Pesti Hírlap, 1846. december (788-804. szám)

1846-12-01 / 788. szám

igazítás. Lapjaink­ előbbi számában , az erdélyi dolgok’ végén egy értelemzavaró nyomtatási hiba áll. Monda­­tik, hogy az 1819-ki összeíráskor a’ jobbágy-földeknek legalább fele elragadtaték. Igazítsd: elragadtaték 363 Kikötőnkben mult hónapon át következő forgalom volt. Érkezett 6570, távozott 8672 .orma. J­ö 11 gy 305 t b­ig net?­) Triesztből üresen, — 176 t. brigan­t Vdenczéből s­hte­­­rcsén , — 116 t. brik Sk.xmer Velencéből 490 st. , ahn­ával, — 261 t brigant. Velenczéböl üresen. — 252 t biszk Santorinoból 4600 st. santorinoi porczelán-földdel, — 157 t. pieligo Triesztből 25 mázsa aczéllal. Ezeken ki­vő’ jött 29 ’s köztlök 24 terhelt ötven tonnásnál nagyobb­­ hajó. — Ment. bark 383 (conte Széchenyi) Triesztbe üre-­­ sen brigant. 312 Marseillebe gerenda, d’szka és dongá-­­ val brik Skooner 139 t. ugyan oda ’s olly­an teherrel, — nave 570 t. (itt készült uj) Odessába üresen , — br­­­­gant. 186 t. Konstatinápolyba üresen, — nave 518 t. (uj itt készült) szinte Konstantinápolyba ’s üresen , — pieligo 131 t. Livornoba gerenda és deszkákkal , — brigant 206.­­ t. Genusba hasonló teherrel, — brigant. 305 t. Genuaba 22 876 mázsa dohányal, — brigant, 153 t. Marseillebe­n deszka, gerenda és dongával. Az ötven tonnánál többet bíró partutazók’ száma 34, ’s közttök 26 távozott teherrel. A’ gabua’ ára több nap óta alig szenvedett valami válto­­­­zást. Múlt hó’ utósó napjaiban kelt el 240 sz. dunai és 300 st. apuliai búza, amaz 5 ft 20 kr , ez pedig 6 ft 5 krön. A’­­ Károlyvárosban és Sziszeken lerakott élet’mennyisége a’­ milly kicsiny , épen pll, nagy áru. E’ vidékről felénk alig szállittatik valami. — A’ kávé’ mázsája 20—45 ftig , istriai l gubacsnak IIV’2 , bolognai kendernek (nyers és geregek­) 14—36 fton kel mázsája. Egy mázsa méz 11 —12 , gesz - ] tényé (válogatott nagy fajta) 5 , sumatrai bors 14 s/t, rizs 10 — 12, czukor 20—30, kénsavany 3 pft. Egy font sáf­rány 17 pft. A’ halászgát’ meghosszabbításán folytonosan munkál­kodnak. Végre figyelmeztetem a’ netán e’ tájra jövő hazai ter­mészetbúvárokat , hogy magokkal, különösen a’ szomszéd­­szigetekre kirándultakkal, sok holmit ne vigyenek, mert ott ,m­ikint ezt a’ bécs újhelyi könyvtárnokkal legközelebb Vígban történt példa bizonyítja, — még a’ növények’ elra­­kására szükséges papirt is megvámolják. — K. S. POZSONY , november’ 20-kán. Miután Pozsony szinte Magyarországban fekszik, nem a külföldről veszi ön e’ so­rokat, bár, tekintve e’ várost és népét, akár azt higyyem, hogy a’ nagy Germania’ valamelyik városában mulatok. Az ég, melly e’ város felett boltozik, magyar, ’s a’ nép, melly a’ koronázási Pozsonyt lakja — német. Ha csak az e’ vá­ros felett omladozó várra nem tekintünk, vagy utunk a’ hallgatag országház mellett nem vezet el, misenk tudatja velünk, hogy már honunkban vagyunk. Akármerre for­dulunk, mindenütt elég okot fogunk találni szomorúságra. Német felírások , német beszéd, német újságok és még ott is, hol tudományosság mellett szeretetet és tiszteletet ke­resünk e’ haza iránt, ellenséges indulatok tűnnek elő. Hisz’ általános, ’s hangossá kezd itt lenni a’ panasz azon nem ma­gyar érzelmű tanítók ellen , kik minden név felől, mellye­­ket tisztelettel említ a’kegyelet, gunynyal emlékeznek, minden érzelmet, melly az ifjú kebel’ legszebb virága, melly nélkül egy szabad hazának gyermekét képzelni nem lehet, melly a’ magyar’ helyzetéből, szomorú conjuncturáiból természetesen következik , nevetségessé tenni igyekeznek. És miután tudom, hogy a’ derék Pala vajmi jó’ ismeri a’ fensőbb iskolák’ tanítóinak szellemét , hiszem, hogy is­kolai ügyeinket tárgyaló jeles czikkeiben meg fog majd emlékezni ez élő halottakról is. És ezért mi most hall­gatunk , bármennyit szólhatnánk felölök, ’stb. ’stb. —­­ legyes közlemények. Egypár szó a’ hegyaljai szüretről. Novemb. 15-ike van, ’s először fedi hó, — a’ csak még kevés napokkal elább — gerézdekkel dús Hegyalja’ regé­nyes bérczeit. Nem lesz talán érdektelen ’s helyénkivüli, — ha a’ politicai ügyekkel foglalkozó Pesti Hírlap’ hasábjain egypár sorral megemlítjük, milly körülmények közt szűr­tük hordóba , — ’s milly eredmény­nyel adtuk , távol világ­részekre, el, a’ hires Tokajnak aranyszin csepjeit.­­ Hi­szen­ — csak a’ múlt században is még, jelentékeny része volt édes hazánknak a’ Hegyalja. Mert ne feledjük, hogy akkor a’ magyarnak külkereske­­dési viszonyai még a mostaninál is szenvedőlegesebb lábon állottak, —idegen gyárművekért számtalan csatornákon folyt ki a nemzet’ kincse’s gazdagsága , némely, most már t­­te­­mesb jövedelmeket nyújtó, hazai termesztményei, beesőket nem is álmodva , gondtalanul nőttek , ’s fel­ém használva enyésztek el az áldott föld f ölén. Ne feledjük mondom, hogy azon korban a’ hegyaljai borokkali külkereskedés volt azon csaknem egyedüli vékony erecske, mellyen az annyi utakon és módokon kizsákmányolt arany és ezüst, néma­ néma arány­talan részben visszaszivárgott. „Ut tam­ versus septemtrionem­, quam elian versus mare Adriaticum vinorum eductionem instituere possint, eo sua Sacr. majestas intended — szól az 1723: 78­­.cz. — De az 1613: 29., 1647: 80., 1662: 42 ’s több számtalan régibb törvények is , — nem említve szorosan a’ Hegyalját érdeklő későbbi törvényeinket, mind megannyi történeti bizonyítványok, hogy az ország’ rendet is méltányolva ezen tüi­nteteket, korukhoz illő tapintattal alkotott törvények-­­kel, mellnek ugyan már ma rm­glehitős fonákul néznek ki, « időről időre kívánták honunk’ borokkali külkereskedését s elő mozdítani. — „In posterum in Poloniam per Hungaros­­ nulla vina convehantur sub poena etc. etc. — sed ipsimet Poloni ven­ant in Hungariam pro coemendis, et evehendis I iisdem vie rsa, parancsol az 1588: 15-ik t.cz. — Ez is egyike á­siai kérelemmel alkotott fonák törvényeinknek , ’s látszik, hogy a’ „sült galamb’ tzánkba várása­“ — rend­szerével, apáink’ egyik ős sajátságát, meglehetős hűn fen­­tartottuk. Mig más élelmes nép kereskedő commi voyageurjeit, új ismeretes föld’ csaknem minden határain befuttatja , itt és amott, tanuságos példakint alapit consulatusokat, addig mi ’s különösen bortermesztők , more patria, felszított kan­dallónk’ melege mellett bodor füstöt eregetve , üres er­szénynyel várjuk Jákób’ valamelyik hajhászfiát, nem ko­­pogtat-e be egy porosz , vagy lengyel vevővel olcsón vé­tetni meg, sok pénzbe és fáradságba került, igen eladó borainkat. — 1834-ben volt egy kis szalmatűz forma fel­­lobbanás , egy hegyaljai borkereskedő társaság’létesítése’ eszméje mellett, de ez is természetesen, mint más annyi sok hazai váll­­ataink , a’ magyar részvétlenség’ hínárjában eredménytelen veszett el.— Breczenheim Ferdinánd­­ her­­czegsége rendezett az idén egy csinos szőlőkiállitást, mellynek szinte igen sok szép oldala van, ’s áldás érte e főméltósága’ nevére, de csak egy hegyaljai borkereskedő társulat szerezhetne nekünk biztos hitelt ’s ez által bo­rainknak kelendőséget. A’ lomha Bodrog’ partján elnyúlva, öt négyszög mért­földet foglal mind össze el azon bájos hegylánczolat, hol a’ világhírű Tokaj elnyúlik. Nekünk hegyaljai bortermesz­tőknek boraink’ minőséget nemesbbiteni igen, de mennyi­séget nevelni, természeti akadályoknál fogva sem nem le­het, sem nem szabad. — Mert túl e’ hegylánczolaton és innen lábaméi és háta megett, termeszt, az igaz, elég bort a’ munkás földnépe, melly ételgazdag asztalok felett szomjat űz , de nincs rajta többé a’ kedves iz és erő, szó­val a’ hegyaljai sajátságos zamatosság. Ott terül el — csak a’ szőke Tisza hasítja — a’ tokaji hegy’ lába­ fejénél, a’ gabonadus Szabolcs is, sárgás ho­mok-dombjaira ültetett ő szinte nehány évtized óta , vala­mi szőlő forma növényt, mellyről bőven szűr káposztától ürült hordóiba — kákalevet, de ha kedvre akar derülni, annyi elfajzott testvér­ okozta méltó fájdalmából, tokajit hozat elő , ’s a’ bánat’ jellege csak inkább megritkul. Évenkint ötven ezer hordó terem középszámitás sze­­rint a’ Hegyalján, mit általánosan tokaji bor név alatt ismer a’ világ. E’ jelen évben erős fagy csigázta meg május’ 1­ e és 2-ikára kelve a’ már magasan zöldelő szölőjövéseket, ’s ennélfogva a’ szüret középmennyis­éggel sem jutalmazta meg a’ fáradozó hegyaljai munkást; — de az egész év’ le­­folyta alatt kedvezőleg járt az idő széleinkre, kevés eső­b*8 forró nyár ’s azért százados bort várhatunk — ’S bár od­éb. végén, egy két esős nap rontott is valamit a’ nagy­reményű borok’ minőségén, mégis a’ számosan érkezett külföldi vevők, a’ derék Zsilinszki Varsóból, Kenpner, Frisner, Honiger ’s a’ Boroszlóból való két testvér Anders öt, hatszáz hordójával vették külön-külön mézédes­kszi­­tetl­ű borainkat. — Hordójáért (180 iteze) egy puttón asz­­szuval (36 iteze) 40 pengőtől 55 pgő­ntig örömmel fizettek. — A’ Honderű’ tokaji levelezőjének jobb I­éne, ha köréhez illő dolgokkal foglalkozva, az igen fényes mádi bálról ima valamit, mint sem szüreti eseményekről beszélni, mihez, úgy látszik, nem sokat ért.— Adjon az ég a’ szegény Hegy­aljának sok 1816 ki szüretet. — Hegyalj­a. * Árvák’ ü­g­y­e. Az ügyefogyott árvák’ sorsa minden jól rendezett státusban a’ közigazgatás’ egyik főgondját képezi. N.­id csak a’ humanitás, hanem a’ nemzetgazdaság' érdeke is paran­csolja, hogy a’ társaság azon tagjainak kiképzéséről é s fölneve­léséről intézkedjék , kiket a’ sors természetes támaszaiktól, szü­leiktől megfosztott Igen hajlandó volnék az európai státusok’kor­mányzati bölcsességét a’ mivelési eszközök’ arányához mérni; de a’ státus-igazgatás’ keresztyéni szellemét misem tükrözi hivebben vissza, mint a’ figyelem és részvét, melly az árvák’ ügyére fordít­­­tatik. ’S alig lehetne kijelölni státust, melly Helvetiát e’ tekintet­ben fölülmúlná Minden lépten intézetekkel találkozik ott az utazó, mellyeknek feladása hasznos státuspolgárokká nevelni az elha­gyatott szülötten árvákat. Fellenberg és Pestalozzi halhatatlan útmutatók valának e’ téree,’s nemes tetteik’ szent em­lékezete pietással tölt el minden jobb keblet. Hazánkban már régibb időkben találkoztak egyes emberbará­­­tok, kik költséges árvaházakat állítottak. Polgári közszellem több nagy városban hasonló szent menhelyeket hozott létre. ’S ha az üdvös czél mégis általuk teljesen elérve nem volt, annak merném tulajdonítani, hogy ezen i­tézetek’ törekvése ugyan egyoldalulag abban látszott csak öszpontosulni, miszerint az árva ne éhez­zék holott nevelés és kiképzés az egyedüli ok, melly az intéze­teket árvák’ számára szükségessé teszi. Annyi emberi érzelem a’ legvadabb kebelben is lakik, hogy az elhagyatott árvát éhenhalni ne hagyja; de magánosok’ könyörülete ritkán terjed ki továbbra a szoros testi táplálatnál; polgári nevelést és közhasznú szak­képzést egyedül közintézetekben várhatnak ogy árvák , kik­nek a sors egyébb örökséget nem hagyott, mint a' közirga­lom’ jogát. Az árváknak már illy közin­ézetben meg kell adni az irányt jövendő életpályájukra, rokonszellemben azon nemzetgazdasági forrásokkal,­­‘m­ellyekből a’ nép' nagyobbb része keresetét veszi. Azért Angliában az árvaintézetek egyszersmind ipartanodák, mi­dőn ellenben Slosvetiában gazdasági iskolák. Helyesen fogtak fel e szempontot Karap és Diószeg­hy tiszteletreméltó ha­zánkfiai, midőn árvák’ számára a’zelemiri gazdasági inté­zetet alapiták. S azt hiszem, hogy én is részemről a’ szőkehalmi (Czegled melletti) gazdaképző intézetük teljes k­ihasznuságát csak az által egészttam ki,hogy azt agy gazdasági ámnovellá­el kötöm össze. Mit is ezennel csak azon okból kívántam U­silo­rrá tenni, miszerint azon emberbarátok és hatóságok, kik az' a’.k­­­mot használni kívánják, ajánlásra méltó védenczeik iránt n •.< !­.. )■ nyilatkozhassanak. Jövö tavaszival vagy is április’ t­sődb.]« 1­6 árva ’s azontúl évenkint csak 4 vétetik fel az intézetté , ’s azok onnét nyolcz év’ lefolyta előtt ki nem léphetnek. A’ f­ Ldld­’ főfeltételei: az árva 8 éves és egészséges legyen, ’s bizonyságot hozzon, hogy szülei nem élnek, ’s vagyonos rokona nincsen,’s reá semmi örökség nem maradt, gyámnokai pedig személyére nézve a’ 8 nevelési esztendő’ lefolytéig minden gyámatyai jogaikról le­mondanak. Es idő alatt az árvák élelmeket ’s ruházatokat ’s min­den képzési eszközeiket az intézet’ költségén veendik. Pesten, nov. 18-án 1846. — Török János­ József nádor’ nemzeti képcsarnoka’ pénzalapjának gyarapítására méltóztatott őfensége János cs. kir. főherczeg 150 ezüst forintot, nemkülönben ő fensége Mária Anna cs. kir. főherczegné 50 pftot az említett képcsarnokot alakitó egyesület pénztárába kegyelmesen beküldetni. — Midőn ő cs. kir. fenségeknek nevezett nemzeti vállalatunk iránt bebizonyí­tott e’ nagykegyességü figyelmükért az egyesület’ részéről forró bála nyilvánittatik, egyszersmind a’ fels. uralkodó ház’ tagjainak az érintett intézet’ előmozdításában ezen újabban tanúsított magas részvétük örvendetes köztudomásul hozatik. Mátray Gábor, egyesületi titoknok. HÍL­AFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. A’ Journal des Debats, egy napi szünet után , ismét és pedig még keményebben visszatér Krakó’ bekebelezéséhez. Az angol Times is keményen ir ezen ügyben, ’s végül különösebben Francziaország’ részéről várván példát adatni, erre is ezt feleli a’ kormányt Debats. Mi teljesen elfogadjuk a’ szerepet, mellyet nekünk a’ Times az ügyben tulajdonit; elfogadjuk azon bizodalommal , hogy Francziaországban mindenki: nép , kormány és kamarák érteni fogja; el­fogadjuk nemcsak, mivel Európának minden státusai között Francziaország legjobban van érdekelve a’ bécsi kötések’ eltépésében, hanem mivel ezen ügy’ mélyén igen fontos elv, szabadság, becsület, emberiségi és civilisatio­ kérdés van. — Ez olly mező, mellyen a’ mi hazánk már példával ment elő. Don Enrique infans , a’ spanyol király’ testvére, Brüs­­selből Párisba érkezett, hol csak néhány napig fog mulatni, Madridba visszatérvén , ’s ennélfogva az udvarial­ kibékü­lését bizonyosnak lehet tartani. ANGLIA: A’ whigministerium’ valódi gyönge oldala Palmerston lord, a’ francziák’ szenvedélyes gyűlölője. Hi­­vataltársai is tudják, hogy külügyministersége nem használ Anglia’ befolyásának a’ világon. Lajos Fülöppel és Guizot­­val személyes ellenségeskedésben áll, ’s ennélfogva vala­meddig ő Angliának külügyministere, nem számolhatni, hogy a’ két ország között valódi barátság lehessen utógondolat nélkül. Ez ugyan Francziaországnak nem árt, mert épen e’ miatt már is jobban áll az éjszaki hatalmakkal, mint eddig, de árt az európai szabadság és civilisatio’ ügyének. A’ kra­­kói esemény aligha történt volna, ha nyilván nincs, hogy jelenleg Anglia és Francziország nem igen fognak bármi végre is egyesülni. Most már Oroszországban, hír szerint, egyedül a’ czár van a’ mellett, hogy Párisban ne legyen rendes orosz követ, ’s minden ministerei azt tanácsolják már Ausztria is jobban van már hangolva a’ forradalmat képviselő Francziaország iránt, ’s állítólag nagy közeledés történt a’ két kormány között, mellyet azonban hihetően nem kis mértékben meg fog zavarni az esemény, miszerint a’ franczia trónkövetelő, a’ bordeauxi herczeg, a’ modenai herczeg’ testvérét, tehát ausztriai főherczegnőt kapta nőül. És aztán legközelebb Krakól Poroszország is, melly kez­detben igen keményen nyilatkozott Francziaország­ politi­­cájáról Spanyolországban, azóta lényegesen különböző hangot használ. Röviden, mióta Anglia, külügyminiszere, oktalan vak szenvedélye miatt, Francziaországot magától eltaszigálja, ezen utóbbi mindinkább közeledik a’ többi nagy hatalmakhoz, ’s Palmerston lord’ gyűlölködő szenvedélyes­­kedésének a’ szabadság’ ügye vallja kárát. Házsártoskodó egyénisége mindenkit elidegenít, és tartózkodásra bir tőle, ’s ekkép’ Anglia, az alkotmányos élet’ legrégibb hazája és képviselője, elszigetelteik, befolyása gyöngittetik­, ’s az absolutismus magasabban emeli fejét a’ continensen. Az angol lapok, kivált a’ whigpártiak, nem akarván a’ kormánynak zavart okozni, hallgatnak e’ tárgyról, de azért az egész angol közönség’s egész Európa tudja ezt. És ha ko­moly bonyodalmak lesznek, mellyek mellett , Palmerston lord’ szenvedélyes franczia gyű­lölségével, nagyobb baj adná elő magát, vagy maga Palmerston lord. Vagy pedig, ha a’ whig coteria csakugyan nem tud elválni a’ whig aristocra­­tiának ezen egyik legnevezetesebb tagjától, az egész whig ministerium kénytelen lesz visszavonulni Minő szabadelvű kormány az a’ világ’ legrégibb alkotmányos életű országé­ban , melly a’ szabadelvűségnek legerélyesebb képviselő­jével, nyomoru apróságos szenvedély miatt, örökké fene­kedő gyülőlségben élvén, büntetlenül hagy megtörténni minden európai botrányt­­? Ha most Palmerston helyett például Grey lord volna a’ whig kormányban külügyminis­­ter , ki nem állana olly vont lábon Francziaországgal, a’ krakói esemény aligha történt volna. PORTUGÁLIA. A’ pártok’ állásáról semmi bionyos hír. Costa Cabral, Thomar gróf, csakugyan követté ne­veztetett ki a’ spanyol udvarnál. POROSZORSZÁG, Berlin. A’ múlt év’ elején eltöltött

Next