Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-10-14 / 966. szám

közgyűlés’ tárgyait a’ Pesti Hírlap’ olvasó közönsége’ elébe kitárhatnom. Azok iránt, kik a' legközelebbi orsz.gyülésen Eszter­­­gommegye’ conservativ szellemét tolmácsolandják, kétfelé ágazott a’ RR. bizodalma, 's igy történt az, hogy a’ kö­­vetválasztási mozgalmak'terén keletkezett pártok’ egyike H — Zs. — m.alispánt és P — K— főjegyzőt, a’ másika pedig R— P— főügyészt és J — S— káptalani főügyészt tüzé ki követül. — És ezek iránt megyeszerte megkez­detett a’ toborzás, csábítás, ijesztgetés ’stb. Az elsőbbek ellen, még a’ Budapesti Híradóban is, egy rágalmazó czikk közöltetett, mintha Esztergommegyében egy ellenzék lé­tesült volna, ’s ezek minden áron H. és P. kívánják kö­vetekül elválasztatni ’s általok a’ tősgyökeres conserva­tiv megyét ellenzékivé varázsolni, ezt azonban senki, de még a’ B. Hiradó­ levelezője sem hitte, hanem csak H. és P. conservativ barátait szándékozott megritkitani. — Mik történtek azonban a’ választási mozgalmak alatt a’ felütött tanyákon, nem akarom elősorolni, a’gyűlés alatt felmerült vitatkozásokból elég képzetet szerezhet magának a’ t. olvasó. A’ választás előtti estre a’ főispáni helyettes nyílt ta­­nácskozmányt hirdetvén, hol közös akarattal a’ titkos sza­vazás megállapittatván , a’ meghatalmazási levelek’ meg­vizsgálására úgy a’ szavazatszedésre mind a’ két pártbél küldöttség választatott. A’ választás’ napján, miután a’ kir. k. meghívó levél felolvastatott, B. J. t biró óvását jelentvén ki, hogy a’ főispáni helyettes, a’ kir. k. meghívó levél’ kihirdetésére nem tartott közgyűlést, hanem a’ BB. hozzájárulta nélkül a’ főispáni helyettes önhatalmúlag tűzte ki a’ követválasz­tás’ napját; miután pedig a’ k. k. meghivó levél a’ RRhez van intézve, a’ főispáni helyettesnek illy rendelkezési ha­talmát el nem ismeri, ’s el sem is hallgathatja, kivált most, midőn a’ főispáni uj rendszer’ behozatala óta, ha a’ főispáni helyettesek által végbevitt valamelly jogtalanság a’ RR. által csupa kíméletből egyszer elnézetik, máskor már hasonló tény’ végrehajtásakor törvényes gyakorlatra hivatkoznak. — Mellyre a’ főispáni helyettes akkép’ nyi­latkozván, miszerint, távolról sem vala szándéka, sem most, sem máskor a’ RR. jogait csorbítani, ’s valamint ezt híven megőrzeni legszentebb kötelességének ismeri, úgy más részről az eldődei által gyakorlott jogokat sem engedi megsértetni. Eldődei szinte hasonló módon intéz­kedtek, mint az a’ megye’ jegyzőkönyveiből kitűnik. A’ szónok elnöknek e’ megyében történt kétszeri követté választatása szinte hasonló módon eszközöltetett, ’s most ezen gyakorlat­ nyománi eljáráshoz, azon tekintetből is ragaszkodott, mivel a’ mostani szüret’ beálltával, a’ Réket többszöri egybehivás által nem kívánta szorgos munkaide­jükben akadályozni. — Ezen elnöki felvilágosítás után, a’ megyeház’ udvarában a’ követválasztás megkezdetett, a’ megyeház előtt pedig a’ megyében tanyázó könnyű lovas katonaság felállittatott, a’ rend- és személybátorságra őr­ködendő. Némellyek a’ katonaság’ felállításával a’ szabad választást találták megsértve, ’s ezeknek megnyugtatá­sául a’ megyeház’ kapui bezárattak. Most hangzott a’ két párt’kedveltjének neve, mig végre a’ tanácskozmány’ megállapodása’ nyomán, a’ vá­lasztás titkos szavazatra bocsáttatott, ’s voksok’ többségé­vel első követül Reviczky Pál tiszti főügyész válasz­tatott. Második követül pedig szinte mind a’ két párt saját jelöltjét harsogá, közben azonban P. K. főjegyző ki­­nyilatkoztatá, miszerint ő, midőn követjelöltül fellépett egyszersmind elhatárzá, hogy magát senkivel mással, mint H. Zs. m. alispánnal megválasztatni nem engedi, miután pedig az el nem választatott, ő is visszalép, ’s ekkép’ Jagasics Sándor káptalani főügyvéd elvá­lasztatott. Másnap a’ közgyűlés folytattatván, elnök ő misága sajgó kebellel tolmácsolá az örökös főispán és ország’ prí­mása’ gyászos elhunytát, ’s országos érdemei’ tekinteté­ből ’s azon hű ragaszkodásnál fogva, mellyel Esztergom’ rendei iránta viseltettek, hálás emlékezetöket a’ jegyző könyvbe iktatandják, egyszersmind arczképét megszer­­zendik. Többire pedig ezen közösen érzett csapás ő felségének bejelentetik, jobbágyi hódolattal megkéret­vén egy alkalommal, hogy tekintve a’ közel beálló orsz.­­gyűlését, hol a’ nemzeti jólét’ előmozdítására alkotmányos­ságunknak nevezetes talpköve fog vettetni, hogy az illy nagyfontosságú köztanácskozásokba az ország’ ezen fő­­hivatalnoka és a’ magyar clerus főnöke szinte befolyhas­son, hova hamarább, még az orsz.gyűlése előtt, az ország’ prímását kinevezni méltóztassék. — Ezután a’ szónok fő­ispáni helytartó, a’ tegnapi követválasztás’ eredménye’ említése mellett, figyelmezteté azon felekezetet, mellyik győzedelmet vívott, hogy gyűlölségre a’kevesebb rész­nek okot ne szolgáltasson, ne éreztesse többségi hatal­mát , úgy viszont a’ kevesebbség is tűrje békével a’ keve­­sebbségét, ne keressenek a’ pártok egymás’ irányában in­gerültségre nyújtó anyagot, hanem ismét azon régi barátságos viszony, egyetértés’ szelleme lengje át Esz­tergom’ rendéit, mellyet eddig birt vala. Lehetnek ugyan e' zöldasztalnál véleményharczok, mert mindnyájan egy véleményben nem lehetünk , ’s ha a’ vélemények meggyőződésen alapulnak , a’ tiszta meggyőződést min­denki becsülni tartozik, ámde e’ teremen kívül ismét a’ béke és szeretet legyen közöttünk. — H. A. tbiró a’ békés egye­tértést szinte lelkéből óhajtja, de a’ tegnapi közgyűlésen, a’ választmány’ eljárása’ folytában, a’ BB. közül többnek lett volna észrevétele, de elnök ő maga a’ követválasztást megkezdette, ’s igy a’ nagy zajban hozzá szólani nem le­hetett. És pedig a’ szónoknak is lett volna előterjesztendő észrevétele , különösen a’ meghatalmazásokra nézve. H. pártja az egyetlen V. főbirón kivül nem volt képes szol­­gabiró és esküttet kapni a’ meghatalmazások hitelesíté­sére , míg a’ R. pártja részéről a’ választmányban elő­került egy egyházi férfiúnak két plenipotentiája. ’stb. Nem akarom felemliteni azt, R. pártja által a’ nemesség mikép’ őriztetett vasvillákkal, mikép’ijesztgettek el a’másik párt­tól, mikép’ hireszteltetett, hogy H. és P. mint ellenzékieket kívánja az ellenzék megválasztatni; ugyan ki mondhatja azt, hogy H. és P. ellenzékiek, midőn H. a’ politicai ügyekhez már 3 év, P. pedig 5 év óta nem szólott, vagy ha talán szólottak is, nem conservativ szellemben nyi­latkoztak-e, mig R. és S. t.biró az R. párt’ feje csaknem minden megfordult tárgyban az ellenzékiekkel tartott. Kimondhatja azt, hogy H. pártja békétlenkedő’s erő­szakot idéző tényeket fejlesztett volna ki, mi mindig bé­kében működtünk, mig a’ másik félen, akkor is, midőn a’ boldog emlékű prímás halva feküdt, az m-i káplán Sz-ben bajnokoskodott. Esztergommegye’ rendei mindig békés utón és sértés nélkül vitték végbe a’ választást, mégis most a’ szabad választást fegyveres erő fogta körül, minél fogva a’ szabad választás’ ezen megsértéséért óvását nyilvánítja. S. J. t.biró elm­ondá , miszerint a’ jelen vá­lasztás’ alkalmával személyekről és nem elvekről vala szó, ő meggyőződését, bárki mit mondjon, soha senkinek alá ■ rendeltetni nem fogja. A’ plenipotentiákra nézve R. pártja elég legáns volt H. pártja’ ellenében , mivel 74 meg­hatalmazást 34 ellenében elengedett ’stb. A’ fegyveres erő’ alkalmazása ellen szólott még P. I. és B. J. I.biró Mit főztek a’ pártok u. m. a’ conferentiákban ’s a’ hely­ségekben, a’ nemesség közt, a’ zöldasztalnál kitálalni nem akarja, ő tiszteli a’ többség’ akaratát, ’s felszólalása u. m. nem is a’ pártjának hattyupanasza; óhajtotta volna ugyan, hogy H. és P. választassanak követekül, de ha megbuk­tak jelölteink is, én mint ellenzéki ember nyertem , mert teljes reménységem van , hogy a’ vesztett párttal e’ con­servativ megyében a’ közügyek’ előmozdításánál a’ salak’ tisztítására ellenzéket formálandunk. — P. F. táblabiró törvénytelennek tartja a’ követválasztást, mert a’ sza­vazatszedő választmányt nem a’ közgyűlés, hanem a’ conferentia nevezte ki, már pedig a’ választmány’ kine­vezése egyedül a’ közgyűlés' köréhez tartozik , nem adta tehát a’ közgyűlés a’ választmánynak azt a’ jogot, mellyel törvényszerüleg élhetett volna, az illy törvénytelenségek’ mellőzése’ tekintéből tehát jövendőre az előkészületeket a’ megye által kívánja megtétetni. — A’ választásnál használt katonaságra nézve, a’ felhozott aggodalmak közt még felemlittetett, miszerint az annál sajnosabb , mivel Esztergám’ rendei, mindig békeszeretők voltak, az ante actákból felmutathatni, hogy még azon időkben is, mi­kor commisariusok küldettek szét a’ megyékben, Eszter­gomban nem vala szükséges katonaság’ alkalmazása. Ő herczegsége, a’ legjobb egyetértést mindig fel tudá tartani. Esztergommegye’ szűz vállai országos hirre ju­tottak ; szűz volt az mindig a’ katonaságtól, most majd azt fogják mondani a’ külföldiek, miszerint a’ magyar nem érdemes a’ szabad választásra, mert katonaság’ közben­­jötte nélkül még szabadon választani sem képes. ’stb. — Ezen aggodalalmak’ enyhítésére elnök ő maga elmondá, mikép’ ő a’ katonaságot nem a’ szabad választás’ korlá­tozására , hanem a’ város’ nagyobb bátorságára és a’ sze­mély’ biztositására rendelte, mivel az illyen nagyobb vá­lasztások’ alkalmával a’ városokban gyakran szoktak ki­hágások történni, ő pedig mint elnök a’ közbátorság' fen­­tartásáért felelős , soha sem is volt akarata a’ katona­ságot a’ választás’ helyére állítani, ’s azt a’ megyeház’ elébe, csak többeknek felhívására, akkor rendelteté, mi­dőn a’ választásnál nagyobb összenyomulás történt, ’s midőn a’ megye ház' kapuit bezáratta, kérdé: a’ kívülálló katonaság szolgált-e a’ szabad választás­ legkisebb gát­lására ? — a’ mi a’ szavazatszedő választmányt illeti, ezeknek választása a’ régi gyakorlat szerint létetett, ’s úgy hiszem, a’ személyek’ megválasztásában mind a’ két párt tökéletesen megnyugodott. A’ bemutatott pleni­­potentiaknál pedig minden ingerültség’ megszüntetésére elég legális eljárás eszközöltetett. — Melly nyilatkozat­ban a’ nagy többség megnyugodott, ’s a’ szabad válasz­tást megsértve legkevésbbé sem találta. (Folyt. köv.) Erdélyi országgyűlés. A’ XC-ik országos ülésben, oct. 1-én, olvasta­tott fel mindenekelőtt a’ k. kormányszék’ jelenlétében ő felségének sept. 23-án kelt k. k. leirata (alább követke­zik) a’ nem rég’ felküldött urbér’ tárgyában a’ hozzámel­lékelt úrbéri törvénynyel együtt. Ezen leérkezett urb. törvény, terjedelmessége miatt, hogy a’ KK. és RR. minél előbb leírhassák, ’s minél hamarább tanácskozásait vehessék, ki fog nyomatni; a’ k. k. leiratnak azon részét, melly megengedi, hogy már ezen országgyűlésről a’ leg­felsőbb fejedelmi szentesités végett felküldendő minden törvények magyar nyelven terjesztessenek fel, a’ KK. és RR. kitörő lelkesedéssel fogadták. A’ kormányszék’ távozta után a’ KK. és RR. a' mezőrendőrség’ tárgyában leküldött k.­leiratot vették tárgyalás alá, minek következtében a’ múlt országgyűlés által felküldött mezőrendőrségi tör­vényjavaslat’ szakaszainak némi módosításával, a’ mező­rendőrségi ügyek’ eldöntésére rögtöni eljárást állítottak meg. A’ terjedelmes határozat’ részleteit közelebbről. Némelly honfiusitandók és cz.nemességre ajánlandók’ügyé­­ben készült feliratok és törv.javaslatok’ felolvasása után, napirendre, a’ legújabban érkezett k. k. leirat van kitűzve az urbér’ tárgyában. Kegyelmes k. leirat az’ urbér’tárgyában. Magyarul: F e r d i n á n d ’sat. Midőn az urbér’ tár­gyában javasloti ’s folyó évi aug. 2-tól kelt alázatos felirastoknál fogva szokott utón és móddal élőnkbe ter­jesztett tör­vény czikkeket azon alakban, mellyben ide mellékelvék, általunk kegyelmesen módositva ezennel hoz­zátok leküldjük, egyszersmind arra hiván fel titeket, hogy, az úrbéri szék’ ülnökeinek diját illetőleg, miről a’ XII­­.czikk’ 15-dik §-ban van említés, tekintettel lévén a’ törvényhatóságok’ terjedelme ’s ehhez képest a’ teendők’ mennyiségének különbségére, újból tanácskozzatok , ’s tanácskozástok’ eredményét külön felírás’ útján terjesz­­szétek élőnkbe, azon buzgalmatoktól, mellyre hogy az úrbéri viszonyok’ törvényes rendezésének minél előbbi behozatala iránt lelkesülve vagytok, ezen felirástok’ tar­talmából értjük, bizton várjuk, miszerint ti is minden igye­kezettel oda fogtok közremunkálni, hogy ezen törvény­­czikkek mentői előbb kb­. legfelsőbb szentesítésünkkel megerősittessenek, ’s még a’ jelen országgyűlés’ folyamán a’ törvények’ sorába igtathassanak, ’s hogy továbbá maga az urbérnek törvényekkel öszhangzó ’s mind azon tekin­tetekhez, mellyeket ezen fontos tárgy’ természete kíván, alkalmazandó behozatala általunk kegyelmesen eszközöl­tethessék. A’ mi pedig a’ jelenlegi adó’ ezen szempontbóli nem növekedésének ugyanazon feliratban érintett kérdé­sét illeti, ti magatok tudni fogjátok, hogy az azon elvekkel, mellyeken az egész adóügynek alapulni kell, legszorosabb kapcsolatban áll, minél fogva semmi e­ tárgyban teendő intézkedéssel azon elveket, mellyek az új adórendszer­ kidolgozásához tartoznak, előlegezni nem lehet. Végre hajlandók lévén újabb adattal tanusitni, hogy ami, ha KK. és RR.-ink iránti atyai kegyelmünknél fogva, alázatos kérelmeikre, a’ mennyiben a’ közjó megengedi, örömest tekintettel kívánunk lenni, folyó évi julius’ 25-ről kelt k. leiratunk’ folytán kegyelmesen megengedjük, hogy már a’ jelen országgyűlésről minden tör­vény czikkek legfelsőbb kir. szentesítésünk végett magyar nyelven terjesztesenek fel. Egyébiránt ’sat. ’sat. 245 KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Bresson gróf korábban mad­ridi franczia követ, közelebb pedig nápolyi franczia kö­vetté nevezve , nehány nap előtt elutazott Páriából hiva­tala’ helyére menendő. A’ franczia kormányt Olaszor­szágban nem annyira a’ pápai, mint inkább a’ nápolyi ügyek érdeklik, és nyugtalanítják jelenleg. ANGLIA. Az angol lapokban folyvást történnek még Rothschild Lionel báró’ követté választatása iránt vitat­kozások , ha valljon az érdemes követ ar ülhet-e avvagy nem az angol nemzet’ parlamentében. Nem hiányoznak a’ régi sötét századok szülte vak elfogultság’ makacs szózatai is, mellyek általában dühösen ellenzik a’ zsidó emancipa­­tiót. A’ zsidók tehát mind rész emberek ? Avvagy csupán a’ nagyobb rész? Mindegy. Csak az a’ kérdés : vele szü­letik-e a’ zsidóval a’ gonoszság, avagy a’ körülményeknek, épen elnyomatásuknak, lehet-e tulajdonítani, ha ollya­­nok? Az első istenkáromlás volna, ’s azt senki sem is állíthatja, bármennyire elfogult legyen is együgyü elfo­gultságában. Ha a’ második feltétel áll, és szükségkép’ csak az állhat, épen azért kell az emancipatio. Ez nem fogja, ne féljünk, a’ zsidó gonoszságot hatalomra juttatni, hanem kifogja a’ zsidókat tisztítani elfajultságukból, ösz­­szevegyitvén, felolvasztván azokat a’ nemzetben. — Egy költő Rothschild követté választatásának alkalmára írott művében többek között igy szól: Mylordok és urak ! saj­nálom , hogy kedvetek ellen van, miszerint közétek jám­borok közé, nemcsak katholicusok, de már zsidók is jő­­nek. Érdemeitek-e nektek, hogy a’ ti apáitok is nem voltak zsidók ? (Nagy apáitok, Ádámban, úgy is, mind zsidók voltak). A’ királynő és Palmerston lord ellen, ki egy maga van a’ ministerek közül a’ királynővel, gáncsokat emel né­melly lap, hogy a’ királyi pár folyó utazásában, a’ gőz­hajó, melly őket viszi, egy vasárnap bizonyos skót kikö­tőbe ment, ’s ott kőszenet véve fel, tovább folytatta út­ját. — Mine rococo! OLASZORSZÁG. A’ minden oldalról pápai birtok által körül vett kis San Marino köztársaság, melly Krisz­tus’ születése után 300 évvel vette kezdetét, ’s azóta min­dig fentartá függetlenségét, a’ mostani olasz mozgalmak’ hatását szinte megérezte. Ezen köztársaság 1■/* négyszeg mértföld, ’s lakosainak száma 7600 lélek, a’kormányt két Capitano Reggente kezeli, kiknek mindegyike fél­évig viseli e’ hivatalt; van továbbá bel- és külügyminis­­ter, és státustanács. Ezen utóbbi jelenleg követkamarává alakult át, mellynek tagjai választásában minden lakos részt vesz ,­­s üléseit nyilvánosan tartja. Utóbbi időben hire volt, hogy Capua herczeg, a’ ná­polyi király’ testvére, ki egy szinésznőveli házassága miatt kegyvesztésben van a’ nápolyi udvarnál, ’s jelenleg hosz­­szabb idő óta angol birtokban, Malta szigeten, Sliema­­ban lakik , mozgalmakat intéz , mellyeknek czélja őt trónra emelni. Egy marseille-i hírlap szerint közelebb a’ herczeg’ házi eszközei is elkoboztatván adóssága miatt, ama’ hit igen alaptalannak látszik. Midőn a’ törvényszol­gák a’ herczegnél megjelentek, ez nápolyi vezéri díszru­hában fogadta őket; a’ törvényszolgák bocsánatot kértek kötelességök’ teljesítéséért, mire a’ herczeg igy felelt: „Tudom, hogy önök kellemetlen kötelességet teljesíte­nek , ’s hogy én engedelmeskedni tartozom. Mert a’ ki idegen országban lakik, törvényeinek tartozik engedel­meskedni. Ha önök engem díszruhában találnak, oka: 61.

Next