Pesti Hírlap, 1846. november (771-787. szám)

1846-11-01 / 771. szám

gyár nyelv Icend kizárólag az intézet’ nyelve, ’s a’köny­veket mé­gis németül vezetik. — Némelly tagoktól elszedtek ugyan némi ürügy alatt nehány részvényt, de tizszerte na­gyobb számú saját részvényeiket mégis megtartották azon bizonyos hatalmaskodó töredék’ et sikerei. — Mindezek igen rosz elővéleményt támaszthatnak az intézet’ jövője iránt , ’s fölötte kívánatossá teszik, hogy ezen itt észrevehető privát speculatiók mielőbb megszüntessenek. — Ifj Szabó Pál’ eltűnését illetőleg folyton folynak a’ beszélgetések, gyanúsítások, sejtések, bölcselkedések A’ P. Zeitung megczáfolni iparkodik múltkori azon megjegy­zésünket, hogy a’ mostan tudákoskodó, de későn járó vész­jósló urak a’ magok’ idején nem léptének ki a’ síkra. — Azon mozgalmakat, mik némelly kereskedők’részéről in­kább a’ keresk. társaság mint annak igazgatója ellen tör­téntek , mellyeket, legalább egy részben, kereskedési önző érdekek idéztek elő, — mindezen mozgalmakat a’ P. Zeitung jóslatok gyanánt veszi. Ám vegye , ha úgy tetszik. Mi mindenesetre megfoghatlannak találjuk, hogy a’ meg történt balesemények , mellyek hitelünkre olly károsan hat­nak, némelly lapkezelőkben kárörömöt idézhetnek elő ; ’s megfoghatatlannak tartjuk e’kárörömet, midőn az egy, a’ kereskedés’ ’s hasonló vállalatok’ terén ujoncz nemzet’ rovására történik, midőn tapasztaltabb, a’kereskedés’te­rén jártasabb nemzetek között is, ‘s pedig a’ kormány szeme’ láttára , ollyasok történhettek, mint Bécsben a’ Geymüllerféle eset, kinek bukása és szökése ezreket vont maga után a’ bukás’ örvényébe. — Színpadunkon egy új dráma fordult meg a’ múlt na­pokban. Czime: „A’ néger.“ B. Jósika’ „Könnyelműek“ czimü regénye után dolgozta Finta Károly. A’ dráma ollyan, mint a’ legtöbb dráma, melly regény után készült. A’ re­génybeni hosszabb és okszerű motivatiok a’ drámai szaba­tosság’ és rövidség’ tekintetéből elmaradnak,’s ki nem ma­­gyarázható valószínűtlenségek és hitetlenséget szülő meg­lépések’ egész seregét látjuk fel ’s letűnni előttünk. A’ drá­mának vannak egyébiránt helyei, miknél fogva hisszük, hogy még egyszer talán fog adathatni. Az érdem benne a’ re­gényíróé, a’ dramatizáló szerzőé csak igen kevés — D­ e­ményi­atóségi dolgok TRENCSINMEGYE. Octoberhó’ 5-kén kezdett évnegye­­des közgyűlésünk’ hat napi folyama viharnélküli, de, a’vég­zettek’ fontosságát tekintve , mégis azoknak egyike volt, minőket megyénk csak régmúlt jobbkorában mutathat fel. Vajha a’ létesült közjóra czélzó intézkedések ne csupán írott malaszt maradnának, alkotva a’ jegyzőkönyv’ lapjainak sza­porítására, ’s ne lennének kénytelenek hajótörést szenvedni a’ viszonyaink­ parancsolta elnézéssel tört tisztviselői el­járáson. De bármiként kecsegtessük magunkat e’ részben jobb jövő’ reményévél, meg kell bizony vallanunk, hogy a’ múltban arra nézve alapot nem találunk, mert a’scontrobeli hátramaradások’ hosszas bűnlajstroma nagyon is képes volt jelen gyűlésen minden önmystificatiot a’ szomorú valóság’ rideg alaptételeire reducálni. Egyébiránt pro hic et nunc avval is megelégszünk , hogy tanácskozásunkat, kezdettől végig, a’ hely’ szentségét szemmel tartó illedelem kisérte; hogy a’ szokott személyeskedési harcz, mellyet egy beteg­ség miatt ezúttal Nyitrán maradt egyén majd minden gyűlé­sen olly mesteri tapintattal elő tudott idézni, most jelszó’ hiányában elmaradt. —Illy előzmények közt vevén kezdetet gyűlésünk, annak első napján tartott rövid megnyitó ülésé­ben a’ RR. elnök főispán ur által arra szólittattak’fel, hogy a’ megye és Trencsinvárose’ kebelében gyűjtött szabad ajánla­tokból épülőfélben levő , 90 betegágyra számított közkór­ház’ alapjának letételére vele együtt kimenjenek, egyszers­mind pedig az alapkőbe teendő szokott emléklapot mennél számosabban írják alá. Mi meg is történvén, az aláírottak, a’ főügyész’ indítványára, a’ kórház’ pénzalapjának szaporí­tásához külön 2—5 pftnyi adománynyal járultak, melly utols az érintett kórháztőke közel 300 pftnyi öszleget nyert. Ezekután a’ BR. a’ külváros’ végén már is emeletre épült, ’s bármelly nagyobb városban is diszszel helyt állandó kór­házhoz a’ szakadó eső’ daczára számosan kiindultak, é s az ünnepélyt szokott szertartások közt bevégezték. Másnap a’ gyűlés folytattatván, a’ sept. 3-án tartott kis­­gyülés’ jegyzőkönyve olvastatott, mellyből a’ BR.-ek’ érté­sére esett, hogy Moyss-helység’ némelly úrbéri zselicsei régi időktől óta majorsági földeket is tartván, ’s ezek’ hasz­nálatától úrbéri per’ útján közelébb elüttetvén, a’ felsőbb helyen is jóváhagyott bírói ítéletnek erőszakkal ellensze­gültek , miért is ellenék katonai hatalomkal használtatott. Minthogy azonban az általok tartott majorsági földek is ro­­vatosan összeírva voltak,’s elvételök után a’ rovatok’ száma Moyss-helységben 7 7/8~al leapadt, kérdés támadt: ezen rovatok mikép’ legyenek pótlandók; mert tudni való , hogy nálunk rovatos összeírás, vagy annak más megyékben éven­­kint létetni szokott rectificatioja már mintegy 50 év óta nem történt, új összeírás iránt ugyan már nehány év előtt hoza­tott végzés, de tisztviselőink, a’ munkát erejöket túlhaladó­­nak tekintvén, mindeddig mit sem tettek. Mennyi zavar ’s egyes községek és adózók’ milly méltatlan túlterhelése foly ezen állapotból, könnyen megfogható, ha fontolóra vétetik: mennyire változik a’ vagyonossági viszony félszázad’ le­­folyta alatt egyes vidékeken. A’ bajnak némi enyhítése vé­gett ugyan azon gyakorlat hozatott be, hogy valahányszor valamelly község, adóbeli terheltetését panaszolván, rovatai­nak elemi károk, úrbéri perek ’stb. miatti leszállítását kéri, annak újabb rovatos összeírása elrendeltetik , ’s az elesett rovatszám más járásbeli községekre vettetik ki; ámde ezen patliativum a’ kellő arányt helyre ütni koránsem bírja , ’s méltányosnak azt már csak azért sem lehet mondani, mert ezen kivetés csupán tisztviselői önkénytől függ. Szóba ho­zatott tehát ismét az általános összeírás­ szüksége , de alig hangzott el az indítvány, már­is számos nehézségekkel os­­tromoltatott, mellyeknek legfontosbikai bizonyosan csak azon meggyőződésben gyökereztek, hogy jelen helyzetünk­ben még sokkal kisebb bajjal járó végzések is örök fele­désbe szenderedtek, ’s ennélfogva ezen nem csekély fá­radtságot kívánandó mű annál bizonyosabban fogna azok’ sorsára jutni. Hogy azonban mégis legalább az utókornak bebizonyítsuk , mikép’ ez ügyben jó szándékkal birjunk, K. P. aljegyző’ indítványára, mintegy jegyzőkönyvi prome­­moriaként, azt végeztük , hogy miután a’ rovatos összeírás’ kiküldött választmányok általi létesítése eddig a’ kívánt si­kerre nem vezetett, azt minden járás’ főbírája az illető ke­rületi tisztviselők által , kiknek az különben is tisztekben áll, vitesse véghez, és jelentse be. Nem kell nagy jóstehet­ség annak kimondására, hogy a’ rovatos összeírás’ ügye az enyészet’ bélyegét homlokán viselő ezen végzés által ismét csak ed graecas calendas van elhalasztva. Sorra kerülvén ezek után a’ levelezések, ezek közt em­lítésre méltó­­) azon helytartósági intézmény, melly a’ nádori ünnepély’ tartásáról rendelkezik , — nádor ö fen­ségének e’ tárgyban­ tudósítása és Pestmegyének a’ ki­adandó emlékpénz’ költségei iránti felhívása; az első kettő­nek következtében a’ nádori ünnep’ dicsőitésé­re, főispán ur­nák vezérlete alatt, egy 32 egyénből álló küldöttség nevez­tetett , az emlékpénzi költségek iránt pedig Pestnek azt válaszoljuk , hogy azokhoz aránylag járulni igenis készek vagyunk; egyszersmind levéltárunk’ számára minden pénz­nemből egy egy példányt rendelvén a’ nemesi pénztár’ költ­ségén megszereztetni. 2) Pozsonymegyének a’ testvérhon­­nali egyesülés’ tárgyában kelt felhívása pártoltatni fog. 3) Zalának azon válasza’ folytán, mellynek csatolmányában fel­szólításunkra az evang. tanintézetekben fönállt magyar nyelvművelő társulatokat eltiltó felsőbb rendelményeket közli, rövid vitatkozás után azon határozat keletkezett, hogy mi­után a’ magyar nyelv’ közigazgatásivá emeltetése annak gyö­keres megismertetését, főleg az idegen ajkú ifjúság közt , miilyen nagyobb részt az evang. tanodáké, elkerülhetlen szükségessé tenné, azért ő felsége felírás’utján az iránt keressék meg, miszerint a’ kérdéses társulatok’ vissza­állítását, nyelvmivelési czéljuk’szoros szemmel tartása mel­lett, megengedni méltóztassék. 4) Vasnak a’ németek’ tö­meges bevándorlását akadályoztatni kérő felírása a’ helyt.— tanácsnál egy hasonértelművel támogattatni határoztatván, jövő hongyülésen megyénk’ részéről egy kimerítő honosítási törvény’ alkotása fog sürgettetni. 5) Verőczének a’ buko­­várfiumei vasutat érdeklő ismeretes latin felszólítása, érde­mére nézve pártolást nyert ugyan, a’ levelező megye azon­ban , mellyre a’ magyar nyelvi törvény’ kötelezd erejét ép’ úgy, mint bármelly más magyarhoni törvényhatóságra ki terjeszkedni hisszük, az iránt rendeltetett értesittetni, hogy jövőre csak magyar szerkezetű levelezései fognak elfogad­tatni. — Megyénknek a’ magyar nemzetiség körüli buzgal­mat tanúsító fölebbi megállapodások’ kiegészítéséül meg kell még itt közbevetőleg említenünk, hogy, jelen gyűlésünk’ egyik végzése által, nemesek’ részéről beadandó bármi fo­lyamodványok’ szerkezeti nyelvéül ezentúl kizárólag a’ ma­gyar állapíttatott meg. 6) A’ görög nem egyesült vallásra­ csoportos áttéréseket előlegesen feljelentetni rendelő hely­tartótanácsi intézmény’ érdeme úgy, valamint a’ rokon intézkedést magában foglaló korábbi leiraté is, a’ törvény­­hozás’ körébe tartozónak ítéltetvén , a’ követutasitás’ ter­vezésére megbízott választmányhoz utaltatott. 7) Sző­nyegre került ezek után azon intézmény, miszerint, a’ köz­népünkre élelem’ szűkéből bekövetkezendő ínségnek eny­hítése végett, a’ kir. kincstárból 12.000 pftnyi kölcsön akbint megajánltatik, hogy az három év’ lefolyta alatt vagy rész­­letenkint, vagy egyszerre megtéríttessék , ’s ugyanazon község’ lakosi egyik a’ másikáért a’ kereskedést magokra vállalják. Megyénk ugyanis a’ tavalyi és harmadévi rész termés és itt-ott mutatkozott burgonyavész­ okozta élelem­hiány’ tekintetéből még a’ múlt évi öszszel a’ helyi.tanácshoz 60,000 pftos kölcsön’adásáért felirt, jóllehet pedig a’ len­gyel és sléziai határhegyek közt lakó községek’ számos tagjai a’ múlt télen és tavaszszal élelemhiány miatt tömege­sen kiköltöztek , a’ hon maradottak pedig valódi éhhalállal kénytelenittettek küzdeni, ismételt kérelmeinkre mindazáltal csak most érkezett, fönebbi kölcsön’ kirendelésével, válasz. azonban még most sem késett az el, sőt habár a’szükséget szenvedendő százezerek’ előrelátható végtelen bajának el­hárítására csak annyi a’ megajánlott öszveg , mint a’ ten­gerbe hullott csöppviz, el kell mégis ismernünk , hogy bárhonnan jövő és bármi csekély segélyre ez évben hason - Hibátlanul inkább szorultunk, mint tavaly ; mert saját ter­mésű gabnánk népünk’ élelmére még a’ legjobb években is elégtelen; azon gabnára , melly szomszéd Nyitra és Bars­­megyékből, útjainkat ellepő végtelen szekérsorokon, szokott minden tavaszszal felvidékünkre hozatni, mármost is szer­felett magas ára miatt félév múlva épen nem számíthatunk; a’ burgonya végül és káposzta, szegény földnépünk’ ezen mindennapi kenyere, mennyire a’ mezőn meg nem rothadt, a’ vermekben és hordákban általános rothadásnak indul. Mindezek olly előzmények , mik a’ legvérmesb gon­dolkodású embert is a’ következmények iránti bús sej­telmekkel tölthetik el. Miért is mindjárt a’ gyűlés’ meg­nyitásával a’ Rédek több oldalról hivattak fel a’ szükség’ enyhítésére czélzó erélyes intézkedések’ megtételére, és minden e’ tárgyban bárki által teendő indítvány’ elő­terjesztése és megrostálása egy kiküldött választmány­hoz utaltatott , mellynek harmadnap beadott jelentése’ folytán abban történt megállapodás , hogy ő felsége mindenekelőtt a’ korábbi felírásainkban kért 60,000 pftnyi kölest­g k';egészitésére m megkéretni, a’ megyei terje­delmes uradalmak’ birtokositól, vagyha azoktól kieszközölni nem sikerülne, bárki mástól is az adózó szegény nép’ részére csekély kamattal, vagy épen a’ nélkül, 12,000 pft a* megye’ jótállása mellett felvétessék; a’ kir. kincstárból megajánlott 12,000 pfton árlejtés’ útján 5000 mérő árpa vétessék,’s ennek egy harmada a’solnai, ugyanannyi a’ vágbeszterczei,két ki­­lenczede a’ közép és egy kilenczede a’ hegyentuli járás’ szű­kölködő hegylakosi közt szükségaránylag osztassák fel, az alsójárás, mint a’ megyében legtermékenyebb’ nevében an­nak főbírája az érintett segedelemről a’többi járások’ javára lemondván; — a’ középponti vasúttársaság’ egy megbízottá, közmunkások’szerzése és azokkal kötendő szerződés végett, épen a’ gyűlés’ elején jelenvén meg körünkben, e’ rész­beni eljárását a’ megye által elősegittetni kérte , mihez ké­pest főóráinknak meghagyták , hogy ezt mind önmagok, mind az illető lelkészek által a’ szószékről tétessék köz­­hirré, ’s azokat, kik élelemhiánynyal küzdenek, ezen ked­vező kenyérkeresési alkalom’ használatára szólítsák ; — a’ kir. kamara megkerestetett, hogy az oraviczai terjedelmes bányamunkálatoknál nagyobb számmal szükségelt munkáso­kat szerfelett elszaporodott népségünkből hívja meg, ’s a’ telepítési föltételeket vélünk mielőbb tudassa; — azon már harmad éve hozott megyei végzés, miszerint a’ megyét be­kalandozó kül- és belföldi kóborok megfogatni és eredetök’ helyére visszautasittatni rendeltettek, — valamint az is, melly szerint keresztelés, menyegző, búcsú ’s más hason­­alkalommal szokásos vendégeskedés és zene súlyos bün­tetés alatt megtiltatott, megujittatván, az utóbbinak érvé­nye a’ nemesi rendre is kiterjesztetett, ’s mindkettőnek szigorú foganatba vétele a’ tisztviselőknek meghagyatott. — Mindezen intézkedésekkel kapcsolatban, mint a’ szükség’ enyhítését hasonlag elősegítő eszköz, a’ takarékmagtárok’ ügye is vétetett tanácskozásba, melly iránt választmányilag kidolgozott ’s kezelés, ellenőrködés, kölcsönvétel, annak biztosítása, valamit visszatérítési szabályok’ tekintetében ép’ olly czélszerűen , mint kimeritőleg rendelkező tervből jelenben csak azt emeljük ki, hogy megyénk a’felsőjárá­sokban kétkét, az alsókban pedig külön egy takarékmagtárt alapítani szándékozván, azok’ alapját, addig, mig terméke­nyebb év’ bekövetkeztével az adózó is hozzájárulhatna , a’ birtokos nemességtől gyűjtendő szabad ajánlatok’ útján le­tenni , a­ kezelők’ fizetését pedig a’ nemesi pénztárból fe­deztetni kívánja; miknél fogva szerencséseknek fogjuk tar­tani magunkat, ha jövő közléseinkben azt jelenthetendjük, hogy, szemközt a’fenyegető vészszel, a’ terv és kivitel, vég­zés és foganatosítás közti hézag a’ szokottnál kisebb volt. 8) Az 1844. 9. t.cz. értelmében szabályzandó közmunkák’ összeírása terjesztetvén be, érdemleges átvizsgálása jövő gyülésre , a’ mikor egyszersmind a’ jövő évi munká­latok’ tervezete is be fog adatni, elhalasztatott; minthogy pedig annak ezúttali áttekintéséből az derült volna ki, hogy az alsójárásokban a’ telki tartozmányokhoz képest olly sok az irtványföld, miszerint ha ez a’munkateljesítés’ köte­lessége alól felment­enék, azon járások’ minden szekeres napjaiból még az évenkinti útporondozás is alig telnék ki, minthogy különben a’ méltányossággal sem férne öszve, hogy az úrbéri tartozásokkal amúgy sem terhelt irtványbir­­tokos a’ telkes jobbágynál a’ közmunkákra nézve is ke­­vésbbé terheltessék, azért, jóllehet a’ törvény azok’ miképi megrovása iránt nem rendelkezik, minden házas zsellér, ki házán kívül még egy nyolczad úrbéri telekkel holdmennyiség­ben felérő, vagy azt meghaladó irtványfölddel bir, az úrbéri telkes jobbágyra aránylag kiszabott szekeres napszámmal, —az egy nyolczadon alul biró pedig minden általa bírt két hold után egy gyalog nappal, — ’s ezen utóbbi azon fölül a’ házas zsellérek’ 6 napi járandóságával rendeltetett megra­­vatni. Elismerve lévén egyébiránt az , hogy az uj törvény’ életbeléptetése után a’ munkabeli napszámok csak akkor lehetnek mind az évenkint készítendő uj munkálatokra, mind a’ régiek’ föntartására elégségesek, ha a’ közmunkák körül az eddiginél szigorúbb felügyelés és szakértőbb igaz­gatás fog alkalmaztatni, e’ czélnak megközelítése, az egész megyében felosztandó 13 utbiztosnak rendszeritése — ak­­kint hozatott indítványba, hogy a’ megyei munkák körül foglalkozó tisztviselőknek eddig fizettetni szokott, évenkint mintegy ezer pftra rúgott napdijak jövőre egészen meg­szüntetvén , ezen öszvegböl a’ most fönálló 10 utbiztos’ 50 pftnyi évdija 120 pftra emeltessék, a’ még szükséges 3 pe­dig ugyanannyival a’ nemesi pénztárból dijaztassék; mi által azoknak nemcsak hivatali buzgósága serkentetni, de a’ házi adótárnak még évenkint közel 300 pft is megtakarit­­tatni czéloztatik. — Ezenkívül még, az utak’ jó karban tar­tása és a’ szüntelen porondozás’ elmellőzése végett, me­gyénknek 82 mértföldnyi csinált útja lévén, ugyanannyi útkaparó inditványoztatott felfogadtatni, kiknek köteles­sége nemcsak a’kátyúk’ folytonos töltögetése, a’víznek lecsapolása ’stb . de a7 utaink mellett ültetett fasorok’ ron­­gálástóli megóvása is fogna lenni­ Ezeknek 30 pftra szabott évdija, a’ házi adótér’ terhelése nélkül, úgy terveztetett előállittatni, hogy azon hegyi községek, mellyek az utaktól olly távol fekszenek , miszerint az egyes lakosok csekély munkajárandóságukat minden haszon nélkül jövel és menet­tel áll­­anák ki, annak megváltására bizassanak , mi annál biztosabban gondoltatott elévetni, minthogy azok a’ távoly­­ság’ tekintetéből közmunkájokat természetben eddig sem végezték, hanem folyvást pénzzel váltották meg.­­ Mind ezen indítványok végzés’ erejére emeltetvén, azoknak foga­natba vétele akkorra lan halasztva, midőn a’ helyt.tanács­ 294 c) sommázatát annak id­ejében közlendjük.

Next