Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-05-04 / 874. szám
Redd 8*4. Majus 41847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helybe Landerei hajós kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ kett és hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. TARTALOM. Hív. közrem. Névváltoztatások. Adatok kir. városaink’ múltját és jelenét illetőleg. — M. Academia. Erdélyi országgyűlés. Külföld. Danavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége néhai Povazanecz József szegedi kir. fősóhivatali pénztárnok’ hátramaradt özvegye — ’s József, nép. János, Farkas és Flóra gyermekei’ vezetéknevöknek „Rözsényi“-re változtatását kegyelmesen megengedni méltóztatott. — IB.—P. H.) Ő felsége méltoztatott legkegyelm. megengedni, hogy Leimberger Mihály Léphegyi-re, Krén János pedig Tormády-ra változtathassák vezetékneveiket. Adatok királyi városaink’ múltját és jelenét illetőleg. Érdekesnek tartottuk ez összeállítást a’ P. Zeitung után , némileg rövidítve közleni. Sok tanúság foglaltatik e’ czikkelyben a’ múlt idő’ jellemzésére, sok érdekes adat az események’ fejlődésének ismeretéhez. Ei azonban ez adatokban vagy védoket kutat az újabb kori alkotmányos fogalmak’ támogatására, vagy —miként conservativeink — a’ mintát keresi bennök, mellyhez kell visszatérni a’ törvényhozónak, egyiránt téved mindenik. Egyes nemzet’ története különvéve több tanúságot nyújt arra, mit nem kell tennie a’ nemzetnek, mellynek eseményeit tárgyalja, mint, — egyéni jellemeken kívül, — követésreméltót mutathat. Azon kor, mellyben túlsúlylyal birt a’ törvényhozási bölcseség fölött az események’ alkotó hatalma; midőn minden elem külön létezésért küzdött ; ’s midőn azon kevés általános formulák mellett, mellyeket Justinian’ codexéből ’s a’ merev egyházjogból vont el a’ tudomány, olly széles mező nyílt a’ részletes és esetlegesnek, azon kor, mondjuk, bármi következzék az elősorolt adatokból, követési példányul nem szolgálhat e’ kornak, melly különböző civilizatióval, tisztultabb fogalmakkal és általánosabb szempontra emelkedő nézetekkel bir az emberi társaság’czéljai és eszközei körül. Ha az elősorolt adatokat kérdezitek , maga azon kor, mellynek életszabályait követnünk ajánljátok, sokkal igénytelenebbnek fog mutatkozni követeléseiteknél. Régibb törvényhozásaink nem voltak alkotmányozók. A’ közélet’ egész rendszere a’ törvényhozás’ teremein kivül alakult a’ városokban, ’s mig részint önalkotta , vagy külföldről hozott statútumok ’s szokás és hagyományok által szabályoztatók, az egybegyült rendek főleg csak arra ügyeltek, hogy a’ határvonalak, mellyek a kasztokat elkülönték a’ birói illetőség’ kérdésénél ’stb. össze ne zavartassanak, vagy legfölebb idegen népfajok’ elnyomása ellen otalmazák a’ városok’ magyar lakosait. Többre régi törvényhozásaink alig terjesztők figyelmüket. Ki azt véli, hogy a’ jelenkor’ törvényhozásának ennél nagyszerűebb feladat nem jutott: nem ismeri a’ jelen’ igényeit, ’s azt hiszi, hogy más nemzetek’ történeteiben ránk nézve semmi tanuságos nem foglaltatik. Az ki akarja szakítani e’ nemzetet az emberiség’, a’ nemzetek’ közös családi kapcsolából; ’s a’ múltnak kedvéért ignoralja, hogy korunknak is van históriája. — De lássuk az adatokat. * * *. Jelenleg Magyarországban , Fiumét és Buccarit is ide értve , királyi város van 50, mellyek királyi meghívó levéllel meghivatnak a’ magyar országgyűlésre. Van ezeken kivül még 3 szabad város, tudniillik: Pécs, Eszék és Arad, mellyek törvénybe iktatva nem lévén , országgyűlési joggal nem bírnak. Ezen 53 sz. k. város megyei hatóság alóli kivétetését mind kir. kiváltságlevélnek köszöni. I. Leopold alatt, a’ 17 században, törvény hozatott a’ kir. városok’ szaporítása ellen. Ezen törvény’ bevezetésében félelmét nyilvánítja a’ nemesség, mikép’ több kir. városoknak a’ török járom alól felszabadulta’ következtében, a’ negyedik rend nemcsak egyenlő a’ többi rendekkel, hanem azok felett túlsúlyra emelkedés’ veszélyével fenyeget, ’stb. Ezen törvény’ hozatala után is azonban beczikkelyeztettek, ’s igy országos rendi álláspontra emeltettek a’ következő városok, u. m. Debreczen, Szathmár-Németi, Zágráb, Győr, Komárom, Újvidék, Zombor, Temesvár, Szabadka, Pozsega, Károlyváros, Fiume és Buccari. Eszék ellenben és Arad szabad városi kiváltsággal országgyűlési jog nélkül ruháztattak fel, mig Pécs ama’ törvény’ hozatala előtt is már a’ kir. városokhoz számíttatott. De nemcsak a’ városoknak a’ fejedelmek általi királyi várossá emelésére , hanem arra is van példa , hogy királyi várost is ezen már létező kiváltságától a’ királyok megfosztottak. Tudva van ugyan is, hogy a’ most létező kir. városokon kivül hajdan hasonló kiváltsággal birtak még, Visk, Huszt, Técső, Hosszumező, Lipcse, Rózenberg, Lubló, Segesd, Csurgó, Sáros , Ófalu, Göllnicz, Zsolna, Gyöngyös, Karánsebes ’stb. Nyitra, szinte kir. város a’ 13 században, ezen kiváltságát csak 30 évig élvezte , mert a’ király által Paschasius püspöknek ajándékoztatok. Eger’ szabadsága is csak kevés ideig tartott, megtiltván I. Leopold a’ tanácsnak és polgároknak, a’ sz. kir. városi czimmel élhetést. De illy kir. városi kiváltság’ megsemmisítésére a’ törvény is nyújt példát. Visegrád’ szabadságlevele a’ 15 században széttépetett. Megtörtént továbbá , hogy szükség’ idején a’ kir. városok a’ király által külhatalmaknak el is zálogosittattak , egynémellyek Lengyelországnak, mások pedig Ausztriának , mig nem végre ezen, koronához tartozó javaknak elidegenithetlensége törvény által kimondatott. Voltak olly kir. városok, mellyeket a’ királyok magánosoknak ajándékoztak, mint II. Lajos nejének , Mária királynénak, élelmezésére adományozta : Körmöcz, Selmecz, Besztercze-bánya, Bakabánya, Bélabánya, Újbánya, Breznó-bánya, Korpona , Huszt és Ó-Budavárosokat, több más mezővárosokkal együtt. Miután látjuk, hogy a’ sz. kir. városok’ szabadalmi levelei eredetöket honnan vették, lássuk már most, hogy a’ városok ezen kegy’ megnyerése’ következtében minemű tartozások’ teljesítésére köteleztetnek. Ezek kétfélék, vagy ollyanok t. i., mellyek a’ státust általában, vagy pedig ollyanok, mellyek a’ fejedelmet különösebben illetik. A’ státus’ szükségeire fizették a’ kir. városok adókép’ a’ kamarai hasznot (lucrum camerae) de csupán csak az általok birt nemesi javaktól; az adózási teher a’ városokon ma is rajtok fekszik, ’s az adózások porták szerint vettetik. Ellenben az uj honvéd — rendszer’ behozatala óta némelly jelentékenyebb teher alól fölmentettek. Nemesi felkeléskor ugyanis minden egyes kir. város , mint egy nemes személy, kiállít egy lovast és 6 gyalogot; köteleztetnek azonban kebelükben a’ közbátorság’ fentartására fegyveres katonaságot állítani. Törvény parancsolja továbbá nekik, háború’ idején, a’ hadi szerek’ szállítását, törvény teszi kötelességükké az ujoncz-állitást, katonaszállásolást ’s bizonyos mennyiségnek tartását , melly utóbbi tehertől, szorgos szükség’ idejét kivéve, csak a’ bányavárosok mentesek. Mi a’ fejdelem iránti tartozásaikat illeti, megjegyezvén , hogy a’ koronázási ajándékhoz ők is járulni tartoznak , fizetik ’s csupán egyedül a’ kir. városok, az úgynevezett királyi bért, melly hajdan királyi taksa vagy collectának neveztetett. Ezen királyi bér’ fizetése is egy bizonyság a’ kir. városok’ koronátok függési viszonyára. Már a’ 14 században előfordul a’ kir. városoknak, királyi és királynéka felosztása. Két törvényt egyenesen oda lehet értelmezni, hogy a’ kir. városok’ földesura a’ király, egy a’ kir. városokat a’ király’jövedelmei közé számítja; IV. Béla által Nagy-Szombatnak adott egy kiváltságlevél pedig ezt nyilván bizonyítja. A’ királybér hajdan nagyobb volt, mint jelenben, mert a’ budai városi jog (Stadtrecht) szerint felment az a’ 15. században 4 ezer arany forintra, sőt reájok a’ király, ha a' szükség kivánta, ezen kivül még rendkivüli adót (taxa) is vetett. Ezenfelül tartoztak, a’ Zsigmond király’ végzeménye szerint, adni a’ királynak , a’ kiváltságokban előszámlált uj évi ajándékokat, valamint ugyanakkor a’ kir. ajtónállónak 6 fiot. Átutazás’ alkalmával, a’ látogatással megtisztelt város tartozott gondoskodni a’ király és királynéra nézve gazdag ebédre és vacsorára szükséges élelmiszerekről , és ezenfölül mindegyik ezed készítményéből egy darabot péld. a’ szűcs egy bőrt, a’ zablakészitő egy zablát ’stb. a’ k. lovászmester’ kezébe szolgáltatni. — Azonban minden különbség mellett a’ tartozások’teljesítésében,a’népességi viszonyokban és egyes kiváltsági kedvezményekben, mégis nálunk a’ középkorban minden k. városban ugyanazon alapformája volt a’ helyhatóságnak, választásnak és igazgatásnak. Származott ez onnan, hogy 4 városnak, u. m. Buda, Fehérvár, Korpona és Zágráb’ szabadságlevelei szolgáltak a’ többiek’törekvései példányképéül és czélpontjául. Így történt, hogy Sopron, Kassa, Komárom, Szeged, Debreczen, Bártfa, Kis-Szeben, Kolozsvár, Pozsony, Körmöcz , Beszterczebánya, Maros, Gyöngyös, Karánsebes, Lippa, Eperjes, Privigye ’stb. Budaváros’ kiváltságával felruháztatásukért esedeztek; Győr és Szathmár, Fehérvár’kiváltságát kapták. Ez által tehát, valamint a’ budai városi jognak általános átvétele’ következtében történt, hogy a’ sz. kir. városok’ helyhatósági életében azonegy typus uralkodott. — A’ budai városi jog (Stadtrecht), a’ 8. sz. város, u. m. Buda , Pest, Kassa , Bártfa, Nagyszombat, Pozsony, Eperjes és Sopron’ szabályai, valamint Zsigmondnak Budaváros’ részére adott kiváltságai azt mutatják, hogy már akkor a’ polgárra lehetősre a’ sz. k. városokban census volt felállítva. Ugyanis polgár csak az lehetett, ki erkölcsi jó magaviseletén kivül még gazda volt, ’s vagy egy házzal, vagy más ingatlan örökséggel birt , vagy végre ki jó magaviseletére, hűségére ’s a’ terhek’ teljesithetésére elégséges kezességet állított. Jön ugyan elő példa a’ tömeges polgárrá tételre is, de ez csak a’ király’ megegyezésével történt. A’ polgárok közül választattak aztán 100-an, kik a’képviselő községet képezték. Választattak ezek a’ czéhekből, három vagy négy mindegyikből. Mikép’ a’ fentebb említett 8. k. városok’ szabályaiból kiviláglik, ’s miként ezt Mátyás király’ kiváltságlevele, mellyet 1488. Kolozsvár’ részére kiadott, bizonyítja, a’ választási jogot a’ biró és az eskütt polgárok, azaz a’ tanácsnokok gyakorolták. Az egyesült tanácsnak volt joga , a’ már meglevő 100 választó polgárokat megerősíteni , a’ hibázókat kipótolni, vagy a’ törzsökös polgárok közül egészen újakat választani. Ezen 100 választott polgároknál is ugyanazon képességek kivántattak, mint: hibátlan magaviselet, egy házzal vagy más fekvő vagyonnak birás és szükség’ esetében elfogadható kezesség. A’ tanács által illykép’ választott vagy kiegészített választó polgárság választotta aztán minden év’ Györgynapján a’ tanácsot, melly a’ bíróból, 12 eskütt polgárból (senatores) vagy a’ villicusból és 12 tanácsnokokból és írnokból állott. Zágrábban a’ városi elöljáró podestának, másutt igazgatónak (rector) is neveztetett. Eskütt polgárokká, azaz tanácsnokokká csak törzsökös polgárok vagy házzal ’s más fekvő vagyonnal bírók vagy végre ollyanok választattak, kik elégséges kezességeit állíthattak. Az elválasztott, tartozott a’hivatalt 3 mark városi érték’ büntetése alatt elfogadni, melly büntetés a’ 3-ik választás és vonogatás’ alkalmával annyira is nagyobbittatott, hogy a’hivatalt elvállalni nem akaró a’polgári jogot és községbeliséget egy évre elvesztette. A’biró-választásnál megkivántatott, hogy az elválasztandó, a’fent többször említett képességeken fölül, választása előtt legalább 6 évet tanácsnoki minőségben töltött legyen, sőt némelly városok’ szabályai 4 ősök, természetesen polgári ősökről is szólanak. A’ biró is tartozott hivatalát 5 városi érték szerinti mark’ büntetés’ terhe alatt elfogadni, harmadszor szinte egy évi száműzetéssel lakott. A’ bírót illette, a’ kisebb pénzbeli perek’ elitélésére a’ tanácsnokok közül egy pénzbirót (Geldrichter) tetszése szerint kinevezni, ’s a’ megürült tanácsnoki helyet új kinevezéssel betölteni. Ugyanaz időben a’ megidézéskor ’s több illyes esetekben, mindegyik kézműves osztályból a’ biró mellé egypár polgár választatott. A’ választó közönségben, mikép’ IV. Béla király’ kiváltságlevele mondja, a’ nagyobb és értelmesebb rész határozott. A’ király gyakorlotta a’ jogotvagy személyesen, vagy a’ tárnok, vagy a’ királyi várnagy által, a’ tanácsbeli személyeknél birtoktalanság’ esetében megkivántató kezességet megvizsgálni, ’s azt vagy elfogadni vagy pedig visszavetni. Továbbá kötelessége volt minden városnak, az elválasztottakat a’ királynak bemutatni , ki András királynak Győr’ részére kiadott kiváltságlevelénél fogva, a’ villicus megerősítését, IV. Béla’ Nagy-Szombat’ részére adott kiváltságlevelénél fogva pedig, alkalmatlan volta’ esetében hivatalától letétethetését magának fentartotta. Nagy-Bánya (Frauenbach) és Felső-bánya városoknak I. Lajostól nyert kiváltság-levelei a’ tanács’ élére a’ királyi grófot és urburariust teszik, hogy együtt igazgassák és képviseljék a’ várost. Loppena ugyancsak I. Lajostól bizonyos Petrik nevűt kapott örökös polgármesterül; szinte Bártfán a’ birói hivatal Lőrincz nevűnek örökösen adatott. Végre a’ tárnok’ vagy k. várnagy’ beleegyezése nélkül a’ választó közönség a’tiszta és finom ezüstöt 100 mark büntetés alatt össze nem gyűjthette. Már kérdésbe tehetjük, hogy mit szóltak a’ későbbi törvények ezen ekkép’ kifejlődő kiváltságos állapothoz ? Csak azt, felelet, hogy a’ kir. városok ezen kiváltságos szabadválasztási jogában a’ tanácsnak fentartassanak. Nem foglalatoskodva a’ választási jog’ és mód’ egyes részleteivel , csak annyit mondtak, hogy a’ városi hivatalok vallás és nemzetiségi különbség nélkül töltessenek be, ellenkező esetben 2000 magyar forintnyi büntetést rendelvén. Végre a’ múlt században, egy, II. Károly alatt hozott törvény elismeri a’ király’ jogát, biztosai által a’ tanácsi rendre felügyelhetni. — Ama’ szabadalmi levelek’ kelte ’s eme’ törvények’ hozatala óta, újabb kiváltságlevelek és számos kir. resolutiok a’ városok’ kormányzási és választási módján, a’ haladás’ szellemében, több változtatásokat tettek. Az egész tanács’ időszakkénti újra választása, csak a’ 3 főbb tisztviselőre , u. m. polgármester, biró és városi kapitány, szokttatott; a’ tanácsnokok’ hivatala életfogytig kiterjesztetett, hanem a’ számadásalatti tisztviselők, kik a’ tanácson kivül vannak, választástól függőkké tétettek. A’ tanács választása, viszonyosság nélkül, a’ választó polgárság’ kezébe adatott, ’s csak ezen utóbbinak hagyatott meg a’jog, a’keblében történendő hézagokat kiegészíthetni. A’ választó polgárok is egész életre választatnak. Ha a' király a’ városi tisztujitás’ vezetését a’ tanácsnak átadni nem akarja, kir. biztosát küldi ki, ki a’ megürült hivatali állomásokra ki- 70