Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-10-10 / 964. szám

Vasárnap October 10. 1817. Megjelenik e’ lap minden heten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betüjű­ sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr szám­ittatik. TARTALOM Hiv. közl. Követválasztás. Vasúti büntető törvények. II. Fővárosi újdonságok. Törvény­­hatósági dolgok: Bács (közgyűlés.) Jászkunság (követ­választási mozgalmak.) — October’ 9-dikei napfogyatkozás. Irodalmi értesitő. Figyelmeztetés a’ „magyarföld és népe“ iránt. Külföld. Uunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége Szalay István magy. kir. helytartósági fogalmazót, szám­feletti titoknokká ugyanazon kormányhivatalnál kinevezni kegyelmes, méltóztatott. A’ nagy magyar kir. udv. kamara a’ farkasvölgyi (Wolfsthali) har­­minczadhivatalnál a­ 2-dik tisztirnoki állomásra Tüli Antal, brumovi harminczadfelvigyázót alkalmazta. — (B—P. H.) Káptalani követválasztás. A’ pozso­nyi káptalan f. h. 5-én Cherrier Miklós és gr. Forgách Augusztot választá országgyűlési követeiül. Vasúti büntető törvények. II. Né­­mellyek, kivált azok, kik a’ codificatiónak, mint a’ hi­stóriai iskola’ egyik hatalmas ellenszerének, barátai nem le­hetnek, mindent elkövetnek, hogy a’ törvényhozás’ mű­ködése minél szűkebb körbe és korlátok közé szorittassék. Ezen emberek azt hiszik és hirdetik, hogy a’ vasutakról szóló rendőri szabályok , miilyenek az ausztriai, hanno­veri , braunschweigi ’stb. igen is elegendők az e’ tárgy körüli vétségek’ akadályoztatására; különben csak azt kívánván, hogy azon rendőri szabályzatban hivatkozás történjék a’ közönségesen használni szokott büntető tör­vényekre. Ezek az igazságszolgáltatás’ szigorú elveinek, a’ bün­tető jog’ igazságos czéljának és az állam’ érdekeinek ele­get vélnek tehetni, ha a’ vasutak ellen és körül el­követni szokott büntettek, a’ többi közönséges bűntények’ osztályába kerülnek, hason elvek és szabályok’ értelmé­ben büntetés alá. A’ dolog és tárgyhelyzetnek szoros­ vizsgálata azon­ban igen rövid idő alatt elvezethet azon meggyőződésre, hogy az u. n. vasúti büntettek­ elítélésére, beszámítására és büntetésére külön törvények kívántatnak, természe­tesen nem azon értelemben , hogy ha az országban már létezik büntető törvénykönyv, azt még egy külön vasúti codexxel szaporítsuk, — ez épen nem lenne szükséges — hanem azt nem tanácsos mellőzni, hogy abban ezen vét­ségek’,számára egy külön fejezet iktattassék — melly csu­pán a’ vasúti büntettek’ fokozatáról, nemeiről, vétkes­ségéről és beszámításáról rendelkezzék. Az igaz, vannak a’ vasutak­ tárgyai körül is némelly vétségek, mellyek külön intézkedéseket nem igénylenek — illyenek nevezetesen a’ vasúti részvényekkel közgya­korlatban levő csalások, hamisítások, tőzsérkedések. Eze­ket különválasztani a’ rendszerinti kötelezvényeket tár­­gyazó eljárástól nem szükséges, mert nincs elegendő ok, melly azt igénylené — minden hiba, tévedés vagy na­gyobb baj nélkül is lehet azokat a’ többi büntettek’ sorá­ban meghagyni. De a’ többi büntettek nem illy természetűek. A’ vasúti szorosan vett bűntetteknek van kiválólag egy tulajdonuk, melly azokat más bűnök’ sorából kiemeli, és annyira jellemzi, mikép’ a’ büntető jogi viszonyok’ összezavarása nélkül, a’ közönséges büntettek közt nem maradhatnak. És ezen jellem, melly a’mennyire gyászos szinezetű, szint’ olly figyelmet gerjesztő— nem más, mint azon közveszélyesség, melly a’ vasúti bűntettekben változhatlaul szokott rejleni. A’ legislatiok szoktak elkülönözni több bűntetteket a’ közveszélyesség’ érdekében. Mihelyt t. i. azok nem csu­pán egy egyént érdeklenek, hanem kiterjednek egy na­gyobb számú embertömeg’ életére, egészségére és vagyo­nára ; vagy ha általuk tettleg még ki nem terjedtek is, de kiterjedhetők valának. Illy büntettek közé tartozik nevezetesen a­ gyúj­togatás, melly közveszélyessége miatt a’ codexek által külön szempontból vétetik és büntettetik; mert szerin­tük a’ gyújtogatásnál nem is kívántatik, hogy valódi kár származzék belőle az égés által; elégeltetik már az is, ha a’ kitűzött tárgy égésbe megy által. Nem tekintetik arra sem, idegen e a’ tárgy, p. o. a’ ház, melly m­eggyujtatott, mert a’ legtöbb esetben saját házunknak önkéntes fel­­gyujtása is gyújtogatásnak vétetik, nevezetesen a’ fran­­czia, szász és ausztriai codexekben, midőn házunk , vagy vagyonunk, mellyet felgyújtottunk, másokéival összeköt­tetésben áll. — Innen van , miszerint a’ gyújtogatás a' lopásnál, vagy kártételnél sokkal keményebben büntette­tik, úgy, hogy nehezebb esetekben, p. o. hatóbb helyeken követtetett el, — vagy azon egy egyén által több ízben ismételtetett , mint Ausztriában; — vagy ha az életet Csak veszedelmeztette is, mint Poroszhonban - vagy ha közszükségben történt , vagy közel a’ puskaporos lak­­helyekhez ’stb. illy esetekben, habár halál és gyilkosság nem történt is, életvesztéssel, vagy élethosszig tartó rab­­sággal büntettetik. Hasonlóan, a’ közveszélyesség miatt meg szokták kü­lönböztetni az árvíz’ előidézését is, melly által t. s szinte többeknek élete és vagyona jöhet veszedelembe , úgy, hogy p. o. a’ porosz büntető törvénykönyv az olly töltéseknél, mellyek a’ község’ biztosítására állíttattak, az áttörést halállal bünteti ; — de különben is általában min­den törvénykönyvek, a’Szászországé, Francziaországé, Bá­­dené ’stb. az árvizokozást igen szigorúan büntetik. — Ha már tekintjük azon bűntetteket, mellyek, szorosan véve, a’ vasutak’ rendszere ellen intéztetnek, szinte azon tapasztalatra jöhetünk, hogy valamint a’ gyújtogatás, árviz­ okozás és némelly esetekben a’ mérgezés — úgy a’ vasúti vétségek is közveszedelemmel járnak — szinte ki­emelkednek a’ többi büntettek’ sorából, mellyek csupán azon egyént fenyegetik valamelly sérelemmel az életre, birtokra, vagy testi épségre nézve, melly a’ sérelem’ czél­­jául kitűzve volt. A’ vasutakon okozni és történni szokott bűntettek nemcsak, mint a’ fentemlítettek, közveszélyességüek, hanem veszélyességük jóval felülhaladja az ide sorolható más veszélyeket is. A’ gőzkocsikon, mint tudjuk, egyszerre százanként és nagyobb forgalomnál ezrenként jőnek össze az utasok; és igy ha a’ vonal’ épsége leromboltatik, százak és ezrek­nek élete, vagy épsége koczkáztatik. És ezen koczkázta­­tás felette magas fokon áll, mert nemcsak kis és szűk helyen, melly be van zárva, mellyből kilőni nem lehet, van a’ tömeg összetódulva ; hanem olly sebesen is rohan, hogy azt a’ veszély’ pontján fentartani, segélyére menni, vagy a’ vész elől kitéríteni nem lehet. — Ide járul az is, hogy a’ gőzgépek roppant erejűek és nagyságúak — min­den akadály, melly ellenök működik, kimondhatlan erős ellenhatást okoz, miből az utasokra, ha a’ gép ellensze­gülésre talál, roppant veszedelem származik. Innen , mindazon szerencsétlenségek, mellyek, nem említve a’ nevezetes 1842. és 1844-kit Francziaországban, Angol- és más országokban előfordulnak, rendesen több ember’ életébe vagy épségébe kerülnek. — Nem lehet tehát tagadni, hogy a’ vasúti büntettek valóban közve­­szélylyel járnak, tehát el kell ismerni azt is, hogy azokat külön szempontból kell felfogni és elitélni. — Továbbá a’ büntető jog’ igazságos gyakorlatára nagy befolyással van meghatározása azon szempontnak, melly­ből a’ biró valamelly bűntett’ törvényes beszámításánál kiindul — tehát azon nézet, mellyből a’ bűntett tekintve volt. — Ezen érdek okozza, miért a’ büntettek a’ tudo­mány által bizonyos osztályok szerint soroztatnak — mellyek alá külön-külön a’ rokon vétségek osztatnak. — Ha p. o. az uralkodó elleni bántalmak , rágalmak csak az egyszerű becstelenités vagy sértés’ nézetéből vétetnének, a’ büntetés sokkal csekélyebb leendne, mint a’ hogy azt a’ büntető jog’ elvei követelik, így a’ köztisztviselők’ pénztári kihágásaik nem csupán a’ lopás’ elvéből vétet­nek fel. ’stb. Ha a’ vasúti büntettek a’ köztörvények szerint ítéltet­nének el, vagy csak azon szempontból vétetnének fel , mint a’ lopás, kártétel, testi sérelmek és életveszélyez­tetés — és így ezeknek értelmében büntettetnének, ez a’ büntetés’ igazságos kimérését nagyon akadályoztatná, mi­vel ez utóbbiaknál sokkal nagyobb részat foglalnak ma­gokban. — Vagy pedig különböző szempontból tekintet­nének , ’s némellyek t. i. a’ vagyon’ károsításából — má­sok pedig az élet’ veszélyeztetéséből indulnának ki. Mind­ezen bajokon csak úgy lehet segíteni, ha külön vétetnek, és külön határoz­tatik meg azon elv és érdek , melly azoknak büntetését szükségeli, mellyeknek nézeté­ből kell kiindulni a’ bírónak , hogy igazságos ítéletet hozhasson. — Mert a’ vasutak, ezeknek tárgyaik, működéseik, egé­szen különböző természettel birnak már tárgyaktól. Itt azon hanyagság, vagy vigyázatlanság, melly máshelyütt legfölebb dorgálást, vagy némi rendőri fenyítéket vonna magára — ezreknek életét veszélyezteti, tehát csekély­ségnek nem vehető. — Ha másnak birtokára , vagy va­gyonára valami kődarabot teszünk, vagy ha azt tán az útba is helyhezzük, semmi sérelmet nem tettünk — de helyhezzük azt a’ vasvonalra, és a’ legborzasztóbb szeren­csétlenséget idézhetjük elé. Az őr, vagy más valaki, iga­zítsa hibásan azon kört, mellytől függ , hogy merre men­jen a’ mozdony , és olly összeütközés támadhat két moz­dony között, miből százaknak halála vagy csonkítása ered­het. Változtassák meg a’ vonalmelletti jeleknek minő­sége ; a’ helyett p. o. hogy fel adatnék egy mozdony’ jöt­téről, adassék fel arról, hogy hiba történvén, más moz­dony küldettessék bizonyos táj felől — ismét milly szeren­csétlenséget lehet­ előidézni. És mennyi kár, mennyi sé­relem ered illy hibák’ legkisebbike után is. Ezen nézetek nagyon is követelik, hogy a’ vasutak különtermészetü tárgyat képezvén , bűntetteikre nézve is külön tekintessenek. Mert azokat, ha összekevertet­nek más tárgyakkal, vagy épen meg sem lehet ítélni, mivel azoknál hasonműködést, hasonerőket és ered­ményeket nem lehet találni,­­ vagy hibásan fognak meg­­ítéltetni; mert egyazon elvből vétetnének fel olly bűn­tettekkel , mellyek velők rokon természettel, működés­sel és kifolyással nem birnak. — De vannak még más okok is, mellyek azt követelik , hogy a’ vasúti büntettek mint önálló — külön tények — külön törvények’ rendelkezése alá essenek. — Sz. I. .. n. Fővárosi újdonságok. Midőn e’ sorokat írjuk, szombaton October’ 9-én, gyü­­rüforma napfogyatkozásnak kellene lenni. Azonban az eső, melly egész múlt éjjel zuhogott, még most sem állt el, ’s meglehet, hogy ez érdekes tünemény csak a’ színfalak me­­gett menend végbe, és mi fontos arczczal mondhatjuk el majdan unokáinknak : „1847-ik évi octob. 9-én láthat­tunk volna napfogyatkozást.“ — Egy öreg ur, mihelyt az előhirdetést látta a­ lapokban, boszosan kiáltott félő. Előre tudom — úgymond — hogy az ígért napon semmi sem lesz, hanem közbejött akadályok miatt későbbre halasz­­tatik. Az öreg urnák t. i. többször megégette a’ kása száját , midőn előrehirdetett színművekre faluról szép leányai’ kedvéért behajtatott. Azt hiszi tehát most is, hogy majd későbben lesz a’ mi lesz. — Az utóbbit illető­leg mi nem akarjuk kivenni hiedelméből, csak hadd várja békével, sőt kívánjuk neki, hogy a’ majd valamikor jövő században előfordulandó hasonló tüneményt úgy te­kintse , mint a’ mostani elhalasztás’ helyrehozását. Ha­nem a’ nemzeti színház’ játékrendére nézve meg kell mondanunk, hogy az már valami egypár hét óta lel­kiismeretesen megtartatik, ’s a’ látogatóknak sem pon­tosság’ sem érdekes darabok­ ’s élvezetes játék’ tekinteté­ben nincs panaszkodni okuk. — Egy alkalmi poéta pedig, azt mondják, igen szép verset szándékozik gyártani a’ napfogyatkozás’ elmaradtáról. A’ nap, párviadalra ké­szülő férj; a’ felhő, melly körülfogja: pukakeblü ’s puka­­karu felesége, ’s a’ rimánkodó nő’ könyvinek sikerül gyilkos szándékától visszatartóztatni a’ felgerjedt férjet (hah ! mi nagyszerű!!!) — „Hát mellyen lesz az a’ napfogyatkozás ?“ — Kérdé egy vén arszlántól fiatal ismerőse, a’ mint amaz korán reggel egy ismeretes kávéházból álmatlan szemekkel ki­lépett. „Hát csak illyen öcsém“, felele a’ kérdezett, — kifordítván a la Don Caesar mindkét zsebjét, — „totali­­ter schwarz.“ (Mindezekből az a’ tanúság , hogy az új­dondászon a’ nap sem fog ki. ír az róla, ha a’ fogyatkozást látta, és ir még többet, hogyha semmit sem látott.) — Ad vocem , újdondász. Bizonyos egyénhez az em­berek’ eme’ fajából odament egy pesti bérkocsis, és töre­delmes hangon imigy szólt: Uram! én jól tudom, hogy gorombaságim’ feljegyzése által önnnek mennyi becses idejét raboltam el. De többé nem akarok botrányokat el­követni, ime szent fogadást teszek. „Barátom! szólt rend­kívüli nyájas arczczal a’ hírek’ embere — ne vegyük a’ dolgot olly szorosan , csak folytassa előbbi életmódját. L­ássa, a’ világon mindenütt kéz kezet mos; mit tudnék én inni, ha kend nem gorombáskodnék ?“ Mondják, az érzé­keny vallomás’ pillanatában, az újdondász még zsebébe is nyúlt, hogy bűnbánó látogatójának egy égő forintocs­­kát adjon. Nem adott ugyan, hanem feltette magában, hogy legelső alkalommal adni fog. — Színházunkban múlt csütörtökön oct. 7-én először adatott: „Fiatal nagynéne“ ingj. 3 felv. irta Obernyik K. Egy főrangú fiatal hölgy Zárfiné (Laborfalvi K.) 16 éves leányrokonát (Lendvayné) faluról atyja’ házától magával viszi városba, hogy ott a’ magasb körök’társasági tanjával megismertesse, ’s számára, mint mondja, egy szerencsés házasságot, azaz: gazdag, főrangú, habár öreg és rut férjet is szerezzen. Mert szerinte nem a’ szivtől, hanem az ész­től kell kérni illy dolgokban tanácsot. Ő maga is illy há­zasságban él, ’s agg férje a’ londoni követséggel elutaz­ván, miután a’ hajó, mellyen elindult, útközben hajótörést szenvedett, most minden hihetőség szerint özvegynek tartja magát. (A’ főrangú hölgy igen egykedvűleg veszi a’ dolgot, mi, a’ világ’ ítéletét számba sem véve, már csak azért is természetien , mert férje’ rokona , Zárfy Arthur (Szentpétery) egy nagyvárosi vén bohó, mindig vele van). A’ főrangú hölgynek azonban ügyvédre is szüksége van, ’s elfogadja illyennek a’ Terényi testvérek’ egyikét, (Lendvay) mint a’ ki előtte egy színházi előadás’ alkal­mával egyszer már feltűnt. A’ fiatal ügyvéd ’s 16 éves leány tehát egy háznál vannak, ’s az utóbbi valami olvas­mányból, melly a’ szerelem’ leírását tartalmazza, meggyő­zi .

Next