Pesti Hírlap, 1846. november (771-787. szám)
1846-11-26 / 785. szám
adóssági kamatok’ fizetése ’s törlesztések után, 35 milliójánál több jövedelme alig marad. Nyilván van tehát , hogy az ebbeli kárpótlása a’ behozandó magyar dohánymonopolium által terveztetik. Azonban szóló ezt lehetetlennek tartja, mivel azt hiszi, hogy Magyarországon a’ dohánytermesztés’ eltörlése nélkül nem lehet monopólium. Minde’ mellett a’ kormánynak azon journalistikai vitatásokkal összeeső intézkedései— a’ trafikok’ felállítása nagy figyelmet érdemlenek. Mert legyen bár czéljok akármi , mindenesetre a’ dohányipar’ elnyomását húzták magok után. Már pedig tény, hogy a’ védegylet’ keletkezte óta csupán a’ szivarral több ezer egyén foglalkozik, mint a’ hány száz előbb tévé. Jól látja ezt a’ B.P. Híradó’ vezére, ’s kárpótlást javai. Ezen tény* ellenében nyomom ok az, hogy a’ kormány csupán olcsó szivarokról gondoskodik. Miért nem téve azt előbb, mig reá nagyobb szükség volt? — Törvényt is tud szóló idézni, nevezetesen az 1840-ki kereskedelmi törvény nyilván fenhagyja azon eddig is fenállott szabályt, hogy egy gyámolt csupán egy boltot tarthasson , — valamint azon törvény is ismeretes előtte, hogy Magyarországon a’ nemzet’ megkérdése nélkül semmiféle adó- vagy vámviszonyokon változtatni nem lehet. Pártolja az indítványt. Gróf Sz. I. ő exja az előtte szólók’ beszédének azon részét fogván fel, mellyben a’ bizonytalan czélokra alakított többségről szólottak — politicája’ szellemében néhány engesztelő szót mondott a’ másik oldalra nézve, határozottan előrebocsátván , miszerint ő excja nem ellenzéki ugyan, de nean is conservativ. Elve nem egyéb, mint az: körülmények szerint változva, egyben soha nem változni, t.a. hogy erejét a’nemzeti és alkotmányos kifejlődésre fordítsa.’S tudja, hogy működését a’ jövő országgyűlésen is előzés fogja kijelölni, noha nem tudja, mi lesz szerepe. A’ kérdésben forgó tárgyra nézve szóló aggodalmat ugyan nem lát, azonban nem ellenzi a’ felírást a’ kormánynak emlegetett lépései csúsztatásnak igen vastagok volnának, az inkább kapustéri berohanás lenne. Azonban szóló még a’ monopólium’ behozatalánál is olly elvet lát, mellyet nem egy könnyen szalaszt el : a’ fizetés’ elvét. Szerinte az egyenes adó’ elvállalása, a’ nemesi javakon fekvő adóssági terhek miatt megy olly nehezen. Az indirect adóztatás kevesebb nehézséggel járna. Meglehet, hogy oda fent épen ide számítanak. A’ practicus angol azonban azt tanácsolná: fordítsuk saját czélunkra az innen veendő jövedelmet. — Jussanak eszünkbe a’ rosz utak. ’stb. Gróf R. G. az indítvány’ pártolása mellett két dologra nézve jelenté örömét, egyik, hogy főtiszt. K— ur a’ B. P. Híradót mentegeti, — másik , hogy az előtte szólót, saját kijelentése szerint, ha már az ellenzék magáénak nem mondhatja, legalább a’ másik oldal sem. Az első alispán rendre megczáfolván azon argumentumokat, mellyek a’ B . P. Híradóban a’ dohány’ közkezelése mellett felhozattak, azt mutogató, hogy a’ kormány, ha szinte egypár évi áldozattal megbuktathatja is a’ mostani szivargyámokokat, de a’ concurrentia’ útján monopóliumot mégsem fog eszközölhetni. Mert miután a’ kormánynak részint a’ sok tisztviselő’ tartása sok költségbe kerülend, részint a’ tervezett kártalanítás is tömérdeket föl fog emészteni; mig más felöl a’ magánygyámok kevésből kiállíthatja családi kezelés mellett szivarjait, a’ kormánynak okvetlenül drágábban kell adni szivarjait. — Ennélfogva, ha rövid időre némi áldozattal olcsóbban adja is a’ kormány gyártmányait, a’szivargyártás, úgy szólván, semmi tőkét nem igényelvén , azon perezben , midőn a’ kincstári szivar’ ára emelkedik, seregestől támadnak ismét a’ magánygyárak. Tehát okvetlenül országgyűlésen leendő keresztülvitelre kell számítania De itt mindenesetre az lesz kérdés, mi ezen monopóliumban a’ czél, ’s nem lenne-e drágán megvásárolva ? ’S az utóbbi kérdésre szóló igent mond, miután a’ nemzeti ipar’ egyik ága az által elnyomatnék. Hallott szóló országos szükségekről ’s azoknak födözésére megnyitandó uj jövedelemforrásokról. De mielőtt uj források nyittatnának , szóló azt akarja tudni, mi van eddig, ’s ha az újnak szüksége bebizonyosodik, akkor országgyűlésen lesz szó: kell-e monopólium vagy nem. De anticonstitutionalis eljárásban, ha gr. Sz. ajánlja, sincs bizalma. — Meglehet — mondá szónok — hogy a’ dohánymonopolium’ kérdését felhasználják elleneink az egyenes adó elleni agitatio’ terén is, mint egy kibúvó ajtócskát. De akkor mi sem fogunk késni — úgymond — ’s szólónak reménye nagy, hogy a’ magyar nemesség’ nagyobb része inkább megfizeti a’ reá eső egyenes adót , mintsem magát kellemetlen kutatásoknak vesse alá. — E. S. tbiró az előtte szólók’ elveit osztotta ugyan, de a’ felírást megelőzőleg egy küldöttség által még jobban kikerestetni óhajtá az alapokat, melly nyilatkozat után a’ B. P. Híradó’ többször említett vezérére került a’ sor nyilatkozni. Mindenekelőtt sajtó rá szóló , hogy a' dohányügy a’ vámkérdéssel kapcsolatba hozva tárgyattatott; mivel ezen tárgyat érettebb megfontolás után az utasításban kívánta volna előterjeszteni, így azonban szükséges, hogy nyilatkozzék. Szóló a’ vámkérdést következetesen kívánta taglalni, ’s miután elvül tűzte ki a’ vámok’ megszüntetését, azt pedig tudja , hogy e* czélt fizetés nélkül elérni nem lehet; szóló a’ fizetés’ elvének minden stádiumában barátja lévén, nyíltan kitűzte a’ dohánymonopoliumot. Hivatkozik az angol nemzetre , mellynél noha szabadabb nemzet nincs , mégis elfogadja a’ jövedelmi adót. E’ tekintetben azonban szóló csupán saját meggyőződésének szolgált tolmácsul, mit senkinek alárendelni nem szokott. Lehetségig iparkodék elhitetni ezekután szóló, hogy ezen journalistikai működéssel a’ kormánynak a’ dohányügyben tett némelly lépései csak esetlegesen jőnek össze. Azonban a’ kormánynak bizonyosan esze’ ágában sincs monopólium. Azt nem állitá ugyan a’ magos vezér, mit előtte egy szorgalmas olvasója tőn, hogy a’ kormány’ czélja egyenesen csak jó és olcsó szivar, de hogy következése illyesmi leendő vitatá. Sőt szerinte még a’ dohány’ ára is emelkedni fog. *) Mi az uj udvarboltokat illeti: szóló az előbbi és mostani állapot közt csak azon különbséget látta, hogy az ausztriai dohányigazgatóságnak itt Pesten eddig csak egy raktára volt, most több lesz, ’s egy lekopott felírás helyett, minő volt a’ dorottyautczai, több világos czimer. Hogy pedig az igy árulandó szivarokkal a’ védegyletieket is megbarátkoztassa, említé szóló, hogy azoknak némelly része, habár külföldön is, de magyar dohányból is készül. Ezek szerint, noha szólónak eltérő nézetei vannak, a’ felírást, ha csupán a’concurrentiára nézve lehető aggodalom adatik okául, pártolja; de a’ dohányügy’ tárgyalását a’ vámkérdésre kéri elhalasztani. Illy értelemben nyilatkozott HP. tbiró és kir. ügyész. Az indítványt egész kiterjedésében pártolók közül H. B. és A J. tbirák megjegyzék, hogy a’fentebbi mentségek igen kisszerű álláspontról vannak véve, az előrebocsátott magas’ politicai nézetek’ irányában. G. T. L. pedig köztünk és az angolok közt épen azon nagy különbséget látta, hogy nem angolok vagyunk. Máskép’ állna, úgymond, a’ dolog, ha felelős ministeriumunk volna. Jelen helyzetben szóló nem reméli azon közczélokra fordítandó felesleget, mit a’ B. P. Híradó a’ dohány’ jövedelméből vár. — Gr. Sz. I. fentebbi védelmét illetőleg pedig megjegyzé, miszerint azon pártot, mellytöl mindig azt hallhatni: „kí az ellenzékkel“, de rendszert sohasem — lehetlen másnak , mint bizonytalan czélunak nevezni. Még egy nyilatkozatot hallánk az indítvány mellett, H. B. sz. kir. Pestváros’ érdemes tanácsnokáét, melly férfias határozottságán kívül azért fogadtatott kitűnő tetszéssel, mert a’ megye’ rendei hajlandók valának azt úgy fogadni , mint Pestváros’ iparos lakói’ többségének véleményét. — Mi a’ boltnyithatási szabadságból merített védelmet illeti: szóló hivatalosan jelentheti, hogy a’ kamara e’ tekintetben sem tartotta meg a’ formákat. Nevezetesen illy esetben a’ városi tanácshoz mindig folyamodni kell, de a’ kormány ezt mellőzé. Vagy talán azért, mivel a’ választott kezelőknek már régibb bolti joguk volt ? — Ugyde a’ amlgy m. k. helyt. tanács Pestvároshoz épen illy tárgyban azt irá, hogy személyhez kötött efféle jogokat másra átruházni nem lehet. Szóló sokak’arczán látja a’kérdést: „de hát a’ tanács miért nem szólalt fel?“ ennek 99 oka van. Fő mindenesetre az emancipatio’ hiánya Pártolja az indítványt. E’ szerint a’ többség a’ másod alispán' indítványát végzéssé emelé. Felírnak a’ rendek, aggodalmukat fejezvén ki a’ dohányügyben tett lépések fölött, mellyek az ipart és dohánytermesztést elnyomással fenyegetik, ’s alkotmányos és jogi szempontból is sereimesek. — Egy. ZALÁBÓL. November’ 9-ki közgyűlésünk első alispán ur’ évnegyedes jelentésének felolvasásával nyittatván meg, a’ szerint a’ megyében semmi ragályos betegség nem uralkodik. Sajnálkozva értettük egy 11 éves légrádi kis leánykának , kit a’ dühös eb megmart, orvoslás elhanyagolása miatti elhalálozását, úgy a’ kapornaki járásban elkövetett két rendbeli mérgezést, valamint azt is, hogy több helyeken szánszándékos gyújtogatások történtek , ’s a’ tetteseknek mind eddig nyomukba jutni nem lehetett. Fájdalmas előérzetre gerjesztett a’jelentésnek azon része, mellyben a’ szűk termésről ’s különösen a’burgonyának, a’köznép’ ezen megbecsűlhetlen kenyérpótlékának, általános rothadásáról tudósit vitánk. Illy szomorú hírek után annyival kellemtesebben hatott reánk a’ gőzhajózásnak a’ Balatontaván lett megkezdéséről szóló pont, mellynek folytában meghagyatott szolgabiráinknak , hogy a’ Balatonnal érintkezésbe hozó utaknak jó karban tartására különös figyelemmel legyenek. — A’ jelentés’ felolvasása után első alispán ur szóval emlékeztető a’ RRet, hogy a’ tisztválasztás’ ideje közelgetvén, nehogy a’ hosszabb időt igénylő előkészületek , mint például a’ nemesi összeírásnak teljesítésére szükséges időből tisztviselőink kifogyjanak, kéri a’ RRet, hogy eziránt intézkedjenek. A’ többség azonban úgy vélte, hogy erre elég idő lesz még azután is, ha majd főispáni helyettes úr a’ tisztválasztás’ határidejét kitűzte. — P. F. esperest az alispán! jelentésre visszatérőleg , a’ szűk termés’ következtében tenni kellő intézkedésre hívta fel a’ RR ’ figyelmét. A’ RR mielőtt e’ tárgyban intézkedhetnének, szükségesnek látták kitudni, ha valljon van-e, hol ’s minő mértékben segedelmeket igénylő szükség? E’ végre a’ szolgabirákat olly utasítással küldötték ki, hogy a’ szükségnek hol ’s minő mértékben lehető bekövetkezéséről jelentést ’s egyszersmind a’segítség’módjáról véleményt adjanak.Örömmel lepte meg a’ megyei közönséget Ch.ly kanizsai uradalmi ügyvéd urnak herczeg Batthyáni Fülöp földesurasászának nevében tett azon nyilatkozata , hogy ő herczegsége által már a’ szükséges intézkedések megtétettek, hogy jobbágyai, a’ hol és mennyire netalán élelmiszerekben megszorulnának , az uradalom által fognak segittetni. A’ f. m. herczegnek ezen nemes ajánlatáért a’ BR. köszönetöket jegyzőkönyvbe iktatni, ’s azt ő herczegségének is levél által kijelenteni határozták. K. S. alsólendvai uradalmi ügyvéd szinte kijelentette , hogy földesuraságának részéről hasonló intézkedések csak azért nem tétettek még eddig, minthogy azon vidéken a’ termés tűrhető lévén, a’ szükség’ bekövetkezésétől eddig tartani nem lehetett. Arról biztosítja a’ BRt, hahogy herczegségének jobbágyai akárhol is szükséget szenvedendnek , a’ nemes példa földesuraság * által is utánoztatni fog. Ezekután egy királyi leirat olvastatott, melly szerint felsége’ a* h. tanácsnak felterjesztéséből a’ legnagyobb nehezteléssel értette, hogy a BR., törvényes jogaik’ körén túllépve, törvényszéki birákká olly’ egyéneket is választani rendeltek , kik a’ főispán vagy annak helyettese által tábla— birákká kinevezve nincsenek; ’s hogy ő felségének ez érdemben érkezett semmisítő rendelete után is határozatuk melletti megmaradásukat jelentették; — az engedetlenség’ legkomolyabb rászólása mellett, a’ legsúlyosabb felelet’terhe alatt meghagyva, parancsoltatik , hogy ő felségének rendeletéhez magukat alkalmazni legszorosabb kötelességöknek ismerjék. Egyszersmind a’ h. tanácsnak felterjesztéséből azt is tapasztalván ő felsége , hogy törvényszékeken a’ RB. tiszteletbeli tisztviselőket napidijak mellett alkalmaznak, azoknak díjazását megszüntetni parancsolja. A’ tárgy hevesebb vitára adott alkalmat. Legelőször is Cs. L. szólalt fel: „Határozatunk — úgymond — az 1613: 24. törvény’ világos szavain alapul A’ k. leirat is hivatkozik törvényekre , mellyek felolvastatván, láttuk, hogy azokban semmi sincs, a’ mi határozatunk ellen szólna. Szónok nem tudja boszantó fájdalmát elnyomni, midőn tapasztalja, hogy olly megvetőleg bánnak a’ megyével. A’ mi határozatunk meggyőződésünkön épült , ez pedig a’ törvény’ világos szavain alapult. Ha már a’ meggyőződés, a’ nélkül, hogy életbe léptettetett, az akarat, midőn még csak gondolat, de tettbe nem ment, már akkor is üldöztetik, valóban szomorú dolog, ’s a’ tárgyban felírtunk. — Nem használt. Nincs tehát más hátra, mint a’ magyarnak azon szerencsétlen orvoslásmódja : sérelmek’ mélyébe enyésztetni ezen uj sérelmet is. Jegyezzük fel tehát jövő országgyűlésre ezen uj sérelmünket. A’ második részre, míg részéről a’ bírák’ számát szaporíthatja, hivatalokat alkot, vagy a’ meglevőket uj formába önti, ’s több ezerekkel látja el; most midőn mi az igazság’ gyorsabb kiszolgáltatása’ tekintetéből, szükségtől kényszerítve tisztes hivatalnokokat alkalmazunk napidijakkal , ez nekünk nemcsak rászaltatik , hanem határozatunk megsemmisittetik. Erre nézve czélszerűnek vélné ö felségét felírásban felvilágositni, hogy ez az igazság’ gyorsabb kiszolgáltatása’ tekintetéből szükséges, ’s kérjük meg ö felségét, hogy mig az igazság’ kiszolgáltatása’ tekintetéből olly sok ezerek köttetnek el a’ honban , ne roszaltassék nekünk az, mit a’ közjó’ érdekében tenni kénytelenek valánk.— Ha nem sikerül szándékunk, isten és ember előtt letettük magunkról a’ felelet’ terhét, ’s azoknak átka, kiknek részére az igazság ki nem szolgáltathatott, azokat nyomja, kik azt eszközölték. — P. F. esperest szerint, nem kell felednünk, hogy Magyarországban két féle törvény van, t. i. Írott és szokásbeli. Az Írott törvényről áll az , hogy ha életbe nem léptették, megszűnt törvény lenni. Ellenben a’ szokás, ha életbe lép , törvény’ erejével bir A’ törvény, mellyen határozatunkat alapitni akarjuk, életbe nem léptetett, mert a’ megye eddig mindig csak kinevezett táblabirákat választott törvényszéki tagokká ; meg kell tehát ezen gyakorlat mellett maradni, mindaddig, mig egy új positiv törvény ezen gyakorlatot megszünteti. A’ mi pedig a’ tisztes tisztviselőknek , különösen a’ tisztes esküdteknek alkalmazását illeti, azok nemcsak a’ törvényszékeken, hanem szóbeli perekben is alkalmaztattak, pedig a' nemességnek joga lévén a’ maga biráit választani; minthogy a’ tisztes esküiteket nem a’ nemesség választotta, azok törvény szerint nem is lehetnek bírái. — S. M. nem ért egyet Cs. L. val, hogy t. i. a’ sérelmek’ tömkelegébe temessük ezen leiratot is. Szónok tiszteli a’parancsolatokat, a’ mennyire törvényben alapulnak, de ha törvénybe ütközők, többször volt eset, „cum veneratione“ felve tettük. Nem látja okát, miért kellene épen most ezen gyakorlattól eltérni A’ 2-ik részre nézve megjegyzé : A’ helytartótanácsnak kötelelessége felügyelni, hogy a’ törvények necsak az ország által tartassanak meg. Kívánja ötét törvényes kötelességére emlékeztetni. — T.— K.— főszolgabíró: A’ leirat’ első részére nézve azon alternativa áll előttünk: Vagy engedelmeskedni a’ leiratnak (melly olly törvényeken alapittatik , mellyek mindent inkább foglalnak magokban, mint azon leirat’ eszméjét ’s azt sérelemkép’ terjeszteni a’ jövő országgyűlés’ elibe; vagy pedig, mert előttünk világos törvény van, melly határozatunkat biztosítja, a’ leiratot el nem fogadva, megmaradni határozatunk mellett. Mind két részről fontos okok vannak, de fontosabbak az alternativa’ 2-ik részérő nézve, mert ott, hol világos törvény van, az ellen leiratot elfogadni polgári bűn; szónok tehát a’ leirat’ félretételére szavaz. — Cs. S.: P. esperest úrnak akar felelni, ki azt mondta, hogy csak választott bírák alatt kíván állani, ’s midőn mégis határozatunk ellen szólt, önmagával jött ellenkezésbe. Abban egyetért esperest úrral, hogy a’ szabad választás a’ nemzet’ leglényegesebb joga, de az erre vonatkozó törvény az egész nemzetre szól, ’s ha azt egyik vagy másik megye gyakorlatba venni elmulasztotta is, annak ereje azért meg nem szűnt. Hozájárul, hogy az 1683: 24. törvényczikk, mellyen határozatunk alapul, az 1681 : 10. törvénycikkben , melly a’ nemesi jogok’megerősítéséről szól, egyenesen benfoglaltatik; ezen törvény tehát nemcsak, hogy el nem avult, hanem azt 1681-ben maga a’ fejedelem is sarkalatosnak ismerte. Szónok hite szerint ott, hol világos törvény van, főkép’ ha ezen törvény sarkalatos, gyakorlatra hivatkozni nem lehet; mert gyakorlat törvényt felforgatni soha sem fog. Polgári kötelességünk tehát megmaradni a’törvény mellett, 's megszüntetni minden szokást , melly törvényünket megingatná. Gy. vásárhelyi lelkész : nem szólt volna a’ tárgyhoz, ha egy érdemes szónok nem méltóztatott volna a’ kormány iránt igen csípős *) Hogyne emelkednék, ha a’ concurrentia semmivé lesz téve? — Szerk.