Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-04-02 / 857. szám

Péntek 851. Április 2. 1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebült minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvételnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Hív. közrem. Városi ügy. M. Academia. Törvényhatósági dolgok: Gömör, Zemplén, Cson­­grád (közgyűlések). Erdélyi országgyűlés. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége C­z­i 11­­­c­h Károly magyar kir. kanczellariai udv. taná­csost a’ tanácskozmányi hivatalterem’ igazgatójául kinevezni legkegy. méltó­ztatott. ő felsége szitányi Ullm­ann Móricznak a’pápa ő szentségétől nyert sz.J György vitézi­ rend’ keresztje’ elfogadását ’s viselhetését leg­kegy. megengedni méltóztatott. Ő felsége f. évi márt. 10-kei legfelsőbb elhatározása szerint, a'királyi ügyek’ igazgatóságához négy igazgatósági ügyész-segédnek hatszáz pgő forintnyi évi fizetéssel ’s a’ legifjabb kamarai ügyvédek’ rangjával, fel­­vétetését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Vikolinszky János, lubedinai k.hámorgondnok diósgyőri koh- és vasmű-ügyi ellenőrzé­sen alkalmazva. A’ nagu magyar kir. udv. kamara az eszéki kir. sóhivatalnál Stam­mer János’ elhunyta által megüresü­lt ellenőrségre Kovács Rupert veszprémi ellenőrködő kir. sómázsamestert, ez utóbbinak állomására pedig Eötvös Károly nádszegi ellenőrködő k. sómázsamestert alkal­mazta. (B.P. H.) Városi ügy. A’ polgári elem’ törvényhozói ál­lása’ rendezéséhez egyfelől annyi remény, más részről annyi aggodalom csatlakozik. Mi elmondottuk már egy alkalommal, hogy sem e’ túlságos aggodalmakban, sem ama’ túlságos reményekben nem osztozunk. Annyi azon­ban előttünk tisztán áll, hogy a’ polgári elemben a’ ha­ladás’ ügye olly ösztönszerü támaszt nyerend, mily­­lyenre viszonyaink közt igen nagy szükség van. Ez iránt nem lehet kétség, ha olvassuk a’ történeteket, ’s aztán egy pillanatot vetvén körülményeinkre a’ jelen­ben , tovább fonjuk az események’ lánczolatát, igye­kezvén, mennyire halandó szemeknek adatott, betekin­teni a’ jövőbe, miként mi e’ jövőben hiszünk, ’s hiszünk nem költői hevüléssel, hanem azon szükségképensség’ be­látásával, melly a’ történetek’ fejleményein átvonul, ’s minek következtében remélnünk kell, hogy azon első lé­pés után, melly a’ múltat a’ jövővel, a’ históriai jogokat az élet’ erősebb igényeivel összeköti, okvetlenül el kell következni egy második,­ egy harmadik ’stb. lépésnek is azon nagy czél felé, mellyet a’ pártok küzdelmeik’ közös tárgyának vallanak , hirdetvén, mikép’ csak eszközökben különböznek, a’ czél mindenikök előtt ugyanaz. Hogy e’ czél nem lehet, miként a’ régi kor’ respubli­­caiban volt, egy rész’ szabadsága, másiknak rabszolga­sága , nem lehet, mint a’ középkorban volt, kevesek’ előjoga, sokak’ jogtalansága: nincsen talán , ki kétségbe merné hozni, nincsen párt, melly az ellenkezőt be merné vallani. ’S ez mutatja a’jogeszmék’ tisztulását, ember­ségére válik e’ századnak. Mindezek mellett azonban ma is látunk ellenkező törekvést azzal, mit sokaknak szája vall. Már többször említik a’ testületi szellem’ ártalmait, melly a’ középkor’ féltékenyen őrizett formái között, egy osztály’ érdekei mellett küzd, kizárólag a’ többi osztályokéi fölött. Ki ez osztályszellem’ ártalmaival, nem birva az élet’ naponkénti tapasztalásait, ismeretes akar lenni, ol­vassa meg Francziaország’történeteit 1789 előtt, tekint­sen Anglia’ viszonyaira csak a’ reformbill előtt és után, bárha nem teljesültek is e’ reformban, miket tőle Bentham várt, miket megirt Reform electoraljában. ’S mindez igen természetes. A’ reformbill a’ polgári elemnek nagyobb befolyást eszközlött. A’ nemesség minden elérhető jogok’ ’s kiváltságok’ bir­tokában, nem érzi eléggé a’ haladás’ szükségét, neki nincs elérni valója. Ő eddig birtokán kis király volt, mint szok­ta mondani, ’s ha gyűlésekre néha berándul, a’ rosz utak’ alkalmatlanságai közben, a’ nem-fizetés’ kiváltságával vi­gasztald magát. Szükségei, az idők’ egyszerűségéhez ké­pest, kevesek valának, azokat könnyen fedezheté csekély jövedelmeiből, miket hűbéri viszonyok alatti földe, úgy szólván, önként termett. Később változni kezdenek az idők, terjedt a’ civilisatio’ hóditása, ’s a’ növekedő szük­ségekkel együtt nőtt nagy uraink’ adóssága, mi­közben az alsóbb rendű nemesség, megvetve az ipar’, kereskedés’ pályáját, szorgalom helyett, ősapái’ leveles ládáit kutatá, a’ reaquisitio’ álmai közben. Nemességünk’ nagy része e’ körülmények által proletarius tömeg lett, annál inkább ra­gaszkodó egyoldalú kiváltságaihoz , minél közelebb áll a’ kiváltságtalan néphez. E’ tömeg csoportozik aztán zászlói­tok alatt, midőn figyelmeztetitek, hogy az ősi alkotmány­ megmentéséről van szó, azok ellen, kik azt fejleszteni, szé­lesebb alapra rakni akarják, azok mellett, kik csak magok­nak szeretik a’ szabadságot, ’s az alkotmányt csupán olly eszközül tekintik, mellynek sánczain belől ótalmazhat­­ják egyoldalú kiváltságaikat. ’S innen van az alkotmány­nak is ollyas szerkezete, hogy rétegében alig van több cselekvési erő, mint a’ mennyi haladási ösztön bennetek. Ötvenkét vár a’ védelemre, mellyet egyszerre nem, de egyenként mindeniket sorban bevehetni. Őseink fegy­verrel tartományokat hóditának, ’s mi a’ civilisatio’ hódí­tási ellen nem kevésbbé otalmazzuk magunkat várhe­lyeinkből , mint néha a’ hatalom’ visszaélései ellen. Nem szólók aristocratiánk’ egyeseiről. Fényes kivéte­lek vannak, kik érezik, fájlalják e’ hon’ hátramaradását, ’s hazafiai áldozattal munkálnak e’ nemzet’ felvirágozására. De nem tény­ e, hogy miután az urbér kivette a’ fenyíté­ket a’ jobbágyok iránt a’ földesúr­ kezéből, másik diétán ismét megkisérték visszaadni ? Hiteltörvények alkottat­tak , ’s másik diétán a’ váltótörvényt csak nem eltör­lék , igyekezvén foglalásai elől megmenteni vagyonukat; ’s midőn a’ nemzet tömérdek szükségei’ fedözéséért esdek­­lett, sokan adósságaikat számitgaták, mert a’ magyar nemesség csak segélyt ad a’ honnak, mint gyámoltalannal tenni szokás, ’s irányában a’ legszentebb tartozást el nem ismeri. Alig hinné az ember, ’s mégis igaz, mit egy kitűnő férfiú mondott, hogy az embernek örvendenie kell, ha minden tett lépést visszalépés nem követ. Annyira, hogy megszoktuk minden törvényhozásnak érdemül számitni be, ha legalább nem ront. ’S emlitsük-e még a’ palliativ szereket , mikkel némellyek segiteni kívánnak a’ nem­zeten ? Nem szabadítják fel hűbéri kötelékei alól a’ szor­galmat és ipart, filléreznek, midőn utak’ készítéséről van szó, mellyek piaczot nyitnának termékeiknek ; ellenben félni kell jobbjainknak, hogy a’ szabadság­ árán is meg­szereztetik a’ forrás, melly hitelt varázsol oda is, hol arra a’ viszonyok nem kedvezők , pénzhez juttatja a’ pazar könnyelműt, kit az institutiók’ átka nyom, mellyeken segitni nem akar , mert ez institutiók , ha nem őrzik is meg eladósodás, tönkrejutás ellen, hizelegnek hiú álmai­nak, mikszerint a’ jószág, mit ősei birtanak, ismét vissza­szállhat reá, — természetesen olly áron ’s annyi perkölt­ségek mellett, hogy e’ váltságpénznél olcsóbban is szerez­­hető, mig jobb birtokviszonyok között előbbi vagyonától is drágábban válható meg. Ez képe most törvényhozásunknak. Ki kételkedik illy körülmények közt, hogy a’ haladási ügy nyerni fog, ha olly elem jut aránylagos befolyásra , mellynek nincs kiváltságos magányjoga, ’s osztozván a' nép’ terh­eiben , hozzá érdekek által csatoltatik. Illy elem nálunk a’ pol­gárság. Nem tagadjuk , hogy a’ földbirtok egyike azon kötelékeknek, mellyek az embert hazájához er­ősebben kötik. De más részről nem kevésbbé igaz , hogy az ipar­űzés az értelmet fejleszti, minek természetes következ­ménye, a’ nagyobb bizalom önerőnkben ’s elevenebb ér­zete a’ függetlenségnek. A’ földmivelő az elemek’ hatalma előtt meghajol; mig az iparűzőben nem csekély önérzetet ébreszt azon tudat, miszerint jövendője főleg ügyességé­től, saját akaratától függ. Magyar academia. Márt. 1-jén tartatott az academia’ 8-ik ülése, Fáy András igazg. és tiszteleti tag’ elnöklete alatt, 31 tag’jelenlétében.— Jelentetvén, hogy a’ fens, pártfogó feletti gyászbeszéd’ 500 példánya, meny­nyit az academia nyomatai határozott, a’ helybenlakó főkormányszéki ’s törvényszéki tisztviselők ’s academiai tagok köztt annyira elfogyott, hogy a’ külföldi testületek ’s birodalmi törvényhatóságok ’s az academia’ vidéki tag­jai, új nyomatás nélkül, el nem láttathatnak,— minthogy az academia, különben is szűk pénztárát újólag terhelni nem akaró, csupán a’ megyei és kerületi törvényhatósá­goknak rendelt gyászbeszéd-példányt küldetni.­­ Hatá­rozatba ment azon szűkülési inditvány, hogy a’ társaság’ történeteinek már régebben elhatározott kiadása, István főherczeg’ tiszteletére eszközöltessék, ’s a’ társaság ezen munka’ benyújtása által üdvözölje a’ helytartót ’s hihetőleg uj pártfogóját, egyszersmind megismertetvén azt az aca­demia’ eddigi működéseivel; egyszersmind a’ másodelnök megkéretni határoztatott , hogy István főherczeg ő fenségét helytartói hivatalában , a’ társaság’ nevében, levéllel üdvözölje. — A’ cer­emoniálék után átment az ülés tudományos foglalkodásaira , ’s a’ philosophiai osztály’ azon indítványa’ nyomán, mellyben a’ philo­sophiai műnyelv’ megállapitását sürgeté, az academia’ többi osztályai is felszólittatni rendeltettek, hogy a’ sza­kukba tartozó műszavak’ megállapitásában, az eddigi gya­korlatra ’s meglevő műszógyűjteményekre is figyelmet fordítva, szorgalmasan munkálkodjanak , e’ nembeli mű­ködéseiket közelebbi szaküléseikben azonnal megindítván. Ezen munkálkodás bizonyosan legnagyobb örömmel fo­­gadtatik, úgy az irók’ mint a’ közönség’ részéről, kiket a’ tudományos műnyelv’eddigi tarkasága ’s ingatagsága kel­lemetlenül érintett, ’s igen üdvös lesz magának a’ tudo­mánynak érdekében is, mert a’ műnyelv’ kényszerinti sze­szélyes tarkasága, lehetetlen, hogy fogalomzavarra ne szolgáltasson alkalmat. — Bielak Józsefnek, a’zágrábi főgymnásiumban magyar nyelv’ tanitójának, a’ horvát- és tótországi középtanodák’ (gymnasiumok) számára készí­tett magyar nyelvtana azért küldetett meg a’ főkormány­szék által academiánkhoz, hogy azt megbírálván, véle­ményt adjon, valljon e’ munka legalább ideiglenes haszná­latra, addig t.i. mig az academia’nyelvtudományi osztálya által kidolgozott ’s még kidolgozandó nyelvtani kéziköny­vek elkészülnek, ’s a’ horvát-tót középtanodák’ számára lefordittathatnak,■— sikerrel alkalmazható-e? — az acade­mia’ nyelvtudományi osztálya azon véleményt adá, hogy a’szóban forgó munka kezdő nyelvtanulóknak alkalmatos, és a’ középtanodák’ első osztályai’ számára ajánlható, de mindenesetre csak elemi kézikönyv gyanánt tekintendő, mert a’ szóalkotásról és rendhagyó tagozásokról csak igen röviden, a’ mondattanról pedig épen nem szól. E’ véle­mény’ értelmében tehát Bielak József oktató úr’ nyelv­tani munkája ideiglenes használatra ajánltatott. — Báró Dercsényi Jánosnak a’ hitbizományok’ átalakitását tár­­gyazó jutalomkérdésére, a’ jutalmazott két munkán kívül még a’ harmadrendű pályázó is 15 aranynyal jutalmazta­tott a’ báró által; ezen harmadrendű munka’ szerzője Varga Soma, hites ügyvéd ’s m. t. t. írnok. A’ báró­nak kedvencz tárgyát fejtegető levele ’s a’ birálók’ véle­ményei is, a’ pályamunkákkal együtt ki fognak nyomtat­tatni. — Olvastattak Bars-, Beregh- és Győrmegyék’ le­velei, a’ megyei térképek’ tárgyában, — az első megküldi a’ magáénak másolatát, a’másodiknak nincs, a’ harmadik most készíttet, ’s ígéri a’ megküldést. — Többféle ajándékköny­vek köszönettel fogadtattak; Burján kolozsvári antiquarius’ azon ajánlata pedig, hogy a’ birtokában levő 147 halotti beszédet, egynek-egynek árát 8 pkbr­a szabván , ugyan­annyi, tehát 19 ft 36 kr értékű saját kiadásaival cserélje be az academia, elfogadtatott, minthogy illy emlékbeszéd­­gyűjtemény nemcsak a’ magyar egyházi szónoklat’ hala­dásait mutatja elő, hanem fontosabb történeti adatokat és családi jog- és birtokviszonyokat is foglal magában. Még némelly egyéb könyvtári cserék is helybenhagyattak. Márt. 8-án a’ mathematical osztály tartotta szakülését Győry Sándor legöregebb osztálybeli rendes tag’ elnök­lete alatt, 3 osztálybeli ’s még nehány tag' jelenlétében. (Az ülés az idei academiai ülések’ során IX-ik). Az el­nöklő rendes tag, Győry Sándor, folytatólag értekezett a’ „felsőbb egyenletek’ feloldásáról“, mellynek kivonata az academiai Értesítőben fog közzététetni. Ven­dégül Montedegoi Albert Ferencz egyetemi csillagász­segédet tisztelte az osztály, ki a’ Leverrier által múlt évben fölfedezett bolygó csillagról értekezett, ’s előadá a’ szent gellérthegyi csillagásztoronyban úgy ezen boly­góra nézve , mint különben is az intézeti személyzet által tett vizsgálatok és számítások’ mibenlétét, mellyek’ eredményei az intézet által kiadatni szándéklott évkönyv­ben fognak közzététetni. Az osztály örömmel vévén az érdekes látogatást , felkérte a­ tisztelt vendéget, hogy a’ csillagászat' haladásait ’s különösen a’ hazai egyetlenegy intézet’ munkásságát máskor is legyen szives megismer­tetni az academiával , mostani értekezését pedig az aca­demiai Értesítő’ számára engedje át. Ugyanide fog ig­­tattatni S­z­e­r­v­i­a’ hadi f­ö­l­d i­r­á­s­a is, mellyet Kor­­ponay János levelező tag olvasott. — Lassgallner Sándor egy általa feltalált léghajó­ leirását ’s rajzát küldé be , melly véleményadás végett kiadatott. — Kiss Károly ka­pitány , hadtudományi rendes tag, elkészité Károly fő­herczeg’ str’ategiája’ harmadik és utósó kötetének forditá­­sát, mellyet a’ szakértő birálók elfogadván, azonnali ki­adásra ajánlottak. E’ munkának azonnali kiadása azért mellőzhetlen , mivel a’ hadtudományi alosztály’ alapitója, gróf Festetics László, ezen munka’ kiadását alapitványá­­hoz feltételül köté , melly tehát a’ munkák’ kiadását egy időre felfüggesztő határozat’ súlya alá nem eshetik. — A’ mártius’ 1-ei összes academiai ülésnek a’ szakosztályokat kötelező határozata’értelmében,a’ szakbeli műnyelv’meg­alapítása munkába vétetett, a’ tagok megbizatván, hogy a’ teendők iránt bizottmányilag tanácskozzanak, ’s a’ kö­zelebbi szűkülés’ elébe javaslatot terjesszenek. Márt. 17-ikén (a’ szokott napon, hétfőn, márt. l6­ikén, egyéb gyűlések’ összecsoportozása miatt, academiai ülés nem tartatván) a’ törvénytudományi osztály tartotta Fáy András’elnöklete alatt gyéren látogatott ülését, csak 3 osztályi tag’ jelenlétében. Sztrokay Antal rendes tag olvasott illy czimű értekezést: A’ magyar egyházi magán­jog’ szemléje a’ szent országiás’ irányában­, melly az Év­könyvek’ szántára jegyeztetett fel. — A’ törvénytudomá­­nyi műnyelv’ megállapítása’ tárgyában az lett a’ végzés,­­ hogy az osztály’ helybeli rendes tagjai e’ tárgyban bi­zottmányilag járjanak el, az academia által már kiadott­­ törvénytudományi műszótárt vizsgálják végig, minden­­ egyes szavat rostáljanak meg, a’ hiányzó szavakat pótol­ják, ’s munkálatukat osztályi szakülésben olvassák fel, hogy ahhoz más tagok is szólhassanak.­­ Márt. 22-ikén ’s folytatólag 23-kán a‘ természettudo­mányi osztály tartott érdekes és főképp napi tárgyakkal 53

Next