Pesti Hírlap, 1846. december (788-804. szám)
1846-12-01 / 788. szám
TARTALOM. Hivat, közrem. Úrbéri viszonyok. IV. M Academia. Törvényhatósági dolgok: Honiból (az ellenzék’ viszonyai). Baranyából (közgyűlés). Veszprém (a’ tisztújitás’ elhalasztása). Zólyommegye (közgyűlés). Kóvárvidék (közgyűlés). Fiumei (hírek). Pozsony. Igazítás. Vegyes közlemények: A’ hegyaljai szüretről. Árvaintézet. Képcsarnok. Külföld. Dunaviiállás. Hirdetések.K IIUGIK&OstoKÁCs és KIINKLV. Lósy Imre técsői kamrai ügyvéd a’ marmarosi k. kamrai igazgatósághoz ülnökké lön kinevezve. A pesti József-ipartanodai tanszékekre, mellyekkel 1000 p.ft évi fizetés van öszvekötve — ’s melly díj tiz évi ügyes és czélszerí tanítás után még 100 p.fttal megtoldatni fog, — jelesülször a’ természettudományi és mezőgazdasági tanszékié, 2szor a’ gyakorlati kísérletekkel egyesített vegy- és kézműtan’ (rhemia és technológia) tanszékére ; 3szor a’ polgári és vizi-épitészettan és rajzoló földmérés’tanszékére, ’s 4szer a’magyar váltójog, urbér, erdőfentartás és mezőrendőrségi törvény’ tanszékére a pályázás vagyis vizsgálati verseny 1847dik évi február’ 26k án a’pesti kir. egyetemben menend véghez, és pedig a’ f első tanszékre nézve a’bölcsészeti, az utósóra nézve a’ törvénytudományi kar előtt. A’ pályázók — miután a' tanulmányi tárgyak magyar nyelven adatandnak elő — egyéb tulajdonokon kívül a’ magyar nyelvbeni tökéletes jártasságukat is kötelesek bebizonyítani (B—PH ) Úrbéri viszonyok, IV. Azok , kik a’ köznép* életét közelebbről ismerik , ’s kiknek alkalmuk és kedvök van földmivelőink’ nyilatkozatait é s ki vélt családi érzelemkifejezéseit hallani, tudják, hogy köztök és a’ földesurak közt a’ súrlódások, hidegség, ellenszenvek folytonosak , mellyek lassan kint , mint újabb külföldi szomorú példák bizonyítják , veszélyes gyülölséggé alakulnak.Bizton, az életből merített adatok után mondhatni, azon nem igen baráti vonzalmaknak és érzelmeknek lényeges és tág kiterjedésű oka egy részt: a’ jobbágyi tartozásoknak természete ; a' robot és dézmának a' kiállítási költségekhez aránytalan feloszlása; az időpazarlás; a’ nép’ munkásainak elmaradása és a’ beszedéssel rendesen kapcsolatban levő zsarolások 's tiszti visszaélések. Sőt nagy hatással vannak a’ köznép’ szenvedélyeire a’ birtokviszonyok is , mellyek mellett a’ földmives mostanáig minden fáradság és ipar után is csak örökös haszonbérlő kénytelen volt maradni, — kénytelen lévén illy függő , bérlői állásban tűrni mind azon ipart elfojtó úri intézkedéseket, mellyek csak a’ tulajdonjog’ megadása által zárathatnak ki. Hogy illy birtok és szolgálati viszonyok ellenséges indulatokat idézhetnek elő , bizonyságul szolgálhatnak az ezen év tavaszán egy északi tartományban nyilvánult jelenetek, mellyeknek folytán most minden erővel arra törekszik az illető felsőbbség , hogy általános megváltás hozattassék be ott is. De az említetteken kívül a’ nép- és aristocratia közti kellemetlen súrlódásoknak tág forrása azon rendszer is, melly nálunk a’jobbágyi igazságszolgáltatásra nézve létezik. Mert a’ törvénykezésben sokfélék eljárásaink és törvényrendeleteink. A’ jobbágyok feletti bíráskodást hazánkban a’ földesurak gyakorolják az uriszékeken. Ezek, mint sok más egyéb intézeteink, a’ hűbér-rendszernek teremtményei, mellynek alapeszméje az volt, hogy az aristocratia, az erő ’s innen eredő hódítás ’s később védelem’jogán, tökéletes és korlátlan ur legyen a’ jobbágyok felett, mellyel tehát szükségkép’ össze volt kötve az is, hogy csak a’ földesúr ítélhessen a’ jobbágyok’ ügyeiben. Az akkori eszmék ellentételt találtak abban , hogy az , kinek semmi tulajdona sincs , ki földjét csak használatul bírja, kinek még izzadalmas munkája és ideje is a’ földesúr’ tulajdona , ennek mellőztével másnak bíráskodását élvezhesse. Ez az úri hatalomnak tetemes csorbája lett volna. Ez azt mutatta volna , hogy azon korban, midőn a’ fejedelem, a’ státus’ képviselője is, csak földesurnak tekinteteit, a’ jobbágyok fölött a’ nem birtokosoknál még nagyobb és magasabb urak is léteznek Azért tehát nem eléggé a’ nemesség , hogy a’ jobbágy az ő földjeit ingyen bedolgozta, hogy termesztményeinek tetemes részét neki átadta, hogy a’ közterheket majdnem kizárólag hordozta , hanem ezeken kivül még az igazságszolgáltatást is jogai közé kívánta sorolni. És innen természetesen következik , miszerint a’ nemesség azt, hogy a’ jobbágyok felett bíráskodik , nem másnak, mint ezekre nézve puszta kegynek tekinti. De mindenesetre a’ nemesség ezen bírói kiváltságot a’ hóditási ’s innen eredő jogra alapítván, ahhoz kétségbevonhatlan jogot tart — és igy azt a’ jog és nem a’ kötelesség’ eszméjéből származtatja Innen magyarázhatjuk meg azon hanyagságot és lassúságot , mellyet sok helyen az úri jogszolgáltatásban tapasztalunk. Időről, időre halasztatnak a’ bíráskodások. Az úri bíráskodás nem tekintetik kötelességnek, hanem csak jogból eredeti kegynek—’s azért azt a’ földesúr, vagy tisztsége csak úgy gyakorolja, a’ mint azt ideje, kényelme legjobban engedhetik. Ezt elhárítani csak úgy lehetene, ha kieszközöljük a’ törvényhozás’ utján, miszerint a’ jobbágyok’ ügyeiben biráskodók ezen hivatást szoros kötelességüknek tekintsék, mellyet a’ státus’ megbízásából, ennek jogánál fogva, felelet’ terhe alatt teljesitnek , nem pedig jó vagy rész úri szeszély szerint gyakorolható kegyelemnek. A’ földesúri jogszolgáltatás’egy eszköze az uriszék. Az uriszékeknek — most nem vonatkozván a’ bűnvádi eljárásra — polgári ügyekben három hivatási körük van. Vagy a’ jobbágyok’ magány ügyeiben ítélnek, mellyeket egymás ellen, vagy idegenek ő ellenök indítanak ; — vagy azt döntik el, mi köztük és a’ földesúr között történt, avagy történni akar; — vagy végre azon perekben bíráskodnak , mellyek rendezett városokban a’ tanácstól, a’ községnek rendezett, collegialis bíróságától felebbvitetnek az uriszékekre. Nem tudhatni, mellyik tetszik ezek közül jobban azoknak , kik annyira megelégszenek a’ jobbágyok’ jelen állásával, hogy azt továbbra is megtartatni kívánják; a kik az 1836-ki úrbéri törvényekről azt is hiszik, hogy azok eléggé biztos tották a’ földmivelő nép’ állapotát az igazságszolgáltatás’ szempontjából is. Ha magas elveket hívunk tanácsul, ki kell mondani, hogy azok, mind a három stádiumon merő ellentételben állanak: mind az igazságszolgáltatás’ nélkülözhetlen kellékeivel, mind a’ státuspolgárság’ eszméjével. Az úriszékeknek, minthogy a’ nemesség a’ bíráskodást jogszerinti magán tulajdonának és nem kötelességének tekinti, a’ hanyag eljáráson kivül, van még más károsabb oldala is. Mindenki ismeri törvényeink’ hiányait, azoknak nagy tömegit és ellentételeit; és még a’ legujabbaknál is a’ tiszta, szabályos értelem hiányát, melly azokat minden oldalra engedi magyaráztatni. Ismeretes továbbá ügyvédi karunknak is tökélytelensége, ön- és független állásra való ki nem fejlődése. Ezekhez járul még azon tudat is, mikint a’ földesúr és jobbágy közti minden viszonyok, minden úrbér mellett is, eredeti alapokon, főleg kegyelmen alapszanak. Mind ezekből következik, mit a’ tapasztalás bőven bizonyít, hogy az uriszékek nem ragaszkodnak mindig a’ törvényesség’ szigorához, hanem más mellékes érdekek által vezéreltetnek. Nem mondjuk, hogy nincs kivétel, — de a’ helyes igazságszolgáltatásnak nem kivételkép’ kell létezni. A’ tapasztalás számos esetet nyújt az urasági kedvezések felől, mig viszont sok példa van , hogy azok, kik semmiben sem szolgálhattak az úri kénynek, — sőt talán vonakodtak is valamikor az urbéren felül kivánt szolgálatokat megtenni — kétségkívül veszteségben maradnak. Már az illyenek hivatkozhatnak a’ törvényekre; ezek zavartabbak és homályosabbak , mintsem két, három értelmet belőlük ki ne lehetne csavarni; — vagy hivatkozhatnak a’megyei urakra, ezek sok helyütt szoros viszonyban állanak az urasággal , és tőle mindenesetre függenek , mert annak szavazatától függenek hivatalaik. Ki a’ népélettel közel érintkezésben volt, ezekre számos adatokat hozhat fel. És ezen részrehajlás már olly ügyekben is előjő, mellyek csak a’ jobbágyok között forognak. ’S e’ részrehajlást nem lehet eltávolítani, mig a’ földesúr a’ jobbágynak nemcsak bírája leend , hanem még ura is, kivel szolgálati, birtoki és más tekintetekben érintkezésbe jöhetvén , azok által pártolását, vagy üldözését vonhatja magára. A’ nép’ jólétére és boldogságára a’ bíráskodás kimondhatvan érdekkel bir. Itt nem milliók vagy ezrekről van ugyan szó, hanem csak nehány forintról vagy holdföldröl, melynek elvétetvén , a’ jobbágy véginségre jut. A’ részrehajló bíró annál veszélyesb a’ jobbágyokra , mert ők ritkán fogadhatnak ügyvédet, ki jogaikat védené. A’ törvény’ azon rendelete, hogy őket az uradalom ügyvéd védje, igen-igen elégtelen az ő biztosításukra. Ezen részrehajlásnak, melly egy jobbágyot jobban pártol , mint a’ másikat , kell tulajdonítani , hogy sokszor a’ legbecsületesb legények csavargók, vagy gonosztevők lesznek. Erre sok példa van. Onnan származik az is, hogy soknál a’ munkainger , a’ szorgalom’ ösztöne megcsökken , a’ földészet’ kárára , mert kereseteket biztosítottnak nem találhatják. A’ földesúri jogszolgáltatás azonban’s különösen az úriszékek, nemcsak az igazságszolgáltatás’ kellékeivel állanak ellentétben A’ státusélet és tudományok oda fejlődtek ki, miszerint elismertetett, hogy a’ polgárok között a’ bíráskodás csak a’ státust és ennek képviselő tiszteit illetheti. E’ szerint a státuson vagy megbizottain kivül , egy polgár vagy polgári osztály többi polgártársai felett nem biráskodhatik, hacsak ezeket arra önként fel nem szólították. —Ha ellenben valamelly államban olly viszonyok léteznek , melylyekben a’ kiváltságok egy felekezetet másiknak birájává toltak fel , akkor ezen naposztály nem szabad és önálló polgároknak osztálya, hanem ezek a’ bírói felnek alárendelteikint tekintendők. Mert midőn kimondatik, hogy egy osztály nem a' többi polgárok’ itélőszékéhez tartozik, midőn az alapittatik meg, hogy egy kiváltságos felekezet bir joggal a’ többi felett bíráskodhatni, ezek ellenben azon joggal fel nem ruháztatván; akkor kimondatott a’polgári alárendelt December 1. 1848. Kedd Alatt minden héten mezett vasárnap , kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. - Előfizethetni helyben Un de? er Uj ?s kiadó-tulaj diósnál, hatvan? utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. - Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Länderer *^jo * megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek,s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. Még is, mi a’ státuspolgár’ önállásával össze nem fér. Hogy ezen viszonynak szükségkép’ számos kellemetlen eredményei vannak, mindennapi tapasztalat tanúsítja. Eddig csak a’ jobbágyok’ egymásközti ügyeit értettük. A’ földesúri hatóság ’s különösen az úriszékek bíráskodnak a’ jobbágy és földesúr között is. Erről külön törvényrendeleteink vannak, mellyek különös figyelmet érdemlenek — Sz. I. Magyar academia. Nov. 23-án a’ nyelvtudományi osztály tartotta szakülését Fáy András’igazg. és tiszt. tag’ elnöksége alatt, melly alkalommal Bugát Pál r. tag jelentvén, hogy Finnországba, a* finn nyelv’ magyarrali rokonságának vizsgálása végett szándéklott útját közbejött akadályok miatt aligha hajthatandja végre, egyszersmind egy jelenleg Lipcsében tartózkodó ’s ott finn nyelvet tanító Kell—grön nevű fiatal finn tudósra hivá fel az academia’ figyelmét, ’s ennek Pestre meghivatását ’s academiai költségen leendő ide utaztatását inditványozá. A’ gyűlés azonban , ismerős okból, t. i. az erszény’ ürességének okából, nem tartá korszerűnek az igazgató tanácshoz illy inditványnyal járulni, minthogy kedvező válaszra úgy sem tarthatna számot. Az indítványozó r. tag tehát más után igyekezendik a’ finn tudóst Pestre megszerezni.— Ezen kiábrándulás után Vörösmarty Mihály r. tag értekezett némelly „kihagyásokról“, — ’s Henszlmann Imre r. tag mutatott elő, magyarázó szóbeli értekezéssel kisérve , egy domborműves faragott márványkődarabot, mellyet a’ szép juhásznénál , a’ régi paulinus kolostor' maradványai közt ásatott ki ; minek folytán megbizatott, hogy minthogy már különben is munkás volt e’ régi kolostor' romainak kiásatásában é s lerajzolásában, Írjon a’ már tett ’s még teendő ásatások* eredményéről bővebb értekezést , melly a’ rajzokkal együtt az academiai évkönyvekben találhatna helyet. — Czuczor Gerő r. tag néhány mulatvényczikket olvasott az általa dolgozott jeles „academiai nagy magyar szótárból“, melly alkalommal a’ titoknak előterjeszté, hogy az academia’ részéről e’ nagy szótár’ bevégzésére kitűzött két év jövő tavaszkor lejárand a’ nélkül, hogy a’ roppant munka legmegfeszítettebb szorgalom mellett is bevégeztethetnék, hogy tehát erre nézve új intézkedés szükséges. Az említett két évi határidő annak idejében csak hozávetőleg ’s minden számítási alap nélkül határoztatván meg, igen természetes , hogy a’ szerkesztő, ki a’ szótáron kivül más fontos academiai munkákkal, u. m. iskolai nyelvtanok ’s az academiai nagy magyar grammatica’ készítésével is el vala foglalva, a’ határidőt meg nem tarthatja, ha szinte naponkint 12 órát ’s száz szót dolgozhatna is. Ennek folytán 5 tagból álló bizottmány neveztetett, melly a’ munka’ mibenlétét megvizsgálván, az iránt a’ közelebbi nagygyűlésnek jelentést ’s javaslatot tegyen. — Tegnapi napon az összes academiai gyűlés helyett a’ philosophiai osztály tartotta szakülését, hol Döbrentey G. fogott értekezni, — * * Xörvényhatósági dolgok* HONTBÓL, november’ 26-kán. Mielőtt f. hó’ 23-kán kezdett évnegyedes közgyűlésünk’ tárgyaira térnénk, bekövetkezettnek hisszük az időt, úgy a' nyilvánosság, mint becsület’ érdekében értesíteni a’ közönséget, mikint valamint közelebbről már több megyében, úgy legújabban Hontban is az ellenzék, különösen annak vezéri közt némi szakadást történt, mellynek előzményei már régebben valának ugyan fejlődésben , de az tettleges eredményre csak most jutott. ’S ez vala az ok, hogy mi, kik jelenleg kezelői vagyunk e’ lap’ pontbeli tudósitásinak, nem tevénk eddig elé említést, megyénk’ ezen legújabb fontos politicai eseményéről, ’s ez lehetett az ok, hogy kivált távolabb vidéken 's némelly hazafias körökben különféle hírek szárnyaltak , vélemények hallatszottak, mellyek hol magát a’ honti, ismeretes eseményei által országos figyelmet gerjesztett ellenzéket, hol annnak egyes vezérlőit gyanúba hozák. Adjuk tehát a’ dolgot tisztünkhöz képest úgy, a’ mint az van, a’ rajz a’ miénk, az ítélet — a’ közönségé! Hosszas volna utaló tisztválasztásunkra ’s az azt követő történetekre visszamenni. Gyűléseink örökös harczból állának, elv’ és személyek’ ellenében, támogatva mindkét részről anyagi erő’ pajzsával. Az ellenzék minden hivatalból kizáratva lévén, elveinek, intelligentiájának morális ereje a’ zöld asztalnál, érintettük okból, hatástalan volt, azonkívül pedig működési köre elenyészett. Nem valának, kik befogadták vagy hallhatták volna az evangéliumi szent igéit. Az egészen nem segíthetve, még egyes honpolgároknak sem nyújthatott itt, üdvet. . . Hozájött még a’ mindenható idő, melly habár feketét, de mégis fátyolt vont az elmúltak’ eseményei fölé, a’ sebeket pedig behegeszté. És illy öneszméletek közt lépett elő, felhivatva nem egy ízben a’ más rész’ vezérei által is , B — L —táblabiró a’ maga engesztelő politicájával, mellyet ezentúl követni javasolt. — Előadási programrnjt szerint ennek közelebbi részletei: a’ gyűléseken: kortes-