Pesti Hírlap, 1846. december (788-804. szám)
1846-12-24 / 801. szám
mivel a* Mosonmegyéhez intézett leiratban történt hivatkozásból világosan kitűnnék a’ kormánynak jogkövetkeztetése, és miután a’felhozott 1715: 91.czikkből semmiképen nem lehetne kihúzni Magyarország és Ausztria’ vámviszonyaira nézve a* kölcsönösség* elvét, de a’ menynyiben Pozsonymegye’ eddigi elnézéséből nem lehetne következtetni ususból eredeti jogot sem , mert az usus csak az ország’ határain belöl formál jogot, de két különböző ország közt ezeréves usus — annál kevésbbé abusus — sem kötelez e’ tekintetekből, nehogy a* megye további elnézéséből az ország’ territoriális egészségét sértő jog következtessék , czélszerűnek látják az ország’ ’s megye’ jogait e’ tekintetben jövőre nézve biztositni; mire nézve oda nyilatkoztak az ellenzék’ tagjai, hogy további intézkedhetés’ tekintetéből a’ dévényi ’s az országban létező más hasonló vámhivatalt illető irományok a’ megye’ levéltárából küldöttség által kerestessenek ki. Ezek’ folytán mind a’ két tárgyra nézve következő értelmű végzés keletkezett, hogy miután azon kormányt tett, miszerint szomszéd Mosonmegyében a’ lajta-brucki vasúti állomásnál német vámszedő- hivatal állíttatott, köztudomásra lenne, ’s a’ kormánynak ezen országos intézkedést igénylő tárgyba önkényes ’s tettleges beavatkozása az ország’ territoriális hatóságát megsértette, a’ KK. és RR. e’ tárgyat az országgyűlésre választandó követeiknek mint sérelmet utasításul adatni; a’ dévényujfalusi vámszedőhivatalt illetőleg pedig odábbi intézkedés végett minden ezen, ’s más megyében létező illy hivatalt érdeklő irományoknak a’ levéltárból leendő kikeresése mellett, annak keletkezése ’s fenállása iránt teendő vizsgálattal egy küldöttséget megbizatni határoztak, mellynek jelentése beváratik. (Folyt.) TORONTÁLMEGYÉBEN múlt hó’ 30-án tartatott a’ második félévi rendes közgyűlés. Legelsőben elnök , maga a’ nádor ő fensége’ helyreálltáról értesité a’ BR-ket, kik azoni örömüket jegyzőkönyvbe igtaták. — Ezután több rendbeli hatósági körlevelek kerültek szőnyegre; u. m. 1) Szabolcsmegye, a’ főispáni helytartóknak törvényszékebeni elnökösködése’ tárgyában, ’s ebben Torontálmegye sérelmet nem lát, sőt azt tartaná sérelemnek ha nem lenne kedve főispáni helyettesének törvényszékein elnökölni. 2) Turopólyának a’ kir. biztost illető panasza’ következtében, annak eljárását a’ KR. figyelemmel kísérik,s ha eljárásából valódi sérelem származnék, or.gyülésen pártolandónak határozták. 3) Pozsonynak a’ hivatalbeli tudósítások’ közzétételére külön hivatalos lap’ felállíttatását ajánló körlevelére, e’ tárgyban a’ helytartótanácshoz felírnak, az erdélylyeli unióra felszólító körlevele pedig az országyölési utasításokkal foglalkozó választmányhoz utasittatott, ugyan ide áttétetni határoztatott. 4) Krasznának a’ visszacsatolást illető körlevele is. 5) A’ g. n. egyesültek’ ügyében újonnan kibocsátott helyt, tanácsi rendelményt elfogadja ugyan a’ megye de igyekezendik azt a’ jövő or.gyűlésen törvénybe iktatni, az 1844. 3. t. sz. épségben tartásával. 6) Vasmegyének, a’ németek’ csoportos bevándorlásáni aggodalmában Torontálmegye elvileg nem osztozik , de mégis a’ jövő országgyűlésén honosítási törvénynek alkottatását szükségesnek találja, — jelenben is, a’ szűk év miatt felszólítja a’ helyt, tanácsot, hogy, a’ szegény, tehetlen gyülevész népet a’ hazába be ne bocsássa. 7) Zala’ levele, az ev. iskolákban eltiltott magy. társulatok’ ügyében, tudomásul vétetett; azonban, ha Zala, az országgyűlésen képes lesz adatokat előmutatni a’ sérelem’ valósága iránt, ott pártoltatni fog e’ megye követei által is. 8) Azon helytartótanácsi intézményre, melly a’badeni sorsjegyeket eltiltja, határoztatott, hogy miután az 1790 . 31. t.cz. ellenére nálunk a’ sorsjátékok divatoznak, ezen intézmény foganatba annál fogva nem vehető, egyébiránt a’ megye jövő országgyűlésre követeinek utasítást adand, mindennemű sorsjegyek’ áruitatásának be -tiltására. — E’ megye is hozatni fog a’ nádori ünnepély’ emlékére veretett pénzekből. — A’ fentebb elősorolt Körlevelek’ tárgyalása után, egyes megyei tisztviselők’ jelentései olvastattak. Vegyes közlemények: Kisdedovás. A’ honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet, múlt nov. 30-án az általa alakított magyar szellemi kisdedovó intézetet ünnepélyesen megnyitotta. Az esős rész időnek daczára is számos és válogatott közönség jelent meg, melly között a’ minden szép és jóért gyuladozó gr. Teleky László , a’ nemzetesitésért hőn buzgó Bugát Pál, a’ kisdedovó képző választmány’ több érdemes tagjai (Ney, Tasner , Mór , Antal ’stb.) a’ héber közönség’ elnöke’ hitszónoka é s elöjárósága tűnnének ki. Az ünnepélyt a' magyarító egylet’ elnöke dr. Jakobovics Fülöp nyitá meg , ’s köztudomásul adván az illető egylet’ működése’ eredményét , emlité , miszerint az, három évi fönnállása óta saját iskolájában mintegy 600 gyermeket ingyen taníttatott meg magyar nyelvre, miszerint nevezetes könyvtárral bír, mellyben a’ hazai szépirodalmi remek munkák ’s a’ magyar hírlapok (az egylet’ közhasználatára) mind föllelhetők; miszerint a’ magyar történetből ’s a’ tagok’ vegyes munkálataiból fölolvasásokat tart, miszerint a’ társalgás’ és a’ közvitatkozások’ nyelve kizárólag a’ magyar, miszerint végtére az egylet* szándéka e’ mailépéssel a’ gyönge korú ivadékot élte’ zsenge tavaszán tiszta magyar szellemben fölnevelni, az eddig szokásban volt koros német nyelv’ hang- és arczéktelenitő használatától visszatartani, ’s a’ szépen ’s lelkesen csengő magyar nyelvben testestől lelkestől nemes érzésű honfiakká fölnevelni. — Köztetszést aratott az érdemes veterán’ fölolvasott beszéde. — Most a’ másod elnök dr. Rosenfeld József nyitá meg lelkesen hangzott ajkait, ’s kiemelvén a’jelen óvoda’ hasznát, sőt szükségét,jelesen fejtegető, miszerint a’ nemzeti nyelvet,s értelmeket már a’ kisdedek' szivébe és elméjébe kell csepegtetni, hogy azok ott mély gyökeret verjenek , mi által hitsorsosai között gyökeres reform eszközöltetendik. Felszólitá továbbá az apró növendékek* szülőit, hogy ezen nagy áldozatokkal létrehozott intézet’ fölvirágzását — az ige’ testesülését — részvétek’ melegével ápolják, hogy aztán gyermekeik az előbbi ’s jelen nemzedéknél testben lélekben *s főleg nemzetiségben tökélyesb ’s több irányú kifejlődést nyerjenek. Végezetül megkérése ezen óvodának választott nyolcz magyar szellemű pártoló nőit *) , hogy mint a’ kisdedóvás’ legmeghivottabb ápolói törekedjenek csüggedhetlen szorgalmukkal e’ tekintetben hitsorsosaiknak ’s a’ hazának utánzó példakép’ tündökleni. Ezen megindító nemes tűzzel elszavalt beszéde az alelnöknek, — ki mint gyakorló orvos is az uj tanoda’ szellemében, jeles buzgalommal és szerencsés tapintattal, nemkülönben több tudományos társulatainkban az irodalom’ mezején sikerrel működik , — nyilván tanusstá , melly kitűnő és szilárd hévvel iparkodik, a’ magyarító egylet’ kitűzött dicséretes és közhasznú czéljainak, mi tökélyesbb ’s mielőbbi elérésére munkálkodni. Dr. Finály, a magyarító egylet’ jegyzője, ékes szavakkal üdvözölvén a’ jelenlevőket, és mentvén szónoklásbeli járatlanságát, (írásból) buslakodék a’ zsidóknak annyi századoktól tartó nyomorult állapotán, ’s bár honunkban olly méltatlanul nem érintettek, mint p. o. Spanyol- vagy Némethonban, mégis mindig csak jövevények vagy töröttek (bár — úgymond — inkább tűrök) nevét viselték, mig az 1840-ki 39 i. törv. czikk’ értelmében elvégre haza’ gyermekeiül tekintendőkké lettek. Ó de édesen esik az ezredek óta hazátlan tévelygőknek a’ hazát föllelni! A’ hála’ közérzelme lobbana föl Izrael’ értelmesb fiainak keblében a’ törvény indítványozók’ és szentesítő e’ nagy lelkű tette iránt, ’s hogy a’ hála tettlegesen bebizonyitassék, mesterségi, földművelési, és magyar nyelv terjesztési egyletek alakultak a’ héber vallású magyarok közt, az utósó egylet megalapítván erre hazafius szellemben működendő kisdedóvodát, ma nemzeti ünnepet ül, ma legdrágább kincseit, gyermekeit adja át a’ nemzetnek, ezen intézet országos jelentőségű leend, mert mintául szolgáland a’ vidéknek. Az említett érdemes hölgyeknek mondott hálával fejezteték be a’ jeles beszéd. Dr. Finály, ki mint gyakorló orvos is ismeretes, indítványozó és segíté létre fáradhatlan buzdításaival e’ dicséretes óvóintézetet. Erre Gottesmanne Borbála asszony, mint az óvóintézetre feügyelő nők’ elnöke rövid , de a’ legvalódibb magyar pengésű szavakban, közlé háláját a’benne és társnőibe helyhezett bizalomért, és ígérte minden erőiknek a’ kitűzött szent czélrai föláldozását. Most jő Ney Ferencz’ Kisdedovó-képző intézet igazgatójának beszéde. A’kisdedovók, mint a’ jövö nemzedék’ átalakulásának virágai igen a’ lelken hordozandók, ’s habár el is enyésztene egyet közölök az irigy sors , ezer más növend annak helyébe. Ezen keletkező új intézetről következőket mond ki tartózkodás nélkül szóló : szükségesek a’ kisdedóvók , de különösen ezen közben , mert Magyarhonban főleg az izraelitáknái ismeretlenek még azok, noha az ő gyermekeiknek teste is ki van fiatalabb éveikben számtalan veszélyeknek téve , de hát még élv, irány, és nevelés nélkül szerte barangoló lelke! legyen ez tehát egy minta óvoda, t. i., mellyet a’ vidékiek utánozzanak ’s bírjon következő sajátságokkal: 1) Eszközöljön egyesülést, minek egyik leghatalmoasb varázsláncza a’ nemzetiség, ’s azért legyen valamint más úgy ezen óvoda is a’ nemzetiség dajkája, de nem mint száraz szótanulmány, hanem mint belső áldást szülő ihletés, hasson a’ hazai nyelv. Világ polgárrá kiki föl nem emelkedhetik, de haza szeretetre mindenkit föllelkesíthetni főleg a’ zsenge korban. Ha nem lehetett magyar az anyai tét, legyen magyar az első bölcsői dal. 2) Hasson az óvoda szorosan óvailag, nem pedig tanodailag, mit alaposan támogatván, kiemelé az óvoda’ 3 kötelességét: óni, fejteni, szoktatni. Végül kéri szóla az intézet’ alapítóit, hogy le ne térjenek a’ tiszta valódi szigorúan alapos , de nemzeti, és szellemi kisdedóvás’ ösvényéről,’s úgy büszkén mondhatják majd ezen országszerte figyelmet serkentő intézetről; im e’ virágot mi ültettük ’s isten meg nem tagadé tőle áldása’ harmat gyöngyeit. Kettős öröm villana át ez alkalommal a* figyelve gondolkodón : egyik, midőn egy jól organizált óvódénak, mint egy uj nemzedék’ boldog jövendője’ tárházának — látja hőn pártolt keletkezését; másik, midőn azt szemléli hogy ama’ borzasztó mélységű sáncz,mellyet a’vallás’ némelly ferdén értett czikkei miatt árkolt föl a’ szinte keletről szakadt, és szinte Jehova imádó magyar ellen annyi századok óta a’ héber vallásu magyar ma a’ lerázott előítéletek’ bilincsei által betöltetik,mellyen átkelve, mint hajdin a’ veres tengeren, Ilánábán felé — ünnepélyesen kimondja a’ pesti magyarító izraelita egylet, hogy ötős gyökeres fiakat akar a’ hazának nevelni, hogy ő nem állodalombani állodalom, hanem homogen kiegészítő része az összes honnak. Áldás és üdvösség e’ bátran intézet első lépés megtevőinek ! Bár az összes magyar zsidóság, mielőbb zsidó magyarsággá,azaz héber hitű magyarrá változnék át, utánozván e’ nemes fractio’ példáját! Hogy közlésemnek a’jóérten küzdő zsidók mellett szóló ezen szelleme a’ Rudné- és zsidó-féle sárga könyvecském értelmével tökélyesen megegyez arra figyelmeztetem, kik vagy csupán hallomásból, vagy a’ vakokat vakon védelmezők által okultak ez ügyben, ’s kiknek valamit bujtogatóiknak is e’ hármat ajánlom: 1) vegyék meg a’ könyvet, mert akkor több érdekkel emésztik meg tartalmát. *) 2) Olvassák el azt végig. 3) Pihenjenek meg egy kissé, midőn a’ 135, 137, 139, 146, 153 egész 159-ig lapra jutnak, de főleg midőn a’ 158-ikon ezt olvassák? „de ne gondold atyámfia, hogy konok kárvágy, vagy izzó boszszu hogy öldöklő átok ördöge ihleté lelkem’ ’s Ömleszté ecsetembe e’ holló szinü festéket; oh nemezen oscurochiaro-festésre épen azon béke-angyal’ szelíd mosolya ösztönző, ki ezelőtt 10—12 évvel vive köreidbe ’stb. ’s e’ szerint quod seripsi seripsi. — A propos, a’ fönt említett könyvecskét Emich Gusztáv, nem pedig a’ gyülde adá ki. Világosítsa föl isten a’ tévelygőket ’s támogassa a’ jóban elindultakat. **) — Dr. Arányi Lajos. A’ Pestmegyei gazdasági fiók egyesület September’ 13-kán tartott nagygyűlés határozata következtében, jövő évnek januárius’ 12-én reggeli 10 órakor a’ pesti n. casino’ kisebb teremében gyűlést tartana, — hozzá a’ t. ez. rendes tagok minél nagyobb számmal, és minden ügybarát megjeileci keretnek, annál inkább, mivel nem csak egyesületünk bel szerkezetének lényeges megalapítása, de némelly közfigyelemre méltó igen érdekes tárgyak is fognak tanácskozás alá vétetni, mellyek eldöntése, a' hazafius értelemben buzgólkodó meleg kebleknek közremunkálkodása által lesz legsikeresben kivihető. — Költő Palotán december’22-én 1846 Hutiray Imre, m. k. helyettes titoknok. ).Névszerint Gottesmann Borbála, Rosenfeld Jozefa, Barnay Sarolta, Kopély Rozália, Hoffmann E., Kuowald Terézia, Kern T. és Valatin T. 416 KILFÖLD, FRANCZIAORSZÁG. Egy párisi levél szerint a’ krakói ügyben tett tiltakozás kétségtelenné teszi, hogy Lajos Fülöp ezen ügyben is hű maradt 1830. óta követett béke’ politicájához. Azon hírekből, mellyek a’ király’ elnöklete alatt tartott minister tanács ülési tárgyalásról vannak , az tűnik ki, hogy szilárdul és erősen minden szónak ellene volt, melly a’ három éjszaki hatalom elleni fenyegetésnek avagy kihívásnak csak színét is viselte volna magán. Keményebb és határozottabb hangot kívánó szózatok nem hiányoztak, de nem vivhattak ki győzelmet , ’s ekkép’ Guizotoak eredeti javaslata tetemes változásokat szenvedett. Abban tartózkodás nélkül az volt mondva, hogy Francziaország nem érzi többé magát a bécsi congressus’ határozata által kötelezve, ’s ennél fogva a’ körülményekhez képest egyedül saját érdekét fogja szabad működése’ alapjául fölvenni, addig is pedig azon őrködve váró helyzetbe teszi magát, melly a’ három hatalom’ Kraków ügyében elkövetett lépése által előidézett helyzettel öszhangzásban van. Ha nem ezek voltak is a’ szavak, ez volt az értelem. Az uj szerkezetben ezen szakasz egészen másképp hangzik. Ha Palmerston lord más hurt pendített volna meg, a’ várakozásnak, korábbi parlamenti nyilatkozatával öszhangzásban működni, megfelelt volna, itt is hihetően határozottabb hangon szólottak volna , ’s azon körülmény, hogy a’ két kormány külön szólalt fel, nem ártott volna a’ hang’határozottságának. Most azonban, az angol külügyministernek Francziaországra nézve kevés jót jósló viselete mellett, csak föltételesen kijelöltetik az, mit kezdetben az éjszaki hatalmaknak nyíltan ki akartak mondani, hogy ugyanis Francziaország jogosítva érezhetné magát a’ bécsi congressus’ határozatát jövőben kötelezőnek nem tekinteni , ’s a’ körülményekhez képest egyedül saját érdekei szerint működni, hogy helyzetének ezen változásán örvendhetne , de azonnal hozzátétetik , hogy ezt nem fogja tenni, ’s végül, ezen mondatokkal összehangzásban,csak általános elv gyanánt mondatik ki, hogy egy hatalom sem mentheti fel magát a’ nélkül a’ kötések’ tiszteletben tartása alól, hogy egyszersmind a’ többieket is fel ne szabadítaná. Sehol sem mondatik, hogy Francziaország valósággal fölmentve érzi magát az alól jövőben, és épen ebben áll a’ nagy különbség az izenet' jelen és korábbi alakja között. Ugyan ebben egyszersmind a’ bekebelezésnek szükségtelensége is fejtegetve van, valamint az ausztriai manifestumban felhozott okok cáfoltatnak. Az árvíz által károsultak’ számára aláírások’ útján nem kevesebb, mint 1,395,021 frank gyűlt össze. A’mellékutak’ kijavítására pedig a’ Loire mellett a kormány ismét 500,000 frankot határozott. Továbbá az árvíz által megrontott departementi utak’ ismét jó karba leendő állításáról tanácskozni Allier, Cher, Sadre-Loire, Loire-Cher, Loire, Felsö-Loire, Loiret, Nièvre és Saône Loire departementek’ tanácsai a’ kormány által rendkívüli ülésre özszehivattak. ANGLIA A’ thea vám’ alább szállítása mellett mindinkább növekedő izgatás van. Megemlítik azonban a’ lapok, hogy a’kincstári jövedelem is figyelmet érdemel; mindenesetre a’ kisebb vám melletti növekedett fogyasztás más részről ismét növelné a’ kincstári jövedelmet, ’s könnyen megtörténhetnék, hogy még nagyobb volna az, mint jelenleg, ’s a’ mellett azt is tekintetbe kell venni, hogy nagyobb thea fogyasztással beviteli kereskedése is nagyobb volna Angliának Chinába. Az Examiner vasárnapi wh’g lap ezenkívül így szól: A’ thea vám’ történetét könnyű elbeszélni. Az egyedárusság’ idejében a’ bea vám 100 századbér becsszerinti volt, négy században kedvezéssel a’ szegények’ *) Mi nem vettük meg, de olvastuk és nem birtuk megemészteni. Nem hisszük pedig, hogy itt gyomrunkban volna a’ hiba. A’ magyar publicista’ gyomra igen sokat megemészt. — S z e rk. **) Amen! — S z e r k.