Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-05-14 / 880. szám
Mornington’ (első) earl fiai, kinek gyermekei közül a’ hasonlóan elhunyt Wellesley marquis és Wellington herczeg a’ nagyobb emberek' sorába tartoznak. Ezen két férfi’ érdemei szinte homályba borítják kevésbbé hires testvéreiket. Lord Cowley, ötödik vagy is legifjabb fia Mornington lordnak, született 1773. jan. 20. Atyját gyermekéveiben elveszté. Anyja, Dungarnon viscount’ leánya, eszes, erélyes és józan asszony volt, ki gyermekeinek nevelését, önfeláldozással, maga vezette , ’s elérte azon ritka szerencsét, négy fiát a’ felsőházban látni, hova a’ születés csak a’ legidősebbet emelte. A’ legidősebb India’ helytartója jön,’s korának egyik legkitűnőbb státusférfia volt; a’ második, lord Maryborough, a’ tengerészeihez ment, nem sokára azonban polgári pályára tért; a’ harmadik, mielőtt 45-ik évét elérte volt, Wellington herczeg nevet nyert; a’ negyedik pap lett, de magasra nem jutott; az ötödik, kiről itt szó van, diplomatikai pályára adta magát. Mint gyakornok csaknem két évig dolgozott a’ külügyministeriumban ; ezután Malmesbury lorddal Lillébe ment annak követségével, hol az 1797-ki őszig maradt. Legidősebb testvére indiai helytartó lévén , Henry Wellesley követé őt, mint titkos írnoka. Alig lévén egy évig Calcuttában, Mysore tartományba egyik biztosul neveztetett, melly bizottmány annyira tetszésére járt el a’ keletindiai társaságnak, hogy mindenik tagja 4,000 font sterling ajándékot kapott tőle. Júliusban 1801-en bátyjának követe volt Aud’ nábobjához, ’s kieszközölvén, hogy ez a’ keletindiai társaságnak egy millió font sterling évi jövedelmű földterületet engedett át, bátyja által ezen tartomány’ kormányzójává neveztetett. Ezen kinevezést bizalmatlansággal vette a’ keletindiai társaság’ igazgatósága. Ezen hivatalról 1803 an lemondott, ’s Calcuttába vissza ment, ’s még azon évben Angliába is hazatért. Mint fiatal, szép, kedves módú, eszes, nemes, hatalmas családi viszonyú ’s fényes pályáju ember Londonban nagy figyelem’ tárgya volt az előkelő világban. A’ hölgyek között választhatott, házassága azonban Cardigan lord’ második leányával egyike volt a’ legszerencsétlenebbeknek, holott az angol nemesség’ kebelében különben is egyáltalában nem valami ritkaság a’ szerencsétlen házasság. Ezen házasságból három fia és egy leánya született; legidősebb fia, ki most atyja’ peer czimét örökli, konstantinápolyi követségi ügyviselő. Házassága után három négy évig a’ státus’ ügyeitől elvonultan élt Wellesley. Dicsvágya nagy diplomata volt lenni, Napoleon ágyúinak zajában azonban a’ diplomatia’ művészete némileg disconto állott. 1807-en Egevárosban lépett fel követségi jelöltül, hol a’ Cornwallis és Kerrison család’ pártfogása két követet küldött. Az elsőnek pártfogásával sikerült ezen rottenborough’ „szabad, felvilágosodott és független választóit“ megnyerni, ’s ekkép’ követlen, valamint egyszersmind a’ kincstár’ együk titkára az akkori Portland herczeg ministeriumban. Szép pénzügyi ismeretekkel birt ugyan, de a’ ministeri pártnak nem volt kitűnő szónoka; jól beszélt, de minden különösebb hatás nélkül. 1809 madridi követté neveztetett ki. Itt sok szolgálatot ten az akkori háborús időben. Ezelőtt azonban házi boldogsága oda jön. Lord Paget, ki nejével 1807-en viszonyt szőtt, 1809-en mártiusban elszöktette. Azon évi május’ 12-én lord Paget a’ keresetben indított 20,000 font sterling kárpótlásban (angol eszme , kinek nejét elszöktetik, kárpótlásra indít pert) elmarasztaltatott. Az asszony’ egyik testvére kihívta Paget lordot; ez kiállotta ellenfele’ lövését, de azután levegőbe lőtt. Wellesley octoberben neveztetett madridi követté. 1816-ban a’ parlament elválasztván első nejétől , Salisbury marquis’ legidősebb leányát vette nőül. 1823-ban Bécsbe tétetett át követnek , hol 1841-kig volt. 1828-ban peerré neveztetett Cowley báró név alatt Ekkor testvére Wellington herczeg volt ministerelnök. Peel’ kormányra léptével párisi követté neveztetett. Russell’ kormányra léptével Cowley lord Normanby marquisnak engedett helyet ; de megszokván a’ szárazföldet, rövid idei Londonban létei után, visszatért Párisba, ’s ott múlt ki. POROSZORSZÁG. A’ lefolyt áprilishónap igen nevezetes volt Poroszország’ történetében. Hidegen kezdődött a’ hónap, ápr. 11-én az országgyűlés’ megnyitása napján, a’ quasi modo geniti vasárnapi beszéd’ napján , mikép’ a’ trónbeszédet Wincke követ nevezé, még hó esett, ’s a’ hónap’ végével már csirázott, bimbózott, ’s éltető lég bolttá a’ zöldelő természetet. Ritka szerencsés állapot , lehetne mondani, ha kivül a’ tömeg ínséggel, éhséggel nem küszködnék , miközben belül békeünnepet ülnek. Mert békeünnepet ülnek Berlinben , mióta a’ király’ felelete a’ válaszfeliratra megjelent. Két nevezetes kir. rendelet előzte meg az országgyűlés’ megnyitását, a’ vallásszabadsági és nyilvánossági rendeletek; mindkettő nevezetes haladás, mellyeknek kellően lehető méltánylására még nem volt elegendő idő. A’ trónbeszéd után egy része a’ keletorussziai, poseni és sziléziai rendeknek rögtön haza akart menni, és csak a’ rajnai rendek’ ügyes közbenjárásának tulajdoníthatni, hogy ezen szándék nem jön teljesítve. A’ válaszfelirati vitát feszültséggel és szorongással várták. — A’ kiegyenlítés lehetlennek látszott. Ha vakon nem hódolnak a’ rendek , mi magában minden reménynek elvesztése lett volna, feloszlatástól lehete tartani, midőn ismét uj kezdetre lesz szükség, mellyről nem tudatni, mikor és hogy’ fog ismét megtörténni. Az ügyes tactica azonban megtalálta a’ helyes utat. Schwerin gróf’ indítványa, válaszfelirat-készítésre, elmellőzé a’ competentia’ kérdését. Két napi szabad tárgyalás következett ; az elnök pártatlanul viselé magát, a’ lapok csonkitás nélkül közlék a’ vitákat, nem elég gyorsan egyedül, elegendő technicai ügyesség’ hiányában. Berlin’ utczáin burgonya- és kenyérforradalom dúl három napig. A’ király’ felelete a’ trónbeszédre megjelenik. Ebben alapul nyilvánittatik a’ febr. 3-i patens, melly tovább fejlődhetőnek ismertetik. Tehát utalás a’ jövőre. Ez jobb mint némellyeknek múltra hivatkozása. A’ haladást maga a’ korona is kijelöli. A’ hangbékülés’ hangja. Záridő lévén a’ poroszországgyülésen a’ folyamodványok’ (tulajdonképen indítványok) beadására határozva, ez most lefolyt, ’s azoknak összes száma háromszáz! Már mulhatlanul lesz valami a’ porosz országgyűlésből, mert, mikép’ látszik, nagyban tud kiválni. — A’ bizottmány, mellyhez a’ sajtószabadság iránti folyamodványok véleményadás végett utasittattak, egyhangúlag helyeslést nyilvánított a’ kívánság iránt. A’ febr. 3-ki patens’ adományánál, korábbi ígéretek’ folytán, több alkotmányos jogot váró követek beadák az országgyűlésnek nyilatkozatukat. Az aláirók’ száma 138. Szerkeszti: Csengery Antal. Dunavizállás. Május’ 13-án reggel 8 órakor 11' 80/ 0'" 0 fölött. 316 880. szám. Hivatalos tudósítások* 1552) Bírói árverés. (CD 1847dik évi augustus hódik és következő napjain Nyitra-megyei Ürmény mezővárosában Piestyánszky László, Piestyánszky Borbála és Takács Jánostól Ürményen, Czabajon, Alsó-Köröskényen és Mikófalun biróilag elfoglalt 3 belső telek, 216 p. m. szántóföld, 36 kaszás rét, malomrész, szőllők, irtás— és erdőcskéből álló részjószág árverés utján el fog adatni. Kelt Nyitrán május hadikán 1847. ________________________________________Jánoky Miklós helyettes alispán és végrehajtó biró. (550) Árverés. (C . Alapi Salamon Elek urnak csődtömegéhez tartozó paksi, gerjenyi részbirtok, mellynek öszves értéke 252,391 fi 12 kirra váltóban becsültetett hitelesen 's mellynek öszveirása az alálirt végrehajtó bíróságnál megtekinthető, a’ csődtörvény értelme szerint e’ f. évi augustus 16-án szükség esetében pedig utószor September 16-kán fog kótya-vetye utján Paks mezővárosában a helyszínen eladatni. — Kelt Szegszárdon május 7dikén 1847. _____________________ August Antal Tolna vármegye első alispánja. Május 14-én 1847. (*98) Óvás kinyilatkozat. C3D Minekutánna alalkottak egyik peres ügyünkben arról meggyőződtünk volna, mikép a’ kereskedelmi üzletekben olly gyakran előforduló úgynevezett megbízottak (Commissioners Bestellte) a’ megbízók nem csekély kárára hazánk törvényhatóságaitól meghatalmazottaknak tekintetnének; ezennel azon ünnepélyes óvás kinyilatkoztatására kényszerítve látjuk magunkat, hogy mi jól tudván az úgynevezett megbízott (Bestellte) is törvényes meghatalmazott közti különbséget, ügyeink elintézésére és különösen áruk bevásárlására vagy átvételére az egész birodalomban csupán ilyen úgynevezett megbízottakat alkalmazni szoktak, anélkül hogy azokat felhatalmaznék, bennünket szenvedőleg leköttetni, vagy leköteleztethetni, és miután azok meghagyásunknál fogva, minden ügyet csak készpénz mellett elintézni tartoznának, ezennel kijelentjük, hogy mi azok hitelével (Credit) soha nem éltünk, nem is élendünk; miért is mi az illy netalán nevünkre résztelknleg köttetendő szerződésért egyáltaljában jót nem állunk 's ennélfogva mindenkit arra felszólítunk: mikép rovat vagy terhünkre valakinek akár milly ürügy alatt pénzt avagy árút hitelezni óvakodjék. — Pesten 1847. april havában._________________________Figdor J. és fiai. (530 Hirdetmény. (33 D A’ nagybányai királyi bányászati kerület 1848. évi szükségeire megkívántaié 450 mázsa finomított repcze- vagy virágolaj, helyben Felsőbányán folyó évi augustus hó 19-én tartandó árlejtése olly megjegyzéssel tétetik közhírré, hogy minden olaj-beszállitás kén-savany és mész-víz által megpróbáltatik és az alja el nem fogadtatik; egyébaránt a vállalkozók száztoli 10 forint bánatpénzt tartoznak fizetni 's a’ szálitási feltételekről a’ felsőbányai királyi tisztségnél tudomást vehetnek. _ A' kir. k. főtisztség üléséből Nagybányán april 26kán 1847._________________ Épen most jelent meg és kapható Oelbel Károlynál Pesten: A' magyarok története. Eladó realitások Keszthelyen a’ Balatonnál. * Báron Izsák’ keszthelyi örökségéhez tartozó következő realitások szabad kézből eladandók: 1) Egy jó karban levős szilárd anyagokból épült olajmalom, lakházzal, tágas raktárral és az üzlethez megkivántató szerekkel együtt; 2) több jó karban találtató és hasonlókép szilárd anyagokból épült házak, mellyek magokban foglalnak: lakásokat, raktárakat, hambárokat és pinczéket. A’ venni szándékozók a’ feltételek felöl körülményesbben értesülhetnek akár Keszthelyen, Baron Regina özvegy asszonynál, akár Nagy-Kanisán Strasser D. Lázár, vagy Zala-Egerszegen, Mayr Jakab gondnok uraknál. — Keszthely májusban 1847. (534) (2, 3)O ISVÉT* A’ bölcsészettanuló ifjúság számára. Irta HORVÁTH MIHÁLY, a’ szép müv. és bölcs. tanára, a’ magy. tud. társ. tagja, a' cs. k. theresianumi intézetben a’ magyar nyelv és irodalom tanítója. 3-dik szállítmány (vége). Ára mind a’ három füzetnek 2 ft pengő pénzben. Ugyan attól a’ szerzőtől megjelent: A' magyarok története. Nagy 8rét. 4 kötetben 5 fi 30 kr. p. p. Őszhangzó ítéletek után ez a’ legjobb és legtökéletesebb történeti munka, melly a’ honi történet’ minden barátinak nélkülözhetlen, ’s mellynek egy magyar családban sem kellene hibáznia. (559) (1) Vasárnap május 16-án, ha az idő kedvező lesz, és semmi akadály nem lép közbe, Pestről Visegrádra egy gőzös fog indulni, és ugyanazon nap visszatérend Pestre. Indulási idő Pestről : reggeli 7 órakor. — Visegrádról: esti 5 órakor. Helyek ára: 1 ső hely oda és vissza : 1 fi 30 kr. — 2-dik hely 1 fi p. p. Gyermekek, 10 éven alul, felét fizetik. A’ gőzös fedezetén a’ vendégeknek étkek- és italokkal szolgálatról gondoskodva van. — Ebédkezés déli 1 órakor. — Külön ebéd iránt a’ vendéglővel értekezhetni. Pest május 12-én 1847, füözsitttózási hivatal 10,000 frt pengő pénzben budapesti házakra elegendő biztosíték mellett kiadandó. Bővebben értekezhetni Hinka József táblai ügyvéd úrral váczi utcza 436. sz. alatti 2. emelet. Alkuszok figyelembe nem vétetnek._________(556) (1, 2) (558) Elveszett pecsétgyűrű. (CD Folyó évi május delkén délutáni 4 és 5 óra között, hihetőleg házi-cseléd által tett lopás következtében alalkottnak a’ megyeházában levő bezárt de felnyitott szállásáról az Íróasztalról elveszett egy 5 aranyat nyomó pecsétnyomó-gyűrűje , mellyen mind felülről mind alulról egy magyar öltönyös régi divatu kalpagos jobb kezében kivont kardot tartó vitézt képező ember-alak van nemesi czimerül kimetszve, a’ felső rész mindkét felöl apró csillagokkal körülvéve. — Minthogy pedig ezen pecsét nyomót több évek óta úgy is mint köztisztviselő használtam, — ezennel óvást és tiltakozást teszek, hogy a’ mai naptól kezdve senki a’ netalán csempészkedést maga után vonzó iratok az általi hitelességét el ne fogadja — felmérés esetében pedig nékem, illő jutalom ezennen ajánlása mellett, visszaadatni szíveskedjék. Kelt Pesten május 12 1847. Bereczky Antal s. kek. Pest megye főügyésze. (535) Csődület. (2) ) Szeged sz. kir. városban a’ selyem-tenyésztőintézet felügyelő állomása megürülvén, annak betöltésére, — mellyel 200 p.ft évi fizetés, szabad lakás, az intézet földébe a’ felügyelő költségén növesztett ’s évenként a’ lakosok közt kiosztatni szokott minden darab 4 éves fáért a’ városi tárból nyerendő 3 pengő krajezár, — végre a’ felügyelő által termesztett selyemgubókerti jövedelem — van egybekapcsolva, — csőd nyittatik ’s határnapul 1. évi julius 26dika kitüzetik. — Kik ezen állomásra jutni kívánnak, — szakbéli tudomány tanúsító oklevelekkel ellátott folyamodványaikkal a’ városi tanácshoz járuljanak. — Kelt Szegeden április 20dikán 1847. (553) Meghivás. (L 2) Zichy Ferencz csődperében álló hitelezők f. évi junius 2-dik napjára Kaposvárra a’ csődválasztmány által tartandó tanácskozásra meghivatnak. Lovak árverezése. A’ magyarországi cs.kir. mezőhegyesi katonai ménes-hivatal részéről közhírré tétetik, miszerint 156 darab negyedfű, sajátnevelésü csődöreiből azok, mellyek tulajdon szükségére nélkülözhetők, folyó 1847-ik évi julius 1-jén a’ helyszínen Mezőhegyesen, Csanád megyében, nyilvános árverés utján el fognak adatni. Ugyanezen árverés alkalmával még 30 darab négy- és öt-éves kancza és 8 darab négy-éves heréidé a’ többet ígérőnek el fognak adatni. Mezőhegyes, május 7k én 1847. (548) (2,3) Boxberg ezredes. er A’ törökök legkedveltebb dohányfaja, melly édeses izü és igen kellemes illatú, eredeti forrásából legközelébb megérkezvén, kapható „a’ félholdnál“ a posta-utczában. (526) (3,3) (503) Haszonbéri árverés. (3) ) Az abonyi uradalom részéről Abony m.városában a’ casino-teremben f. 1847. június 20dikán szokott reggeli órákban közárverés útján, bánatbér letétele mellett, f. 1847. évi sz. Mihály naptól kezdve, három évekre haszonbérbe adatnak: 1) Abony m.városában fekvő és több szobákkal ’s teremekkel ellátott egyemeletes nagy vendégfogadó. 2) A’ czeglédi határnál levő „világos csárda“ 20 hold földdel. 3) A’ vasúti állomásnál egy vendéglő ház. 4) Abony m.városában hét korcsma. Kiadja Landerer Lajos.