Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-10-14 / 966. szám
közgyűlés’ tárgyait a’ Pesti Hírlap’ olvasó közönsége’ elébe kitárhatnom. Azok iránt, kik a' legközelebbi orsz.gyülésen Esztergommegye’ conservativ szellemét tolmácsolandják, kétfelé ágazott a’ RR. bizodalma, 's igy történt az, hogy a’ követválasztási mozgalmak'terén keletkezett pártok’ egyike H — Zs. — m.alispánt és P — K— főjegyzőt, a’ másika pedig R— P— főügyészt és J — S— káptalani főügyészt tüzé ki követül. — És ezek iránt megyeszerte megkezdetett a’ toborzás, csábítás, ijesztgetés ’stb. Az elsőbbek ellen, még a’ Budapesti Híradóban is, egy rágalmazó czikk közöltetett, mintha Esztergommegyében egy ellenzék létesült volna, ’s ezek minden áron H. és P. kívánják követekül elválasztatni ’s általok a’ tősgyökeres conservativ megyét ellenzékivé varázsolni, ezt azonban senki, de még a’ B. Hiradó levelezője sem hitte, hanem csak H. és P. conservativ barátait szándékozott megritkitani. — Mik történtek azonban a’ választási mozgalmak alatt a’ felütött tanyákon, nem akarom elősorolni, a’gyűlés alatt felmerült vitatkozásokból elég képzetet szerezhet magának a’ t. olvasó. A’ választás előtti estre a’ főispáni helyettes nyílt tanácskozmányt hirdetvén, hol közös akarattal a’ titkos szavazás megállapittatván , a’ meghatalmazási levelek’ megvizsgálására úgy a’ szavazatszedésre mind a’ két pártbél küldöttség választatott. A’ választás’ napján, miután a’ kir. k. meghívó levél felolvastatott, B. J. t biró óvását jelentvén ki, hogy a’ főispáni helyettes, a’ kir. k. meghívó levél’ kihirdetésére nem tartott közgyűlést, hanem a’ BB. hozzájárulta nélkül a’ főispáni helyettes önhatalmúlag tűzte ki a’ követválasztás’ napját; miután pedig a’ k. k. meghivó levél a’ RRhez van intézve, a’ főispáni helyettesnek illy rendelkezési hatalmát el nem ismeri, ’s el sem is hallgathatja, kivált most, midőn a’ főispáni uj rendszer’ behozatala óta, ha a’ főispáni helyettesek által végbevitt valamelly jogtalanság a’ RR. által csupa kíméletből egyszer elnézetik, máskor már hasonló tény’ végrehajtásakor törvényes gyakorlatra hivatkoznak. — Mellyre a’ főispáni helyettes akkép’ nyilatkozván, miszerint, távolról sem vala szándéka, sem most, sem máskor a’ RR. jogait csorbítani, ’s valamint ezt híven megőrzeni legszentebb kötelességének ismeri, úgy más részről az eldődei által gyakorlott jogokat sem engedi megsértetni. Eldődei szinte hasonló módon intézkedtek, mint az a’ megye’ jegyzőkönyveiből kitűnik. A’ szónok elnöknek e’ megyében történt kétszeri követté választatása szinte hasonló módon eszközöltetett, ’s most ezen gyakorlat nyománi eljáráshoz, azon tekintetből is ragaszkodott, mivel a’ mostani szüret’ beálltával, a’ Réket többszöri egybehivás által nem kívánta szorgos munkaidejükben akadályozni. — Ezen elnöki felvilágosítás után, a’ megyeház’ udvarában a’ követválasztás megkezdetett, a’ megyeház előtt pedig a’ megyében tanyázó könnyű lovas katonaság felállittatott, a’ rend- és személybátorságra őrködendő. Némellyek a’ katonaság’ felállításával a’ szabad választást találták megsértve, ’s ezeknek megnyugtatásául a’ megyeház’ kapui bezárattak. Most hangzott a’ két párt’kedveltjének neve, mig végre a’ tanácskozmány’ megállapodása’ nyomán, a’ választás titkos szavazatra bocsáttatott, ’s voksok’ többségével első követül Reviczky Pál tiszti főügyész választatott. Második követül pedig szinte mind a’ két párt saját jelöltjét harsogá, közben azonban P. K. főjegyző kinyilatkoztatá, miszerint ő, midőn követjelöltül fellépett egyszersmind elhatárzá, hogy magát senkivel mással, mint H. Zs. m. alispánnal megválasztatni nem engedi, miután pedig az el nem választatott, ő is visszalép, ’s ekkép’ Jagasics Sándor káptalani főügyvéd elválasztatott. Másnap a’ közgyűlés folytattatván, elnök ő misága sajgó kebellel tolmácsolá az örökös főispán és ország’ prímása’ gyászos elhunytát, ’s országos érdemei’ tekintetéből ’s azon hű ragaszkodásnál fogva, mellyel Esztergom’ rendei iránta viseltettek, hálás emlékezetöket a’ jegyző könyvbe iktatandják, egyszersmind arczképét megszerzendik. Többire pedig ezen közösen érzett csapás ő felségének bejelentetik, jobbágyi hódolattal megkéretvén egy alkalommal, hogy tekintve a’ közel beálló orsz.gyűlését, hol a’ nemzeti jólét’ előmozdítására alkotmányosságunknak nevezetes talpköve fog vettetni, hogy az illy nagyfontosságú köztanácskozásokba az ország’ ezen főhivatalnoka és a’ magyar clerus főnöke szinte befolyhasson, hova hamarább, még az orsz.gyűlése előtt, az ország’ prímását kinevezni méltóztassék. — Ezután a’ szónok főispáni helytartó, a’ tegnapi követválasztás’ eredménye’ említése mellett, figyelmezteté azon felekezetet, mellyik győzedelmet vívott, hogy gyűlölségre a’kevesebb résznek okot ne szolgáltasson, ne éreztesse többségi hatalmát , úgy viszont a’ kevesebbség is tűrje békével a’ kevesebbségét, ne keressenek a’ pártok egymás’ irányában ingerültségre nyújtó anyagot, hanem ismét azon régi barátságos viszony, egyetértés’ szelleme lengje át Esztergom’ rendéit, mellyet eddig birt vala. Lehetnek ugyan e' zöldasztalnál véleményharczok, mert mindnyájan egy véleményben nem lehetünk , ’s ha a’ vélemények meggyőződésen alapulnak , a’ tiszta meggyőződést mindenki becsülni tartozik, ámde e’ teremen kívül ismét a’ béke és szeretet legyen közöttünk. — H. A. tbiró a’ békés egyetértést szinte lelkéből óhajtja, de a’ tegnapi közgyűlésen, a’ választmány’ eljárása’ folytában, a’ BB. közül többnek lett volna észrevétele, de elnök ő maga a’ követválasztást megkezdette, ’s igy a’ nagy zajban hozzá szólani nem lehetett. És pedig a’ szónoknak is lett volna előterjesztendő észrevétele , különösen a’ meghatalmazásokra nézve. H. pártja az egyetlen V. főbirón kivül nem volt képes szolgabiró és esküttet kapni a’ meghatalmazások hitelesítésére , míg a’ R. pártja részéről a’ választmányban előkerült egy egyházi férfiúnak két plenipotentiája. ’stb. Nem akarom felemliteni azt, R. pártja által a’ nemesség mikép’ őriztetett vasvillákkal, mikép’ijesztgettek el a’másik párttól, mikép’ hireszteltetett, hogy H. és P. mint ellenzékieket kívánja az ellenzék megválasztatni; ugyan ki mondhatja azt, hogy H. és P. ellenzékiek, midőn H. a’ politicai ügyekhez már 3 év, P. pedig 5 év óta nem szólott, vagy ha talán szólottak is, nem conservativ szellemben nyilatkoztak-e, mig R. és S. t.biró az R. párt’ feje csaknem minden megfordult tárgyban az ellenzékiekkel tartott. Kimondhatja azt, hogy H. pártja békétlenkedő’s erőszakot idéző tényeket fejlesztett volna ki, mi mindig békében működtünk, mig a’ másik félen, akkor is, midőn a’ boldog emlékű prímás halva feküdt, az m-i káplán Sz-ben bajnokoskodott. Esztergommegye’ rendei mindig békés utón és sértés nélkül vitték végbe a’ választást, mégis most a’ szabad választást fegyveres erő fogta körül, minél fogva a’ szabad választás’ ezen megsértéséért óvását nyilvánítja. S. J. t.biró elmondá , miszerint a’ jelen választás’ alkalmával személyekről és nem elvekről vala szó, ő meggyőződését, bárki mit mondjon, soha senkinek alá ■ rendeltetni nem fogja. A’ plenipotentiákra nézve R. pártja elég legáns volt H. pártja’ ellenében , mivel 74 meghatalmazást 34 ellenében elengedett ’stb. A’ fegyveres erő’ alkalmazása ellen szólott még P. I. és B. J. I.biró Mit főztek a’ pártok u. m. a’ conferentiákban ’s a’ helységekben, a’ nemesség közt, a’ zöldasztalnál kitálalni nem akarja, ő tiszteli a’ többség’ akaratát, ’s felszólalása u. m. nem is a’ pártjának hattyupanasza; óhajtotta volna ugyan, hogy H. és P. választassanak követekül, de ha megbuktak jelölteink is, én mint ellenzéki ember nyertem , mert teljes reménységem van , hogy a’ vesztett párttal e’ conservativ megyében a’ közügyek’ előmozdításánál a’ salak’ tisztítására ellenzéket formálandunk. — P. F. táblabiró törvénytelennek tartja a’ követválasztást, mert a’ szavazatszedő választmányt nem a’ közgyűlés, hanem a’ conferentia nevezte ki, már pedig a’ választmány’ kinevezése egyedül a’ közgyűlés' köréhez tartozik , nem adta tehát a’ közgyűlés a’ választmánynak azt a’ jogot, mellyel törvényszerüleg élhetett volna, az illy törvénytelenségek’ mellőzése’ tekintéből tehát jövendőre az előkészületeket a’ megye által kívánja megtétetni. — A’ választásnál használt katonaságra nézve, a’ felhozott aggodalmak közt még felemlittetett, miszerint az annál sajnosabb , mivel Esztergám’ rendei, mindig békeszeretők voltak, az ante actákból felmutathatni, hogy még azon időkben is, mikor commisariusok küldettek szét a’ megyékben, Esztergomban nem vala szükséges katonaság’ alkalmazása. Ő herczegsége, a’ legjobb egyetértést mindig fel tudá tartani. Esztergommegye’ szűz vállai országos hirre jutottak ; szűz volt az mindig a’ katonaságtól, most majd azt fogják mondani a’ külföldiek, miszerint a’ magyar nem érdemes a’ szabad választásra, mert katonaság’ közbenjötte nélkül még szabadon választani sem képes. ’stb. — Ezen aggodalalmak’ enyhítésére elnök ő maga elmondá, mikép’ ő a’ katonaságot nem a’ szabad választás’ korlátozására , hanem a’ város’ nagyobb bátorságára és a’ személy’ biztositására rendelte, mivel az illyen nagyobb választások’ alkalmával a’ városokban gyakran szoktak kihágások történni, ő pedig mint elnök a’ közbátorság' fentartásáért felelős , soha sem is volt akarata a’ katonaságot a’ választás’ helyére állítani, ’s azt a’ megyeház’ elébe, csak többeknek felhívására, akkor rendelteté, midőn a’ választásnál nagyobb összenyomulás történt, ’s midőn a’ megye ház' kapuit bezáratta, kérdé: a’ kívülálló katonaság szolgált-e a’ szabad választás legkisebb gátlására ? — a’ mi a’ szavazatszedő választmányt illeti, ezeknek választása a’ régi gyakorlat szerint létetett, ’s úgy hiszem, a’ személyek’ megválasztásában mind a’ két párt tökéletesen megnyugodott. A’ bemutatott plenipotentiaknál pedig minden ingerültség’ megszüntetésére elég legális eljárás eszközöltetett. — Melly nyilatkozatban a’ nagy többség megnyugodott, ’s a’ szabad választást megsértve legkevésbbé sem találta. (Folyt. köv.) Erdélyi országgyűlés. A’ XC-ik országos ülésben, oct. 1-én, olvastatott fel mindenekelőtt a’ k. kormányszék’ jelenlétében ő felségének sept. 23-án kelt k. k. leirata (alább következik) a’ nem rég’ felküldött urbér’ tárgyában a’ hozzámellékelt úrbéri törvénynyel együtt. Ezen leérkezett urb. törvény, terjedelmessége miatt, hogy a’ KK. és RR. minél előbb leírhassák, ’s minél hamarább tanácskozásait vehessék, ki fog nyomatni; a’ k. k. leiratnak azon részét, melly megengedi, hogy már ezen országgyűlésről a’ legfelsőbb fejedelmi szentesités végett felküldendő minden törvények magyar nyelven terjesztessenek fel, a’ KK. és RR. kitörő lelkesedéssel fogadták. A’ kormányszék’ távozta után a’ KK. és RR. a' mezőrendőrség’ tárgyában leküldött k.leiratot vették tárgyalás alá, minek következtében a’ múlt országgyűlés által felküldött mezőrendőrségi törvényjavaslat’ szakaszainak némi módosításával, a’ mezőrendőrségi ügyek’ eldöntésére rögtöni eljárást állítottak meg. A’ terjedelmes határozat’ részleteit közelebbről. Némelly honfiusitandók és cz.nemességre ajánlandók’ügyében készült feliratok és törv.javaslatok’ felolvasása után, napirendre, a’ legújabban érkezett k. k. leirat van kitűzve az urbér’ tárgyában. Kegyelmes k. leirat az’ urbér’tárgyában. Magyarul: F e r d i n á n d ’sat. Midőn az urbér’ tárgyában javasloti ’s folyó évi aug. 2-tól kelt alázatos felirastoknál fogva szokott utón és móddal élőnkbe terjesztett törvény czikkeket azon alakban, mellyben ide mellékelvék, általunk kegyelmesen módositva ezennel hozzátok leküldjük, egyszersmind arra hiván fel titeket, hogy, az úrbéri szék’ ülnökeinek diját illetőleg, miről a’ XII.czikk’ 15-dik §-ban van említés, tekintettel lévén a’ törvényhatóságok’ terjedelme ’s ehhez képest a’ teendők’ mennyiségének különbségére, újból tanácskozzatok , ’s tanácskozástok’ eredményét külön felírás’ útján terjeszszétek élőnkbe, azon buzgalmatoktól, mellyre hogy az úrbéri viszonyok’ törvényes rendezésének minél előbbi behozatala iránt lelkesülve vagytok, ezen felirástok’ tartalmából értjük, bizton várjuk, miszerint ti is minden igyekezettel oda fogtok közremunkálni, hogy ezen törvényczikkek mentői előbb kb. legfelsőbb szentesítésünkkel megerősittessenek, ’s még a’ jelen országgyűlés’ folyamán a’ törvények’ sorába igtathassanak, ’s hogy továbbá maga az urbérnek törvényekkel öszhangzó ’s mind azon tekintetekhez, mellyeket ezen fontos tárgy’ természete kíván, alkalmazandó behozatala általunk kegyelmesen eszközöltethessék. A’ mi pedig a’ jelenlegi adó’ ezen szempontbóli nem növekedésének ugyanazon feliratban érintett kérdését illeti, ti magatok tudni fogjátok, hogy az azon elvekkel, mellyeken az egész adóügynek alapulni kell, legszorosabb kapcsolatban áll, minél fogva semmi e tárgyban teendő intézkedéssel azon elveket, mellyek az új adórendszer kidolgozásához tartoznak, előlegezni nem lehet. Végre hajlandók lévén újabb adattal tanusitni, hogy ami, ha KK. és RR.-ink iránti atyai kegyelmünknél fogva, alázatos kérelmeikre, a’ mennyiben a’ közjó megengedi, örömest tekintettel kívánunk lenni, folyó évi julius’ 25-ről kelt k. leiratunk’ folytán kegyelmesen megengedjük, hogy már a’ jelen országgyűlésről minden törvény czikkek legfelsőbb kir. szentesítésünk végett magyar nyelven terjesztesenek fel. Egyébiránt ’sat. ’sat. 245 KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Bresson gróf korábban madridi franczia követ, közelebb pedig nápolyi franczia követté nevezve , nehány nap előtt elutazott Páriából hivatala’ helyére menendő. A’ franczia kormányt Olaszországban nem annyira a’ pápai, mint inkább a’ nápolyi ügyek érdeklik, és nyugtalanítják jelenleg. ANGLIA. Az angol lapokban folyvást történnek még Rothschild Lionel báró’ követté választatása iránt vitatkozások , ha valljon az érdemes követ ar ülhet-e avvagy nem az angol nemzet’ parlamentében. Nem hiányoznak a’ régi sötét századok szülte vak elfogultság’ makacs szózatai is, mellyek általában dühösen ellenzik a’ zsidó emancipatiót. A’ zsidók tehát mind rész emberek ? Avvagy csupán a’ nagyobb rész? Mindegy. Csak az a’ kérdés : vele születik-e a’ zsidóval a’ gonoszság, avagy a’ körülményeknek, épen elnyomatásuknak, lehet-e tulajdonítani, ha ollyanok? Az első istenkáromlás volna, ’s azt senki sem is állíthatja, bármennyire elfogult legyen is együgyü elfogultságában. Ha a’ második feltétel áll, és szükségkép’ csak az állhat, épen azért kell az emancipatio. Ez nem fogja, ne féljünk, a’ zsidó gonoszságot hatalomra juttatni, hanem kifogja a’ zsidókat tisztítani elfajultságukból, öszszevegyitvén, felolvasztván azokat a’ nemzetben. — Egy költő Rothschild követté választatásának alkalmára írott művében többek között igy szól: Mylordok és urak ! sajnálom , hogy kedvetek ellen van, miszerint közétek jámborok közé, nemcsak katholicusok, de már zsidók is jőnek. Érdemeitek-e nektek, hogy a’ ti apáitok is nem voltak zsidók ? (Nagy apáitok, Ádámban, úgy is, mind zsidók voltak). A’ királynő és Palmerston lord ellen, ki egy maga van a’ ministerek közül a’ királynővel, gáncsokat emel némelly lap, hogy a’ királyi pár folyó utazásában, a’ gőzhajó, melly őket viszi, egy vasárnap bizonyos skót kikötőbe ment, ’s ott kőszenet véve fel, tovább folytatta útját. — Mine rococo! OLASZORSZÁG. A’ minden oldalról pápai birtok által körül vett kis San Marino köztársaság, melly Krisztus’ születése után 300 évvel vette kezdetét, ’s azóta mindig fentartá függetlenségét, a’ mostani olasz mozgalmak’ hatását szinte megérezte. Ezen köztársaság 1■/* négyszeg mértföld, ’s lakosainak száma 7600 lélek, a’kormányt két Capitano Reggente kezeli, kiknek mindegyike félévig viseli e’ hivatalt; van továbbá bel- és külügyminister, és státustanács. Ezen utóbbi jelenleg követkamarává alakult át, mellynek tagjai választásában minden lakos részt vesz ,s üléseit nyilvánosan tartja. Utóbbi időben hire volt, hogy Capua herczeg, a’ nápolyi király’ testvére, ki egy szinésznőveli házassága miatt kegyvesztésben van a’ nápolyi udvarnál, ’s jelenleg hoszszabb idő óta angol birtokban, Malta szigeten, Sliemaban lakik , mozgalmakat intéz , mellyeknek czélja őt trónra emelni. Egy marseille-i hírlap szerint közelebb a’ herczeg’ házi eszközei is elkoboztatván adóssága miatt, ama’ hit igen alaptalannak látszik. Midőn a’ törvényszolgák a’ herczegnél megjelentek, ez nápolyi vezéri díszruhában fogadta őket; a’ törvényszolgák bocsánatot kértek kötelességök’ teljesítéséért, mire a’ herczeg igy felelt: „Tudom, hogy önök kellemetlen kötelességet teljesítenek , ’s hogy én engedelmeskedni tartozom. Mert a’ ki idegen országban lakik, törvényeinek tartozik engedelmeskedni. Ha önök engem díszruhában találnak, oka: 61.