellett, ellenünk lesz a’ civilisatio’ ügye is. Igen, mert mi jelenleg épen abban találjuk a’ legfőbb argumentumot nyelvünk, nemzetiségünk mellett, miképen ama’ nyelv, e’ nemzetiség elválaszthatlan összeköttetésben van az alkotmányossággal, úgy, hogy a’ magyar nemzetiség jelenleg azon központ, honnan a’ jogok kisugárzanak. Ha ez nem volna, ha állana azon argumen­tum, melly a’ jogterjesztés ’s minden haladási kérdés ellen használtatik, ha nemzetiségünk akadályozná a’ fejlődést, azon czélt, mi végett társaságban vagyunk, akkor ki kellene mondanunk, mikép’ szentebb kötelességeket is ismerünk, mint a’ nemzetiség’ fentartása. De hála az égnek­ más­­kint áll a’ dolog. Sőt Széchenyivel hisszük, miszerint e’ hon’ különböző népfajait a’ közös alkotmányosság’ ’s nem­zetiség’ kapcsában épen a’ jogkiterjesztés fogja egyesí­teni. — a H­­b. Fővárosi ujdottságok. A’ pozsony-nagyszombati vasúttársaság’ aug. 30-kán tartott közgyűlését illetőleg olvassuk a’ Hetilapban, misze­rint e’ társaságnál is szomorúan kellett tapasztalni, mikint a’ fontosabb jelentőségű társaságaink’ irányában mármár divatba jőni kezdő megtámadások, gyanúsító ’s becsmérlő vádaskodások, nála is beköszöntöttek. A’ közgyűlésről hi­vatalosan kiadott közlemény’ legelső pontjában olvasható, mi­képen az igazgatóság és a’ kormányzó választmány között keletkezett félreértések iránt fövilágositásoknak kelle adat-í niok, miképen továbbá némelly részvényeseknek, levelek­ben előadott vádjaik, a’legkörülményesebb czáfolatok’ nyo­­­­mán, mint alaptalanok visszautasittattak Egy másik pont sze­rint az igazgatóság’ több tagjai lemondottak hivatalaikról, ’s csak a’ közgyülés’egyhangú kérelmére lehettek arra bízhatok, hogy a’ legközelebb tartandó közgyűlésig viseljék meg­bízatásukat. Többen azonban határozottan visszaléptek. ’S igy november’ 1-je napján ismét közgyűlés fog tartatni. — Egyébiránt a’ pozsony-nagyszombati vaspálya’ fölszerelé­séül, állomási’s­örházak’, istállók’, tárak’építéséül 150,000 pftnyi kölcsön százról hatos kamatra határoztatott fölvétetni. —■ Az alakulandó magyar gőzhajózási társaság’ győri és pesti részvényesei f. hó’ 20-ban Pesten előleges tanács­kozást tartottak , mellyben a’ győri küldöttek’ azon világos kikötése mellett, hogy a’ közlekedés szakadatlanul fen­­tartassék , a’ pesti és győri társaság között az egyesülés szerencsésen létrejött, és elhatároztatott, hogy az igazga­tóság’ székhelye, a’ társaság’ érdeke is azt kívánván, Pes­ten mint középponton legyen. Az alaptőke előlegesen egy millió vítra van határozva, és mihelyt ez aláírva leend, az első magyar gőzhajótársaság magát alakult­­nak nyilatkoztatja, a’ közkereseti törvények’ értelmében az illető helyre jelentést tesz, ’s annak idejében szabályait kinyomatja. Egy részvény’ ára 200 pft, ’s e’ részvények igen igen kapósak. Az aláírás mindazáltal továbbra is nyitva marad egy millió pftig, sőt ha a’ társaság’ érdeke kívánja többre is. A’ Pest és Győr közötti egyenes közlekedés elő­­legesen kiköttetett. Végül megemlítendő , miképen e’ vál­lalat ’s ügyvitel egészen magyar­ lábon áll. A’ közönségben, melly régi időktől fogva tele van panaszokkal, a’ jelenleg fen­­álló ’s Dunánkon egyedárulkodó idegen gőzhajótársaságot illetőleg, ezen uj társaság iránt már eddig is nagy a’ ro­­konszenv, ’s tőle függend csupán, a’ közönséget későbbi üdvös intézkedések által m­­a számára mindinkább meg­nyerni­ A’ két társaság’ versenye mindenesetre csak jóté­kony eredményű leend a’ közönségre, mind takarékosság’, mind kényelem’ dolgában. — A’ Balatonon is megjelent már az első gőzös. „K­i­s­­faludy* f. é. sept. 21-én, gróf Széchenyi István’ szüle­tése’ napján bocsáttatott vizre , mint képzelhetni, tömérdek nézők’ jelenlétében, mozsarak’ durrogása’ közben, isteni tisztelettel, egyházi fölszenteléssel, áldomásirással ’s több affélével egybekötve. Sok szerencsét az uj pályának ’s az uj pályázónak. — Bajza’ Világtörténetének V-ik füzete megjelent. — Szinte e’ napokban hagyá el a’ sajtót Kuthy’ Hazai Rejtel­meinek VII. füzete, mellyel bezáratik e’ munka’ első kötete. Vallyon olvasták-e ezen művet azon urak, kik olly fenhan­­gon kiáltják, miképen költőink a’ magyar népéletet sem fel­fogni, sem visszaadni nem képesek? — A’ nagy nap feltűnt! Múlt szombaton lépett fel szín­padunkon Romeo és Júliában operánk’ két primadonnája , először együtt és egyszerre. Rómeót Schodelné , Júliát Hollósy Kornél ia személyesité. A’ közönségnek igen jól esett látni, milly forró szerelem egyesíti Rómeót és Júliát, és mi bizton merjük jósolni, hogy mig e’ szerelem tartand , mindaddig a’közönség’szeretete sem lesz megoszolva a’ két kedvencz között.—Mondjuk-e, hogy a’ színház’ minden zuga tömve volt, hogy a’ szakadozó eső’ daczára több száz em­ber volt kénytelen helyhiány miatt visszatérni? mondjuk-e, hogy hasonló enthusiasmust, olly tapsvihart, olly számos , a’ felvonásközti szüneteket egészen betöltő kihivásokat e’ színházban még aligha tapasztalánk valaha ? Ezt mondanunk felesleges, de még azt is, hogy e’ lelkesedésnek csak­nem annyira megörültünk, mint p. o. a’ Honderű’ érdemes szerkesztője a’ bécs-brucki vaspálya’ minap történt meg­nyitásának. Wolf tenorista’ barátait a’ karzaton figyelmez­tetjük , hogy kissé nagyon is sokan vannak , ’s a’ két pri­madonna’ olly jeles éneke mellett, még őt is olly nagy zaj­jal hívogatni, kissé nagy tolakodás. De erről Wolf nem te­het , és kissé mélyebb értelmű volt a’ közönség’ nagy ré­szének azon nyilatkozata , miszerint Wolf után Egressy’ nevét kiáltoták. Csak azt kellene tudnunk, Gábort ki­­vánták-e ezek, vagy Bénit. — Az előadás’ végefelé a’ színház’ tetejéről Schodelnéhoz írott silány üdvözlő versek szóratának le a’ közönség’ közé, és volt tolongás, szoron­gás, kalap, esernyő, bot-hadonázás, és volt kinyulás, kikapkodás karzatról és páholyokból a’ versek után, hogy majdnem ember is jött le a’ versekkel egypárszor. A’ pa­­rodiázni szerető karzat itt sem tagadható meg természe­tét , ’s a’ versek’ leérése után , holmi papírdarabokat, tarka rongyokat szóra le földszinre. A’ kapkodás megújult; a’ karzat’ arczai kárörömben sugárzanak le „sátáni guny­­mosolylyal“, a’ földszinti arczok pedig elszégyenülve mene­kültek a’ rongyot fogott kalapok alá. — Azon két úr, kikről nem régiben emlitést tevénk, mi­képen a’ váczi utczák­ világos nappal összeverekedtek, ki­egyenlítők egymás közt a’ dolgot, úgy, hogy a’ sértett fél tökéletes elégtételt nyert a’ sértő’ részéről. — Múlt hétfőn ismét egy rész­dráma került színpa­dunkra. De erről és más egyébről jövő alkalommal.— Új (Erdélyi országgyűlés.­ ­ VII. Országos ülés, sept. 19-én. Tárgy: a’vá­lasztási elvek­ és szabályok’ megállapítása. A’ jegyzőkönyv’ hitelesítése 's némi felszólalások és óvások után, mikről közelebb szóltunk: Elnök napirendre vité a’BR-et. Kö­vetkezik , úgymond, az első k. kir. előadás, az udvari can­­cellár’ választása (ö­nmaga felolvastatja). A* czél’megköze­lítése’ tekintetéből, mivel nem kétkedik, hogy a’ KK. és RR. előleges tanácskozásukban az 1837- es 41-iki válasz­tási szabályok mellett állapodtak meg, felolvastatja. Az 1837-ben hozott vál. szabályoknak a’ jelen esetre alkalmaz­ható pontjai következők: „Választassanak vallásosként, 3—3 minden vallásból, és igy a’négy vallásból 12. Hogy ha a’szavazatok­ számbavétele után, a’ három számba az utósó helyre egyforma szózattal esnék be ketté, ezekre nézve uj szólatolás létetik, és csak a’ több votumot nyert marad ben, de az előbbi számával, úgy, ha a’ két első helyre is, egyforma szavakkal, többen esnének be, azokra is, a’ hely’ ki­jelölése' tekintetéből, uj szózatolás lesi; a’ nevek után az előbbi szózatok' száma íratván, nem pedig a' második szózatolás' alkal­mával, csupán a’sorolás'tekintetéből, nyert szózatok' mennyisége. A’ szózatolás egyszerre csak egy hivatalra legyen. A' választás a' legfelsőbb hivatalon kezdődik, és úgy rendre rendre a' legalsóra száll. Minden választó személy, a' fenebbiek szerint, minden hiva­talra 12 —12 személyeket választván, a’ választás'' teljes bevég­zése után, a' választás alá jött hivatalok nem külön külön, vagy szakaszonkint, hanem egyszerre küldetnek fel megerősítés végett. A' mi a' dolog’ practicumát illeti: Minden szózatoló az egyik itélőmester által a' lajstromban felszólittatván, ezéduláját az org. szine előtt a' ládába beteszi, a' hova minden czédulák betétetvén, azután egy későre jövő szózatolónak is czédulája be nem vétetik. A' már bevett cédulákat az elnök kiveszi, és a’ maga mellé, az org.gyülés' tagjainak különböző cathegoriáiból segédül felvett sze­mélyek közül egyik a' czédulát felolvassa, a' másik itélőmester a’ szózatok’ számát jegyzi, a’ folyó számot mindenkor­ fensac-val ki­mondván ; a’ jegyzésben részt vészen a’ kir. tábla is, úgy más akárki is, kinek a’ szózatokat jegyezni tetszeni fog. A' felolvasott czédulákban lehetnek hiányok, melyek lehetnek essentialisok és nem azok; essentialis az, melly törvényt sért, p. o. egy vallásból nem három választatik, vagy egy vallásuak közé más vallásu lé­tetik, kivévén ha, a’ reciprocitás szerint, a’ hiba megigazítható 's kipótolható, az esentialis hiba miatt a' czédula elvész. Nem essen­tialis az olly hiba, a’ mellyben a’név elég tisztán kifejezve nincsen, de igy is a' szózatolónak intézete kitetszik, 's megitéltethetik; az illy hibáért a’ czédula bevehető. A’ melly napon a’ szózatok be­adattak, azon napon ki is vonatnak, hanem ha, valami közbejött akadály miatt, a’ szózatok’ kiszedése egy nap el nem végződnék, ezen esetben a’ láda elpecsételtetik, minden org.gyülési tag, a' kinek tetszik, pecsétjét reá nyomhatván, a' szózatok’ kivonása más napra marad. Minden czédulák felől kistatván, az itélőmester a' minden vallásból három három legtöbb szavakat nyert személyek’ neveit felolvassa, kik közül ha valamellyik választott személy kinyilatkoztatná, hogy ha megerősittetnék is, azon hivatalt fel nem vállalja, ennek helyébe uj szózatolás lesz, ezen újonnan választott mindenesetre a’ 3-dik helyre menvén be.d­ Az 1841-beli módosítás imez: „Ha a' választottak' nevei, criteriumai tisztán kifejezve nem lennének is, de a' körülmények­nél fogva a' személy iránt homály nem lenne, az illy czédulák fo­gadtassanak el, p. o. ha org.gyülési tagnak keresztneve nem he­lyesen íratnék, ellenben a' cathegoria, mellyhez tartozik, tisztán kifejezve lenne: az illy választásnak helyessége kétség alá nem hozható; valamint szintén ha ugyanazon egy néven több czédu­lákban több szmélyek fordulnának elő, a’­nélkül, hogy kijelentés­nek, miszerint ifjabb vagy idősb legyen azon személy, ezen ezédulák tétessenek félre,­­s ha aztán egy ezédula jöne elő, mellyen az volna : idősb, mindazon ezédulák, mellyeken semmi sem volt feljegyezve, azon egyénnek részére vétessenek jóba, ki­ről az íratott, hogy idősebb; de ha csak egy ezédulán is az volna: ifjabb, akkor bizonytalanságban lévén a’RK. és RR. az iránt, hogy valljon kire értettek azon szózatok, mellyek mellett sem ifjabb sem idősb nem volt, az illy czédulák fel ne vétessenek, és csak azon czédulák tartassanak meg, mellyekben az idősebb és ifjabb szavak tisztán előjőnek.“ Elnök: Ezek voltak a’ múlt két országgyűlésen meg­állított választási szabályok. Kivánnak-e a’ t. Kir. és KR. valamit rajtok változtatni vagy nem! (Felkiáltás: marad­janak.) Fogarasvidék’ köv. általánosan a’kir. előadások­hoz szólván , beszédének rövid kivonata ide megy ki. Az országgyűlés’ elsőbb napjai' egyikén észrevételt teve szóló a’ jegyzőkönyvre, csak írásmódját kívánván változtatni; azt javallá, hogy ezen kifejezés helyett „valahányszor a’ felség’ neve olvastatott, a’ rendek mindannyiszor éljeneztek,“ he­lyesebb lenne ezt tenni: „olvastatván a’ felséges királyi le­irat, a’ rendek felséges fejedelmük iránt viseltető hódoló

Next