Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-01-28 / 820. szám

Csütörtök 830. Januarius 28.1847. Megjelenik e’lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba é s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Hivat, közrem. Tájékozás az egyesületi jog’ mezején. Fővárosi újdonságok. József-emlék. Törvényhatósági dolgok. Pestmegy. Erdélyi országgyűlés. — Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége K­o­m­e­n­d­o Márton diakovári káptalanbeli kanonokot üzent Sapientiáról nevezett titeli prépost czimével diszesiteni; továbbá Rajner Pál magyar kir. udv. kanczellariai fogalomgyakorlót tisztib. udv. fogalmazóvá kinevezni; Knézsik Lajos ügyvéd vezetéknevének pedig „R­é­­­y“-re változtatását megengedni legkegy. méltóztatott. C­zarics Máté, szenteleki harminczados meghatározott. Tájékozás az egyesületi jog’ me­zején. IV. A’ B.P. Híradó’ publicistái a’ franczia egyesületi törvénytől a’ bádenire térvén által, ezt ollyas­­nak mondják, melly felsőbb engedelem nélkül hagyja ala­kulni az egyesületeket, de melly „világosan felhatalmazza a’ kormányt, hogy olly társulatokat, mellyeket veszedel­meseknek tart, eltilthasson.“ Önök ezúttal is szabatosság nélkül jártak el az idé­zésben ; ez, úgy látszik, már szokásukká vált, ’s mahol­nap még kiváltság’ erejére fog emelkedni, ha nem sza­­kasztatik félbe időről időre ellenmondásaink által. Az 1833-diki bádeni törvény szerint, joga van a’ kor­mánynak , eltiltani azon egyesületeket, „mellyek a’ stá­tus’ biztosságát fenyegetik , vagy a’ közjót veszedelmez­­tetik.“ Ezen szavak egészen mást jelentenek, mint a’ mit önök kivontak belőlük; jelentik nevezetesen azt, hogy valamelly egyesület a’legeslegnagyobb veszedelembe ejt­heti az előítéletek’, az előjogok’ embereinek et hoc genus omne-nek érdekeit, ’s még sem tiltathatik el, mert nem veszedelmezteti a’ státust, a’ közjót; — jelentik továbbá azt, hogy nem azon egyesületek tiltathatnak el, mellye­ket a’ kormány veszedelmeseknek tart, hanem azok, mellyek valósággal veszedelmesek; amazt önök mondják, emezt a’ törvény, ’s e’ két variáns lectio között jókora különbséget fog látni az olvasó, a’ második invol­válja a’ kormány’ felelősségét, az első nem. De a’ bádeni törvény nem olly nagy fontosságú, hogy textusának helyreállításával még több időt töltsék. Mon­dottam már százszor , ’s még százszor fogom mondani: az apró német státusoknak általuk képviseletieknek gon­dolt , de kormányaik által „landständische“-knek tudott alkotmányaik nekünk nem szolgálhatnak példányul, ’s részemről valamint Bádennek egyéb közjogi intézkedé­seit, úgy egyesületi törvényét is, — nem, mert az egye­sületeket felbontatni engedi, hanem azért, mert e’ fel­bontás’ módja iránt hibásan intézkedik , — elégtelennek tartom. — ’S most lássuk , mit tudnak önök az újabb associa­­tiók’ anyaországáról, mit tudnak Angliáról ? „Az angol törvények — így szól orgánumuknak több ízben idézett czikkelye , — nem igen foglalkoznak , ha nem csalatkozunk, ezen kérdéssel, és ott tettleg a’ leg­nagyobb kiterjedésben áll fen a’ társulati szabadság, azonban a’ végrehajtó hatalom felügyelési jogát ott is gyakorolja, sőt voltak példák, hogy társulatokat el is til­tott , a’ törvényhozás pedig sok társulatok’ irányában a’ felü­gyelést praeventive is gyakorolja, mint például vasút-, csatorna-, banktársulatoknál és mindazoknál, mellyek testületi jogokat gyakorolni kívánnak, mit a’ végrehajtó hatalom is cselekszik az úgynevezett charterek által, a’ miilyenek’ következtében állanak fel például az egyete­mek, mit ott incorporated by charter neveznek.“ — Ha ez nem chaos , úgy nem tudom , hogy minő volt az a’ zagyva jószág, mellyből a’ világot teremteti a’ gene­sis. Aztán, ki látta azt­ kiemelni, hogy bizony, ,,a’ vég­rehajtó hatalom felügyelési jogát Angliában is gyako­rolja“! Boldog isten! hogy’ne gyakorolná, hiszen az nem végrehajtó, hanem elhajtani való hatalom volna, melly felügyelési kötelességét, vagy mint önök mondják, fel­ügyelési jogát — egyre megy ki mindketteje — nem gyakorolná. Nem az a’ kérdés, hogy szükséges-e az egyesületi jog’ nyilatkozásaira felügyelni? hanem az, hogy miként kell a’felü­gyelést gyakorlatba venni? Önök­nek ezt igen jól kellene tudniok. Hiszen egy lélek sem vonta, a’ mint józan észszel nem is vonhatta kétségbe a’ múlt országgyűlésen, hogy a’ főhatalomnak joga ’s köte­lessége van a’ sz. kir. városokra felügyelni; de a’ hon­­boldogitó utasítások’ megérkezéseiglen igen nagy több­ség nem az önök’ főfelügyelőit, hanem csak a’ m. kir. helytartó tanácsot akarta e’ joggal és kötelességgel meg­bízni. Csak a’ „mikint“ iránt volt a’ rendek’ többsége akkor ellenkezésben önökkel, csak a’ „mikint“-re nézve nem tudunk mi a’jelen tárgyban megegyezni önökkel. — „Sőt voltak példák — igy folytatja a’ B.—P. Híradó ,­ hogy társulatokat el is tiltott (a’ végrehajtó hatalom­,“ De tudják-e önök, hogy mellyek voltak az ekkép’ eltiltott egyesületek? Azok, mellyeket a’ törvényhozás eleve eltiltott, mellyek olly elemekből állottak, vagy olly for­mákban nyilatkoztak, miket eleve interdictio alá helye­zett a’ törvény. Nincs olly jog, mellyel lehetetlen volna visszaélni, ’s ez oknál fogva határokat kell szabni minden jognak, határokat név szerint az egyesületi jognak is. Említettem már e’ tájékozás’ első czikkelyében, hogy nemcsak az associatio’ anyagi oldalára, hanem a’ formá­lisra is tekintettel kell lennünk. Azaz, hogy nem elég, a’ rósz szándékú, a’ gonosz egyesületeket biróilag büntetés alá fogni, hanem, hogy az anyagi, az erkölcsi oldaltól elvonatkozva, még szükséges, miszerint külön mindenik associatio, ha fenállani akar, bizonyos feltételek’ teljesí­tésére — azonképen , mint sajtótörvény’ esetében iró, kiadó, — köteleztessék a’ törvényhozás —, de nem a’ végrehajtó hatalom által. Ha önök ezt értik a’ praeven­­tiv felügyelés alatt, akkor szent a’ béke közöttünk. Illyés feltételeket ismer az angol törvényhozás is, ’s önök csalatkoztak, midőn azt írták, hogy „az angol tör­vények nem igen foglalkoznak e’ kérdéssel“ ; foglalkoz­nak biz’ők, csakhogy nem generáliséivá, mint példáid a’ franczia , az ausztriai, a’ brasiliai törvényhozás, ha­nem egyes esetekből kiindulva, mi tudnivalóképen az angol legislatiónak egyik jellemvonása más irányban is. III­dik György’ 30, 37, 39, 59, 60 ’stb. statútumai név­szerint az egyesületi jog’ kérdésére is terjednek ki, ’s ezen, valamint az Izland’ ügyében hozott törvények’ ér­telmében : a) tilos minden politicai egyesület, melly képviseleti bázison áll. A’törvény, úgy látszik, biztosítani akarta a’ parliamentet, hogy semmiféle nemzeti convent ne ver­senyezhessen vele; — b) minden egyesület — bármi legyen czélja — tör­vénytelennek tekintetik: 1) ha tagjainak neveik titokban tartatnak. A’ titkos társaságokat Valamennyi alkotmányos ország’ közvéle­ménye átok alá fogta; az eddigi tapasztalások után már csak a’ gonoszság ’s az éretlenség gyönyörködhetnek bennök. Az angol törvény a’ szabad­kőművesek’ társasá­gát kiveszi a’ szóban levő szabály alól, talán csak azért, mert Angliában, a’ nyilvánosság’ hazájában, soha sem tu­dott fontosságra kapni a’ continensen nagyobb szerepet játszott társulat. — Törvénytelennek tekintetik továbbá bármelly egyesület: 2) ha tagjai esküvel kötelezik le magukat; 3) ha ollyas elnöke, titoknoka, pénztárnoka ’stb. van, ki az egyesület’ tömege előtt ismeretlen; 4) ha a’ választmány’ ’s a’ tisztviselők’ nevei nincse­nek külön könyvbe iktatva, mellyet mindenki bármikor megtekinthessen ’stb. Még egyéb rendelkezéseket is idézhetnék, de azok inkább speciális angol viszonyokra vonatkozván, általunk e’ helyit elmellőzhetők. Csak egy pontot akarok még ki­emelni , azt, melly szerint azon egyesületek is tilalom alá vonattak, mik egymással viszonyban álló, egymással le­velező ’stb. ágakra vannak osztva. Az angol bírák azon­ban jelenleg, úgy látszik, olly véleményben vannak, hogy ezen tilalmat csak az illető statútumokban név szerint em­­lített ’s a’ törvény’ hozatalának alkalmul szolgált egyesü­letekre kell érteni; annyi bizonyos, hogy midőn 1844- ben, a’ gabnatörvény elleni egyesület’ ellensúlyozására, az ,,agricultural-protection-society“ alakult, ennek elnöke, Richmond herczeg, tanácsot kért az Exchequer’ egyik bá­rójától: rejlik-e valamelly törvénytelenség abban, ha a’ központi egyesülethez vidéki egyesületek is kapcsoltat­nak , ’s ha ezen egyesületek levelezésben állnak egymás­sal? — A’ válasz az volt, hogy: nem. Ha a’ B. P. Híradó’ publicistái közelebbről ismerked­tek volna meg a’ kérdésben levő tárgygyal, akkor, a’ tör­vényhozás’ praeventiv intézkedési jogának igazolásául, a’ felebb említett előfeltételekre fogtak volna hivatkozni, ’s nem azon statútumokra és charterekre, mellyek a’ vasút-, csatorna-, banktársulatokat, vagy épen az angol egyete­meket szabályozzák. A’ melly egyesület több akar lenni egyszerű egyesületnél, ’s például tanári okleveleket ad ki, sőt követeket küld a’ nemzet’ senátusába, mint az angol egyetemek közül kettő; vagy előjogokkal, teszem, a’ kisajátítás’ jogával kiván felruháztatni, mint például a’ vasúttársaságok, az illyetén egyesületek igen termé­szetesen, valamint több jogokkal bírnak a’többieknél, úgy mind a’ magyar, mind az angol törvényhozás’ értel­mében a’ státusnak kettős ellenőrködését is veszik igény­be. De ezeknek felemlítése nem ide való, mi az associa­­tioi j­ogról szólunk, nem a’ corporatiók’, a’ collegiumok’ j­o­gairól. A’ ki az angol egyetemek’ példájával illustrál­­ja az angolnak egyesületi jogát, az épen olly ferde néze­tekből indul ki, mint ha a’ magyar megyének jog- és kö­telességkörét egyesületi viszonyainkra alkalmazná. Aztán önök hibásan fogják fel az „incorporated by charter, by law, by parliament“ kifejezés’ értelmét és irányát. Az éjszakamerikai egyesült státusoknak 1836-ban Jackson által megszüntetett bankja szintén „by charter, by con­gress incorporated“ bank volt, ’s tudtomra nemcsak az egyes státusok’ bankjai, hanem az ezen státusokban fen­­áló magánbankok is kivétel nélkül „by charter“ állanak fel jelenleg; ’s tudják-e önök, miért? nemcsak azért, mert a’ bankok külön felügyelést követelő „pénztestüle­tek“ (monned corporations), hanem azért is, mert ezen bankok, joint-stock“ társaságok, mellyek,mind Éjszakame­­rikában, mind nevezetesen 1844 óta Angliában, épen úgy specialis törvény alatt állanak, mint a’ hogy’az 1840-diki magyar törvényhozás külön rendelkezett ,,a’ közkereseti társaságok’ iránt; — ’s mellyikünknek jőne eszébe az egyesületi jogkört az 1840: 18-dik t. czikkelyből fejte­getni? Ne zavarjuk együvé a’különböző tárgyakat, ez igen visszás­ut volna az eszmék’ tisztításának eszközlé­sére, mire jelenleg nagyobb szükségünk van, mint va­laha. — „Az egyesületi ügy’ főmomentumait kiemelni’ volt szándékom, midőn a’jelen előleges fejtegetéshez fogtam. Ítélje meg az olvasó, valljon szerencsésen vagy szerencsét­lenül jártam-e el szándékomban. — Önök pedig oda át a’ másik oldalon, kikkel négy czikkelyen keresztül szeren­csém volt társalkodni, éljenek boldogul, ’s czáfolják meg 1845-diki állításaikat a' jövő országgyűlésen még alapo­sabban , mint mennyire az nekem sikerülhetett, czáfol­ják meg önmagukat olly teljesen, mint a’ hogy’ az 1829- diki Peel az 1812-dikit, az 1846-diki Peel az 1836-dikit czáfolta meg; lépjenek sir Robert’ nyomába, az ország is, önök is hasznát fogják látni ez eljárásnak. Ajánlom magamat nagybecsű politicai rokonszenvekbe. — Cz. L. Fővárosi újdonságok. Vasárnap óta a’ közmulató helyek ismét megnyittat­ván, a’ falak mindenféle hirdetésekkel vannak beraggatva. Volt egy közönséges álarczos vigalom a’ redoute-terem­­ben , de , mint mondják , igen szegényül ütött ki. Más magasabb igényeknek megfelelhető bálokról még most sem igen hallhatni. — Pestmegye’ tisztiszámadási közgyűlése folyvást tart. Pestmegye az országban legelrendezettebbnek tarta­­tik; alispánaink’ erélyessége szinte közmondássá vált, ’s pedig méltán; a' megyében eddig meg nem ingatott több­ség van , a’ főispáni helytartóval szives egyetértés , ’s mégis mennyi rendetlenség tűnik fel a’ közigazgatás’ kö­rében. Hány helyütt felötlik az administratio körüli di­­lettánskodás. — Milly mesés nagyságban növekedhetnek néha fő­uraink’ jövedelmei, példa rá egy legközelebbi kecskeméti eset. A’ nevezett város’ lakosai, ha jól vagyunk értesít­ve , régóta bírtak haszonbérben egy bizonyos pusztát; eddig fizettek évenkint 20,000 váltó­útot, az idén ezen ősziét 40,000 pengőre van felemelve. — Színházunkban újdonság, Szigligetinek múlt szom­baton először adatott é s más­nap ismételtetett színműve: „A" csikós.“ Tárgya e’ műnek nem uj, egy idő óta gyakran láttuk azt íróink által különféle formákban elő­adatni. Egy falusi lányka, kinek szeretője van , azután egy uracs, ki a’ faluban csábitgatásokkal űzi unalmát. A’ mű mint egész, nem fogna megállani a' szigorú bírálat előtt. Szigligeti’ gyöngébb művei közé tartozik. De di­cséretére szolgál e’ darabnak a’ sok jól talált népies jel­lemvonás, ügyes helyzetek, itt-ott találó mondatok, mellyek a’ közönséget folytonosan jó kedvben tartották. Láttuk előttünk a’ nagy hirű Hortobágyot, a’ tágas pusz­tát, szabálytalan szellőivel, ’s felvert poraival; láttuk a’ tiszta menyivre rajzolt fekete vonalt, a' száraz kut­­yémet, a’ mocsárokat, ’s mint Kuthy olly találva írja Rejtelmeiben, mint lépeget fontolva egy egy gólya. Csak a’ hires déli báb marad el, íróink közül már töb­ben leírták azt, leírta­k: Eötvös, Jósika, Kuthy, Pe­tőfi, Tompa. Lefestve még nem láttuk. A’ kiállításra elég gond volt forditva. A’ csikósok’ öltözetével azonban sokan nincsenek megelégedve. Úgy vették ki magukat fekete öltözetükben, mintha egy papsereget láttunk volna ma­gunk előtt. A’ dalok között sok jó van. Kár hogy nem mind eredeti nótája szerint adatik elő. Réti, a’ vén csi­kós, igen jó alak volt. Füredy csikósnak igen is czifra volt. — Hétfőn az ismeretes „Rágalom’ iskolája“ adatott. Mi sem mutatja inkább művészeti hátramaradásunkat, mint az, hogy az igazi jó még a’ nagy közönségnek nem tud tetszeni. Kevesen voltak az előadáson. — Kedden „Kean“ már könnyebb műélv volt, de fájdalom, a’ közön­ség’ nagy része itt sem azokban kereste és találta fel élve­zetét, mire az író legjobban számolt. A’ színészek' szor­galmától azonban sok kitelhetik ; az ő érdemök az, hogy a’ német bohózatok kimentek divatból, midőn a’ közön.

Next