Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-06-11 / 895. szám

egykét egyénest fent a’ karzaton látni vélt, kezdett is in­tézni egy pár emeltebb hangú felhivást. Erre gr. R. G. megjegyzé, hogy a’ köznemesség’ kiejtését az előtte szó­lótól csupán szóhibának veszi, kit a’ köznemesség maga nevében legkevésbbé fogna megbízni. Mi egyébiránt az indítványt illeti, abban nem lát semmi újat, ’esreméli, hogy a’ szolgabirák ezentúl is megteendik kötelességöket a’ közhirré tételre nézve, de hogy az előtte szóló tovább vitt indítványát hogy érti, azt nem tudja megfogni. A’ megye’ másod alispánja tehát kifejté, hogy M. kir. udvar­­nok ur M. tbiróétól különböző indítványt ten. Minek okát azonban ott keresi szóló, mivel a’ marcalié gyűlés’ értel­me előtte ismeretlen. Megmagyarázta tehát szóló, hogy marcali­ gyűlés mindenkit törvény’ rendelkezésén kívül is kötelező gyülekezetet jelent.. Ugyde azt tanácskozó tes­tületre alkalmazni nem lehet, képtelenség volna például mindenkit egy és ugyanazon véleményre kötelezni. Szóló lejalitásból érzi magát illy magyarázatra hajlandónak. Mert ha mást gondolt volna, akkor azt kellene mondania, miszerint ez új indítvány megfejtése illy ezirati feladat­nak : korteskedés olcsó áron a’ jelen idő’ szükségéhez al­kalmazva. ’S ekkor furcsa dilemmát lehetne a’ marcalis gyűlés’ indítványozója, mint conservativ ember ellen fel­­állitni, ugyanis: A’ köznemesség’ behívása által vagy pártja ellen dolgoznék, mellynek programmjában ott áll elvül ,,a’ birtok’ mérsékleti befolyása a’ szavazatra, vagy azt lehetne gondolni, miszerint a’ nemességet arra akarja szavaztatni, hogy az szavazat nélkül maradjon. De szóló gyanusitani rém akar, annyival inkább, mivel felteszi az uj modorú indítványozóról, hogy a’ köznemesség’ belátá­sában nem kétkedik, ’s tudni fogja, milly veszélyes azzal ugy bánni, mint a' szakács a’ czitrommal ’stb. Végre elnök ő maga kijelenté, hogy véleménye szerint is M.— tbiró’ inditványában nem foglaltatik semmi itj.Mi a’ tárgyak’ tudatását illeti, itt semmi titkolózás még ed­dig nem volt, sőt a’ nevezetesbbek köziratra szoktak bo­csáttatni. Az országgyűlési utasítások’ tárgyai most is be fognak tétetni a’ körlevélbe. A’ marcalis gyűlésre nézve is megjegyzé ő maga, hogy annak a’ mondottakon kívül más következménye is van, mi nem szűk időre való. Olvastatott a’ főmagy m. kir. udv. cancellariának e’ megyéhez küldött azon tudósitása, mellyben a’ rendeknek tudtul adja, hogy magyarországi királyi helytartó István főlig ő fensége, mint e’ megye’ ideiglenes főispánja, a’ hi­tet Bécsben letette , mi a’ megye’ rendei által tudomásul vétetett. Főispáni helytartó ő maga pedig bemutatá a’ rendek­nek, a’ főcancellár által ő fensége’ magas személyéről hoz­zá intézett tudósítást, melly szerint ő fensége, szive’ su­gallatát követve, vágynék ugyan minél előbb azon hont láthatni, hol ifjúvá növekedett, ’s hová a’hivatal’köte­lességei is vonják, azonban e’ tekintetben még most aka­dályozzák, részint a’ Csehországban még folyamatban le­vő hivatalos tárgyak, részint egészségi változása miatt szükségessé tett erősítő források’ használata; de mihelyt lehet, megkezdendi szándéklott körutazását, több ponto­kon megállapodván, hogy a’ küldöttségeket elfogad­hassa. Mellyekhez e’ megye’ rendel, ő fensége iránt már kifejezett ragaszkodásuk’ folytán, csak annyit adtak, mi­szerint ő fensége’ drága egészségének helyreállását ’s kö­­zöttüki megjelenését szívből óhajtják. Ezek után a’ katonaélelmezési ügyről szóló jegyző­könyvek kerültek szőnyegre, mellyekből a’ másodalispáni jelentés’ nyomán kisült, miszerint Körös és Kecskemét városok a’ gallicziai mozgalmak’ következtében átköltöz­tetett katonaságot, a’ helyett, hogy mint átkelőt 24 óráig tartotta volna, egészen mart. - tól 14-ig el kellett látnia, 's minthogy az igy kiszolgáltatott fölösleget piaczi áron bevenni a’ amlgy helytartótanács , azt adván okul, hogy az egész megye illetőségén felüli katonát akkor nem tar­tott , megtagadta , nem maradt más mód, mint ezen fölösleg’ piaczi árát azon községek’ jövő évi adójába előre nem látható költségek’ rovatába bevenni. Jelenté továbbá másodalispán úr, hogy miután jelen­leg több helység , sőt egész járás is létez olly állapotban, mellynél fogva katonaélelmezési illetőségét viselni nem képes, ’s e’ miatt a’ tehetősb helyekkel tartozásukon túl kénytelen a’ hiány’ fedezésére kiszolgáltatni, itt sincs más mód, mint vagy folyamodni a’ nmlgy magyar királyi hely­tartótanácshoz a’ végett, hogy a’ túlkiszolgáltatott meny­­nyiséget az illető helyek’ hadiadójába piaczi áron vegye be, annyival inkább, mert egy évi veszteség , melly a’ szabályzati és piaczi ár közti különbségből ered, egy évben 45,852 pftra megy; vagy ezt is a’ tartozásukon tulszolgál­­tató községek’ háziadójába jövő évre előre be kell tudni. A’ folyamodás’ útja meg fog kisértetni. — Befejezésül nehány időközben megürült hivatal, szo­kott módoni kinevezés’ útján töltetett be, nevezetesen : Pesti járásban a’ meghalt Halász Gerzon szolgabiró’ helyébe kineveztetett Földváry Mihály, eddig ugyan­azon járási esküttje, helyére Kajtár J. eddig tiszteletbeli esküdt neveztetvén. Pilisi járásban rendszerinti eskütté Ach Károly ed­dig tiszteletbeli esküdt. Váczi járásban Friebeisz István’ lemondása által meg­­üresült esküdtségre Posch Lajos neveztetett ki. Másodnap junius’ 9-kén, a’ reggeli 9-től délutáni 5 óráig folyt tanácskozások csupán egy tárgy körül, t. i. az administratoroknak törvényszékem elnökösködése körül forogtak. E’ megyének ugyanis Szabolcs’ e’ tárgybani le­vele’ folytán múlt augusztushóban nem annyira hozott, mint inkább megújított intézkedései és végzéseire érke­zett egy helytartótanácsi intézmény és egy k. kir. leirat. Az első, Pestmegye’ rendeinek ismeretes eltiltó végzését, Pestmegye’ e’ részbeni felvilágosítása’ daczára, addig is, mig a’ k. kir. leirat megérkeznék , megszüntetni kivánja, az utóbbi pedig ennek alapját végkép’ eltöröltetni rendeli. A’ rendek’ nagy többsége azonban a’ megyei végzés’ meg­tartása, ő felségének pedig a’ tárgyban most már egyene­sen a’ megye által egy alázatos felirásban leendő felvilá­gosítása mellett szavazott. (Részletesebben a’ jövő szám­ban). — Egy. BÁCSBÓL, jun. 2-kán. Ki hitte volna, hogy a’ buzadus rónán majd arról tanácskozunk: mint kelljen a’ fenyegető éhség’ ádáz rémalakját megyénk’ határitól tova tartóztatnunk ? — „Éhség Bácsmegyében“ úgy hangzott szinte, mint fából vaskarika, és mégis eljött az aggályt szülő idő. — Ki hitte volna, hogy itt egy majdnem 20 négyszeg mértföldnyi kiterjedésű ’s mintegy 50 ezer la­kossal biró városban, a’máskor zsírban fuldokló földi, meg­főzött fűvel fogja tengetni keserves napjait, és hogy pén­zét tenyerén hordva fog a’ piaczon és házról házra járni, 10 ftot egy véka búzáért ígérni, ’s még se kaphatni; — és ez mégis történt. — Talán nem ártana a’ főtt füvet ’s együtt vele a’ bögrét most jó helyre eltenni, ’s boldog időkben majd e’ tanulságos emlékre néha rá-rámutatni. Múlt hó’ elején épen Zomborban törv.széken együtt­­valának számosan a’ megye’ évei közül, midőn főispán ur’ levele ’s több hivatalos jelentések érkeztek, mellyek­ből az tűnt ki, miképen a’ megyében több helyütt a’ nye­részkedők minden gabnát magokhoz vásárolván, ’s Dunán felszállitani szándékozván, minthogy az éhezők a’ rop­pant magasra , t. i. két hét óta három annyira szökkent áron se kaphatnak gabnát, — e’ miatt zavargásoktól méltán lehetne tartani, — miért is kisgyülésileg, közgyű­lési helybenhagyás’ reményében, rögtön akként intézked­tek, hogy a’ gabnának e’ megyébeli kivitele azonnal til­­tassék el, — a’ még meglevő gabna-mennyiség, valamint a’ szükölködők’ száma irattassék össze, — ’s ezen adatok a’ május’ 24-kén Zomborban összeülendő választmánynak adassanak át, a’ melly időközben és czélszerüleg rendel­kezvén,— a’ bekövetkezett baj’ orvosoltatása iránt javas­latot készítsen ’stb. — mint erről e’ lapokban már emli­­tés téve volt. — Ez alatt az elzárkózás miatt volt zavar a’ kereskedőknél és zaj. — Szabadka város is a’ megyétől elzárta magát. Eljött május’ 31 ke, mint közgyűlésre kitűzött határ­nap. Főispán ő maga előterjesztő a’ sajnos helyzetet, mi­re a’ kisgyülés’ jegyzőkönyve ’s utána az eljárt választ­mány’ jelentése olvastattak fel; — ebből az tetszett ki, hogy a’megyében mintegy 150 ezer szűkölködő van, ezek’ élelmezésére a’ gabona — minden személyre fél vé­kát számítva — ujjig elegendő lesz, annál is inkább, mi­vel több uradalmak, de magánosak is , mint például az alsó részeken Szalacsi Antal ur — és némelly lelkészek az éhezőknek tetemes segélyt nyújtanak; hogy azonban a’ történt összeírásokra nem sokat lehet épiteni, tagad­hatatlan. Felolvastatott ezután a’ nm. helyt.­tanácsnak amaz intézvénye, melly a’ felküldött májusi kisgyűlés’ végzésé­nek folytán érkezett, ’s mellyben megiratik, miképen az éhinség’ elhárítása végett ő felsége más vidékekre nézve midőn intézkedett, mivel Bácsmegyéről jelentés nem lé­tetett, e’ megyének állapota különben is szerencsés hely­zetű voltánál fogva teljesen megnyugtatónak tartatott.­­ Azonban váratlanul lepte meg a’ helytartó-tanácsot a’ megye’ határozata, melly szerint hatósági körén túl­­emelkedvén,a’ tulajdon’ szentségének erőszakos megtáma­dásával, feledve az 1807-ki 6. t.cz. 3-i §-a’ világos rende­letét, kebeléből a’ gabonakiviteli tilalmat nemcsak elren­delni, de ebbeli végzését legott foganatba is vétetni minek se tartotta; ezen világos törvénybe ütköző ’s egy már magában is önként érvénytelen végzése annál komolyabb aggodalmat idéze elő,minél feltűnőbb a’megye’ belkezelése tekintetében azon hanyagság, melly szerint körülményeit figyelemmel nem kisérve, ’s eddigelé a’ fenyegető ínség* legyőzésére mitsem téve, egyszerre olly erőszakos intéz­kedésekhez kíván nyúlni, — melly eljárása alaptalan’s iga­zolva nem levő,— miért is komoly felelet’terhe alatt meg­­hagyatik, hogy az efféle tettektől óvakodjék a’ megye, ’s őrködjék, hogy a’ személy- és vagyon-bátorság kebelében ne veszélyeztessék ; — továbbá ugyan ez intézvényben a’ kölcsön felveendő 20 ezer pft iránt a’ KK. és RR. felelő­sekké tétetnek. — A’ kisgyűlési végzésnek azon részét a’ mi illeti, — melly szerint az itteni piaczokon délig csak a’ helybeliek vehetnek gabnát, — ez helybenhagyatott, — a’ molnároknak járó 21-dik rész iránt csak annyiban helyeseltetik a’ végzés, ha a’ tulajdon’ szentségén csorba nem ej­te­tik 's a’ t. —Az intéz­mény általános megütközést idézett elő , hogy sokan és sokat szóltak ellene, kitetszik onnét, mert a’ gyűlés délutáni félnégyig tartott. — Első­ben is M. P. tb. helyeslé a’ kisgyülés’ végzését, — melly a’ kereskedésbe ugyan pangást hozott, hanem mulhatla­­nul szükséges volt, — aztán csak ideiglenesen történt, mig t. i. a’ beállott rendkívüli állapot megszűnik; a’ me­gyének választani kellett a’ kettő között, vagy a’ dolgon nem segítve a’ gabnát nyerészkedők által kivitetni enged­ni, vagy az adózókat éhhalál’ veszélyének kitenni, ’s ek­ként a’ közbátorságot veszélyeztető zavargásoknak elejét nem venni, ’s a’ tilalom helyes volt azért is, mivel külön­ben lehetlen lett volna a’ szűkölködők’ számát ’s a’ létező gabna-mennyiséget megtudni; — figyelmezteté a’ kiket a’ munkakerülő kóborlók’roppant serege iránt, kik e’ 190 portával megterhelt megye’ lakosainak utósó vére’ kiszí­vása végett most hozzánk tódulnak; — a’ szükséget együttérző molnárok’ őrlési diját leszállítva lenni nem örö­mest látja ’s a’ t. Fr. P.tb. az intézvényt félretétetni kérte. — Z. J. tb. bebizonyítván az előre nem látott rendkívüli körülmények közé jutott, az éhség és zavaroknak elejét vevő megye’ eljárásának helyes voltát, komolyan kijelenté, mennyire nem várt a’ httó-tanácstól illy modorban szer­kesztett intézményt,—ellenmondást is talál az intézmény­ben, — félretétetni kivánta. P. M. főügyvéd. Törvény­ből megmutató, hogy rendkívüli esetben, mint a’ jelen éhségé — van joga a’ megyének rendkivülileg intézkedni. — Főispán ő mltga nem látja helyén, hogy most az intézvény felett polemizálgassunk ; a’ zárt megszünte­tendőnek véli, mivel, a’ kinek pénze volt, három hét óta elláthatta magát búzával; — módokat ajánla , mellyek­­kel a’ bajnak elejét vegyük, t. i. bizzuk meg a’ községe­ket, hogy az uradalom, megyei tisztviselő és lelkész’ hoz­­zájárultokkal kölcsönpénzen elegendő gabnát összeve­gyenek , az uradalmak és papság 20,000 pftot, vagy ha kell, többet vállaljanak el, hogy a’ végkép’ szegények táplálva legyenek. — L. K. m. alisp. ur’ beszédét sajnál­juk, hogy egész terjedelmében nem közölhetjük: Serbiá­­ban — úgymond — a’ gabnakivitel már rég’ el van tiltva; az intézményben felhivott törvény’ keletkeztének idejében nem volt a’ népesség annyira megszaporodva;— mennyire hibázhat a’ helyt, tanács is , példát hozott elő; törvényekkel igazolá a’ megye’ tettét, é s hivatkozva az ínséges 1793-ik évi franczia eseményekre, összehasonlitá mostani viszonyainkkal ’stb. Végre a’ jun. 21-én tartandó közgyűlést marcaliénak kivánja meghirdettetni, hogy az ajánlott 20 ezer ftnyi teher’ elvállalása iránt, az illetők nyilatkozhassanak; — nem bánja, nyittassák fel a’ zár, gabonát vétetni javasol, ’s kivánja , hogy a’ választmány továbbra is intézkedjék, ’s eljárásáról számot adjon. — P. Ág. főjegyző. Még látja a’ tilalom’ szükségét, — 8000 pozs. mérőnek azonnali megvételét indítványozza. És ez igy ment sokáig. A’ zár mellett többen nyilatkoztak. — Emlittetett, mennyire rész a’ termés felső- ’s itt-ott alsó Bácskában, hogy a’jövő még aggasztóbb, mint a’jelen, hogy a’ meghirdetett kiviteli tilalom után felényire leesett a’ gabna’ óriási ára, hogy a’ zombori piaczon volt elég búza még Pozsegából, sőt a’Törökbirodalomból is, — utóljára vevője se akadt. — Végzés jön: a’ kisgyülés’ rendkívüli intézkedése felirásilag igazoltatni fog; — a’ tisztabuza és zab azonnal is kivihetők, — ez utóbbinak kivitele elébb se volt tiltva; — kétszeres, árpa, kukori­­cza és köles f. hó’ 15-kéig még ki nem vihetők; ezen idő alatt a’ községek kölcsön felvett pénzen lássák el mago­kat gabonával, az uradalom, lelkész és megyei tisztviselő’ felügyelése mellett; 20.000 pft kölcsön vétetik az adós pénztárból, ’s ezt az uradalmak és papság fogják megté­ríteni ; a’ jun. 21-ki marcalis gyűlésen, hihető, hogy meg fog ajánltatni, mivel ezúttal is elég hajlandóság mutat­kozott annak elvállalására. — Mi történik, majd meglát­juk. — Felolvastatott azon intézmény is, melly a’ még jövő termést megvevő uzsorások’ ármányos nyerészkedé­sének gátat vetni rendel; rendelkeztünk ; — a‘ hús’ ára minden folyamodás’ ellenére, maradt. — A’ katonaság’ tartása soha se volt nyomasztóbb , mint most, — folya­modunk sorsa’ enyhítéséért. ’S mindezeket miként lehetne örvendetesebb hirrel bevégezni, mint avval, hogy esőink néhány nap óta meg­eredtek, majdnem naponként esik, és mi a’ induló nö­vényzettel együtt vidámabb arczot öltünk. — KerekesS. BEREGBÖL, május’ 29-én. Beregmegye a’ Tisza­­szabályozás’ terén többé nem beszél, de teszen. Ásó és kapa a’ társulat’ kezében; még egy pár nap, azután vég­kép’ elköltözik a’ megrongyolt partokra, mellyeknek, ott a’ talicskák’ ezrei’ egyhangú sivár dalainál, a’ közel jövő­ben tenyésző gazdag virányokat jósolgat. Ah! ti nem tudjátok, mennyi éd van a’ talicskák’ fülhasogató rikol­tásaiban, kívüle a’ mesterkélt világban füleinknek nincs melódia. De ti nem értettetek minket. A’ társulat tegnapelőtt tartá a’ székvárosban nagy­gyűlését E. T. és L. M. központi választmányi biztosok’ jelenlétében. Ezt nevezhetnők a’ társulat’ alakuló gyűlésé­nek. Teendője volt: a’ választmány’ megalakítása és igy tovább a’ kezelő fizetéses hivatalnokok’ választása; czélja volt a’ belajstromozás , kötelezvények’ aláírásának foly­tatása és bevégzése , melly ezelőtt nehány héttel a’ köz­ponti választmányi biztosok’ első megjelenésével tartott egy társulati gyűlésben kezdetett meg. Most a’ lajstro­mozók és a’ nem lajstromozók’ igen számos gyülekezete előtt, P. I. félreismerhetlen erélyű és pontosságú ideig­lenes társulati elnök’ vezetése alatt, a’ tanácskozás meg­kezdetvén, az alapszabályoknak a’ vidéki társulatokat illető része mindenekelőtt felolvastatott. L. M. egyik központi választmányi biztos magának és társának ezen vidéki társulat’ irányábani állását kijelölvén, a’ választások’ ér­dekében nyilatkozott, hogy a’ kézalatti szabályok’ értel­mében a’ belajstromozók, kik a’ 10 tagból álló választmá­nyi tagok’ megválasztása’ tekintetébeni szavazási jogot ki­zárólag bírhatják, azoknak nevet vétessenek fel, hogy a’ választásba egyedül illyenek és igy tisztán társulati tagok folyjanak be. Egy vidéki birtokos ebben magára nézve sérelmet talált, kifejtvén, hogy azért, mivel a’ belajstro­­mozási véghatáridő vele nem közöltetett, a’ társulatból kimaradni ’s a’ választási jogtól megfosztatni nem akar. A’ dolog hosszas discussio’ tárgya jön. F. G-nak a’ Wer­­bőczy’ quindenai eszébe jutottak, és csatázott végnélkül a’ belajstromozásra szabott idő’ rövidsége ellen; nem ma­gára nézve, mert hisz’ ki volt az, ki a’ közelebbi társulati 382

Next