Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-06-11 / 895. szám
egykét egyénest fent a’ karzaton látni vélt, kezdett is intézni egy pár emeltebb hangú felhivást. Erre gr. R. G. megjegyzé, hogy a’ köznemesség’ kiejtését az előtte szólótól csupán szóhibának veszi, kit a’ köznemesség maga nevében legkevésbbé fogna megbízni. Mi egyébiránt az indítványt illeti, abban nem lát semmi újat, ’esreméli, hogy a’ szolgabirák ezentúl is megteendik kötelességöket a’ közhirré tételre nézve, de hogy az előtte szóló tovább vitt indítványát hogy érti, azt nem tudja megfogni. A’ megye’ másod alispánja tehát kifejté, hogy M. kir. udvarnok ur M. tbiróétól különböző indítványt ten. Minek okát azonban ott keresi szóló, mivel a’ marcalié gyűlés’ értelme előtte ismeretlen. Megmagyarázta tehát szóló, hogy marcali gyűlés mindenkit törvény’ rendelkezésén kívül is kötelező gyülekezetet jelent.. Ugyde azt tanácskozó testületre alkalmazni nem lehet, képtelenség volna például mindenkit egy és ugyanazon véleményre kötelezni. Szóló lejalitásból érzi magát illy magyarázatra hajlandónak. Mert ha mást gondolt volna, akkor azt kellene mondania, miszerint ez új indítvány megfejtése illy ezirati feladatnak : korteskedés olcsó áron a’ jelen idő’ szükségéhez alkalmazva. ’S ekkor furcsa dilemmát lehetne a’ marcalis gyűlés’ indítványozója, mint conservativ ember ellen felállitni, ugyanis: A’ köznemesség’ behívása által vagy pártja ellen dolgoznék, mellynek programmjában ott áll elvül ,,a’ birtok’ mérsékleti befolyása a’ szavazatra, vagy azt lehetne gondolni, miszerint a’ nemességet arra akarja szavaztatni, hogy az szavazat nélkül maradjon. De szóló gyanusitani rém akar, annyival inkább, mivel felteszi az uj modorú indítványozóról, hogy a’ köznemesség’ belátásában nem kétkedik, ’s tudni fogja, milly veszélyes azzal ugy bánni, mint a' szakács a’ czitrommal ’stb. Végre elnök ő maga kijelenté, hogy véleménye szerint is M.— tbiró’ inditványában nem foglaltatik semmi itj.Mi a’ tárgyak’ tudatását illeti, itt semmi titkolózás még eddig nem volt, sőt a’ nevezetesbbek köziratra szoktak bocsáttatni. Az országgyűlési utasítások’ tárgyai most is be fognak tétetni a’ körlevélbe. A’ marcalis gyűlésre nézve is megjegyzé ő maga, hogy annak a’ mondottakon kívül más következménye is van, mi nem szűk időre való. Olvastatott a’ főmagy m. kir. udv. cancellariának e’ megyéhez küldött azon tudósitása, mellyben a’ rendeknek tudtul adja, hogy magyarországi királyi helytartó István főlig ő fensége, mint e’ megye’ ideiglenes főispánja, a’ hitet Bécsben letette , mi a’ megye’ rendei által tudomásul vétetett. Főispáni helytartó ő maga pedig bemutatá a’ rendeknek, a’ főcancellár által ő fensége’ magas személyéről hozzá intézett tudósítást, melly szerint ő fensége, szive’ sugallatát követve, vágynék ugyan minél előbb azon hont láthatni, hol ifjúvá növekedett, ’s hová a’hivatal’kötelességei is vonják, azonban e’ tekintetben még most akadályozzák, részint a’ Csehországban még folyamatban levő hivatalos tárgyak, részint egészségi változása miatt szükségessé tett erősítő források’ használata; de mihelyt lehet, megkezdendi szándéklott körutazását, több pontokon megállapodván, hogy a’ küldöttségeket elfogadhassa. Mellyekhez e’ megye’ rendel, ő fensége iránt már kifejezett ragaszkodásuk’ folytán, csak annyit adtak, miszerint ő fensége’ drága egészségének helyreállását ’s közöttüki megjelenését szívből óhajtják. Ezek után a’ katonaélelmezési ügyről szóló jegyzőkönyvek kerültek szőnyegre, mellyekből a’ másodalispáni jelentés’ nyomán kisült, miszerint Körös és Kecskemét városok a’ gallicziai mozgalmak’ következtében átköltöztetett katonaságot, a’ helyett, hogy mint átkelőt 24 óráig tartotta volna, egészen mart. - tól 14-ig el kellett látnia, 's minthogy az igy kiszolgáltatott fölösleget piaczi áron bevenni a’ amlgy helytartótanács , azt adván okul, hogy az egész megye illetőségén felüli katonát akkor nem tartott , megtagadta , nem maradt más mód, mint ezen fölösleg’ piaczi árát azon községek’ jövő évi adójába előre nem látható költségek’ rovatába bevenni. Jelenté továbbá másodalispán úr, hogy miután jelenleg több helység , sőt egész járás is létez olly állapotban, mellynél fogva katonaélelmezési illetőségét viselni nem képes, ’s e’ miatt a’ tehetősb helyekkel tartozásukon túl kénytelen a’ hiány’ fedezésére kiszolgáltatni, itt sincs más mód, mint vagy folyamodni a’ nmlgy magyar királyi helytartótanácshoz a’ végett, hogy a’ túlkiszolgáltatott menynyiséget az illető helyek’ hadiadójába piaczi áron vegye be, annyival inkább, mert egy évi veszteség , melly a’ szabályzati és piaczi ár közti különbségből ered, egy évben 45,852 pftra megy; vagy ezt is a’ tartozásukon tulszolgáltató községek’ háziadójába jövő évre előre be kell tudni. A’ folyamodás’ útja meg fog kisértetni. — Befejezésül nehány időközben megürült hivatal, szokott módoni kinevezés’ útján töltetett be, nevezetesen : Pesti járásban a’ meghalt Halász Gerzon szolgabiró’ helyébe kineveztetett Földváry Mihály, eddig ugyanazon járási esküttje, helyére Kajtár J. eddig tiszteletbeli esküdt neveztetvén. Pilisi járásban rendszerinti eskütté Ach Károly eddig tiszteletbeli esküdt. Váczi járásban Friebeisz István’ lemondása által megüresült esküdtségre Posch Lajos neveztetett ki. Másodnap junius’ 9-kén, a’ reggeli 9-től délutáni 5 óráig folyt tanácskozások csupán egy tárgy körül, t. i. az administratoroknak törvényszékem elnökösködése körül forogtak. E’ megyének ugyanis Szabolcs’ e’ tárgybani levele’ folytán múlt augusztushóban nem annyira hozott, mint inkább megújított intézkedései és végzéseire érkezett egy helytartótanácsi intézmény és egy k. kir. leirat. Az első, Pestmegye’ rendeinek ismeretes eltiltó végzését, Pestmegye’ e’ részbeni felvilágosítása’ daczára, addig is, mig a’ k. kir. leirat megérkeznék , megszüntetni kivánja, az utóbbi pedig ennek alapját végkép’ eltöröltetni rendeli. A’ rendek’ nagy többsége azonban a’ megyei végzés’ megtartása, ő felségének pedig a’ tárgyban most már egyenesen a’ megye által egy alázatos felirásban leendő felvilágosítása mellett szavazott. (Részletesebben a’ jövő számban). — Egy. BÁCSBÓL, jun. 2-kán. Ki hitte volna, hogy a’ buzadus rónán majd arról tanácskozunk: mint kelljen a’ fenyegető éhség’ ádáz rémalakját megyénk’ határitól tova tartóztatnunk ? — „Éhség Bácsmegyében“ úgy hangzott szinte, mint fából vaskarika, és mégis eljött az aggályt szülő idő. — Ki hitte volna, hogy itt egy majdnem 20 négyszeg mértföldnyi kiterjedésű ’s mintegy 50 ezer lakossal biró városban, a’máskor zsírban fuldokló földi, megfőzött fűvel fogja tengetni keserves napjait, és hogy pénzét tenyerén hordva fog a’ piaczon és házról házra járni, 10 ftot egy véka búzáért ígérni, ’s még se kaphatni; — és ez mégis történt. — Talán nem ártana a’ főtt füvet ’s együtt vele a’ bögrét most jó helyre eltenni, ’s boldog időkben majd e’ tanulságos emlékre néha rá-rámutatni. Múlt hó’ elején épen Zomborban törv.széken együttvalának számosan a’ megye’ évei közül, midőn főispán ur’ levele ’s több hivatalos jelentések érkeztek, mellyekből az tűnt ki, miképen a’ megyében több helyütt a’ nyerészkedők minden gabnát magokhoz vásárolván, ’s Dunán felszállitani szándékozván, minthogy az éhezők a’ roppant magasra , t. i. két hét óta három annyira szökkent áron se kaphatnak gabnát, — e’ miatt zavargásoktól méltán lehetne tartani, — miért is kisgyülésileg, közgyűlési helybenhagyás’ reményében, rögtön akként intézkedtek, hogy a’ gabnának e’ megyébeli kivitele azonnal tiltassék el, — a’ még meglevő gabna-mennyiség, valamint a’ szükölködők’ száma irattassék össze, — ’s ezen adatok a’ május’ 24-kén Zomborban összeülendő választmánynak adassanak át, a’ melly időközben és czélszerüleg rendelkezvén,— a’ bekövetkezett baj’ orvosoltatása iránt javaslatot készítsen ’stb. — mint erről e’ lapokban már emlités téve volt. — Ez alatt az elzárkózás miatt volt zavar a’ kereskedőknél és zaj. — Szabadka város is a’ megyétől elzárta magát. Eljött május’ 31 ke, mint közgyűlésre kitűzött határnap. Főispán ő maga előterjesztő a’ sajnos helyzetet, mire a’ kisgyülés’ jegyzőkönyve ’s utána az eljárt választmány’ jelentése olvastattak fel; — ebből az tetszett ki, hogy a’megyében mintegy 150 ezer szűkölködő van, ezek’ élelmezésére a’ gabona — minden személyre fél vékát számítva — ujjig elegendő lesz, annál is inkább, mivel több uradalmak, de magánosak is , mint például az alsó részeken Szalacsi Antal ur — és némelly lelkészek az éhezőknek tetemes segélyt nyújtanak; hogy azonban a’ történt összeírásokra nem sokat lehet épiteni, tagadhatatlan. Felolvastatott ezután a’ nm. helyt.tanácsnak amaz intézvénye, melly a’ felküldött májusi kisgyűlés’ végzésének folytán érkezett, ’s mellyben megiratik, miképen az éhinség’ elhárítása végett ő felsége más vidékekre nézve midőn intézkedett, mivel Bácsmegyéről jelentés nem létetett, e’ megyének állapota különben is szerencsés helyzetű voltánál fogva teljesen megnyugtatónak tartatott. Azonban váratlanul lepte meg a’ helytartó-tanácsot a’ megye’ határozata, melly szerint hatósági körén túlemelkedvén,a’ tulajdon’ szentségének erőszakos megtámadásával, feledve az 1807-ki 6. t.cz. 3-i §-a’ világos rendeletét, kebeléből a’ gabonakiviteli tilalmat nemcsak elrendelni, de ebbeli végzését legott foganatba is vétetni minek se tartotta; ezen világos törvénybe ütköző ’s egy már magában is önként érvénytelen végzése annál komolyabb aggodalmat idéze elő,minél feltűnőbb a’megye’ belkezelése tekintetében azon hanyagság, melly szerint körülményeit figyelemmel nem kisérve, ’s eddigelé a’ fenyegető ínség* legyőzésére mitsem téve, egyszerre olly erőszakos intézkedésekhez kíván nyúlni, — melly eljárása alaptalan’s igazolva nem levő,— miért is komoly felelet’terhe alatt meghagyatik, hogy az efféle tettektől óvakodjék a’ megye, ’s őrködjék, hogy a’ személy- és vagyon-bátorság kebelében ne veszélyeztessék ; — továbbá ugyan ez intézvényben a’ kölcsön felveendő 20 ezer pft iránt a’ KK. és RR. felelősekké tétetnek. — A’ kisgyűlési végzésnek azon részét a’ mi illeti, — melly szerint az itteni piaczokon délig csak a’ helybeliek vehetnek gabnát, — ez helybenhagyatott, — a’ molnároknak járó 21-dik rész iránt csak annyiban helyeseltetik a’ végzés, ha a’ tulajdon’ szentségén csorba nem ejtetik 's a’ t. —Az intézmény általános megütközést idézett elő , hogy sokan és sokat szóltak ellene, kitetszik onnét, mert a’ gyűlés délutáni félnégyig tartott. — Elsőben is M. P. tb. helyeslé a’ kisgyülés’ végzését, — melly a’ kereskedésbe ugyan pangást hozott, hanem mulhatlanul szükséges volt, — aztán csak ideiglenesen történt, mig t. i. a’ beállott rendkívüli állapot megszűnik; a’ megyének választani kellett a’ kettő között, vagy a’ dolgon nem segítve a’ gabnát nyerészkedők által kivitetni engedni, vagy az adózókat éhhalál’ veszélyének kitenni, ’s ekként a’ közbátorságot veszélyeztető zavargásoknak elejét nem venni, ’s a’ tilalom helyes volt azért is, mivel különben lehetlen lett volna a’ szűkölködők’ számát ’s a’ létező gabna-mennyiséget megtudni; — figyelmezteté a’ kiket a’ munkakerülő kóborlók’roppant serege iránt, kik e’ 190 portával megterhelt megye’ lakosainak utósó vére’ kiszívása végett most hozzánk tódulnak; — a’ szükséget együttérző molnárok’ őrlési diját leszállítva lenni nem örömest látja ’s a’ t. Fr. P.tb. az intézvényt félretétetni kérte. — Z. J. tb. bebizonyítván az előre nem látott rendkívüli körülmények közé jutott, az éhség és zavaroknak elejét vevő megye’ eljárásának helyes voltát, komolyan kijelenté, mennyire nem várt a’ httó-tanácstól illy modorban szerkesztett intézményt,—ellenmondást is talál az intézményben, — félretétetni kivánta. P. M. főügyvéd. Törvényből megmutató, hogy rendkívüli esetben, mint a’ jelen éhségé — van joga a’ megyének rendkivülileg intézkedni. — Főispán ő mltga nem látja helyén, hogy most az intézvény felett polemizálgassunk ; a’ zárt megszüntetendőnek véli, mivel, a’ kinek pénze volt, három hét óta elláthatta magát búzával; — módokat ajánla , mellyekkel a’ bajnak elejét vegyük, t. i. bizzuk meg a’ községeket, hogy az uradalom, megyei tisztviselő és lelkész’ hozzájárultokkal kölcsönpénzen elegendő gabnát összevegyenek , az uradalmak és papság 20,000 pftot, vagy ha kell, többet vállaljanak el, hogy a’ végkép’ szegények táplálva legyenek. — L. K. m. alisp. ur’ beszédét sajnáljuk, hogy egész terjedelmében nem közölhetjük: Serbiában — úgymond — a’ gabnakivitel már rég’ el van tiltva; az intézményben felhivott törvény’ keletkeztének idejében nem volt a’ népesség annyira megszaporodva;— mennyire hibázhat a’ helyt, tanács is , példát hozott elő; törvényekkel igazolá a’ megye’ tettét, é s hivatkozva az ínséges 1793-ik évi franczia eseményekre, összehasonlitá mostani viszonyainkkal ’stb. Végre a’ jun. 21-én tartandó közgyűlést marcaliénak kivánja meghirdettetni, hogy az ajánlott 20 ezer ftnyi teher’ elvállalása iránt, az illetők nyilatkozhassanak; — nem bánja, nyittassák fel a’ zár, gabonát vétetni javasol, ’s kivánja , hogy a’ választmány továbbra is intézkedjék, ’s eljárásáról számot adjon. — P. Ág. főjegyző. Még látja a’ tilalom’ szükségét, — 8000 pozs. mérőnek azonnali megvételét indítványozza. És ez igy ment sokáig. A’ zár mellett többen nyilatkoztak. — Emlittetett, mennyire rész a’ termés felső- ’s itt-ott alsó Bácskában, hogy a’jövő még aggasztóbb, mint a’jelen, hogy a’ meghirdetett kiviteli tilalom után felényire leesett a’ gabna’ óriási ára, hogy a’ zombori piaczon volt elég búza még Pozsegából, sőt a’Törökbirodalomból is, — utóljára vevője se akadt. — Végzés jön: a’ kisgyülés’ rendkívüli intézkedése felirásilag igazoltatni fog; — a’ tisztabuza és zab azonnal is kivihetők, — ez utóbbinak kivitele elébb se volt tiltva; — kétszeres, árpa, kukoricza és köles f. hó’ 15-kéig még ki nem vihetők; ezen idő alatt a’ községek kölcsön felvett pénzen lássák el magokat gabonával, az uradalom, lelkész és megyei tisztviselő’ felügyelése mellett; 20.000 pft kölcsön vétetik az adós pénztárból, ’s ezt az uradalmak és papság fogják megtéríteni ; a’ jun. 21-ki marcalis gyűlésen, hihető, hogy meg fog ajánltatni, mivel ezúttal is elég hajlandóság mutatkozott annak elvállalására. — Mi történik, majd meglátjuk. — Felolvastatott azon intézmény is, melly a’ még jövő termést megvevő uzsorások’ ármányos nyerészkedésének gátat vetni rendel; rendelkeztünk ; — a‘ hús’ ára minden folyamodás’ ellenére, maradt. — A’ katonaság’ tartása soha se volt nyomasztóbb , mint most, — folyamodunk sorsa’ enyhítéséért. ’S mindezeket miként lehetne örvendetesebb hirrel bevégezni, mint avval, hogy esőink néhány nap óta megeredtek, majdnem naponként esik, és mi a’ induló növényzettel együtt vidámabb arczot öltünk. — KerekesS. BEREGBÖL, május’ 29-én. Beregmegye a’ Tiszaszabályozás’ terén többé nem beszél, de teszen. Ásó és kapa a’ társulat’ kezében; még egy pár nap, azután végkép’ elköltözik a’ megrongyolt partokra, mellyeknek, ott a’ talicskák’ ezrei’ egyhangú sivár dalainál, a’ közel jövőben tenyésző gazdag virányokat jósolgat. Ah! ti nem tudjátok, mennyi éd van a’ talicskák’ fülhasogató rikoltásaiban, kívüle a’ mesterkélt világban füleinknek nincs melódia. De ti nem értettetek minket. A’ társulat tegnapelőtt tartá a’ székvárosban nagygyűlését E. T. és L. M. központi választmányi biztosok’ jelenlétében. Ezt nevezhetnők a’ társulat’ alakuló gyűlésének. Teendője volt: a’ választmány’ megalakítása és igy tovább a’ kezelő fizetéses hivatalnokok’ választása; czélja volt a’ belajstromozás , kötelezvények’ aláírásának folytatása és bevégzése , melly ezelőtt nehány héttel a’ központi választmányi biztosok’ első megjelenésével tartott egy társulati gyűlésben kezdetett meg. Most a’ lajstromozók és a’ nem lajstromozók’ igen számos gyülekezete előtt, P. I. félreismerhetlen erélyű és pontosságú ideiglenes társulati elnök’ vezetése alatt, a’ tanácskozás megkezdetvén, az alapszabályoknak a’ vidéki társulatokat illető része mindenekelőtt felolvastatott. L. M. egyik központi választmányi biztos magának és társának ezen vidéki társulat’ irányábani állását kijelölvén, a’ választások’ érdekében nyilatkozott, hogy a’ kézalatti szabályok’ értelmében a’ belajstromozók, kik a’ 10 tagból álló választmányi tagok’ megválasztása’ tekintetébeni szavazási jogot kizárólag bírhatják, azoknak nevet vétessenek fel, hogy a’ választásba egyedül illyenek és igy tisztán társulati tagok folyjanak be. Egy vidéki birtokos ebben magára nézve sérelmet talált, kifejtvén, hogy azért, mivel a’ belajstromozási véghatáridő vele nem közöltetett, a’ társulatból kimaradni ’s a’ választási jogtól megfosztatni nem akar. A’ dolog hosszas discussio’ tárgya jön. F. G-nak a’ Werbőczy’ quindenai eszébe jutottak, és csatázott végnélkül a’ belajstromozásra szabott idő’ rövidsége ellen; nem magára nézve, mert hisz’ ki volt az, ki a’ közelebbi társulati 382