Pesti Hírlap, 1846. december (788-804. szám)
1846-12-03 / 789. szám
Csütörtök December 8.1846. 989 PISTI DIBUZ . . ... . kedden csütörtökön és pénteken Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán boritékban 6 ft pp. —Előfizethetni helyben Megjelenik e’ lap minden héten négyszer : vasárnap »““.J1.1 .házban «3 sz . egyébütt minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok Landerer Lajosa hirdetmények felvétetnek, 's egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TOT.— -TT- ' TARTALOM. Hivat, köztem. Úrbéri viszonyok. V. A’ fiuméi vasút' ügyében. Fővárosi újdonságok. Hangverseny.Törvényhatósági dolgok: Nógrádból (a’ nov. 16.—21. közgyűlés’ folytatása,’s az újabb marcalis). Honiból (folytatás). Gölniczbánya (közoktatási ügy). Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. RUGYARONSKÁG én BEDÉKl. a’ nagy magyar kir. udv. Kamara a bursokkal megüresült k. harminczadosi állomásra Novotny József liszai k. harminczadost; liszai harminczadossá pedig Gáy Vendeltbrucki k. harminczadhivatali írnokot alkalmazta. (B.P. H.) Úrbéri viszonyok. V. E’ lapok’ jeles uj munkatársa, báró Kemény Zsigmond, közelebb (785.—787-ik sz.) nézeteit közlé az erdélyi urbér iránt. Óhajtjuk , hogy e’ czikkeket Magyarországon is minél többen megolvassák. Én különösen azon részére kívánom figyelmessé tenni az olvasókat, melly épen az általam fejtegett földesúri jogszolgáltatásra vonatkozik. Ezt olvassuk a’ 787. számban: „Eszmeileg is fölötte sajátságos, — hogy ne mondjuk nevetséges — olly reform, melly a’ régi patriarchalis viszony’ minden fonadékait szétszakítja, melly a' földesurnál nála hagyja az itélói hatalmat akkor , midőn saját ügyében jár el, midőn szenvedélytől, önzéstől, emberi természetünknél fogva,ritkán lehet ment, ’s ha e’ salaktól tisztán tartaná is lelkiismeretét, többnyire a’ hamis és részrehajló bíróval egyenlően gyűlöltetnék.“ „Tudjuk, hogy az igazgatás , mihelyt a’ gallicziai néptámadásnak gátat vethetett, tustint a’ földesúrnak itélőjogát szüntette meg, ’s ebben az ingerült kedélyek’ enyhítésére hatályosb szert vélt találni, mint a’ robot körüli ’s a’ tömeg’ anyagi hasznát gyarapító más intézkedésekben , mellyeket részint sokkal később tön , részint még csak tenni szándékozik.* „Ez tanúság lehet számunkra is,s meggyőzhet, miként hasztalan reméljük némi úrbéri engedmények által megnyerhetni a’ köznép’ rokonszenvét, míg közös viszonyainkban az itélei hatalom’ legkisebb töredékét is kezünkben tartjuk; mert az önügyünkbeni bíráskodás’ fogalmában már csaknem annyi boszantó rejlik, mint visszaéléseiben.“ És mégis Magyarországon e’ rendszer divatozik. A’ földesúr stélőhatalmat gyakorol a’ nép fölött, nem csupán a’ jobbágyok’ egymás közötti követeléseire nézve. Ez esetről sZóltam közelebbi czikkemben. Most azon pörös kérdésekről szólunk, mellyek a’földesur és jobbágy között támadnak. Látni fogjuk, hogy végelemzésben illy ügyekben is maga a’ földesur a’ biró. Ide tartoznak a’ legfontosb tárgyak , mellyek a’ jobbágyok’ állapotára nézve nyomort, vagy boldogságot hozó életkérdések. — A’ birtok nem teljes tulajdoni joggal illeti ugyan nálunk a’ jobbágyot, de attól függ egész létezése. És ezen birtoknak elvétele, vagy a’ jobbágynak hagyatása az uriszéktől függ; mert az ítél p. o. a’ dézma’ megtagadásáról, mi a’ föld’ elvételével büntettetik. Az úriszék ítél a’ jobbágynak robotbani vonakodása , vagy hibássága felett, az itél annak kicsapongásaiban , sőt azon kérdésben is : valljon alkalmas-e a’ jobbágy az úri tartozásokat leróni, vagy nem ? Ezen kérdések ollyanok, mint kiki egy pillanatra átláthatja , hogy megengedik a’ legtágabb kiterjesztést ’s a’ legönkényesebb alkalmazást. Az újabb 1836— és 1840—i úrbéri törvények részint biztosítani kívánták az adózók’ telek-birtokát tökéletes és hiány nélküli illetőségük szerint; részint olly intézeteket czéloztak behozni, mellyek a’ földművelést előmozdítanák , és virágzóbbá tennék a’ jobbágyoknál is. Ezért hozták be 1.1. az arányosítást, ezért a’ tagosztályt. Hasonló czélból adatott meg a’ jobbágyoknak azon jog is , hogy tartozásaikat akár ideiglenesen , akár örökösen megválthassák. — És mindezen, annyira fontos kérdésekben bíróul a’ földesig ~ u£Yanaz a kinek sokszor érdekében van , ám az többnyire csak képzelt érdekében, hogy azon intézkedések közül némellyek megakadályoztassanak; mások pedig részére különös kedvezéssel döntessenek el. Hogy ez utóbbi szempontból, a’ földesúr és jobbágy között az uriszékek igen különös szerepet játszanak elismerik azok is , kik a’ jobbágyok’ állapotának radical reformját ellenzik. Ezek is bevallják , miszerint úrbéri ügyekben az uriszékek csakugyan nevezetes részrehajlást gyakorolhatnak a’ földesúr’ kedvezésével; de erre ők azt mondják , hogy azon úrbéri törvények, mellyek az 1836-i országgyűlésen hozattak, eléggé biztosították a’ jobbágyok’ birtokát és követeléseit; mondják, hogy az úrbéri úriszékeknek az 1836-i törvények által behozott rendezése ollyan, melly nem engedhet semmi kedvezést a’ földesur’ részére *— és nem semmi veszélyeztetést a’jobbágy’ érdekeire nézve* Nézzük az, 1836-ki törvényeket, me rendezéséről szólaak, az uriszékek’ Az 1836 : 10-ik t.cz. azt mondja: midőn a’ földesur és jobbágy között forog fen valamelly kérdés az uriszék előtt, akkor elnök vagy biró sem a’ földesur maga, sem tisztei nem lehetnek. Ezen törvény előtt t. i. az igazságszolgáltatás egy tiz milliónyi népnek még annyiban sem volt megadva, hogy azon elv „nemo in propria causa judex“ legalább szinleg megtartatott volna , mellyet meg nem tartani, minden műveltebb nemzetnél a’ legnagyobb vagyonbiztosság’ hiányának tekintetik. — 1836. előtt, t. i. a’ földesúr maga elnökösködhetett, és így ítélhetett is saját pereiben, melylyeket tulajdon jobbágyai ellen indított. E’ bajon az újabb törvény a’ fent kitett szabály által kivánt segíteni. Azonban mit tett ? Midőn eltiltja a’ földesurat az úriszéki bíráskodástól, hozáteszi, hogy a" földesur nevezheti ki az elnököt, ’s hívhatja meg szabad választása szerint törvény által kivánt két ülnököt. Kérdjük: e’ határozat lényegesen különbözik-e az előbbi állástól? Vegyük az embereket úgy, a’ mint vannak, változhatlan és kiolthatlan szenvedélyeikkel, vágyaikkal, haszonlesési indulataikkal ; és vegyük az életnek adatait, jeleneteit, úgy a’ mint azokat sok helyeken látjuk. A’ földesur elnököt és ülnököket szabadon hívhat. Nem mondjuk, hogy e’ joggal minden földesur visszaél. De a’ lehetőség megvan; hívhat ollyanokat, kikről tudja bizonyosan , hogy ellene és érdekei ellen soha sem fognak ítélni. És mikép’ lehet a’ törvényhozónak annyira számításon kivül felejteni az emberi gyarlóságot? A’ földesúr legtöbb esetben csak rokon barátit hívja meg elnök és ülnöknek , kik szinte olly részrehajlólag bíráskodnak, nem kevésb részvéttel az úri jogok, vagy követelések iránt, ’s nem nagyobb enthusiasmussal az adózók* érdekeiben, mint magok az urasági tisztek. És ez volt oka, miért már az 1836-i törvények előtt is voltak uriszékek , hol sem a’ földesur, sem tisztei nem elnökösködtek, hanem arra különösen megkért táblabirák Tudták, hogy ezek igenis hűn kipótolják a’ tisztek’ helyét, mint ez most is történni szokott. Mit várhatnának az úriszéki bírák a’szegény pártól? mit remélhetnének, ha érettek ellenszegülnének a’ hatalmas uraknak ? Hisz’ ezek jutalmat, ajándékot, kölcsönt és hivatalokat osztogathatnak ! Az 1839- 10. t. sz. továbbá rendeli, hogy jegyző, mint előadó, az úrbéri úriszéken a’ földesur’ ügyésze, vagy bármelly tisztei nem lehetnek , hanem más akárkit szabadon nevezhet ki a’ földesur jegyzőnek. — Kérdés: olly szabály-e ez, melly a’jobbágyot biztosítja a’ földesur’ befolyása ellen ? Az úriszéki jegyzőnek, mint minden előadónak, hatásköre igen is fontos , mert az 5 előadásától és magyarázatától sok függ; és épen azért, ha már ezen kört tiszteiknek nem adhatják is a’ földesurak, mint előbb azt tehették; de mint a’ bíráknál, úgy itt is szabad választással bírván, jegyzőnek olly egyént nevezhetnek ki, ki a’ port és iratokat úgy fogja összeilleszteni és előadni, mint azt az úri érdekek kívánják. Föltehető-e, hogy legtöbb esetben a’ földesúr olly jegyzőt válasszon , ki ellenében dolgozzék, a’ nép’ részére. Ismét mi okból? tán hogy többé jegyző nem lehetvén, a’ szép diurnumokat elszalaszsza ? és hogy kire menvén a’ dolognak, máshol se alkalmaztassák ? Igen sokat építenek elleneink a’ jobbágyok’ biztosítéka’ tekintetéből arra is hogy az uriszéken a’ törvényes bizonyság köteles jelenlenni. Ismerjük azon biztosítékokat. Adatokkal szolgálhatnánk, ha nem tudook, mikép’ ollyanokkal mindenikünk bővelkedik. A’ földesúr fizeti, és pedig igen jól fizeti a’ törvényes bizonyságot, — sőt naponta pompásan meg is vendégeli. Sőt egyéb fontosb érdekek is vannak, mellyek azt eszközük, hogy a’ törvényes bizonyság ne szegüljön ellene a’ földesur’ hasznának. A’ jobbágy nem bir választói joggal — ámbár választathatik akármelly hivatalra is 1844 óta; de a’földesur maga választja is a’ megyei tisztviselőket, hová a’ törv. bizonyság is tartozik. És az uradalmai személyzet, hová sokszor a’ számos jobbágytelki nemesek is tartoznak , részint közvetve, részint közvetlenül olly számra szokott emelkedni, melly a’ tisztújításokon elhatározó befolyással bir. — Hasonló körülmények forognak fen a’ tiszti ügyészre nézve. Az előadottakból látszik, miszerint az uriszék 1832/6 után csak olly részrehajló lehet , mint azelőtt, mert szerkezeténél a legislatio elfelejtkezett az emberi önszeretet’ indulatairól . — látszik az is , hogy a* jobbágyok* vagyon- és személybiztositéka igen is csekély azon hatalmas erők’ ellenében , amellyekkel az uradalmak rendelkezhetnek, i.* u ,ezen urbéri ügyekben eljárást mellékelvén azon bíráskodáshoz, melly a’ jobbágyok* egymásközti ügyeit intézi el; és tapasztalván , hogy hanyagság , amott pedig kitarhatlan érdekeltség uralkodik, csodálkoznunk nem lehet, hogy a nép vajmi ritkán viseltetik rokonszenvvel a’ földesúri bíráskodás iránt, sőt a’ biró elleni gyülölséget átviszi földesuraira. Harmadik hivatása az uriszékeknek: a’ felebbvitt pörök’ átvizsgálása. Olly kevéssé van ugyanis a’ polgárság’ ideája nálunk kifejtve és elismerve, olly kiterjedésben uralkodik még most is a’ kasztszellem, melly a’ hűbér’ gyümölcse, ’s mellynek folytán hiányzanak mindazon intézetek , mellyek a’ népnek, a’ kiváltságtalan községeknek önállást és függetlenséget biztosítanának;— miszerint az olly nagy népességű városok is, mint Miskolcz, Várad, Eger, Gyöngyös, Vácz ’stb., mellyek mind 10 ezeren felül számlálnak lakosokat,a rendezett tanácsaik előtt befejezett ügyeket az uriszékre köteleztetnek felebbvinni. Itt természetesen nem a’ felebbviteli eszméje ellen szólunk, hanem azon alázott helyzet ellen, mellyben igen méltatlanul nagyobb városaink is tartatnak. A’ felebbvitel mindenesetre alárendeltséget nyilvánít a’ felsőbb felebbviteli bíróság’ irányában — és így azon népes városok , mellyek közel 20 ezer lakossal is bírnak, egy uriszéknek, melly csak a’ földesurat képviseli, alárendeltetnek , mi azoknak méltóságával és a’ státusbani állásukkal , műveltségükkel és anyagi érdekeikkel sem fér össze. — Sz. I. ----------—Hivatalos hirdetmény és kérelem a’ vukovár -fiumei vasút’ ügyében. Szerencsénk volt a’ vukovár-fiumei vasút’ ügyében történtekről folyó évi oct. 10-kétől kelt ’s a’ Pesti Hírlap és Hetilap mellett közrebocsátott előadásunkkal a’ tisztelt közönséget felvilágosítani, ’s az előmunkálatok’ költségeinek födözése végett aláírásra felszólítani, azon kérelemmel, hogy az aláírásokról folyó nov. 40-ig tudósittassunk, miszerint a’ nov. 12-kei közgyűlés a’ közönség tapasztalandó indulata szerint irányozhassa intézkedéseit. Hazafias örömmel ’s hálás méltánylattal tesszük közhírré , hogy felszólításunk tágas körben meleg részvétre talált, ’s ámbár csak od. vége felé bocsáttathatott szerte, ’s e’ miatt sok helyűvé csak nov. folytában juthatott el, mégis immár közel 9000 pftnyi, tehát 1,800,000 pft részvénytőkét képviselő újabb aláírásokról valánk szerencsénk tudósittatni , miközben különös örömmel vettük azon számos hazánkfiainak aláírásait, kik aláírási ívekhez nem is juthatva, minden további ösztönzés nélkül, önként siettek társaságunkat résztvevő csatlakozásukról levelezés útján biztosítani. Egyszersmind tapasztalok azt is , hogy sokan, az aláírási idő’rövidsége felett panaszkodva, több időt engedtetni, ’s a’ befizetéseknek Pesten kívül is megtehetését elintéztetni azon kijelentéssel sürgeték , hogy ha elegandő idő engedtetik, miszerint a’ távolabb lakó hazafiak is nyilatkozhassanak , ’s a’ hozzájárulhatás megkönnyíttetik , nem leend szükség külföldi segéderőhöz folyamodni, sőt inkább a’ haza’ lakosainak összevetett vállaiban feltalálandjuk azon tehetséget, mellyet a’ hon’javával olly szoros kapcsolatban levő vállalatunk megkíván. Tapasztalok végre , hogy több helyütt az aláírások’ gyűjtése azért nem indíttatott meg , mivelhogy azon érdemes hazánkfiai, kikhez aláírási iveket küldénk , ’s kik azokat csak nov. 10—15-ke’ táján kapták , azon véleményben voltak, mintha az aláírások nov. 10-kén túl már el nem fogadtatnának, ’s azon időig az aláírási iveknek már végkép’ be kellene küldetniük. Mindezeknek folytában sietünk vállalatunk barátait tisztelettel értesíteni, mikint mi oct. 10-kén kelt felszólításunkban távolról sem akarók azt kivánni, hogy nov. 10-ke az aláírások’v véghatárnapjának tekintessék, vagy hogy akkorig az aláírási ivek visszaküldessenek, hanem csak tudósítást kívántunk, (mit többen , helyesen fogva fel kérelmünket, az aláírási iveknek további gyűjtés végett megtartása mellett mégis tettek) kívántuk pedig ezen tudósítást olly régből , hogy a’ nov. 15-ki közgyűlésnek az aláírások’ megindulásában mégis némi adatai legyenek , valljon a’ 32,760 pftra menő’s tehát 6,552,000 pft részvénytőkét képviselő és csak magán körben , minden nyilvános felhívás nélkül, egybegyült tavalyi aláírásokon átul is talál még hazánkfiainál olly ápoló részvétre vállalatunk, minőre mi azt méltónak hisszük , ’s minőre, a’ felvilágosította körülmények’ bajai között, ha sikert akarunk, szükségünk van ; de — ismételjük —csak tudósítást kívántunk , és koránsem szabtunk aláírási véghatárnapot, mert hiszen lehetetlen volt nem tudnunk, hogy felszólításunk nov. 19-ig az ország’ legnagyobb részében kézhez nem jutand. Midőn ezek szerint az említett kis félreértést felvilágosítanék, szerencsénk van a’ tisztelt közönséget társaságunk’ nov. 15-kei népes közgyűlésének egyetemes közakarattal hozott következő határozatairól értesíteni. 1) A’ vukovár-fiumei vasut-vállalatra egyesült társaság’ egyetemes közgyűlése kinyilatkoztatja , hogy a’ fiumei bizottmány' késleltető nézeteit teljességgel el nem fogadja, ’s haladéktalan erélyes munkálatot rendel. 2) A’ fiumei bizottmányt szerződési kötelezettsége alól fel nem oldozza, sőt inkább ahhoz ragaszkodva, a’ pesti bizottmányt oda utasítja , hogy ezen kötelezettség’ teljesítését valósítani törekedjék. 89