Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-04-02 / 857. szám
Péntek 851. Április 2. 1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebült minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvételnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Hív. közrem. Városi ügy. M. Academia. Törvényhatósági dolgok: Gömör, Zemplén, Csongrád (közgyűlések). Erdélyi országgyűlés. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége Czi 11ch Károly magyar kir. kanczellariai udv. tanácsost a’ tanácskozmányi hivatalterem’ igazgatójául kinevezni legkegy. méltóztatott. ő felsége szitányi Ullmann Móricznak a’pápa ő szentségétől nyert sz.J György vitézi rend’ keresztje’ elfogadását ’s viselhetését legkegy. megengedni méltóztatott. Ő felsége f. évi márt. 10-kei legfelsőbb elhatározása szerint, a'királyi ügyek’ igazgatóságához négy igazgatósági ügyész-segédnek hatszáz pgő forintnyi évi fizetéssel ’s a’ legifjabb kamarai ügyvédek’ rangjával, felvétetését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Vikolinszky János, lubedinai k.hámorgondnok diósgyőri koh- és vasmű-ügyi ellenőrzésen alkalmazva. A’ nagu magyar kir. udv. kamara az eszéki kir. sóhivatalnál Stammer János’ elhunyta által megüresült ellenőrségre Kovács Rupert veszprémi ellenőrködő kir. sómázsamestert, ez utóbbinak állomására pedig Eötvös Károly nádszegi ellenőrködő k. sómázsamestert alkalmazta. (B.P. H.) Városi ügy. A’ polgári elem’ törvényhozói állása’ rendezéséhez egyfelől annyi remény, más részről annyi aggodalom csatlakozik. Mi elmondottuk már egy alkalommal, hogy sem e’ túlságos aggodalmakban, sem ama’ túlságos reményekben nem osztozunk. Annyi azonban előttünk tisztán áll, hogy a’ polgári elemben a’ haladás’ ügye olly ösztönszerü támaszt nyerend, milylyenre viszonyaink közt igen nagy szükség van. Ez iránt nem lehet kétség, ha olvassuk a’ történeteket, ’s aztán egy pillanatot vetvén körülményeinkre a’ jelenben , tovább fonjuk az események’ lánczolatát, igyekezvén, mennyire halandó szemeknek adatott, betekinteni a’ jövőbe, miként mi e’ jövőben hiszünk, ’s hiszünk nem költői hevüléssel, hanem azon szükségképensség’ belátásával, melly a’ történetek’ fejleményein átvonul, ’s minek következtében remélnünk kell, hogy azon első lépés után, melly a’ múltat a’ jövővel, a’ históriai jogokat az élet’ erősebb igényeivel összeköti, okvetlenül el kell következni egy második, egy harmadik ’stb. lépésnek is azon nagy czél felé, mellyet a’ pártok küzdelmeik’ közös tárgyának vallanak , hirdetvén, mikép’ csak eszközökben különböznek, a’ czél mindenikök előtt ugyanaz. Hogy e’ czél nem lehet, miként a’ régi kor’ respublicaiban volt, egy rész’ szabadsága, másiknak rabszolgasága , nem lehet, mint a’ középkorban volt, kevesek’ előjoga, sokak’ jogtalansága: nincsen talán , ki kétségbe merné hozni, nincsen párt, melly az ellenkezőt be merné vallani. ’S ez mutatja a’jogeszmék’ tisztulását, emberségére válik e’ századnak. Mindezek mellett azonban ma is látunk ellenkező törekvést azzal, mit sokaknak szája vall. Már többször említik a’ testületi szellem’ ártalmait, melly a’ középkor’ féltékenyen őrizett formái között, egy osztály’ érdekei mellett küzd, kizárólag a’ többi osztályokéi fölött. Ki ez osztályszellem’ ártalmaival, nem birva az élet’ naponkénti tapasztalásait, ismeretes akar lenni, olvassa meg Francziaország’történeteit 1789 előtt, tekintsen Anglia’ viszonyaira csak a’ reformbill előtt és után, bárha nem teljesültek is e’ reformban, miket tőle Bentham várt, miket megirt Reform electoraljában. ’S mindez igen természetes. A’ reformbill a’ polgári elemnek nagyobb befolyást eszközlött. A’ nemesség minden elérhető jogok’ ’s kiváltságok’ birtokában, nem érzi eléggé a’ haladás’ szükségét, neki nincs elérni valója. Ő eddig birtokán kis király volt, mint szokta mondani, ’s ha gyűlésekre néha berándul, a’ rosz utak’ alkalmatlanságai közben, a’ nem-fizetés’ kiváltságával vigasztald magát. Szükségei, az idők’ egyszerűségéhez képest, kevesek valának, azokat könnyen fedezheté csekély jövedelmeiből, miket hűbéri viszonyok alatti földe, úgy szólván, önként termett. Később változni kezdenek az idők, terjedt a’ civilisatio’ hóditása, ’s a’ növekedő szükségekkel együtt nőtt nagy uraink’ adóssága, miközben az alsóbb rendű nemesség, megvetve az ipar’, kereskedés’ pályáját, szorgalom helyett, ősapái’ leveles ládáit kutatá, a’ reaquisitio’ álmai közben. Nemességünk’ nagy része e’ körülmények által proletarius tömeg lett, annál inkább ragaszkodó egyoldalú kiváltságaihoz , minél közelebb áll a’ kiváltságtalan néphez. E’ tömeg csoportozik aztán zászlóitok alatt, midőn figyelmeztetitek, hogy az ősi alkotmány megmentéséről van szó, azok ellen, kik azt fejleszteni, szélesebb alapra rakni akarják, azok mellett, kik csak magoknak szeretik a’ szabadságot, ’s az alkotmányt csupán olly eszközül tekintik, mellynek sánczain belől ótalmazhatják egyoldalú kiváltságaikat. ’S innen van az alkotmánynak is ollyas szerkezete, hogy rétegében alig van több cselekvési erő, mint a’ mennyi haladási ösztön bennetek. Ötvenkét vár a’ védelemre, mellyet egyszerre nem, de egyenként mindeniket sorban bevehetni. Őseink fegyverrel tartományokat hóditának, ’s mi a’ civilisatio’ hódítási ellen nem kevésbbé otalmazzuk magunkat várhelyeinkből , mint néha a’ hatalom’ visszaélései ellen. Nem szólók aristocratiánk’ egyeseiről. Fényes kivételek vannak, kik érezik, fájlalják e’ hon’ hátramaradását, ’s hazafiai áldozattal munkálnak e’ nemzet’ felvirágozására. De nem tény e, hogy miután az urbér kivette a’ fenyítéket a’ jobbágyok iránt a’ földesúr kezéből, másik diétán ismét megkisérték visszaadni ? Hiteltörvények alkottattak , ’s másik diétán a’ váltótörvényt csak nem eltörlék , igyekezvén foglalásai elől megmenteni vagyonukat; ’s midőn a’ nemzet tömérdek szükségei’ fedözéséért esdeklett, sokan adósságaikat számitgaták, mert a’ magyar nemesség csak segélyt ad a’ honnak, mint gyámoltalannal tenni szokás, ’s irányában a’ legszentebb tartozást el nem ismeri. Alig hinné az ember, ’s mégis igaz, mit egy kitűnő férfiú mondott, hogy az embernek örvendenie kell, ha minden tett lépést visszalépés nem követ. Annyira, hogy megszoktuk minden törvényhozásnak érdemül számitni be, ha legalább nem ront. ’S emlitsük-e még a’ palliativ szereket , mikkel némellyek segiteni kívánnak a’ nemzeten ? Nem szabadítják fel hűbéri kötelékei alól a’ szorgalmat és ipart, filléreznek, midőn utak’ készítéséről van szó, mellyek piaczot nyitnának termékeiknek ; ellenben félni kell jobbjainknak, hogy a’ szabadság árán is megszereztetik a’ forrás, melly hitelt varázsol oda is, hol arra a’ viszonyok nem kedvezők , pénzhez juttatja a’ pazar könnyelműt, kit az institutiók’ átka nyom, mellyeken segitni nem akar , mert ez institutiók , ha nem őrzik is meg eladósodás, tönkrejutás ellen, hizelegnek hiú álmainak, mikszerint a’ jószág, mit ősei birtanak, ismét visszaszállhat reá, — természetesen olly áron ’s annyi perköltségek mellett, hogy e’ váltságpénznél olcsóbban is szerezhető, mig jobb birtokviszonyok között előbbi vagyonától is drágábban válható meg. Ez képe most törvényhozásunknak. Ki kételkedik illy körülmények közt, hogy a’ haladási ügy nyerni fog, ha olly elem jut aránylagos befolyásra , mellynek nincs kiváltságos magányjoga, ’s osztozván a' nép’ terheiben , hozzá érdekek által csatoltatik. Illy elem nálunk a’ polgárság. Nem tagadjuk , hogy a’ földbirtok egyike azon kötelékeknek, mellyek az embert hazájához erősebben kötik. De más részről nem kevésbbé igaz , hogy az iparűzés az értelmet fejleszti, minek természetes következménye, a’ nagyobb bizalom önerőnkben ’s elevenebb érzete a’ függetlenségnek. A’ földmivelő az elemek’ hatalma előtt meghajol; mig az iparűzőben nem csekély önérzetet ébreszt azon tudat, miszerint jövendője főleg ügyességétől, saját akaratától függ. Magyar academia. Márt. 1-jén tartatott az academia’ 8-ik ülése, Fáy András igazg. és tiszteleti tag’ elnöklete alatt, 31 tag’jelenlétében.— Jelentetvén, hogy a’ fens, pártfogó feletti gyászbeszéd’ 500 példánya, menynyit az academia nyomatai határozott, a’ helybenlakó főkormányszéki ’s törvényszéki tisztviselők ’s academiai tagok köztt annyira elfogyott, hogy a’ külföldi testületek ’s birodalmi törvényhatóságok ’s az academia’ vidéki tagjai, új nyomatás nélkül, el nem láttathatnak,— minthogy az academia, különben is szűk pénztárát újólag terhelni nem akaró, csupán a’ megyei és kerületi törvényhatóságoknak rendelt gyászbeszéd-példányt küldetni. Határozatba ment azon szűkülési inditvány, hogy a’ társaság’ történeteinek már régebben elhatározott kiadása, István főherczeg’ tiszteletére eszközöltessék, ’s a’ társaság ezen munka’ benyújtása által üdvözölje a’ helytartót ’s hihetőleg uj pártfogóját, egyszersmind megismertetvén azt az academia’ eddigi működéseivel; egyszersmind a’ másodelnök megkéretni határoztatott , hogy István főherczeg ő fenségét helytartói hivatalában , a’ társaság’ nevében, levéllel üdvözölje. — A’ ceremoniálék után átment az ülés tudományos foglalkodásaira , ’s a’ philosophiai osztály’ azon indítványa’ nyomán, mellyben a’ philosophiai műnyelv’ megállapitását sürgeté, az academia’ többi osztályai is felszólittatni rendeltettek, hogy a’ szakukba tartozó műszavak’ megállapitásában, az eddigi gyakorlatra ’s meglevő műszógyűjteményekre is figyelmet fordítva, szorgalmasan munkálkodjanak , e’ nembeli működéseiket közelebbi szaküléseikben azonnal megindítván. Ezen munkálkodás bizonyosan legnagyobb örömmel fogadtatik, úgy az irók’ mint a’ közönség’ részéről, kiket a’ tudományos műnyelv’eddigi tarkasága ’s ingatagsága kellemetlenül érintett, ’s igen üdvös lesz magának a’ tudománynak érdekében is, mert a’ műnyelv’ kényszerinti szeszélyes tarkasága, lehetetlen, hogy fogalomzavarra ne szolgáltasson alkalmat. — Bielak Józsefnek, a’zágrábi főgymnásiumban magyar nyelv’ tanitójának, a’ horvát- és tótországi középtanodák’ (gymnasiumok) számára készített magyar nyelvtana azért küldetett meg a’ főkormányszék által academiánkhoz, hogy azt megbírálván, véleményt adjon, valljon e’ munka legalább ideiglenes használatra, addig t.i. mig az academia’nyelvtudományi osztálya által kidolgozott ’s még kidolgozandó nyelvtani kézikönyvek elkészülnek, ’s a’ horvát-tót középtanodák’ számára lefordittathatnak,■— sikerrel alkalmazható-e? — az academia’ nyelvtudományi osztálya azon véleményt adá, hogy a’szóban forgó munka kezdő nyelvtanulóknak alkalmatos, és a’ középtanodák’ első osztályai’ számára ajánlható, de mindenesetre csak elemi kézikönyv gyanánt tekintendő, mert a’ szóalkotásról és rendhagyó tagozásokról csak igen röviden, a’ mondattanról pedig épen nem szól. E’ vélemény’ értelmében tehát Bielak József oktató úr’ nyelvtani munkája ideiglenes használatra ajánltatott. — Báró Dercsényi Jánosnak a’ hitbizományok’ átalakitását tárgyazó jutalomkérdésére, a’ jutalmazott két munkán kívül még a’ harmadrendű pályázó is 15 aranynyal jutalmaztatott a’ báró által; ezen harmadrendű munka’ szerzője Varga Soma, hites ügyvéd ’s m. t. t. írnok. A’ bárónak kedvencz tárgyát fejtegető levele ’s a’ birálók’ véleményei is, a’ pályamunkákkal együtt ki fognak nyomtattatni. — Olvastattak Bars-, Beregh- és Győrmegyék’ levelei, a’ megyei térképek’ tárgyában, — az első megküldi a’ magáénak másolatát, a’másodiknak nincs, a’ harmadik most készíttet, ’s ígéri a’ megküldést. — Többféle ajándékkönyvek köszönettel fogadtattak; Burján kolozsvári antiquarius’ azon ajánlata pedig, hogy a’ birtokában levő 147 halotti beszédet, egynek-egynek árát 8 pkbra szabván , ugyanannyi, tehát 19 ft 36 kr értékű saját kiadásaival cserélje be az academia, elfogadtatott, minthogy illy emlékbeszédgyűjtemény nemcsak a’ magyar egyházi szónoklat’ haladásait mutatja elő, hanem fontosabb történeti adatokat és családi jog- és birtokviszonyokat is foglal magában. Még némelly egyéb könyvtári cserék is helybenhagyattak. Márt. 8-án a’ mathematical osztály tartotta szakülését Győry Sándor legöregebb osztálybeli rendes tag’ elnöklete alatt, 3 osztálybeli ’s még nehány tag' jelenlétében. (Az ülés az idei academiai ülések’ során IX-ik). Az elnöklő rendes tag, Győry Sándor, folytatólag értekezett a’ „felsőbb egyenletek’ feloldásáról“, mellynek kivonata az academiai Értesítőben fog közzététetni. Vendégül Montedegoi Albert Ferencz egyetemi csillagászsegédet tisztelte az osztály, ki a’ Leverrier által múlt évben fölfedezett bolygó csillagról értekezett, ’s előadá a’ szent gellérthegyi csillagásztoronyban úgy ezen bolygóra nézve , mint különben is az intézeti személyzet által tett vizsgálatok és számítások’ mibenlétét, mellyek’ eredményei az intézet által kiadatni szándéklott évkönyvben fognak közzététetni. Az osztály örömmel vévén az érdekes látogatást , felkérte a tisztelt vendéget, hogy a’ csillagászat' haladásait ’s különösen a’ hazai egyetlenegy intézet’ munkásságát máskor is legyen szives megismertetni az academiával , mostani értekezését pedig az academiai Értesítő’ számára engedje át. Ugyanide fog igtattatni Szervia’ hadi föld irása is, mellyet Korponay János levelező tag olvasott. — Lassgallner Sándor egy általa feltalált léghajó leirását ’s rajzát küldé be , melly véleményadás végett kiadatott. — Kiss Károly kapitány , hadtudományi rendes tag, elkészité Károly főherczeg’ str’ategiája’ harmadik és utósó kötetének forditását, mellyet a’ szakértő birálók elfogadván, azonnali kiadásra ajánlottak. E’ munkának azonnali kiadása azért mellőzhetlen , mivel a’ hadtudományi alosztály’ alapitója, gróf Festetics László, ezen munka’ kiadását alapitványához feltételül köté , melly tehát a’ munkák’ kiadását egy időre felfüggesztő határozat’ súlya alá nem eshetik. — A’ mártius’ 1-ei összes academiai ülésnek a’ szakosztályokat kötelező határozata’értelmében,a’ szakbeli műnyelv’megalapítása munkába vétetett, a’ tagok megbizatván, hogy a’ teendők iránt bizottmányilag tanácskozzanak, ’s a’ közelebbi szűkülés’ elébe javaslatot terjesszenek. Márt. 17-ikén (a’ szokott napon, hétfőn, márt. l6ikén, egyéb gyűlések’ összecsoportozása miatt, academiai ülés nem tartatván) a’ törvénytudományi osztály tartotta Fáy András’elnöklete alatt gyéren látogatott ülését, csak 3 osztályi tag’ jelenlétében. Sztrokay Antal rendes tag olvasott illy czimű értekezést: A’ magyar egyházi magánjog’ szemléje a’ szent országiás’ irányában, melly az Évkönyvek’ szántára jegyeztetett fel. — A’ törvénytudományi műnyelv’ megállapítása’ tárgyában az lett a’ végzés, hogy az osztály’ helybeli rendes tagjai e’ tárgyban bizottmányilag járjanak el, az academia által már kiadott törvénytudományi műszótárt vizsgálják végig, minden egyes szavat rostáljanak meg, a’ hiányzó szavakat pótolják, ’s munkálatukat osztályi szakülésben olvassák fel, hogy ahhoz más tagok is szólhassanak. Márt. 22-ikén ’s folytatólag 23-kán a‘ természettudományi osztály tartott érdekes és főképp napi tárgyakkal 53