Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-02-05 / 825. szám
Péntek PESTI Megjelenik e lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcz. iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. 16, 825. Februarius 5. 1847. én és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben ban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Hiv. közrem. Kir. helyt, levél. Mit kell tennünk. Erdélyi országgyűlés. Törvényhatósági dolgok: Gömörből (közgyűlés), Debreczenből. Rövid közlések Biharból, Túrmezőről, Tolnából. — Tiszaszabályozás. Kisfaludy-társaság. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Az alsómagyarországi kir. főkamaragrófsági fogalmazó Matulay Frigyes ugyanezen főkamragrófságnál titoknokká; az ekképp megüresült fogalmazói állomásra pedig Ambrusz János fogalomgyakorló; továbbá Kaszaniczky Jakab aranyidkai főhutász szomolnoki érnyomozóvá; végre Stökl Adolf bányagyakornok szomolnoki bányaigazgatási írnokká lön érdemesítve. A’ nagu magy. kir. udv. kamara a’ bánsági kir. bányaigazgatásnál megüresült ideiglenes első irnoki és kiadói állomásra Szuhay Ferencz ottani második írnokot, ennek helyébe második írnokká Wein Antalt, harmadik írnokká Nedits Andrást, negyedik írnokká Vidovich János ottani levéltár-hivatali dijnokot, végre az utánrendszeritett járulénokságra Huszthy László irodai dijnokot lépteté elő. Az eszéki második hidvámszedői állomás ürességbe jött. Fenséges ISTVÁN főherczeg, királyi helytartó, következő tartalmú, sajátkezüleg irt válaszlevelet küldött a’ királyi itélőszéknek, hozzá intézett részvéttanusitó iratára: „Nagyméltóságu, tisztelendő ’s becsülendő, nagyságos, ■ n emes, nemzetes és vitézlő Urak! Nem hagyhatott volna elejthetetlen édes atyám gyermekei’ számára becsesebb hagyományt, mint azon bánatos részvétet, mellytől minden oldalról környezve látom magamat sírjánál, ’s mellyen kívül árva keblem alig is talál vigasztalást. Midőn ennélfogva meghatott szivvel köszönetet mondok tisztelt uraságtoknak folyó hó’ 20-káról hozzám intézett részvevő soraikért, könytelt szemekkel nézek vissza azon még igen közelmúltra, midőn a’ Boldogult lankadatlan fáradozott még a’ haza’ javának nagy müvén , ’s e’ részben annyi országgyűlésen át hü segédekre ’s mindenkor őszinte támaszra talált e’ kir. szólőszék’ tagjaiban, kik most igazságszeretetökben velem együtt áldást mondhatnak csak hamvaira. Reánk maradt tehát dicső feladásul, tovább épiteni azon müven, melly körül ő fáradozott, ’s hiszem, hogy, ha annyi erővel áld meg a’ gondviselés, mennyi buzgó akarat él bennem, ’s e’ kir. Törvényszék’ kebeléből ezentúl is — mint nem kétlem—egyiránt híven a’ szent igazság’ szava szóland mindig , fen fogják, mint tisztelt uraságtok is óhajtják , a’ kir. ítélőszék’ régi tisztességét tartani, ’s megelégedéssel fog felettünk lengeni a’ Boldogultnak szelleme. Ki egyébiránt köszönetet mondva még azon hüt ragaszkodás ’s bizalom’ nyilatkozatáért is, mellyet üdvözlő soraikban irántam kifejeztek, különös hajlandósággal maradok tisztelt Uraságtoknak, szives jóakarója. Bécs, boldogasszonyhó’ 27-én 1847. — I.Strail s. k., kir. helytartó. Mit kell tennünk? A’ világtörténet’ szelleme nem szereti a’ monotomiát, ’s nemcsak a’ legkülönfélébb tüneményeket idézi elő, hanem ugyanazokat külön utakon is tudja előteremteni. Angliában alkotmányos élet által teremté elő a’ civilisatiót, másutt a’ civilisatio által ébresztette föl az alkotmányos életet; — nálunk, úgy látszik, mind kettőt paralel vonalon akarja fejleszteni. De a’ világtörténet’ szelleme emberek által működik , mit tehát a’ magyaroknak szánt, nekünk magunknak kell azt életre keltenünk. Minthogy azonban valamint egyeseknek, úgy egy egész nemzetnek is legroszabb szolgái a’ hízelgők, mi nem akarunk azok lenni; ’s kénytelenek vagyunk nyíltan bevallani, hogy valamint az alkotmányos életnek, úgy a’ mivelődésnek is csak első csiráit bírjuk. Jó ezt kimondani; mert csak az, ki ezt érzi, tud fáradozni, hogy mind a’ kettő magas palezra emeltessék. Nekünk tehát kötelességünk mind kettőt szem előtt tartanunk, ’s mind kettőnek fejlesztésén dolgozni; — nem szabad egyiket a’ másik’ kárára ápolnunk. Ezen általános nézetekből indulva ki, menjünk által napi politicánkra. A' magyar alkotmány ’s különösen a’ viszony a’ főhatalom és nemzet között nincsen akkép’ rendezve , hogy a’ törvényen sérelmek ne ejtethessenek. Másfelől mi sem állunk a’ miveltség’ azon pontján, hogy a’ reformkérdések’ eldöntését még továbbra halaszthatnók, — ’s ebben fekszik a’ felelet a’ kitűzött kérdésre. A’ kérdés tulajdonképen nem más, mint, hogy mit kell tenni a’ jövő országgyűlésen? E’ kérdés kétségkívül szőnyegre jő az országgyűlési előkészületek közti, kérdés alá, ha valljon sérelmi vagy átalakulási politicát kell-e követnünk ? A’ B. P. Hiradó már rég’ hirdeté, hogy az ellenzék a’ jövő országgyűlést sérelmi kérdésekkel fogja eltölteni , ’s viszont olly férfiú’ részéről is hallánk már nyilatkozatot , ki eddig az ellenzékhez tartozott, hogy le kell a’ nemzetnek lépni a’ sérelmi ösvényről. Mi úgy vélekedünk, hogy szomorú kénytelenség leszen az, ha a’jövő törvényhozás idejének egy részét panaszos kifakadásokkal töltendi; szomorú kénytelenség, mellynek azonban hódolni az alkotmányosság’ érzete, a’ törvények’ szentsége iránti tekintet parancsol. A’ nemzet csak akkor léphet le a’ sérelmi térről végképen, ha nem fognak többé sérelmek elkövettetni. Hiszen írva van törvénykönyveinkben, hogy sérelmek’ orvoslására legjobb eszköz az országgyűlés. Azonban félre ne értsetek. Mi nem mondjuk, hogy kizárólag sérelmi politikát kövessünk, de azt sem, hogy a’ törvényhozás csupán törvények’ alkotásával foglalkozjék, minden tekintet nélkül arra, valljon azon törvények megtartatnak-e. Az egyik anti — a’ másik hyperconstitutionalis politica volna. Midőn sérelmek léteznek , azoknak orvoslását sürgetni kell, már azért is, mert elhallgatásuk nagyobbak’ elkövetésére bátorítana. Itt van helye a’ sérelmi politicának. De e’ sérelmek’ forrása főleg elhanyagolt anyagi és szellemi állapotunk. A’ városok’ politicai állása, a’ nemesség’ adómentesége, birtokviszonyaink’ rendezetlensége, közlekedési eszközök’ hiánya és sok más, a’ nemzetnek olly socialis sérelmei, hogy a’ törvényesekkel fontosságra nézve a’ versenyt kiállhatják, — ezek’ orvoslásán is érdemes munkálni. ’Sime’ az átalakulási politicának helye. E’ politica’ elhanyagolásával nem azokat fogná a’ törvényhozás büntetni, kik a’ másiknak anyagot szolgáltatnak, hanem a’ nemzetet, melly alkotmányos országban csak tőle remélhet segélyt és boldogulást. Ha tehát a’ királyi előadások reformkérdéseket foglalandanak magukban, nem lenne a’ maga helyén, vitázni a’ felett, hogy mié legyen az elsőbbség; hanem tárgyalni kell a’ sérelmeket ’s egyszersmind a’ reformokat tárgyazó előadásokat. Mindkettő egyiránt fontos, mindkettő egyiránt föltételezi a’ nemzet’ javát, — mert ez egyedül nemzeti politica. — © Erdélyi omággyűlés. XXIV. Országos ülés jan. 16-kán. Elnök : Napirendre kitűzött tárgy : A’ r. bízott, az urbérre nézve két eszmét vett fel , t. i. urbéri birtokrendezéssel kapcsolatban , és urbért képzett mérték szerint ; mind kettőt egybehasonlitván, az orsz. b. a’ rendezéssel kapcsolatos urbért javasolja. A’ r. b. által felvett két mód közül, mellyik szerint kivánnak a’ KK. és RR. urbért alkotni ? C s i k s z é k’ e. kö v. : Mielőtt a’ KK. és RR. a’ rendsz. bízott, munkálatának pontonkinti tárgyalásához fognának, küldőinek az urbér iránti némelly általános nézeteit kötelessége , utasitásánál fogva , előterjeszteni. Küldői elismerik azon sürgető szükséget, melly az urbér’ behozatalát ’s az által az úrbéres osztálynak emberi jogokkal megegyeztethetőbb állapotba helyezését mulhatlanul követeli. De a’ KK. és RR. méltányolni fogják, ha szólónak nemes székely küldői valamint, földük’ végetlen eldarabolása által kényszerítve, megtanultak gazdaságukban takarékosak lenni, úgy, az idők’ viszontagságai között, alkotmányos jogaikban szenvedett annyi megcsonkitások által okulva, megmaradott jogaik’ védelmében szigort ’s jogáldozataikban annyi óvatosságot gyakorolnak, mennyit az embernek az önfentartás’ ösztöne kötelességévé tesz. Méltányolni fogják az okokat, mellyeknél fogva az urbérnek ’s főkint egy a’ bizottmány’ tervezete szerinti urbérnek székelyföldre behozatalához, mit sem legsarkalatosb jogaik’ feláldozása nélkül lehetőnek, sem a’ maguk keblökben lakó adózónépre szükségesnek nem látnak,megegyezésökkel nem járulhatnak. Ugyanis a’ székely föld első foglalási föld, abban jus regium annyira nincs, hogy a’ székely jószág sem nóta, sem megszakadás’ esetében fiscusra nem száll, ’s mint nem adományozott ’s általában eredeti nemesi birtok, az egész egyiránt kiváltságos majorságföldekből áll, ’s ha van is, mit ma colonicalis földnek neveznek, arról a’ státus, valamint szintén arról, melly allodiaturának neveztetik, rendelkezési jogot eddig soha sem gyakorolt. Mig másfelől az iránt, hogy a’ megyei colonicatura felett a’ státus eddig is folytonosan rendelkezett, semmi kétség nincs, ’s az a’ H. k. I. r. 40. cziméből is kitetszik. Ha van is tehát, mi ma a’ székely földön colonicalis földnek neveztetik, az a’ több földet biró birtokosnak majorságföldéből századok során át épen úgy szakasztatott ki, ’s adatott szabad egyezkedés’ útján másnak, valamint közelebbi időben ’s jelenleg is példák vannak, hogy egyik vagy másik birtokos majd allodialis földeiből ad kevesebb földet használó colonusainak egy-egy darabot, majd, azok’ számát szaporítani kivánván, nagyobb kiterjedésű curialis telkéből szakaszt hasonlólag allodialis külsőséggel kiállítandó colonus a’ számára lakhelyet. És már e’ lévén a’ székelyföldi colonicaturának eredete , kérdi szóló: mi lenne, mi a’ behozandó úrbérrel colonicaturakint állandósittatnék ? Az, a’ mi jelenleg úrbéres kézen van , elzárná a’ birtokost annak bizonyithatásától, hogy azon földeket allodialis birtokából szakasztotta ki? Ekkor igazságtalanság történik a’ székelyföldi birtokosokkal, megtagadtatván tőlük azon kedvezés, minek a’ vármegyei birtokosok’ részére meg kell engedtetni. Vagy csak az, miről a’ birtokos a’ fenebbi bizonyítást tenni nem tudja ? Ekkor semmi sem marad colonicaturának; mert hiszen azon czélra semmi egyebet bizonyítani nem kell, csak azt, hogy a’ kérdéses föld székely földön van, ’s arra jus regium nem vitetett be. E’ szerint, mivel urbér csak ott lehet, a’ hol urbériség van, urbériség pedig székely földön valódi értelemben nincs, az urbér a’ székely földdel annak természeténél fogva egybe nem fér. De továbbá, ha mindjárt ki nem mondatnék is, mikint mindaz, mi a’ behozandó urbér által urbériségnek állandósittatik, adó’ alapja lesz, a’ székely föld’ törvény által biztosított adómentességének a’ behozandó úrbéri törvény végképeni eltörlését foglalná magában , ’s a’ különben is eléggé terhelt székely nemzeten új terhet törvényesitene , még pedig azelőtt, mielőtt az adózás’ tárgya érdemileg tanácskozás alá kerülne,’s e’ haza’ több nemesei is a’ közterhek’ elvállalásához hozzájárulnának. ’S pedig igen visszás lenne az, hogy egy nemzet, mellynek szabadsága, legszabadabb institutioja mellett is, csak tanácsteremekben használható phrasisnak maradt fen, az időszakonkint fölmerülő szükséges terhek’ elvállalásához hozzájárulni mindannyiszor kötelességének tekintse a’ nélkül, hogy az addig törvényellenesen viselt terhektől felmentetnék. És ki áll jól, főkint most, miután, múlt napokon hozott határozata nyomán, az úrbér az adótól különválasztva fog tárgyaltatni, hogy, a’ mostani adórendszer szerint, a’ megállítandó urbériségekről fel nem vétetik az adó, ’s azon katonáskodó székelynek primipilaris telke , mellyet ő, mig gazdasága’ folytatására elég kezekkel nem birt, székely örökségéből szakasztott ki, ’s adott szabad egyezkedés’ utján colonusának, de a’ mellyet maholnap népesedő családja’ számára visszavenni kénytelenittetik , most, mint úrbéres kézen levő urbériség, adó alá nem kerülend. Ezek azon okok, mellyekből kitetszik, hogy az urbérnek székely földre behozatala a’ nemzet’ jogait veszélyezteti. De mellőzve minden törvényes okokat, küldői’ jelen helyzetével az urbér teljességgel meg nem férhet. Küldőinek legnagyobb része ugyanis katonáskodó székelység; neki azon darabocska földet, mellyet bir, ’s szalagnyi keskenységre oszt fiai között, semmi kegyelem nem ajándékozd, ősei fegyverrel szerzék,’s ő ez ősi földről, az 1764. óta fenálló katonaság’ terheiben, elégszer hiúsult remény, de mindig békelakta kebellel ’s nyugodtan vitte és viszi ma is a’ haza’ oltárára áldozatait. E’ nemes néposztálynak sérelmei’ orvoslása több, mint félszázad óta áll a’ Kir. és RR. tanácskozási szőnyegén a’ nélkül, hogy mindeddig óhajtott czélhoz juthatott volna ; de miután ő felsége közelebb, múlt országgyűlésre küldött kir. leiratában, az ország’ rendéit egy a’ székely nemzet’ alkotmányos jogaival egybeférhetőbb katonáskodási rendszer’ kidolgozására utasítani méltóztatott, az ő felsége ’s a’ KK. és RR. iránti határtalan bizodalom semmit sem engedi kétkedni szóló’ küldőit az iránt, hogy az a’ jelen országgyűlésről elhalasztatni nem fog. Már pedig ez alkalommal a’ székely nemzet’ sorsában nevezetes változás történik. E’ változás jogok’ önkéntes feláldozását eredményezheti, ’s, legalább küldői’ törvényhatóságában eddig hivatozott vélemény szerint, nagy hihetőséggel a’ kiváltságos osztálynak törvényesen megállitandó katonáskodási terhekbeli részesülés’ önkéntes elvállalását hozhatja létre. És ki kívánhatja azt, hogy egy szabad alkotmánynyal biró nemzetnek, melly terheket visel, mellyek törvényhozás’ kikerülésével tétettek vállaira, ’s melly terheket kiván közelebbről törvényhozás’ útján elvállalni, hogy a’ nemzetnek kiszenvedett és kifáradott osztályai könnyebbüljenek, jelenleg is önkéntes hozzájárulásán kivül a’ törvényhozó test által terhek tétessenek vállaira ? Az adózónép’ sorsán könnyíteni kell igaz, de hát a’ székely föld, melly törvény által minden adótól mentesitve van, tettleg nem adózik-e ? És szóló kérds: van-e e’ hazában nép, melly terhesebb és súlyosabb adót vinne a’ státus’ oltárára, mint a’ székely nemzet ? Utasításán épűlt nézete szerint, a’ milly szent a’ czél, hogy a’ föld’népén segittessék, ép’olly igazságos a’ követelés, hogy az által a’ székely nemzet ne tiportassék le, sőt amannál, mert szóló állítani, igazságosabb , mert azt emberiség’ érzete sürgeti; de ezt emberiség’ érzete is javalja, ’s a’mellett törvény is parancsolja. Már pedig az urbér főképen azon katona székely birtokosokat , kiknek székely örökségeikből kiszakasztott colonicalis telkeikre maholnap szükségök leend, valósággal azok’sorsára juttatná, kiknek sorsa’ könnyítése a’KK. és RRek’figyelmének jelenlegi tárgya. Másfelől a’ kiváltságos osztályt azon áldozatkészségtől nemcsak elidegenítené, sőt arra képtelenné is tenné, mellyet a’ katonaság’ szabályozása’alkalmával a’ székely nemzetnek érdekegyesitése, az ország’ szélei’ biztosítása ’s a’ székely nemzet’ alkotmányában gyökerezett hazafi kötelesség igényelnek. 21