Pesti Hírlap, 1846. december (788-804. szám)

1846-12-24 / 801. szám

részkedés nélkül is. A’ szegény osztályok* érdekében kivá-í natos, bár ezen javaslat’ kivihetősége minél elébb vizsgáltas-­ sék meg a’ két favaros* hatóságai által. — Szólanunk kell nehány szót a* Merkur czimü uj na­pilap’ múlt héten szétküldött mutatványszámáról. Egy ma­gyar napilap* szükségességét, *s annak a’ fővárosi közép­­osztály’ magyarositására lehelendő nagy befolyását már régebben mondottuk ki e’ lapok’ hasábjain. ’S ugyan azért csak örvendve fogadhattuk részünkről is a* Merkúr feltá­madásának hírét. Mi a’ mutatványlapot illeti, mi nagyon is­merjük a’ kezdet’ nehézségeit, ’s tudjuk, hogy a’ formábani meg nem állapodottság önkénytelen zavart idéz elő gyakran a’ tartalomban is. ’S azért pálczát törni egy lap felett mu­tatványszámánál fogva, soha sem fognánk. Mind a mellett véleményünket kimondani ’s egy pár jó tanácscsal szolgálni nem késnénk, és nem késünk a’ Merkur’ irányában, melly szabadelmü, tehát a’ mienkkel rokon irányban igértetik szerkesztetni. Mindenek előtt kívánatosnak látszik, hogy a’ Honderű’bágyadt fecsegési modora, mellynek se ize, se bűze, se sava , se borsa, mellynek nincsen egyéb czélja, minthogy beszéljen és sort töltsön, soha helyet ne találjon a’Merkur’ hasábjain. Szerkesztője, Nádaskay Lajos ur, eddig a’ Honderűnél működött, ezen deluli és delnői lapban, hol azt hiszik, hogy a’bágyadtság, halványség úri szin, mivelt szin és nevelt szin; minek okáért minden czikkeikre, hol csak lehet, ezen szint mázolják reá és kiállnak a’ piaczra, mondván: „Itt van csak , a’ mi van!“ De N. L. ur saját ta­pasztalásból fogja tudni, ha az előfizetők’jegyzőkönyvére szí­veskedik visszaemlékezni, hogy e’szin rendkívül nem­ kapós, hogy egykét vásároson kívül, az egész piacz mosolyogva, legfeljebb szánakozva vonul el a’ kiállított bágyadtság mel­lett. A’ Merkúrnak ezt nem kívánjuk, ’s miután ő maga sem kívánja magának, hisszük, hogy czikkjeinek képére minél több életvndorságot, tagjaiba minél nagyobb rugékonysá­­got fog iparkodni önteni. — Leggyöngébbnek találtuk a’ litteraturai részt. Többi között egy kis ismertetése adatik benne Kövessy Kálmán’„Esti dalok“ czimü verseinek,mikből egypárszor, mi is idéztünk nehány nagy erejű sort. Minden­kinek szabad a’ gustusa; ’s ha a’ Merkúr a’ Chimborassonál magasabbnak látná is Kövessyt,’s bámulása a’lomniczi csúcs’ magasságából igyekeznek elérni őt, az elérhetetlent, — talán egy szót sem szólnánk. Nem akarnók megrontani gustusát. De midőn a’ Merkúr összehasonlitgatásba ereszkedik, és azt állítja, hogy ámbár ezen „Esti dalok“ Petőfi’ „Felhőinek“ utánzása , ezeket mégis mind formatisz­­taságra, mind tartalomra nézve jóval felülmúlják , — mi­dőn illyeneket olvasunk, — akkor lehetetlen, hogy ezen illyeneket ki ne írjuk, és akkor megerőtetésünkbe kerül egyúttal egyebet is nem tenni, mint pusztán kiírni. ’S a’ mutatványlapnak, minthogy már a’ hasonlítgatást meg- kezdte , röviden csak azzal válaszolunk , hogy Petőfi Sán­dor’ egyetlenegy legpongyolább versében is több költészet, eredetiség, sajátság és erő van , mint mind abban össze­sen, mit Kövessy Kálmán eddig irt, ’s valószinüleg ezután is irand. Állításunk’ igazolásáért akármikor készek vagyunk harczra kelni. — Egyébiránt a’ Merkúrnak sok szerencsét! — Múlt hétfőn adták színpadunkon Szigligeti „Pasquil” czimű vígjátékot. Jó sikerrel , miben része volt Egressy G. művészi játékának is. Ő ismét egy egészen sajátságos egyéniséget teremtett szerepéből. Szerepe egy újságírót ábrázolt, ki az irodalom’ legaljabb nemét, a’ pasquilirodá­­mat kezeli, a’családi czelszövényekben otthonos, tányér nyaló. Egressy ez egyéniséget egészen sajátságos beszéd­móddal, ’s bizonyos affectált feszengő taglejtéssel, melly­­böl a’ természeti ügyetlenség mindég kilátszott , állitá élőnkbe. — Jövő alkalommal mutatandjuk be a’ Honderű kritikusának legújabban kimondott egyik vad és ármányos beszédét. — Frereych Henrik, angol nyelvmester (lakik 3 koro­­nautcza 124. sz. 1. emel. balszeglet), kiről már egyszer dicsérőleg szóltunk , bevégzé angol nyelvtanát ’s azt illy czimmel bocsátandja közre: „Elméleti és gyakorlati rövid angol nyelvtan , magyar hangokkal kifejezett kiejtéssel. Iskolák és magán tanulók’ használatára. Pesten 1846 . — Ismerik olvasóink dr. Ahn’ módszerét a’ franczia és Shiemét az angol nyelv’ tanításában. Ezek’ nyomán indult szerző A’ ragokat pedig dr. M.’ Culloch’ illy czimű munkája után: „Manual of english grammar philosophical and practical“ rövid kivonatban dolgozta ki. Ugyan ő jelenleg egy angol olvasó könyv’ átdolgozása körül fáradoz. — Burghart zongorász holnapután délben ad hang­versenyt a’ kis redoutteremben. Részt vesznek benne Schmid­assz , Kassel-Barth’ tanítványa , Hoffman, ügyes hegedű­­játszó, ’s Stein hevenyésző. —­­ A’ pestbudai hangász-egye­sület’ har­­madik műelőadása i. é. december’ 25-én a’nemz. színházban estve 7 órakor tartatik. — Az abban előadandó hangművek követ­kezők, úgymint :1. Szakasz: 1) Beethoven L. pásztori Symphoniája. 2) Dalváltozatok, Sopron-hangra karkijárattel : „Béla futása“ daljáték, „Huam­anyög fetiporva dallamára.“ Hang­szerei: Doppler Ferencz úr, a’ nemzeti színház’ zenekarának taga , énekli Korbayné asszonyság, szül. Gyöngyösy Sarolta! 3) „A’ b­ús komorság“ (la Melancolie) jellemes hangman Kobozza!! szerzé Kummer F. A., előadja Sick Lipót ur, a’nemz. színház­ első gioloncellistája. 4) Karének „béke a’ népek nemzője.“ Irta Kiss Iván, zenére alkalmazá Urbáni Ágoston ur. Il­dik Sza­kasz. 5) Doppler Ferencz ur’ magyar nyitánya. 6) Nagy ábránd, hárfára „Linda“ opera’ dallamára, szerző Moser, elő­adja Joh­an Eliza b­­assz , a’ nemz, színház’ zenekarának tagja.­­ 7) Nagy Anna Mayerbeer’ „Ördög Robert“ operájából, női karki-­­­érettel énekli Tély Emilia kisasszony. 8) Magyar ábránd hege-­­ 415 düre, szerző Molique, előadja Reményi Ede úr. 9) Karé­nek Beethoven’ L. „Athene’ romjai’“ hangmű­véből. — Közli Rit­ter Sándor, egyesületi titoknok. 'JTervésay Katéaági dobos. VASMEGYÉBŐL. December hó’9 én tartott közgyűlé­sünknek egy neveztetés tárgya volt. Ugyanis gróf Z. H. figyelmeztetvén a’ BR-et nagy hátramaradásunkra, a’ haladó idő’ gyorsaságára és sürgetés körülményeinkre és arra, hogy bizonytalan czélokra a’ leghelytelenebb eszközökkel többség szereztetik,és hogy a’korm­ány kész törv.javaslatokat fog az or­gy­űlés’elébe terjeszteni,és ezekből azt következtet­vén, hogy a’ már már közeledő országgyűlésnél fontosabb még alig volt: indítványozd, hogy az országgyűlési utasítá­sokat készítő választmány minél előbb fogjon a­ dologhoz. Az indítványt báró M. V. gróf E. S. ’s többen pártolták. A’ főispáni helyettes ajánlá, hogy a’ szabadelvű párt ne gya­núsítson, mert, mond, könnyű volna azt is gyanúsítani, abban pedig, hogy a’ hatalom többégre törekszik, alkotmányos irányt lát, és épen az nyugtatja meg őt, a’ mi másokban ag­godalmat szü­l; egyébiránt bár hivatalt visel, nem tartja magát függőnek, és erre nézve hivatkozik a’ RR. előtt tanú­sított eljárására, nem kételkedvén, hogy ezáltal a’RR. tetszését megnyerte. Mikro R. A. t. b. válaszképen előadá, miképen szeretné tudni, mivel lehet a’szabadelvű pártot gyanúsítani; a’ többséggel való kormányzásra nézve pedig nem az elvet roszalja, hanem azon módokat, mellyekkel a’ többség szereztetik. A’ törvényes után eszközlendő jó czé­­lok­ végett, nem szükség előre, mielőtt ezek tudatnának, többséget gyűjteni, az illyen czélokat csak tudatni­­kell, ’s készen lesznek mindazok , kik különben ellenzeni kötelességüknek tartják. — Az állított függetlenségre nézve szóló azt gondolja , hogy a’ ki valakitől fizetést húz, az ennek lekötelezette, ’s az innen magyarázható di­csért eljárást, miszerint holmi liberális szinüi kijelentések­kel a’BR. függőben tartatnak, szóló nem helyesli. Igaz, hogy efeképp a’ súrlódások elmellőztettek, és az némellyekre nézve kényelmes is lehetett; de az igazság­ kifejlődése elő nem segíttetett. Ezekre czáfolókép’ senki sem szólott, és megjegyzésre méltó, hogy a’ mai tanácskozás folyama úgy tüntette fel megyénket, mintha pártok nem léteznének. A’ szőnyegre hozott tárgyak különben a’ legbővebb anyagot szokták nyújtani a’ pártbeli demonstratioknak; de ez alka­lommal ellenkezösszónoklatot hallani nem lehetett. Mellyek’ következtében nem merünk ugyan állításokkal előlépni, azon óhajtásunkat még sem tudjuk elhallgatni, hogy bár térne megyénk előbbi sodrába, midőn politicai tekintetben is az elsők között volt, ’s a’ mellyből, Sz. J. első alispánunk’ kijelentése szerint, a’ korteskedés által emeltetett ki. És voltak hosszú viták a’ korteskedés’ megszüntetéséről is. Többen indítványozták, hogy azokra, kik korteskednek, mon­dassák ki a’ közrászólás közgyűlésileg. Mások azon módo­sítást kívánták, hogy csak azokra mondassák ki, a’ kik kez­dik; mert a’ kik védelemkép’ korteskednek, azok méltán menthetők; azonban minden i­lyen sanctio hiányosnak és kijátzhatónak találtatván, azon kívül, hogy a’korteskedés kárhozatos , de hatóságunk’ körében nincs ellenszere, semmi megállapodás nem történt.­­ Az országgyűlési uta­­si­tásokat készítő választmányt illetőleg pedig végeztetett, hogy jövőre minden évnegyedes közgyűlés előtt egy héttel, azon választmány össze fog ülni, és dolgozatait a’közgyülés’ eb­be fogja terjeszteni. — Az első napi gyűlés* végeztével főispáni helyettessünk felhagyá székhelyünket. POZSONY, dec. 12-én. Folyó hó’ 9-én nyílt meg köz­gyűlésünk főispáni helyettes úr’elnöklete alatt. De mielőtt a’ gyűlés’ tárgyaira mennék , szabadjon némi kis vázlatot adni megyénk’ kifejlődött jelleméről. Eddig nem tudta az ember, hogy mellyik párthoz számitsa e’ megyét; mert ha egyes tagjait tekintette az ember, nagyobb részében mind megannyi conservativet , vagy (talán jobban kifejezem ma­gaslat az uj elnevezéssel) mérsékelt haladért talált, össze­sen véve pedig, igen kevés esetet kivéve, mindig ellenzéki végzéseket hozott. Most már egy uj korszaka kezdődik itt a’ megyeteremi működéseknek: az ellenzék elkülönözte magát a’conservativektöl, mint szinte a’ conservativek is külön pártnak nyilatkoztaták magokat. Volt ugyan ellenzéki egyén , ki nem akart még tiszta , compact ellenzéket is­merni Pozsonymegyében , azt még itt ki nem fejlődöttnek mondván ; de ezen állítását nyiltan megczáfolta azon körül­mény, miszerint a­ különböző véleményűek egymást liberá­lisoknak vagy conservativeknek, ellenzéki vagy conservativ pártnak nevezték, és mint illyenek közt folyt a’ tanácskozás különbféle tárgyak felett. Hallottuk mondani: tekintetes conservativ párt, és a’ nagyon tisztelt ellenzék ; és igy nem vagyunk többé lágymelegek, hanem melegek vagy i­degek, azért ellenzék és conservativ párt előre a’ lovagias küzdés’ pályáján ! De térjünk a’ dologra. Meg nyílván közgyűlésünk, főispáni helyettes úr előadta, mikint a’ nádor ő fensége’ tiszteletére kitűzött ünnepélyre kinevezett küldöttség, a’ magas ünneplendőnek egészség­­iránya miatt az ünnepély elhalasztatván bizonytalan időre, kiküldetésében el nem járhatott; azért, inditványozá, hogy a’ rendek ő fenségének mind hosszas szolgálata érti háláju­kat , mind egészsége’ helyreállátáni örömüket jegyzőköny­vileg f­jeznék ki, mi gr. P­ .­. indítványára azon módosítás­sal fogadtatott el, hogy a’ megye’ rendes érzelmeiket külön levél által is tudatni fogják ő fenségével. Ezután gr. Pá­lfy István tiszteletbeli aljegyzőnek neveztetett ki. Ezek’ megtörténtével gr. P. J. állott id . is előadá és rajzolá az országnak a’ kormánynyal szemközt jelen hely­zetét. Mivel a’ birodalmi tartományok alkotmányos formák nélkül kormányoztatak, az alkotmányos Magyarországban is hasonló igyekezetet mutatnak, úgymond, a' legújabb ese­mények, hasonlót hirdetnek a’ másik párt’ hírlapjai. Hogy ezen czél megakadályoztassék indítványozta , hogy, a’ mennyiben szomszéd Mosonmegyében a’ lajta-brucki vas­pályáidnál felállított német vám­szedő-hivatalnak a’ kormány által magyar földre lett telepítésével, az ország’ territoriales hatósága megsértetett, ez önkényes eljárás az országyü­­lésre sérelemkép’jegyeztessék fel; továbbá a’ dévényujfa­­lusi vémszedő-hivatal, miután, a’ fenczimzelt megyéhez a’ tárgyban intézett kir. intézményben erre példás hivatkozás történvén , jogkövetkeztetéstől méltán lehetne tartani, ’s igy az 1715 : 91. t.cz. ellenére — melly Dévényben egye­dül magyar harminczad’ felállítását engedi meg — űzött német vámszedés e’ megye’ részéről, az ezen elnézésből vonni kívánt jog’ következtetése után, az országos jogok és hatóságok’ nyilvános csorbításával továbbra is el nem nézet­hetnék, az ország’ határából leendő távozásra vitessék meg. Melly inditványnyal kapcsolatban felolvastatott még gróf Majláth Kálmánnak azon folyamodása, mellyben málháinak Dévényujfaluban és igy magyar földön az I­­. 9. czime’ ellenére történt megvizsgálását panaszolja. E’ tárgy a’ két párt közt heves és szinte délutáni 4 óráig tartott vitatkozásra adott alkalmat. A’ conservativ párt' felszólalt tagjai, miután az indítványozó grófnak kije­lentett bizalmatlanságát roszalták, sőt azt gyanusitgatásnak nevezgették volna , a’ mosonyi tárgyra nézve előadták , hogy Mosonmegye a’ kérdésre nézve már 1839-ben meg­egyezett a’ brucki vasut-társaság’ irányéban kötött szerző­désében, mellyben fentartotta ugyan Mosonm­egye in juridi­­cis et politicis jogát , de a’ miből semmi esetre sem lehet azt következtetni vagy érteni, hogy a’ megye a’ német vámszedő-hivatalt kiverje; annyival inkább, mivel azon szerződésben a­ kezelésre nézve megállapittsu­k, hogy az felülről adandó utasítás szerint fog eszközöltetni. És ennek következtében jött is legfelsőbb helyről 1842-ben a’ társa­ságnak oly utasítás, miszerint a’ vámszedés úgy kezeltes­sék, mint az Dévényben történik, és ezen utasítás szerinti kezelésbe Mosonm­egye bele is egyezett. Nem helyeselhetik tehát ők Mosonm­egye’ eljárását, annyival inkébb nem pedig, mivel az a­ végre kiküldött királyi biztossal, hogy szemügyre véve az utazók’ kényelmét ’s a’ kereskedés’ igényeit, hasz­náljon minden alkalmat a’ megye’ aggodalmai’ megszünteté­sére, ’s annak óvását fogadja el, nem ereszkedtek alkudo­zásba. És miután illy nézetekből indulva ki, szóltak volna a’ mosonyi kérdéshez, két részre oszlottak : egyik azt mondta, hogy aggodalmunk ugyan jogos, mivel a' kormány’ részéről semmi biztosítékunk nincs , de miután az a’ kormány által bizonyosan el lesz oszlatva , és kétségkívül biztosíttatni fo­gunk , most hagyjunk fel ezen tárgygyal, és csak akkor szóljunk hozzá, ha a’ kormány nem fogna biztositni ben­nünket, ’s aggodalmainkat el nem oszlatná; a’ másik rész pedig aggodalmainkat alaptalanoknak nyilvánítván, sőt annak helyét épen nem látván , miután az olly sok jót akaró kor­mányról semmi ollyast föl nem lehetne tenni, hogy az ha­zánk’ jogait és érdekeit csorbitni akarná, sem jelenleg, sem jövőben nem látta szükségesnek az e’ tárgyra nézve intéz­kedni. A’ dévényujfalusi német vámhivatalt illetőleg elmon­­dák , hogy miután olly rég idő óta létezik ezen vámhivatal, és azóta nem történt eset, melly legkisebb aggodalmat oko­zott volna , ’­ nem lehet mondani, hogy valamelly kihágás történt volna; és miután a’ kormánynak Mosonmegyéhez intézett azon leiratéban, mellyben utasítást ad, hogy a’ vámhivatal ideiglenesen tartsa magát a’ Dévényben­­önálló szokáshoz, nehogy a’ közlekedés elzárassék, semmi jog­formálást nem lehetne látni; és miután a’ 120 év óta fen­­álló dévényi német vámhivatal csak az utasok’ kényelmére lenne felállítva, abban , hogy az a’ magyar földön van, semmi sérelmet nem látnak, és annyival kevésbé nem talál­ják pedig helyét a’ panasznak vagy felírásnak, mivel már az 1715 : 91. t.czikkelyben ki van mondva, hogy szabadjon a felségének könnyebbség’ tekintetéből akárhova áttenni a’ vámhivatalt, és a’ melly törvényben fel van állítva a’ köl­csönösség’elve; de különben sem lehetvén harminczad kobozás nélkül , az mindegy , akárhol történjék , aztán a’ megye különben sem mondván soha ellene e’felállított vám­hivatalnak, nem látják szükségesnek annak máshova leendő áthelyezését , mert még az is megtörténhetnek , hogy a’ Ga­licziába küldendő árukat Bécsbe kellene vinni vámolni; sőt ellenben még szükségesnek látják , hogy a’ vámhivata­lok, harminczadok közel legyenek hozzánk, hogy a’ haszon köztünk maradjon. Azért ők a’ dévényújfalusi német vám­hivatalnak magyar földön tett felállítását sérelmesnek nem látván, e’ tekintetben épen nem akarnának semmi lépést tenni; de ha a’ megye’ rendet netalán megsértve érzett jogaikat törvény által akarnák biztositni, nem ellenzettek, miszerint a’ megye’ levéltárában létező ’s e’ tárgyra vonat­kozó irományok egy küldöttség által kikerestessenek , ’s jövőre leendő intézkedés’ tekintetéből a’ megye’ rendel­etébe terjesztessenek. Az ellenzék czáfolgatván a’ másik pártnak azon állí­tásait , mintha a’ kormány , Magyarország’ szellemi ’s anyagi haladását elősegitni akarná, ’s a­mellyek csak akkor remélvén az országnak jövendőt , ha külön kormánya vagy ministeriuma teend, kifejtették, hogy a’ mennyiben a’ mosonyi kérdésben a’ kormány önkényesen akar el­járni , ezen eljárásban p­­dig az ország’ függetlenségén ’s territoriális egészségén ejtett sérelmet látnak: ezen tár­gyat mint sérelmet az or­sággyűlésre kívánják terjeszteni; a­­zt is, mivel országgyűlési intézkedésnek látják helyét akkor is , ha a’ brucki felállított német vámhivatal keres­kedési kényelemből szándékoltatnék életbe léptetni. A’ dé­vényujfalusi vámhivatalra nézve pedig , kijelentvén, hogy 101.

Next